Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

P&rfe», tfflW- Sy mv VS. ■ ^eecsfiiei^oRss^ie 5 mm HALHATATLAN Irta: Deme László A zászló marad! Egy év munkája 10 sorban — S000 hányass helytállása — Vasas frontok és víztelenített bányák i V lagyimir Hjics Lenin születésének 95. év­fordulóján a nagy tudósra, a kiváló ál­lamférfira, és a nagy­szerű emberre emlékezünk, akinek eszméi alapjáig ráz­ták meg a régi világot, és ma is bevilágítják az embe­riség fejlődésének útját. A forradalom áldozatkész har­cosára, és a nagy gondolko­dóra emlékezünk, aki egész életét a proletariátus győzel­mének szentelte, egész életé­ben a kizsákmányolást, a há­borút, a nyomort és a nem­zeti elnyomást nem ismerő új társadalom megteremtésén munkálkodott. A társadalom fejlődésének •tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagy idők, a történel­mi sorsfordulók mindig meg­teremtik azokat a személyisé­geket, akik a tömegek élén állva, a tömegeket forradalmi harcra vezetve megoldják a történelem által napirendre tűzött feladatokat. Amikor először kellett adni tartalmat és formát a munkásosztály harcainak, — ezt a feladatot Marx és Engels oldotta meg. Amikor befejeződött a mun­kásosztály erőgyűjtésének ideje, amikor a történelem fejlődésének új szakaszába, a proletárforradalmak korsza­kába lépett, a marxizmus alapján Lenin adta meg a Választ a kor új kérdéseire. Lenin halhatatlan, mert halhatatlanok eszméi! Esz­méi ott élnek a szocializmust lés a kommunizmust építő népek agyában és szívében, a Világ dolgozóinak forradalmi harcaiban. Lenin eszméi a munka, az alkotás emberei számára az életet jelentik, az új élethez vezető utat mutat­ják. Ebben van mindenek­előtt a leninizmus óriási há­lásának titka, amelyet az emberiség történelmi sorsára gyakorol. Minél jobban távo­lodunk 1917. november 7-től, lármái tisztábban ragyog a marxizmus—leninizmus, an­nál több ember vallja magáé- riak, annál nagyobb erővel Válnak történelmet formáló [erővé a nagy Lenin eszméi. Korunk meghatározó poli­tikai ereje a kommunista inozgalom, a marxizmus—le­li inizmus vezérelte néptöme­gek tudatos harca mindenfaj- jta. kizsákmányolás és elnyo­más éllen, a szocializmus győzelméért. A lenini eszmék gazdagsága segítette és segí­ti a kommunista és munkás­pártokat, hogy helyesen ha­tározzák és oldják meg e harc feladatait. Korunk ta­pasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, hogy csak a le- ninizmushoz való hűség lehel a mi erőnk forrása is. Az emlékezés nem lehet csupán egyszerű, történeti visszapillantás, hanem szám­vetésnek, erőmerítésnek és útmutatásnak kell lennie. Természetesen egy ünnepi megemlékezésen nem vállal­kozhatunk arra a feladatra, hogy sorra vegyük Lenin ta­nításait és bemutassuk azok szerepét. Nemzetközi és belső helyzetünk viszont különösen indokolttá teszi, hogy néhány nagyon fontos tanítását, azok érvényesülésének feltételeit felidézzük. L enin egész élete * és harca, amelyet a marxizmus tisztasá­gáért vívott, bátorsá­ga, alkotó szelleme, amely a marxizmus tovább­fejlesztésében érvényesült, mind azt bizonyítja, hogy Lenin a dogmák legnagyobb ellensége volt. Sohasem ér­tette meg azokat, akik a mar­xizmust dogmák gyűjtemé­nyének tekintették, olyannak, mint például a matematikai könyvek, amelyek tele van­nak kész formulákkal, vagy éppen a gyógyszerész köny­vek, amelyek kész recepte­ket tartalmaznak. Mindenkor hangsúlyozta, hogy Marx elméletét nem szabad örökre befejezettnek tekinteni. Marx csak az alap­köveit rakta le annak a tu­dománynak, amely a szocia­listáknak mint iránytű mu­tatja az utat, amelyet figye­lembe kell venni, ha nem akarnak az élettől elszakadni, Lenin azt tanítja, hogy csak az a párt képes győze­lemre vinni a munkásosztály ügyét, amely számba tudja venni az adott társadalom objektív fejlődési fokát, s a társadalomnak más társadal­makhoz való viszonyát is. Emellett minden osztályt és minden országot dinamiku­san és nem statikusan, vagy­is állandó mozgásában, válto­zásában és nem mozdulatlan állapotában kell vizsgálni. A társadalomnak e tör­vényszerű mozgásából követ­kezik, hogy a kommunizmus elmélete az emberiség' fejlő­désének minden szakaszában. minden történelmi forduló­pontot követő időben kiegé­szül új elméleti tételekkel, új következtetésekkel bővül és újabb, magasabb szintre emelkedik. Ez nem is lehet másképp, hiszen a marxiz­mus—leninizmus, jellegét te­kintve állandóan fejlődő, al­kotó tanítás. Csak azok ijed­nek meg. amikor a marxiz­mus—leninizmus elméletében új szavakkal, új következteté­sekkel találkoznak, akik nem ismerik ezt az igazságot. A mi időnk soha nem lá­tott forradalmi fordulatok, a társadalmi haladás óriási meggyorsulásának, a termelő erők, a tudomány, a technika viharos fejlődésének ideje. Nincs olyan ország, nincs olyan nép, nincs az emberi tevékenységnek olyan szférá­ja, ahol például az utolsó tíz év alatt ne történt volna je­lentős változás. A két történelmi ten­dencia közötti harc, a társadalmi haladás, a béke, az alkotás és a kizsákmányolás, az elnyomás és a háború erői harcának szükségszerű kö­vetkezménye, hogy a szocia­lizmus egyik pozíciót a má­sik után hódítja el a régi világtól, A kapitalizmus presztízse napról napra gyen­gül. Az imperializmus hiába halmozza fel a tömegpusztító fegyvereket, hiába fenyegeti, nyomja el a néptömegeket, és hiába használja a megvá­sárlás és a szociális demagó­gia legkülönbözőbb eszközeit, a történelmek a társadalmi haladást nem tudja megállí­tani, legfeljebb késleltetni. Minden próbálkozás és eről­ködés, így a vietnami agresz- szió is csak az imperializmus válságát mélyíti, a társadal­mi haladás híveit erősíti. Korunk, mint a nagy tár­sadalmi változások korszaka az új problémák, kérdések egész sorát vétette és veti fel. Megoldásuk sürgetően köve­teli a marxista—leninista vá­laszt, s ezekre a kérdésekre a marxisták válaszolnak is. A szocialista tábor legerő­sebb, legtapasztaltabb orszá­gában, a Szovjetunióban a társadalom gjmrs fejlődése teremtette új helyzet több fontos kérdést tett fel a kommunisták, a szovjet em­berek számára. Milyen új kérdések jelent­keztek a Szovjetunió életében az utóbbi években? — Hogyan lehet tökéletesí­teni a szocialista társadal­mat, a kommunizmust építe­ni? — Milyen módszerekkel le­het a tömegeket bekapcsolni a kommunizmus építésébe? — Milyen szerepe lesz a pártnak és az államnak az új feltételek között? Mindezekből következően a szocialista építés tagadhatat­lan eredményei mellett je­lentkező hibák kijavításának szükségessége is halasztha­tatlan feladattá vált. De jelentkeztek választ, vá­ró kérdések a nemzetközi küzdőtéren is. — A szocialista világrend- szer kialakulása, a szocialista országok együttműködése megkövetelte azoknak az el­veknek kimunkálását, ame­lyeknek segítségével tökélete­síteni lehet az együttműkö­dést. — A rakéta- és atomfegy­verek megjelenése szörnyű katasztrófával fenyegeti az emberiséget.' Á lenini elvek alapján az új világháború el­hárításának konkrét program­ját kellett a kommunista pár­toknak kidolgozniuk. — A kapitalista országok gazdasági, szociális, politikai életében beállt változások új stratégia és taktika kidolgo­zását követelték meg a kom­munista pártoktól. — A nemzeti felszabadító harcok győzelme a teljes füg­getlenségért és a szociális ha­ladásért folyó harc program­jának szükségességét vetették fel a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokban. E zekre a kérdésekre adtak választ a kom­munista és munkás­pártok az 1957-es és 1960-as moszkvai nyi­latkozatban. Ezekre a kérdé­sekre adott választ a XX. és a XXII. kongresszus. A két nyi­latkozat és a két kongresszus választ adott korunk új kér­déseire és alkotó módon to­vábbfejlesztette Lenin taní­tásait. A marxizmus—leni­nizmus napjainkban tehát nem csupán Marx-Engels és Lenin eszméinek összességét jelenti, hanem a kommunista és munkáspártok gazdag ta­pasztalatait, a pártok alkotó gyakorlatát; a nemzetközi munkásmozgalom és a nem­zeti felszabadító harcok ta­nulságait is magában foglal­ja. Lenin gyakran hangoztatta, hogy az igazi marxistáknak meg kell tudni különböztet­niük a marxizmus revízió alá vételét és a továbbfejleszté­sét. S ha a forradalmi harc­ban új szakasz következett be, megkövetelte, hogy új cé­lokat tűzzenek ki, hogy vi­tassák meg az új, alkalmas módszereket, hogy a fordula­tot következetesen vigyék véghez, és győzzék meg ve csak a kommunistákat, ha­nem a tömegeket, is a fordu­lat szükségességéről. A nemzetközi munkásmoz­galom és a mi történelmünk is számos példával erősíti a fenti megállapítások, követel­mények helyességét. 1945. és 1948. között az MKP tevé­kenységének egyik fő jellem­vonása volt, hogy helyesen vette számba az objektív fel­tételeket, az erőviszonyokat. A földreform, a nagyüze­mek és a bankok államosítá­sa, a hatalom megszerzése azért sikerülhetett, mert a párt helyes célokat tűzött ki, s ezek a célok megfeleltek a tömegek érdekeinek. Sikerült a tömegeket jó politikával, helyes jelszavakkal és célra­vezető módszerekkel harcba szólítani, s ebben a harcban a forradalmi tömegek követ­ték a forradalmi pártot. 1948 után, a proletárdikta­túra győzelme révén a harc­nak új feltételei születtek: megnőttek a népi tömegek aktivizálásának lehetőségei. Ma már világosan látjuk, hogy nem a tömegek maga­tartásán, hanem az MDP ve­zetőinek káros politikáján, rossz munkastílusán és a szo­cializmustól idegen módsze­rein múlott, hogy 1948—49. után nemcsak az új lehetősé­gek maradtak kihasználatla­nul, hanem meggyengült a proletárdiktatúra alapja, a munkás—paraszt szövetség is, és később az ismert okok mi­att bekövetkezett a tragikus 1956-os esemény. A magyarországi ellenfor­radalom nagy tanulságot, saj­nos, véráldozatokkal járó ta­nulságot jelent nemcsak szá­munkra, hanem a nemzetközi munkásmozgalom számára is. Ha a párt elveszíti a legérté­kesebb tőkét, a tömegek bi­zalmát, veszélybe kerül a szocializmus. Ha a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, akkor minden revizionista tá­madás, külső és belső reak­ciós cselszövés hiábavaló, a szocializmus ügye legyőzhe­tetlen. A z MSZMP az ellenfor­radalom tanulságait levonva, leszámolt 8 személyi kultusszal, helyreállította a szo­cialista törvényességet, ér­vényt szerzett a partéiét leni­ni normáinak, és egészséges közéleti légkört teremtett, (Folytatjuk,) Újsághír: A Miniszterta­nács es a SZÓI1 elnöksége 1964. évi eredményeik alap­ján az alábbi üzemeknek és vállalatoknak adomá­nyozott vörös vándorzász­lót. Nehézipari Minisztéri­um . . . Ózd vidéki Szénbá­nyászati Tröszt. . . — Egyszóval, a zászló ina- rád... Egy évig ismét nálunk lesz. Jó helyet csináltunk tieid — mondta tavaly ilyenkor Lőcsei Lajos elvtárs, az Ózd- vidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója. S mintegy bizonyságául an­nak, hogy csakugyan ott akar­ták tartani, megmutatta a zászló helyét. A tröszt igazgatója tavaly tréfásan megjegyezte; még egy évig, tehát 1965-ben is itt tart­juk, aztán átviszem a Borsodi Szénbányászati Trösztnek. A nyolcezer bányász nevé­ben tett fogadalom első részét állta. Csakugyan ott tartot­ták. Most aztán a szomszédo­kon a sor, hogy jövő ilyen­kor ... Nézem a termelési, a minő­ségi és a fejlesztési mutatót. Alig 10 sornyi kimutatás, né­hány adat, s benne esztendő­re való kemény munka, becsü­letes helytállás. Mennyiségi terv: 37 ezer tonna többlet, összüzemi teljesítmény: 3,3 százalékkal a program felett Az árbevétel, az önköltség, a minőség és a többi „paramé­ter” is arról tanúskodik: az ózdvidéki bányában tavaly egy nyelven beszéltek. Egy célért fáradozott műszaki és fizikai dolgozó. Nyolcezer ember! — Sok a rivális, tudtuk, hogy ha nem igyekszünk, el­A sok adminisztrációt, a. pa­pírmunkát, a szigorú és me­rev szerződéseket senki sem szereti. A fiatalok meg külö­nösen nem kedvelik az ilyes­mit — Mi most mégis kötöttünk egy szerződést — jelentette ki Csikasz József, a Borsodi Ve­gyikombinátban működő fia­tal műszakiak és közgazdá­szok tanácsának elnöke. És ráadásul, amint megtud­tam, ezt a szerződést még csak nem is különösebb biz­tatásra, hanem saját ötletük, javaslatuk alapján kötötték a BVK, a Tiszai Vegyikombinát és az Északmagyarországi Ve­gyiművek fiataljai. — A szerződés három évre viszik tőlünk a vándorzászlót. Azt is tudtuk, hogy nem lesz könnyű itt tartani. Mert a ter­melés csak az egyik oldala a dolognak. Ott van még a bal­eset és a műszaki fejlesztés — mondja Szili Ferenc elvtárs, a tröszt főmérnöké. Aztán né­hány oldalas jelentést tesz elém. Fedőlapján ez áll: Mű­szaki fejlesztési eredmények az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél 1964-ben. — Víztelenítés ... ? Vasas front... ? — mondom a főmér­nöknek. — Többek között — vála­szol. Belelapozok. Hat fejezet, hat fontos téma és csakugyan, többek között a víztelenítés, meg a vasas frontok. De szó van a gépi rakodás arányának növeléséről, a földalatti sze­mélyszállítás megoldásáról, az automatizálásról, a munkahe­lyi világításról, s még néhány olyan témáról, amely ugyan tételesen nem szerepel sem az élüzem cim, sem a vörös zász­ló elnyerése feltételeként, de közvetve azért __ Egyszóval f eltétele a jól szervezett, mű­szakilag megalapozott munká­nak. — Legalább száz méterrel növeltük az acélbiztosítású fronthomlok hosszt egy év alatt. Egy vékony telepű és egy közepes vastagságú fejté­sen 670 darab hidropneumati- kus tárnot építettünk be. Az tartja a hegyei: vagy 120 méter hosszban — mondja a főmér­nök, s én még hozzáírom a ki­mutatásról: egy év alatt 5 kilométerrel növelték a kor­szerűen biztosított vágatok mond: — A karbamid-gyártással kapcsolatban például a TVK- sokat kereshetjük fel tanács­ért. Onnan viszont, vagy az EMV-ből eljöhetnek hozzánk megnézni a karbantartást — És a műszaki konferen­cia? — Az elsőt május 21—22-én tartjuk — válaszol Csikász József. — Ezen öt fő témánk lesz. Az első: a vegyipari üze­mek téliesítésének problémái. — Májusban? — Igen — vág közbe Kő­falvi Zsolt. Persze nem „eső után köpönyeg”-ként az el­hosszát, s IS darab páncélka­paró, meg 40 kisfelrakó köny- nylti a bányász munkáját. A víztelenítésről, vagy ahogy a szakemberek mond­ják: a fötevíz lecsapolás­ról, oldalakat lehetne írni, hi­szen millió tonnás szénva- gyont tettek művelhetövé. !3 ami a legfontosabb: elűzték a bányák rémét, a vizet. — Kevesebb lett a veszte­ségidő is — hallom a műsza­ki vezetőktől. A tröszt igaz­gatója fényképeket vesz elő. s elém rakja. Egész sorozat. A Magas Tátrára emlékeztet. Csakhogy azok az ülőalkal­matosságok. amelyek a som- sályi bányában csüngnek a drótkötélen, nem a hófödle csúcsokra, hanem a mélyek birodalmába viszik a bányá­szokat. Másutt meg villamos- mozdony után akasztott ko­csikban érkeznek az emberek a munkahelyekre. Ezek sem szerepelnek ilyen megfogalmazásban a „ver­senyszabályban”. Mégis, köz­vetve. a sorok között olvasva, megtalálhatók a többletter­melést jelző grafikonnál éppúgy, mint a gazdaságos­ságnál, vagy a minőségnél. Hozzájárultak, hogy a zászló egy évig ismét a trösztnél ma­radt. Hozzájárultak, szolgálva 8000 bányászember akaratát, igényét, elgondolását. Hiszen a gép. mely egykor oly félel­metes. kegyetlen ellenség volt odalenn a karbidlámpás ho­mályban, ma hűséges segítő­társ. Az Ózdvidéki Szénbányá­szati Tröszt aknáiban ez a szemlélet éppannyira „polgár­jogot’ nyert, mint a fegyel­mezett, tervszerű munka, az előrelátó és jövőbe mutató fejlesztési és vezetési stílus. Talán ezért ünnepelhetnek immár harmadszor, egymást követően másodízben, a Mi­nisztertanács , és a SZOT vö­rös vándorzászlajának birto­kosaiként. Panlovíts Ágostot! Új szobrokkal gazdagodik Miskolc A Kertészeti Vállalat dolgo­zói az idén több helyen új parkokat létesítenek. Ezekbe, valamint a régiekbe az év vé­géig több mint 1 millió külön böző fajtájú, sokszínű virágo ültetnek ki. Az t, kerületi ta­Közös úton Sserxődést kötöttek megyénk vegyikombinátjainak fiataljai alti nyomban példákat is szól és lényegében két fő pontból áll —- ismertette Kő­falvi Zsolt, a Borsodi Vegyi­kombinát FMKT titkára. — Az egyik pontban azt vállal­juk, hogy évente egyszer kö­tetlen formában találkoznak a három vegyikombinát mű­szaki fiataljai. A másik pedig arról szól, hogy ugyancsak évente egyszer megtartjuk a fiatal műszakiak konferenciá­ját. Ennyi tehát tömören a szer­ződés. A kötelezettségek így nem látszanak túl nagynak, hiszen csupán évi egy-egy al­kalomról van szó. — De a szerződésben fog­laltakat is lehet túlteljesiteni! — jegyezte meg Kőfalvi Zsolt olyan jókedvvel, amiből már sejteni lehet, hogy terveik is vannak erre a „túlteljesités- re”. De most ne ezekről a tervekről beszéljünk, hanem jelenlegi konkrét vállalásaik­ról, amelyeket felhasználhat­nának megyénk más üzemei­nek fiataljai is. — Mit jelent az, hogy kö­tetlen formában találkoznak? — Nemcsak azt, hogy össze­jöhetünk klubestre, vagy más szórakozásra, hanem főleg azt. hogy megnézzük eevmás munkahelyét. összebarátko- zpnk és nem szégyellünk se­gítséget kérni, tanulni a má­siktól — így az FMKT-titkáL múlt télről lesz szó, hanem arról: e tél tapasztalatai alap­ján hogyan készüljünk fel a következőre. — Májusban? — aggályos­kodom újra. — Igen, májusban — hang­zik a határozott válasz. — Mert akkor még frissen élnek bennünk a tapasztalatok és időnk is van kidolgozni javas­latainkat. A többi témájuk is igen ér­dekes és igen hasznos mind­három vegyikombinát számá­ra. A fiatal műszakiak rend­szeresen vizsgálják, hogyan lehetne gazdaságosabbá tenni az anyag-, az energia- és a munkaerő-felhasználást; mi­ként lehetne jobb a vegyipa­ri üzemek karbantartása; me­lyek a modern üzemszervezés legfontosabb kérdései és ho­gyan bővíthetnék még az FMKT önálló kutatásainak területét. És ezekkel a témákkal ké­szülnek most első közös kon­ferenciájukra. Három vegyi- kombinát közös ügyei, gond­jai. érdekei ezek. A gyárak gazdasági, párt- és szakszerve­zeti vezetői teljes támogatá­sukról biztosítják a fiatalokat, akik a KISZ. s ezen belül az FMKT irányításával most már szerződésükkel pecsétel­ték meg azt az akaratukat, hogy szívesen vállalják a kö­zös utat. K. A, náos kezdeményezésére pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szakemberei a napok­ban hozzáfogtak a régi szob­rok restaurálásához, tatarozásá­hoz. A kőalapok hibás részeit különleges műanyagkeverékkel kijavítják, a szobrokra rako­dott szennyeződést lemarat­ják. a bronzból készült képző­művészeti alkotásokat vegy­szeres védőréteggel vonják bej így május 1-ig újjávarázsol­ják többek között Kossuth La­jos, Petőfi Sándor, Szemere Bertalan, Lévay József és Deák Ferenc szobrát. Ezenkívül ez évben öt új szoborral gazda­godnak a város parkjai és köz­épületei. A közeli hónapokban helye­zik el a selyemréti kollégium épülete elé Kovács Ferenc pa­rasztasszonyt ábrázoló kő­szobrát. a Fazekas utcai új 24 tantermes általános iskola ud­varán Grantner Jenő Toldi cí­mű bronzalkotását, s a szak- szervezetek megyei székházá­nál Makrisz Agamemnon há­romfigurás. munkásmozgalmi témát felölelő kompozícióját, a diósgyőri Ady Endre Művelő­dési Háznál Varga Miklós Korsós lán.v-át és a iapolcai parkban Németh Mihály Anya című szobrát. Ezenkívül a városi tanács kezdeményezésére az idén még több szobrászművésznek adnak megbízatást a diósgyőri Killán-déli lakótelep képzőmű­vészeti alkotásokkal való dí­szítésiére

Next

/
Oldalképek
Tartalom