Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-23 / 95. szám
P&rfe», tfflW- Sy mv VS. ■ ^eecsfiiei^oRss^ie 5 mm HALHATATLAN Irta: Deme László A zászló marad! Egy év munkája 10 sorban — S000 hányass helytállása — Vasas frontok és víztelenített bányák i V lagyimir Hjics Lenin születésének 95. évfordulóján a nagy tudósra, a kiváló államférfira, és a nagyszerű emberre emlékezünk, akinek eszméi alapjáig rázták meg a régi világot, és ma is bevilágítják az emberiség fejlődésének útját. A forradalom áldozatkész harcosára, és a nagy gondolkodóra emlékezünk, aki egész életét a proletariátus győzelmének szentelte, egész életében a kizsákmányolást, a háborút, a nyomort és a nemzeti elnyomást nem ismerő új társadalom megteremtésén munkálkodott. A társadalom fejlődésének •tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagy idők, a történelmi sorsfordulók mindig megteremtik azokat a személyiségeket, akik a tömegek élén állva, a tömegeket forradalmi harcra vezetve megoldják a történelem által napirendre tűzött feladatokat. Amikor először kellett adni tartalmat és formát a munkásosztály harcainak, — ezt a feladatot Marx és Engels oldotta meg. Amikor befejeződött a munkásosztály erőgyűjtésének ideje, amikor a történelem fejlődésének új szakaszába, a proletárforradalmak korszakába lépett, a marxizmus alapján Lenin adta meg a Választ a kor új kérdéseire. Lenin halhatatlan, mert halhatatlanok eszméi! Eszméi ott élnek a szocializmust lés a kommunizmust építő népek agyában és szívében, a Világ dolgozóinak forradalmi harcaiban. Lenin eszméi a munka, az alkotás emberei számára az életet jelentik, az új élethez vezető utat mutatják. Ebben van mindenekelőtt a leninizmus óriási hálásának titka, amelyet az emberiség történelmi sorsára gyakorol. Minél jobban távolodunk 1917. november 7-től, lármái tisztábban ragyog a marxizmus—leninizmus, annál több ember vallja magáé- riak, annál nagyobb erővel Válnak történelmet formáló [erővé a nagy Lenin eszméi. Korunk meghatározó politikai ereje a kommunista inozgalom, a marxizmus—leli inizmus vezérelte néptömegek tudatos harca mindenfaj- jta. kizsákmányolás és elnyomás éllen, a szocializmus győzelméért. A lenini eszmék gazdagsága segítette és segíti a kommunista és munkáspártokat, hogy helyesen határozzák és oldják meg e harc feladatait. Korunk tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, hogy csak a le- ninizmushoz való hűség lehel a mi erőnk forrása is. Az emlékezés nem lehet csupán egyszerű, történeti visszapillantás, hanem számvetésnek, erőmerítésnek és útmutatásnak kell lennie. Természetesen egy ünnepi megemlékezésen nem vállalkozhatunk arra a feladatra, hogy sorra vegyük Lenin tanításait és bemutassuk azok szerepét. Nemzetközi és belső helyzetünk viszont különösen indokolttá teszi, hogy néhány nagyon fontos tanítását, azok érvényesülésének feltételeit felidézzük. L enin egész élete * és harca, amelyet a marxizmus tisztaságáért vívott, bátorsága, alkotó szelleme, amely a marxizmus továbbfejlesztésében érvényesült, mind azt bizonyítja, hogy Lenin a dogmák legnagyobb ellensége volt. Sohasem értette meg azokat, akik a marxizmust dogmák gyűjteményének tekintették, olyannak, mint például a matematikai könyvek, amelyek tele vannak kész formulákkal, vagy éppen a gyógyszerész könyvek, amelyek kész recepteket tartalmaznak. Mindenkor hangsúlyozta, hogy Marx elméletét nem szabad örökre befejezettnek tekinteni. Marx csak az alapköveit rakta le annak a tudománynak, amely a szocialistáknak mint iránytű mutatja az utat, amelyet figyelembe kell venni, ha nem akarnak az élettől elszakadni, Lenin azt tanítja, hogy csak az a párt képes győzelemre vinni a munkásosztály ügyét, amely számba tudja venni az adott társadalom objektív fejlődési fokát, s a társadalomnak más társadalmakhoz való viszonyát is. Emellett minden osztályt és minden országot dinamikusan és nem statikusan, vagyis állandó mozgásában, változásában és nem mozdulatlan állapotában kell vizsgálni. A társadalomnak e törvényszerű mozgásából következik, hogy a kommunizmus elmélete az emberiség' fejlődésének minden szakaszában. minden történelmi fordulópontot követő időben kiegészül új elméleti tételekkel, új következtetésekkel bővül és újabb, magasabb szintre emelkedik. Ez nem is lehet másképp, hiszen a marxizmus—leninizmus, jellegét tekintve állandóan fejlődő, alkotó tanítás. Csak azok ijednek meg. amikor a marxizmus—leninizmus elméletében új szavakkal, új következtetésekkel találkoznak, akik nem ismerik ezt az igazságot. A mi időnk soha nem látott forradalmi fordulatok, a társadalmi haladás óriási meggyorsulásának, a termelő erők, a tudomány, a technika viharos fejlődésének ideje. Nincs olyan ország, nincs olyan nép, nincs az emberi tevékenységnek olyan szférája, ahol például az utolsó tíz év alatt ne történt volna jelentős változás. A két történelmi tendencia közötti harc, a társadalmi haladás, a béke, az alkotás és a kizsákmányolás, az elnyomás és a háború erői harcának szükségszerű következménye, hogy a szocializmus egyik pozíciót a másik után hódítja el a régi világtól, A kapitalizmus presztízse napról napra gyengül. Az imperializmus hiába halmozza fel a tömegpusztító fegyvereket, hiába fenyegeti, nyomja el a néptömegeket, és hiába használja a megvásárlás és a szociális demagógia legkülönbözőbb eszközeit, a történelmek a társadalmi haladást nem tudja megállítani, legfeljebb késleltetni. Minden próbálkozás és erőlködés, így a vietnami agresz- szió is csak az imperializmus válságát mélyíti, a társadalmi haladás híveit erősíti. Korunk, mint a nagy társadalmi változások korszaka az új problémák, kérdések egész sorát vétette és veti fel. Megoldásuk sürgetően követeli a marxista—leninista választ, s ezekre a kérdésekre a marxisták válaszolnak is. A szocialista tábor legerősebb, legtapasztaltabb országában, a Szovjetunióban a társadalom gjmrs fejlődése teremtette új helyzet több fontos kérdést tett fel a kommunisták, a szovjet emberek számára. Milyen új kérdések jelentkeztek a Szovjetunió életében az utóbbi években? — Hogyan lehet tökéletesíteni a szocialista társadalmat, a kommunizmust építeni? — Milyen módszerekkel lehet a tömegeket bekapcsolni a kommunizmus építésébe? — Milyen szerepe lesz a pártnak és az államnak az új feltételek között? Mindezekből következően a szocialista építés tagadhatatlan eredményei mellett jelentkező hibák kijavításának szükségessége is halaszthatatlan feladattá vált. De jelentkeztek választ, váró kérdések a nemzetközi küzdőtéren is. — A szocialista világrend- szer kialakulása, a szocialista országok együttműködése megkövetelte azoknak az elveknek kimunkálását, amelyeknek segítségével tökéletesíteni lehet az együttműködést. — A rakéta- és atomfegyverek megjelenése szörnyű katasztrófával fenyegeti az emberiséget.' Á lenini elvek alapján az új világháború elhárításának konkrét programját kellett a kommunista pártoknak kidolgozniuk. — A kapitalista országok gazdasági, szociális, politikai életében beállt változások új stratégia és taktika kidolgozását követelték meg a kommunista pártoktól. — A nemzeti felszabadító harcok győzelme a teljes függetlenségért és a szociális haladásért folyó harc programjának szükségességét vetették fel a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokban. E zekre a kérdésekre adtak választ a kommunista és munkáspártok az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatban. Ezekre a kérdésekre adott választ a XX. és a XXII. kongresszus. A két nyilatkozat és a két kongresszus választ adott korunk új kérdéseire és alkotó módon továbbfejlesztette Lenin tanításait. A marxizmus—leninizmus napjainkban tehát nem csupán Marx-Engels és Lenin eszméinek összességét jelenti, hanem a kommunista és munkáspártok gazdag tapasztalatait, a pártok alkotó gyakorlatát; a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító harcok tanulságait is magában foglalja. Lenin gyakran hangoztatta, hogy az igazi marxistáknak meg kell tudni különböztetniük a marxizmus revízió alá vételét és a továbbfejlesztését. S ha a forradalmi harcban új szakasz következett be, megkövetelte, hogy új célokat tűzzenek ki, hogy vitassák meg az új, alkalmas módszereket, hogy a fordulatot következetesen vigyék véghez, és győzzék meg ve csak a kommunistákat, hanem a tömegeket, is a fordulat szükségességéről. A nemzetközi munkásmozgalom és a mi történelmünk is számos példával erősíti a fenti megállapítások, követelmények helyességét. 1945. és 1948. között az MKP tevékenységének egyik fő jellemvonása volt, hogy helyesen vette számba az objektív feltételeket, az erőviszonyokat. A földreform, a nagyüzemek és a bankok államosítása, a hatalom megszerzése azért sikerülhetett, mert a párt helyes célokat tűzött ki, s ezek a célok megfeleltek a tömegek érdekeinek. Sikerült a tömegeket jó politikával, helyes jelszavakkal és célravezető módszerekkel harcba szólítani, s ebben a harcban a forradalmi tömegek követték a forradalmi pártot. 1948 után, a proletárdiktatúra győzelme révén a harcnak új feltételei születtek: megnőttek a népi tömegek aktivizálásának lehetőségei. Ma már világosan látjuk, hogy nem a tömegek magatartásán, hanem az MDP vezetőinek káros politikáján, rossz munkastílusán és a szocializmustól idegen módszerein múlott, hogy 1948—49. után nemcsak az új lehetőségek maradtak kihasználatlanul, hanem meggyengült a proletárdiktatúra alapja, a munkás—paraszt szövetség is, és később az ismert okok miatt bekövetkezett a tragikus 1956-os esemény. A magyarországi ellenforradalom nagy tanulságot, sajnos, véráldozatokkal járó tanulságot jelent nemcsak számunkra, hanem a nemzetközi munkásmozgalom számára is. Ha a párt elveszíti a legértékesebb tőkét, a tömegek bizalmát, veszélybe kerül a szocializmus. Ha a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, akkor minden revizionista támadás, külső és belső reakciós cselszövés hiábavaló, a szocializmus ügye legyőzhetetlen. A z MSZMP az ellenforradalom tanulságait levonva, leszámolt 8 személyi kultusszal, helyreállította a szocialista törvényességet, érvényt szerzett a partéiét lenini normáinak, és egészséges közéleti légkört teremtett, (Folytatjuk,) Újsághír: A Minisztertanács es a SZÓI1 elnöksége 1964. évi eredményeik alapján az alábbi üzemeknek és vállalatoknak adományozott vörös vándorzászlót. Nehézipari Minisztérium . . . Ózd vidéki Szénbányászati Tröszt. . . — Egyszóval, a zászló ina- rád... Egy évig ismét nálunk lesz. Jó helyet csináltunk tieid — mondta tavaly ilyenkor Lőcsei Lajos elvtárs, az Ózd- vidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója. S mintegy bizonyságául annak, hogy csakugyan ott akarták tartani, megmutatta a zászló helyét. A tröszt igazgatója tavaly tréfásan megjegyezte; még egy évig, tehát 1965-ben is itt tartjuk, aztán átviszem a Borsodi Szénbányászati Trösztnek. A nyolcezer bányász nevében tett fogadalom első részét állta. Csakugyan ott tartották. Most aztán a szomszédokon a sor, hogy jövő ilyenkor ... Nézem a termelési, a minőségi és a fejlesztési mutatót. Alig 10 sornyi kimutatás, néhány adat, s benne esztendőre való kemény munka, becsületes helytállás. Mennyiségi terv: 37 ezer tonna többlet, összüzemi teljesítmény: 3,3 százalékkal a program felett Az árbevétel, az önköltség, a minőség és a többi „paraméter” is arról tanúskodik: az ózdvidéki bányában tavaly egy nyelven beszéltek. Egy célért fáradozott műszaki és fizikai dolgozó. Nyolcezer ember! — Sok a rivális, tudtuk, hogy ha nem igyekszünk, elA sok adminisztrációt, a. papírmunkát, a szigorú és merev szerződéseket senki sem szereti. A fiatalok meg különösen nem kedvelik az ilyesmit — Mi most mégis kötöttünk egy szerződést — jelentette ki Csikasz József, a Borsodi Vegyikombinátban működő fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának elnöke. És ráadásul, amint megtudtam, ezt a szerződést még csak nem is különösebb biztatásra, hanem saját ötletük, javaslatuk alapján kötötték a BVK, a Tiszai Vegyikombinát és az Északmagyarországi Vegyiművek fiataljai. — A szerződés három évre viszik tőlünk a vándorzászlót. Azt is tudtuk, hogy nem lesz könnyű itt tartani. Mert a termelés csak az egyik oldala a dolognak. Ott van még a baleset és a műszaki fejlesztés — mondja Szili Ferenc elvtárs, a tröszt főmérnöké. Aztán néhány oldalas jelentést tesz elém. Fedőlapján ez áll: Műszaki fejlesztési eredmények az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél 1964-ben. — Víztelenítés ... ? Vasas front... ? — mondom a főmérnöknek. — Többek között — válaszol. Belelapozok. Hat fejezet, hat fontos téma és csakugyan, többek között a víztelenítés, meg a vasas frontok. De szó van a gépi rakodás arányának növeléséről, a földalatti személyszállítás megoldásáról, az automatizálásról, a munkahelyi világításról, s még néhány olyan témáról, amely ugyan tételesen nem szerepel sem az élüzem cim, sem a vörös zászló elnyerése feltételeként, de közvetve azért __ Egyszóval f eltétele a jól szervezett, műszakilag megalapozott munkának. — Legalább száz méterrel növeltük az acélbiztosítású fronthomlok hosszt egy év alatt. Egy vékony telepű és egy közepes vastagságú fejtésen 670 darab hidropneumati- kus tárnot építettünk be. Az tartja a hegyei: vagy 120 méter hosszban — mondja a főmérnök, s én még hozzáírom a kimutatásról: egy év alatt 5 kilométerrel növelték a korszerűen biztosított vágatok mond: — A karbamid-gyártással kapcsolatban például a TVK- sokat kereshetjük fel tanácsért. Onnan viszont, vagy az EMV-ből eljöhetnek hozzánk megnézni a karbantartást — És a műszaki konferencia? — Az elsőt május 21—22-én tartjuk — válaszol Csikász József. — Ezen öt fő témánk lesz. Az első: a vegyipari üzemek téliesítésének problémái. — Májusban? — Igen — vág közbe Kőfalvi Zsolt. Persze nem „eső után köpönyeg”-ként az elhosszát, s IS darab páncélkaparó, meg 40 kisfelrakó köny- nylti a bányász munkáját. A víztelenítésről, vagy ahogy a szakemberek mondják: a fötevíz lecsapolásról, oldalakat lehetne írni, hiszen millió tonnás szénva- gyont tettek művelhetövé. !3 ami a legfontosabb: elűzték a bányák rémét, a vizet. — Kevesebb lett a veszteségidő is — hallom a műszaki vezetőktől. A tröszt igazgatója fényképeket vesz elő. s elém rakja. Egész sorozat. A Magas Tátrára emlékeztet. Csakhogy azok az ülőalkalmatosságok. amelyek a som- sályi bányában csüngnek a drótkötélen, nem a hófödle csúcsokra, hanem a mélyek birodalmába viszik a bányászokat. Másutt meg villamos- mozdony után akasztott kocsikban érkeznek az emberek a munkahelyekre. Ezek sem szerepelnek ilyen megfogalmazásban a „versenyszabályban”. Mégis, közvetve. a sorok között olvasva, megtalálhatók a többlettermelést jelző grafikonnál éppúgy, mint a gazdaságosságnál, vagy a minőségnél. Hozzájárultak, hogy a zászló egy évig ismét a trösztnél maradt. Hozzájárultak, szolgálva 8000 bányászember akaratát, igényét, elgondolását. Hiszen a gép. mely egykor oly félelmetes. kegyetlen ellenség volt odalenn a karbidlámpás homályban, ma hűséges segítőtárs. Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt aknáiban ez a szemlélet éppannyira „polgárjogot’ nyert, mint a fegyelmezett, tervszerű munka, az előrelátó és jövőbe mutató fejlesztési és vezetési stílus. Talán ezért ünnepelhetnek immár harmadszor, egymást követően másodízben, a Minisztertanács , és a SZOT vörös vándorzászlajának birtokosaiként. Panlovíts Ágostot! Új szobrokkal gazdagodik Miskolc A Kertészeti Vállalat dolgozói az idén több helyen új parkokat létesítenek. Ezekbe, valamint a régiekbe az év végéig több mint 1 millió külön böző fajtájú, sokszínű virágo ültetnek ki. Az t, kerületi taKözös úton Sserxődést kötöttek megyénk vegyikombinátjainak fiataljai alti nyomban példákat is szól és lényegében két fő pontból áll —- ismertette Kőfalvi Zsolt, a Borsodi Vegyikombinát FMKT titkára. — Az egyik pontban azt vállaljuk, hogy évente egyszer kötetlen formában találkoznak a három vegyikombinát műszaki fiataljai. A másik pedig arról szól, hogy ugyancsak évente egyszer megtartjuk a fiatal műszakiak konferenciáját. Ennyi tehát tömören a szerződés. A kötelezettségek így nem látszanak túl nagynak, hiszen csupán évi egy-egy alkalomról van szó. — De a szerződésben foglaltakat is lehet túlteljesiteni! — jegyezte meg Kőfalvi Zsolt olyan jókedvvel, amiből már sejteni lehet, hogy terveik is vannak erre a „túlteljesités- re”. De most ne ezekről a tervekről beszéljünk, hanem jelenlegi konkrét vállalásaikról, amelyeket felhasználhatnának megyénk más üzemeinek fiataljai is. — Mit jelent az, hogy kötetlen formában találkoznak? — Nemcsak azt, hogy összejöhetünk klubestre, vagy más szórakozásra, hanem főleg azt. hogy megnézzük eevmás munkahelyét. összebarátko- zpnk és nem szégyellünk segítséget kérni, tanulni a másiktól — így az FMKT-titkáL múlt télről lesz szó, hanem arról: e tél tapasztalatai alapján hogyan készüljünk fel a következőre. — Májusban? — aggályoskodom újra. — Igen, májusban — hangzik a határozott válasz. — Mert akkor még frissen élnek bennünk a tapasztalatok és időnk is van kidolgozni javaslatainkat. A többi témájuk is igen érdekes és igen hasznos mindhárom vegyikombinát számára. A fiatal műszakiak rendszeresen vizsgálják, hogyan lehetne gazdaságosabbá tenni az anyag-, az energia- és a munkaerő-felhasználást; miként lehetne jobb a vegyipari üzemek karbantartása; melyek a modern üzemszervezés legfontosabb kérdései és hogyan bővíthetnék még az FMKT önálló kutatásainak területét. És ezekkel a témákkal készülnek most első közös konferenciájukra. Három vegyi- kombinát közös ügyei, gondjai. érdekei ezek. A gyárak gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői teljes támogatásukról biztosítják a fiatalokat, akik a KISZ. s ezen belül az FMKT irányításával most már szerződésükkel pecsételték meg azt az akaratukat, hogy szívesen vállalják a közös utat. K. A, náos kezdeményezésére pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szakemberei a napokban hozzáfogtak a régi szobrok restaurálásához, tatarozásához. A kőalapok hibás részeit különleges műanyagkeverékkel kijavítják, a szobrokra rakodott szennyeződést lemaratják. a bronzból készült képzőművészeti alkotásokat vegyszeres védőréteggel vonják bej így május 1-ig újjávarázsolják többek között Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Szemere Bertalan, Lévay József és Deák Ferenc szobrát. Ezenkívül ez évben öt új szoborral gazdagodnak a város parkjai és középületei. A közeli hónapokban helyezik el a selyemréti kollégium épülete elé Kovács Ferenc parasztasszonyt ábrázoló kőszobrát. a Fazekas utcai új 24 tantermes általános iskola udvarán Grantner Jenő Toldi című bronzalkotását, s a szak- szervezetek megyei székházánál Makrisz Agamemnon háromfigurás. munkásmozgalmi témát felölelő kompozícióját, a diósgyőri Ady Endre Művelődési Háznál Varga Miklós Korsós lán.v-át és a iapolcai parkban Németh Mihály Anya című szobrát. Ezenkívül a városi tanács kezdeményezésére az idén még több szobrászművésznek adnak megbízatást a diósgyőri Killán-déli lakótelep képzőművészeti alkotásokkal való díszítésiére
