Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

északmagyarorszsAg VasáarBapj 1963« s&ásrGÍvis T. A Magyar Szocialista Mmlőspárf Központi Bizottságának lefele § magyar illiii Az MSZMP Központi Bizottsága köszön­ti a magyar nőket a Nemzetközi Nőnap al­kalmából. A nemzetközi demokratikus nőmozga­lom harcos ünnepének hazánkban most kü­lönös jelentőséget ad felszabadulásunk 20. évfordulója. A magyar nők, akik egykor két­szeresen elnyomottak voltak, kétszeresen is felszabadultak; ma egyenrangú és jogú élet­társak, munkatársak, állampolgárok. Államunk az országépítö munkában bizton számit a nőkre, akik a férfiakkal egyenér­tékű munkát végeznek, legyenek akár fizi­kai, akár szellemi dolgozók, beosztottak, vagy vezetők. Népi államunk anyagi erőihez mérten se­gíti a nő- és családvédelmet. Ebben az év­ben felemeljük a kétgyermekes szülők csa­ládi pótlékát, s továbbra is arra törekszünk, hogy az ipar meg a kereskedelem könnyít­sen a családanyák gondjain, rövidítse a ház­tartási munkához szükséges időt. A nemzet gondja, hogy jólétben, élő, szi­lárd, szocialista erkölcsű nemzedékek nevel­kedjenek fel. E nemzedékek felnevelésében a legtöbb teher a magyar nőkre, a becsületes, gyermekeikért áldozatra is kész, dolgos anyákra hárul. E terhek nem csekélyek, mégis küzdünk az ellen, hogy egyesek csak azért mondanak le a gyermekáldásról, mert az átmeneti kényelmetlenségekkel, gondok­kal is jár. Megkülönböztetett tisztelet jár azoknak a nőknek, akik nemcsak munkahe­lyükön állnak helyt, hanem példás család­anyák is. A párt és az állam ma, a nőmozgalom nemzetközi ünnepén arra hívja fel a magyar dolgozó nőket, hogy vegyenek részt ök is abban a harcban, amely a gazdaságosabb termelésért, az ésszerű takarékosságért, a gondosabb, fegyelmezettebb munkáért folyik a termelés minden ágában. A jó háziasszony gondosságát kéri most a párt a dolgozóktól; beosztó, nem pazarló gazdálkodást, a ter­helt egyenlő vállalásai és a feladatok becsü­letes megoldását. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a ma­gyar nőket a Nemzetközi Nőnapon. Köszönt­jük a magyar nőmozgalom minden tagját, önfeláldozó társadalmi munkását. Tisztelet a magyar nőknek, akik nagyszerűen helyt­állnak a munka minden területén. Köszöntjük a magyar asszonyokat, és leá­nyokat, kívánjuk, hogy ebben az esztendő­ben ' is járjanak sikerrel kezdeményezéseik, élvezzék a jól végzett munka örömét: családi és személyes boldogságot kívánunk mind­nyájuknak. A■ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kitüntetések a Páriámentbeai a Nemzetközi Nősaap alkalmából A Nemzetközi Nőnap alkal­mából szombaton ünnepséget rendeztek a Parlament Mun- kácsy-termében, ahol — a nőmozgalomban kifejtett eredményes munkásságuk el­ismeréséül, 40 nődolgozót tün­tettek ki. Az ünnepségen megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyette­se. Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Somogyi Miklós, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője, Erdei Lászlóné. az MSZ­MP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Orszá­llimepélyes pamneskihírdetés A megyei rendőrfőkapitány­ság épületében a szokásos na­pi parancskihirdetés tegnap mintha másképpen hangzott volna. A feszes vigyázhat! állók előtt ünnepélyesen csengtek a szavak. „A Magyar Népköztársaság be I ü gy minisztere ered m ényes munkájuk elismeréséül Kecs­kés is,, vénné rí. I. o. tisztet A haza szolgálatáért érdem­érem arany fokozatával, Var­ga Józsefné rí I II. o. tisztet a Közbiztonsági érem arany fo­kozatával, Gyebnár István né- ri. I. o. tisztet a Közbizt nsáei érem ezüst fokozatával, Széli 'Inna ri. II. o. tisztet a Köz- Mvlonságl érem bronz fokoza- ' val és Kovács Józsefné rl. '. o. főtisztet a Közbiztonsági érem bronz:fokozatával tüntet­te ki.” A Nemzetközi Nőnap alkui-I gozó nőket. lilából került sor erre az ün­nepi hangú parancskihirdelés­re,. ahol dr’. I-CoJeszár- István vendőralczrécies,' a "“megyei rendőrfökapitá.nyság, vezetője, meleg szavakkal üdvözölte a Borsód megyei Stendörfökapi- tányság állományúba tartozó nőket, további jó munkát, jó egészséget, családi életükben sole boldogságot kívánt nekik. A kitüntetés nagy megtisz­teltetés. Elismerése annak a sokszor áldozatos, fárasztó munkának, amelyet e fontos helyen dolgozó nők kifejtenek. Erről beszélt a parancskihir­detés után rendezett,kis foga­dáson Murva József rendőrőr­nagy is, a BM. Borsod meevei Rendőrfőkapitányság pártbi­zottságának titkára, aki, a' pártbizottság névében köszön­tötte az ünnepeiteket és a íő- I kapitányság állományában dol­gos Tanácsának elnöke. Su­gar Jánosi;é, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárhelyettese*. Ortutay Zsuzsa., a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának titkára. Je­len volt a hazánkba érkezett szovjet nőküldöttség vezető­je, Lidia Romanovna Kudrina, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a szovjet nőbizotts'ág .külügyi bizottságának . elnöke és a delegáció több taeja. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke az Elnöki Tanács és a kormány nevében kö­szöntötte a magyar nőmozga- íom legjobbjait, majd átnyúj­totta a kitüntetéseket. Hár- niéjn kapták a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Munka . Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést. 28-an kapták a Munka Érdemrend ezüst-, köztule Keksz Istvánná, a bükkábrányi tsz növényter­melője, a tsz nőbizottsága társadalmi vezetője, kilen­cen pedig a Münlca Érdem­rend bronz fokozatát, köztük Kása Gézáné háziasszony, a nőtanács miskolci városi vég­rehajtó bizottsága tagja. A ki­tüntetettek nevében Boros Gáborné, a nőtanács Békés megyei Szervezetének titkára mondott köszönetét a meg­tisztelő elismerésért. Az ün­nepség után az. Elnöki Tanács fogadást adott a részvevők tiszteletére. Mind konkrétebb formát öli az a veszély, amely az ame­rikaiak délkelet-ázsiai agresz- sziója következtében fenyegeti a világot. Az Egyesült Álla­mok fokozódó agressziójában már világosan felismerhető a háború kiterjesztésének szán­déka. V eszélyes törekvés, mely beláthatatlan bonyodal­makat teremthet. Amellett fel kell ismernünk az amerikaiak háborús politikájában azt a tendenciát is, hogy nem csu­pán a szocialista Vietnami Demokratikus Köztársaságra próbálják kiterjeszteni a fe­nyegetést, hanem a semleges Laoszra is. . S ebben a hang­súly a „semlegesen” van. Úgy látszik, az Egyesült Államok kormánya vissza akar térni ahhoz a hidegháborús irány­zathoz, amelyben — Dulles egykori amerikai külügymi­niszter megfogalmazása sze­rint — a semlegesség bűnnek szá hűtött Két erélyes figyelmeztetés a wasSiingíojsí kormány címére A szocialista országok ré­széről az elmúlt napokban két erélyes figyelmeztetés hangzott el a washingtoni kor­mány címére. Az egyik a kom­munista- és munkáspártok konzultatív . összejövetelének egyöntetű állásfoglalása, s rá­mutat mindazokra a .veszély-» tényezőkre, amelyek az Egye­sült Államok vietnami politi­kájában hatnak, s amelyek kö­zül a legsúlyosabb az, hogy az amerikai imperializmus —, le­leplezve sorozatos veresé­geit az indokínai térségben —, a nyílt agresszió útjára lépett a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A nyilatko­zat figyelmeztet arra' is: a szo­cialista Vietnam területeinek bombázása új helyzetet teremt Kélkelét-Azsiában, új helyze­tet, amely az egész nemzet­közi politikában súlyos bonyo­dalmakat okozhat. A másik, szocialista részről elhangzott nyilatkozat, ugyancsak meg bé­lyegzi az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agresszióját, a szovjet' kormány állásfoglalá­sa, amelyről Gromiko szovjet külügyminiszter tájékoztatta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A szovjet nyilat­kozatnak két fontos részlete van. Az egyik az, amely meg­állapítja, hogy az Egyesült Ál­lamok délkelet-ázsiai agresz- sziv magatartása összeegyez­tethetetlen a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok megjavítá­sára tett kijelentésekkel, sőt, világosan látni kell, hogy az ilyen cselekmények aláássák a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatait és a békés együttélés elvét. A szovjet nyi- ‘ latkozát másik jelentős mozza­nata, amire egyébként a nyu­A. Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívása A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa 1965. már­cius 5-én tartott ülésén meg­tárgyalta a népfrontmozga­lom eredményeit és tapaszta­latait a múlt évi III. kong­resszus óta. eltelt időszakban, megvitatta a népfrontmozga­lomnak. 1965. évi feladatait. Az országos tanács egysége­sen és helyeslőén foglal állást az MSZMP Központi Bizott­sága, á Minisztertanács, maífj az országgyűlés által az lSli**' évi- népgazdasági tervben, **' letőleg költségvetésben megj határozott • gazdaságpolitika* célkitűzések mellett. A felhívás a továbbiakba?* kéri a városi, megyei, járási? városkerületi és községi nép' frontbizoltságokat, hogy mit' denekelőtt az 1965. évi terve" céljainak megvalósítását S®' társadalmi*'* gitseK soKoiaaiu tarsaaaui'*; mozgalmi munkával elsősöd ban a mezőgazdaságban, da az ipar és a szolgáltatások űri rületén is. Teremtsenek fém 1 ősségiéi jes légkört mi«' denütt, hogy mindenki esc* lekvően részt vegyen a mun' kában. Fordítsanak különül figyelmet a gazdaságos tel“ melés megvalósítására. Szeri vezzenek . a népfrontbizottsá' gok akciókat, amelyek szél«0 tömegeket i mozgósítanak a kitűzött célok elérésére. A felhívás befejező rés^ri ben felszabadulásunk közév gő, huszadik évfordulójává* foglalkozva a szocializmus teljes felépítésére, mindéi* alkotó erő kibontakoztalásár*1 hívja fel a figyelmet. Elmarad i művelődésügyi dolgozón liagyaktivája Hírt adtunk róla, hogy a tti®' gyei tanács vb művelődésügy* osztálya márciusi 10-éii, szeri Ián ii agy aktívát rendez a ni**' veiödésügyi dolgozóknak >‘A ideológiai és kulturális neveié' munka időszerű kérdéseiről. A rendező szerv ezúton cries!** t meghívottakat, hogy a nagy' tktíva az előadó, Öemr Lás*' !ó elvtárs inegbetégedese nil' itt elmarad. A nagy akti vét íésóbbi Időpontban tartjálf meg. Az. új Időpontról a ja«' r.vei tanács művelődésügyi os*' álya lapunk útján értesít1 n-’.!d az érdekelteket. mint a napfény. Lisewski* mindig csak zlotyval fizette ki5 embereit Hiszen a pénzt nemj Bécsből liozta, Ausztriából % csak dollárt hozhatott volna. ♦ De megkockáztathatta-e, hogy* nagyobb összeget hozzon át,5 Bécsben Lisewskinek megvolt* a pénzügyi képviselője, az% „Alfacotex” cég — tehát egy* másik képviselőjének is kel-f lett lennie, mégpedig Varsó-^ bari, hogy itt a dollárokat ér-* tékesítsék a fekete piacon. % vagy a bankban. ^ — És ez az ember Sama-Í szék volt! — kiáltott íe! Wil-» üka. £ I gen, most már tud-£ juk, de korábban* nem tudtunk en-* nek a Samaszek-* nek létezéséről, ó Holott gondolnunk kellett vol-j na rá, hogy egy ilyen „pénz-ó ügyminiszternek” léteznie, kell* a „fehér gengszterek” között.* Nem tudom, hogy Lisewski* milyen úton-módon került* kapcsolatba Samaszekkel: te-* lán egyszerűen a Traugutta* utcában, a bank épülete előtt* botlott bele. Elég az hozzá.*, hogy a fiatal „dió” elég gyor-* asan Lisewski jobbkeze letté. Kezdetben eladta neki a dol-^; lárokat, később Samaszek cí-* mére különböző átutalások?; érkeztek. Az „Alfacotex” ad-*; ta fel ezeket Európa különböző©, országaiban, hosv ne keltsen*; semmiféle gyanút. I ívmódon*] Samaszek esv idő múlva tosan be volt avatva a „fehér*; gengszterek” iivrébe *i (Folytatjuk) i szakaszát a kétkedő tanúk­nak. — Ebben az ügyben —■ kezdte az őrnagy —, te, Ju- rek egy, én meg két hibát kö­vettem el. Kezdettől, majdnem az első naptól, az egész nyo­mozási anyag előttünk volt. legalább tízszer elolvastuk és mégsem vettük észre a legké­zenfekvőbb tényeket. — Milyen hibákról beszélsz? — kérdezte tíz ügyész csodál­kozva. .— Először is: a „fehér geng­szterek” minden tagja beval­lotta, de különösen világosan mondta el tanúvallomásában IVIacioszek, hogy a gyorsankö­tő cement linzi eladásának egyedüli kezdeményezője Li­sewski igazgató volt, és a ban­da tágjai közül senkit nem avatott be pénzügyeibe. Min­dig személyesen fizetett a banda tagjainak, amikor pedig pénz kellett neki, akkor Var­sóba utazott. Sem a cement­gyárba, sem Lisewski lakás­címére soha nem érkezett semmiféle valutaátutalás kül- •'földről.' Macioszek bevallotta azt is, hagy Lisewski néhány­szor érdeklődött nála a dollár fekete, árfolyama felől, és ér­deklődött aziránt is, hogyan le­het eladni dollárt Lublinban. Kezdettől előttünk voltak ezek a . tanúvallomások, unalomig olvastuk őket. de egyikünk séjn .tudta a tényekből levon­ni a . következtetéseket. —- Milyen következtetéseket? •— vágott közbe az ügyész. — Még mindig nem értem az egészet. — Pedig minden világos* Jeizy Edigey A €SESI Fordította: BABA MIHÁLY jó ügy érdekében, hogy önt egy ideig börtönben tartsuk. A miniszter megértéssel fogad­ta magyarázatomat, és szemé­lyesen interveniált. Két-három nap múlva megkapja a hiva­talos írást. — Őrnagy úr, mindezt ho­gyan köszönjem meg önnek? Elsősorban elnézést kell kér-, nem a viselkedésemért. De őszintén szólva, egy kissé ha­ragudtam önre. Az őrnagy felnevetett. .— Nem tesz semmit! Én a maga .helyében .egyenesen dü- . höngtem volna. Maga nagy önuralomról tett tanúságot. — Te, Jurek! Van a szek­rényben egy üveg vörös bo­rom! Bontsd fel! Erre az al- ■kalamra — javasolta Halin­ka —, innunk kell az újdon­sült ügyész egészségére. Miközben Jérzy Kur az üveg felbontásával foglalatoskodott, az előszobában ismét felberre­gett a csengő. Ezúttal az őr­nagy ment ajtót nyitni. Durkó kapitány társaságában tért vissza. K özben az asztalra ke­rültek a poharak és a bor. Az ügyész meg- < leérte’ az őrnagyot, hogy magyarázza meg a „fehér gengszterek számára küldött csekk” affér utolsó P ontosan öt órakor . Krzyzewski . mep- < nyomta Haíina Wils- , ka lakásának fehér I csengőgombját. Az J Ajtót Kur ügyész nyitotta ki. i Az őrnagy megragadta ,a mel- 1 lette álló Zygmunt Kalinkow-' ski karját, és tuszkolta befelé . az előszobába. — Zygmunt, végre! Nagyon j örülök. A lépesein találkozta- ( tok? j — Az őrnagy úr olyan ked­ves volt, hogy személyesen szabadított ki a börtönből. De aztán nem engedte meg, hogy j haza menjek átöltözni. j — Mit titkolóznak ott az előszobában? — hallatszott Wilska hangja. — • Tessék, 1 jöjjenek már. beljebb! ’ Amikor Wilska melegen üd­vözölte a joggyakornokot, az _ őrnagy Zvgmuntra mutatott, : és így szólt: — Engediék meg. hogy be- * mutassam Zvgmunt Kalinkow- ■ ski urat. aki mától a plöcki ! járási bíróság ügyészhelyet- * tese. 1 Mindenki kérdően nézett az 1 őrnagyra. De legjobban maga Kalinkowski csodálkozott. — Ma a miniszternél voltam —' folytatta az őrnagy. —Rész­letes jelentést tettem neki és vázoltam azokat az okokat. 1 amelyek szükségessé tették a 1 ‘to.-y os, éppen erről van [%] szó. Ez a csekk itt __ ® van a zsebemben, X H a pénztárcámban lapul és én a le­hető legrövidebb időn belül szeretnék tőié megszabadulni. Nem szívesen várok ezzel hol­napig. -Feleségemmel szeret­nénk elmenni valahová, de ilyen „csomaggal” kényelmet- len. Otthon, az íróasztalom fi­ókjában sem szívesen hagyom. Az ezredes felnevetett. — Igaza van! Vigye el a fő- kapitányságra, és adja át meg­őrzésre az ügyeletes tisztnek, hogy zárja el a páncélszek­rényben. — Igenis, ezredes úr! De én már ismerek egy embert, aki magánál hordta a csekket, és tudom, hogy mi lett vele. — Ne túlozzon, őrnagy. Kü­lönben. magunk között, igaza van. Minek a legkisebb koc­kázat is? Azonnal magáért küldök esv kocsit, valamelyik emberünkkel. Együtt viszik el a csekket a főkapitányságra. Egy óra múlva már minde­nen túl voltak. A kis. fehér lapocska végre megtalálta biz­tos búvóhelyét a rendőrfőka­pitányság páncélszekrényében; az őrnagy pedig, megkönnyeb­bülten vágta zsebre a csekkről vzótó nyugtát. Mai I ifi kai ÖBBs.atoúlűiló^h ■ íestvérpárlok kilötísép Szombaton hazautaztak Moszkvából a Magyar Szoci­alista Munkáspárt, Nagy-Bri- tania Kommunista Pártja, a Német Szocialista Egységpárt, a Német Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt nek elutazása Moszkvából küldöttségei, amelyek rési* vettek a kommunista- és mii*1' lcáspártolc konzultatív találk0' zóján. A testvérpártok k.cpj viselőit Kirilenko, Szuszig Grisin, Gemicsev, Iljicsov, SZKP Központi Bizottságán!*" felelős munkatársai búesúri látták. port Bonnban, amelynek a ta»' jeli erélyes rendszabályom, követelnek az Egyesült Ar® Köztársaság ellen. Egyesek^ diplomáciai kapcsolatok szakítását is követelik. Kowri likálja a helyzetet, hogy ebbe» a csoportban az Erhard*13 legközelebb álló politikus*1 tömörülnek és maga a kark-f' lár hajlik ebbe az irány*5" Valójában Bonnban is tu*ri másul kell venni, hogy az0'-' kai a módszerekkel — a P**! litikai, nyomás és a gazda*» fenyegetés . módszereivel amelyekkel a Német SzövA' ségi Köztársaság kormaié igyekszik rákényszeríteni jes abszurd elképzeléseit a W iönböző kormányokra, nem ^ hét sikert elérni. Lipcse a világ legiontosabb _ kereskedelmi központ)3 Miközben a nyugatnéh*eJ közvéleményt a bonni k01" mány igyekszik izgalomba» tartani egy teljes irreal' ügyben, a világ azt látri hogy a másik német állam. _ Német Demokratikus Kozta*' saság tovább halad a fejlőd»: útján. A lipcsei vásár rnegí*’ bebizonyította a világi*3*^ hogy a Német Demokratik*?' Köztársaság ipara milyen kJ' emelkedő helyei foglal el eS nagy lehetőségeket biztosít kelet—nyugati kereskedeloPj továbbfejlesztéséhez. A ÜP' csei vásár .jelentőségét m<P' tatta Koszigin szovjet minis2-' terelnök is, alti kijelentett»* hogy jelenleg Lipcse a vÜ^ legfontosabb kereskedelk» központja. gáti sajtó is felhívja a figyel­met: megismétli a Vietnami Demokratikus Köztársaságnál; szóló garanciákat, s figyelmez­teti az amerikai kormányt, hogy ezek a garanciák válto­zatlanul és teljes mértékben továbbra is érvényben van­nak. A bonni kormány keserű kóstolóia Ulbricht, visszaérkezett a Német Demokratikus Köztár­saságba egyiptomi látogatásá­ról, amelyet gazdasági és poli­tikai szempontból egyaránt az egész világsajtó nagy sikernek könyvel el. A nyugati sajtó néhány vezető lapja elismeri: ezek után olyan rés támadt az úgynevezett Hallstein-doktri- nán, amelyre Nyugat-Németor- szág külpolitikája felépül, hogy legokosabb lenne minél előbb szabadulni tőle. Ezzel valószínűleg a nyugatnémet politika irányítói is tisztában vannak, de nem könnyű dolog határozott és energikus módon levonni a konzekvenciákat egy ilyen mértékű kudarcból. Egye­lőre az Ulbricbt-látogatás kö­vetkezményeivel birkózik az egész bonni, politika és Er­hard kancellár igyekszik meg­védeni a Hallstein-elvet Schröder külügyminiszterrel szemben, aki ugyan nem akar­ja felszámolni a Hallstein-el- ven alapuló külpolitikát, de igyekszik ráirányítani a Kávéi­mét azokra a veszélyekre, amelyek ebből a politikából következnek, s amelyekből éppen most kapott igen kese­rű kóstolót- a bonni kormány. Schröder józanabb irányzatá­val szemben van egy rendkí­vül hangos és befolyásos cső-

Next

/
Oldalképek
Tartalom