Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

£SZAKMAGYARORS9!AG Vésték., 196S, má-’-cíes S. Tüntetés e moszkvai amerikai nagykövetség előtt Heves tüntetés zajlott le csütörtökön délután az Egye­sült Államok moszkvai nagy- követsége előtt. Többszáz Moszkvában tanuló külföldi diák vietnami, kínai, koreai zászlókkal, orosz, angol, viet­nami és kínai nyelvű felira­tokkal a forgalmas útvonalon levő, kilenc emeletes épület elé vonult. Az Egyesült Államok viet­nami agressziója ellen tün- ' tő diákok áttörték az ame­rikai nagykövet kérésére megerősített rendőrkordont és köveket, jégdarabokat, tintás­üvegeket dobáltak az épületre. A tüntető diákok követel­ek az amerikaiak azonnali kivonulását Del-Vie ínam bol, n VDK elleni bombatámadá- jok beszüntetését. .,E1 a ke­zekkel Vietnamtól!” — ..Ta­karodjatok jenkik!” — „Halál nz. agresszorokra!” — ilyen és hasonló feliratok tucat- -zúmra kerültek az amerikai nagykövetség vaskerítésére. Nasssers Walter Ulbricht látogatása pozitív eredményekkel fért Nasszer elnök a Süddeutsche Zeitung különtudósítójának adott nyilatkozatában bejelen­tette, hogy az EAK rövidesen főkonzuláiust létesít Berlin­ben. majd hangsúlyozta, hogy Walter Ulbricht látogatása pozitív eredményekkel járt cs a látogatás következté­ben tovább fejlődnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok az EAK és az NDK között. Bonn és Kairó viszonyát il- 1 letóen Nasszer elnök kijelen­tette: az Egyesült Arab Köz­társaságnak nincs szüksége a nyugatnémet gazdasági segít­ségre. Nasszer elnök ezután kije­lentette, hogy üdvözölné, ha a nyugatnémet nagykövet visz- szatéme Kairóba és helyreáll- na a korábbi normális diplo­máciai viszony az EAK és az NSZK között, majd felszólí­totta a bonni kormányt: hagy­ja abba az Izrael és az arab Ajabís összetűzés a szíriéi Izrael határon Szerdán újabb fegyveres összetűzés volt a szíriai—izra­eli határon-, már a második az elmúlt huszonnégy órában. A damaszkuszi rádió szerint a lövöldözést az váltotta ki, hogy egy izraeli traktor ha­tolt be a demilitarizált öve­Gondokat okosét! a gf ©rs olvadás A szerdai hirtelen felmele­gedés, a gyors olvadás me­gyénk több részében okozott ; ondókat, a patakok és né- 1 ány időszakos vízfolyás mentén. A Vasonca patak a Véső esti órákra annyira meg­izzadt. hogy Halmajnál ki- ! '-ott mertr'-ből. Tizennégy .»-Lété kimenteni az Gyarmatosítás és újrajíyariTiPtosítás ingóságokat és a jószágot. No- vajidránynál a jégtorlasz mi­att megáradt Bársonyos csa­torna egy tsz-tanyát fenyege­tett elöntéssel. Ernődnél a He- jő—Szarda csatorna lépett ki medréből. Az erős éjszakai lehűlés szerencsére „megfog­ta” a vizeket, s a legtöbb pa­tak csütörtökre már egy-más- fél métert apadt. A megáradt Rakaca patak főleg a közlekedésben okozott akadályokat, f' eszes község alatt, az egyik hídnál 80 cen­timéteres víz folyt át az út­testen. Szendrőládnál a he­gyekről lerohanó vadvizek okoztak kisebb forgalmi aka­dályt. A megye legtöbb or- szágútja jeges. A KPM mis­kolci Közúti . Igazgatósága több gépkocsival „sózta” a. sí­kos utakat, amelyeken azon­ban így is csak óvatosan sza­bad közlekedni. Az esetleges további gyors olvadások arra figyelmeztetik a hegyi patakok mentén elte­rülő községek tanácsait, hogy áradások esetén meg kell szervezniük a figyelő szolgá­latot, az esetleg eltömődött átereszeket, a hidak alját pe­dig azonnal meg kell tisztíta­ni, hogv biztosítsák a hóié za­vartalan levonulását. zetbe. Szíria panaszt terjesz­tett az ENSZ fegyverszüneti vegyesbizottsága elé. Gáspár Sándor elvtárs az Ikarus-gyárban Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára csütörtökön az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárba látogatott a XVI. kerületi párt- bizottság és a gyár vezetőinek társaságában. Gáspár Sándor megtekintet­te a gyár több üzemrészét. Délután az autóbusz 2. gyár­egységben rendezett gyűlésen, mint a kerület egyik ország- gyűlési képviselője, találkozott választóival és beszédet mon­dott. A többi között az 1985-ös tervvel foglalkozva ezeket mondotta: — Amikor arról beszélünk, hogy politikai életünk és nép­gazdaságunk egészséges alapokon nyugszik és fej­lődik, azt is meg kell mondanunk, hogy bizonyos korrekciókra, javításokra is szükség van. Azt is meg kell mondanunk, hogy minden szinten van javí­tanivaló. — Tovább kell javítani a vezetést középfokon is. Gya­kori jelenség, hogy ezek a vezetők keveslik jogkörüket, több önállóságot kívánnak, de nem mernek az egyes konkrét ügyekben határozottan állást foglalni, felelősséget vállal­ni. Ezen változtatni kell. Szükséges továbbá, hogy a vezetők megfelelő kö­vetelményeket állítsanak beosztottjaik elé és gon­doskodjanak a kellő mun­kafegyelemről. Ennek természetesen az az alapja, hogy körültekintéssel, hozzáértéssel gondoskodjanak a termeléshez szükséges felté­telekről. —- Van tennivaló közvet­lenül magában a termelőmun­kában is. Tisztességesen ki kell dolgozni a munkaidőt, meg kell tartani a technoló­giai fegyelmet, az eddiginél nagyobb gondot fordítani a termékek minőségére. Ha. a vezetés különböző szintjein és a műhelyekben egyaránt javítunk a munkán, nagyon szép eredményeink lesznek. Ennek minden fel­tétele kezünkben van. A Munka Törvénykönyve lehe­tővé teszi annak az elgondo­lásnak a megvalósítását is, amin most dolgozunk. Olyan rendszert szeret­nénk megvalósítani, hogy aki tisztességesen, becsüle­tesen dolgozik, anyagiak­ban és erkölcsileg nagyobb megkülönböztetésben ré­szesüljön azokkal szemben, akik rosz- szul dolgoznak, nem veszik komolyan munkájukat. A to- •víhbr'hban pz előadó p.z Ika­rus gyár eredményeiről, prob­lémáiról, feladatairól szólt. Vegyék jobban igénybe a tsz-jogianácsosok munkáját államok között folytatott ket­tős játékot. Véleménye szerint nincs különbség aközött, hogy Bonn fegyvereket szállít-e Iz­raelnek, vagy pedig pénzt ad az izraeli kormánynak fegy­verek vásárlására. Nasszer végül elmondotta, hogy még e nyáron ellá­togat a Szovjetunióba, ezt követően pedig Koszigin és Xtrezsnycv tesz majd lá­togatást Kairóban. Arra a kérdésre, vajon hasz­nosnak tartaná-e eay bonni lá­togatást is, hogy Erhard kan­cellárral közvetlen eszmecse­rét folytasson. Nasszer így vá­laszolt: erről még korai be­szélni, előbb látnunk kell, ho­gyan fejlődnek tovább a dol­gok. Bonnak kell megtenni a következő lépést. Termelőszövetkezeteink ve­zetőinek tevékenysége nem merül ki a termelés meg­szervezésében, irányításában. Egy-egy gazdaság sok szál­lal. kapcsolódik az ország össztermeléséhez és más, ki­segítő vállalatok, intézmé­nyek munkájához. Ezeket a kapcsolatokat jórészt írott törvények, rendeletek szabá­lyozzák, amelyeknek száma nem is csekély. Mindebben eligazodni, s szem előtt tar­tani az újabb határozatokat, szinte megoldhatatlan fel­adatokat. jelent azoknak a tsz-vezetőknek, akiknek el­sősorban mégis a termeléssel kell törődniük. Ezek a körülmények teszik szükségessé a tsz-jogtaná- csosok foglalkoztatását. A feladatot részben ügyvédek, részben önálló, néhány tsz által alkalmazott jogtaná­csosok látják el. A közel­múltban összegezték az 1964- es év munkáját. A tapaszta­lat szerint azok az ügyvé­dek, akik mellékesen látják el a tsz-ek jogi képviseletét, nem győzik a sokirányú kö­vetelményt kielégíteni. Ki­emelkedő eredményekről, fő­leg az önálló jogtanácsosok tudnak beszámolni, ámbár itt is mutatkozik kívánnivaló. A tsz-eket peres ügyekben az említett jogtanácsosok vagy ügyvédek képviselik. Ez a jogi képviselet csak egyik oldala munkásságuknak. A másik, s talán még fonto­sabb, a jogvédelem lenne. Ez utóbbi nemcsak a megbí­zott ügyvédeknél nem kielé­gítő, hanem az önálló jogta­nácsosoknál sem. Ennek bi­zonyára az az oka, hogy egy- egy jogtanácsos aránylag sok tsz képviseletét látja el. Az lenne az ideális, hogy ne jusson tíz tsz-nél több egy emberre. Sajnos, a dolog nem olyan egyszerű. Az akadály elsősorban abban van, hogy néhány járás vezetői még mindig nem látják tisztán a jogtanácsos szerepét, nem is­merik feladataikat. Ebből adódik, hogy helyenként ha­tásköri összeütközés keletke­zik. S ha még itt tartunk, érthető, hogy ezeken a terü­leteken a tsz-ek vezetői sem igénylik a jogi segítséget; Azt kell még egyszer hang­súlyoznunk: a jogtanácsos munkája nem merülhet ki abban, hogy a tsz-t peres ügyekben képviseli. Mert, ha így lenne, ha csak ennyi len­ne, joggal mondhatná a tsz- tagság: miért Űzessünk mi állandóan valakinek, amik®1 éppen nem pereskedünk. majd bírósági ügyünk 1®* ott az ügyvéd! De nézzük meg közelebb' ről, mely területek azok, ah® a jogtanácsosok segítség«1 tudnának nyújtani a tsz-**' nőknek? Fegyelmi és kártérítési ügyekben. A szerencsi jár«* t.sz-ei például sokat köszö»' hetnek dr. Riczltó László jo»' tanácsosnak, altinak támog«' tásával jelentősen megs zilálj' dították a munkafegyelm®*1 Hetenként felkereste tsz-®**1 s ma már minden ügy bej1 bizalommal fordulnak hozz*' Tanácsot várnak a tsz-«*1 baleseti ügyekben is. lehet, és meg is teli nézni® a jogtanácsosnak a tsz-ejj szerződéseit, ez hozzátartozik a megelőzéshez. Részt ke*j vennie a termény értékesítés1 szerződésekkel kapcsolaté* vitákban, valamint a beruh«' zási szerződésekkel kapcsold tos ügyekben. A jogvédelem igen fonté* területe a társadalmi tulaj' dón megőrzése. Az elmúl* évben is sok volt a tsz-va' gyónt károsító cselekmény»s volt rá példa, hogy a tsz Vé" zetői is részesei voltak « visszaéléseknek. Ilyen esetek­ben az a helyes eljárás, ami* szintén dr. Riczkó László kő vetett: a. járás vezetőinek se­gítségével leplezte le a visz' szaélést elkövető tsz-elnököl Nem helyes tehát, ha s jogtanácsos arra vár, hogf a tsz-vezetők igényeljék először munkájukat. Azérí sem célravezető erre vám*' uk, mert a tsz vezetői sok­szor még nem tudják el' dönteni, hogy a pereken, * fegyelmi eljárásokon kivi)! miben kaphatnak segítséget« jogtanácsostól. A termelőszövetkezeti ta­nács megyei irodájának az 3 célja, hogy a járások és a tsz-ek vezetőinek meggyőző sével tovább fejlessze, bő vítse az önálló jogtanácsosi hálózatot. Ez a cél helyes és jó lenne, ha minél több he­lyen megértenék, igényelnék a ísz-jogtanácsos munkáját Elsősorban a gazdaságok lát­nák hasznát. Bizonyos idé múlva busásan megtérül a® erre a célra kifizetett össze? az elmaradt kötbérekből, * kártérítésekből vagy a meá nem indított perekből, S nem utolsósorban a belső jo­gi rendezettségből, fegye­lemből. Adaanovfes íoeseeeeseeseeee#«« lerzy Edigey A CSEKK Fordította: BÁBA MIHÁLY 41. A z út kellemes volt. Az őrnagy jókedve hatással volt min­denkire. A kapitány, mint autóversenyző, tökéletes biztonsággal , vezette ■ a- kocsit, beszélt az autóklub versenyeiről. A kocsi ablaka nyitva volt, senki sem szen­vedett a hőségtől. Tomaszó- wot' gyorsan elhagyták. A kapitány néha zsörtölődött a kissé rendetlen városi jelzé­sek miatt. A Volga Szilézia felé száguldott. Katowicében a kapitány azt javasolta, hogy a Polónia étteremben ebédel­jenek meg. Éjszakai szállásról már gondoskodtam Zebrzwdowicé- ban — mondta önkéntelenül az őrnagy. — Holnap, ha visszafelé megyünk Varsóba, megláto­gatjuk Cieszynt, és beugrunk Wislába — fűzte- hozzá a ka­pitány; — Iszunk a három testvér, Lech, Cseh és Rusz kútjából. és megfürdünk Len­gyelország legszebb medencé­jében: a Visztulában. Az ügyész, aki elhatározta. ' hogy semmit sem kérdez, hallgatott. De attól a pillanat­tól kezdve, amikor felismerte a speciális ügyek tisztjét, már tudta: ennék á kirándu­lásnak nemcsak turisztikai célja van. Le kellett témiök a szép aszfalt-országútról, hogy nem éppen egy eszményi bekötő úton haladjanak tovább a közeli Zebrzwdowicébe. Késő este a Volga egy kis barakképület előtt állt meg. Ez volt Lengyelország leg­mozgalmasabb határállomá­sa. Két egyenruhás férfi lé­pett az autóhoz. Az egyik, sülinek rendőrfőhadnagyi rangjelzése volt, megkérdez­te: Krzyzewski őrnagyhoz van-e szerencséje? Majd hi­vatalosan jelentette; ő a helyi rendőrőrs parancsnoka, meg­kapta a telefonértesítést Var­sóból, és az utasítás szerint mindent előkészített. — A vonat érkezéséig még két óránk van — mondta. — Talán addig fáradjanak be hozzám. Feleségem vacsorá­val várja önöket. Az őrnagy udvariasan elhá­rította a meghívást, de a fő­hadnagy kötötte magát a ka­róhoz. — Oly ritkán van varsói vendégünk, ne okozzanak csalódást nekünk. Nálunk lesz a vámhivatal vezetője és a határőrség parancsnoka >«. önök számára, szálloda híján, a vámhivatalban készítettünk elő szobát, a kisasszony pe­dig, lesz olyan kedves és el­fogadja feleségem meghívá­sát. I lyen előzékenység után már nem lehe­tett nemet mondani, tehát valamennyien átmentek a helybeli rendőrőrs parancsnok laká­sára. Kényelmesen lakott egy családi házban, amely egyút­tal a rendőrőrs parancsnok­ság volt. — Főhadnagy űr — fordult az őrnagy az őszes hajú, élénk tekintetű, napbarnított arcú férfiez —, önhöz és em­bereihez van egy nagy kéré­sünk. — Mi is kaptunk telefon- értesítést Koszykowáról, a fő­vámhivatalból — mondta a vámhivatal vezetője. — Kér­ték, hogy mindenben az őr­nagy úr rendelkezésére áll­junk. Az utóbbi napokban a posta nagyon sokat dolgozott. Eevik telefonhívás a másik után ... — A mi kérésünk nagyon egyszerű — mondta az őr­nagy. — A mai „Chopin”-nel megy egy turista csoport... — Milyen „Chopin”-nel? — vágott közbe az ügyész. — A „Chopin” — magya­rázta a főhadnagy — egy ° vors von a t i á rat, Varsóból Pécsbe. Zebrwdowicén át megy 23 óra 55 perckor. — Úgy van — -helyeselt az őrnagy. — A turisták Jugo­szláviába mennek, hálókocsi­ban. Ez a kocsi a szerelvény utolsó vagonjához van kap­csolva, és „D” fülkéjében há­rom úr utazik. •— - turista csoportról tu­dunk. Már ki is adtam a ren­delkezést, hogy estére több ember jöjjön be dolgozni — mondta a vámhivatal veze­tője. Ilyen kirándulással min­dig sok munka van, mert ez nem turisztika, hanem keres­kedelem. írógépekkel, Zorka fényképezőgépekkel mennek bőrkabátokért, nylon kesz­tyűkért, és elnézést kisasz- szony, harisnyatartó bugyiért. Jól ismerjük ezt, már várjuk ezeket a turistákat. — Arról van sző, főnök úr — mondta az őrnagy —, hogy ebben a „D” fülkében az ön emberei csak felületes ellen­őrzést hajtsanak végre, az­az, éppen csak pillantsanak bele egy-egy kofferbe. Aztán az egyik nyúljon bele a ha­mutartóba, majd kezeügyébe akad egy üres cigarettadoboz, a „.Rarytas” cigarettáé, tudja, melynek vörös szopókája van. Az ön embere egy ötven dol­lárost talál a dobozban, és ekkor kérdezze meg: kié a dollár? Természetesen egyik sem fogja magáénak vallani, tehát a vámosok mind a há­rom urat felkérik, hogy egyé­ni motozás céljából, csomag­jaikkal együtt fáradjanak le a barakkba. Amikor ez meg­történt, a kapitány a főhad­naggyal és egy vámossal együtt alaposan átkutatja a fülkét. Vagy ebben a fülkében, vagy a három utas egyikénél meg­találjuk azt. ami minket szer­fölött érdekel. — Én magam megyek el­lenőrizni — mondta a főnök. — De mondja csak őrnagy úr, mit tegyünk a többi fülkével? Kár, hogy nálunk nincs Örvendetes javolás az üzemi balesetek statisztikájában Az elmúlt évben 305 halá­los baleset történt az iparban* ide számítva az építőipart a közlekedést is. Ez azt jelen­ti, hogy a százezer dolgozóra jutó halálos balesetek szám» 1964-ben olyan kicsi volt mindössze 21 —, amilyen még ;oha, amióta egyáltalán sta­tisztika készül az üzemi bal­hetekről. Az előző évben* L963-ban még 354 dolgozó iáit meg üzemi baleset követ­keztében, minden százezer közül huszonöt A nem halállal végződött ipari balesetek száma 196)4- öen 94 924 volt kereken 2300- zal több az előző évinél. E® íz adat csak látszólag mutat i helyzet rosszabbodására* mert a dolgozók száma sok­kal nagyobb mértékben nőtt nint a baleseteké. Ha ilyen összehasonlításban vizsgáljuk i helyzet alakulását, kiderül* iogy 1000 munkásra számít­sa a balesetek száma 65-ról >4-re csökkent. A baleseti statisztikának ez íz örvendetes javulása a SZOT szakemberei szerint úsősorban a tavaly életbelé­pett új munkavédelmi tör­vényre vezethető vissza. Még­pedig nem is csupán a jog- zabály rendelkezéseire, ha- lem azokra a megbeszélések- e is, amelyeket hatályba lé- >ése előtt folytattak a szak- zérvezeíi szervek a dolgozók­ra!. olyan bűvész, mint ön. Mind­járt könnyebb lenne dolgoz­ni. ha például valaki az em­bereim kögül belenézne egy üveggolyóba és máris sorol­ná: „Annak a hölgynek, a harmadik fülkében, a fog­paszta tubusában van egy százdolláros, az az őszhajú, szemüveges egy tábla csoko­ládéba rejtett el száz koro­nát. Annak a fiatal, lófarkas lánynak cukorkái között nyolcszázötven schilling van. Az a krakkói nő már heted­szer megy ebben az évben Prágába, háromezerötszáz ko­ronát rejtett harisnyatartója alá. Ez lenne az igazi mun­ka!” — Sajnos, más vagonok­ban, más fülkékben egyedül kénytelenek keresgélni. De a „D” fülkét ne felejtse el! — Ezután a házigazdák ér­deklődtek, mi újság a nagy­világban? ök maguk pedig sok érdekes dolgot meséltek a határmenti életről, minden­napi munkájukról és a csem­pészek kimeríthetetlen ötle­teiről. A vacsora derűs han­gulatban ért véget. Közeledett a „Cho­pin” érkezésének ideje, tehát mind­nyájan elindultak az állomás­ra. Az őrnagy, a főhadnagy és a vámhivatal vezetője uta­sításokat adott, mindhárman elhelyezték embereiket. Az állomásfőnök értesítette őket, hogy a vonat menetrend sze­rint érkezik. Az ügyész és Halinka, mint „munkanélkü­liek” a váróteremben marad-! talc. Jerzy Kur a pádon üldö­gélt, a titkárnője pedig a nyi-i tott ablak*’*1 aih. (Folytatjuk.,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom