Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

esZAKMAG’S'ARORSZÄO 3 «ft ^ feste*:. magdtee- & 1 törvényesség isi gazdasági innia hatékonysága Irtat Dr. Deák András megyei föügyéss Az *műlt egy éves idő­szakba a politikai és gazda­sági élményeken kívül me­gyénk területén a törvények beta fsában és betartatásá­ban s folyamatos, következe­tes iőrehaladás történt. Ilyen irányú törekvés egyre inkább tapsztalíiató a vállalatoknál, infizményeknél és hivatalok- n;l. Ez annál inkább örven- é&tes, mivel a szocialista tör­vényesség biztosításának nap­jainkban még fokozottabb a 'jelentősége. Egyrészt az 1965. évi népgazdasági terv ered­ményes végrehajtására hozott Párt- és kormányhatározatok­ban megjelölt feladatok ma­radéktalan megvalósításának elengedhetetlen feltétele a törvények betartása, más­részt azért is fontos, mert a törvényesség és a gazdasági munka hatékonyságának nö­velése összefügg, kölcsönha­tással van egymásra. A büntettek feltárását gátló helytelen nézetek A törvények betartásában elért eredmények fokozása, a bűnözés és a törvénysértések megelőzése az állami és a gazdasági vezetők az eddigi­eknél is következetesebb munkáját követeli meg. Ez az igény elsősorban a helytelen nézetek megszüntetésében je­lentkezik. A társadalmi tulajdon elle­ni bűntettek és a gazdasági bűncselekmények eredményes megelőzését, az okok felderí­tését gátolja az a helyenként tapasztalható, téves szemlélet­ből fakadó nézet, mely sze­rint hazánkban a bűnözés ma már véletlen jelenség. Bár a bűnözés csökkenő ten­denciája nem vitatható, en­nek ellenére még mindig szá­mottevő az elkövetett bűncse­lekmények száma. Ezért fo­kozni kell az azok megszün­tetésére irányuló aktivitást. Téves szemlélet tapasztal­ható továbbá annak a jogpo­litikai elvnek érvényre jutta­tásánál is, hogy egyetlen bűn- cselekmény sé maradjon fel- derítetlenül. Helyenként ugyanis egyes vezetők csak a lopást, a sikkasztást, vagy az egyéb olyan tettet tartják bűncselekménynek, amelyből az elkövető vagyoni előnyt szerez,' de ha a népgazdaság­nak az ésszerűtlen, pazarló gazdálkodással okoznak kárt, már nem következetesek a felelősségre vonás kezdemé­nyezésénél. Előfordul olyan helytelen nézet is, hogy az okozott kár értékét az üzem, Vagy a vállalat összgazdálko- dási eredményéhez viszonyít­ják, és ezért elmarad az elkö­vetett bűncselekmény miatti feljelentés. A gazdasági mun­ka hatékonyságának növelése megköveteli az ésszerűtlen, pazarló gazdálkodással, és egyéb, a gazdálkodás haté­konyságát gátló kötelesség­szegéssel, mulasztással elkö­vetett cselekmények üldözé­sét, és ha indokolt, a bünte­tőjogi felelősségrevonást is. Az ellenőrzés fokozásánál« követelménye Á vezetők* különösen a kö­zépvezetők egyik-másika bi­zalmatlanságnak* a dolgozók zaklatásának, olykor népsze­rűtlennek tekinti az ellenőr­zést, ezért e feladatát felüle­tesen, vagy egyáltalán nem gyakorolja. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos törvényes rendelkezések, de az 1964. de­cemberében kiadott párt- és kormányhatározatok is foko­zott feladatként jelölik meg az ellenőrzési kötelezettség teljesítéséi:. Az ellenőrzés fo­kozása megyénkben is indo­kolt, mert az ellenőrzésre jo­gosult szervek és a vállalati belső ellenőrzés nem mindig lesz eleget a jogszabályban előirt kötelezettségeinek. Ezt igazolja a társadalmi tulaj­doni: károsító bűncselekmé­nyeket előidéző okok elemzé­se is. Eszerint több mint 41 százalékban az ellenőrzés és a felügyelet elmulasztása tet­te lehetővé a bűncselekmény elkövetését. Be az ellenőrzés fokozását indokolja az a körülmény is hogy megyénkben a társadal­mi tulajdonban okozott évi kár igen jelentős, értéke mintegy nyolc-tíz millió fo­rintra. tehető. A kár különösen azokban a népgazdasági ágakban jelen­tős, amelyekben a. szervek nem fordítanak megfelelő fi­gyelmet az ellenőrzésre, és az okozott károk megtérítésére, így például az összes veszte­séghez viszonyítva az okozott kár nagysága a nehéziparban 16,5 százalék, az élelmezési iparban 9,1 százalék, a taná­csok állami és gazdálkodó szerveinél 10,5 százalék. Mindenekelőtt az ellenőrzés színvonalát kell tehát emelni, elmélyültebb, a bizonylatok valódiságát is elemző és a törvénysértések oka.it feltáró vizsgálatokra van szükség. A feltárt törvénysértések ered­ményeként pedig megfelelő intézkedéseket kell tenni (fe­lelősségre vonás, káráthárí­tás stb. útján is) egyrészt a hasonló törvénysértések meg­előzése, másrészt újabb bűn- cselekménytől, vagy törvény­sértéstől való visszatartás cél­jából. Az anyagi felelősség fokozása A takarékos gazdálkodással kapcsolatos intézkedések in­dokolttá teszik a mulasztók­kal szembeni személyes anya­gi felelősség fokozását, külö­nösen a társadalmi tulajdon­ban okozott károk megtéríté­sét. A Munkatörvénykönyv mó­dosítása az anyagi felelősség mértéket és a kártérítési el­járással kapcsolatos eddigi rendelkezéseket is a munka- fegyelem szilárdításának és a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmének szolgálatá­ba állítja. A jogalkalmazó szervek akkor járnak el he­lyesen, a törvény- és jogal­kalmazás jogpolitikai elvei­nek megfelelően, ha minden olyan esetben, amikor a tár­sadalmi tulajdonban kárt okoztak, személyre és beosz­tásra való tekintet nélkül vizsgálják a felelősség kérdé­sét, és ha a felelős személy megállapítható, minden eset­ben differenciált felelősségre vonást alkalmaznak. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kötbér, a büntetőkamat és az egyéb, improduktív költségek kifizetése esetén a felelősség vizsgálatára, és vétkes mu­lasztások esetén a felelős dol­gozóval szembeni káráthárí­tásra. A beruházok, de az állam­polgárok is sokat panaszkod­nak, s joggal kifogásolják a lakások és az egyéb építmé­nyek kivitelezésével kapcso­latos minőségi hibákat. Az 1965. évi népgazdasági felada­tok eredményes végrehajtá­sának egyik fontos követel­ménye a minőségi mutatók javítása. Ezért ez évben az építmények kivitelezésére még fokozottabb figyelmet kell fordítani, de a létesítmé­nyek műszaki átadóinak, át­vevőinek felelősségét is fokoz­ni kell. A mulasztókkal szem­ben felelősségre vonást kell alkalmazni. Az eddigiek so­rán a hibás, hiányos épít­mény átadásáért, illetve átvé­teléért csak fegyelmi jogkör­ben kerülhetett sor felelős­ségre vonásra. A Legfelsőbb Bíróság idevonatkozó elvi döntése viszont büntetőjogi felelősségre vonásra is lehe­tőséget biztosít. Az építmé­nyek az építőipar termékei — mondja az állásfoglalás —, ha tehát azok nem felelnek meg a rendeltetésszerű hasz­nálatnak, a rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatalává! kapcsolatos bűn­tettet követik el. A balesetelhárítás törvényessége A biztonságos munkavég­zéssel kapcsolatos törvényelv, rendelkezések és utasítások be­tartásának hiánya következté­ben előforduló balesetek is akadályozzák a munka terme­lékenységének fokozását és a gazdasági munka hatékonysá­gának javítását, mert azon túl­menően, hogy súlyosan sér­tik a dolgozók egészségét, je­lentős munkaerő kiesést is okoznak. Megyénkben az üze­mi balesetek száma 1.964-ben az azt megelőző évihez viszo­nyítva némileg csökkent, de még ma is igen magas • és emelkedett a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Megyénkben 1964-ben az ösz- szes üzemi balesetek szama 9723, a kiesett munkanapok száma pedig 192 524 nap volt. Az adatok szerint tehát 625 ember egész évi munkája esett ki a termelésből. Az üzemi balesetek megelőz­hetők, mert általában mulasz­tásra és gondatlanságra vezet­hetők vissza. Sok baleset szár­mazik abból, hogy helyenként nem biztosítják a védőeszkö­zöket, továbbá elmarad a dol­gozók oktatása, vagy felszí­nesen történik. A dolgozók maguk is jobban betartanák a baleset elleni védekezés szabályait, ha a művezetők, brigád-, csoport-. és munkave­zetők mulasztás esetén intéz­kedéseket tennének a dolgo­zókkal szemben, vagy ba a balesetért felelős vezetők fe- lelősségrevonása is megtörtén­ne. Á balesetelhárításban je­lentkező mulasztások. ha­nyagságok súlyosan sértik az egészséges és biztonságos munkafeltételek betartására, biztosítására vonatkozó jog­politikai elveket. Az elkövet­kezendő időszakban ezért az üzemi balesetelhárítással és a munkavédelemmel kapcsolatos űj rendelkezések töretlen be­tartására az eddigieknél is je­lentősebb intézkedéseket kell tenni. A felvetett gondolatok iga­zolják. hogy a törvények be­tartása és betartatása szoros összefüggésben van az egyéni ős társadalmi érdekkel, a gaz­dasági feladatok jó és eredmé­nyes ellátásával, a munka fe­gyelem és a gazdaságossá? biztosításával., ezért: a törvé­nyesség további szilárdítására kell törekedni. A becsület-hadosztály Lapunk február 2-i számá­ban Hallók Gyula és Kocsor- di Károly bemutatta az új magyar hadsereg megszületé­sét. Korabeli dokumentumok alapján készült az alábbi írás is, amely ehhez a tárgy­körhöz nyújt néhány adalé­kot. H úsz esztendővel ezelőtti esemény késztetett e rövid emlékezés meg­írására. Annak a Miskolcról és a megyéből verbuválódott hadosz­tálynak történetét mondom el, amely húsz évvel ezelőtt egyetlen felhívás­ra fegyverre és parancsra várt, hogy szembe­nézzen a gyűlölt ellenséggel. E hadosztály bevetésére azonban nem került sor. Tavasz­ra már kétségtelenné vált a hitleri Német­ország közelgő kapitulációja. A Szabad Magyarország, Miskolc első de­mokratikus lapja így ír 1945. január 9-i szá­mában: „Naponta négy-öt csoport érkezik vidékről (A lap szerkesztőségéhez. A szerk.) és a fasizmus elleni gyűlölet csepeg ajkuk­ról ... Bányászok. parasztok, polgárok ... — Mikor megyünk már a német ellen? — kérdezik. Az első ilyen kérdésekre felugrottunk a meglepetéstől. Hát hogyne: három és fél­éves háboní után itt áll a magyarság koldus- szegényen, óriási vérveszteséggel. ipartele­pei. útai, hídai felrobbantva — és béke he­lyett harc lángja gyúl ki bennük.” A nép ösztönösen megérzi, mit kell tennie nehéz időkben. Ez esetben azonban többről volt szó ösztönös megérzésnél. Becsülete for­gott kockán. Történelmén foltot ejtett egy ellenforradalmi rendszer. A nép tudta: a falakra ragasztott nyilas- és horogkeresztes plakátok letépése nem elegendő a megtisz­tuláshoz. Ezt a vért csak vér moshatja le. A történelem e nehéz órája feladta a lét­kérdést: Quo vadis? Merre tartasz? Ha tisz­tes békét akar a magyarság és jogviszonyú szerepet a nemzetek porondján — háborút kell indítania a háború ellen! A sokat szenvedett nép akitor még nem tudhatta, hogy az ideiglenes nemzeti kor­mány ebben a szellemben vette fontolóra az ország jövőjét. 1945. január 20-án a három nagyhatalom és az ideiglenes kormány meg­bízottjai aláírták a fegyverszüneti szerző­dést. Az egyezmény egyik feltételeként sze­repelt, hogy: „Magyarország megszünteti a Szovjet Unió és a többi egyesült nemzetek, közte Csehszlovákia, ellen viselt háborúját. A Németországgal fennállt minden viszo­nyát megszakítja és hadat üzen Németor­szágnak.” Továbbá: „ ... legalább nyolc ne­héz fegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít ki.” N éhány nappal később a kormány „Toborzási felhívás”-sal fordult a néphez. Miskolcon január 30-án jelent meg az első plakát: „Fogjon fegyvert minden magyar a haza és a magyar nép felszabadítása érdekében!” „Most a szabadság hív mindnyájunkat zász­laja alá!” Most nem idegen célok hívnak áldozatra, hanem önmagunkért, jövőnkért kell fegyvert fognunk!” A Nemzeti Bizott­ság toborzó népgyülésére február 11-én ke­rült sor. Bejelentették, hogy Miskolcnak és a megyének egy teljes hadosztályt kell kiállí­tania, s huszonöt korosztályból soroznak. A város és a megye lakossága sokat szen­vedett a háborútól. Álig akadt család, amely ne gyászolta volna valamelyik tagját. Gyere­kek sírtak apjuk után, anyák könnyezték el gyermeküket. Éhség, nyomor gyötörte az em­bereket. Meddig tart még? Vége lesz-e már? Békét, békét, békét! A fájdalom, a gyötrődés eltörpült ezekben a napokban a fellángolt nemzeti érzés mel­lett. Az izzó gyűlöletet még inkább fokozta egy provokáció, amely végképp felbőszítette a miskolciakat, s rádöbbentek: nem lesz ad­dig béke számukra sem, amíg Európában el nem hallgat az utolsó német fegyver is. 1945. február 13-án. két nappal a toborzó népgyűlés után Goebbels repülőgépei röp­cédulákat szórtak a városra, amelyekben fenyegetőztek és rágalmaztak. Még egy utol­só kísérletet tettek, hogy a nép ne feled­hesse a német csizmák koppanását­Nem feledte! Méltóképpen válaszolt a ki­hívásra. „A toborzás szép eredménye foly­tán Miskolcon és Borsodban nem lesz soro­zás!” — közölte a Szabad Magyarország feb­ruár 20-i száma. Fiatalokból. 21—31 évesek­ből annyi önkéntes jelentkezett a szabad- , ságharc zászlaja alá, hogy csaknem két had­osztály kitelt volna belőlük. S ez csak tíz korosztály volt, nem huszonöt! Miskolc és Borsod, az ország felszabadított részeinek népével rövid idő alatt olyan hasa- fiságról tett tanúságot, amely még Candidust. a Londoni Rádió magyar nyelvű hírmagyarázóját is elismerésre késztette a világ színe előtt: ,.Magyarország a németek ellen folytatott harcában megtalálta azt az utat, mely egyedül vezethet boldogulásához.” A tekintélyes iparváros és környéke bizo­nyított: sem a nyomor, sem a korábbi terror nem ölte meg forradalmiságát, s becsület­beli kötelességének tartja, hogy7 harcba in­duljon, amikor igaz ügyben hívja a haza. Munkás, paraszt fiatalok, sovinizmussal és drill-fegyelemmel meg nem fertőzött diákok sokasága jelentkezett e napokban a tobor­zási irodákon. S amikor lángoló betűket író kollégánk megkérdezte tőlük, mi inspirálja őket a hazafias tettre, egyszerűen így felel­tek: a haza becsülete. És az eddig elfojtott indulat, amely lázongva kirobbant szívük­ből. Az az érzés, amit akkor így énekelt meg egv szárnyát bontogató miskolci munkás­költő: Sz&monkérem, mi mindig rágott, Roneryos ruháin, nyomortanyáin, Gőgös nagyurak megvetését, sok elsírt: könnyed, jó Anyám... H úsz esztendővel ezelőtt nem került bevetésre a miskolci „becsület­hadosztály”. De akkor, amikor szó nélkül megindultak az első felhívás­ra, még nem tudhatták. Ám, ha harcra kerül sor, bizonyára éppoly bátran küzdöttek volna a szabadságért, mint ami­lyen szenvedélyes hazafisággal kopogtattak be a toborzó irodák ajtaján. Csala László Zavartalan lesz a mezőgazdaság íizemanyagellátása A rövidesen megkezdődő tavaszi munkák sikere jórészt a gépeken múlik, s ezért fon­tos kérdés, hogy milyen lesz az idén a mezőgazdaság üzemanyagellátása. Az érin­tett minisztériumok és az ÁFOR megfelelő intézkedése­ket hoztak annak érdekében, hogy az 1963. évi hiányok ne ismétlődjenek meg. A vasérc minőségének javításával több mint 1 millió 200 ezer forint megtakarítás c> A rudabányai dolgozók a felszabadulási versenyben arra törekednek, hogy a hazai nagyolvasztóknak elegendő mennyiségű, de az eddiginél jobb minőségű vasércet szállít­sanak. Ezt a termelési költsé­gek további csökkentésével kívánják elérni. Több mint 100 brigád tett értékes felaján­lást, a műszakiak pedig a gé­pesítés jobb megszervezését és az új eljárások elterjesztését vállalták. Ennek biztosítására máris sok minden történt. A napokban kezdte meg példá­ul üzemszerű termelését a mintegy 4.5 millió forintos költséggel felépült rúd ahogy i központi kompresszortelep. Az új létesítményben óránként több mint 100 köbméter sűrí­tett levegői állítanak elő, amely földalatti vezetéken jut el a külszíni és a mélyművelésű bányákba. így az idén már a nagy teljesítményű fű főbe­rendezéseket is folyamatosan és veszteség nélkül cl tudják lát­ni az előírt atmoszféra nyomá­sú sűrített levegővel. Ä Vil­mos bányamezőben talált csaknem 4 millió tonna, úgy­nevezett pátere felszínre szál­lítására egy 600 méter hosszú és 500 inéi er széles ú j külszí­ni fejtést nyitottak, és abban lépcsőzetes eljárással január­ban kezdték meg a'termelést. Az új bányában a fúrástól a szállításig minden munkafo­lyamatot gépesítettek, és a nagy teljesítményű berende­zések kezelésére szakosított brigádokat szerveztek. így külön brigád fűi-, robbant, ra­kodik és szállít. Ezáltal fo­lyamatossá vált a termelés, növekedett a termelé­kenysége. A szalagszerű bá- nvi'n'""1' ■' a nyári hónapok­ig a többi külszíni fejtésen is béveze+ik. A gazdaságosabb termelés megvalósítására, szovjet és svyl szakirodalom hasznosításával, a mélyműve­lésű Gagarin-aknába.n olyan fejtésrendszert dolgozlak ki, amellyel csökkentették a költ­séges vágatkihajtási munkát, és az eddiginél nagyobb pát­ere tömegeket robbanthatnak le. Az űj módszerrel nagy ter­melékenységű kamarafejtést alakítottak ki, amelyből szaka­szos robbantással a jövő év- elejéig mintegy 200 000 tonna pátércet nyernek. A gépesített bányában, az újszerű robban­tással és az előkészítő munka csökkentésével csaknem 10 forinttal termelik olcsóbban a vasérc tonnáját, mint a hagyo­mányos eljárással. Ezért az új bányaműveléssel az első fél­évben még érv 40 m»tev hosz- szú, 40 méter széles és 30 mé­ter magas kamra kialakításá­hoz fognak. Ezenkívül a szo­cialista brigádok kezdeménye­zésére a bányász csapatok vál­lalták. hogy a felszabadulási versenyben a lerobbantott érc közül külön válogatják a med­dőt. és a tisztább termeléssel az év végéig 1240 ezer forint megtakarítást érnek cl. Ködös Tapolca Foto: Balogh Gcn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom