Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

A miskolci Széchenyi utcán

Világ proletárjai, egyesüljetek!

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK EAPJÄ

NXI. évfolyam, 74. szám

Vasárnap, 1965. március 28.

Tavaszi teendők

,3C3ElacJC3[l:^CJn^l3C3C3EUr~lr■^cTUI3e3,

S

zokássá, igen hasznos, jó szokássá vált nálunk, hogy amikor már közelségben van, bontogatja szárnyait a tavasz, évről évre összeülnek a mezőgazdaság munkáját, fejlődését irányitó, a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek. Az elmúlt év immár ösz- szegezetl, elemzett eredményeit, a végzett munkát veszik alapul, s megbeszélik, milyen feladatok, teendők előtt állunk, milyen erők, technikai és más feltételek segíthetik a munkát, mit. kell jobban elvégeznünk ahhoz, hogy több legyen a termés, a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti tagság jövedelme, mint a korábbi években. S ez korántsem sablonos dolog. Igaz, hogy minden tavasszal vetni kell, növényt gondozni, szőlőt metszeni, műtrágyát szórni a kalászosokra, megindítani a gépeket, s ez évről évre következetesen ismétlődik. Azonban a munka hogyanja, mikéntje évről évre más, s hogy ez a t,más” évről évre a jobbal, a többet adót jelentse, ahhoz feltétlenül, úgy is lehet mondani, elengedhetetlenül szükségesek az ilyen megbeszélések.

Ez a tavasz, 1965 tavasza különösen szívügyünk valamennyiünknek, dolgozzunk bár az ipar, a mezőgazdaság, uvagy az élet, a munka más területein. Különösebben, s nemcsak azért, mert éppen húsz esztendőt számoltunk le, egyre vonzóbb, biztatóbb életformánk igazi tavasza, a szabadság tavasza óla. Különösebben azért is, mert eredményes fejlődésünk olyan szakaszához értünk, ahonnan immár csak az eddiginél sokkal alaposabb, tudományosabb, precízebben szervezett munkával léphetünk előbbre. S ez igen közelről érinti a falu további fejlődését, a mezőgazdasági termelés növelését, a gazdaságos termelési

A párt megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap tanácskozott a mezőgazdaság tavaszi feladatairól. S ez a tanácskozás, a járási vezetők, a szakemberek elmondotta tapasztalatok, tervek, elképzelések, gondok hűen tükrözték, milyen jelentős mértékben változtak, másak, ha nem is nehezebbek, de alaposabb felkészültséget igénylők a mezőgazdaság, a falu tavaszi, nyareleji teendői, mint évekkel ezelőtt, vagy az elmúlt esztendőben. S ezt nem meglátni, nem megérteni szűk, praklicista szemléletre vallana, más kifejezéssel élve egyet jelentene az egyhelyben topogással. Igaz, hogy megyénk mezőgazdasága tavaly, az igen kedvezőtlen időjárás, tehát; kimondottan tőlünk független okok ellenére is eredményesen dolgozott. Erre bizonyság, hogy jtz állattenyésztés területén összességében teljesítettük a tervet. Más oldalról lermelő- f övetkezeteinkben 21 százalékkal nőtt; a közös vagyon értéke, s több mint nyolcezer forint volt egy-cgy termelőszövetkezeti tag átlagjövedelme. magasabb, mint 1963- ban. Azonban a termelés, a munka közgazdaságilag alaposabb, tehát reális elemzése azt bizonyítja, igen sok még a technikai és emberi erőtar- talék, amely eddig nem jelentkezett, mint több, mint jobb. S hogy ez évben jelentkezzen, ahhoz már most, a tapasz kezdetén meg kell találni a hogyant, a megfelelő

jkúdot.

A már elkészült termelő-n szövetkezeti tervek, az egyiit-n tes végrehajtó bizottsági ülé-n sen elhangzott megállapító-]) sok alapján jó, biztató a ké-s széniét a tavaszi, nyáreleji“ munkákhoz. Mindenekelőtt“ előkészítették a szükséges ve->j tőmagot, az elmúlt év íava-3 szához viszonyítva lényege- 3 sen több és jobban, gondo-ü sabban kijavított gép áll a[j mezőgazdaság rendelkezésére.)] S a néhány nappal ezelőtt)] megtartott zárszámadási, il-g tetve az évi terveket megvi-n tató termelőszövetkezeti köz-n gyűléseken az is bizonyossá!] vált, hogy a termelőszövet-^ kezeti tagság munkakedve,g hangulata igen jó. Általában g jól teleltek az őszi vetések is.g van elegendő műtrágya, egy-n szóval jöhet a tavasz, a jón idő minél hamarabb! Mindez!) azonban, még ha végre, sokn évi várakozás után valóban!) optimális időjárás köszönténél) is ránk bő terméssel, kevés}) lenne ahhoz, hogy ki-ki úgy“ érezze: mindent megtett a“ több termésért, a gazdaságo-“ sabb tennelésért. 3

3

A pár!

iságsze munkájáról

a gazdaságszervező p

Emléklapok

Miskolc

gázellátásáról

Egy kitüntetés - 120 kitüntetett

Hol beszélnek legszebben magyarul?

z elmúlt év gazdálkodásának alapos, részVisegrádi képek

A szakismeret becsülete

D

C

G

C

C

C

C

C

G

n

u

c

G

C

C

C

C

U

C

G

C

G

C

C

G

C

G

C

C

C

G

C

C

G

C

C

C

D

G

G

C

C

I

ndusa második bekezdése |április 3-án, szombaton délalapján az országgyűlést 1965. {előtt II órára összehívta.

A Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megünneplésére Budapestre látogat a Szovjetunió, a Bolgár Népköztársa

ság, a Csehszlovák Szocialista kar Simunek, Csehszlovákia

letes mérlegelése ugyanis világosan]) megmutatja, hogy ál-“ tálában, tehát megyénk igen“ sok termelőszövetkezetében “ igen alacsony volt a termelési3 eszközök, elsősorban a gépek, 3

a technikai berendezések ki- oinicji:jcac3eracaaniratracacacat, használása. Ugyanakkor az elmúlt tavaszon, feltétlenül a nem megfelelő előkészítés következtében, számos helyen késett a fej trágyázás, a vegyszerek kiszórása, kipermetezése, a takarmány, az első kaszálás betakarítása, tehát szakmai mellékfogások csökkentették már eleve a terméshozamokat. Más tapasztalatok alapján itt-ott az elhamarkodott, egyáltalán nem ésszerű premizálási, jövedelemelosztási, belső különbözőségek következtében az állattenyésztés dolgozói nem a legnagyobb kedvvel dolgoztak.

S

ok helyen viszont a beruházások tervszerű előkészítése, a járás vezető szakembereinek eléggé hiányos ellenőrzése, segítsége, az építési anyagok elkésett beszerzése gátolta a termelőszövetkezetek gyorsabb fejlődését, s ezzel párhuzamosan népgazdasági szinten a beruházások gyorsabb megtérülését. íme, mindezek, megyénk mezőgazdaságának elmúlt évi fejlődésével párhuzamosan mint negatívumok lassították a fejlődést, megakadályozták, hogy mindaz, ami objektíve rendelkezésünkre állna, szolgálja a gyakorlatban, a valóságban is a boldogulást. S e hibák, bár más dolgok is közrejátszottak, azért következtek be, azért éreztethették hatásukat, mert az elmúlt év tavaszán elkerülte a szakemberek figyelmét.

Azonban mert ismeretesek, ismertté váltak e hibák, most,

1965-ben már elkerülhetők. S végső fokon e hibák megszüntetése érdekében hozott igen jó határozatokat a két végrehajtó bizottság együttes ülése.

Az elmúlt évinél jobb munka, az igen értékes rejtett tartalékok hasznosítása, a jobb munkaszervezés, a nagyobb előrelátás természetesen attól függ, a mezőgazdaságot irányító, a termelésben dolgozó szakemberek, tsz-vezetők, termelőszövetkezeti tagok mit és mennyit tesznek az ésszerűbb, a gazdaságosabb munkáért. S a hogyant, a mennyit egész évre előre most, a tavasz elején szükséges eldönteni.

Barcsa Sándor

Foto: Szabados György

Összehívták az országgyűlést

A Népköztársaság Elnöki Ta-Iraíusa második

A felszabadulás évfordulójára szovjet, bolgár, csehszlovák jugoszláv és romáit küldöttség érkezik hazánkba

naras, a Román Munkáspárt

nőkének vezetésével érkezik. A bolgár küldöttséget Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a csehszlovák küldöttséget OtaKöztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa ság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. Mint már jelentettük, a szovjet küldöttség A. I. Mikojannak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnöksége tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elKonununista Pártja Központi Bizottsága elnökségének hígja, miniszterelnökhelyettes, a jugoszláv küldöttséget Alek- szandar Rankovics. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a román küldöttséget Emil Bodflláírták a magyar-mongol kulturális egyezmény ez évi munkaterét

A Kulturális Kapcsolatok Intézetében szombaton LugosSy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes ■ és Bat-Ocsirin Dasceren, a Mongol Népköz- társaság magyarországi nagy- követségének ideiglenes ügyvivője aláírta a Magyar' Nép- köztársaság és a Mongol Nép- Politikai Bizottságának tagja, köztársaság kulturális egyez- a Minisztertanács elnökhe- i menyének 1965. évi .nunkater- lyettese vezeti. ■ vét.

A Szakszervezeti Világszövetség felhívása

A Szakszervezeti Világszövetség felhívással fordul a világ minden dolgozójához és szakszervezetéhez, hogy nyújtsanak hatékony segítséget a dél-vietnami hazafiaknak,

erősítsék velük a szolidaritást, gyűjtsenek pénzt, küldjenek gyógyszert és ruhaneműt nekik, határozottan tiltakozzanak az ellen, hogy az amerikai ag- resszorok harci gázt alkalmaznak a Dél-Vietnam elleni bűnös agresszióban. A világ dolgozói és szakszervezetei kényszerítsék az Egyesült Államok kormányát arra, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait Dél-Vietnamból, tartsa be szigorúan az Tndokínára vonatkozó 1954-es genfi egyezményeket és tegye lehetővé a vietnami nép számára, hogy maga döntse el problémáit.

Megnyílt a „Népi demokráciánk 26 esztendeje“ című kiállítás

Szombaton délben a Nemzeti Múzeum épületében ünnepélyesen megnyitották a „Népi demokráciánk húsz esztendeje” című kiállítást.

Az ünnepélyes megnyitón megjelent Kállai Gyula, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Brulyó János cs Cscterki Lajos, a Politikai

Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály és Németh Károly, az MSZMP Központi

Bizottságának titkárai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a kormány

más tagjai, valamint a politikai, a társadalmi, a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a megnyitáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is.

Gerelyes Ede, a Legújabb- kori Történeti Múzeum főigazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg a kiállítást.

Kállai Gyula hesxéde

Kállai Gyula beszéde elején arra emlékeztetett, hogy a kiállítást hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezték meg. Majd a pártnak az ellenforradalmi időszakban vívott harcáról beszélt. amikor kíméletlenül üldözték, mégis teljesítette történelmi küldetését, mutatva a katasztrófából kivezető utat, követelte az azonnali szakítást a fasizmussal, az egységet és barátságot a Szovjetunióval.

A kiállítás dokumentumai igazolják, hogy a magyar

nép megfelelően élt azzal a nagyszerű lehetőséggel, amelyet a Szovjetuniónak a második világháborúban — az antifasiszta koalíció élén — a fasizmus felett aratott döntő győzelmei teremtettek meg.

A Minisztertanács elnökhelyettese ezután az államosítás és a földreform idején folyó harcra emlékeztetett. Ezt követően húszéves fejlődésünkről, a szocializmus építéséről szólott,

I Bár voltak nehézségeink,

voltak hibák és fejlődésünk nem volt mindig egyenletes — mondotta Kállai Gyula — hitünk a szocializmusban mindvégig erős és töretlen maradt, s a hibákat kijavítottuk.

Az elmúlt húsz esztendőben hazánk több.í fejlődött. mint korábban megannyi évszázad alatt.

Ma szocialista iparunk csaknem hatszor annyit termel, mint a Horthy-rendszeré 1938- ban. Megváltozott az ország gazdaságföldrajzi térképe is:

ma nincs olyan megyénk és olyan jelentősebb városunk, amelynek ne lenne ipara! Miskolc, Pécs. Győr, Szeged, Debrecen számottevő ipari központokká fejlődtek.

A régi elmaradott félfeudális nagybirtok helyén ma mintegy' 200 állami gazdaság, 3500 termelőszövetkezet gazdálkodik.

E húsz esztendő alatt a kultúra népünk közkincse lett.

A szónok hangsúlyozta, hogy a kiállítás, amely két évtized magyar történelmét állítja elénk. korántsem teljes, de nem is lehet az. Népünknek vannak olyan vívmányai, mint a mindinkább szocialistává váló egysége, bizakodása a jövőben, a tömegek és a vezetés összeforrottsága, amelyet nem lehet képekkel ábrázolni. Ezek a _ vívmányok biztosítják további előrehaladásunkat, a szocializmus teljes felépítését — mondotta végezetül Kállai Gyula.

Ezután a megjelentek megtekintették a kiállítást, , -