Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

északmagyakorszAg. . Vasárnap. 1965. március 28= H mezőgazdaság tavaszi feladatafrófi tanácskozóit a megyei párí-végrehajióbizottság is e megyei tanács végrehajtó bizottságának együttes ülése Tegnap, március 27-én, szom­baton együttes ülést tartott a ■megyei párt-végrehajtóbizott- • ság és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A tanácsko- ’ záson jelen volt dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Papp Lajos elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke, valamint a járási pártbizottságok és tanácsok vezetői. Az ülésen dr. Papp Lajos elvtárs ismertette me­gyénk .mezőgazdaságának je­lenlegi helyzetét. Szólt a zár­számadások országos és megyei tapasztalatairól, majd ismertet­te a tavaszi felkészülés hely­zetét és a mezőgazdaság, a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek elkövetkezendő feladatait. Elmondták tapasztalataikat, beszámoltak a felkészülés hely­zetéről és a már eddig végzett munkáról a járások és a me­zőgazdasági termeléssel foglal­kozó vállalatok vezetői is, majd a tapasztalatok és a fel­adatok megvitatása után az együttes ülés elfogadta, meg­erősítette a mezőgazdaság ta­vaszi feladatait összegező, azok megoldását segítő hatá­rozati javaslatot. 71 milliárd rubel beruházás Brezsnyev elvtárs beszámolója a szovjet mezőgazdaság fejlesztéséről Pénteken befejeződött a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának ülése, amely három napig tar­tott. Az ülés első napján, szerdán Leonyid Brezsnyev ismertette a Központi Bizott­ság „Halaszthatatlan intézke­dések a szovjet mezőgazdaság további fejlesztésére” című részletes beszámolóját. Meg­állapította, hogy az utóbbi években nagy hibák fordultak elő a szovjet mezőgazdaság irányításában. A mezőgazda- sági termelés fellendítésére kidolgozott terveket nem telje­sítették. A mezőgazdaság ter­melése az utóbbi öt évben stagnált. Ennek főbb okai: nem voltak jók a felvásárlási #fe#f külpolitikai összefoglalóik Egyre tart és mind agresszi- leírtamban-is nőtt az ellenállás vebbé válik az amerikaiak tá­madása a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen. Az ame­rikai légierők legutóbb gáz­bombákat is alkalmaztak. Ez a tény az egész világon fokoz­ta a felháborodást az Egyesült Államok ellen. Az amerikai haditengerészet is beavatkozott a harcba. Mindez azt mutatja, hogy az amerikaiaknak eszük ágában sincs felhagyni ezzel az éppoly gyűlöletes, mint amennyire hiábavaló vállalko­zással. Az egész világon min­denki megítélheti, hogy az Egyesült Államok a presztízsé­ért harcol, miközben a legdur­vább beavatkozási módszere­ket alkalmazza. A Johnson kormány a Dullesi úton Politikai körökben azért is súlyosnak tartják az amerikai­ak vietnami agresszióját, mert arra vall, hogy a Johnson-kor- •nány visszatér a hidegháború­ban kidolgozott amerikai el­mekhez és módszerekhez. Emlé- : kezetes, hogy a Dulles-féle külpolitikának egyik sark-té­telé. volt. a.'nemzetközi politi­kában. felmerülő ,lég}cényesebb kérdéseket katonai kérdések­nek tekinteni és katonai eszkö­zökét alkalmazni a „megoldá­sukra”. Most úgy látszik, me­gint előtérbe lénett az ameri­kai politikában ez a hadicent­rikus szemlóipf. amely a nem­zetközi ' nolitika valamennyi kérdését katonai szémnontbó] ítéli meg.; Dél-Vietnamban nőtt az ellenállás Az amerikaik agresziója kö­vetkeztében egyébként Dél-Vi­és ma már megállapítható, hogy az amerikaiak az egész vietnami térségben általános nemzeti felkeléssel állnak szemben. Phan Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke kije­lentette: Az észak-vietnami nép fokozza harci képességét, meg­hozza a legnagyobb 'áldozatot hazája megvédéséért és a dél­vietnami felszabadítási harc támogatásáért. A világ minden részéből özönlenek a tiltakozó felhívá­sok az Egyesült Államok kor­mányának címére. Az általá­nos felháborodás hatására a washingtoni kormány szüksé­gesnek látta ■— legalább a gáztámadás ügyében — tisztá­ra mosni magát. Azzal állt elő, hogy nincs tudomása a 'ráztámadá.sról, később pedig ■azt magvarázta, h.ogv tulaj­donképpen „ártatlan” gázról van szó. Ez a magyarázkodás nemcsak rossz lelkiismeretre vall, de az amerikaiak helyze­tének gyengeségére iá. Wilson, a Uéi kezet mos állásponton Az amerikai agresszió áz egész világon olyan felháboro­dást keltett, hogy Amerika legközvetlenebb szövetségesei is tartózkodnak, legalábbis nyílt formában az Egyesült Államok támogatásától. Ez nem vonatkozik az angol munkáspárti kormányra, amely nyíltan az Egyesült Államok mellé állt ebben a gyűlöletes ügyben. Sőt, még a támogatás tényénél is ellenszenvesebb ér­veléssel állt elő Wilson, az an­gol munkáspárti miniszterel­nök. Ö azzal érvel, hogy Ang­lia kénytelen támogatni az Egyesült Államok vietnami akcióját, mert a malaysiai kér­désben Amerika is támogatja az angol törekvéseket. Ez a kéz kezet mos álláspont nem tartozik a legerkölcsösebbek közé, még azon a minimális szinten sem, ami általában a nyugati hatalmak politikáját jellemzi. Emellett az angolok tapasztalhatták, hogy ez a po­litika nemcsak erkölcstelen, de nem is hasznos. Gromiko londoni tárgyalásain azért nem sikerült előbbre jut­ni, -mert az angol kormány ál­láspontja a vietnami kérdésben lehetetlenné tette a Szovjet­unió és Anglia nézeteinek összehangolását. Előretört a baloldal a francia községtanácsi választásokon A hét fontos eseménye volt még a francia községi válasz­tások második fordulója, amely megerősítette a baloldalt. Az általános balratolódás mellett figyelmet érdemel a francia községi választásoknak az a jellegzetessége, hogy De Ga­ulle. pártja komoly vereséget szenvedett. Ebből egyes francia lapok már következtetéseket vonnak le az elnökválasztásra. Az általános vélemény az, hogy De. Gaulle . személye, ha nem is független a degaulleista- párttól, azért nem egészen azo­nos vele. A tábornok-elnök te­kintélye változatlanul nagy és ha erősödik is az egyszemélyi vezetés ellenzéke a francia közvéleményben, ■ a francia po­litika ismerői valószínűnek tartják, hogy, az elnökválasztá­son Do Gaulle megőrzi nagy pozícióját; árak, nem felel meg a kolho­zok és szovhozok villamosí­tása és nem kapott elegendő beruházást a mezőgazdaság. Brezsnyev elvtárs beszámolója alapján az SZKP Központi Bizottságának ülése egyhan­gú határozatot hozott a szov­jet mezőgazdaság továbbfej­lesztésére. A határozat értel­mében haladéktalanul feleme­lik a gabonafélék és az állatok felvásárlási árait, mégpedig az egyes termelő övezetek sajátosságainak megfelelően. Határozatba foglalták azt is, hogy az új ötéves terv során a mezőgazdaság összesen 71 milliárd rubel beruházást kap. „Ez óriási összeg — mondot­ta Brezsnyev elvtárs. — Meg­közelítőleg ennyit ruháztak be a mezőgazdaságba, a háborút követő 19 esztendő alatt.” Brezsnyev elvtárs javasolta, hogy a demokratizmus to­vábbfejlesztésére és szélesíté­sére dolgozzák ki a kolhozok új működési alapszabályát és lássanak hozzá a III. kolhoz­paraszt kongresszus összehí­vásának előkészítéséhez. Brezs­nyev elvtárs nagy jelentőségű beszédét a Népszabadság már­cius 27-i, szombati száma kö­zölte. Kinevezték az új bonni igazságügy minisztert Lübke köztársasági elnök szombaton délben Erhard kancellár javaslatára dr. Kari Weber kereszténydemokrata képviselőt nevezte ki az új igazságügyminiszterré, mi­után a szabaddemokratapárti Ewald Bucher az elévülést négy és fél évvel meghosz- szabbító törvény elfogadása után benyújtotta lemondását. a von alről nyeső, és ezt a reáljövedelem számításnál figyelembe is ve­szik. De pl. az egyre szaporo­dó nagyhatású gyógyszerek megjelenése, használata és ha­tásuk már nehezen mérheti számszerűen. A szociális ellá­tottság, az öregekről, a gyerme­kekről történő gondoskodás a szocialista országokban, így hazánkban is. messze megel r zi még a nálunk jóval fejlet­tebb, gazdagabb tőkés orszá­gokat. A lakáskörülmények az életszínvonal egyik legfon­tosabb tényezőjét jelentik. Bi­zonyos fokig összefügg ezzel a gáz-, a víz-, a villany-ellá­tás, az egyéb szolgáltatások­kal való ellátottság, a. közleke­dés fejlettsége; stb. Főleg r.'t utóbbiak olyan természetűek, amelyeket sokan figyelmen U - vül hagynák; ha az életszínvo­nalról esik szó, A kulturális szükségletek ki­elégítése, az iskoláztatás szín­vonala, lehetőségei egyre na­gyobb fontosságra tesznek szert életünkben. A munkakö­rülmények alakulásáról. a munkaidő hosszáról, a munka nehézségéről; stb. szintén nem feledkezhetünk meg, ugyanúgy, mint a szabad idő nagyságáról és a felhasználáshoz nyújtott lehetőségekről: a pihenési, a szórakozási lehetőségekről; stb. Ez a sokrétű, távolról sem teljes felsorolás is mutatj milyen szerteágazó tényezői vannak az élctszinvonaln és ezeknek csak egy része ha­tározható meg számokkal. Ar egy lakosra jutó reáljövede­lem 1949 óta mintegy kétsze­resére nőtt hazánkban. De nem szabad megfeledkezni az életszínvonalat befolyásoló, számokkal nem mérhető té­nyezőkről, mert ezek is hozzá­járulnak életünk szebbé, köny- nyelibé és kulturáltabbá válá­sához. B. Gy. Megtartotta első ülését az E1SZ 33-as bizottsága New Törli ba n megtartotta élső ülését az ENSZ különle­ges 33-as bizottsága, amelyet a 19. közgyűlés határozata értel­mében hívtak életre a világ­szervezet békefenntartó műve­leteivel és pénzügyi válságával kapcsolatos kérdések tanulmá­nyozására. Az első ülés napi­rendjén a bizottság munkájá­nak megszervezésével kapcso­latos kérdések állottak. Fedorenko szovjet delegátus felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra a tényre, hogy a bizottság olyan helyzet­ben kezdi meg munkáját, amelyet az Egyesült Álla­moknak a békére rendkí­vül veszélyes délkelet- ázsíai akciói jellemeznek. A Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni szüntelen amerikai provokációkat nem lehet másnak tekinteni, mint az' előre kitervezett agresszió kalózcselekményeinek, a nem­zetközi jog elemi előírásai lábbal tiprásának. Ezután Fe­dorenko a 33-as bizottság fel­adatairól beszélt, Plimpton amerikai és Cara- don angol küldött sajnálkozá­sukat fejezték ki amiatt, hogy a bizottság munkája során szerintük „nem odavaló elem”, nevezetesen a vietnami hely­zet . is szóbakerült. 'Hájék csehszlovák Ruldüt I erre válaszolva hangoztatta: Ha a bizottság ülésén szóbakerült a fenyegető vietnami helyzet, ezért csakis az agresszió szer­vezőit és azok bűntársait lehet hibáztatni. Az elnöklő Quaison-Sack,"' javaslatára a bizottság úev döntött, hogy legközelebbi ülé­sét április 22-én tartja. k olasz is i francia köliigyiiniszíer tárgyalásai rászda kirakatában, nyakában zítelen nyomort alig tudva el­őtagjai fogadták. { laiyyaiadd! I Couve de Mourville franci j;külügyminiszter, aki péntek' jieste érkezett Rómába hart; < I napos hivatalos látogatási- . 1 szombaton megkezdte tárgy fiúsait Amintore Fanfara , ólas j;külügyminiszterrel. A két ki' (.ügyminiszter megbeszélésein- ' ^középpontjában a nyugat-eur ipái egység megteremtésén (bonyolult problémája áll. fi Kü-Klux-K!an aftaya 1 Az amerikai igazságügymi- j-nisztérium törvényjavaslat' r. fdolgozik, amelynek célja; le fszámolás a Ku-Klux-Klan ne ■ Í tvü hírhedt terrorszervezette'. A nagy leszámolást Johns7r (■elnök személyesen határozta e' fmiután a terrorszervezet tag' fmeggyilkolták a selmái béke fmenet egyik pártolóját: í —------------— fCsőii En-laj Tiranából: l * (. A Gheorghiu-Dej temetésé Jre Csou En-laj vezetésén; ^Bukarestbe érkezett kín: (párt- és kormányküldöttsé fszombaton reggel a román (fővárosból Tiranába utazott, f A . küldöttség pénteken lá­togatást tett a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­énál. ahol Nicolae Ceausesc fa Központi Bizottság első tit - ékára. Chivu Stica, a Központi (Bizottság titkára, Ión Gheor- |ghe Maurer és Gheorglv (Apostol, a Politikai Bizottság képzelni, de mindez valahogy* távol esett az ő életét övező,* ;zürke-kopott palánkoktól. Ar-fj ra, hogy mi és milyen lehet a* föld népének élete viost ott* nem tudott volna válaszolni. Nyugtalan volt. És elége-* detlen, bár nem tudta, mivel.ff — Gondoltam én, hogy az 4 őrnagy úr civilben ilyenféle! Jj —■ bólintott Firtko aztán, hal!-* hatóan elégedetten, mint aki-3 nek régi feltevése igazolódik.J A gyárban is úgy beszélt ve-* lünk, mintha béresei lennénk.£ — És... maga... mit dől-* gozott ott, a gyárban? — kér-jj dezte az írnok. * — Én? Drehus vagyok, mi* lennék — mondta a másik* egyszerűen. — Esztergályos,* no — tette hozzá. 3 K évén nem laktak mun-5 kások. Az írnok leg-fj alábbis legfeljebb a* molnárlegényeket is-Jf merte. — Ezek azon-.* ban inkább parasztlegények * — gondolta. Ez a sofőr vala-J hogy más. Esztergályos? Ott* valami forog, valami férrihen-j ger egy munkapadon, és köz-3 ben csinálnak vele valamit. 3 Megkérdezni • szégyellte. —4 Érettségi — gondolta megint.jj — Forgás. Tengely, forgómoz-* gás, két ábra a fizikakönyv-* ben, baloldalt, görög betűkkelJ képletek vastágbetűs tétel, el-* mondani persze már nem ff tudta. Szögsebesség e szóra* emlékszik még. Előttük az út lassan kiürült.4 rerhétől megszabadultál!, se-* iesen szaladt az írnok mere-ff fedett lábai előtt, hogy köze-* ebb hozza a várost a cukrász-3 Iával és talán a nyúllak (Folytatjuk.) ** piros szalag, amúgy nyúlmód- ra. Megálltak akkor Anyával, és ő sokáig nézte a nyúlat. Igazában persze a kiszürem- kedő, langyos csokoládéillat kedvéért állt, a nyúl csak ürügy, ezt tudta. A kirakat­üvegen Anya arcát is látta: gyászkendő keretezte és za­vart látott rajta. A kendő régi volt és fakó, a gyász új. Igen s ennek most örült ő indult akkor tovább, a gyerek. Anyá­nak nincsen pénze. A szegény kisfiúk nagylel- kűek. — Szóval, az úgy volt, — kezdte megint Firtko, meg­könnyebbülten, mert végre csak egyetlen gépkocsioszlop jött szembe — hogy a maga őrzőangyalának apja volt ná­lunk az atyaúristen. Civilben mit csinál az? — Főszolgabíró Kévén. De én tízszer, ha láttam •— tette hozzá, az írnok, kicsit siető­sen. — Meg birtokuk is van, valahol Kecskemét környé­kén, ha jól tudom. Én soha­sem voltam ott, persze. — Azt mondja; 'birtokuk van!? Ne vicceljen. Az a vi­dék már... szóval, volt. — Igen — felelte az írnok. Soha nem látott még „birto­kot”: fényképeket látott Fóthyéknál, fehér kastélyt, nagy, fehér, karcsú kutyákat, lombok-övezte teniszpályát, kalászkoszorús aratóünne­pélyt. Annyit sejtett azért, hogy a birtok nemcsak ez, ha­nem több is, más is. A Pusz­ták népét, is olvasta, kétszer is. döbbenten, a maga halk és takargatott szegénységétől is kissé idegen, harsány és me­zítelen nyomort alig tudva el­» Niklai Ad ám: AZ ÍRNOK mondta az írnok. Valóban f most hallotta előszói'. Nem ’ tudta elképzelni az öreg Fóthyt egyenruhában. s — Sok mindent nem tud : maga még! — sóhajtotta Firt- 1 kó, szelíden, inkább magának, mint neki. Az írnokban most semmi j sértődés nem borzolódott. A | mondat sokáig libegett a tül- ( ke lármája fölött. ; Csak amikor megint oda- ) kínálta a Leventés-csomagot, j akkor jutott eszébe, hogy a j másik tudja, kitől kapta a cigarettát. Ez most hosszan- f tóttá. 1 Rágyújtottak. £ Az írnok nem szólt, nem f akart hibázni. j — Nemsokára Pápára érünk ■ — fújta ki az első füstöt Firt­ko. 1 Eddig nem is jutott eszébe, c hogy Pápán átmennek. A vá­ros neve mögött egyetlen kis, • régi emlék fénylett fel. Szin- 1 te testileg érezte, hogy a fény 1 megérinti a szívét. Autólámpa 1 fénycsóvája simít így végig 1 a sötét szobában csüngő lám- I pa gömbjén. r É letében egyszer járt I Pápán. Anyával, r Nyolc éves lehetett, t Egy nagy, élethű i gípsznyúlra emléke- t zett, a nyúl bent ült, a cuk- 1 rászda kirakatában, nyakában 2 i „fegyelmetlenkedést”, a kü- önböző rendek, a sorakozók ;s a csendparancsok fumigá- ását és (furcsamód, a szó ho- nályosan sejtett közösségi ielentéseredetije ellenére) az :gyéniség mindennemű meg- lyilvánulását jelentette a fel- ebbvalók-követelte, bokacsat- ogtató engedelmességgel izemben. Még soha nem hal­ottá, hogy ezért valaki ilyes- nire ragadtatta volna magát. — En is nekik köszönhetem, íogy Itt vagyok — szólalt neg váratlanul Firtko. — dármint a Fóthyéknak. Ügy, ihogy... maga, csak... nem ízért. Erre a bevezetésre még nem udott mit felelni az írnok. Csodálkozott, hogy a vezető íz ő reggeli magyarázkodásá- íoz kapcsolja most gondola- ait. — Mert, tudja — folytatta 1 másik, és hátrább ült az ilésen, mert szüntelenül kap,- isolnia-fékeznie kellett a sű- ű szembeforgalomban —, a őhadnagy apja (végre nem nondja már, hogy „főhadna- :ya”), a Fóthy őrnagy lett ná- unk a katonai parancsnok. A [.várban. Mikor hadiüzem lét­ünk, no. — Hol? — Csepelen. — Ezt nem tudtam — 5. A félelem nagyon las­san szivárgott ki be­lőle; valamit magá­val is vihetett a bőre alól és a bor­dák kosarából, mert ürességet érzett belül. És kívül is. Mihdenütt. — Szóval,, hogy is volt az-, zal a szájorivágott őrvezető­vel? — bróbálta folytatni a félbemaradt beszélgetést. Nem akart gondolkozni. Most ő tette a kezét a másik vállára. De a vezetőt nem találta beszédes , kedvében. • — Le büdös kommunistá- zott, no. Nem elég ennyi? — kérdezte, mint aki nem vár választ. Az írnok csodálkozott. Csak ezért? Hiszen a katonaságnál, 'leventefoglalkozáson, de még a gimnáziumi tornaórákon is megszokott, elkoptatott becs­mérlés volt a „kommunista.” Eredeti jelentésével nem volt tisztában, mint ahogy nyilván e szidalom címzettjei, sőt va­lószínűleg használói sem va­lamiféle politikai felfogás megjelölését érezték benne. Ezt a jelentését ejvesztette a tninden-rosszra való haszná­lat során. „Ne kommuni3tás- kodjék!’? — ez az írnok ta­pasztalatai szerint körülbelül Gazdasági alapfogalmai Az életszíi A gazdasági és a tervező munka gyakorlatában általá­ban az egy lakosra jutó reál- jövedelmet használják az élet- színvonal jellemzésére. A szakemberek ugyanakkor tisz­tában vannak vele, hogy ez a mutató önmagában csak meg­közelítően tükrözi a mindenko­ri életszínvonalat. A gyakorlat­ban rengeteg olyan intézkedés történik az életszínvonal eme­lése végett, amely számokkal nem, vagy csak nehezen hatá­rozható meg, tehát kívül esik az egy főre jutó reáljövedelem mutatóján. Az életszínvonal talán a leg­összetettebb, legsokoldalúbb közgazdasági fogalom. Ez ter­mészetes, hiszen sokodalú, ösz- szetett maga az élet is, és ha „színvonalát” értékelni akar­juk, sok oldalról kell megvizs­gálnunk. Mi határozza meg főbb összefüggéseiben az élet­színvonalat? Mindenekelőtt az elfogyasztott, felhasznált anya­gi javak, élelmiszerek, ruháza­ti cikkek, tisztálkodási kellé­kek; stb. mennyisége. Ez elég­gé világos és összegezhető anyagi-, valamint pénz formá­jában egyaránt. De vajon mindegy-e az életszínvonal szempontjából, ha pl. szélese­ik e cikkek választéka, vagy változik összetételük, javul mi­nőségük? Egyáltalán nem! Hogy csak egy kis, de jellemző példával éljünk: a műszálból készült férfizoknik elterjedése nyomán lassan szinte feledésbe merül a zokni stopp olás, ami pedig nem is olyan régen, fő­leg aj több gyermekes családok­nál, a háziasszony rengeteg Idejét elrabolta. Az ilyen és ehhez hasonló tényezők együtt jelentősen befolyásolják az életszínvonalat, de számszerű­en bizony nehezen mutathatók ki. Az egészségügyi ellátás mi­nősége ugyancsak fontos té-

Next

/
Oldalképek
Tartalom