Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-18 / 41. szám

©»fitűrtök, 1965. február 18. ÉSZAKMAGYAKORSZÁG 3 Határidő előtt üzenje helyezik a TVK karhamid gyárát A Tiszai Vegyikombinát nit­rogén műtrágyagyárában mint­egy 40 szocialista brigád tett értékes munkafelajánlást ha­zánk felszabadulásának 20. év­fordulója tiszteletére. A külön­böző szerelő vállalatok dolgo­zói például vállalták, hogy meggyorsítják a korszerű üzem ammónia gyárának továbbfej­lesztését. A másik igen jelentős fel­ajánlást a KISZ kezdeménye­zésére a fiatalok tették, akik védnökséget vállaltak a kar- bamid gyár szerelése felett. Az évi 10 ezer tonna karbami- dot termelő gyárat határidő előtt három hónappal adják át rendeltetésének. KisgépSőitesi kísérlet A Borsodi Szénbányászati Trösztnél a műszaki fejlesztés során a munka termeléke­nyebbé tételére torlasztóeké­vel kísérleteznek. A szántás­nál használt eketesthez ha­sonló, de annál nagyobb szer­számot kötél vontatással járat­ják a kaparószalag mellett. Az eke összetorlaszolja a földre került szenet és azt a kaparóra dönti ki. A kisgép­pel megszüntetik a szállítósza­lag mellé hullott szén kézi fellapátolását. Egyedül nem boldogulnak! Az SZMT elnökségi ülése megtárgyalta: Máfus TO'től rendezik meg a II. Miskolci Filmfesztivált A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksé­ge február 17-én, szerdán Mráz Ferenc elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett többek között Gál Lász­ló, a SZOT titkára. Jakó And­rás SZMT vezető titkár ve­zetésével első napirendi pontként megvitatták a szak- szervezeti művelődési intéz­mények 1905. évi költségveté­sét, majd a májusban meg­rendezendő II. Miskolci Film­fesztivál előkészületéről tár­gyaltait. Megállapította az el­nökség, hogy az 1964. júniusá­ban Miskolcon megrendezett I. Magyar Rövidfilm és Tele­víziós Rövidfilm Fesztivál jó tapasztalatai alapján az ille­tékes országos szervek úgy határoztak, hogy a jövőben a rövidfilmek fesztiválját min­dig Miskolcon rendezik meg, a neve is Miskolci Filmfesztivál legyen. A nagyjelentőségű művészeti esemény miskolci lebonyolításával az SZMT-t, illetve Miskolc város Taná­csának végrehajtó bizottsá­gát bízták mec. A vetítések és a művészeti-szakmai viták a jövőben is az SZMT miskol­ci székházéban lesznek. Az elnökségi ülés megvitat­ta a fesztivál igazgatóságának eddig tett intézkedéseit, hatá­rozattá emelte a helyi szerve­ző bizottság létrejöttél, szá­mos hasznos javaslattal járult hozzá a fesztivál jobb előké­szítéséhez. s egyben megszab­ta az egyes szakszervezeti Készül a betoncső szervekre e téren váró felada­tokat,. Részt vett a tanácskozáson György István filmrendező, a fesztivál igazgatója és többek között arról tájékoztatta az elnökséget, hogy máris nagy­arányú az érdeklődés a fesz­tivál iránt. Mutatja ezt, hogy eddig 110 rövidfilmet, valamint 125 televíziós kisfilmet ne­veztek be. Beneveztek ezeken kívül három, egész estét be­töltő dokumentumaimét is. Az érdeklődés azonban nem- csali ebben mutatkozik, ha­nem a külföldi művészek je­lentkezésében is lemérhető. Tekintette] arra, hogy a cél a filmfesztivál nemzetközi vi­tafórummá fejlesztése, amely az egyetemes kisfilmművészet segítője kell, hogy legyen, számos neves külföldi rövid- film alkotót is meghívtak, akik közül eddig húszán je­lezték, hogy részt kívánnak venni a II. _ Miskolci Film­fesztiválon. Érdekesség lesz. hogy a külföldi művészek a magukkal hozott filmeket az éjszakai órákban mutatják be meghívott szakmai közön­ségnek. Az SZMT elnöksége ezt kö­vetően a területi munkaügyi döntőbizottság szervezetét, a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, valamint a szak- szervezeti választásokról elő­terjesztett jelentést vitatta meg. . r-H Miskolci Cementáruipari Vállalat nagyban segíti építkezéseinket. A korszerű tonesőyerőgép beállításával kielégítően látja el megyénk építőipari igényeit. foto; Sz. üy. Tizen nyolcezer szervezett dolgozó nevében ( Tanácskozott a Lenin Kohászati Müvek szakszervezeti bizottságot < választó küldöttértekezlete 1965. február 16, kedd. Dél­után fél három. A kohászati üzem felől na­gyon sokan mennek a Bartók Béla Művelődési Ház felé. A nagyterem percek alatt megtelik, s amikor az elnök­ség elfoglalja helyét, már táb­lás ház van. Sok ismerős ar­cot fedezek fel a küldöttek között. Nagyolvasztósiak, martinászok, hengerészek. A legjobbak; Volt, akivel egy csapolás szünetében találkoz­tam, másokkal pedig a nyári rohamnál, a durvahengermű rekonstrukciójánál váltottam szót. Most fehér asztalok mel­lett ülnek, és szorgalmasan jegyzetelnek. Figyelmesen hallgatják a beszámolót, s ha egy kis szünet van, immár ki tudja hányadszor is, átböngé­szik a határozat tervezetet; Aztán, aki szót kap, elmond- je véleményét a beszámolóról és a szakszervezeti bizottság három esztendős munkájáról. T A tanácskozási: Sebestyén István elnök nyitotta meg, üdvözölte a küldöttértekezlet részvevőit és a meghívotta­kat. Helyi és országos szer­vek, valamint a társvállala­tok egyaránt képviseltették magukat. Ott volt a tanács­kozáson Dojcsák János elv­társ, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára, Gál László elvtárs, a SZOT titkára, Ocsenás Tibor elv- társ, a Vasas Szakszervezet titkára. Jakó András elvtárs; az SZMT vezető titkára és Varga. Zoltán elvtárs, a váro­si pártbizottság titkára Az elmúlt választás óta , végzett munkát Solti András elvtárs, a gyár szakszervezeti ' bizottságának titkára ismer­tette. Elöljáróban utalt azok­ra a fontos kül- és belpoliti­kai eseményekre, amelyeknek kapcsán a. szakszervezeti tag­ság is állást foglalt bizonyos kérdésekben, majd rátért az üzemeken belüli munkára A körültekintően összeállí­tott beszámolóból a küldöttek teljes képet kaptak azokról az ■ eredményekről és gondokról, amelyek összefüggtek a szak- szervezet, illetve a gyár mun­. Icájával. Beszélt a szakszerve­zeti bizottság titkára a szo- : cialista munkaversenyben rej­■ lő hatalmas erőről, a szocia­■ lista brigádmozgalom egyre ■ jobban terebélyesedő és cél- : tudatosabbá váló munkájá- , ról. Adatokkal illusztrálta . azt a fejlődést, amely 1962 ■ óta tapasztalható, hiszen ak- . kor alig 580 szocialista bri­gád volt a gyárban, most pe­dig már 7500 ember verse­i nyez közel 800 brigádban a . szocialista cím, illetve jel­vény elnyeréséért. Részlete­sen elemezte gyáregységi szin­ten is azt, hogy mit is tettek a szocialista brigádok tagjai a kohászati művek előtt álló nagy feladatok megoldásáért, a munka termelékenységének • növeléséért, a minőség javí­tásáért, és egy-egy célfeladat kapcsán jelentkező gondok 1 legyűréséért. Hasonló alapossággal fog­lalkozott az újítási helyzettel;' jóllehet erről nagyszerű ké­pet alkothattak a küldöttek; ha áttanulmányozták az ez 1 alkalommal kiadott Tények ■ és adatok című füzetei. Á következőkben azokkal a ■ termelési kérdésekkel foglal- . kozott Solti elvtárs, amelyek- : nek megoldása a holnap fela­• datai közé tartozik. Hiszen a . termelési feladat az idén is ■ nagy. Hét százalékos növeke- . dóst kell elérni a gyár lcol- 1 lektívájának. S mindezt gaz- . daságosan, jó minőségben; A beszámoló megfelelően ; foglalkozott a munkaügyi, a ' bérezési és a premizálási kér­désekkel, bemutatva azt a fejlődést, amely jellemzi a [ fizikai dolgozók, valamint al- . kalmazottak átlagkeresetének ! alakulását az elmúlt három évben. Képet alkothattak a • küldöttek a létszámgazdálko­■ dósról,- a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekről, s . azokról a tennivalókról, ame- ' lyek hozzájárulhatnak, hogy az idén kevesebb legyen e ; nagy kohászati üzemben az : igazolatlan mulasztók, a táp­pénzzel visszaélők, a munka- és technológiai fegyelmet • megsértők száma; Hiszen : ezek mind-mind olyan kérdé- : sek, amelyekre az idei terv­feladatok megoldása során I apellál a gyár vezetése. A beszámoló második ré­szében a kulturális, a szociá­lis és a sport kérdésekkel foglalkozott Solti András elv­társ. Tj Ä 18 ezer szervezett mun­kás nevében mintegy 300 sza­vazati jogú küldött vett részt a választáson. Délelőtt szinte valamennyien dolgoztak, fá­radtságnak mégsem látszik nyoma sem az arcokon. Sok­kal inkább az érdeklődés minden olyan kérdés iránt, amely kapcsolatos a gyár munkájával, mindennapi éle­tükkel, szociális és kulturális felemelkedésükkel. S ilyen téma bizony, a késő estébe nyúló tanácskozáson bősége­sen akadt; Tj A beszámoló eleve olyan volt, amely sok jó vitatémát adott. És a tanácskozás lég­köre, őszinte hangja még in­kább hozzájárult, hogy ki-lci elmondja véleményét. Talán ez is a magyarázata annak, hogy több mint harminc kül­dött kért szót, igaz, az idő előrehaladottsága miatt, töb­ben nem juthattak fel közü­lük a szónoki pulpitusra. Ölt írásban juttatták el vélemé­nyüket az újonnan megvá­lasztott szakszervezeti bizott­sághoz, amelynek élére ismét Solti András elvtárs került. s A küldöttek jó előre meg- k'-oták a határozati javasla­tot, s az az érzésem, hogy alaposan át is tanulmányoz­ták, hiszen ahol nem volt egyértelmű, vagy valami ki­maradt belőle, ott hozzászó­lásaikkal, javaslataikkal ki­egészítették. így lett ezután a holnap feladatainak nemcsak tartalomjegyzéke, hanem jó módszereket, nagyszerű meg­oldási formákat tartalmazó programja is a Lenin Kohá­szati Művek szakszervezeti bizottságot választó küldött- értekezletének „törvényerőre emelt” határozata. Paulovits Ágoston mégis egyik- íegjoveaeimezoDO növénye volt a gazdaságnak: a búza árának dupláját adta. A tiz hold salátamagból a termelőszövetkezet bevétele több mint 70 ezer forint volt! II legnagyobb gond Az apró-cseprő tanulságo­kon, kijavítható hibákon kí­vül azonban Bodroghalom sokkal nagyobb gonddal [cü^zlcö.dik,, .Nincs . vezető gár­da, nincs -szakértő;' csak a ter­melőszövetkezet: ügyes-bajos dolgaival -foglalkozó elnök, s nincs állattenyésztő' sem, így Szabó Sándor, az agronómus szinte egyedül lát el mindent. Az ő vállán nyugszik a négy­ezer holdas termelőszövetke­zet növénytermesztése, állat- tenyésztése, sőt még az elnöki teendők ellátása is. Két évvel ezelőtt már a szétzüllés határán állt a ter­melőszövetkezet. Az akkori gyengekezű elnök 1 nemtörő­döm vezetése elvette az em­berek kedvét a közöstől. Ak­kor hívták ide Szabó Sándort, aki szakképzett, jól felké­szült, alapos tudású ember. Nem volt rest, megfogta a dolog végét, és sikerült kihúz­ni a kátyúból a gazdaságot, s ezzel megváltoztatni a tagság gondolkozását. Azonban egy ember csak egy ember. Min­denütt ő sem lehet ott. s ha továbbra is folytatja ezt a megerőltető munkát, nemso­kára agronómusa sem lesz a termelőszövetkezetnek. flki sokat vállat, keveset tesz Persze jelenleg azért van elnöke a bodroghalini Szabad Föld Termelőszövetkezetnek. Tavaly választották. Közsze­retetnek örvendő, rendes, be­csületes ember. Egyetlen ;.-hi- bája”: nincs elegendő ideje a tsz vezetésre. Tudniillik ő a tanácstitkár is Bodroghalmon. Egyik lábával a tanácson, a másikkal a tsz-ben van, tehát tulajdonképpen sehol sincs. Most, egy év után azonban már választania kell, melyik tisztség kedvesebb szívének, mert mindkét foglalkozás egész embert kíván. A ter­melőszövetkezeti vezetés olyan sok munkát, ad. olyan lekö­töttséget jelent, hogy emellett lehetetlen ellátni a titkári tisztséget is. Ez már az elmúlt évben bebizonyosodott, tehát a döntéssel nem lehet sokáig késlekedni. A bodroghalmiak elnök- és szakember-gondjában termé­szetesen segíteniük kell á já­rási és a megyei szerveknek is. mert egyedül nem boldo­gulnak, s szeretnék, ha a ta­valyi nehéz év nem ismétlőd­ne meg. Erre a tagság szfv- vel-lélekkel. gondos munká­val készül; Megérdemlik a.se- gítséget,­*ahái* JfedSí szármázó jövedelme sem, a cukorrépa, a kukorica kam­pánymunkáit! Rranyat érő saláiamag Érdekes növényt vetettek tavaly Bodroghalmon. A szo­kástól eltérően nem bokroso- dott, nem fejesedett a saláta, hanem hosszú, 50—60 centi- méteres szárat növesztett. A tagság eleinte csodálkozva né­zegette, aztán, nem törődött vele. Rossz volt a vetőmag, vagy az éghajlat, a talaj ked­vezőtlen neki — mondták, s nem fordítottak különösebb gondot megművelésére. Később derült ki, hogy a francia salátamag, amelyet először vetettek az idén, nem bokrosodik, mert a szárát fo­gyasztják, de nekünk külön­ben is csak a magja fontos. Igen keresett exportcikk, ezért szerződött a Magtermeltető tiz holdra a bodrog- halnni Szabad Föld Termelő- szövetkezettel. A furcsa saláta, ahogy a bodroghalmiak nevezik. bár kevés munkát fordítottak rá. Ha igazán jól akarunk gaz­dálkodni, apró-cseprő hibáin­kat is fel kell tárni, s nem szabad engedni, hogy megis­métlődjenek. A jót pedig to­vább kell folytatni, fejleszte­ni minden áron! így gondol­kozik a bodroghalmi Szabad Föld Termelőszövetkezet tag­sága és agronómusa, Szabó Sándor is; Napi húsz liter veszteség Ilyen apró-cseprő dolog volt Bodroghalmon a fejési veszteség. A kapálás, az egye- lés, kukortcatörés, a répasze­dés időszakában mintegy húsz literrel csökkent a tejliozam. A fejők elmentek részes föld­jüket művelni, s bizony elha­nyagolták a jószágokat. Fel­figyeltek erre a bodroghal­miak. s az idén már másképp szervezik meg az istálló rend­jét. A gondozók maguk fog­nak fejni, harmados földet nem kapnak, és az eddigi, li­terenként 10 fillér prémiumot 12—13 fillérre emelik. így nem érzik majd meg a tehe­nek, de a gazdaság tejből Az örök barátság okmánya A magyar nép sima ei nem műié hálát érez felszabadítói, 1 a szovjet nép hős katonafiai : iránt, akik vérüket hullatták : szabadságunkért és nem felejti el, hogy a háború vérzivatará­ban kimerült országunknak az i első éltető támogatást is a Szovjetunió adta. E tényt, s mindazt, amit célul tűztünk ki magunk ele kapcsolataink erő­sítésében, 17 esztendővel ez­előtt, 1948. február 18-án ok­mányba is foglaltuk: megszüle­tett a magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés. Ennek az okmánynak minden szava ma is időszerű, mert tá­masza a közös eszme, a mar­xizmus—leninizmus és a közös történelmi cél, a szocializmus és a kommunizmus felépítése. A magyar—szovjet barátság gyümölcsöző hatását napról napra erezzük. Kiterjedt gaz­dasági együttműködésünk a kölcsönös előnyök alapján jó alapot teremt népgazdaságunk fejlesztéséhez. Évről évre gaz­dagodik a két ország kulturá­lis csereprogramja. Joggal mondhatjuk, hogy’ népeink kapcsolataik formálásában a közös érdekből indulnak ki, az általános társadalmi haladás ügy’ét tartják szemük előtt, s I ezzel szolgálják a legjobban nemzeti érdekeiket. Ezért je­lent számunkra igaz hazafisá- got a magy’ar—szovjet barát­ság szüntelen erősítése. Kapcsolataink mozgató rugói közül a legfontosabb, hogy ko­runk alapvető kérdéseinek megítélésében teljes az egyet­értés, az összhang a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja között. Pártunk helyes po­litikai irányvonalának kialakí­tásához messzemenően hozzá­járult az a megtermékenyítő hatás, amelyet az SZKP XX., majd XXII. kongresszusa gya­korolt a kommunista világ- mozgalomra. A két párt most is teljes egységben harcol c történelemformáló világmozga- lom sorainak tömörítéséért. Ez az eszmei közösség népe­ink barátságának és egy’üttmű- ködésének sarkalatos pontja. Ebből fakadnak közös erőfeszí­téseink a nemzetközi küzdőté­ren a béke megvédésére, a bé­kés egymás mellett élés meg­valósítására. S ebből táplálko­zik határtalan örömünk an­nak láttán, hogy a Szovjetunió oly sikeresen építi a kommu­nizmust. A magy’ar nép most a szo­cialista társadalom teljes fel­építésén és az építőmunka bé­kés feltételeinek további biz­tosításán munkálkodik. Felada­taink megvalósításának záloga a nrag.var és a szovjet nép fel­hőtlen, tiszta barátságának erősítése. Közös évfordulónk alkalmából újabb nagy’ sikere­ket. boldogságot, békét kívá­nunk barátainknak, a Szovjet­unió népeinek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom