Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

Redd, 1985. február IG. EKEÄKMAGTAROBSÄÄG Pillantás a népgazdaságin Elem a ve Mint világszerte, nálunk is erősen megnőtt a vegyipar je­lentősége és ezzel együtt a ter­melés. A mezőgazdaság és az ipar fokozódó mértékben hasz­! nálja fel a vegyipar termékeit. A kemizólódás éppúgy jellem­zi korunk technikájának fej­lődését, mint a komplex gépe­sítés, vagy az automatizálás. A vegyipar termelésének fejlődése (százalékban), az ötéves tervben 1960 J961 1962 1963 1964 Vegyipar • Az egész ipar Az ötéves terv eredetileg a vegyiparban irta elő a leg­gyorsabb fejlődést: összesen 77.8 százalékos növekedést az öt esztendőre. De már a terv negyedik évében 72 százalékos emelkedést értünk el, a vegy­ipar tehát az előírtnál gyor­sabban fejlődött. Az eredeti el­gondolás szerint a vegy­ipar termelésének részesedése az ipar össztermelési értéké­ből az 1960. évi 7.4 százalékról 1985. végére 8.8 százalékra emelkedett volna, de ez az arány, a gyors fejlődés ered­100 100 121 112 137 122 153 130 172 110 menyeként, már 1964-ben elér­te a kilenc százalékot. Új gyáregységek születnek A vegyiparban dolgozók összlélszáma mintegy harminc százalékkal gyarapodott a négy év alatt, munkájuk termelé­kenysége pedig ennél valami­vel nagyobb mértékben. Évről évre több beruházás jut en­nek az iparágnak fejlesztésé­re. A hároméves terv idején a vegyipar kb. 10 százalékkal részesedett az ipari beruházá­sokra fordított összegből, az utolsó években azonban ez az Nagyméretű gravírozott tükör a íclszalsadiilás 20. évfordulójára Deli István budai üvegcsiszoló kisiparos, az ipar kiváló mestere, felszabadulásunk 20. évfordulójára 160x230 centiméteres tükörre kézzel gravírozta a Halászbástyát és a Mátyás templomot. A kiváló mesternek segítettek eb­ben a munkában gyerekei, akik maguk is üvegcsiszolók. és Utolsó vonások a művészi tükrön. Előtérben díszpohár, amelynek díszítő eleme a Mátyás templom. Javítják az áramellátást, tői*!» millió forint értékű importanyag megtakarítás Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dol­gozói, lehetőségeik gondos mérlegelésével, értékes fel­ajánlást tettek a felszabadu­lás huszadik évfordulójára. Az áramellátás javítása vé­gett a vállalat három megyé­re kiterjedő területén több mint tíz rekonstrukciós mun­kát a megadott határidőnél 7—15 nappal előbb végeznek eh Különböző intézkedések bevezetésével • jelentős mér­tékben, több mint 5 száza­lékkal akarják növelni a há­lózatszerelői munka termelé­kenységét. Ennél mintegy 20 ezer normaóra megtakarítást vállaltak, ami egyben lehe­tővé teszi, hogy 18 dolgozót, jelenleg betöltetlen munka­helyre irányíthatnak majd. A munkafegyelem szilárdí­tása révén tíz százalékkal kí­vánják csökkenteni az igazo­latlan hiányzásokból keletke­ző műszakok számát. Megfe­lelő szervezési intézkedések­kel öt százalékkal kevesebb túlórát, használnak fel, ami több mint hatezer óra nyere­séget jelent majd. A hálózati feszültség javítására, illetve a feszültség csökkentésére egyebek között, növelik a kü­lönböző automatikák haszná­latát. A gazdaságosság segí­tésére több mint ezer köbmé­ter régi fenyő vezetékoszlopot építenek be újból. Ezenkívül erőteljesen szorgalmazzák a Vas- és színesfém-gyűjtést. Számítás szerint ezek révén több mint ötmillió forint ér­tékű, nagyobbrészt import- [“fa­anyagot takarítanak meg* »1 arány már elérte a 16 százalé­kot. Azokban az időkben alig több, mint felét kapta csak annak, mint amennyit a gép­ipar. Most azonban már többet kap a gépiparnál és a bányá­szat mögött a második helyre lépett elő az egyes iparágak beruházási rangsorában. A II. ötéves tervidőszakban megkezdett beruházások jelen­tős részén még dolgoznak, fo­lyamatosan építik és szerelik a tiszavidéki, a borsodi, a du- namenti stb. új gyáregysége­ket, illetve korszerűsítik és bővítik a már dolgozó gyára­kat. A nemzetközi tapasztalat bizonyítja: a vegyiparba fekte­tett összegek aránylag hamar visszatérőinek és az átlagosnál gyorsabban emelik a munka termelékenységét. Ez is arra kötelez, hogy e legfontosabb vegyipari beruházásokat mi­előbb megvalósítsuk. A vegyipar különféle alap­anyagainak (kőolaj, földgáz stb.), valamint a rendkívül sokrétű vegyi gyártmányok­nak termelése erősen emelke­dik ugyan, de az igények nö­vekedése ennél is gyorsabb. Ez az ólai, hogy az ötéves terv el­ső három évében átlag kb. egy- harmadával nőtt a vegyi anya­gok és termékek behozatala, sőt egyes áruké, mint amilyen pl. a nitrogénműtrágya, meg­többszöröződött. Ugyancsak a jelentősen nagyobb belső fo­gyasztás és felhasználása kö­vetkezménye az is, hogy az ösz- szes vegyi áru kivitel egyelőre még jóval lassúbb ütemben emelkedik, mint a termelés — kivéve a gyógyszeripart, amely­nek kivitele a terv első három esztendeiében a két- és félsze­resére növekedett; Termelésemelkedése meghaladta az ipar feilttdésének általános ütemét De nemcsak a mezőgazdaság és az ipar használ fel munkája sorén a korábbinál több vegyi anyagot, hanem a háztartások is. A belkereskedelem, tavaly kb. öt és félmilliárd forint ér­tékben adott el különböző vegyipari fogyasztási cikkeket (gyógyszereket, műanyagáru­kat, tisztítószereket stb.) a la­kosságnak. Ez kilenc százalék­kal több, mint az előző évben és 32 százalékkal haladja meg a négy év előtti forgalmat. Bár az idei terv a legtöbb iparág termelési feladatát mérsékelte — a vegyipar ez­úttal is kivétel: az előirányzott 9.3 százalékos tennelésemelke- dés több mint kétszeresen ha­ladja meg az ipar idei fejlődé­sének általános ütemét. Még ennél is gyorsabban emelkedik a kőolaj feldolgozás, a műtrá­gyagyártás, továbbá a gyógy- szertermelés, az első kettő fő­leg a népgazdaság belső szük­ségleteinek a kielégítésére, az utóbbi pedig a növekvő ex­Ádám László Szórakoztatás a közönség szó lgálaía rí ", kaptunk a mi- nap. Egy vidéki olvasó kifogást emel egy meglehetősen szelídre han­golt. kritikai megjegyzésünk ellen, amelyben a televízió egy legutóbbi játékát, a Don­gó című, szórakoztató szándé­kú alkotást olyan műnek ti­tuláltuk, amelyet hamar el fogunk felejteni, mert semmi tartalmasabb gondolatot nem hordozott, felszínes volt. Könnyű volna most felsorol­ni a kritikákat, amelyek e művet boncolgatták és elítél­ték, de felesleges. Pusztán azt érdemes megjegyezni, hogy a magyar sajtó talán még so­hasem foglalt el ennyire egy­ségesen elutasító álláspontot. De hát olvasónknak tetszett a Dongó, ehhez pedig joga van. Nem érdemelne különösebb figyelmet ez az ellenvéle­mény, ha a levél nem tartal­mazna figyelemre érdeme­sebb kitételeket is. A televí­zió műsorával kapcsolatban többek között azt írja: „Nem mondom, nagyon ránk fér a tanulás, de már rettenetesen beleunt a. nép, szórakozni vá­gyunk ... Ha. néha kapunk egy kis könnyed, szórakoztató műsort, akkor a kritikus ha­mar levágja.... így is elég ritkán van jó. és még azt sem állják meg sző nélkül...” Hogy a televízió műsorá­ban milyen ritkán, vagy gyakran adódik jó. azt itt nem boncolgatjuk, hiszen he­ti jegyzeteinkben folyamato­san regisztráljuk, és éppen ebből adódott levélírónk „sé­relme”. Feltétlenül érdemes róla szólnunk, hogy olvasónk szórakozási igénye nem túl magas, s megelégszik, jól szó­rakozik, ha a kommersznél is olcsóbb, hatásvadász eszkö­zökkel operáló müvecskét tá­lalnak neki. Nincs, okunk jó­indulatában kételkedni, nem tudjuk, milyen tanulnivalók- ba, vagy tartalmasabb szóra­kozásokba únt már bele. Le­vele, amelyet egy gyenge te­levíziójáték védelme kapcsán írt, arról tanúskodik, hogy a képernyő előtt csak szórakoz­ni kíván, a televízió nyújtot­ta egyéb művelődési lehető­ségeket elutasítja. Pedig de sokféle szórakozási lehetősé­get nyújt, amiben tartalom is van! Levélírónkkal ellen­tétben le kell szögeznünk: szórakozni nemcsak a legala­csonyabb művészi szinten ál­ló produkció mellett lehet, sőt ott a legkevésbé, és az érté­kes alkotások szórakoztató értékét mit sem csökkentheti* ha azoknak tartalmas monda- e nivalójuk is van. n Tekintettel arra, hogy ko- ^ rabban a televízió egy másik, 13 hasonlóan megtévesztő, és P ugyancsak olcsó hatáseszkö- *■ zökkel nevettető műsorszá- *; mánál, egy színházi közveti- e lésnél is jelentkezett olyan 8 olvasói vélemény, amely sze- s rint a gyengébb, de szórakoz- I tatónak tűnő müvek szolgál- é jak a közönség igényeit, nem r szükségtelen néhány percre elidőznünk a közönség szol­gálatának gondolatánál. r ~ , .. .. ‘ a dől- i A nagyközönség, gozó r nép szolgálata elsősorban azt c jelenti, hogy az alkotó-, az / előadóművész, a művelődés minden rendű és rangú mun- kálója és intézménye tudása ‘ legjavát adva elégíti ki alva- 1 sóinak, nézőinek, hallgatói- ( nak igényét, olymódon, hogy j művészi produktumával kő- ! zelebb vezesse a nézőt, az ol­vasót, a hallgatót a szociális- 1 t.a kultúrához, azzal jobban < megismertesse, annak művé- . ' szí értékeiben részesítse, j Nem feledkezhetünk meg , : róla, hogy egész művelődési i életünk alapvető irányvona- . lát a Magyar Szocialista Mun- 1 [ káspárt 1958 augusztusában 1 közzé tett művelődéspolitikai ] irányelvei szabják meg. E , kortörténeti fontosságú, és ' ’ azóta eleven valósággá lett L téziseket tartalmazó pártdo- ' kumentum arra tanít, hogy e. művelődésügy nem önma­gáért való. Annak minden 1 megnyilvánulása részben a szocializmus építését, részben, attól elválaszthatatlanul, a | szocialista kultúrát befogadni kívánó, művelődni, tanulni, szórakozni akaró százezrek > igényeit szolgálja. Természe­tesen, ez a szolgálat nem min­den ember igényeinek külön kielégítését jelenti, hanem a szocialista társadalomnak, a szocialista társadalom továb­bi építésének és erősítésének szolgálatát, ezen belül a szo­cializmus felé tartó ember ' igényeinek kielégítését is. Ez 1 a szolgálat semmiképp sem téveszthető össze a legkülön­bözőbb indítékokon alapuló ’ egyéni igények, kívánalmak 1 kiszolgálásával. i Sokan hajlamosak rá, hogy _ pártunk helyes célkitűzését, . amely szerint aki nincs elle­• nünk, velünk van, félreértel- ■ mezzék oly módon, hogy az a - művészeti produktum, vagy (. művelődési megnyilvánulás, amely vem kifejezetten ellen- . séges, nem áll szemben a szo- 3 cializmus tételes törvényei­* vei, már besorolható a szo­cialista kultúra* a szocialista müvek közé. Alapvetően té­ves felfogás, amely utat pró­bál nyitni a legkülönbözőbb polgári, a szocializmustól sok­szor merőben idegen alapál­lást tükröző alkotásoknak, és adott esetben kisebb-na- gyobb mértékben ellenséges szemléletnek is rést enged­het. Éppen szocializmust építő és ff szocialista kultú­rát szerető népünk szolgálata követeli, hogy ve hagyjuk szó veikül az olyan jelenségeket, amikor egyesek, vagy intéz­mények a szocializmus, álar­ca mögött polgári ideológiá­kat, szocialistának álcázott, üres, de hatásosnak látszó tréfálkozásokat nagy tömegek kultúrtáplálékává kívánnak tenni. Ez nem a szocialista kultúra és a szocializmus felé haladó ember kultúrigényé- nek szolgálata, hanem kiszol­gálása azoknak az igények­nek, amelyek a szocialista kultúrában >való tájékozatlan­ságból, vagy alapvetően pol­gári szemléletből, esetleg más talajból fakadnak. Ez a kettő pedig: a szocializmus építésén belül c szocializmus művészi szolgálata, és az egyéni igé­nyek kiszolgálása nem téveszt­hető össze. Hatásvadász művek sok jó­indulatú embert is megtévesz­tenek. A szellemesnek tűnő bemondások, agyon nyűtt vígjátéki fordulatok sok néző­nél háttérbe szoríthatják az elemző gondolkodást és feled­tetik a mű hibás mondaniva­lóját. vagv éppen tartalmat­lan ságát. És amikor a kritika elítélőleg nyilatkozik a köz­vetített műről, nem találko­zik minden néző véleményé­vel, Ez elkerülhetetlen, s nap­jainkban. amikor a polgári eredetű! kulturális érdeklődés helyenként, még harcban áll az újjal, a szocialistával, szin­te törvényszerű. örömmel fogad­_Mlndlg juk, ha olvasóink reagálnak megállapításaink­ra, még akkor is, ha vélemé­nyeink eltérnek, Természete­sen, kérjük a tárgyilagossá­got. s az esetleges személyi indulatok mellőzését még ak­kor is, ha olvasónk, nem tud­ni, mi okból, névtelenül írja meg véleményét. Bizonyára több olvasónk is akad. aki nem értett egvet egyik-másik szórakoztatónak tűnó látvá- nvosság megítélésével. és akiknek kultúvigénveit az ilven adások még ki tudják elégíteni. Az ö kedvükért tar­tottuk szükségednek a fen­tieket elmondani. Benedek Miklós A belváros házaitól el­ütő, vakolatlan, ko­mor téglaépület, mint­ha titkokat, rejteget­ne. Vaskapuján „Ide­geneknek belépni tilos!” tábla riasztja el a kíváncsiskodót. A lépcsőházat mindig csukott vasajtó zárja el az udvartól. A vasajtóba kis mikrofon, s hangszóró van beépítve, s egy láthatatlan valaki ezen kérde­zi meg az érkezőtől, ki. s mit akar. Kísérőm, Dörgő Károly, az ÉMÁSZ miskolci üzletigaz­gatóságának osztályvezetője magabiztosan nyomja meg az ajtó mellett fehérlő gombot. Pillanatok múlva működésbe lép az elektromos zár. Halk kattanás hallatszik, s az ajtó kinyílik. Három emeletnyi magasban, a vezénylőteremben állunk meg. Egy nyúlánk elektrikus, Lubiczkv József van most szolgálatban. A két ember kimutatásokat bön­gészve. valami szakmai vitába mélyed, s én kíváncsiskodva kezdem nézegetni a számomra ismeretlen rendeltetésű mű­szereket. Mi ez? Az egyik ampermérő muta­tója állandóan, s finoman re­meg, aztán rándul egyet- egyet. Olyan érzésem tá­mad. mintha egy élő valami lenne. Mintha egy halk, sut­togó hang szólalna meg. — Ide ritkán jön látogató. Örülök, hogy beszélhetek. Az ampermérő „iitka” — Tessék? — Ne csodálkozz. Én beszé­lek, az ampermérő. De miért ne beszélhetnék? Fordulj csak hátra. Az a falmagasságú be­rendezés a különféle zöld, s sárga jelekkel a vakséma. Az ÉMÁSZ miskolci üzletigazgató­ságának elektromos érhálóza­ta. Csupán Miskolcot 300 ki­lométer kábel- és légvezeték hálózza be. Különben minek beszélek erről? — hangzik ke­serűen. — Mit érdekel ez ben­neteket? Rohantok, élitek a magatok életét. Megszokottan nyomjátok meg. vagy fordítjá­tok el a kapcsolót, természe­tesnek tartjátok, hogy estén­ként kigyullad a fény. de ki gondol arra, hogyan is mű­ködünk. Bocsánat! — Mi volt az? — Az egyik üzem bekapcsolt néhány villamosgépet. Jelez­nem kellett. Mondd csak. nem érdekel, hogy mennyi áramot fogyasztok? — De. Nagyon is. — Az esti csúcsforgalom­ban 10—11 megavolt Ampert! — így nehéz. Mit jelent ez, mondjuk százas égőkben? — Százezer égőt. — Meglepő adat. — Mondok mást is. Miskol­con körülbelül 47 ezer kisfo­- gyasztó van. Mutatóm jelzi a t kisfogyasztók életének alakulá- t sát is. — Ez érdekes. s — Évente 8—10 százalékkal z több áramot fogyasztanak. Uj- lakások, lakónegyedek épül­- nek. Több ember jut íény­- hez. De ez csak az egyik ol- c dal. A másik: különösen az v utóbbi három évben a lakók- egyre több áramot fogyaszta­- nak. 1 — Persze a tv. a mosógép. I gen. Az emberek gépesítik a háztar­tást. Néhány évvel ezelőtt ez a roha- mos növekedés még gondot ^okozott volna. Emlékszem, volt némi korlá- t tozás is. Ma már nincs ilyen . gondunk. Minden igényt ki- , elégítünk. Bocsánat, már me- :. gint! — Mi történt? Mitől riadtál meg? — Egy kis üzemzavar. Vala- I hol kiolvadt egy oszlop, vagy egy tokozott szekrényben levő biztosíték. — Mi ennek ,az oka? — A hozzá nem értés. Saj­nos, akad meg kontárkodás. Az üzemben, vagy az otthonban levő biztosítékot jó vastag dróttal átkötik. Az ilyesmi már jó néhány tüzet is okozott. Most aztán rohanhatnak az URH-ok. — Milyen URH-ok? — Az üzletigazgatóságnak van egy rádióval felszerelt ko­csija. A központból azonnal a baj színhelyére irányítják. Na­pi 10—15 eset — És csak a hozzá nem ér­tők okoznak bajt? — Van néhány terület, pél­dául a Tompa, a Wesselényi, a Salétrom utca. ahol a húszas- harmincas években építették a vezetéket Vékony a kereszt- metszete, no. meg elért is. A szél. a vihar kön-"-->i elsza­kíthatja a légvezetéket. — Nem cserélik ki? — De igen. Még 1958-ban megkezdtük ezek kicserélését. Diósgyőrből jövünk befelé. Ebben az évben 20 kilométer­nyit cserélünk ki. öl-hat év múlva már nem lesz „öreg” vezeték. És hadd áruljak el valamit: csupán Miskolcon évente 10—15 millió forintot fordítunk a légvezeték felújí­tására, új trafók létesítésére, a kábelhálózat fejlesztés黩. — Ez jelentős összeg. — Igen. De hadd beszéljek sérelmeinkről is. — A csúzli sokról? — Az is sűrűn előfordul. Kü­lönösen a kerékpárúton, vala­mint a -Din ÉP és a vasgyári kórház között rongálnak meg sok lámpát. Évente több tuca­tot. De ez még a kisebbik baj. A nagyobb bait a felelőtlen járművezetők okozzák. — Például? E 'vilc éjjel egy is­meretlen jármű kidöntötte a Sze­les utca és a Szent- péteri-kapu sarkán levő oszlopot. A légvezeték el­szakadt. Több száz lakó ma­radt sötétben. Egv napig nem volt fény, nem szólhatott a rá­dió. nem működhetett a mosó- gén. Egy ember hanyagsága sok másnak okozott kellemetlen­séget. Bocsánat! — Mi történt megint? — Kezdődik a csúcs. Napon­ta kétszer van. Délelőtt 10—12 között ilyenkor az üzemek ..kapcsolnak” rá, este 6—8 kö­zött pedig a lakosság igényel ’’óbban. Valami zörren. Hátrafordu­lok. A két ember befejezte a beszélgetést. No, elég az áb­rándozásból. Elő a jegyzetfü­zetet és jegyezzünk fel valamit az áram fogyasztásról. Cmntö* BaraaSifr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom