Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

ÉSZAKMAGTARORSZAG Kedd, 1963. február 16, Kairói mérleg KI .Seljepin, saság külpolitikájának ezek a gZovjet-j az újabb akciói olyan idő­unió Minisztertanácsa elnök- I pontban húzzák alá ismétel- helyettesének januári kairói ten Kairó antiimperialista látogatása után az Egyesült külpolitikai irányvonalának Arab Köztársaság külpoliti­kája újabb „sokk-kezeléssel” szolgai a modern gyarmato­sítás híveinek. A Seljepin-lá- togatás eredményei, amelyek világosan beszéltek á Szovjet­unió és az EAK további együttműködésének lávlatai- ' ról, szétszórták az utóbbi hó­napokban Kairó ellen indí­tott amerikai „ideghábórú” frontjait. Ennek az ..ideghá­borúnak” az volt. a célja, hogy a-pénzügyi és politikai eszkö­zök kombinálásával, minde­nekelőtt pedig az amerikai gabonssegély megvonásának zsarolásával letérítsék az Egyesült Arab Köztársaságot -a függetlenség és a sajátos .szocialista fejlődés magaválasz- totta útjáról. Nasszer elnök és az EAK kormánya világossá tette: ha a „segély vagy füg­getlenség” ■ dilemmája elé ál­lítják — habozás nélkül az utóbbit választja! Az a jelentés, amely né­hány nappal ezelőtt hírt adott Wálter Ulbricht, az NDK ál- .lamfőjének kairói utazásáról, szinte dríímai módon illuszt­rálta , a Nyugat számára ezt az elhatározást. Azért „drá­mai” módon, mert Bonn az arab országokat az utóbbi években a neokolonialista be­folyás megfelelő célpontjai­nak tartotta. Igyekezett ott gazdasági noziciókat kiépíte­ni. Az Ulbricht-látoga.tás misz- ta ténye most szétrombolja azokat a reménveket. amelye­ket Bonn e gazdasági kapcso­latok politikai következmé- nyeilrtz f a met kormány tipikusan gyar­matosító módon reagált az üf'v-e: „megtorló intézkedé­sek” kilátásba helyezésével, a. bonni gaadaságt mi"isz+er terye-etí látogatásának le- . . . Az Egyesült Arab KÖztár­megszilárdulását és kiteljese­dését —, amely óriási fontos­ságú az ország egész élete szempontjából. Ezek a lietelc ugyanis a kül- és belpolitikai, társadalmi és gazdasági mérlegkészítés he­tei • Egyiptomban. Az EAK nemzetgyűlése röviddel eze­lőtt újra Nasszert jelölte a köztársaság elnökévé, s a közhangulat ismeretében kétségtelen, hogy a már­cius végére kitűzött nép­szavazás megerősíti majd a nemzetgyűlés jelölését. így további hat esztendőre bizto­sítottnak tekinthető az EAK politikai vezetésének folyto­nossága. Ezzel újabb politikai' szakasz kezdődik annak az országnak életében, amely Faruk király ' és a korrupt dinasztia megdöntése óta el­telt 12 év alatt óriási társa­dalmi, gazdasági és politikai eredményeket produkált. Ezeknek az eredmények­nek az elérése kemény, kerü­lő utaktól, sőt visszaesésektől sem mentes társadalmi-poli­tikai harc következménye volt. A külpolitikai Í0íadtot meghozta a Szuezi-csatorna államosítása. Amikor Dulles jellegzetes zsaroló akcióval megtagadta, illetve feltételek­hez kötötte az asszuáni gát­hoz szükséges hitel folyósítá­sát, szinte páratlanul „vegy­tiszta” formában mutatta be az új gy-armatosítás módsze­reit Egyiptom és az egész arab világ tömegeinek. Az esemé­nyek gyors egymásutánban zúduló áradata, amely végül a szuezi háborúba torkollott, olvan szakadékot vájt az EAK és a neokolonirlizrnus közé, amelv' többé áthidalha­tatlannak bizonyult. Bonn ultimátuma Kairóhoz As i-raeil miniszterelnök elégedetlen Erhard kancellár hétfőn délelőtt Schröder külügymi­niszterrel. Barzellel. a CDU parlamenti frakciójának el­nökével és a külügyminiszté­rium vezető tisztviselőivel ta­nácskozott. A tanácskozás után Von Hase államtitkár bejelentette: Ha Walter Ulb­richt kairói látogatására sor kerül, akkor az NSZK azon­nal beszüntet mindennemű gaz­dasási segélynyújtást. Ezenkí­vül Bonn felül fogja vizsgálni a két ország közötti politikai kapcsolatok kérdését is. Eskol izraeli miniszterelnök hétfőn a parlament politikai vitáját megnyitó beszédében hangsúlyozta: Izrael nem ve­heti tudomásul, hogy vala­mely kormánynak joga le­gyen felfüggeszteni. vagv csökkenteni az Izraelnek nyújtóit katonai támogatást az arabok tiltakozása miatt. Semmiféle pénzügyi ellenszol­gáltatás nem mentesítheti Nyugat-Németországot fegy­verszál 1 ítási kötelezettségétől — mondotta a miniszterelnök, Mindez azonban a belső türsauaimi narcoKat még nem oonioue el. Sót: az egyiptoma burzsoázia a szuezi vainauas visszaverését kővető angol- és franciaellenes intézkedések­ből hasznot is réméit. Úgy gondolta, hogy megerősítheti Helyzetét az ország gazdasa­gának parancsnoki posztjain. Hosszú és bonyolult narc Kö­vetkezett. Ma már, néhány év távlatából nyilvánvaló, hogy Nasszer és az EAK kormánya végül minden befolyásolási kísérlettel szemben győze­delmeskedett, s a legdöntőbb alapkérdésekben helyesen fog­lalt állást. A Nasszer által 1960-ban meghirdetett híres „hat pont”, amely voltakép­pen a nagypolgárság és a tő­ke uralma elleni harc prog­ramját tartalmazta, négy év alatt gyakorlatilag megvaló­sult. 1961 nyarán államosí­tották a biztosító társaságo­kat, a vasutakat, a közleke­dést, a bankokat, és a külke­reskedelmet. Az ipart az ál­lamosítási intézkedések több hulláma kisodorta a burzsoá­zia kezéből Ma már az EAK iparának kilenctizedé az ál­lam kezében van. Tekintet­tel arra, hogy korábban a naevbirtokosokat már kárta­lanítás nélkül kisajátították —- gyakorlatilag kiszorították a hatalomból azokat a társa- rla^roi neokolor iali-ta piioctámcdác tArna^nriptioi lőhettek volna* A politikai harc apályának és dagályának változásai után ily módon megteremtődött a társadalom szocialista átala­kulásának egész sor feltétele. Az 1964 tavaszán elfogadott űj ideiglenes alkotmány az Egyesült Arab Köztársaság lggfőbb céljaként már a szo­cializmus felépítését jelöli meg. Maga Nasszer elnök ál­lást foglalt a tudományos szocializmus mellett, egyide­jűleg kifejtette, hogy az isz­lám nem ellentétes az EAK szocialista programjával. A belső fejlődés magt^j értetődően visszahat a külpo­litikára is: amilyen arányban a reakció kárára dőltek el a belpolitikai csaták — úsv szi­lárdult meg. úgy kristályoso­dott ki az EAK külpolitikai vonalvezetése Is. A legutóbbi események, élükön a 'íelienin- látogatással és az Ulbricht- utazás bejelentésével ilyen módon nem elszigetelt, vagy éppen időleges külpolitikái akció —, hanem szerves és logikus termékei esv olvan ország külpolitikáiénak, amelv hosszú évek nehéz küzdel­meivel előretört a evarmati sokból a nem kapitalista fej­lődés folytatásának útién. Gömöri Lg, í LllCc. megmentéséért Késit már!? la’iic« mában megjelent cikke sze­rint — védelemre javasolta 27. sorszám alatt Bódvarákón, az Ostromos hegy lábánál levő Malomárok tavának partján egy idős, 250 cm törzskerü­letű mocsári ciprust. 2 Ugyancsak védelemre » javasolta az Extramos (Ostromos) hegy déli: nyúlvá­nyán a Cyklamen europaeun telepeit. 3 Nincs védetté javasol- • va, de ugyancsak meg­érdemelné a védetté nyilvá­nítást az Ostromos hegy déli lábánál, Bódvarákón elterülő egykori Keglevich-parknak jelenleg egyéniek birtokában álló, még meglevő maradvá­nya. Szabó Béla hívta fel a figyelmét Bőd va völgyó képes­könyvében erre, a természet­tudományi szempontból még így. maradványaiban is nagy­értékű. érdekes parkra, 4 Az Ostromos lábánál ■ levő vasércbányát már a romaiak is művelték. K Az egész Ostromos hegy különleges vegetációja- ß Turisztikai szépsége. 1 Déli lejtőjén egykor *” Franciaországból hozott legnemesebb fajtájú szőlőket termeltek (lásd dr. Dudich Endre: Az Aggteleki csepp­kőbarlang és környéke című művében.) 8 És végül a legnagyobb ” érvet mégis maga a kőbánya hozta; csodálatos barlangot tárt fel a robban-- tással. Barlang az Ostromos mé­lyén? Igen! Tetejétől az aljá­ig, több emeletes mélységben barlangok vannak. „öl ter­met tártak fel eddig a. kuta­tók a legfelsőbb szinten, áe az alsó tavas barlang, s a leg­magasabb fekvésű teremsor között roppant függőleges ki­terjedésben újabb és újabb barlangokat, sejtenek, melye- ket '--•ő-kémény magasságú Sorsa meg van pecsé­telve? Pedig nem én vagyok az első kiáltó, előttem már mások is kiáltottak, szóban, cikkben, könyvben, de ez a sok szórványos hang mind csak szó maradt a néma pusz­taságban. Az Ostromosról van szó. Erről a maga nemében cso­dálatos, gúlaalakú, kis mész­kőhegyről Tornaszentandrás és Bódvarákó—fölött. Olt állt a hegy a Bódva partján, és páratlan törésvonalú alakjá­val, gúlaszerű, hegyes csúcsá­val különös varázst adott a tájnak, amely fölött messze eltekintett. Valahányszor ha­za utaztam szűkebb hazámba, a színi állomáson első pillan­tásommal mindig őt keres­tem, s ha búcsúznom kellett pátriámtól, utolsó tekintete­met felé küldtem. És oly cso­dálatos volt ormodon állni, te halálra ítélt Ostromos! De mi van veled, hogy így siratlak? Bizony, halálra ítél­tettél. Bűnös sem vagy, nem is vétkeztél, szép és jó vol­tál mindig. Az embereknek, a téged-szeretőknek csak szépet nyújtottál, mégis elítéltek. 380 méter magas, hegyes gúlacsú­csod nincs már többé,. és vé­gig kellett néznem, amikor sziklaormod levegőbe repítet­ek. Ott voltam éppen akkor is a. színi állomáson, és csak néztelek a régi áhítattal,, ami­kor irtózatos robaj hasított végig ■ a völgyön, por- és füst­felhő szállt fel csúcsod felett, s a nagy dúlás után, mint megrettent öreganyóka, úgy összetöpörödtél. Világhírű tudósunk, Jakucs László dr. oldalakat szentel az Ostromosnak Aggtelek és vidéke című könyvében. Gyö­nyörű panorámáján kívül kü­lönleges flóráját is megemlí­ti. Itt terem többek között a szép. fehér virágú Lumnitzer- szegfű.. amely a Kárpátok bennszülött növénye. ..Eredeti vegetációja és turisztikailag’ is kifejezett szépsége miatt az Ostromos megérdemelné, hogy a hegyet erősen pits'*’tó mész­kőbányát áthelyezzék a vas­úthoz is közelebb eső Alsó­hegyre” — íria 1957-ben meg- kör-trohen. különleges vege­tációja és turisz­tikai szépsége miatt emelt szót az Ostromodért. De vé­detté nyilvánítását egvéb ókok is irtóői'-rtinfik. Ezeket le­gyen szabad itt felsorolnom: J A Borsod megyei ' ter- » p-iászoivóőeirni csnnort — H. Szabó Bélának, a Bor- A szovjet—kínai barátsági, 1 gélynyüjtási szerződés aláíró-1 sodi Szemle 1964. évi 3. szá- szövetségi és kölcsönös se-1 sának 15. évfordulója alkal­mából Pan Ce-li, a Kínai kürtök kötnek össze, ~Á hegy egész belsejét üregessé tették a hévizek. Ki tudja, milyet» csodák rejtőznek még benne" — írja a Magyar Nemzet 1965. január 24-i számában megje­lent cikkében Antalfy Gyula, — Hivatásos szakértők kutat-, ták és mérték fel a. már fel** fedezett részeket. Mi az új barlang legna­gyobb érdekessége? Az, hog^ hévizek által kialakított cseppkőbarlang. Bár a hévi­zes barlang nem ritkaság, da az Ostromos hegyi üj bar­langnak e tekintetben külön­legessége is van. Pl. „A4 egyik terem argonasípoknl emlékeztető cseppkőcsoport jií úgynevezett holdtejből, vagy más néven hegyi tejből van« A melegvizes elöntés követ- keztében a cseppkövek külső része igen finom kristálysze- mekböl álló, nagy víztartai-. mú, lágy tapintású ásvánnyá alakult át, amely hófehér ét puha, innen a neve.” fi7os7omas | Kngjí egyik gyöngyszeme volna a már védett aggteleki Barad- la és Béke, az égerszögi Sza­badság. valamint a védelemre javasolt jósvafői Baradla-al- sóbarlang, Kossuth- éa Vasú Imre-barlang és a bódvaszila- si Meteor barlang sorában" Egy csodálatos barlangvidélS lenne itt kialakítható., És en­nek egyik legszebb, iegérde- kesebb gyöngyszeméről van itt szó. Az előbb felsorolt ér­vek szükségessé teszik aá egész Ostromos hegy védettó nyilvánítását. (Az aggteleki Btm-idlának 1336 kh, a Béke­barlangnak 1118 kh felszíni területe van védetté nyilvá­nítva, tehát sokkal-sokkal na­gyobb terület az Ostromos- komplexumnál.) Emeljük fel szavunkat rrtí is megmentéséért. Antal István Bertalan Apró flnfa? hazaérkezel! Bénáitól Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, aki mint a KGST végrehajtó bizott­ságának soros elnöke. Berlin­ben részt vett Bruno Leu- schnernek, a Német Demokra­tikus Köztársaság Miniszter^ tanácsa elnökhelyettesének) az NDK volt KGST-képvise- ’őjének temetésén, hétfőn es­te visszaérkezett Budapestre. Barátsági est a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykő vétségén hozták« Népköztársaság moszkvai nagykövete hétfőn barátsági estet rendezett. A barátsági esten beszédet mondott Andrej Kirilenko éS Pan Ce-li. Az évforduló alkalmából hétfőn fogadás volt a pekingi : szovjet nagykövetségen. Kínai részről Csou En-laji az Államtanács elnöke, Peníí Csen nekingi polgármestert Cseri Ji, az Államtanács el- nökb'Uvetf ese, külügvminisZ"' ter, Lu Ting-ji, az. Államta­nács elnökhelyettese és móú hivatalos személyiségek jelen­tek meg. Cservonyenko pekingi szovjet nagykövet és Csen Jí pohárleöszöntőt mondott. ß kongói forraíla'márok iilíetaak Malgas-szervezet kaíérozoía eüen A Kongói Nemzeti Felsza­-'-‘isi Tanács hétfőn BraZ- taville-ben élesen elitélte a'S Sgyesült, Afrikai-Malgas Szer­kezet legutóbbi határozaSáfl !ITól. hogy katonai segít; iég< kvújt Csőmbe kongói bábkor* nányának. Az erre vonatko* :ó határozatot a volt francia lyarmatokból alakult afrikai írszások, az Afrikai-Málga51 üazdas^gi Együttműködés1 Jnió, az Uamce Nouakchotts ran rendezett közgyűléséit te: ilyesmihez csak most az < egyszer folyamodunk, hogy a1 száz dollár tartozásomat ren-, dezhesse. így kezdődött. De .mi- < vei egyszer elbuktam, már a. markában voltam. < Az ügyész nem szakította1 félbe Macioszek elbeszélését.^ Csak jelt adott Halinka kis-1 asszonynak, hogy lehetőleg < mindent hűségesen jegyezzen i fel. A főkönyvelő tovább be-J szélt: 4 „„udora, hogy semmit ' g • sem ment fel a fe-1 aj lelősség alól. Fel-< A nőtt ember va-1 gyök, és tudtam,^ mit csinálok. Ma már látom, < hogy elrontottam életemet. ^ Nos, amikor beleegyeztem, <1 természetesen mindent elkö-1 vettem, hogy rá ne jöjjenek az^ ügyre. Mindenekelőtt elhatá-j roztam, hogy a szállító leve-1 lekért Ausztriában fizetünk.« Icy a helyi állomások nem" könyvelik el a, bevételt: a ce-t mentgyár és a vasút szaldója| mindig egyezni fog. Uevanak-$ kor a vasút sem fogja elkülde-ő ni. nekünk a 'vagon számbelid kimutatását. A termelést vi-| szont semmi szín alatt nem 4 kell csökkenteni, ahogy eddig* Lisewski csi-áltn. hanem el-J lenkezőleg. fel kell emelni ;♦ csunán a. + ipErnpi^ pay i részét nem ke1' é hoej* a raktárakban néhány^ nap alatt ' --'in feles!ep$ gyűljön össze. Ha a gyár telje-J siti, sőt, túlteljesíti a terme-& lést. akkor mindenki elégedett! lesz, és senki még csak nem is* gondol visszaélésekre. ? (Folytatjuk.) & előtt. Lisewski is tudott róla. Egy nappal a fiam elutazása előtt eljött hozzánk, és beszél­getés közben száz dollárt tett az asztalra, fiam elé. „Tessék, vedd el, hogy Rómában legyen néhány filléred, és igyál majd egy pohár Chiant-it az én egészségemre. Apáddal majd elszámolunk valahogy. Úgyis vannak különböző elszámolá­saink.” Megint gvenge voltam. Nem tiltakoztam, Lisewski még meg is tanította a fiamat, hogyan csempéssze át a hatá­ron a száz dollárt. Egyszerűen gyűrje össze, tegye bele egy cukorkás papírba, és dobja le a padlóra, vagy a. hamutartóba. Még ha meg is talál iák, akkor se vallja, hogy az övé. — Jó módszer — nevetett az őrnagy —, ezt meg kell jegyez­nem. — Az olimpia után. amikor a fiam már hazatért, Lisew­ski egy este behívott dolgozó­szobáiéba. Azt mondta, nyakán a kés. és azonnal szüksége van arra a pénzösszegre, amit kölcsönzött. De mindenekelőtt a száz dollárra. Három napig rohantam egyik ismerőstől a másikig. Elutaztam Lublinba a rokonokhoz Is. De csak alig néhány ezret tudtam össze­szedni. Negyedét sem annak, amivel Lisewskinek tartoztam. Dollárt meg egváit.alán nem kaptam. Lisewski erre azt mondta, erve-len megoldás van: az Ausztriába induló ko- cslrakományhoz még hozzá kell termi, nekem csak az a doleom. hoev ne kenvveliern el a plusz bevételt, a sr.aldót a termelés csökkentésével yen kiegyenlíteni. Biztosított, hogy teljes titokban marad. Megigér­a pénzt. A lakodalmat megtar­tottuk, én pedig Lisewskinek minden hónapban 300 zlotyt törlesztettem. Miután a vallomásnak ezt a részét is jegyzőkönyvbe vették, Macioszek tovább beszélt. K ét hónappal a lako­dalom után meginl kezembe került a vagonkimutatás. Ezúttal sem stim­melt, és ezúttal még nagyobb volt az eltérés. Megint szól­tam Lisewskinek. Valahogy kimagyarázta a dolgot, de lát­tam rajta, hogy nyugtalanko­dik. „Ne szólj erről senkinek — mondta —, majd masam né­zek utána az ügynek.” Ez hat­vanban történt, a római olim­pia idején. Fiam, aki akkor már a Krakkói Műesye-emen tanult, arról álmodozott, hogy síjusson Olaszországba. Külön óraadással és más keresettel hatezer zlotyt gyűjtött össze. Néhány ezerrel nekem kellett kipótolnom. Mit tehettem? Gyenge voltam. lí’1'. koromban magam is nvomorortam. tehát arra gondoltam, legalább a zvermekeo-nek legyen jobb. Kölcsönkértem, de nem Lisew- skitől, hanem mástól, és oda­adtam a fiúnak. Me-'i—s-éitem cele, hoev ba hazatér, részie­lekben Vissznfi-reH, lesen ezt nem lehetett eltitkol- íl a barátok, és a szomszédok Jeizy Edígey A Fordította: BABA MÍHALT valahogy nem egyezett a rako­dásra beállított vagonok száma az Ausztriába kiküldött ce­ment mennyiséggel. Az előb­biekből sokkal több volt, mint a megrakott és a kiküldött va­gonokból. Bizalmasan közöltem Lisewskivel. Kinevetett és azt mondta, hogy a vagonok nem párologhattak el a vakvágá­nyon. Biztos a vasút tévedett. Többet állított a vakvágányra, mint amennyit kellett volna, és a többletet elfelejtették tö­rölni a kimutatásból. A ma- ""varázkodás logikus volt. Szó nélkül e1fa"'''dtam. Különben, őszintén szólva, eléggé főtt a fejem ahhoz, hogy mindben ^gondolkozzam. Éjopen akkor jegyezte el magát a második lányom, egy n-m/on szolid, helybeli fiúval. Már kijelöltük sz esküvő időpontját is. Nem ludia elképzelni ügyész úr, mit jelent egy lakodalom falun, cagy kisvárosban. — Egyszóval T Jsewski akkor­tájt egy nap felkeresett, és azt mondja; ..Férjhez adod a lá­nyod. No. ez a mulatság sokba fog kerülni. De ne csinálj ma­gadnak gondot. Ki álljon mel­léd ebben a helyzetben, ba nem én. a barátod? Sokat nem tu­dok adni, de tizenötezerre szá­míthatsz. Ami pedig a viss'a- Fizetést illeti, majd akker "dód meg a pénzt, ha lesz.” Sze­rencsétlenségemre elfogadtam 20. A z ügyész félbeszakítot­ta, és ezt a részt azonnal lediktálta a gépírónőnek, Macio­szek folytatta: — A szomszédomnak, Lisewskinek sokkal jobban ment a sora. Magasabb fizetése is volt, és prémiumot is mindig sikerült szerezni magának, ha máshon­nan nem, hát a központból, akkor még léteztek a központi hivatalok, vagy a minisztéri­umból. Később, amikor meg­kezdtük az export termelést, export prémiumot kaptunk. Lisewski osztotta el, mindig ő kapta a legtöbbet. Azt azonban el kell ismerni, hogy jó szer­vező volt és nagyszerű szak­ember. Neki köszönhető, hogy a termelés meggyorsult és meenövekedett. Egy szó, mint száz, Lisew'skinek állandóan volt nénze, és gyakran köl­csönzött nekem. Macioszek mélyet lélegzett, és. tovább beszélt: . — Négy. esztendővel ezelőtt Lisewski Ausztriában járt. Nagyon elégedetten tért visz- sza, és beszéd közben nevetve mesélte el, hogy jó üzletet kö­tött. „Egyszer meg mindnyájan gázdssok leszünk” — mondta. Röviddel ezután észrevettem. . hogy a cement-termelés roha- fnösan csökken. De méff sem- s»lt sem gyanítottam. Később

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom