Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

Szerda» 1965. február 3. eSZAKMAGTAROttSZAO 3 Egy bányász pártszervezet munkájáról Folyamatos, szalagszerül munkával az idén 678 lakást építenek Miskolcon és Ozdon Hatalmas bányaüzem Far- ■taslyuk. Mintegy ezerhétszá- zan dolgoznak itt, és nem is akárhogyan. Tavaly az Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemei közt másodikként fejezték be évi tervüket. December 18-án jelentették, hogy a tervezett szenet kitermelték. És a far­kas! yuki bányászok nemcsak sokat, hanem jól is termel­tek. Am alihoz, hogy ezekkel az eredményekkel ma joggal büsz­kélkedhetnek, bonyolult, sok­irányú munkára volt szükség. Előbb a sxámok... Tavaly 293 630 tonna szén kitermelését tervezték. Telje­sítésük; 303 811 tonna! S gaz­daságosabban termellek, mint az első helyezett, Királd. Ka­lóriatervüket 104,4 százalékra teljesítették. A szocialista bri­gádok száma; 44. 1965. évi feladatuk megnőtt. Háromszázezer tonnás tervet kell teljesíteniük, s ez azt je­lenti, hogy naponta 96 vagon szén indul el ebből a bánya­üzemből az ÓKÜ-nelc. Ez a mennyiség csaknem duplája annak, melyet a Far- kaslyuki Bányaüzemben 4—5 évvel ezelőtt termeltek. Ebbe a bányaüzembe ti­zenkét községből járnak dol­gozni a munkások, a telepi és az ózdi lakosokon kívül Ne- kézsenyről, Csokvaományból, Bótáról, Szilvásról, Bolyokról, Sétáról, Ostorosról; stb. Az eredményüket vasárnapi műszakok nélkül, a megenge­dett létszámon belül érték el. A pártcsoportmk és as üsem Az elért eredmények, szé­pek, de ezzel tetszelegni fe­lesleges, sőt káros lenne. Tud­ják ezt a farkaslyukiak Is. Különösen a kommunisták, a pártszervezet és a négy alap­szervezet vezetősége. Az új feladatok nagyobbak az eddi­gieknél, tehát „gyürkőzni”, s még inkább tenni kell. Kalló Miklóssal, a pártszer­vezet titkárával, Bárdos Jó­zsef és Túrái Béla vezetőségi tagokkal beszélgettünk erről. A titkár a következőképpen látja: —- A pártcsoportok munká­ja a‘ legfontosabb, öle van­nak legközelebb, pontosabban benne a napi munkába. Újra szerveztük hát a pártcsoporto­kat és konkrét feladattal bíz­tuk meg valamennyit. Mert ebben a bányaüzem­ben nemcsak többet, hanem gazdaságosabban is kell ter­melni. így kaptak a fronti pártcsoportok olyan feladatot, hogy a fejtéseken elsősorban acéltámokat kell használni (a fa ugyanis nagyon drága). Nagy K. Sándor frontmester, pártcsoporlbizalmi például a lejtős frontfejtésen arra ügyel, hogy ne „lőjjék szét” a sze­xiét, hiszen az északi mezők kiváló, jó minőségű szene so­kat segít az értékesítésnél — ha alacsony a szemhullás. Pártmegbízatásként vigyáz­nak az üzem kommunistái, hogy a „visszarabolt” gépal­katrészeket, kaparószalagokat, bányafákat a külszínre szál­lítsák. i Mezőkövesden : hallottuk Súlyról « Á Mezőkövesdi járási J Tanács ülésén tette sző- « vá Nagy Sándor tanács- I tag, hogy Sály község- i ben állandó probléma a J kenyér érkezése. Későn i jön, a lakosság kényte­* len sorba állni, hogy ! végre megkapja. Az is • előfordult, hogy ünnep­li nap kenyér nélkül ma- « radtak. mert előző este ! egyáltalán nem érkezett i a boltba. Kérte, hogy ! ezen segítsenek. Mi is kérjük. I A pártszervezet és az alap­szervezetek, valamint a párt­csoportok ehhez szabják mun­kájukat. A legutóbbi vezető­ségi ülésen a gazdaságosabb termelésről, a fa- és robbanó­anyag felhasználás csökkenté­séről, a „tisztább” szénterme­lésről vitatkoztak. E héten termelési tanács­kozásokat, majd taggyűlése­ket tartanak. A SZOT felhí­vására ők is csatlakoznak a felszabadulási versenyhez. De nem szólamokkal. Ezeken a tanácskozásokon a konkrét feladatokat vitatják meg. Nehéz esztendő vár a far- kaslyukiakra. A megnöveke­dett feladatokat csak foko­zottabb szorgalommal, na­gyobb figyelemmel láthatják el. A pártszervezet, a kommu­nisták elsőnek tették maguké­vá, amit kötelező megtenni­ük. S a farkaslyuki bányá­szok szemében nagy tekinté­lye van a pártszervezetnek. Azért, mert hangzatos szavak helyett tettekkel bizonyítanak. A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak az idén mintegy 400 millió forint ér­tékű munkát kell elvégezniük. A jelentős összeg felhasználá­sával az elmúlt évinél jobb minőségben 924 lakást adnak át, és befejezik az edelényi tbc-kórház, az ózdi Állami Áruház, és a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem köz­ponti fő épületének építését. Az új lakások és középületek elkészítésének meggyorsítását, a minőségi követelmények betartását több műszaki in­tézkedés bevezetésével és jobb munkaszervezéssel bizto­sítják. Ezek kidolgozását és valóraváltását megkezdték, így például a miskolci Szent- péteri-kapuban, ahol 1908-ig 8200 lakásból álló új lakóte­lepet létesítenek, az idén már folyamatos építésszervezéssel dolgoznak. Ezen a területen elő­regyártott elemekből 541 la­kást, a megye másik részé­ben, az ózd-bolyoki új város­ban pedig 137 otthont szalag­ig L. Tanácstalan a „medve“ Sok-sok pénzt jelent ez, bárl apróságnak látszik. A ssép példák sora A pártszervezet kérése nem maradt eredménytelenül, és nagyon bíznak benne, hogy a jövőben sem marad. Megbí­zatás nélkül is arra töreksze­nek a kommunista kollektí­vák, hogy mindent megtegye­nek az üzem gazdaságosságá­ért, a többtermelésért. Nemrég történt, hogy a ll­es ereszkében egy hibás gép gátolta a termelést. Két mű­szak telt el így, amikor a párt- szervezethez fordultak segít­ségért. A gépet azonnal kija­vították. Olyan eset is meg­történt Farkaslyukon, hogy a pártszervezet kezdeményezé­sére brigádvizsgálatot tartot­tak. A kommunisták felku­tatták, melyik elhagyatott vá­gatban, ereszkében találni vasúti sínt. A megtakarítás több mint kétszázezer forint. — Ha szükséges, a jövőben is javaslunk vizsgálatot — mondta Kalló Miklós titkár. Harag nélkül önkéntelenül is felvetődik az emberben: vajon a párt- szervezet és az üzem vezető­sége hogyan dolgozik egymás mellett. Akikkel beszéltem, moso­lyogtak. Hét éve majd ugyanazok­ból áll a gazdasági, a párt és a szakszervezet vezetősége. Semmi bajuk egymással. — Vita lehet köztünk, de harag soha. Végtére is, közös a cél. A cél pedig az, hogy a Far­kaslyuki Bányaüzemben, híré­hez méltóan és a követelmé­nyeknek megfelelően dolgoz­zanak. Az évszázados megfigyelé­sek szerint a február 2-a rendkívül enyheséggel szokott beköszöntem. Most viszont a januárvégi szokatlan enyhe­ség után éppen ez a forduló­napnak számító gyertyaszen­telő hozta meg az erős lehű­lést Valószínűnek látszik, hogy' az élénk északi, északnyugati szél a következő 36 órában fokozatosan elcsitul, majd a megülepedő levegőből kiala­kul ismét a „hideg légpárna”. Már szerdán hajnalban mí­nusz 5—mínusz 10 fokos fa­gyokra kell számítanunk. A szerdai maximumok 0 fok kö­rül állapodnak meg. A gyertyaszentelői ..medve'’ tanácstalan: hideg van — te­hát. kint kellene maradnia: viszont láthatta az árnyékát — így' vissza kellene húzódnia a barlangba. A „hagyományos” gyertyaszentelői meleg 2—3 nappal korábban, január 30-án és 31-én érkezett meg, s 5,5— 6 fokos pozitiv anomáliát ho­zott Ha most ezt az elcsúszott „menetrendet” tovább tartja az időjárás, úgy február 10-e tá­ján, remélhetőleg, új felmele­gedési szakasz kezdődik, amely után már ha vissza-vissza csap is a tél, megindul a tavaszo­dé®. Napi ezer tojás A halma,ji Aranykalász Tsz önctetős tojóházában 4600 baromfi átlagosan napi 1000 tojással „hálálja meg” a gondoskodást. Bujdos Barnánc és Juhász Jolán a napi „ter­mést” csomagolja. Foto: Sz. Gy. szerű munkával építenek. Ezenkívül érdekes kezde­ményezést vezettek be a töb­bi építkezéseken is. Az egyen­letes és a minőségi munka végett a különböző területe­ken dolgozó főépítésvezetők kooperációs szerződést köt­nek a vállalat igazgatójával. A szerződésben hónapokra bontva előre meghatározzák, hogy az irányításuk alatt le­vő lakóház, vagy középület sokrétű kőműves és szakipari munkáit mily'en létszámmal, mikor kezdik meg, és mikorra fejezik be. így a vállalat ve­zetősége állandóan figyelem­mel kísérheti a termelés üte­mét, és egyenletessé teheti a lakásátadásokat, egész évre elosztva. Az új munkaszerve­zéssel, valamint: a műszaki intézkedések megvalósításá­val szeretnék elérni, hogy' az elmúlt esztendei 9,1 hónap hely'ett az idén már 8,7 hó­nap alatt építsenek fel egy- egy négy'emeletes lakóházat, minőségi munkával. A mi gyerekeink P anaszos szavak irá­nyítottak Pulnokra; győződjek meg ró­la, milyen szívtele­nül bánnak néme­lyek a családokhoz kihely'ezett állami gondozottakkal. Jár­tam Putnokon, negyvenkilenc „mi gyerekünk” életét próbál­tam megismerni. Pedagógu­sokkal, társadalmi funkcioná­riusokkal, állami hivatalno­kokkal beszéltem, gondozott gyerekeket bírtam őszinte szóra, statisztikákat, jelenté­seket tanulmányoztam. Az eredmény': nem olyan sötét a kép, mint amilyenre festik. Jó és rossz keveredik tapasztala­taimban. Vannak derék em­berek, akik saját gyerekük­ként nevelik fel a gondjaikra bízottat, életre szóló kenyeret adnak kezébe, még ki is háza­sítják. A kevésbé jóérzésűeket — ilyenek is vannak — a gye­rekek után kapott havi négy­száz forint ösztökéli s nem egy'et, de hármat is vállalná­nak fiukul, lányukul. Mások nyűgnek tartják a terhet, vadítják a gyerekeket, j,sokat zabálsz, rengeteg a baj veled, felesleges vagy ezen a világon” — mondják neki, s mételyezik amúgy is beteg lelkét. Akad­nak olyan szerencsétlen gye­rekek is, akik cseberből ve­derbe jutottak: a civakodó, iszákos szülők házából egy má­sik családba költöztek, ahol egy'általán nem jobb a helyze­tük, mert itt is civakodnak, isznak. Mondom, jó és rossz példák­kal találkoztam. Kirívó eset, mint például a verés, éhezte- tés csak elvétve fordul elő. Sok esetben talán nem a jóin­dulat vagy' a megértés, a sajnál­kozás tartja féken a lendülő ke­zet, hanem a törvény szigora, a szomszédok, az időnkénti el­lenőrzés, az iskola, no meg a gyerek, aki „járatja a száját.” Hallottam azonban egy mon­datot, ami megdöbbentett, és kikívánkozó gondolatokra ser­kentett. Annál inkább, mert nem egy', hanem több szájból is ugyanúgy hangzott, el: „Ezek a gyerekek, már mint az álla­miak, mindenkire gyanaksza­nak, aki él. Szemükben féle­lem, kétely és gyűlölködés buj­kál, dacosak és ingerültek. Egyik alattomos, a másik rossz hajlandóságoktól tüzelve fel­tűnni akar. Pedagógus legyen a talpán, hasonló Makarenkó- hoz, aki bírni akar velük...” Azok is ilyenek, akik normá­lis körülmények között élnek? Kevés kivétellel — igen. Pe­dig egyetlen társuk sem mu­togat rájuk ujjal, senki nem érezteti velük sorsuk mostoha- ságát, iskolába járnak, gond­jukat viselik, tiszta és vasalt a ruhájuk ... Mi deformálja hát jellemüket? Ha csak egy'- szer is azt mondják, hogy’ rosz- szul bánnak velem nevelöszü- leim, máris ott a felügy’elő, és viszi máshová, ahol jobb sor­sot ígérnek nekik, A legkisebb is tudja közülük, hogy az ál­lam féltő gonddal őrködik fe­lettük. bántódásuk sem eshet. S mégis. Mégis vadócok. oly­kor gonoszak, rosszindulatú- ak. sötét a tekintetük, „min­denkire gyanakszanak, aki él.” U gyanazok, akik egy­öntetűen megálla­pították hosszú évek tapasztalatai alapján, hogy ilye­nek, ugyanolyan egyöntetűség­gel és határozottsággal vetítik elénk a beteg lelkek diagnózi­sát: az őszinte, ravaszkodás és. számítás nélküli, önmagukért való szeretet hiányzik Jiörülöt; tűk. Ügy érzik: őket meg lehet venni, mert értük fizetnek. Fi­zetett kosztosként ülnek a csa­ládi asztalhoz, kvártélyban alusznak a családi ágyon, fo­rintokért mossák ingüket, pénzért gondozzák őket. Ve­lük üzlete csinálnak. De azt, amit pénzzel nem lehet meg­fizetni, azt nem kapnak. Az a tenyér, amely felveszi a száza­sokat, nem simít végig haju­kon és nem vezeti ceruzájukat a papíron, az a szempár, amely megolvassa a pénzt, még csak barátságos pillantást is ritkán pazarol rá... Talán nagyon sok esetben nem így van, de ők így érzik, ösztönö­sen úgy' érzik, hogy ha az ál­lam azt mondaná Kiss néni­nek vagy Nag.v bácsinak: má­tól kezdve nem fizethetünk a gy'erekért, hajlandó-e ezentúl ingyen, csak a gyermek iránti szerétéiből nevelni fogadott­ját — akkor Kiss néni és Nagy bácsi így' felelne: nem tehe­tem ... Lehet, hogy' a putnoki negy­venkilenc közül csak kilenc érez igy. Lehet, hogy a többi negyven hasonló szeretetet kap. mint amilyet Horváth Pisti meg Gy'enge Miska kap Dózsa Károly anyagbeszerző­től és családjától. De, ha csak kilenc van is Putnokon, aki­nek leikéből hiányzik a nyuiga- Ioni. máris elegendő az ok arra. hogy fontolóra vegyék Egerszegi Sándorné pedagógus, a helyű nőtanács elnökének évek óta hangoztatott és eléggé komoly érveit: — Ez a megoldás, ha csak nem győződtünk meg alapo­san róla. hogy az elhelyezeít gyerek igazi és őszinte szülői szeretetet kap, nem lehet más átmeneti állapotnál. Erkölcsi és anyagi megindoklássim van­nak. Az erkölcsit nem kell bi­zonygatni: az államilag gon­dozott. gyerekek lelkét csak a közösségi élet nyugtathatja meg. jellemüket csak ez a? életforma nevelheti igazzá. í egyenessé. Arra kellene töre- kenünk, hogy a lehetőségekhez mérten állami intézeteket hoz­zunk létre, kicsiket és nagyo­kat, ahogy futja a pénzből. Hi­szen, amennyit az állam költ a gyermekek eltartására és gondjuk viselésére, némi meg- toldással módot, nyújtana rá. hogy nemcsak a fővárosban és i még egy-két helyen, hanem máshol is építsünk miniatűr j gyermekvárosokat. Ha alapo­san körbenéznénk, talán nem is kellene építeni, csak átalakí­tani, Putnokon például a Rok­kant Intézet egy’ részét:, ahol már nem kizárólag háborús rokkantak élnek, át lehetne alakítani. Vagy' a bánfalvi Vladár-kastélyl. amelyet o? erdőhivatal foglal el. Nyolcvan gyerek férne el ebben az épü­letben. A putnoki és sok más tapasztalat azt iga­zolja, helye van az ilyen és hasonló ja­vaslatoknak. Nem követelőzve, hanem ahogy a lehetőség engedi. Az. állami intézmény’ekben sincsenek ‘ apák és anyák, ez igaz. Ha­nem a sorsközösség és az eb­ből táplálkozó szellem, a szisz­tematikus és ez esetben spe­ciális pedagógia kölcsönös sze- retetre nevel, s olyan légkört teremt, ahol nincs helye a gyűlölködésnek és sunyiság- i nak, továbbá senkiben sem ! tüzeli az ösztönös indulatot, j hogy: én csak nyűg vagyok a mások nyakán, még akkor is, ha fizetnek értem. „. PsaJa László

Next

/
Oldalképek
Tartalom