Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

Világ proletárja!, egyesüljetekl Gazdagodott az ország A MAGVAK SZOCIALISTA WUNK.ASI» AKI BORSOD MÍG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 28. szám ARA: 50 filler Szerda, 1905. február 3. ÖSEliiitdí! sssiik között M indennapi életünk nap­ról napra több és több magasan kvalifikált szakembert kíván. Újabb és újabb tanárokat kívánnak a különböző típusú iskolák ka­tedrái, mérnököket, közgaz­dászokat a gyárak és intéz­mények, agronómusokat me­zőgazdasági szerveink, orvoso­kat gyógyintézeteink, orvost soha nem látott falvaink. Tár­sadalmunk nemcsak várja és kívánja ezeket a szakembere­ket, hanem az állami ösztön­díjon kívül a társadalom se­gítségét közvetlenül érzékel­tető ösztöndíjjal, „társadalmi ösztöndíjjal” segíti ezek tanu­lását, képzését. A társadalmi ösztöndíj hat éves múltra te­kint vissza, és már igen sok olyan szakember került nép­gazdaságunk különböző poszt­jaira, aki ennek segítségével tanult. Miskolc város Tanácsa is, hogy a későbbiekben biz­tosítsa magának a jobb szak­ember-ellátást, sok üzemhez, intézményhez hasonlóan, tár­sadalmi ösztöndíjat alapított. Jelenleg tizenhármán tanul­nak három egyetemen Miskolc város ösztöndíjával: nyolcán a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsésze­ti, illetve természettudomá­nyi karán, négyen a Debre­ceni Orvostudományi Egyete­men, egy pedig a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen. A tanács, igen helyesen, nem elégszik meg azzal, hogy körültekintően kiválogatja a fiatalokat, akiknek egyetemi tanulmányait anyagiakkal se­gíti, és cserébe ezért szerződést köt velük, hogy bizonyos időt Miskolcon fognak dolgozni, hanem menetközben is figye­lemmel kíséri tanulmányai­kat. Ezt célozta a minap a városi tanácsnál megrende­zett baráti hangulatú össze­jövetel is, amelyen a város ösztöndíjas egyetemi hallgatói találkoztak a tanács vezetői­vel. és barátságos beszélgetés során számot adtak munká­jukról, tanulmányi előmene­telükről. Igen szerencsés hang­vételű beszámoltatás volt ez a találkozó arról, hogy a fiata­lok miként sáfárkodtak az Ösztöndíjjal, hogyan használ­ják ki idejüket, mint haladnak tanulmányaikban és majdan, ha diplomájukkal visszatér­nek a városba, mi várható tőlük. A találkozót regisztrálni is (érdemes lenne, de most csak egy-két gondolatot ragadunk ki a találkozáson hallottak­ból. Érdemes legelőször arra fel- íigyelni, hogy a Miskolcról más városba került fiatalok miként vélekednek városunk­ból, A beszélgetésből kitűnt, hogy Debrecen, minden szép­sége ellenére, csak átmeneti tartózkodási hely számukra, és Miskolcra néni a pénzért jönnek vissza, hanem azért, mert szeretik a'várost. Debre­cenben hiányzik az iparváros Miskolc eleven lüktetése, pezsgő élete, és a Nagyerdő, vagy a széles, egyenes, de Miskolchoz képest néptelen Utcák láttán, bármilyen foná­lnál is hangzik, hiányzik ne­kik a sokszor emlegetett mis­kolci zaj, az élet túlzsúfolt, eleven forgataga. » t gyancsak figyelmet ér- ■ I demlő gondolat, ame­lyet az egyik kitűnő rendű medika vétett fel és azt tartalmazta, hogy nem könyv­molynak kell lenni, hanem sokirányú érdeklődéssel kell tanulnunk, s a szigorúan szak­mához tartozó anyagokon fe­lül mást is, például nyelve­ket. Részt kell vállalni a tár­sadalmi tevékenységből, ben­ne kell élni a KISZ-életben, s már az .egyetemen annalc jegyében kell tanulni, hogy az orvosnak nemcsak szakmai tudásával, hanem emberségé­vel is gyógyítania kell. Szinte természetszerűen kapcsolódik ehhez egy újabb gondolat: az orvosok, egyesek által, kivált­ságosnak vélt helyzete, „ma- gasabbrendűsége” és a pénz- juttatások elfogadása. Érde­mes felfigyelni rá, hogy ez a kérdés inár a leendő orvoso­kat is milyen nagy mértékben foglalkoztatja. A találkozó egyes részvevői megcáfolták azt az elkoptatott védekezést, amely szerint a pénzjuttatá­sok elfogadása azért „jogsze­rű”, mert kevés a kezdő orvos fizetése, hiszen például a ma­tematika—kémia—fizika-sza­kos tanár fizetése sem . több, és ezekben a szakokban a fel­készülés, például a 2600-nál több vegyület megtanulása jelent olyan nehéz munkát, mint az orvosképzés. Talán nem volt egészen alaptalan a városi tanács egyik vezető­jének kérdése, hogy vajon az orvosegyetemen megfelelő-e a szerénységre nevelés. Mert a tapasztalat szerint tűi sok önbizalom, túlzott igények, kívánalmak jelentkeznek az életben teendő első lépések­nél, s ez bonyodalmat okoz­hat. Végül még egy gondolatot említünk. Az élet támasztot­ta kívánalmak és a tanulmá­nyok nyújtotta ismeretanyag viszonyáról is sok szó esett. Ebben a gondolatkörben az a megállapítás csengett ki, hogy például a természettudományi karon igen sok az olyan ma­gasfokú anyag, amellyel mű­ködésük során a középiskolai tanárok aligha találkoznak, és viszonylag kevés az olyan, amivel életpályájukon, a kö­zépiskolákban rendszeresen foglalkozni kell. T anulságos, hasznos volt ez a találkozás. Mis­kolc város Tanácsa, is­mételjük, igen helyesen teszi, hogy nyomon kíséri ösztöndí­jas egyetemi hallgatóinak fej­lődését, tanulmányi eredmé­nyeit és emberré válását. Nem közömbös, hogy a társa­dalom költségén milyen taná rókát, orvosokat kapunk. És mivel Miskolc város Taná csőn kívül igen sok üzem, in­tézmény, közület juttat társa­dalmi ösztöndíjat fiataloknak, ott sem lehet közömbös, hogy miként használják fel e fiata­lok a társadalom segítségét, milyen ember és milyen szak­ember lesz belőlük. Miskolc példáját tudjuk ajánlani minden társadalmi ösztöndíjat nyújtó szervnek, mert ezek a találkozók nemcsak baráti gesztust képeznek, nemcsak az ellenőrzés szerencsés for­mái. hanem módot nyújtanak a jobb megismerésre, a fiatal korban esetleg adódó és az életkorral magyarázható hi­bák lefaragására is. Végső soron az ösztöndíjat nyújtó társadalom és a társadalom­ért tanuló, leendő magaskép­zettségű Szakember kapcsola­tának szorosabbá tételére. Miskolcon a kitűnően vizsgá­zókat külön meg is jutalmaz­ták: Peja Márta és Csaba Zsuzsanna kitűnő vizsgáiért külön elismerést is kapott. Bizonyos, hogy ez nemcsak őket buzdítja. Benedek Miklós Egy bányász pártszervezet munkádról A mi gyereSceink * Abodon sem állt meg az élet Uj csőgyártó automatákat kapott a Dunai Vasmű. A gépelt külső és belső hegesztéssel készítik a spirálcsöveket. Az új berendezés üzembe állítása felére csökkentette cső­importunkat. A tavaszi mezőgazdasági feladatokkal foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, kedden délelőtt ülé­sezett a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Öt na­pirendi pontot tárgyalt meg. Első volt a megye területén gazdálkodó mezőgazdaságú ter­melőszövetkezetek mellék­üzemági tevékenységéről szóló jelentés és annak megvitatása, kiegészítése. Már dr. Schusz- ter Zoltán osztályvezető jelen­téséből is kiderült, hogy a termelőszövetkezetek mellék­üzemági tevékenysége nem lebecsülendő és több okból is fontos. Jelentősége abban rej­lik, hogy segíti a nagyüzemi mezőgazdasági termelést, növe­li a közös gazdaságok eredmé­nyeit, fokozza a tagok jövedel­mét. Több melléküzemág, mint például a mészégetés, a folyami kavicskitermelés, a nádfeldolgozás tevékenysége népgazdasági szinten is segíti az építőanyagellátást. Bizo­nyos melléküzemágak közvet­lenül szolgálják a lakosságot, 69 millió forint bevétel Jelentős mértékű a termelő­szövetkezeti melléküzemágak tevékenysége pénzértékben számítva is. 1964-ben a mel­léküzemágak bevételét megyei összesítésben 55 900 000 forint­ra tervezték. Ezt a tervet ter­melőszövetkezeteink jelentő­sen, több mint 13 millió forint értékben túlteljesítették. Ez egyben azt is mutatja, hogy megyénkben a melléküzemági tevékenység még fokozható. A melléküzemági tevékeny­séggel foglalkozó termelőszö­vetkezetek száma még mindig kevés. Például, az erdőkkel rendelkező tsz-ek nem hasz­nálják ki az erdőgazdálkodás­ból eredő lehetőségeket. Nem foglalkoznak ládák és más göngyöleganyagok gyártásával. Nem foglalkoznak kellő mér­tékben facsemeték és egyéb szaporítóanyagok termesztésé­vel, és nem gyűjtik be a gyógynövényeket, holott ezek is jelentős jövedelmet biztosí­tanának. A vb-ülésen szóba kerültek a visszaélések is. Ezek meg­előzése, valamint a meglevő szabálytalanságok megszünte­tése végett megfelelő intézke­déseket kell foganatosítani. Ebben segít a járási tanácsok­nak a rendőrség, az ügyészség, és minden olyan szerv, amely ellenőrzésre hivatott; A melléküzemági tevékeny­ség fokozása céljából a vb-ülés határozatokat hozott és köte­lezte a megyei tanács mező- ■ gazdasági osztályát, valamint a járási tanácsokat, hogy a jö­vőben minden erejükkel, de a rendeletek szigorú betartásá­val segítsék a termelőszövet­kezetek melléküzemági tevé­kenységének fejlődését. Minde­nekelőtt: el kell érni az orszá­gos szintet; Több mint negyedmillió holdat kell tavasszal bevetni A másik mezőgazdasági jel­legű napirendi pontot ugyan­csak dr. Schuszter Zoltán me­zőgazdasági osztályvezető ter­jesztette elő Intézkedési terv az 1965. évi tavaszi mezőgaz­dasági munkák végrehajtására címmel. Ez most a legfonto­sabb, legaktuálisabb feladat a mezőgazdaságban. Nem kis munka vár termelőszövetke­zeteinkre az elkövetkező hó­napokban. Mindenekelőtt: 35100 holdon kell szántani, 268 400 holdon simítózni. A ta­vaszi vetésfeladat: 255 180 ka­taszteri hold. Ebből mindösz- sze 2100 hold a tavaszi búza, mert a megye termelőszövet­kezetei őszi kenyérgabona ve­téstervüket hiánytalanul, idő­ben és aránylag jó minőségben teljesítették. Időben és szak­szerűen kell ellátni az őszi ve­tések télvégi és tavaszi ápolá­sát is, mindenekelőtt a fejtrá­gyázást és a vegyszeres gyom­irtást. A műtrágya- és vegy­szerszükséglet biztosított, problémákra inkább a mun­kák közben számíthatunk. Nincs például elegendő lajt és más permetlé-szállító edény, ötven darab lajtra lenne szük­ség, hogy a vegyszeres gyom­irtást. 70 000 hold területen gyorsan és szakszerűen elvé­gezhessék termelőszövetkeze­teink. 11 gépesítés aránya megfelelő Megyénk termelőszövetke­zetei és gépállomásai összesen 3165 darab traktorral rendel­keznek, s ebből 2103 darab szántásra is alkalmas, univer­zális gép. Csupán az a feladat, hogy ezeket a traktorokat, va­lamint az összes, tavasszal szükséges munkagépeket, szer­számokat jó minőségben, idő­ben, legkésőbb március 10-ig kijavítsák. Ez a feltétele an­nak; hogy a tavaszi munkákat, a megfelelő géppark segítsé­gével, gyorsan és jó minőség­ben elvégezzék. Vannak még vetőmag-prob­lémák. Hiányzik többek közt 44 vagon árpavetőmag. Sőt, sajnos, voltak olyan termelő- szövetkezetek, ahol a vetőmag- készlet egy részét felelőtlenül megetették az állatállomány­nyal. A vb ezzel kapcsolatban követelte a felelős termelőszö­vetkezeti vezetők szigorú fele­lősségre vonását. A témákhoz a vb minden tagja hozzászólt. Mindenek­előtt a tavaszi munkák mene­tének szigorú ellenőrzését hangsúlyozták, hogy a na­gyobb, károkat okozó hibákat időben elkerülhessék. A vb a tavaszi munkákkal kapcsolat­ban megfelelő határozatokat hozott. Ezután a kislakásépítés, a társasházépítés és a lakásszö­vetkezeti akciók hel5rzetéről, valamint a telekgazdálkodás és a hatósági eljárások problémái­ról szóló témát vitatták meg. Negyedik napirendi pontként az 1964. december 15-én tar­tott vb-ülésen elhangzott ja­vaslatokat vitatták meg, és összegezték a tanulságokat, ötödik napirendi pontként in­dítványokat és jayaslatokat tárgyalt a megyei tanács vb tegnapi ülése. Szelídre! József Lépegeti kemence épül a Borsodnádasi Lemezgyárban A Borsodnádasdi Lemez­gyárban a hengerlésre kerülő acélok izzítésának gazdaságo­sabb, jobb megoldására az idén úgynevezett lépegető ke­mencét építenek. A különle­ges, tűzálló falazatú, angol gyártmányú, modern berende­zésben elektromos energiával működő készülék automatiku­san mozgatja, továbbítja az anyagot ütemesen, lépésről lépésre, biztosítva az egyenle­tes hőhatást, a kívánt hőfok­ra való felmelegítést, ezzel az anyag jobb hengerelhetöségét, végső fokon pedig a kífogás- talanabb minőségű finomle­mezt. Óránkénti négy tonna teljesítményével négy jelenle­gi, hasonló célra szolgáló ke­mencével ér fel, azzal a lé­nyeges különbséggel, hogy ehhez tizenkét dolgozó he­lyett mindössze két kezelő szükséges. De ezek is mente­sülnek a mostani, nagy hősé­get árasztó kemence közelé­ben végzett rendkívül fárad­ságos munkától, az izzítandó munkadarabok kézi erővel, fogókkal való forgatásától, húzogatásától. Az új berende­zésre, amelyet a terv szerint az év második felében helyez­nek üzembe, mintegy nyolc millió forintot költenek. Az MSZBT és az SZMBT megállapodása Moszkvában kedden délben aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet— Magygr Baráti Társaság 1965. évi együttműködési tervét. Er­re az alkalomra a szovjet fő­városba érkezett az MSZBT küldöttsége Kristóf Istvánnak, a társaság főtitkárának veze­tésével. A barátság házában meg­rendezett ünnepélyes aktusnál jelen voltak az SZMBT veze­tőségi tagjai, élükön a társa­ság elnökével, Pjotr Fedosze- jev akadémikussal, az SZKP Központi Bizottságának tag­jával, a szovjet tudományos akadémia alelnökével, a párt-. központ magyar alosztályá­nak, a szovjet Külügyminisz­tériumnak, a moszkvai ma­gyar nagykövetségnek kép­viselői. A két társaság együttmű­ködési tervét Pjotr Fedosze- jev és Kristóf István írta alá. A megállapodást jelemezve Kristóf István az aláírást kö­vető sajtótájékoztatón elmon­dotta, hogy az a hazánk felsza­badulásának 20. évfordulójá­val kapcsolatos programokat állítja a középpontba. Az idén mintegy 14 ezer szovjet vendég látogat hazánkba* s körülbelül ugyanennyi ma­gyar ismerkedik meg a Szaw- jetanió életévei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom