Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
Világ proletárja!, egyesüljetekl Gazdagodott az ország A MAGVAK SZOCIALISTA WUNK.ASI» AKI BORSOD MÍG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 28. szám ARA: 50 filler Szerda, 1905. február 3. ÖSEliiitdí! sssiik között M indennapi életünk napról napra több és több magasan kvalifikált szakembert kíván. Újabb és újabb tanárokat kívánnak a különböző típusú iskolák katedrái, mérnököket, közgazdászokat a gyárak és intézmények, agronómusokat mezőgazdasági szerveink, orvosokat gyógyintézeteink, orvost soha nem látott falvaink. Társadalmunk nemcsak várja és kívánja ezeket a szakembereket, hanem az állami ösztöndíjon kívül a társadalom segítségét közvetlenül érzékeltető ösztöndíjjal, „társadalmi ösztöndíjjal” segíti ezek tanulását, képzését. A társadalmi ösztöndíj hat éves múltra tekint vissza, és már igen sok olyan szakember került népgazdaságunk különböző posztjaira, aki ennek segítségével tanult. Miskolc város Tanácsa is, hogy a későbbiekben biztosítsa magának a jobb szakember-ellátást, sok üzemhez, intézményhez hasonlóan, társadalmi ösztöndíjat alapított. Jelenleg tizenhármán tanulnak három egyetemen Miskolc város ösztöndíjával: nyolcán a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészeti, illetve természettudományi karán, négyen a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, egy pedig a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen. A tanács, igen helyesen, nem elégszik meg azzal, hogy körültekintően kiválogatja a fiatalokat, akiknek egyetemi tanulmányait anyagiakkal segíti, és cserébe ezért szerződést köt velük, hogy bizonyos időt Miskolcon fognak dolgozni, hanem menetközben is figyelemmel kíséri tanulmányaikat. Ezt célozta a minap a városi tanácsnál megrendezett baráti hangulatú összejövetel is, amelyen a város ösztöndíjas egyetemi hallgatói találkoztak a tanács vezetőivel. és barátságos beszélgetés során számot adtak munkájukról, tanulmányi előmenetelükről. Igen szerencsés hangvételű beszámoltatás volt ez a találkozó arról, hogy a fiatalok miként sáfárkodtak az Ösztöndíjjal, hogyan használják ki idejüket, mint haladnak tanulmányaikban és majdan, ha diplomájukkal visszatérnek a városba, mi várható tőlük. A találkozót regisztrálni is (érdemes lenne, de most csak egy-két gondolatot ragadunk ki a találkozáson hallottakból. Érdemes legelőször arra fel- íigyelni, hogy a Miskolcról más városba került fiatalok miként vélekednek városunkból, A beszélgetésből kitűnt, hogy Debrecen, minden szépsége ellenére, csak átmeneti tartózkodási hely számukra, és Miskolcra néni a pénzért jönnek vissza, hanem azért, mert szeretik a'várost. Debrecenben hiányzik az iparváros Miskolc eleven lüktetése, pezsgő élete, és a Nagyerdő, vagy a széles, egyenes, de Miskolchoz képest néptelen Utcák láttán, bármilyen fonálnál is hangzik, hiányzik nekik a sokszor emlegetett miskolci zaj, az élet túlzsúfolt, eleven forgataga. » t gyancsak figyelmet ér- ■ I demlő gondolat, amelyet az egyik kitűnő rendű medika vétett fel és azt tartalmazta, hogy nem könyvmolynak kell lenni, hanem sokirányú érdeklődéssel kell tanulnunk, s a szigorúan szakmához tartozó anyagokon felül mást is, például nyelveket. Részt kell vállalni a társadalmi tevékenységből, benne kell élni a KISZ-életben, s már az .egyetemen annalc jegyében kell tanulni, hogy az orvosnak nemcsak szakmai tudásával, hanem emberségével is gyógyítania kell. Szinte természetszerűen kapcsolódik ehhez egy újabb gondolat: az orvosok, egyesek által, kiváltságosnak vélt helyzete, „ma- gasabbrendűsége” és a pénz- juttatások elfogadása. Érdemes felfigyelni rá, hogy ez a kérdés inár a leendő orvosokat is milyen nagy mértékben foglalkoztatja. A találkozó egyes részvevői megcáfolták azt az elkoptatott védekezést, amely szerint a pénzjuttatások elfogadása azért „jogszerű”, mert kevés a kezdő orvos fizetése, hiszen például a matematika—kémia—fizika-szakos tanár fizetése sem . több, és ezekben a szakokban a felkészülés, például a 2600-nál több vegyület megtanulása jelent olyan nehéz munkát, mint az orvosképzés. Talán nem volt egészen alaptalan a városi tanács egyik vezetőjének kérdése, hogy vajon az orvosegyetemen megfelelő-e a szerénységre nevelés. Mert a tapasztalat szerint tűi sok önbizalom, túlzott igények, kívánalmak jelentkeznek az életben teendő első lépéseknél, s ez bonyodalmat okozhat. Végül még egy gondolatot említünk. Az élet támasztotta kívánalmak és a tanulmányok nyújtotta ismeretanyag viszonyáról is sok szó esett. Ebben a gondolatkörben az a megállapítás csengett ki, hogy például a természettudományi karon igen sok az olyan magasfokú anyag, amellyel működésük során a középiskolai tanárok aligha találkoznak, és viszonylag kevés az olyan, amivel életpályájukon, a középiskolákban rendszeresen foglalkozni kell. T anulságos, hasznos volt ez a találkozás. Miskolc város Tanácsa, ismételjük, igen helyesen teszi, hogy nyomon kíséri ösztöndíjas egyetemi hallgatóinak fejlődését, tanulmányi eredményeit és emberré válását. Nem közömbös, hogy a társadalom költségén milyen taná rókát, orvosokat kapunk. És mivel Miskolc város Taná csőn kívül igen sok üzem, intézmény, közület juttat társadalmi ösztöndíjat fiataloknak, ott sem lehet közömbös, hogy miként használják fel e fiatalok a társadalom segítségét, milyen ember és milyen szakember lesz belőlük. Miskolc példáját tudjuk ajánlani minden társadalmi ösztöndíjat nyújtó szervnek, mert ezek a találkozók nemcsak baráti gesztust képeznek, nemcsak az ellenőrzés szerencsés formái. hanem módot nyújtanak a jobb megismerésre, a fiatal korban esetleg adódó és az életkorral magyarázható hibák lefaragására is. Végső soron az ösztöndíjat nyújtó társadalom és a társadalomért tanuló, leendő magasképzettségű Szakember kapcsolatának szorosabbá tételére. Miskolcon a kitűnően vizsgázókat külön meg is jutalmazták: Peja Márta és Csaba Zsuzsanna kitűnő vizsgáiért külön elismerést is kapott. Bizonyos, hogy ez nemcsak őket buzdítja. Benedek Miklós Egy bányász pártszervezet munkádról A mi gyereSceink * Abodon sem állt meg az élet Uj csőgyártó automatákat kapott a Dunai Vasmű. A gépelt külső és belső hegesztéssel készítik a spirálcsöveket. Az új berendezés üzembe állítása felére csökkentette csőimportunkat. A tavaszi mezőgazdasági feladatokkal foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, kedden délelőtt ülésezett a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Öt napirendi pontot tárgyalt meg. Első volt a megye területén gazdálkodó mezőgazdaságú termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységéről szóló jelentés és annak megvitatása, kiegészítése. Már dr. Schusz- ter Zoltán osztályvezető jelentéséből is kiderült, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége nem lebecsülendő és több okból is fontos. Jelentősége abban rejlik, hogy segíti a nagyüzemi mezőgazdasági termelést, növeli a közös gazdaságok eredményeit, fokozza a tagok jövedelmét. Több melléküzemág, mint például a mészégetés, a folyami kavicskitermelés, a nádfeldolgozás tevékenysége népgazdasági szinten is segíti az építőanyagellátást. Bizonyos melléküzemágak közvetlenül szolgálják a lakosságot, 69 millió forint bevétel Jelentős mértékű a termelőszövetkezeti melléküzemágak tevékenysége pénzértékben számítva is. 1964-ben a melléküzemágak bevételét megyei összesítésben 55 900 000 forintra tervezték. Ezt a tervet termelőszövetkezeteink jelentősen, több mint 13 millió forint értékben túlteljesítették. Ez egyben azt is mutatja, hogy megyénkben a melléküzemági tevékenység még fokozható. A melléküzemági tevékenységgel foglalkozó termelőszövetkezetek száma még mindig kevés. Például, az erdőkkel rendelkező tsz-ek nem használják ki az erdőgazdálkodásból eredő lehetőségeket. Nem foglalkoznak ládák és más göngyöleganyagok gyártásával. Nem foglalkoznak kellő mértékben facsemeték és egyéb szaporítóanyagok termesztésével, és nem gyűjtik be a gyógynövényeket, holott ezek is jelentős jövedelmet biztosítanának. A vb-ülésen szóba kerültek a visszaélések is. Ezek megelőzése, valamint a meglevő szabálytalanságok megszüntetése végett megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani. Ebben segít a járási tanácsoknak a rendőrség, az ügyészség, és minden olyan szerv, amely ellenőrzésre hivatott; A melléküzemági tevékenység fokozása céljából a vb-ülés határozatokat hozott és kötelezte a megyei tanács mező- ■ gazdasági osztályát, valamint a járási tanácsokat, hogy a jövőben minden erejükkel, de a rendeletek szigorú betartásával segítsék a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének fejlődését. Mindenekelőtt: el kell érni az országos szintet; Több mint negyedmillió holdat kell tavasszal bevetni A másik mezőgazdasági jellegű napirendi pontot ugyancsak dr. Schuszter Zoltán mezőgazdasági osztályvezető terjesztette elő Intézkedési terv az 1965. évi tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására címmel. Ez most a legfontosabb, legaktuálisabb feladat a mezőgazdaságban. Nem kis munka vár termelőszövetkezeteinkre az elkövetkező hónapokban. Mindenekelőtt: 35100 holdon kell szántani, 268 400 holdon simítózni. A tavaszi vetésfeladat: 255 180 kataszteri hold. Ebből mindösz- sze 2100 hold a tavaszi búza, mert a megye termelőszövetkezetei őszi kenyérgabona vetéstervüket hiánytalanul, időben és aránylag jó minőségben teljesítették. Időben és szakszerűen kell ellátni az őszi vetések télvégi és tavaszi ápolását is, mindenekelőtt a fejtrágyázást és a vegyszeres gyomirtást. A műtrágya- és vegyszerszükséglet biztosított, problémákra inkább a munkák közben számíthatunk. Nincs például elegendő lajt és más permetlé-szállító edény, ötven darab lajtra lenne szükség, hogy a vegyszeres gyomirtást. 70 000 hold területen gyorsan és szakszerűen elvégezhessék termelőszövetkezeteink. 11 gépesítés aránya megfelelő Megyénk termelőszövetkezetei és gépállomásai összesen 3165 darab traktorral rendelkeznek, s ebből 2103 darab szántásra is alkalmas, univerzális gép. Csupán az a feladat, hogy ezeket a traktorokat, valamint az összes, tavasszal szükséges munkagépeket, szerszámokat jó minőségben, időben, legkésőbb március 10-ig kijavítsák. Ez a feltétele annak; hogy a tavaszi munkákat, a megfelelő géppark segítségével, gyorsan és jó minőségben elvégezzék. Vannak még vetőmag-problémák. Hiányzik többek közt 44 vagon árpavetőmag. Sőt, sajnos, voltak olyan termelő- szövetkezetek, ahol a vetőmag- készlet egy részét felelőtlenül megetették az állatállománynyal. A vb ezzel kapcsolatban követelte a felelős termelőszövetkezeti vezetők szigorú felelősségre vonását. A témákhoz a vb minden tagja hozzászólt. Mindenekelőtt a tavaszi munkák menetének szigorú ellenőrzését hangsúlyozták, hogy a nagyobb, károkat okozó hibákat időben elkerülhessék. A vb a tavaszi munkákkal kapcsolatban megfelelő határozatokat hozott. Ezután a kislakásépítés, a társasházépítés és a lakásszövetkezeti akciók hel5rzetéről, valamint a telekgazdálkodás és a hatósági eljárások problémáiról szóló témát vitatták meg. Negyedik napirendi pontként az 1964. december 15-én tartott vb-ülésen elhangzott javaslatokat vitatták meg, és összegezték a tanulságokat, ötödik napirendi pontként indítványokat és jayaslatokat tárgyalt a megyei tanács vb tegnapi ülése. Szelídre! József Lépegeti kemence épül a Borsodnádasi Lemezgyárban A Borsodnádasdi Lemezgyárban a hengerlésre kerülő acélok izzítésának gazdaságosabb, jobb megoldására az idén úgynevezett lépegető kemencét építenek. A különleges, tűzálló falazatú, angol gyártmányú, modern berendezésben elektromos energiával működő készülék automatikusan mozgatja, továbbítja az anyagot ütemesen, lépésről lépésre, biztosítva az egyenletes hőhatást, a kívánt hőfokra való felmelegítést, ezzel az anyag jobb hengerelhetöségét, végső fokon pedig a kífogás- talanabb minőségű finomlemezt. Óránkénti négy tonna teljesítményével négy jelenlegi, hasonló célra szolgáló kemencével ér fel, azzal a lényeges különbséggel, hogy ehhez tizenkét dolgozó helyett mindössze két kezelő szükséges. De ezek is mentesülnek a mostani, nagy hőséget árasztó kemence közelében végzett rendkívül fáradságos munkától, az izzítandó munkadarabok kézi erővel, fogókkal való forgatásától, húzogatásától. Az új berendezésre, amelyet a terv szerint az év második felében helyeznek üzembe, mintegy nyolc millió forintot költenek. Az MSZBT és az SZMBT megállapodása Moszkvában kedden délben aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet— Magygr Baráti Társaság 1965. évi együttműködési tervét. Erre az alkalomra a szovjet fővárosba érkezett az MSZBT küldöttsége Kristóf Istvánnak, a társaság főtitkárának vezetésével. A barátság házában megrendezett ünnepélyes aktusnál jelen voltak az SZMBT vezetőségi tagjai, élükön a társaság elnökével, Pjotr Fedosze- jev akadémikussal, az SZKP Központi Bizottságának tagjával, a szovjet tudományos akadémia alelnökével, a párt-. központ magyar alosztályának, a szovjet Külügyminisztériumnak, a moszkvai magyar nagykövetségnek képviselői. A két társaság együttműködési tervét Pjotr Fedosze- jev és Kristóf István írta alá. A megállapodást jelemezve Kristóf István az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondotta, hogy az a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójával kapcsolatos programokat állítja a középpontba. Az idén mintegy 14 ezer szovjet vendég látogat hazánkba* s körülbelül ugyanennyi magyar ismerkedik meg a Szaw- jetanió életévei.
