Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 4. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1965. január #. Meleg* fogadtatásban részesítik. a szovjet küldöttséggel Törökországban A Nyikolaj Podgornij vezet- kojannak, a Legfelsőbb Tanács Gürsel köszönetét mondott a meghívásért és kijelentette, mihelyt egészségi állapota en­gedi, ellátogat a Szovjetunióba. Sírmen, a képviselőház el­nöke helyeselte Pod.aorniinak azt a javaslatát, hogy alakít­sák meg a szovjet—török in­terparlamentáris csoportot. te szovjet parlamenti küldött­séget hétfői megérkezése óta a legmelegebb fogadtatásban részesíti Törökországban a közvélemény, a sajtó és a hi­vatalos szervek. Erkin kül­ügyminiszter már érkezésük «apján fogadást adott a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa küldötteinek tiszteletére. A • lapok az első oldalon tudósíta­nak a delegációról, szerkesztő­ségi és vezércikkekben méltat­ják a látogatás jelentőségét. 1933. óta ez az első hiva­talos szovjet küldöttség Törökországban. A szovjet parlamenti küldött­ség látogatásának második napján, kedden délelőtt lerótta kegyeletét Kemal Atatürknek, a Török Köztársaság megala­pítójának mauzóleumánál, majd megtekintette az Ata- türk-m'úzeumot. A Podgornij vezetie szovjet küldöttség tagjait ezután fogad­ta Gürsel elnök, továbbá En­ver Aka, a szenátus elnöke és Fuad Sirmen, a kénviselőház elnöke, valamint Inönü mi­niszterelnök. A látogatások al­kalmával Podgornij átadta Mi­Elnöksége elnökének, Koszi­ginnek, a szovjet Miniszterta­nács elnökének, valamint a Legfelsőbb Tanács két háza el­nökének személyes üzenetét. A Gürselnél tett látogatás alkalmával Podnornij Mi- ko.ian nevében ismételten meghívta a török elnököt a Szovjetunióba. Ä munkaviszonfS érintő rendeletek módosításáról h felkelők folytatják támadásaikat Kongóban A Reuter értesülése szerint Kongó északkeleti részében Paulis és Bunia térségében a felkelők csapatai folytatják tá­madásaikat Csőmbe hadsere­gének alakulatai ellen. Addisz Abebában hétfőn Jifru etiópjai külügyminisz­ter sajtóértekezleten nyilatko­zott a kongói kérdésről. Kívá­natosnak mondotta, hogy az Afrikai Egységszervezet kon­gói „ad hoc” bizottsága mi­előbb Leopoldville-be utazzék és igyekezzék, létrehozni a Adenauer Si éwos Bonnban a CDU parádés fogadás keretében ünnepelte meg Adenauer 89. születés­napját. Erhard kancellár, aki elsőnek gratulált, kijelentette: „Az idén sorsdöntőén nehéz feladatok előtt állunk a leül­és belpolitikában és rá va­A magánvcdlő is életfogytiglani büntetést követel Krumey ellen A Frankfurtban folyó Kru­mey—Hunsche-perben kedden Henry Ormond ügyvéd, a ma­gánvádlók képviselője csatla­kozott az államügyész vádin­dítványához és életfogytiglani fegyházbüntetés kimondását javasolta Hermann Krumey és Otto Hunsche ellen. Ormond üayvéd vádbeszédében hang­súlyozta: a per során minden kétséget kizáróan bebizonyo­sodott, hogy Krumey és Hunsche bűntársként műkö­dött közre 400 000 magyar ál­lampolgár Auschwitzba való elhurcolásában és közvetlen felelősség terheli mindkettőjü­ket a magyar deportáltak ha­láláért. gyünk utalva az ön tanácsai­ra”. Strauss a CSU nevében hangoztatta, hogy „Adenauer leghűségesebb vazallusainak” üdvözletét hozza. Adenauer — mint már je­lentettük — még a múlt év végén közölte, hogy nem vo­nul vissza a politikától, ha­nem a bonni választókerület­ben ismét jelölteti magát az ősszel tartandó parlamenti választásokon. fegyverszünetet a szembenálló felek között. Elitélte a Csőm­be kormányt amiatt, hogy zsoldosokat szerződtetett. A Gbenye irányítása alatt álló Kongói Nemzeti Felszaba- dítási Bizottság hétfőn Brazza- ville-ben közzétett nyilatkoza­tában hangsúlyozza, hogy mindaddig nem jöhet létre megbékülés Kongóban, amíg Kaszavubu és Csőmbe hatal­mon van. A Leopoldville-i rádió beje­lentette, hogy Csőmbe pénte­ken Brüsszelbe utazik. Amint lapunkban már hírt adtunk róla, legutóbbi ülésén a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa megalkotta az 1964. évi 29. számú törvényerejű rende­letét a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásá­ról. A tvr, végrehajtása tárgyá­ban a kormány és a munka­ügyi miniszter rendeleteket adott ki, melyek 1965. január 1-én léptek hatályba. A rendeletek többek között szabályozzák a másodállás és a mellékfoglalkozás létesíté­sét, a munkaviszony folyama­tosságát. a munkaviszony meg­szüntetését, a fegyelmi és a kártérítési felelősséget, vala­mint a munkaügyi viták in­tézését. Olvasóink érdeklődésére e helyen néhány olyan szakasz rezheti meg. ismertetésével foglalkozunk, melyek eltérést mutatnak a korábbi szabályozástól. — CLEMENT Green, Olasz­országban működő angol atom­fizikus vasárnap este feleségé­vel együtt társaságba ment, s magára hagyta öt gyermekét a svájci határ közelében épült alpesti fáházban. Éjjel tűz ütött ki, mind az öt gyermek bennégett. A legidősebb 9, a legkisebb három éves volt. „Téli falusi esték“ címmel űl előadássorozat a leieviztóiian „Téli falusi esték” címmel — pénteki napokon — új mű­sort sugároz a Magyar Tele­vízió. Az egyórás műsorban gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak majd kiváló szakemberek, országszerte is­mert gazdasági vezetők. A „Téli falusi esték” közönsége nemcsak a pártoktatásban résztvevők közül kerül majd ki, hanem minden érdeklődő megtekintheti, aki mezőgazda­sággal foglalkozik. A műsort kizárólag azzal a céllal sugá­rozzák, hogy a mezőgazdasági munkások és vezetők szakmai és agrárpolitikai ismereteit bővítsék. A „Téli falusi esték” nyolc műsorral jelentkezik. Hat egy­mást követő előadás a mező- gazdaság szerepével, helyze­tével, főbb feladataival fog­lalkozik. Az utolsó két műsort a növénytermesztésről és .z állattenyésztésről készült szak­filmekből állították össze. A televízió-műsor pénteken este 18 óra 30 perckor kezdő­dik. A programot hetenként közli a rádióújság. A „Téli falusi esték” első előadását Keserű János föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes tartja január 8-án. Témája a mezőgazdaság szerepe a népgazdaságban. Milyen esetben létesíthető második állás? Második állás csak vezető, valamint olyan munkakörök­ben létesíthető, amelyekben a munka jellegéből adódóan a feladatok egy részének ellátá­sa nem kívánja meg a munka­helyen való állandó jelenlétet. A második állás, vagy mel­lékfoglalkozás esetén az ezek alapján járó személyi alapbér együttes összege nem halad­hatja meg az első munkavi­szonyban meghatározott sze­mélyi alapbér ötven százalé­kát. Az egészségügy, továbbá a tudomány és a művészet te­rületén ettől eltérően is ren­delkezhet a miniszter. Az e rendeleteknek meg nem felelő munkaviszonyt hat­van napon belül meg kell szüntetni. Mikor szűnik meg a munkaviszony folyamatossága? A munkaviszony ■folyama­tossága megszakad, ha az fe­gyelmi úton történt elbocsá­tással, bírói ítélettel, a jog­szabálynak meg nem felelően történt kilépéssel, vagy a dol­gozó felmondásával szűnt meg. Ez utóbbinál kivétel, ha a dolgozó azért mondott fel, mert más helységbe helyezték és lakást nem kapott, házas­ságkötés miatt elköltözködik, terhes lett, vagy szült, nyug­díjjogosultságot szerzett, vagy nappali tagozaton iskolai ta­nulmányokat folytat. A felmondási okokat min­—• áthelyezés, mely alacso­nyabb munkakörbe, más helységbe és más válla­lathoz is történhet; — elbocsátás büntetéseket szabhat ki a fegyelmi jogkört gyakorló. A fegyelmi felelősségrevo- nástó! el lehet tekinteni, ha csekély jelentőségű fegyelmi vétségről van szó, a fegyelmi büntetés végrehajtását pedig egy évi próbaidőre fel lehet függeszteni, ha ez kellő neve­lő hatással jár. Mentesül a dolgozó a fe­gyelmi büntetés hátrányos kö­vetkezményei alól, ha a bün­tetéstől és a magatartásától függően egy-három év telt el. Az anyagi felelősségről A dolgozók anyagi felelős- ségét is újból szabályozza a tvr. A dolgozó a munkavi­szonyból eredő kötelezettségé­nek megszegésével vétkesen okozott kárért felelősséggel tartozik. Teljes kárért felel, ha a kár­okozás szándékosan történt, teljes az anyagi felelőssége; ha olyan dolgokban követke­zett be hiány, amelyeket őri­zetében tart és visszaszolgál­tatási vagy elszámolási köte­lezettséggel vett át. (Pl. bolti-, raktárhiány.) A gondatlanul okozott ká­rért a dolgozó alapbérének 13 és 50 százaléka. 6 heti. vagy egy évi fizetésének erejéig fe­lel, az ott megjelölt esetek-» ben. Jogorvoslatok Uj szentet hozott létre a tvr.?, a munkaügyi döntőbizottságotJ Munkaügyi vitában a válla­lat, illetőleg a területi mun­kaügyi döntőbizottságok, a bíróság és a szolgálati felettes jár el. Munkaügyi döntőbizottságot kell alakítani minden olyan vállalatnál, egységnél, ahol szakszervezeti bizottság mű­ködik. A döntőbizottság há­rom tagból áll. Állandó elriö-j két, elnökhelyettesét az szb és a vállalat igazgatójának együttes javaslata alapján a! területi db elnöke bízza meg.1 A másik két tagja közül egye? az szb, egyet a vállalat igazga­tója jelöl ki. Besorolás, áthelyezés,' iel~ mondás, kártérítési és fegyel­mi határozatok ellen panaszt a kézbesítést követő 15 napon belül kell előterjeszteni, egyéb ügyekben 3 éven belül. A munkaügyi döntőbizott­ság tárgyalásai nyilvánosak^ és módot adnak a feleknek- álláspontjuk előadására, bizo­nyítékaik előterjesztésére. Á dolgozót a munkaügyi db- nél a szakszervezeten kívül hozzátartozója, vagy munka­társa és ügyvéd is képvisel-^ heti. Gr. Sass T. ——o—— Kiépítik a szervezett mezőgazdasági szaktanácsadó hálózatot Mezőgazdasági üzemeink to­vábbi fejlődésének egyik fon­tos feltétele, hogy a korszerű termelési módszerek, s általá­ban az agrártudományok ered» méftyei az eddiginél gyorsab­ban, szélesebbkörüen és haté­konyabban menjenek át a ter­melési gyakorlatba. E cél ér­dekében a földművelésügyi mi­niszter elrendelte a szervezett mezőgazdasági szaktanácsadó hálózat kiépítését: Dunántúlon elcsitult a szélvihar Szárazföldi eredetű hideg légtömegek söpörték ki Közép- Kurópából az enyhe szubtró­pusi levegő maradványait. Kedden hazánkban a felhő­zet több helyütt felszakado­zott, s a kristálytiszta levegőn jól áthatoló napsütés átmeneti enyheséget hozott Délután a riliáros szél a Dunántúlon el­csitult. A kedd esti jelentések szerint a vasutakon nincs for­galmi akadály, négy dunántú­li megyében azonban több fő közlekedési út járhatatlan. Al lielvreállílási munkálatok lűiy- aak» i működött a posta, és a vasúti forgalom is megindult Debre­cen, valamint Nagyvárad felé. Igaz, a postán érkezett újságo­kat rendre elkobozták, és az utazgatást is igyekeztek korlá­tozni. A hírek azonban ennek ellenére terjedtek. A faluban azt beszélték az emberek, hogy jobb lenne, ha itt is működné­nek a demokratikus pártok és a Nemzeti Bizottság. Egyesek a földigénylő bizottság létre­hozását is követelték, már nyíltan beszéltek róla, hogy Biri helyett a bizottság tár­gyaljon a békésháziakkal, leg­alább ezer hold átadásáról: Mindez világosan mutatta: a falusiak nem bíztak Biri or- szágnagyobbításában és más­képpen gondolták a földreform megvalósítását is. A rebellis- ségben odáig merészkedtek, hogy három ember — Mihályi sógora, aki szintén kovács és kezdetben feljárogatott a: Kommunista Párt helyiségébe,: Süket Kábái fia, aki Molnár: Antinak osztotta az igazságot,: és még egy paraszt elindult: Biri ellen panaszt, tenni az ide-: iglenes kormányhoz, Debre­cenbe. A járőrök érdeme volt a; terv meghiúsítása. Visszazavarták a há­rom lázadót a vasút­állomásról. ahol han­gosan dicsekedtek, hová indul- .jajt. Nem csukták börtönbe; egyiket sem, de alaposan rájuk ijesztettek. A pofonokat egye­lőre nem feíeiiik el. Molnár törlesztett a múltkori vereség miatt, így aztán remény van rá, hogy mostanában meg egy­szer nem indulnak útnak. (FolytatjukJ den esetben igazolni kell. A munkaviszony megszűnéséi követő 30 napos határidő s munkaügyi miniszter rendele­tében megjelölt esetekbei: meghosszabbodik. Ha a dolgozó munkaviszo­nya a jogfolytonosságot kizá­ró módon szűnt meg, újbóli munkába lépése esetén az el­ső hat hónapban magasabb összegű alapbért nem kaphat, mint amelyben előző munka­helyén részesült. Ha egy éven belül kétszer, vagy többszöi\ az ilyen évet követő évben akárcsak egyszer is felmon­dással szüntette meg munka- viszonyát, személyi alapbére egy évig nem lehet magasabb. A jogfolvtonos munkavi­szonyt az ilyen dolgozó csak két vagy három évi folyama­tos munkaviszony után sze­rezheti meg. Felmondás, áthelyezés A vállalat felmondással megszüntetheti a munkavi­szonyt akkor is, ha a vállalat, vagy a termelés átszervezése indokolja. A termelés érdeké­ben, vagy egyéb, fontos okból más vállalathoz át, lehet he­lyezni a dolgozót, a két érde­kelt vállalat megegyezése alapján. A vállalat köteles a dolgo­zót saját kérelmére is áthe­lyezni az általa megjelölt vál­lalathoz, ha a munkakör ve­szélyezteti egészségét, nem szakképzettségének megfelelő munkakörben alkalmazzák és ilyen munkakörben akar elhe­lyezkedni. Az áthelyezést 15 nappal előbb kell közölni. Az új vállalat írásban köteles a dolgozó új munkahelyét, mun­kakörét és munkabérét közöl­ni. Fegyelmi vétségek Fegyelmi vétségeknél a tör­vényerejű rendelet megszün­tette a taxatíve felsorolást, és simondja, hogy fegyelmi vét­séget követ el az a dolgozó, aki a munkaviszonyával kap­csolatos kötelezettségét vét­kesen megszegi, ideértve azt íz esetét is, amikor munkavi­szonyához nem. méltó maga­tartást tanúsít. Megváltoztatta a tvr. a fe- lyelmi büntetéseket is. Esze- •int: ■— megrovás; — szigorú megrovás; — kedvezmények, juttatá­sok megvonása, így; pré­mium, nyereségrészese­dés. üdülés, jutalom, elő­léptetés, szolgálati cím, rendfokozat megvonás, segély, előleg, elismerő jelvény, oklevél megvo­nása stb.; Gerő János: Üic&i xiS“ Ui&áttí&á& xv ír. M olnár nem tehetett egyebet, odament se­gíteni. Ketten igye­keztek elcsípni a hol­napi jó falatot. Egy valamiről azonban megfeled­keztek. A fegyvert letették ke­zükből, és csak akkor döbben­tek meg, amikor már a két Kábái bizonygatta, hogy^ töltve van a puska, meg a géppisz­toly, és segítségül veszik, ha a szép szó nem használ. Molnár természetesen nem hagyta magát. Látta, hogy az utcán a stráfszekér mellett ép­pen ott van két, búzát oakoló közbiztonsági, azoknak kiáltott kétségbeesetten. Szaladt is a két fogdmeg nyomban. Jgen, de a fiatal Kábái, amint az utcaájtón beléptek, egy szem- nillantás alatt lekapta a vál­lukról a puskát. Az öreg meg, a sikeren felbuzdulva, a boldogabbik végire fordította a fegyvert, s csibé-pubé. ütött, mint á bolondóra. A fia az­után úgyszintén. Még mond­tak is minden nagyobb dübbe- aés után egy-esy oktató szót. —• Áz anyátok ... nem volt elég a fosztogatásból? Még gátadig folytatni akarjátok? Élhetnénk már békességben, csak ti nem fértek a bőrötök­be? Piff-püff..< Mit tehettek egyebet, futás­nak eredtek mind a négyen. A kocsis is közévágótt a lo­vaknak, és menekült, amilyen gyorsan csak lehetett. Az utca végére kiérve lát­ták. hogy az ötödik közbizton­sági szintén lohol utánuk a harmadik csoportból'. A sze­rencsétlent jókora kerítésléc­cel zavarták. Csuoán egy em­ber nem tért vissza, annak nyoma veszett. Ha agyon nem ütötték, akkor ijedtében bizo­nyosan hazaszaladt. A nevezetes esemény után a közlegények visszamentek a laktanyába, . Molnár meg fel­szaladt a községházára, az el­nökhöz. Azt hitte, Kicsi Biri is fel­háborodik az eseményen, és pártjukat fogja. Az elnök azon­ban, amikor nagyjából kiigazo­dott a történeten, röviden csak annyit sziszegett fogai között: — Hülyék vagytok, mind­nyájan. S elzavarta Molnárt a lakta­nyába* hogy szedje össze áz embereket, ne engedje szétszé­ledni őket a sikertelenség miatt. *-j éhány nappal Molná- rék futása után, dön- j 'B tő változások történ- X 1 tek a köztársaság éle­tében. Kicsi Biri nagyszabású tanácskozásra hívta össze legbizalmasabb embereit, 9 közölte velük óri- ; ási horderejű határozatainak lényegét. Eszerint négy pártot alapí­tottak. Újjáalakították a Ma- ' gyár Kommunista Pártot, ■ amely Mihályi lecsukása után ' teljesen megszűnt létezni. En- 1 nek élére Biri magát nevezte ki Mihályi helyett. Sorrend- . ben másodiknak létrehozták a . Szociáldemokrata Pártot. Tde j Stromot, a nyomdászt jelölte , titkárnak. Azzal a feltétellel . engedte ki a börtönből, ha ezt . a tisztséget elfogadta. Harma­■ diknak űijászervezték a Füg­getlen Kisgazda Földmunkás , és Polgári Pártot, melynek el­nökéül Kicsi Biri a kisbírót, Kun Ferit tette meg. Kun a Kisgazdapártnak korteskedett ■ már a harmincas években, ' ezenkívül két hold föld gazdá- 1 jának mondhatta masát. Most meg a Liesthein-birtokhól is . szakított tíz holdat, tehát va- ; lódi birtokos lett, ezért esett rá . a választás. No. meg azért is. mert Kun kezdettől, fogva szol- • eálatot téliesített az elnök mel­■ lett. aminek felében ő is meg­kapta a közbiztonságiaknak ' táró jlletménvt. vasvis Kicsi Biri erphera .volt festestol-Jal­■ késtől. Végül megalekultnají ; mondta ki a köztársaság örö­kös elnöke a Nemzeti Paraszt­pártot is. Ennek azonban nem nevezett ki sem elnököt, sem titkárt. A Parasztpárt vezető­jének kiválasztását Kérészre bízta. Olyanformán gondolta, alkalmas lesz e tisztségre a közbiztonsági alakulat valame­lyik föld nélküli tagja. Ad ne­ki tíz holdat a Liesthein-bir- tokból, és megvan a Paraszt­párt vezetője is. Mivel pedig a közbiztonságiakat Kérész is­merte legjobban, ezért bízta rá az ügy intézéséi. Mindezek megtörténte után újjáalakították a Nemzeti Bi­zottságot is, a nártok vezetői­ből. Ennek elnöke Kicsi Biri lett, ugyancsak saját elhatáro­zása alapján. És hogy valami látszata is legyen a dolognak, még aznap összedoboltatták a lakosságot, az egyes pártok 1 híveit a köz­ségháza egy-egy külön szobá­jába. Itt azután újra kimond­ták a pártok megalakulását. A gyűléseken ugyan elég ke­vesen vettek részt, no, de nem is ez volt a lényeges. Kicsi Biri a közbiztonsági alakulatot is átkeresztelte. Rendőrség lett a neve, ugyan­úgy, ahogy a többi környező községekben. Molnár Antit pe­dig felmentette a közbiztonsági alakulat helyettes vezetésétől, és főjegyzőnek tetté meg. Nem jókedvéből hozta létre az elnök ezeket a változtatáso­kat, a kényszer vitte rá. A szomszédos községek példájá­ból, de meg az úisásból érkező hírekből is világosan látta, hogy az ország az ideiglenes korniánvt köpeti. Elzárni pedig nem tudta Bibarberettyót a külvilágtól, hiszen most mái

Next

/
Oldalképek
Tartalom