Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

Eerfíí, 1965. január 5. ESZAKMAGYAKORSZAG 3 Fegyelem és felelősség anaszkodik egyik ismerősöm, hogy a minap reggel 5 percet késett a hiva­talból, amiért főnöke durván meg­szidta. Méghogy rákiabált? Fegyelmivel fe­nyegetőzött, stb. „Pedig jó hely — mondta — alig van munka, egész napokat átviccelünk.” Megértem én, hiszen ha olyan munkahely­ről (ebben az esetben hivatalról) van szó,, ahol egész napokat átunatkoznak, akkor mit számít 5 perc késés reggel? Persze, főnöke igazát is nehéz ez esetben elvitatni: ha már olyan a munkája, hogy úgy sem öli meg az ördögöt, legalább annyi fáradságot vegyen , magának, hogy időben felkel és pontosan megjelenik munkahelyén. Más szóval: „Leg­alább keltsük azt a' látszatot, hogy mi egy dolgozó hivatal vagyunk ...” Ám az ilyen fegyelem nem párosul az ál­lampolgári felelősséggel, tehát egyiküknek sincs igaza, illetve mind a két felháborodás bizonyos igazságon alapszik. De a két igazság nagyon is viszonylagos. A beosztott igaza: végtére is tudatában van annak, hogy az egész napja semmittevéssel telik el, minek akkor felháborodni azon az 5 percen?... A főnök igaza sem kisebb, hi­szen nagyon jól tudja: későn jött beosztott­ja nem az előző napi megfeszített munkában fáradt el annyira, hogy nem ébredt fel a vek­ker csörgésére. „Ne nyújtózkodjon olyan so- káig otthon az ágyában, keljen fel időben” — mondhatja, s ha kellő önkritikával vizsgálód­na, még azt is hozzátehetné: „Hiszen alhat eleget idebent, a munkahelyén”. Gáspár Sándor elvtárs, a Politikai Bizott­ság tagja, a közelmúltban a politikai aka­démián tartott előadásában megállapította, hogy a kiesett munkaórák száma nálunk 1964-ben, sajnos, megegyezik a túlórák szá­mával. E megállapítás azért is megérdemli az új bekezdést, mivel tudom, hogy az em­lített hivatalban bőségesen „túlóráznak” is.. 1 A munkaidő leteltével sűrű feketekávézás közben elkészítik azokat a jelentéseket és kimutatásokat, amelyeket a rendes munka­időben kellett volna összeállítaniok. A ren­des munkaidőben viszont vicceket mesélnek, pletykálnak, magánügyeken vájkálnak. Ám szóljon valaki róluk egy rossz szót is! íme, ott az ismerősöm esete: 5 perc késésért a fő­nök megdorgálta, s még szerencséje, hogy fegyelmi nélkül megúszta az ügyet. Az, hogy 5 percet se késsen ennél a hivatalnál egyet­len dolgozó sem — presztízskérdés. Az egész napos lógás viszont, úgy tűnik, „természetes”.’ A z új év, második ötéves tervünk utol­só éve, a takarékosság esztendeje. Er­ről írnak a lapok, a rádióban is bő­ven hallunk róla. Gazdaságosabban, takaré­kosabban kell dolgoznunk, élnünk 1965-bcn ahhoz, hogy terveinket, céljainkat maradék nélküí megvalósíthassuk. De csak úgy élhe­tünk. dolgozhatunk gazdaságosabban, taka­rékosabban, ha külön-külön önvizsgálatot tartunk: vajon miben vétünk elsőrendű köte­lességünk ellen? Állampolgári fegyelmezett­ségünk mennyire igazodik a társadalmi ren­dünkből, népünk céljából fakadó követelmé­nyekhez. Egyszerű igazság, hogy a fegyelme­zett ember takarékosabb, jobb munkára ké­pes, mint a morális és etikai mértékeket lép- ten-nyomon megsértő. A mi társadalmi rendünkben pedig az állampolgár legelső feladata, hogy munkáját legjobb tudása sze­rint lássa el, a közösség gyarapodását, te­hetsége és szorgalma szerint segítse. Ismerősöm főnöke, annak tudatában, hogy ő az 5 perc késést sem nézi el, bizonyára elégedetten távozott aznap munkahelyéről, s ha este történetesen vezércikket olvasott a munkafegyelemről, arra is gondolhatott: ..lám, én megtettem kötelességemet”. Pedig, ha mélyebb önvizsgálódásra szánná el ma­gát. a logikus következtetések láncolatán el­jutna ahhoz a megállapításhoz, hogy ő éppen olyan fegyelemsértő, ha nem súlyosabb, mint az a beosztottja, aki 5 kerek percet, ké­sett, és utána azt tette, amit szokott: ásito- zott. vicceket hallgatott, vagy mesélt és be­számolt legújabb pletykáiról. Annyira baj lenne az állampolgári fegye­lemmel, hogy vészharangot kell megkondita- ni? Nem erről van szó. De arról igenis szót kell ejteni, hogy a fizetés és sok más révén a nemzeti jövedelemből részesedő állampol­gárnak elsődleges kötelességei vannak. S valljuk be őszintén, elszaporodott azoknak a hivataloknak, vállalatoknak száma, ahol a munkafegyelem, a dolgozók kötelességtudata sok kívánnivalót hagy maga után. Azaz: nem tesznek eleget elsődleges kötelességüknek, amikor munkahelyükön tessék-lássék mó­don dolgoznak, amikor a vezető csak látszat­fegyelmet követel beosztottjaitól, amikor el­feledkeznek arról, hogy a népi demokrati­kus államrendünkben minden állampolgár felelősséggel tartozik a nép maga választotta Céljáért: a szocializmus felépítéséért. E zután joggal kérdezhetjük: aki csak a látszatfegyelemre kényes, vagy még arra sem. mennyit tehet közös célja­ink megvalósításáért? Valószínű, hogy keve­set, de az is lehet, hogy semmit! Baratt» Lajos Különleges kaktusz Rcgóía hiányzó filozófiai műveli jelennek meg a közeljövőben Á.z egyetemi, főiskolai, esti dem logika alapjainak tömör egyetemi és párt-iskolái haliga- és gazdag összefoglalását tók, s tanárok régóta sürgetik nyújtja majd az érdeklödők- egy praktikus filozófiai lexi- nek. A kötetet terjedelmes kon kiadását. Az Állami bibliográfia és a filozófiai ki- Könyvterjeszíő Vállalattól fejezések magyarázata egészíti nyert értesülések szerint a lei, és már megrendelhető az közeljövőben megjelenik a Fi- Állami Könyvterjesztő Válla- lozófiai kislexikon című kiad- latnál (Budapest 5„ postafiók vány, amely a dialektikus és 240.); történelmi materializmus té- . , ,, . teleinek, az egyetemes íilozó- ** Anam Könyvterjesztő fiatörténetnek, valamint a mo- ) ezenkívül még ez öv­ben megjelenteti Sándor Pál: • ••••••••••••«••••••••«A filozófia története című 3 • kötetes művét is. Ennek első J kötete a görög filozófia kezde­• tetői Marxig, második kötete • Marxtól Leninig és harmadik a kötete a Lenintől napjainkig 2 terjedő időszak filozófia-törté- 2 netét ismerteti. A megfelelő • korszakokba illeszkedve szere­• pel majd a műben a magyar 2 filozófia története is. 2 Érdeklődéssel várjuk a ré- 2 gi hiányokat pótló műveket. 2 (CSC) Az ünnepnapokon is dolgoztak a diósgyőri kohászok A Lenin Kohászati Müvek melegüzemeinck dolgozói, a kohászok, a martinászok, az elektroolvaszlárok, a kovácsok, a hengerészek a két ünnepna­pon is dolgoztak. Éspedig ered­ményesen. A nagyolvasztóm»» dolgozói mindkét napon nem­csak eleget tettek kötelezettsé­güknek. hanem negyvennégy tonna jó minőségű nyersvassal meg is toldották előirányzatu­kat. Előnnyel zártak a marti­nászok, s jól használták ki munkaidejüket a közép-, illet­ve a finomhengermű dolgozói is. akik több mint fitt tonna hengerelt áruval tetézték meg esedékes tervüket. Átlagon felüli teljesítményt nyújtottak a nagykovácsmü dolgozói, akik az új év első napján 108. a másodikon 103 százalék fölött teljesítették normájukat. Az eredményességhez értékesen hozzájárultak az anyagmozga­tás munkásai is, akik fenn­akadás nélkül, folyamatosan biztosították az anyagellátási. ta várt esemény a budapesti állatkert páimahá?.ába.n: Négy­éves korában eiös/ör virágzik a Brazíliából származó, kü­lönleges kaktusz. : Téli pihenőbe vonultak 1 a borsodi kompok • Borsod megye folyóin, a kocsit, valamint 63 000 szaké­• Tiszán, a Bodrogon, a Herná- rét szállítottak. • ?°1K ?.S.aj°n as )dén ™ nagy Az üj esztend5 c}sö nop c{_ • teherbírású vaskomppal bo- bav a borsodj fo,yókon a Cfli./rc növelt- kompforgalom leállt, és a vízi • to forgalmat. Ezek a vizi jár- járművek téli pihenőre vonul- , müvek (elsősorban a folyo- tak_ Ez azt jelenti h a hi_ • parti termelőszövetkezetekben deg napokon a révészek cl- •több Ä* ^a-*asagokban) végzik kompjaikon a kisebb 2 0bl ■ 22 ***? holdon javításokat, és szükség esetén •mZnl- eSn könn^ÍPÍ,tÍk felvágják a folyóban hagyott • “ mezőgazdasági munka- jármű körül a jeget, nehogy • ionJJ0mP0k, a= r j eT 02 kárt okozzon benne. A IménttTrfl Ts 1^ 71' kampók tavasszal. március 1 Táríora JLfnm Zar- kÖ' vé°én ***** újra tmm­• Z l ■S: bájukat. A Tiszákéinál mű­*uo tu emeltek, és több mint 7 *250 000 személyt, 112 000 sznr- coö° -?írrí7foí» tekintettel a 2 vasmarhát és lovat. 32 000 nagy forgalomra, 30 tonnásra • traktort/ vetőgépet, teher gép- cserélik fii! „ ígéretes fejlődés A KGST-országok együttműködésének eredményei 1964-ben Az esztendő végén a szocia- i lista nemzetközi gazdasági i együttműködés tapasztalatok- ] ban és eredményekben gazdag : időszakáról adhatunk számot, i A Kölcsönös Gazdasági Segít- < ség Tanácsa, amely az idén ün- i nepelte fennállásának 15. év- i fordulóját, 1964-ben újabb lé- i péseket tett előre az együttmü- ; ködés, a szocialista országok ] gazdasági összefogásában rejlő : lehetőségek hasznosításában. A ] lehetőségek persze ma is na- i gyök, hiszen a szocialista vi- : lággazdaságnak és egyes ága- i zatainak összehangolása nem valósulhat meg egy csapásra; csak lépésről lépésre alakulnak ki azok a módszerek, amelyek a leghatékonyabban segíthetik a nemzeti keretek között fej- ( lödő szocialista gazdaságok j nemzetközi együttműködését; , Az idei esztendő legfőbb ta- j nulsága éppen az, hogy lehet ( és érdemes is bátran keresni . azokat a formákat, módszere- [ két, amelyek a kölcsönös elő­nyök alapján segíthetik közös 1 céljaink elérését. Egyszerűbb elszámolási rendszer A szocialista nemzetközi gaz­dasági együttműködés fejlesz- lése közös érdek, a nemzetkö­zi munkamegosztás tervszerű bővítése meggyorsítja mind az egyes országok, mind a szo­cialista világgazdaság termelő erőinek növekedését. Az idén több fontos intézkedés történt a nemzetközi termelési- és áru- kapcsolatok fejlesztésének könnyítésére. Megemlíthetjük például, hogy 1964. januárjá­tól működik Moszkvában a KGST-országok közös bankja, amely a nemzetközi pénzügyi elszámolási rendszert egysze­rűsítve, a sokoldalú áruforga­lom fejlesztését segíti. A KG- ST-bank létrejöttével a tagál­lamok a kétoldalú elszámolá­sokról áttérhettek a sokoldalú elszámolásokra. Vagyis két kapcsolatban álló ország áru­forgalmának és egyéb fizetési kötelezettségének most már nem kell feltétlenül évente egymást kiegyenlítenie, ele­gendő egy adott KGST-ország és az összes többi tagállam kölcsönös fizetéseinek egyen­súlya. A . pénzügyi elszámolá­sok nehézkessége nem állít többé felesleges akadályokat a kereskedelmi forgalom ésszerű bővítése elé. Sőt, a KGST- hank 300 millió átváltható ru­beles alaptőkéjéből, valamint a nála. elhelyezett és átmeneti­leg szabad pénzeszközökből a nemzetközi kereskedelmi kap­csolatok bővítésében megfelelő kitelt is nyújt a tagállamok­nak. _ Az esztendő derekán, 1964. július l-én alakult meg a KG­ST-országok közös vasúti te­herkocsi-parkja. Összesen 82 700 nyitott és fedett teher­vagonra került fel az interna- cionális jelzés: OPW. Ez az in­tézkedés ugyancsak a nemzet­közi termelés és az árukapcso­latok bővítését szolgálja. A szo­cialista országok egymás közöt­ti növekvő külkereskedelmi forgalma mindinkább igénybe vette a nemzetközi vasutakat. Az új nemzetközi vasúti szer­vezet létrehozásával mintegy 10—20 százalékkal növeke­dett a kocsikihasználás, évi 1.4 millió tonnával több áru to- ö vábbítását teszi lehetővé. (Ko- £ rábban az exporttermékeket szállító vagonok nagy része r üresen tért vissza, nehogy az ^ esetleges késedelemért a hasz- £ nálónak devizát kelljen fizet- j, nie a kocsitulajdonos ország r részére. Ma minden ország c annyi OPW-s vagont használ- j. hat saját vonalain díjmente- ^ sen, amennyit a közös vasúti s kocsi-park rendelkezésére bo- s csátott. Ezért nem igyekszik j. senki sem az OPW-s kocsiktól | üresen megszabadulni.) ^ Szőkébb körű hasznos \ együttműködések * Ä nemzetközi gazdasági t együttműködés égjük fontos s idei tapasztalata: ahol nem si- s kerül KGST-szintű megállapo- c dásokat létrehozni, ott az ér- 1 dekelt felek szűkebb körben 1 törekednek hasznos és alkotó r együttműködésre. így például t az esztendő második felében i varsói székhellyel hat szocia- 1 lista ország, Bulgária, Cseh- t Szlovákia, Lengyelország, 1 NDK, Szovjetunió és Magyar- 1 ország, Golyóscsapágy-gyártá- si Együttműködési Szervezetet T alakított a termelés, a műszaki ^ fejlesztés közös tervezésére és , irányítására, az elosztás nem- ^ zetközi összehangolására. Ma- , gyár kezdeményezésre ehhez j hasonló nemzetközt szervezet j jött létre a kohászatban is. Ez , év július 15-én Magyarország, , Csehszlovákia és Len gyei or- , szág aláírta az Intermetall- , egyezményt, amelyhez később ] a Szovjetunió, a Német De- ] mokrati’kus Köztársaság és , Bulgária is csatlakozott. Az In- \ termetatl Iroda 1965. január 1- én kezdi meg működését Bu- • dapesten. első igazgatója Ősz-, tatni Mihály* magyar kohó-» mérnök. 2 • A munkamegosztásban 2 még sok lehetőség 2 rejtik : Á gyártás-szakosításban több» fontos kétoldalú megállapodás 2 is történt 1964-ben. Hazai® szempontból a legjelentősebb aj szovjet—magyar együttműkö-. dés az autóbuszok, a tehergép-J kocsik és a vegyipari gépek „ gyártásában. A kormányszintű a tárgjralások eredményeként le-J hetőség nyílik rá, hogy a ha-® zai autóbuszgyártás a tavalyi* 2349 darabról 1970-re 7500—2 8000 darabra növekedjék. A® kétoldalú együttműködés tehát2 igen gazdaságos sorozat-® nagyság kialakítására nyújt le-J hetőséget. (A legnagyobb ® európai gyár, a Mercedes,® évente 3500 buszt készít.) Méen nagyobb sorozatnagysággal • számolhatunk a tehergépko- 2 esik, illetve az autóbuszok kö-® zös alkatrész fő egységeinek J gyártásában. A tervezett meg-® áilapodás szerint nemcsak a® hazai előállítású 7500—80002 autóbuszhoz, hanem a sok ezer® darab szovjet gyártmánvú gén-J járműhöz is mi készítjük majd a például a hátsó hidat, a Szov- * jetunió viszont a mellső ten-2 gelyt, mechanikus sebesség- J váltót, keréktárcsákat stb. E; fő darabokból a szovjet—ma-J gyár együttműködés révén a ® korszerű nyugati üzemekénél 2 ;-tízszerte nagyobb sorozatok lakulhatnak ki. Ha az esztendő eseménykró- i kaját még kiegészítjük azok- >] a régebbi, de jól bevált Irmákkal, amelyek 1964-ben meghozták a maguk gyü- lölcsét, nyilvánvaló a fejlő- és. A Barátság nemzetközi jolajvezeték köolajimpor- inknak immár kétharmad ré­tét szállítja igen gazdaságo- »n. (Az első egymillió tonna őolaj továbbítása után meg­örült a vezeték magyarorszá- í szakaszának teljes beruhá- isi költsége.) A távvezeték )05. januárjától 265 megawatt illamosenergiainiport teljesít- lényt nyújt hazánknak; (Ez ibb, mint a legkorszerűbb ti- :apalkonyai erőművek telje- tménye.) Sok gondunk meg- Idódott az óesztendőben, köz- ik olyanok is, amelyekre né- ány éve még vajmi kevés re- »ény mutatkozott. A közös ank, az OPW, az Intermetall, varsói golyóscsapágy iroda, ogy csak az idei új intézmé- yeket említsük, segíti 1965- en közös céljaink megvalósu- isát. Sző sincs persze nrröl, lintha már teljesen kimerí- ittük volna a nemzetközi lunkamegosztásban rejlő nagy illetőségeket. Ellenkezőleg, linden vállalatnál és üzem­en jelentkezik a nemzetközi­ig is átgondolt, műszakilag legalapozott szakosítás igé- ye. Az idei tapasztalatok há­rítást jelentenek, hogy sok- étűen. változatos módszerek­éi, öntevékenyen és helyi czdcményezésekkel is gyorsít- uk a naev eredményeket igé- ö fejlődést Nyilvános k sálon ai esküiéi el lesz vasái^nap a Hősük térést Az ősszel bevonult fiatal katonák ezen a héten fejezik be az úgynevezett „újonc-ki­képzést”. Ezt követően keiül sor a katonai eskü ünnepélyes letételére. Eddig a fiatal ka­tonák eléggé zárt körben, a laktanyán belüt tettek ünne- , pélyes honvédelmi fogadal­mat Az idén először kerül sor a katonai eskü teljesen njül- vános letételére, melyre a ka­tonák mindenkit várnak és hívnak. Az eskütétel ünnepsége va­sárnap, 10-cn reggel nyolc órakor kezdődi!: katonai ze­nével, végig Miskolc fő útvo­nalán. Tíz óra utón az MN 4105-ös alakulat harcosai zárt menetben, csapatzászlóval vo­nulnak az eskütétel színhe­lyére, a Hősök terére. Itt ka­tonai rendben felsorakoznak. 10 óra 50 perctől 11 óráig, ugyancsak zárt rendben, ka­tonásan üdvözlik a város la­kosságát. 11 órakor a zászló­vivők előhozzák a csapatzász­lót, amelyet az alakulat a Di­ósgyőri Gépgyártó] kapott. A felsorakozott egységek ünne­pélyesen fogadják a csapat­zászlót. Ezt követi a KISZ Központi Bizottságának Ván­dorzászlaja, amelyet az MN 4105-ös alakulat a haza vé­delmére való íolj'amatos fel­készülés és készenlét kiváló színvonaláért immár kétszer egymás után elnyert. Ezután jelentéstétel következik, majd a helyőrség parancsnoka en­gedélyt ad az eskütételre. Az eskütétel előtt az alakulat pa­rancsnoka üdvözli a fiatal ka­tonákat. Egy harcos elszával- ja a Katonai eskü című ver­set. Majd elhangzik a vezény­szó: — Eskühöz! A katonák egj’ütt, hangosan mondják az esküt. Az eskü e szavakkal kezdődik: „Én .. „ a dolgozó magyar nép fia, es­küszöm, hogy —” Az eskü után a KISZ Mis­kolc városi Bizottsága üdvöz­li a fiatalokat, majd ismét az alakulat parancsnoka szól, im­már a felesküdt katonákhoz. Az eskütétel minden aktusát katonai zene kíséri. Végül pe­dig a katonák díszmenetben vonulnak el a térről, és így üdvözlik a jelenlévő dolgozó­kat. A díszmenet után a ka­tonák és hozzátartozóik a Földes Gimnáziumban talál­koznak, ahol jelen lesznek az alakulat tisztjei is. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom