Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

ß ESZAKMAGYAECRSZÄG Vasárnap, 1964. december 8. Negyvenhat évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg először az első magyar kommunista napilap, ezért ünnepe ez a nap a magyar sajtó munkatársainak és ol­vasóinak. Vízszintes: 1, Az újságnyomó*; feltétele (névelő). 13. Moliére­darab címe. 14, Akadályoz. 15. AB. 17. Katonai művelet, átkarolás. 19. NÉ. 20. Folyós massza. 22. Az eső előjele. SE. Főzeléknövény. 24. Izomvég­ződések. 26. ... szalma. 27. A tantál vegyjele. 28. IT. 30. A kecske hímje. 32, Számjegy. 33. NA. 35. Az első kommu­nista lap címe, 39. Népbiztos, a lap egyik munkatársa. 41. Vérig ikerszava. 42. Nem ol­csó. 43. Papírra vet. 44. Cseh­szlovák traktormárka. 45. KSÁ. 46. Árvédelmi töltés. 47. MO. 48. Hajózható francia fo­lyó, 51. povat az újságban. 52. UNL. 54. Férfinév, 58. Vi­lágszervezet. 59. Kettős más­salhangzó. 60. Rozsdásodik. 62. Szamárhang. 63. Pest megyei község. 64. Széthull, ledől. Függőleges: 1, így kezdődött a lap első vezércikke. 2, Só­haj, 3. Járás Somogybán. 4, A kutya (+’)• 5. Édesítőszer. 6. Vissza: nem új, ódon (—’). 7, Fafajta. 8, Brazil kikötő­város. 9. ... Montand, a nép­szerű színész. 10. Fasiszta ter­rorszervezet volt Algériában. 11. MR. 12. A legrégibb vidé­ki napilap címe (névelő). 16. Mozgásképtelen, 18. A vízsz. 35. alatti lap első szerkesztő­je. 19. Fényreklám. 21. PA. 23. Kovács László. 25. Jó politechni­kai játék ez a képeskönyv. 26. Ilyen „ház” tetszik a színigaz­gatónak. 29. Stoppol. 30, Kör­be — kerítve! 31. Vissza: ne­héz fegyverek. 32. Nagyon ré­gi. 34. Sok balesetnek volt már okozója (névelő). 36. Ilyen ug­rás is van. 37. JTA. 38. Né­met „kültőfejedelem”. 30. Spi­ritiszta összejövetel. 40. Olusz fürdőváros. 49. Ezt is szívesen látjuk az újságban. 50. Név­elővel: ausztrállal strucc-ma- dár. 53. Omladék-e? 55. Or­vos — németül. 56. Ütős hang­szer (+’). 57. Gyermekbénulás elleni szérum. 60. É'ra. 61. LIÁ 63. Péntek eleje. 65. KS. Beküldendő a vízszintes 1., 35. és 39., a függőleges 1„ 12, és 18. sorokban írt megfejtés december 11-ig. A hibátlanul megfejtők között könyvjutal­mat sorsolunk ki. A rejtvé­nyekben az o, ó, illetőleg az ö, ő között nem teszünk kü­lönbséget. Az elmúlt heti számban közölt rejtvény meg­fejtése: Az iskola és az élet szorosabb kapcsolata a tanu­lás és a munka egysége. Könyvjutalmat nyertek: Kosztolányi Irén Miskolc, Vö­rösmarty u. 7. sz., Gergely Ist­ván Miskolc, Botond u. 10. sz., Gyuris Miklós Miskolc, Petőfi u. 45. sz. A könyveket postán küldjük el. GYERMEKEKNEK A jaguár és az eső Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy házikó. Akkora forróság és füst volt ebben a házban, hogy az emberek a szabadba menekültek és a ház előtti fákra kötözték fel függő- ágyukat, úgy feküdtek le alud­ni odakint. Egy jaguár kószált a ház kö­zelében. Az eső találkozott a jaguárral és így szólította meg: — Mit csinálsz itt, jaguár koma? Az meg így felelt: — Ijesztgetem az embereket, hogy visszameneküljenek a házba. — No, azok ugyan nem fél­nek tőled, koma — mondta az eső. —- De még mennyire félnek! — mondta a jaguár. — Figyelj csak ide! Énekelek egy sort a ház körül. Menj közelebb és hallgasd, mit szólnak az embe­rek ! Az eső közelebb ment az emberekhez, lekupor odott mel­léjük és fülelt, mit beszélnek. A jaguár meg rákezdte: — Höhöhö, höhöhö! — Jó lesz a bőre vadászta­risznyának — mondták az em­berek. A jaguár tovább dörrnögött: — Höhöhö! Az eső leste, mit szólnak az emberek. Az emberek meg ezt mondták: — Holnap kilyukasztjuk nyi­lainkkal a jaguár bundáját. Az eső otthagyta az embere­két és odament a jaguárhoz. A jaguár megkérdezte: — Mit szóltak az emberek, komám? — Semmit! Semmit se szól­tak — felelt az eső. — Ugye, jól megijedtek, koma? — kérdezte a jaguár. — Egy csöppet sem ijedtek meg — mondta az eső. — Tu­dod mit mondtak? Azt mond­ták: „Jó lesz a bőre vadászta­risznyának!” Azt mondták, jönnek és ősszenyilaznak. Csöppet sem félnek tőled. Aztán így beszélt az eső: — Tőlem sokkal jobban fél­nek! Félnek ám! — Dehogy is félnek! — fe­lelte a jaguár. — Nem fél te­tőled se rúd. Indián mese — Nem? — kérdezte az eső. — Hát csak eredj! Most te hallgass! A jaguár odasomfordált az emberekhez és a fülét hegyez­te. Nagy sötétség borult a föld­Ä patak szélén álldogáló bo­kor egyszer megkérdezte a locsogó pataktól: — Mondd, hová sietsz, hogy sohasem állsz meg? Mi dolgod van tulajdonképpen? — Elmondanám — felelte a kis patak — ha versenyt futnál velem, mert hosszú történet ez, s nincs időm órahosszat be­szélgetni. De ha akarod, utam végén elmondom a folyóparti fának, s megkérem, hogy üzenje meg neked a falevélen. A bokor örömmel beleegye­zett, s várta, hogy mikor jön meg a falevélre írt üzenet. Nem sokáig kellett várnia, harmadnap odaérkezett a Természet postása, a szél: s a bokor ágai közé hajította a folyóparti fa üzenetét. Köszönt is, de nem állt meg, hiszen még messzi út. várt rá, erdők­be, kertekbe, hegyek tetejére vitte a rábízott faleveleket. A patakparti bokrok kíván­csian hajoltak össze lombjaik­kal, valamennyien tudni akar­ták, mi van a levélben? Kérték re. Vad szél kerekedett. Az emberek össze-vissza kiabál­tak: — Jön, jön az eső! Az eső meg egyre közeledett; egyszer csak szakadni kezdett Is társukat, hangosan olvassa el a levelet. De várnlok kel­lett, míg kisüt a nap, mert bo- kortársuk már bizony öreg volt, s csak napfénynél tudott olvasni. Mikor aztán a nap ki­sütött, megtanulhatták végre, hogy miért olyan sietős az útja a pataknak? . — Egyszer régen, nagyon régen, négy testvér élt a föl­dön: négy kis forrás. Nagyon szerették egymást, boldogan éltek együtt a hegy tövében, csak azon búsultak, hogy nem vándorolhatják be az egész vi­lágot. öreg barátjuk, a négy, azt tanácsolta nekik, az egyik induljon világgá, s ha haza­jön, mesélje el a többieknek, hogy mit látott. így js történt. Nagy búcsúz­kodás, sírás-rívás közben útra- Jcelt a kis forrás, miközben a hegy, a szél, s az erdő jótaná­csokat kiabált utána. Az ott­honmaradt három testvér pe­dig egyre várta, hogy vissza­jöjjön. De hiába várták, elmúlt egy év, elmúlt kettő, elmúlt a zápor. Gyorsan leszedték az emberek a függőágyakat, és a házba menekültek. A jaguár bőrig ázott. Amikor az eső megint talál­kozott a jaguárral, megkér­dezte: — Láttad, koma? Tőlem fél­nek, tőled nem! így beszélik az indiánok; én is tőlük hallottam ezt a mesét. Zclk Zoltán meséje három, a forrás még mindig nem tért vissza. Amikor aztán a negyedik évben is hiába vár­ták, elhatározták, hogy egyi­kük elindul, s megkeresi. Igen ám, de hol, merre, amikor már negyedik éve nem hallottak róla semmit. így töprengtek, szomorkodtak, amikor váratla­nul egy madár szállott le hoz­zájuk, s kéretlenül is megszó­lalt: — Nagy hírt hozok nektek a testvéretektől! Akár hiszitek, akár nem, mái- nem forrás ő, hanem tenger. Olyan nagy és hatalmas, hogy három hét ulatt sem tudok átrepülni a partjai közölt, ö már nem jö­het többé közétek, de nagyon vágyik utánatok, s ezért arra kér, hogy ti menjetek hozzá. Egyéb se kellett, az egyik forrás rögtön útrakelt, s ment, amerre a madár vezette. ' De ő sem jött vissza, sem egy, sem két, sem három év ..múlva, helyette is a madár jött el a negyedik évben. > — Akár hiszitek akár nem: folyó '1611 a ti testvéretekből! Nagyon vágyik utánatok, kér, hogy menjetek el hozzá ... Amikor idáig ért a bokor az olvasásban, megszólalt a patak: — Egy percre megállhatok, a végét már én mondom el. Amikor ezt meghallottam a madártól, én is útra keltem. Patakká változtam, s azóta is mindennap elszaladok folyóvá lett testvéremhez. Legkisebb testvérem, a forrás üzenetét viszem a folyóhoz, ő pedig a tengerhez, Így ólunk mi né­gyen azóta is együtt, így sze­retjük egymást továbbra is, s így fogjuk szeretni, amíg viíág a világ.., ANTALFY ISTVÁN: A legrégibb barátom A macit még akkor kaptam, mikor egész kicsi voltam. Napokon át csak feküdtem, a maci meg ott mellettem. Aztán játszogattunk együtt, a csörgőt is kenevetlük, együtt töltöttünk éjt, nappalt, ha sírtam, ő is vígasztalt. De most már nagy gyerek vagyok, óvodába járogatok, mégis, az egész világon ö a legrégibb barátom. A PATAK MESÉJE 1964. december 6, vasárnap A Nap kelte 7.16, nyugta 15.63 órakor. A Hold kelte 9.25, nyugta 17.39 órakor. Névnap: Miklós. 1964. december 7, hétfő A Nap kelte 7.18, A Hold kelte 10.12, Névnap: Ambrus. LESSEES 70 éve, 1804. december 7-én halt meg Ferdinand Les- seps, francia diplomata és nagyvállalkozó. A techniká­hoz Vajmi keveset értett, de neve összeforrott a. múlt szá­zad legnagyobb technikai léte­sítménye megvalósításával. Hatalmas szervező tehetség, inkább a kalandorok, mint a komoly üzletemberek típusá­ból. Pompaszeretet, nagyvona­lúság, merész ötletek valóra váltásának képessége páro­sult benne könnyelműséggel, pazarlást hajlammal, s való­sággal megtestesülése volt kora korrupciós közszemlémé­nek. 1854-ben megszerezte a szuezi csatorna megépítésé­nek koncesszióját, A terveket Alois Negrelli osztrák mér­nök készítette, és Leeseps, a tornyosuló nehézségek ellené­re keresztülvitte létrehozata­lát, A szuezi csatornát tíz évig tartó, roppant anyagi- és emberáldozaloh után, 1809- ben avatták fel. 1870-b.cn az ö kezdeményezésére ' alakult meg a Panama Csatorna Tár­saság, amely a hírhedt meg­vesztegetési botrányba torkol­lott. Az akkor már agg Les- sepsef, fegyházbüntetésre ítél­ték, de az ítélet végrehajtását soha sem kérték számon. 20 ÉVE 1944. december 6-án felsza­badult Bunapentele (ma Duna­újváros), Hercegfalva (ma Me­zőfalva), Alap, Sáregres, Sár- bogárd, Mezőszilas, Lajosko- márom, Simontornya, Ádánd, Balatonkercsztúr, Balatónúj- lak, Mesztegnyő, Ilomokszcnt­— NEVELŐI lakást és tan­termet építenek Sajópüspüki- ben. Az új objektumot 1965- ben adják át rendeltetésének. — KERÉKASZTAL konfe­renciát rendez a farlcaslyulci Ady Endre Művelődési Otthon vezetősége december 10-én, csütörtökön a munkásszálló társalgójában. A konferencián a népművelés egyes kérdéseit vitatják meg, részt vesz rajta és felszólal Bíró Vara, a Mű velődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője. — ELJÁRÁS indult Zelei István mezőkövesdi gépkocsi- vezető ellen, mert Miskolcon, a Győri-kapu 78. sz. előtt, te­herautójával elütötte Molnár Bólánét, aki ii napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A baleset a járdasziget nélküli .villamosmegállónál azért kö­vetkezett be, mert Zelei elmu­lasztotta, a kötelező megállást, — JÓL SIKERÜLT politech­nikai bemutatót rendezett a Herman Oltó Gimnázium a Pplónia étteremben. Délelőtt az étterem vezetője, Szabados Miklós előadáson ismertette a felszolgálás „fogásait”, délután pedig a tanulók gyakorlatban vizsgáztak: ők szolgálták fel a meghívott vendégeknek az ebédet, amelynek főzésében is segédkeztek. — A BOLYAI János Mate­matikai Társulat borsodi tago­zata rendezésében december 10-én, csütörtökön Erdélyi Zoltán vezetésével a vektorok­ról vitatkoznak, december 11- én, pénteken pedig dr. Petrich Gyula tart előadást Negyed­rendű gömbi görbék kettős ve- tületei címmel. Az előbbit a Zrínyi Gimnáziumban, az utóbbit pedig az egyetem ma­tematikai tanszékén tartják. nyugta 15.53 órakor, nyugta 18.33 órakor. györgy, Kálmáncsa, Istvándi, Darány, Drávatamási. A pécsvidékl bányászok megkezdik a széntermelő mun­kát. 1944. december 7-én felsza­badult Adony, Pcrkáta, Han­tos, Sárszenlágota, Dög* Enying, Hollád, Szcnyér, Nagy­szakácsi, Kisbajom, Csököly, Kadarkút, Erdőcsokonya (ma Csokonyavisonía), Péterhida, Bárdudvarnok, Lábod, Somogy (ma Vasas). A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség Kommunista Ifjúsá­gi Szövetségre változtatja ne­vét. A Vörös Hadsereg teljesen megtisztítja az ellenségtől a Balaton somogyi partját. # f 1944. december 7-én, Tatabá­nyán a csendőrök, a vallatás­nak nevezett szörnyű kínzás közben agyonverték Tóth-Bu- csoki Istvánt, az öntudatos bá­nyamunkások egyik kiváló ve­zető egyéniséget. Korán csat­lakozott a munkásmozgalom­hoz, s a Kommunisták Ma­gyarország! Pártjának, rövid­del megalakulása után, tagja lett, A kitűnő bányászagitátor a Tanácsköztársaság idején vöröskatona, a 8. immkásez- red politikai biztosa. A követ­kező években a Tatabánya— Dorog környéki forradalmi bá- nyászmozgaloin szervezője, egyik irányítója, tanulókör ve­zetője. 1927-ben hat hónapra ítélték, Bár a hatóságok ezután minden lépését figyelték, még­is talált módot a mozgalmi munkára. 1933. nyarán újból letartóztatták, és olyannyira megkínozták. hogy többé már nem gyógyult fel teljesen. A második világháború idején tagja volt a tatai medencében a kommunisták kezdeménye­zésére megalakult, és az anti­fasiszta ellenállást eredménye­sen szervező központi bányásZ- bizottságnak. Amikor a moz­galom vezetőit a nyilas-ura­lom idején a Gesíanó kezére juttatták. Tóth-Buegoki Istvánt a csendőrpribékek a beteg­ágyból ragadták ki, és hur­colták el a valiatőkamrába. — ÁROKBA borult Ittasan, gondatlan vezetés miatt Mé­száros György ózdi motorke­rékpáros, Az oldalkocsi^ két utasa, Mangyi Pál és Dumitrás János 8 papon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Mészáros ellen megindult az eljárás. — LEGVJABBKQRI törté­neti gyűjtésünk ezévi erednie- ‘ nyel címmel tart előadást hét­főn, december 7-én este fél 6 órai kezdettel Kilián István tanár a miskolci Í-Iarman Olló Múzeumban. — MINIMÁLISRA össze­hajtható útitáska; 50x40x12 cm. Kiürítve tokba helyezhető és zsebben is elfér. — A BERMUDÁKON men­tő-tengeralattjáróval kísérle­teznek. Ez az egy személy ve­zette vízalatti „jármű” lehető­vé tenné az elsüllyedt, vagy tengeralattjárók legénységének megmentését. — ELŐREGYÁRTOTT alu- miniumablakok beszerelt vil­lanymotorral. Gombnyomásra nyilnak és csukódnak. A Magyar Rádió és Televízió miskoici stúdiójának műsora aoo méteres hullámhosszon 10—Í9 óráig) Vasárnap Az élet ÜJ arca . . . Riportműsor. A sportrovat jelenti. Hétfő Hírek, riportok, tudósítások. Az utolsó húsz nap kezdődik! . . . Mérnökjelöltek a gének mellett. Széki muzsika. — Előadja a Bar­tók Béla Művelődési Ház népi ze­nekara. iskola, család, társadalom... „My.sc’Ve a mess? Megyei sporteredmények. Pergő ritmusok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom