Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Vasárnap, 1964. december 6. fiSZAKMAGVAvnwgr«« 9 Mii a;áudékozzuuk? A gyermek várja legjob- u-*- ban a karácsonyt. Erre az alkalomra hazai iparunk szép újdonságokkal jelentke~ zeit az idén. Az import játékok is megérkeztek, A különféle fém- és műanyagból készült összerakható játékok például a legkisebb korú gyermekek számára is hasznos szórakozást jelentenek. Fejlesztik alkotó- készségüket, kézügyességü­ket. A gyermek sokszor jobban örül egy olcsó já­téknak, amelyre nem kell olyan nagyon vigyázni, mint annak — ami ugyan értéke­sebb —, de csak felnőttek el­lenőrzésével játszhat vele. Nők rcszétc célszerű aján­dék a harisnyanadrág, olcsók, ízlésesek a batiszt-szerü anyag­ból készült hálóingek, pizsa­mák. Már 70—80 forintos ár­ban igen csinos blúzokat vehe­tünk. Megérkeztek — nők és férfiak részére — az indiai sá­lak is, bő választékban kapha­tók. Férfiaknak ing, harisnya, nyakkendő, kalap a szokványos ajándék, amelyekre minden­kinek szüksége van. Ezeknél a. pontos méretet kell tudni, mert nincs nagyobb bosszúság, mintha tetszik az ajándék, de nem használható. A felsorolt praktikus aján­dékokon kívül mindenkinek örömet szerez egy újfajta go­lyóstoll, műanyagborítású jegyzetblokk slb. Házastársak kellemes meglepetést okozhat­nak egymásnak cgy-egy régen csodáit bútordarab megvételé­vel. A szép tálca, összecsuk­ható kis tálalóasztal, újságtar­ló, a modern lámpa, olcsó és ízléses szőnyeg — mind ked­ves, közös tárgy. J ó megtudni a csatád, s a. baráti kör tagjaitól, hogy mit vásárolnak, így elkerül­hető a karácsony utáni cserél­getés. Helyes, ha már most nézzük a kirakatokai, sőt — ha megvan a pénzünk rá — tanácsos megvásárolni azt, amit elterveztünk, Most a leg­bőségesebb a választék, s az üzletekben nincs tolongás, kap­kodás. Egy ruha — két ünnepre 1. Ha az egyszerű szabású szövetruhát karácsonykor gyöngysorokkal viseltük, szilveszterre varrjunk az elejére tresz-zsinórból, vagy bársonyszalagból díszítést. Ha az ujját lefejtjük, modern vonalú táncruha lesz belőle. 2. A kámzsanyakú régi szövetruha szinte újjávarázsolódik hosszú, ékalakú kivágással. Különösen, ha a kivágást és az ujjak végét gyöngyözéssel díszítjük. 3. Fekete kiskosztüm karácsonykor fehér blúzzal stílusos. Szilveszterre fekete tüli, vagy organza estélyi blúzt ajánlunk hozzá. Karácsonyig elkészülhet — í. 56 cm Wfr —---------* f l cm-i \Sm a r\ /\ \/\ ■iá cm ■iá cm 4*i cm A Kucsmánál együttes fiatal­unk, idősnek egyaránt illő aján­dék. Ha HO cm széles teeldy mű­szőrméből 30 cm széles csíkot vá­sárolunk, kitelik belőle mind a. kettő. A kucsma készítéséhez 38 cm-t vágunk le, a fennmaradó egyenes darabot azonos színű se­lyemmel béleljük úgy, hogy » műszőrme és a bélés közé arasz­nyi hosszú gyapjúrojtot varrunk. A kucsma szabásmintája SS cm-cs átlagf ejbőségre készült. Azért szabjunk le az anyagból két cin­re! többet, mert az összevarrásra mindkét oldalon 1—1 cm-t kell hagynunk. A rajzon látható egy­szerű szabásmintát vonalzó, cen­timéter segítségével papírra na­gyítjuk, kivágjuk, majd rá tűzz ük a teddy balfelére. Ceruzával kö­rül raj zol juk és mindenütt 1 cm-t ráhagyva kiszabjuk. Ugyancsak a szabásminta után lírfszltjttlc cl az azonos nagyságú selyembélést. Ez­után összevarrjuk a kucsmát, előbb a csúcsokat, végül a hátsó varrást. A bélést ugyanígy. Majd a sely­met beleillesztjük a kucsmába és kézzel apró öltésekkel bevarrjuk. A kucsma felső csúcsát cgy-két öltéssel rögzítjük. A kész kucsma tetejére tcddyve! bevont gombot varrunk díszítésnek. Öröm a Örömet szerezhetünk gyermekeinknek a rajzon látható baba elkészítésével. A baba testét és fejét filcből, vagy bun­dabéléses trikóanyagból készítjük. A testet és a fejet vattával béleljük, összevarrjuk, és végezetül rávarrjuk a kartonból kivágott, és valamilyen színes anyaggal bevont talpazat­ra. A baba szeme két kék gyöngy, a szája piros gyöngy. A hajat bármilyen színű gyap­jú-, vagy bébifouálból hímezzük, illetve hur­koljuk a fejre. A két karrészt nem béleljük, csak összevarrjuk, és a fejhez közel tűzzük a testre. A babának — a minta szerint — kü­lönböző kosztümöket is várhatunk. Az ilyen egyszerű kis babák gyakran a drá­gábbaknál is nagyobb örömet szereznek a gyereknek, mert ezekkel nyugodtan játsz­hat, nem kell félnie, hogy „kárt tesz ben­nük”, öltöztetheti ezeket,, sőt saját fantáziája szerint is készíthet ráiuk ruhákat Huligán: — Fizetek!.'! dósom és két baba-leszólilá­A társadalom: — Tessék. som. Huligán: — Volt kérem 3 A társadalom: — Mas? hirdetőoszlopom. Huligán: — Semmi. Külön» A társadalom: — Ledöntés, ben elégedett vagyok a kör­vagy csak taposás. nyékkel, étkezésem úgyszólván Huligán: — Mindkettő. De zavartalan volt. Mit fizetek? mondhatom, nagyon rozsdá- A társadalom: — Az annyi sak ezek a miskolci hirdető- . mint (gyors fejszámolás) két oszlopok, jobban illene őket és fél esztendő egy közeli ál­gondozni. Volt ezenkívül kél lami intézetben, a Fazekas ul- facsemetém. cában, (Lásd magyarul: dutyi.) A társadalom: — Bükk? Huligán: — Ráccsal? Huligán: — Fenyő. Egy rú- A társadalom: — Ráccsal, pásra kifordultak fe talajból, priccsel, ' szalmapárnával, kié A társadalom: — Egy rú- szolgálással. gásra, értettem. (Számol.) Huligán: — Elfogyasztottam meg 15 parki lócát betonvázak nélkül, néhány telefonkagylót és könyvet. Volt 3 garázdálko­Inkátib egy homokórái? Jó ideje figyeljük ezt a mis­kolci órát. a Bartók téren, a, Zenepalota előtt. A négy szám­táblája négyféle időt mutat, de azt hosszasan, napokon át. Nem lenne jobb inkább egy homokóra'?! Azzal nincs annyi baj: bele az üvegbe egy kis sajóhomokot, aztán csak for- ditgatni kell. A NO II. MŰSZAKJA A teremtés némely koronája, nak címeztük. Akinek nem in­ge, ne vegye magúra, aki ma­gára vette, segítsen élete pár­jának az otthoni munkában. Szó szer int Szöveg: Boda István Rajz: Longauer Imre Foto: Szabados György A kiemelt órabéres A bújtatott adminisztrátor Cicvarek felmond1. CICVAREK Benő elkésett a munkából, Jubilált. Ez volt ebben a hónapban a 15. késé­se. Azért csak ennyi, mert ed­dig összesen 15 munkanap telt el. Hogy holnap is elkésik-e? Kérdezzük meg tőle személye­sen, most úgy is van egy kis ideje, amíg a. portán késését leadminisztrálják. — Kérem, Cicvarek kartárs, ha megengedi, lenne egy kér­désünk. — Tessék — válaszolt ud­variasan, kissé lezser tartás­ban. — Mi lesz holnap? — Kedd' — bökte ki és cso­dálkozva nézett ránk. — Már úgy értjük — hárí­tottuk el gyorsan a félreértést, lesz-e holnap is késése? — Az attól függ. — Mitől? — Hogy elkések-e — és itt nagyol kacagott jól megvillog- tatva nikotintól sárgás fogait. — NAGYON jó — nevettünk vele szolidaritásból, — Tudják — húzott magá­hoz minket két kezével a ka­bátunk hajtókájánál fogva, és két féldeciböl ránk lehelt egyet — maguk bizalomgerjesztő mukik, látom semmi közük eh­hez a gyárhoz. — Eltalálta, nem itt dolgo­zunk. — Én se sokáig koptatom itt a cipőmet, felmondok. — Miért? — Apuskáim, tudják micso­da majré van itt. Hallom, hogy nem fogja az üzem hozni az éves tervét, vem lesz nyereség- részesedés. Egész évben nem volt jutalom, se prémium, se kitüntetés. Megyek és keresek egy másik helyet, ahol rendes meló van, hozzák a tervet, és van dohány. Engedjenek, ne tartsanak tovább, úgyis időbe telik, míg beérek a műhelybe. S nagy komótosan elindult. Érdeklődtünk felöle. Kiderült, hogy mindenki ismeri: „Az a lógós! Az a munkakerülő! No­tórius késő! Fegyelemlazító!'* Hát hogy is ne ismernénk! — Tetszenek tudni •— szólt közbe a kapus, mintha csak gondolatolvasó lenne, amint Cicvarekot néztük — mire ez beér, éppen dél lesz. Neki kezd enni, aztán friss hideg vizet keres, hogy szomját oltsa és vége is a műszaknak. — És semmit sem. lehet el­lene tenni. — KÉREM! Egy időben tele volt a nevével minden fali­újság. A gyűléseken ö volt a rossz példa a munkafegyelem- lazításra. Aztán meguntáki megszoktál:. Neki is élni kell, „valamit” azért, ö is csinál, és szeretni kell egymást az embe­reknek. — És most ez már így lesz egészen a világ végéig? Az emberek vállukat vono- gatlák, nem akarnak „rosszak?* lenni, éljen ö is. — De Cicvarek nem egyez­kedik, ö olyan üzemben, ahol nincs nyereség, nincs dohányt vem dolgozik tovább. S ezért Cicvarek felmondottl EHHEZ mit tetszenek hozzá­szólni, kérem, tisztelettel, drá­ga jó magyar testvéreim!

Next

/
Oldalképek
Tartalom