Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-18 / 270. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Szerda, 1964. november 18,

A KGST könnyűipari bizottságának ülése

November 11-től 16-ig Prágában tartotta ülésszakát a KGST könnyűipari állandó bizottsága. A tanácskozáson részt vettek Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország. Mongólia, az NDK. Románia és a Szovjetunió küldöttségei. Megfigyelőkkel képviseltette magát n Kínai Népköztársaság, a Kubai Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság.

A KGST könnyűipari állandó bizottságának ülésszakán résztvevő magyar küldöttség, amelyet Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter vezetett, kedden visszautazott Budapestre.

Von Hassel befejezte washingtoni tárgyalásait

Von Kassel bonni hadügyminiszter kedden befejezte washingtoni tárgyalásait.

Elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. Elcsen bírálta az amerikai sajtót, amely úgy értelmezte a szombaton nyilvánosságra hozott nyugatnémet—amerikai hadügyminiszter! megállapodást, hogy az Franciaország elszigetelésére irányul. Hasse! kijelentette, hogy ez az értelmezés: „hamis”. Egyszersmind sajnálkozásának is hangot adott, hogy Franciaország szembekerült

Washington NATO-politikájával, különösképpen a tervezett sokoldalú atomhaderővel.

f!rcáffa§iiil tagad tiéosi perében üicfimann iobbkeze

Franz Novak, egykori SS fő- rohamosztagvezelő és Eich- mann közvetlen munkatársa bécsi perében kedden megkezdődött a vádlott kihallgatása. Novak, a bíróság elé került

Bistonnági Tanács előtt a szériái-izraeli vita

tén november 13-án kirobbant fegyveres összetűzés kérdését. A szíríai és az izraeli delegátus egymásra hárította a felelősséget a határincidensért.

.................................................................. A Biztonsági Tanács ezután

*

********™********^Í\at&roUithaxaUil nélkü] elna_

polta az ülést.

A Biztonsági Tanács hétfőn este — mint már jelentettük — rendkívüli ülést tartott, hogy megvitassa az Izraeli— szíriai tűzszünet! vonal men„Európa-bicikli

re

A derék jószág a valóságban nem létezik, csak hasonlatképpen szerepel Ger- stenmaier legutóbbi nyilatkozatában. Ezt a nevet egyébként az újságolvasó már ismeri, röviden még annyi újat róla, hogy immár nemcsak a nyugatnémet parlament elnöke, hanem Erhard riválisa is a miniszterelnöki székért folytatott harcban. S mert a Kereszténydemokrata Párton belüli torzsalkodások most a nyugatnémet—francia viszony körül alakultak ki, Gcrstenmaicr is erről nyilatkozott. Tette ezt annál inkább, mert nemrég ö maga Párizsban járt, cs~metársa — Adenauer — pedig a minap érkezett haza a francia fővárosból.

Ámde mit is nyilatkozik Gerstcnmaier a bicikliről? Nyugaí-Európát, pontosabban az Európai Közös Piacot kerékpárhoz hasonlította, mely csak akkor gördül, ha nyomják a pedált, ellenkező esetben nemcsak megáll, hanem (a bicikli közismert tula ' l~ns 'gámk megfelelően!, cl is dől. Márpedig a Közös Piac pedálját, éppen a nyugatnémet—francia ellentétek miatt, pillanatnyilag nem hajtják, s az a veszély fenyeget, hogy a közösség eldől, vagy éppenséggel megdől.

Kétségtelenül találó a hasonlat. De ha Gerstcnmaier elkezdte, folytatható a hasonlat. A Közös Piac esetében olyan különös kerékpárról van szó, amelyen hat nyereg van, hatnak kell nyomni a pedált, a kormányt azonban csak egy tarthatja... 8 ha nagyon a dolgok mélyére nézünk, a vita gyökéréi'’' nyúlunk, ott találjuk

E'äusszsiJi király páíizs? tárgyalásai

Husszein, Jordánia királya * kedden hivatalos látogatásra /^Párizsba érkezett. De Gaulle ■i'az orlyi repülőtéren fogadta ^vendégét. Üdvözlőbeszédében *|> kifejezte reményét, hogy a látogatás megerősíti Frnncinor- .fszág kapcsolatait Jordániával és az arab világgal.

többi náci bűnözőhöz hasonlóan viselkedik: igyekszik bagatellizálni a népirtásban vitt szerepét, másrészt kihívó modorban utasítja vissza a vádakat.

Novak annyit hajlandó volt elismerni, hogy 1944-ben Budapesten jelen volt egy deportált szállítmány elindításánál a pályaudvaron. A bécsi esküdtszék előtt szerdán folytatódik Novak kihallgatása. Bekapcsolódott a perbe egy magyar származású magánvádló, a Bécsben élő Kepes Lajos képviselője is. Kepes családját az Eichmann-féle Sonderkommando közbejöttével Auschwitzban irtották ki.

Ötös Ikrek

Mocambique-ban egy néger asszony ötös ikreknek adott életet. Minden jel arra mutat, hogy a négy fiú és a kislány életben marad.

Korának egyik legműveltebb gondolkodója volt

300 éve halt meg Zrínyi Miklós

az Európa-bicikli nyát?

Erre a nyilatkozó Gersten- mnier sem adorí választ, legfeljebb — kcrékn'rról lévén szó, — nagyokat csengetett.

— FRANCI AORSZÄGB AN,

La Rochelle egyik városnegyede áram nélkül maradt, mert az egyik földalatti kábel négyszeres — cement, műanyag, cink és kátránypapír — bevonatát átrágták a termeszek.

Lehűlés, futó esők9 hózáporok várhatók

A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tá- • íjékoztatásul elmondották,

a föl nem tett kérdést: ki vhogy hazánkban kedden a dél ragadta meg és ki Irányítsa Jutáni órákban több vidéken

korma- ^érződött már a sarki levegő hűtő hatása. A Kékes-tetőről pedig mar hózáporokat jelenítettek a megfigyelők. Most — . .elsősorban a sarki hideg to■ 'vábbi beáramlása révén — le- között alakulnak ki.

hűlés következik: szerdán valószínűleg a normál szintre csökken a hőmérséklet, tehát megszűnik a több napon át tapasztalt, kellemes „melegtöbblet”. Felhőátvonulásokra, szórványos futó esőkre, a hegyvidékeken hózáporokra kell számítanunk. A szerdai maximumok előreláthatólag 0—10 fok

Hideg — meleg

Külföldi kocsi

Van abban valami jelképes, hogy Harold Wilson angol miniszterelnök első külpolitikai beszédét éppen az ország gazdasági és pénzügyi hatalmasságai előtt mondotta a londoni Lordmayor hagyományos bankettjén. Wilson, aki szívesen emlegeti, hogy „a gazdasági hatalom minden más hatalom alapja”, természetesen első külpolitikai beszédében megkísérelte megvédelmezni a behozatali vámok 15 százalékos emelését — azt az intézkdést, amely heves ellenérzést keltett a legtöbb nyugati partner körében, elsősorban Franciaországban. #

A brit miniszterelnök rend-* kívül óvatosan nyilatkozott J kormánya külpolitikájáról. Ki-* jelentette: nem részletezi azj elképzeléseket, mert Anglia* „hamarosan fontos tárgyaláso-J kát kezd szövetségeseivel”.* Világos utalás ez arra, hogy* a kormány egyetlen kérdés-* ben sem akar véglegesen dön-* teni, mielőtt Harold Wilson* találkozik az Egyesült Álla-* mokban Johnson elnökkel. J

Mindamellett, hogy az óva-* tos és csak félmondatokban* megfogalmazott nyilatkozat^ egyszerre mintha két nyugati* szövetséges álláspontját ke-® resztezné. Wilson a választási* kampányban még csak azt • emlegette: „Munkáspárti mi-* nisztorelnök sohasem egyez-® hét bele abba, hogy német, ujj is legyen az atomfegyver® ravaszán”. Ezúttal viszont ar-| ról beszélt: „Nem akarjuk,© hogy több ujj nyugodjék azj atomfegyver ravaszán”. Ez n* kijlentés aligha okoz kíilönö-* sen örömet Bonnban, ahol a* multilaterális atomerő hívei® abban reménykedtek, hogy si-J kerül majd a tervnek Angliát* is megnyerni. Wilson nyílt ál-J lásfoglalását a ..különálló* európai elrettentő atom-ütő- • erő terve” ellen Párizsban* változatlanul hűvösen fogad-® ják. %

A* amol miniszterelnök el-*

só beszéde mindenképpen ellentmondásos, mert beszédének egyik hangsúlyos része az volt, amelyben kifejtette: Korunk legfontosabb kérdése a leszerelés problémája. Ám ugyanakkor részletesen (és angol kezdeményezéseket

ígérve a nehézségek elhárításában) foglalkozott az agresszív Észak-Atlanti Szövetség szervezetének megerősítésével. Leszerelésről beszélni és ugyanakkor a NATO megerősítését emlegetni — nagyon hasonlít ahhoz, mit a népnyelv úgy nevez: egy szájból fújni hideget, s meleget.

A MAGYAR történelem és irodalom egyik legnagyobb alakjára emlékezünk, halálának háromszázadik évfordulóján. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér nemcsak korának, hanem az egész XVII. századnak egyik legműveltebb, legszélesebb látókörű gondolkodója — írója, politikusa — volt, s történelmünknek azok közé a nagyjai közé tartozik, akiknek életműve s tevékenysége soha nem halványul el az utókor emlékezetében.

Zrínyi Miklós 1620 májusában született a horvátországi Ozaly várában. A Habsburg- hű főnemesi család a grazi jezsuiták intézetében neveltette az ifjút. Sajátságos ellentmondás, írja róla életművének egyik mai méltatója, hogy noha Zrínyi megkapta azt a főúri nevelést, amely az udvari felfogás és a Habsburg-érde- kek rendíthetetlen hívévé tehették volna, — a törökellenes harc tapasztalatai mégis a nemzeti szabadságküzdelmek bajnokává formálták.

Tizenhét éves korában tért haza Grazból. Élete ettől kezdve szüntelen fegyveres és politikai küzdelem, s a küzdelmek közötti időben írói munka. Diadalmas rajtaütéseket szervezett, végvári magyar csapatokat vezetett harcba a török ellen. Az ifjúkori portyázások zsúfolt és eseményteli éveiben ébredt rá először arra, hogy a török kiűzése Magyarországról az osztrák császári udvar felfogása alapján nem feltétlen politikai szükségszerűség (sokszor kapott dorgálást egy-egy kisebb csatáért is!). Belátta; Ausztriának nem fájnak a magyar sebek, „a rabszíjra fűzött jobbágyok, a felégetett vidékek, a janicsárrá nevelt paraszlgyer- mekc'-’’, Bécs tetteit kizárólag a Habsburg-ház nagyhatalmi érdekei vezérlik. Ebben az időben kezdett kibontakozni nagyszabású politikai koncepciója, amelynek egész életét szentelte: a magyarságnak önmagát kell megvédenie a török ellen, de úgy, hogy szervezkedése, harca erőt jelentsen Beccsel szemben is. Nagy éposza, a Szigeti veszedelem, amely hősi halált halt dédapja emlékét és harcostársainak tetteit örökíti meg, politikai eszméinek is foglalata, a magyar irodalom egyik klasszikus remekműve. Nagyszerűen érzékelteti a magyar hősök erkölcsi fölényét és nagyságát. Ezt azért tudta megtenni, mert művészete a valóság talajában gyökerezett; alakjai a végvári vitézi élet valódi figurái. Maga a költő sok ilyen harcot látott, sőt verekedett végig. Számára a csata nem elvont fogalom volt, hanem mindennapi valóság.

Mikes György:

LEFU

XIII.

E

lajándékozta öngyújtóját is, amelyben szintén volt egy fényképezőgép, iránytűjét, nyakkendőjét, amely tulajdonképpen katonai térkép volt, fésűjét, amellyel fűrészelni lehetett, gyűrűjét, amely világított a sötétben.

Mindenki odayolt a gyönyörűségtől.

„Mit adhatnék még?” Odaadta töltőtollát, amely látcső Is volt, odaadta látcsö- vét, amellyel írni lehetett, a vegytintát, amely bizonyos idő után láthatatlanná vált;.,.

„Mit adhatnék még?”

Egy tizenöt év körüli fiú állandóan ott settenkedett mellette.

„Ennek is kellene adni valamit ... De már mindent odaadtam ... Hopp, még nem mindent!”

Félrehívta a fiút, és a kézé-. be csúsztatta Hédiké három

fényképét.

— A mamádnak ne mutasd meg őket! — súgta a fülébe;

A fiú ránézett a képekre, és elvörösödött.

Amikor már nem volt mit szétosztogatnia, levette álba- júszát, és azt is odaadta valakinek.

Frenetikus sikert aratott.

*

Másnap reggel Alois Siegfried Maria Alexander Pop- penheim fütyörészve lépett ki a szálloda kapuján. Hirtelen egy kéz nehezedett a vállára.

— Géza bácsi, te vagy az?

Nevetve hátranézett.

Két komor tekintetű férfi állt a háta mögött. Nem voltak rokonok.

*

A kánikula véget ért. A Meteorológiai Intézet már régóta esőt, viharos szelet jósolt, és most végre igaza lett. Esett az eső, és viharos szél hajlította a fákat, dobálta a tetőcserepeket, sőt, a Vörösmarty téren még egy telefon- fülkével is eljátszadozott.

Mr. Varga egy öreg Renault kocsiban üldögélt, szemközt azzal a házzal, amelyben

Zimányi lakott, és hol az órájára, hol a ház kapujára nézett. Az ügynök ideges volt. Cigarettáról cigarettára gyújtott. Időnként megtörölte az ablakot, hogy jobban lásson. „Félsz? — kérdezte önmagától. — Nem, nem félek. Az akció sikerülni fog. Nyolc órakor kijön a vegyész, körülnéz, keresi kocsiját, de az nem jön, erről gondoskodtam. Ekkor odamegyek hozzá, és tüzet kérek. Aztán előszedem a klo- roformos kendőt... A többi már gyerekjáték ... Az a marha Kiss lebukott, pedig neki sokkal könnyebb feladata volt.., Szétosztogatta felszerelését ... A gombfénvképező- gép, amelyet az egyik rokon azonnal eladott, felkeltette a rendőrség figyelmét.,. A marha! Megérdemli sorsát! Fel akart vágni a rokonok előtt...” Órájára nézett. Pontosan nyolc óra. A kapuban megjelent a vegyész, és körülnézett. Kocsija nem volt sehol. Bosz- szankodva csóválta fejét, majd behúzódott a kapuba. Kiss azonnal kiszállt kocsijából, és átszaladt az utcán — a szél az arcába verte az esőt — be a kapu alá, ahol Zimányi várakozott türelmetlenül, fel-alá sétálva.

— Szabad egy kis tüzet? — kérdezte a kém.

— Sajnos, nem dohányzom. „Püff neki! — gondolta Mr.

Varga. — Most mit csináljak? Nem dohányzik!”

A következő pillanatban előrántotta a kloroformos kendőt, és Zimányi arcához tapasztotta. A .vegyész védekezett egy darabig, aztán clcsendesedett, és a kém karjai közé esett.

M

időn magához tért, egy teljesen üres szobában találta magát, ahol egyetlen bútordarab sem volt. A mennyezeten gipsz-rózsák. Az ablakon rács. Az egyik csupasz falon teve alakú penészfolt.

„Vajon hol lehetek? És hogyan kerültem ide? Tudom már... Engem elraboltak ... De ki? És miért?”

Nem sokára nyílt az ajtó, és belépett Mr. Varga.

— Magához tért? Remek! Akkor most beszélgetünk egy kicsit...

— Ki maga és mit akar? — pattant fel Zimányi.

— Csak semmi, idegeskedés! Hogy én ki vagyok, az nem fontos. De azt megmondhatom, hogy mit akarok. A Lefu 156- os gáz képletét.

— Minek az magának?

(Folytatjuk.)

A FÜGGETLEN magyar áV lám terve az 1650-es évek derekán kezdett Zrínyiben kJ" alakulni. A főnemesség egy része érdektelenül és tétleniii nézte a fejleményeket, más része vakon engedelmeskedett az osztrák kamarilla parancsainak. Zrínyi tisztán látott Ellenzékiségének leszerelésére; s hogy megkíséreljék rávenni, ne keresztezze Bécs elgondolásait, meghívták az udvart tanácsba. Ám Zrínyi rendíthet tetlen volt politikai követke-1 zetességében: kapcsolatot keresett külföldi hatalmakkal (Velencével, Franciaországgal néhány német választófejede-! lemmel), hogy megkísérelje a Habsburg-ellenes erőket egyesíteni. „Fegyver, fegyver ícé«' vántatik — írta — s jó vitézi resolutio!” A történelmi pillanat azonban nem kedvezett} Bécs megkötötte a törökkel a szégyenletes vasvári . békét. Zrínyit elütötték attól a lehetőségtől is, hogy nádorrá választhassák; nem jelölték e méltóságra. Ez a kisszerű politikai intrika elkeserítette, de nem törte meg. Ennek a gyöt- relmes élménynek hatására írta nagyszerű történelmi tanulmányát, A Mátyás király életéről való elmélkedések-etj amelynek nemcsak tartalmi erényei — politikai koncepciójának világos megfogalmazása, kritikája az osztrák udvarral szemben, felvilágosult társadalmi eszméinek kifejtése — avatnak klasszikussá; hanem előadásmódja, formája is. E művel Zrínyi az akkor keletkezett európai műfaj, <x történelmi esszé magyar változatát teremtette meg. Utolsó nagy alkotása A török áfium ellen való orvosság című röp- irat 1660—61-ben született. Ezt a munkáját a lángoló hazaszeretet és a nemzetféltés remekműveként tartja számon az irodalomtörténet. Az Áfium- ban hatalmas művészi erővel fejti ki látomását: miként kell megszervezni az ország erőit úgy, hogy létrejöjjön a magyar függetlenség biztosítéka, a nemzeti hadsereg. A főurak közül ő az egyedüli, aki meglátja; a népből kell hadsereget toborozni, s ezzel megteremti a magyar történelemben először, a népi hadsereg fogalmát.

ZRÍNYI Miklós nagy tervét; az önálló magyar állam megvalósulását a török hatalom átmeneti megerősödése és a Habsburg-udvar végzetes rövidlátása hiúsította meg. A kudarc azonban nem von le semmit Zrínyi emberi, politikusi és művészi nagyságából: tartalmas élete hatalmas kísérlet volt arra, hogy összefogva kora haladó erőit, kiragadja Magyarországot a gyarmati sorból, amelybe egyfelől a török hódítás, másfelől az osztrák önkényuralom taszította.

„A legnagyobb és a legveszélyesebb magyarnak,, nevezték Bécsben Zrínyi Miklóst. Féltek éleslátásától, jellemének tisztaságától, s attól a tula jdonságától, hogy egy nagyszabású, önálló politikai elgondolás harcosaként élt. Amikor 1664. november 18-án az ausztriai Kursanec erdejében Zrínyit megölte egy vadkan, az udvar alig tudta titkolni elégedettségét. (Jellemző a népszerűségére, hogy barátai; kortársai itthon from akartaié elhinni a szerencsétlenséget, s titkos összeesküvésre gyanakodtak, amelyet Bécs szőtt

Zrínyi ellen. Bethlen Miklós, a későbbi erdélyi államférfi

azonban Zrínyi társa és kísérője volt a vadászaton, s hiteles leírásban örökítette meg a halál körülményeit.)

ÉLETMŰVE, történelmi, és irodalmi alkotása belekerült

az ország szellemi életének vérkeringésébe, alakját történelmünk nagyjainak panteonjában őrizzük. Halálának

háromszázadik évfordulóján; amikor tetteinek és eszméinek felelevenítésével idézzük visz- sza őt, nemzeti múltunk egyik legheroikusabb emléke előtt tisztelgünk.

T. fi I