Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-14 / 267. szám

XX. évfolyam, 267. szám Ara: 50 fillér uAUJlUUdl) IlUVvIllUvJL (---------------------------------------------------------------------------------"\ Ü ©I7 fingván foglakoznak a közérdekű EselelenliselciceE ? KINCSEK Rádió* ós ív-műsor Falwok és szívügye IMI ég egy nyári délután tör­* ■ tént, hogy Hangácson a „hivatalos” idő után a tanács vezetőit kerestem. A falu ele­jére, az egyik, még épülőfélben levő házhoz irányítottak. „Ott találja a falu minden vezető­jét, nekünk dolgoznak” — ma­gyarázta a kerítésre könyök­lő nénike. S valóban, az épülő orvosi rendelőnél és orvosla­kásnál ott dolgozott mindenki, aki valamilyen vezető posztot tölt be a faluban. „Ma ismét rajtunk volt a sor” — nyújtot­ta mosolyogva kezét Vozár István tanácselnök. „Holnap, holnapután ismét mások jön­nek, s egy-kettőre tető alatt lesz az épület.” A falu össze­fogásával, a rendelkezésre ál­ló forintokat megháromszoro­zó társadalmi munkával bi­zony olyan gyorsan épült fel a hangácsiak büszkesége, hogy az bármelyik építőipari válla­latnak dicsőségére válna. Sok hasonló példával talál­kozunk a megyét járva. A fő­leg bányászok lakta Szuhogy tanácselnökének, Blajkó Mag­dának és tanácstitkárának, Lu­kács Árpádnak szavai jutnak eszembe: „Nálunk a község- fejlesztés egyre inkább az egész falu szívügye. Ezért 'jár itt minden esztendőben száz forint körül az egy lakosra ju­tó társadalmi, munka értéke, ezért valósítunk meg annyi mindent az év tizenkét hónap­jában, amennyihez azelőtt hosszú esztendők kellettek volna.” Igen nagy utat tett meg az elmúlt esztendőkben megyénk városaiban, falvaiban a köz­ségfejlesztés. Kormányzatunk tíz esztendővel ezelőtt rendel­kezett először arról, hogy a községi és városi tanácsok községfejlesztési terveket ké­szítsenek. Ma már elismert tény, hogy a községfejlesztési tervek, amelyek nagyrészt a lakosság forintjaiból és társa­dalmi aktivitásából tevődnek össze és szinte megsokszoroz­zák az állam által biztosított támogatást, nagy mértékben gyorsítják a lakosság gazdasá­gi, kommunális, szociális, kul­turális és egészségügyi igé­nyeinek kielégítését. A községfejlesztés ma *• egyenlő a községpoliti­kai munkával. E tervek elké­szítésében és végrehajtásában egyaránt benne él a tömegek kezdeményező, javaslattevő, végrehajtó és ellenőrző tevé­kenysége. Ezért a lakosság szinte mindenütt egyre in­kább magáénak vallja e terve­ket. és egyre tevékenyebben veszi ki részét a község, a vá­ros 1 ejlesztéséből, szépítéséből, különböző intézményeinek fej­lesztéséből. Érdemes néhány számadat tükrében kissé visszapiHáríta­ni a községfejlesztés alig év­tizedes múltjára. 1955-ben me­gyénk községeiben és városai­ban alig több mint 15 millió forint volt. az az összeg, amit a lakosság társadalmi munká­jával együtt község fejlesztés re fordítottunk. Ebből a társa­dalmi munka kevés volt, a megye egy-egy lakosára alig jutott több az első esztendők­ben öt-hat forintnál. Taná­csaink még nem értettek a községfejlesztési munkák szervezéséhez, sok gondot okozott az anyaghiány, kevés volt a tervező, a műszaki szakember. Az elmúlt esztendőben csu­pán a községfejlesztésben vé.g- zett társadalmi munka értéke megközelítette a 27 millió fo­rintot. A megyei tanács irá­nyítása alá tartozó községek-; ben és városokban az egy főre jutó társadalmi munka értéke 4G forint 25 fillér volt. És az idén még nagyobb az előre­haladás. Az idei esztendő községfej­lesztési tervei szinte merész­nek mondhatók a néhány év­vel ezelőttiekhez viszonyítva. Többek között 148 kilométer hosszúságú járda, 20 kilométer szilárd burkolatú út, 31 kilo­méter útportalanítás, 12 híd felépítése, 15 kilométer vil­lanyhálózat bővítés, 17 orvo­si rendelő, 9 orvoslakás, 10 is­kolai tanterem, 13 művelődési otthon, egész sor pedagógus­lakás felépítése szerepel ezek­ben. A tervek zömét már valóra is váltották. Az edelényi já­rásban például a községek ne­gyede már túl is teljesítette évi tervét, s nem egy olyan községe van megyénknek, ahol. egy-egy lakosra 150, sőt 200 forint feletti társadalmi munka jut. S ajnos, akad néhány köz­ség megyénkben, ahol a községfejlesztés még nem vált szívüggyé. Előfordult, hogy a lemaradó községek anyaghi­ánnyal, kivitelezői kapacitás­nehézségekkel küzködtek, de a legtöbb helyen a jó szerve­zőmunka hiánya okozza a le­maradást. Pedig ma már van hol és kitől tanulni. Csupán a szomszédokhoz kell átruccan­ni egy kis tapasztalatcserére. Az esztendő végéig már csak rövidke néhány hét, s az idő­járás miatt bizonyára igen kevés munkára alkalmas nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a lemaradók kiköszörüljék a községükön esett csorbát. De minden lehetőt meg kell ten- niök, mert számukra sem le­het másodrangú kérdés, ami száz és száz más községnek ma már szívügye. A lemaradó, az ígért tervek valóra váltásával adós közsé­gek vezetőinek gondolniok kell arra is, hogy ha az idei községfejlesztési feladatokat nem tudják teljesíteni, vajon milyen mértékben számíthat­nak a lakosság bizalmára, ak­tivitására az elkövetkező esz­tendő még nagyobb feladatai­nak megoldásánál?! Megyénkben már elkészül- ■ ■ lek, a megye legfelső vezető fórumain már meg is vitatják az 1965. évi község­fejlesztési terveket. Ezek az eddigieknél is sokkal nagyobb előrehaladást jelentenek köz­ségeink, városaink kommuná­lis. szociális, kulturális, egész­ségügyi fejlesztésében. Ezek­ben a tervekben már egyre inkább érvényesül a koncent­ráltság elve, több község ösz- szevonásával építenek egy-egy jelentősebb objektumot. A tervek azt is tükrözik, hogy tanácsaink a kommunális fej­lesztésen kívül nagyobb súlyt helyeznek az egészségügyi és oktatási intézmények fejlesz­tésére, jobb felszerelésére, és ami igen lényeges: az eddigi­nél sokkal bátrabban, de meg­alapozottan számítanak a la­kosság társadalmi munkájára. Míg az idén a tervekben még csak 15 millió forinttal szere­pelt a lakosság társadalmi munkájának várt értéke, 1965- ben már 32 millió 600 ezer fo­rintra emelkedett ez az összeg. De ahhoz, hogy az új esztendő elején magabiztosan láthas­sunk hozzá a nagyobb, szebb tervek valóravaltásához, elen­gedhetetlenül szükséges az adott, ez évi ígéretek realizá­lása. Ü». «4 Hazaérhesse ti Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség A magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága első titkárának, a Minisztertanács elnökének vezetésével — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívásá­ra Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 47. évfordulójának Szovjet vezető államférfiak találkozása a kínai küldöttség tagfaival c? c1» Az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői az SZKP Köz­ponti Bizottságában több íz­ben találkoztak az Októberi Forradalom 47. évfordulójá­nak ünnepségein részt vett kí­nai párt- és kormányküldött­ség tagjaival. Mint az erről kiadott hiva­talos közlemény elmondja, a találkozón szovjet részről Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Ko­szigin, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Miko- jan, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tág­ja, a Központi Bizottság titká­ra, Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra és Gromiko, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter vett részt. { Kínai részről Csou En-laj- nak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága al­el nőkének. a kínai államta­nács elnökének vezetésével a Moszkvában tartózkodó kí­Johnson válaszirata a szovfet vezetőknek Johnson elnök táviratban válaszolt Anasztasz Mikojan- nak és Alekszej Kosziginnek az elnökké választása alkal­mából kifejezett jókívánsá­gokra. Az elnök háláját fejez­te ki a szovjet vezetőknek an­nak a reménynek a kifejezés­re juttatásáért, hogy az elkö­vetkező időszakban a két kor­mány újabb erőfeszítéseket tesz a szovjet—amerikai kap­csolatok fejlesztése, az általá­nos béke érdekében. nai küldöttség tagjai vettek részt a találkozókon. A találkozók során beszél­getések folytak őszinte, elv­társi légkörben. Pénteken, hazautazott Moszk­vából a kínai küldöttség. ünnepségein, pénteken este hazaérkezett a szovjet fővá­rosból. Kádár Jánossal együtt érkezett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, a delegáció tagjai. A küldöttséget a pályaud­varon az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ne­vében Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula és Szirmai Ist­ván, a Politikai Bizottság tag­jai fogadták. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu­dapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete is. Magyar r j jogászliüldöííség érkezeit Moszkvába Pénteken Nezvál Ferenc igazságügyminiszter vezetésé­vel, tapasztalatcsere céljából magyar jogászküldöttség ér­kezett Moszkvába. A küldöttséget Gorkin, a szovjet Legfelsőbb Bíróság el­nöke és Szipka József moszk­vai magyar nagykövet fo­gadta. A nap folyamán a küldött­ség tagjai látogatást tettek Gorkinnál, továbbá Fugyenko szovjet állami főügyésznél. Íz elektronikus számítógép „yéleménye az ózdi Mszfáreio építéséről !Az Ózdi Kohászati Üze­mek rekonstrukciója körül hosszú ideig a koksztároló bunker építése váltotta ki a legnagyobb vitát. A szakem­berek többségének véleménye szerint a bunkernek 30 000 tonna kokszot kell befogadnia, mások csak úgy tartották ki­fizetődőnek a beruházást, ha a tárolóhelyen legalább 40 000 tonna koksz elfér. Jelenleg ugyanis a gyár közelében nincs nagyobb tárolóhely, a kokszot négy és félkilométer távolságról kell esetenkint a kohókhoz szállítani. Kézenfekvőnek tűnt. hogy minél több kokszot tudnak el­helyezni az új bunkerben, annál kevesebb lesz a vasúti kocsiforduló, s ha sokba is kerül a nagy bunker, a költ­ség a szállítások csökkenésével Tegyük szebbé városunkat Két körlevelet küld szét a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága a tanácsok­hoz és a vállalatokhoz. A „Vi­rágos Miskolc” mozgalom ki­terjesztéséről szól mind a ket­tő. A népfront mezőgazdasági akciúbizottsága arra törekszik, hogy az ország második váro­sa szép, tiszta, rendezett, vi­rágos várossá fejlődjék. Ezért szeretné, ha a lakóházak és az irodák ablakait tavaszra minél több virág díszítené. Számos ablakban ott található a vi­rágtartó edény, sajnos — üre­sen. Pedig, ha megnézzük az ÉMÁSZ, vagy a MÁV épüle­tét, láthatjuk, mennyivel szebb az épület virággal és szebb tőle természetesen a város képe is. A Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága nemcsak felhívással fordul az érdekeltekhez, hanem segít­séget is nyújt nekik. Elintézte, hogy a Kertészeti Vállalat tel­jesen díjtalanul megfelelő kerti földet biztosít az érdek­lődőit rendelkezésére és kellő igénybejelentés esetében 5—6 fillérért virágpalántát is ad. A népfront ezenkívül műanyag balkonládák, virágtartók gyártása ügyében is eljár. Annyit kér csupán, hogy az igénylők jelentsék be óhajukat a városi bizottság irodájánál, (Miskolc, Kossuth u. 11. Tele­fon; 16-297). megtérül. A vitás kérdést a kibernetika nyelvére fordítva, „feltették” a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium elektroni­kus számítógépének. A mate­matikusok valamennyi rendel­kezésre álló adatot a gépbe adagolták, például azt is, hogy külföldről milyen időközökben érkezik koksz, mekkora téte­lek halmozódtak fel különböző időszakokban a vasútállomá­son, mekkora a kohók napi szükséglete stb. A végered­ményből. kiderült, hogy nem a 30 000, vagy a 40 000 tonnás, hanem a 18 000 tonna befo­gadóképességű tárolijbunker építése a leggazdaságosabb, mert a vasútra egyenlőtlen időközökben érkeznek a szál­lítmányok, s 30 000—40 000 tonna koksszal úgyis csak rit­kán tudnák megtölteni a táro­lóhelyet. A kohók ellátásához egyéb­ként sem szükséges a túlzott raktárkészlet, legalábbis annak előnye nem áll arányban a beruházás költségeivel. A ki­sebb koksztároló bunker épí­tése mintegy 30 millió forint­tal olcsóbb, s az elektronikus számítógép véleménye alapján a szakemberek máris elvetet­ték a gigantikus építmény ere­deti tervét. Fásítás Miskolc határában A Miskolc—Sajószcnípéter-i út mentén fásítanak. A város KISZ-fiataljai társadalmi munkában segítik a Miskolci Kertészeti Vállalatot. Naponként más-más iskola növendékei vonulnak szerszámmal felszerelve a munkahelyre. Képünkön: a kereskedelmi tanuló iskola növendékeinek egy csoportja. goto: Szabados György Világ proletariat egyesüljetek! Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEt BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom