Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

Vasárnap, 1964, november S. BSZAKOTAGYAfMWtSMG 7 Kennedy kéziratai nagy pénzért kelnek ei Lukovszky László rajza Autogram kereskedők vélemé­nye szerint John. F. Kennedy kéz­iratai és levelei nagyjából olyan összegekért kelnek el, mint az Abraham Lincolntól származó kéz­írások. A New York-i árverési csarnok­ban a napokban 2600 dollárért cse­rélt gazdát az elhunyt elnök szer­kesztésében, korlátolt példány­számban kiadott 5,Jóéra emléke* zünk” című könyv, amelybe Ken­nedy sajátkezű ajánlást írt. Ezt a könyvet az elhunyt elnök állí­totta össze bátyjának, Joseph P. Kennedynck emlékére, aki a má­sodik világháborúban hősi halált halt. Szakértők szerint ez a leg­nagyobb ár, amit valaha modern könyvért fizettek. A nyugdíjas szakemberek újabb lehetőségei A műszaki dolgozók és szakmunkások legtöbb­je alkotó, cselekvő készségük teljében érik el a nyugdíjas korhatárt. Közülük sokan éppen ezért sérelmezik, hogy nyugdíjaztatásuk után nem volt elég lehetőségük több évtizedes szakmai tapasz­talataik hasznosítására. Pedig ez nemcsak nekik lett volna hasznos, hanem a népgazda­ságnak is. A korábbiakban a nyugdíja­sok részére külön káresetként engedélyezett 500 forinton fe­lül, korlátozás nélkül csupán az újítási s találmányi díjat fizetheti,ék ki. Ha azonban az újítások vagy találmányok ki­vitelezésében vettek részt, az ezért járó munkadíj összege nem haladhatta meg az 500 forintot. Ennek következtében éppen olyan területen nem használhatták fel a nyugdíjas szakemberek segítségét, ahol a legnagyobb szükség lett volna tudásukra, tapasztalatukra. Az MTESZ tagegye,sületeiben és a különböző szakszervezeti mű­szaki bizottságokban tevé­kenykedő nyugdíjas újítók már jó ideje szorgalmazták a különböző fórumokon a korlá­tozás feloldását. M ost a nyugdíjas szakem­berek sok tízezres tábo­ra örömmel veheti tu­domásul, hogy észrevételeiket és javaslataikat az illetékesek is figyelembe vették. A SZOT társadalombiztosítási főosztály nemrég új ügyviteli utasítást «dőlt kj a ny ugdíjj ogszabályok végrehajtására. Az utasítás szerint az 500 forintig engedé­lyezett különkeresetnél ezután figyelmen kívül hagyják nem­csak az újítási és a feltalálói díjakat, hanem a tervezői, szerkesztői és kivitelezői mun­kadíjakat is. Az új rendelke­zés egyértelműen kimondja, és ez nagyon lényeges az újí-f tómozgalom fejlődése szem­pontjából, hogy a közreműkö­dői és tapasztalatcsere díjat is korlátozás nélkül ki lehet fi­zetni. Hogy ez mit jelenthet a népgazdaság száméra, ele­gendő utalni rá: a múlt esz­tendőben a vállalatoknál mint­egy 44 ezer tapasztalatcsere­javaslat várt elbírálásra. A nagyszámú javaslatnak azon­ban csak 20 százalékát fogad­ták el kísérletre, illetve meg­valósításra, 65 százalékát el­utasították, 15 százaléka pedig elbírálatlan maradt. A rossz „hatásfok” főként azzal ma­gyarázható, hogy a vállalatok­nak nem állt rendelkezésükre elegendő szakember a javasla­tok gyakorlati kivitelezésére. Az új rendelkezés lehetővé te­szi, hogy megfelelő díjazás mellett nyugdíjasokat is be­vonhassanak ebbe a munkába. A rendelkezés tehát a nyugdíjas szakemberek további alkotó munká­jának újabb lehetőségeit nyi­totta meg. Most a vállalatok műszaki, gazdasági és moz­galmi vezetőin múlik, miként tudják hasznosítani az ő szak­mai ismereteik gazdag tár­házát íll katéEpáíya épül a táüyai Etatárban Tállya határában, a Kopasz­hegy oldalában bányásszák hazánkban az útépítésekhez szükséges egyik legjobb minő­ségű követ. A még az 1920-as évek végén épített öreg drót- kötélpályán sok százezer tonna követ szállítottak le a törőhöz, de a régi, faszerkezetű szállító- pálya az utóbbi időkben már sok gondot okozott, valósággal akadálya lett a termelés foko­zásának. A bánya ezért most mintegy öt és fél millió forin­tos költséggel új, korszerű drótkötélpályát kap. i.. — oOo~ ­Kifogyott a bélyeg az angol postaügyi minisztériumban Különös meglepetés fogadta Anthony Wedgwood új mun­káspárti postaügyi minisztert, amikor átvette londoni hiva­talát. íróasztalán ott feküdt titkárságának feljegyzése, amely szerint az előző napi hivatalos postát nem tudták elküldeni, minthogy „tófogyott a három pennys bélyegkész­let”. Radnóti . Allklóiba emlékeztek Tins’/ ßsztendövel ezelőtt, nusí amikor , az ország jelentős területe már felsza­badult, de a még rabságban tartott részeken annál fékte­lenebből dühöngött a fasiszta terror, a sok ezer között eldör­dült az a tarkólövés, amely Radnóti Miklós életét kioltot­ta. A halhatatlan, műveiben tovább, örökké élő költő az abdai tömegsírba hullt. Kóla emlékeztek meg a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődé­si Házban pénteken, október 30-án este tartott irodalmi em­lékesten, amely iráni elsősor­ban diákifjúságunk körében mutatkozott olyan nagymérvű érdeklődés, hogy a színházte­rem már-már szűknek bizo­nyult és több százan írták fel a „kívánság ívre” a javaslatot: ismételjék meg a műsort. Igen, hosszú, alapos készülő­dés, nagyon sok jószándék, ne­mes törekvés, a költő és mű­vei iránti tisztelet, Radnóti megszerettetésének vágya; ezek voltak a legfőbb össze­tevői annak a lelkes munká­nak, amellyel a műsor szer­kesztői az emlékestet színpad­ra vitték. E vállalkozásért csak dicséret járhat és jár. ak­kor is, ha a nemes szándékok megvalósulásában (bátran ál­líthatjuk: túlbuzgóságból fo­lyóan) hibák is adódtak. Olyan, elsősorban szerkesztési, rendezési fogások ezek, ame­lyeken a várhatóan elkövetke­ző további előadásokon vál­toztatni lehet, sőt kell is. ügy érezzük, mivel ez volt itt az első ilyen jellegű nagyobb szabású, úgynevezett komplex előadás, a hibák • többsége magyarázható, mégpedig első­sorban jószándékból falcadó, túl sokat akarással. Valamivel kevesebb bizonyára több, ér­tékesebb, maradandóbb lett volna. Huszonegy Radnóti vers egy műsorban, mintegy más­fél órán belül, magában is sok, de még hozzá kell ven­nünk három megzenésített költeményt, Szöllőssy András, Kadosa Pál és Farkas Ferenc feldolgozását, az egész műsort átfogó, jól szerkesztett keret- előadást, valamint azt a ke­retjátékot és sok-sok, helyen­ként már-már a műveknek fölébe növő formai megoldást, amelyeket mindenképpen kí­vánatos felülvizsgálat alá von­ni. Részleteiben igen szép él­ményekkel ajándékozott meg az emlékest, de hogy egészé­ben is értékesebb legyen, a műsor ismétléseinél feltétle­nül sűrítés, rövidítés, főleg a formai elemek csökkentése kí­vánatos. Az estet átfogó előadást Meskó Sándomé, a Kilián Gimnázium tanára tartotta, 3 költeményeket pedig nagyobb részben Dobos Ildikó és Gon- da György színművészeknek, kisebb részben Nyitray Péter és Nohaj Imre, a művelődési ház versmondóinak tolmácso­lásában élvezhettük. A megze­nésített műveket Mihály Má­ria és Káveczky Zoltán éneke­sek előadásában, Szűcs Lóránd zongorakiséretével hal­lottuk. A műsor Flásodik ..fe;^ ben a művelő­dési ház által meghirdetett középiskolai Radnóti pályázat­ra beérkezett harminc pálya­mű közül a legjobb hatot is­mertették, majd az első há­rom helyezettnek: Bán Zsuzsá­nak, a Kossuth Gimnázium tanulójának, valamint Répás- sy Máriának és Lusztig Eri­kának, a Herman Ottó Gim­názium tanulóinak átádták a könyvutalvány jutalmakat. Szerkesztési hibáival együtt is örömmel regisztráljuk ezt az estet, mert nemes szándék, a költő iránti tisztelet volt szülője és sok szép részletével feltétlenül az értékesebb él­mények közé sorolandó. <bm.) beruházását, a hideghenger­művet is. Ezzel elkészül a mű — a Dunai Vasmű teljes ver­tikalitással dolgozik majd. Már áll a csarnok Születése óta a vasmű úgy­szólván mindennap gazdag­szik, tökéletesedik valamivel. Ebben az évben kicserélik a kondenzációs turbinákat, el­lennyomásos turbinákra, így oldják meg az új óriás, a hi­deghengermű technológiai és fűtési gőzigényét, valamint a város eddig mostohán maradt negyedeinek gőzfűtését. De már addig is, október 20-tól folyamatos a lakásokban a melegvíz-ellátás. A legnagyobb szenzáció napjainkban az új létesítmény: a készülő hideg- hengermű. Már áll a hatalmas csarnok impozáns épülete! Pontosan hat futballpálya férne el ben­ne. Belül, a végeláthatatlan csarnokban Hazlach Lajos osztályvezető gépészmérnök a technológiai sor elejére visz bennünket, és fáradhatatlanul magyaráz. A szemlélő szédül a több emelet magas vastra­verzek között, bámulja a gép­óriásokat. Érzi az új, a nagy születését. A Dunai Vasműben eddig Üzemel már a spirálisan hegesztett cslivckct gyártó automata gép. számítva ez azt jelenti, hogy a hideghengermű egymillió fo­rint hasznot hoz naponként. Teljessé válik a Dunai Vasmű Az új létesítményt szovjet műszaki dokumentáció fel- használásával magyar mérnö­kök tervezték. A berendezések többségét a Szovjetunióból szállították, de Ausztriából. és a Német Szövetségi Köztársa­ságból is hoztunk be gépétet. Állnak a hatalmas gépóriá­sok, a villamos készülékek, a melegítő- és hűtőkemencék tu­catjai, a 200 méteres szállító­szalagok, amelyeken majd az öttonnás acéltekercsek „utaz­nak”. Mellettük a szakembe­rek, akik tervezték. Új létesítménnyel gazdag­szik, teljessé válik a Dunai Vasmű, de új létesítmény­nyel gyarapodik az ország is. Millió és millió devizaforintot takarítunk meg, új készít­ményeket kap a magyar ipar. A hideghengermű új munka- lehetőséget is teremt, mert Így lett az ember óriás. Kiss Tiborné kormányállás kezelő egy mozdulatára megindul, vágj' 1965. nyarán már csaknem megáll a hatalmas gópmonstrttm, amely hideg eljárással készíti a külOnMaC idomaotiiokai. ({foto; Ősz} ezer ember dolgozik majd jjM A Dunai Vasní hideghengermíve mint különleges idomacélokat, amelyeket a vasszerkezet- és a járműipar hasznosíthat jól. Később gyártanak ónozott és műanyaggal bevont, hidegen hengerelt lemezeket is. Az új létesítmény népgazda­sági jelentőségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy eddig ezeket a termékeket im­portáltuk, vagy helyettesítő anyagokkal pótoltuk. A valuta- megtakarítást csak növelni fogja, hogy a hengerek jóval kevesebb anyag felhasználását teszik lehetővé, hiszen képe­sek a másfél méter széles acél­lemez szalagot hideg úton 0,35 milliméter vékonyra hengerel­ni, sőt az egy méter széles acélszalagot 0,22 milliméter vékonyra is. És még egy adat. A reális tervek szerint a hideghenger­mű beruházási költségei öt év kisebb részét a tábla-, na­gyobb részét a szalaglemez adja, amelyet a hideghenger­műben dolgoznak majd fel az eddiginél sokkal értékesebb és keresettebb késztermékekké. Az itt gyártandó csövek átmé­rője jóval nagyobb lesz az eddigieknél, fala pedig véko­nyabb, gazdaságosabb. A csö­vek gyártása sokkal gyor­sabb és termelékenyebb is lesz, hiszen eddig ezeket ha­zánkban kézzel hegesztették. Gyártanak még a térvek sze­rint hidegen hajlított profilo­kat, szög- és U-vasakat, vala­kokillákba öntötték a folyé­kony nyers acélt, és az önte­csekből meleg eljárással tábla- lemezt, vagy szalagot henge­reltek. A kész áru azután ke­rült a gép- és vasszerkezeti iparhoz, vagy export útján . külföldre. Már az eredeti ter­vekben is szerepelt, és 1960- ban megkezdték a hideghen­germű kivitelezését. Teljes előkészítése és berendezése 1700 millió forintba kerül. Napi egymillió forint haszon Üzembe helyezése után a meleghengermű termelésének Lassan tizenöt eve, hogy az első kapavágást tették az egy­kori Dunapenlelén, és mégis, mintha tegnap történt volna. Valóban, csodálhatjuk a vas­mű monumentalitását, s egy teljesen új város kőrengetegét, amelybe lelket, életet azok az emberek leheltek, akik ott dol­goznak a hatalmas gyár­komplexumban. És ígérik, hogy 1965 közepére üzembe helyezik a vasmű utolsó nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom