Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

2 eszakmagyarorszag . Szerda, 1964. november 4. Katonai lázadó® Bolíviában Bolíviában, ahol a múlt hé­ten a kormány csak nyers katonai erővel tudta megfé­kezni a bányászok és a diákok rendszerellenes megmozdulá­sait, kedden katonai lázadás robbant ki. A kormány ellenőrzése alatt álló Illimani-rádióállomás je­lentése szerint a hajnali órák­ban a fővárosban állomásozó „Ingavi”-ezred egységei fellá­zadtak, de röviddel később megadták magukat a katonai hatóságoknak. Alig hangzott el azonban ez a bejelentés, Cochabambának, az ország második legnagyobb városának rádióállomása ar­ról tájékoztatta a lakosságot, hogy az ott állomásozó hely­őrség is fellázadt, és hogy a felkelők Santa Cruz, • Potosi és Sucre városok helyőrségei­nek támogatására számítanak. A magát „Cochabambai Nem­zeti Rádiónak” nevező adóál­lomás hangoztatta,' hogy „no­vember 3-a a felszabadulás napja” és felszólította az or­szág lakosságát, csatlakozzék a felkeléshez, amelynek élén René Barrientos Ortuno tá­bornok, helyettes állámelnök áll. A tábornok üzenetei inté­zett Paz Estenssoro elnökhöz és ebben arra hívta fel, hogy a felesleges vérontás elkerülé­se végett adja át a hatalmat egy katc juntának. A hagyományos inni beszéddel me^nyilí az új an«o! parlament ülésszaka A hagyományos trónbeszéd­del kedden megnyílt az októ­ber lö-én m""'ml-'sztott angol parlament 1964—65. évi ülés­szaka. A trónheszédet, amely a kormány progr-'-epvilntko- zatát tartalmazza, Wilson mi­niszterelnök és miniszterei dolgozták ki az ur-dkndónő Te&passtalatc&ere A párftoktatós irányításának néhány új módszere a Lenin Kohászati Művekben n Erzs.bet a Lordok ♦Házában a felsőházi tagok és Saz alsóházi képviselek jelen­létében olvasta fel a rogram- ♦ nyilatkozatot. A Quick „szenzációja“ „ A Tegernsee kincse”, „Megtalálták a Führer nyolc elveszettnek hitt beszédét” — ezekkel a sokatmondó címekkel látott napvilágot a minap a müncheni Quick c. hetilap. Ez a magazin kö­zölte a nyájas olvasóval,, hogy „hála” Schaffer egy­kori Gruppenführer tevé­kenységének, a német nép ismét birtokába jutott a „Vezér” nyolc beszédének, melyeket az 1937. és 1942. között különböző gyűlése­ken mondott. A Quick a „szenzációt” látható gyö­nyörűséggel, egészoldalas fénykép-illusztrációkkal tá­lalja fel. A rohamosztagos ex-Gruppenführer „haditet­tét” természetesen kellő részletességgel ecseteli. Nos, a Grunnenführer — mint olvashattuk —, hosszú éveken át őrizte magánál a .."•vújtó hatású” be­várta, hadd teljék Most azonban, úgy elérkezettnek látta a pillanatot, hogy a Quick ri­porterének jelenlétében rej­tekhelyéről kiemelje a rozs­damarta vasládát, benn" a 192 kazettát, amelyek m!od- cgyike ezt a '"'sel­te: „Pótolhatatlan érték” ... A müncheni s-*-zkc«ztő természetesen nyomban köz­kinccsé tette a nevezetes beszédek legérdekesebb részlet"’!. Ám történ°tesen a Quick- nek ugyanabban a számában egy másik szenzációra buk­kanhattunk. A lap interjút készített azzal a bizonyos, Heinecke ügyvéddé’« aki úgy tett szert kétes hírnevére, hogy a " •'ereken nem­csak Hitler csatlósait vette védelmébe, hanem — ma­gát a Führert is. A „derék” dr. Heinecke szerint ugyan­is védencei egytől egyig csupán a „kötelességüket” teljesítették. A polgári lapok" persze bőségesen foglalkoznak Hei­necke kijelentéseivel. Az utóbbi időben tudniillik Nyugat-N ém ctországban mind h">''"osabbak az olyan követelések, amelyek már nemcsak a nácikat, hanem eszméiket is védelmükbe veszik. A jobbára „barna­foltos” jogászokat foglalkoz­tató bonni igazságszolgálta­tás egve”esen napirendre tűzte a nác" tűnte'' ^ Tr»Tii'r**tr»ávnf»t A Lenin Kohászati Művek­ben a közeli napokban több mint 6200 kommunista és pár tel kívüli dolgozó lát hozzá a marxizmus—leninizmus alap­vető kérdéseinek, pártunk po­litikája időszerű kérdéseinek rendszeres tanulmányozása, hoz, a szervezett pártoktatás különböző tanfolyamain. Tapasztalataink szerint a pártoktatásban sem helye, sem jövője’ nincs az élettől távol álló, a mai valóság tényeit - és célkitűzéseinket (a VIII. párt- kongresszus határozatait! fi­gyelmen kívül hagyó, elvont, kisiskolás módszereknek; ezért bátrabban kell kísérletezni a Az amerikai elnökválasztásról (Folytatás az 1. oldalról.) amerikai hírügynökség ösz- szefogott a szavazat-számlá­lás eredményeinek továbbí­idrc ♦ ‘ásóra. „cl- £ A le'’ ünbözőbb államok- *r»(0t ^ból beérkezett eddigi helyzet­sajtó tág teret szentel a kér- ♦jelentések nagyarányú, illetve désnek. különösen a máso- |igen nagyarányú választási dik világháború befejezésé- ♦részvételről adnak hírt. nek közelgő huszadik évfor- t Miután szülőföldje választó­Führer szódéit, az idő. látszik, dulójával kapcsolatban. S bár a közvélemény igen széles rétegei határozottan fellépnek Nvugat-Németor- szágban a nácik és a Irt’'fi­nis bűnösök ..elévülés” ürü- we alatt “történő rehabilitá­lása ellen, a bonni hivatalo­sok ismét arra készülnek, hogy 1965. mágusában meg­kísérel iék fehérre masni a hitlerista hóhérokat. I.ass"pkint felszámolnak azok a hivatalok, amelyek a „nemzeti szocialista hűnök” megállapításával foglalkoz­nak. A Ludwiesburg-i fő- iigvész, dr. Schüle például bejelentette: hivatala a jö­vő tavasszal beszünteti te­vékenységét, miután állító­lag „az összes fontosabb bűncselekményt” feltárták már, s efört „nem látszik célszerűnek” a náci háborús bűnösök törvény előtti fele- i,~„ S7 5 paragrafu­sok hatályának meghosszab­bítása. Ugyanakkor Robert Kemp- ner adatai szerint Nyugat- Németországban ma mint­egy tízezer olyan náci há­borús bűnös szaladgál, aki­re különös módon czideig nem figyelt fel a bonni igazságszolgáltatás. Robert Kempner személyéről csak annyit, hogy annak ideién a nürnbergi perben az ame­rikai főügyész helyettese volt... ^kerületében Johnson elnök is >leadta szavazatát, rögtönzött sajtóértekezletén bizakodva szólt megválasz­tásának esélyeiről, s hangoz­tatta, hogy amennyiben megválasztják, a kéipárt- rendszer szellemében to­vábbra is szerepet kíván biz­tosítani a republikánus po­litikusoknak. Mint az UPX tudósítója hely­színi tudósításában elmondja, a déli «államokban csaknem minden szavaz '-helyiség előtt hosszú sorok kígyóznak. A szavazók javarésze az utcán várta még a szavazóhelyisé­gek megnyitását. Nagy figyelmet keltett, hogy az amerikai délen, ahol a néger választásra jogosul­tak száma most első ízben haladta túl a kétmilliót, igen sok néger élt jogaival. A déli államokból több je­lentés érkezett arról, hogy fe­hér ' lakosok fenyegetésekkel próbáltak rábírni néger vá­lasztókat, ne vegyenek részt a szavazásban. Másutt arra igyekeztek rávenni a négere­ket, hogy szavazólapjukra el­nökjelöltként íriák be a nem­rég Nobel-békedíjjal kitünte­tett dr. Martin Luther King névét — így: ugyanis a szava­zat érvénytelennek minősül. Bőséges ebédre van kilátás Anyjuk, repülhetsz a rokonokért. Tohonya Jani van a gépnél, és ő nem sajnálja a ve tőmagot. vető­pártoktatás szervezésének, irá­nyításának, ellenőrzésének, az oktató-nevelő munka színvo­nalát és hatékonyságát fokozó új, korszerűbb módszerekkel. Az LKM több száz propa­gandistája sok jó módszert is­mer és alakított ki. amelyek beváltak, célravezetőéit. Az el­múlt egy-két év alatt .hívtuk életre az oktatási bizottságok rendszerét gyári és gyáregységi szinten. A pártbizottság agit-prop. osztálya mellett, az osztály irányításával dolgozó oktatási bizottság egy vezetőből és annyi tagból áll, ahányféle pártoktatási forma létezik a gyárban. Gyakorlatilag tehát minden oktatási formának van gazdája, aki a gyáregységi pártvezetőséggel együtt köz­vetlenül és konkrétan irányít­ja, ellenőrzi valamennyi gyár­egység oktatási bizottságában a hasotilö feladatokat végző elvtársak munkáját. Ö gyűjti össze a gyáregységektől egy- egy téma feldolgozása után a tapasztalatokat, és azokat az oktatási bizottság, illetőleg az agit-prop. osztály rendelkezé­sére bocsátja. Az oktatási bi­zottság vezetőjét és tagjait természetesen a legképzettebb, legtapasztaltabb propagandis­ták közül válogatta ki a párt- bizottság, illetve a gyáregysé­gek pártvezetösége. A gyáregységek oktatási bi­zottsága hasonló felépítettsé- gű,. feladata pedig kellős. Egy­részt elvű irányító tevékenysé­get fejt ki; tapasztalatait, ja­vaslatait feldolgozza, összesíti és továbbítja a pb mellett mű­ködő oktatási bizottságnak; másrészt ellenőrzi és segíti az alapszervezetékben. illtrve az oktatási csoportokban folyó munkát. Az oktatási bizottsá­gok összesített jelentései (érté­kelései, javaslatai) szolgálnak alapul a pártbizottságnak az egész pártoktatás szervezeti, módszertani és ideológiai (tar­talmi) tapasztalatainak össze­gezéséhez és felhasználásához. Vagyis kitűnő segítséget nyúj­tanak pártbizottságunknak a gyári eszmei-politikai, ideoló­giai munka irányításához. Van ezenkívül más eredménye is. Például az, hogy folyamato­sabbá és szervezettebbé tette a pártoktatás irányítását, rend­szeresebbé és alaposabbá a tapasztalatok összegyűjtését, feldolgozását és szükségtelen­né tette a nagy létszámú ellen­őrző hálózatot. Végül; az okta­tási bizottságok munkájánál, segítségével a gyáregységek pártvezetöségei is jobban gaz­dái lettek az ideológiai nevelő munkának. Üj módszer az LKM-ben . j az oktatási naptár és útmutató Az oktatás’ -nptár lehetővé teszi, hogy a pártoktatásban érdekeltek ■ előre tájékozódja­nak; melyik témát mikor dol­gozzák fel, illetőleg biztosítja az egyes témák időben egybe­eső feldolgozását az alapszer­vezetekben. A korábbi tapasz­talatokon okulva, az idén már bedolgozzuk a naptárba a pro­pagandista-konferenciák idő­pontját is. Az „útmutató” gya­korlati haszna pedig az, hogy segítséget nyújt az előadóknak a tapasztalatok összegezéséhez, rendszerezéséhez, jelentéseik elkészítéséhez. A „naptár” és az „útmutató” elsősorban az irányitó munkát segíti, és fo­kozza a propagandista munka egyes feladatainak rendsze­rességét. Az idei oktatási évben két gyáregységünkben úgy szer­veztük az oktatási formákat, hogy egy-egy csoportba egy- egy szocialista brigád tagjai kerülnek. Vagyis egy tanuló csoport — egy brigád. Az ok­tatási formát is a brigád vá­lasztotta. E szervezéssel kap­csolatban még nincsenek ta­pasztalataink, hiszen az okta­tási év még csak a közeljövő­ben kezdődik, viszont, ha az üzemi pártszervezetek kellő figyelmet fordítanak ezekre a csoportokra, megítélésünk sze­rint feltétlenül jó eredményre számíthatunk. A fokozottabb szemléltetés­sel a tanulmányozott, témák jobb megértését és a pártokta­tás hatékonyságának növelését szeretnénk elérni. A marxiz­mus—leninizmus esti közép­iskoláin már el is kezdtük . az egyes témákhoz rendelkezé­sünkre álló. vagy beszerezhető filmek vetítését, és tablók fel- használását. Az érdeklődéstől függően más oktatási formák­ban is sor kerül erre. Az olva­sottság növelése végett ajánló bibliográfia elkészítése és ki­adása is folyamatban van. Ezt a szakszervezet kulturális osz­tályához tartozó könyvtár se­gítségével készítjük, a külön­böző pártoktatási formák te­matikáit véve alapul. Végül, ntivel ennek megér­tek a feltételei, tervbe vettünk egy magasabb politikai felké­szültségű elvtársakból aüo el­méleti csoport megalakítását is. Elképzeléseink szerint az elméleti csoport feladata lenne: az ideológiait erkölcsi nevelés helyzetének, eredményeinek és problémái­nak mélyrehatóbb elemzése gyárunkban, s ennek alapján a tennivalók meghatározása. Tagjai részt vennének a pro­pagandisták ideológiai és mód­szertani felkészítésében, elő­adásokat tartanának és írásos propaganda anyagokat készí­tenének a politikai munkások számára, az üzemi agitáció rendszeresebbé és hatéko­nyabbá tétele végett. A cso­port felhasználhatná munká­jában a párt- és tömegszerve­zeti oktatás előadóinak jelen­téseit, a különböző tanácsko­zások írásos anyagait, az üze­mekből érkező és a dolgozók hangulatát, véleményét tükrö­ző jelzéseket, stb., amelyeknek birtokában képes lenne átfog­ni az eszmei-politikai és er­kölcsi nevelés egész területét. Meggyőződésünk, hogy egy jóképességű és felkészültségű csoport igen hasznos tanácso­kat és segítséget tudna nyúj­tani a pártbizottság gyakorlati intézkedéseihez. Ezek a legújabb módszerek; amelyeket a Lenin Kohászati Művekben az utóbbi néhány év alatt meghonosítottunk, il­letve meg akarunk honosítani. Ezek alkalmazásával is elő szeretnénk segíteni, hogy gyá­runk minél több dolgozója eredményesen tanulmányozza és sajátítsa el a marxizmus— leninizmus alapvető kérdéséit; hogy minél többen ismerjék meg pártunk politikájának időszerű kérdéséit, s céltudato­sán munkálkodjanak megva­lósításáért. Moldován Gyula ) ‘ < Nem is tudom, hogy elég lesz-e az a százmillió ... Tu­lajdonképpen sokkal, sokkal többre lenne szükségünk ... — Többet nem kapnak — mondta a miniszterhelyettes. — A százmilliót megkapják, de egy fillérrel sem többet! — Köszönöm .:. Köszönöm az intézetünk nevében :.. „Milyen furcsán viselkedik — gondolta a miniszterhe­lyettes. — Mintha nem lenne teljesen normális...” * — Mi van veled. Ottóka? — faggatta Hédiké, amikor a ve­gyész visszatért a minisztéri­umból. — Hová rohantál az előbb? N em kapott választ. 7A- ’-eánvi bevonult a la­boratóriumba és ma­gára zárta az ajtót, nt valami nem stimmel — Itt valami titok lappang! Miért követtem el ezt az őrültséget? Ha van oko­zat, akkor oknak is kell len­nie. Mi volt az oka? Fogal­mam sincs” — vonta meg a vállát, aztán megismételte az előbbi kísérletet. Az üvegcsövekben höm­pölygő eneloid folvadékot be- leeneedt« a tartályba..: Egy csepp, két csepp, három csepp ... „Most esv kis sőt!”... Amikor a só belekerült a fo­lyadékba, világoskék, szagta­lan pú-' ’’’ő tódult ki az edényből, és elborította a ve­gyészt. (Folytatjuk.) megőrültem! Holnap rajtam fog röhögni az egész világ... Százmilliót akartak adni, és én azt mondtam: nem kell;.; Ha ezt valakinek elmesélem, nem fogja elhinni.. — Megérkeztünk! — mond­ta ásítozva a sofőr. — Nem tetszik kiszállni? — Nem — felelte ingerül­ten —, visszamegyünk a mi­nisztériumba! Gyorsan, amíg nem késő! „Lehet, hogy Hédiké zavar­ta meg az eszemet? Lehet, hi­szen már egv pillantása elég ahhoz, hogy felmenjen a vér­nyomásom. Ha hozzámnyúl, hebeeni kezdek, és ha meg­csókol, nem tudom megktilön- höztení az eneloidot a xene- loidtól.” A miniszterrel már nem tu­dott beszélni, külfö’diek vol­tak nála, de a miniszterhe­lyettes fogadta: — Mi iáratban, kedves 7A- mánvi? Cs"k nem akar visz- szaadni még néhánv milliót? — EllenVe-v-'*. miniszter- helyettes elvtárs. ellenkezőleg. Szeretném, ha méeis megkap­hatnánk a százmilliót. — Méeis? Épp most szólt át a miniszter elvtárs., hogy ... — Borzasztó tévedés tör­tént ... A helyzet ugyanis az ... Nem is tudom, hogyan magyarázzam meg... Nekünk kell az a pénz .. . Korszerűsí­teni, fejleszteni akarjuk az intézetet... Az eneloid veeyü- letek külö-’- rő alakzatainak reaeálása trónusi évhajlat alatt, figyelembe' véve a.«.. ült, tehát eléggé megedzette r az élet, most mégis megrőkö- f nyödve, tátott szájjal bámult £ Zimányira. Ilyen még nem a volt! Füléhez illesztette te- c nyerőt és zavartan megkér- r dezte; — Bocsánatot kérek, mit is t mondott az előbb? t — Azt mondtam, hogy nincs szükségünk százmillió forint- t ra ... Harminc is unti" elég... r „Mégis jól hallottam — r mondta magában a miniszter. — Nem többet kérnek, hanem t kevesebbet.” s — Rendben van — felelte, 3 amikor egy kicsit magához J tért. — ön bizonyára jobban tudta, mennyire van szüksé- c gük. Ezt azonban előbb is megmondhatta volna ..; Hetek ’ óta tárgyalunk ebben az ügy- . ben, és ön most... ® A vegvész nem tudta, mi j történt. Csak azt érezte, hogy ■ meekönnvebbült, feje nem fáj és meeszünt az a nv"masz- r tó, nyugtalanító érzés is, s amely majdnem fóiarojtté tette. Hazafelé menet az «. autóban azon tűnődött: miért ment el a minisztériumba és c miért adott vissza betvenmjl- 1 lió forintot? „Nem tudom, miért. El. KELLETT mennem £ a minisztériumba és vissza tcvtt .vtt adnom a -"rt..." t M -g a kocsi az intézet- z hez ért, már a fejét r verte: ..Ó, én hülye! V Visszaadtam az ál- f lamnak hetven mii- i liót, pedig mennyit futkostam 1 utána, mennyit könyörögtem r érte! Megőrültem! Tisztára z Mikes György: LEFU rátett kézzel ide-oda cikázott a teremben. Futni, szaladni, rohanni szeretett volna... „Teljesen igazad van — sut­togta magában, eszelős tekin­tettel a padlóra meredve —, .elég lett volna harminc mil­lió is.:.” Megnézte magát a mosdó fölött levő tükörben: arca céklavörös volt az izgalomtól, szeme úgy ragyogott, mintha lázas lett volna; Néhányszor még körülügette a laborató­riumot, aztán berohant szobá­jába, felkapta aktatáskáját és ügyet sem vétve Hédiké ijedt ira,.Ho-v"'-"óó«;4]-ei kiszaladt. Futva ment le a lépcsőn, fel­rázta a volán mellett szunyó­káló sofőrt. és harsány hangon kiadta az utasítást: — A minisztériumba! A minisztériumban félre­lökte a folyosón várakozó ügyfeleket, az ütiába kerülő, csodálkozó tisztviselőket, a titkárnőt, aki a testével védte a főnökéhez vezető utat, S ezekkel a Szavakkal állított be a. miniszterhez: — Nem kell' a százmillió! Csak harminc! Az is untig elég!... A miniszter katonaviselt embert Volt: harcolt Spanyol- országban, partizán volt a második világháborúban, és ötvenhat . előtt börtönben is 2. E '-ndolkozva ment vissza az íróasztalá­hoz, és képleteit né­zegette. Néhány perc múlva azonban abba kellett hagynia a mun­kát, rettenetesen megfájdult a feje. A fel Oláson kívül fur­csa, soha nem tapasztalt, gyötrő, szorongó érzés kerítet­te hatalmába. „Mi van ve­lem?.Az előbb még semmi ba­jom se volt!” A szorongó ér­zés egyre fokozódott. Fejét te­nyerébe hajtotta, s türelme­sen várta, hogy jobban lesz, de nem lett jobban. Testén ideees remeeés futott végig. Válla meggörnyedt, mert valami nyomta, szorította szi­vét. Hirtelen egy hangot hal­lott, saját hangját­— Nem szégyelled magad? Nem is kelt nektek százmil­lió ... Elég lett volna huszon­öt is. vagy mondjuk harminc... Felnvögött, és befogta fülét. — Miért kértél százmilliót? — kérdezte a hang, saját hangja. — Az intézet korsze­rűsítése maximum harminc millióba kerül. Ezt te is tu­dort ... Ekkor felugrott, és a nyitott ablakhoz lénett. de a friss le­vegő sem-segített raíta. A szo­rongás őriítő nyugtalansággal párosult: lehajtott fejjel, hát-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom