Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
& WWWIWIBWIWMI ÉSZAKMAGVARÓRSZAG Szombat, 1964. november .81. (Folytatás az 1. oldalról.) rikában, Ázsiában, Latin- Amerikában. Beszámolója következő szakaszában — a szónok — a nyugati kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatainkkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy lényegesen javultak és bővültek kapcsolataink a legutóbbi időben is a nyugati kapitalista országok szinte valamennyi körével, mind kormányközi, mind gazdasági és kulturális téren. Ezek között kiemelte a magyar—osztrák kapcsolatok örvendetes javulását. A magyar—finn kapcsolatokról külön szólt a külügyminiszter. A többi NATO-országhoz viszonyítva, bizonyos mértékben lemaradt az Amerikai Egyesült Államok viszonyának rendeződése a Magyar Népköztársasággal. Érthetővé teszi ezt a problémák bonyolult eredete. Az egy évvel ezelőtti tragikus gyilkosság. Újabban pedig az elnökválasztási harc felfokozod hidegháborús légköre. Majd áttért a nemzetközi' szervezetekkel összefüggő kérdésekre. Ennek keretében behatóan foglalkozott-a minisz-' tér az ENSZ jelenlegi válságos szakaszával. legyen as ENSZ a békén egymás mellett élés bist ásításáért vívott harc fóruma Védeni kell az ENSZ-et — jelentette ki a szónok — az ellene megindult és várhatóan fokozódó nyílt és alattomos imperialista támadások ellen, s mindent el kell azért követni, hogy az ENSZ az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért, a békés egymás mellett élés biztosításáért vívott harc minél hatásosabb fóruma legyen. A Magyar Népköztársaság küldöttei ebben a szellemben dolgoznak. összegezve elmondhatjuk: Népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvező lehetőségeket általában sikerült gazdasági, kulturális, politikai, államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ezzel lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk a nemzetközi helyzet javulásához, részben közvetlen közelünkben, részben szélesebb összefüggésben is. Ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerr ük van a kormányzati szervek mellett más intézményeknek, társadalmi és tömegszervezeteknek. így különösen kiemelkedő az országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak fejlődése, részben a közvetlen dele gációcserák, részben az Interparlamentáris Unió révén.. Kulturális és tudományos intézeteink és hatóságaink nemzetközi tekintélyükkel és kapcsolataikkal sokat segítenek külpolitikai céljaink elérésében. Nagyjelentőségű a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az egyes szakszervezeteknek a nemzetközi tevékenysége. A Hazafias Népfrontnak, az Országos Béketanácsnak, a Nőtanácsnak, a Demokratikus Jogász Szövetségnek a nemzetközi tevékenysége sokat segít kapcsolataink ápolásában. A kormányzati és a társadalmi munka jobb és tervszerűbb egybehangolása esetén, az eddiginél még aktívabb, árnyaltabb és körültekintőbb külpolitikai tevékenységgel növekvő lehetőségeinket még eredményesebben tudjuk a jövőben felhasználni népköztársaságunk, a magyar nép és az általa képviselt ügyek javára. Biztosítom , a tisztelt ország- gyűlést, hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és szocializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy. jelentésemet vegye tudomásul. ’ A külügyminiszter beszámolóját a képviselők felszólalásai követték. Majd ebédszünet következett. Ebédszünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. egyezményt is, vagy bármely más reális egyezményt, amely ehhez a célhoz vezet. Kedves elvtársak! Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt néhány évben a Magyar Népköztársaság szívesen látott vendégéi voltak azok az államfők, azoknak a kormány- és parlamenti küldöttségeknek tagjai, akik a gyarmati rabságból felszabadult, önálló, szuverén államok képviseletében jártak hazánkban. Ezeknek a népeknek képviselőit a jövőben is a barátnak iáró megbecsüléssel és tisztelettel fogadjuk. Ezek az államok a nemzetközi élet és politika legfontosabb kérdéseiben általában n szocialsta országokkal együtt lennek fel. Úgy vélem, a londoni rádió október 13-i adósa — ha talán nem is nagy örömmel, de — helyesen állapította meg: „szembe kell nézni azzal a. ténnyel, hogy az el nem kötelezett országok . bal felé fordulnak”. A jelenlegi világhelyzet, a nemzetközi erőviszonyok alakulása, a szocialista világ- rendszer léte és támogatása lehetővé teszi a gyarmati rab- bilincsek széttöréséért küzdő néoeknek. hogy ne csak a nemzeti függetlenség, hanem a szociális felemelkedés feladatait is kitűzzék és eredményében megoldják. A szocialista forradalom már győzött olyan volt gyarmati és félgyarmati országokban, mint Mongólia, Kína, Eszak-Korea, Észak-Vietnam és Kuba. A nem kapitalista fejlődés útját járva, nagy társadalmi átalakításokat hajtottak végre Guineában,' Maliban, Ghánában, Burmában, Algériában, az Egyesült Arab Köztársaságban. Több volt gyarmati ország a szocializmus felépítését nyíltan vallott céljának tekinti. Legutóbb Ben Bella, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke jelentette újólag ki, hogy az algériai nép és állam célja változatlanul a szocializmus. Nasz- szer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, a nemzetgyűlésben tartott beszédében újból hangoztatta: „Még nem vagyunk szocialista ország, de a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet időszakában vagyunk. Egyiptom népe a szocializmus útját választotta.” A Magyar Népköztársaság — mini eddig, ezután is — minden tőle telhető támogatást megad a szabadságukért küzdő' népeknek. Külpolitikánk alapélre Káliul Gyula elviárs felszólalása Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szólt külpolitikai tevékenységünkről és a Külügyminisztérium munkásságáról Megállapíthatjuk: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. az elmúlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól hasznosítva kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mindezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak. — mondotta — hogy az elmúlt évek során megszilárdult hazánk1, szocialista iársadalmi és állami rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizotisá- gának, népköztársaságunk kormányának politikáját a legszélesebb tömegek támogatják. Tekintélyünk növekedésében meghatározó szerepe volt és van annak, hogy az elmúlt években erősödött összefogásunk és együttműködésünk a szocialista országokkal, fejlődtek baráti kapcsolataink a gyarmati rabság alól felszabadult új államokkal és normalizálódott viszonyunk — külpolitikánk elvi alapján — fejlett kapitalista országokkal is. Külpolitikánk fő irányvonala továbbra is nemzeti függetlenségünk biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendszerének teljes felszámolását, a már felszabadult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítását, a különböző társadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés elvginek megvalósítását szolgálja. Ez forradalmi marxista—leninista és egyben a nemzeti érdekeket is a legjobban érvényesítő politika, amely összhangban van a világ haladó, békeszerető százmillióinak törekvéseivel és elismerésüket, rokonszenvüket vívta ki. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. Majd így folytatta beszédét Kállai Gyula: — A közelmúltban országos választások voltak a két legnagyobb tőkés országban: Angliában és az Egyesült Államokban. Az angol Munkáspárt győzelmében kétségkívül szerepe volt annak, hogy ez a párt a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló jelszavakat, a kelet—nyugati kapcsoltok fejlesztését, a békés egymás mellett élés szükségességét. hangoztatta. Még élesebben mutatkozott tneg a külpolitikai kérdések fontossága az Egyesült Államokban lezajlott választásokon. ■ Az Egyesült Államokban — akár akarta a két elnökjelölt, akár nem — a háború, vagy a béke kérdése vált az egész választási hadjárat központi témájává. Johnson elnök nagyarányú győzelme főleg annak tulajdonítható, hogy az egyszerű amerikaiak milliói is békére vágynak. Ezért utasították cl Goldwa- tert, abban reménykedve, hogy a mai világ realitásának számbavétele az Egyesült Államok kormányának politikájában a jövőben erősödni fog. Különböző tények azonban arra mutatnak — folytatta a szónok —, hogy ellentét van az amerikai tömegeknek a választás alkalmával kinyilvánított békeakarata és az amerikai kormány gyakorlati po- litikáia között. Ezt bizonyítják a Vietnami Demokratikus Köztársaság partvidéke ellen intézett felháborító repülőt.á- madások, továbbá a szabadságszerető dél-vietnami nép ellen folytatott szennyes háború, a kongói hazafiak kiirtására vetemedett Csőmbe fegyveres támogatása, a békés Kuba ellen elkövetett és tervezett sorozatos provokációk és az erőszakos kísérletek arra, hogv Ciprust bekényszerífsék az Észak-Atlanti Szövetségbe. Az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei egymással szoros együttműködésben nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy miinél előbb létrehozzák az Észak-Atlanti Szerződés sokoldalú atomhaderejét, s ezen a réven atomfegyverhez juttassák a nyugatnémet revans- istákat. Ez a terv méltán váltja ki világszerte a legszélesebb körű tiltakozást. Az atomfegyver birtokában a Német Szövetségi Köztársaság militarista körei még erőszakosabban folytatnák a re- vanspoliíikát, még nagyobb hévvel törekednének a második világháború után kialakult európai határok megváltoztatására. Ezután Kállai Gyula arról beszélt, hogy a béke híveinek elegendő erejük van, hogy a két világrendszer küzdelmét a békés egymás mellett élés keretei között tartsák. Tisztelt országgyűlés! A történelem menete bizonyítja, hogy a világban végbemenő pozitív változás, a béke megszilárdulása, az emberi és társadalmi haladás még szélesebb körű kibontakozása elsősorban attól függ, hogyan erősödnek, mennek előre egységben és egyetértésben a. szocialista országok, hogyan fejlődik az emberiség eddigi legnagyobb vívmánya, a szocialista világrendszer! Tisztelt országgyűlés! Kapcsolatainkat a kapitalista berendezkedésű országokkal a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvei alapján fejlesztettük. Úgy véljük, hogy Johnson úr elnökké választása a magyar—amerikai viszonylatban azt jelenti, hogy nyitva maradt a kapu a kapcsolataink normalizálása érdekében folytatható további eszmecserék előtt. Amikor mi külpolitikánk alapelveként azt hangoztatjuk, hogy a békés egymás mellett élés jegyében a világ bármely részében fekvő tőkés országokkal is jó viszonyt igyekszünk fenntartani, ebből az az •érthető következtelés adódik, hogy éppen a legközvetlenebb szomszédságunkban levő államhoz fűződő kapcsolatainkban lehetne és kellene a legjobban érvényesülnie külpolitikánk eme alapelvének. A most létrejött megállapodások alapján méginkább az a véleményünk, hogy lehetséges e cél mihamarabbi elérése: A Magyar Népköztársaság és az Oszirák Köztársaság viszonya példaképe és mintaképe lehet a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A nemrégiben létrejött megállapodásokat olyan kezdetnek tekintjük, amely alapot teremt a további előrehaladás számára. A magunk részéről erre megvan a hajlandóság, s bízunk abban, hogy az osztszelrák kormányt ugyanez a lem hatja át. Szólnom kell arról is, tisztelt országgyűlés, hogy bizonyos osztrák körök a nyugati határunkon lévő műszaki zárat gyakorta emlegetik úgy, mint kapcsolataink fejlődését akadályozó tényezőt. 'Hangsúlyozom, hogy ez a határzár sohasem zárta el az utat a magyar—osztrák barátság elől. Ezen a záron a barátság és az együttműködés kapuja mindig nyitva áll ma is, és aki a ba- rá‘ság és együttműködés óhajával akart közeledni, ki- cs bejárhatott rajta. A határzár a magyar szuverenitást és függetlenséget őrzi és a belügyeinkbe való illetéktelen beavatkozástól véd. Azok ellen irányul tehát, akik Népköztársaságunk ellen törnek, népünknek akarnak ártani. Amennyibeh a jövőben a magyar—osztrák viszony tovább javul és olyan erős barátsággá fejlődik, ami lehetetlenné teszi, hogy a semleges Ausztria terülétéről bárki is felléphessen a Magyar Népköz- társaság ellen, a határzár természetesen feleslegessé válhat. Kállai Gyula ezután a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között nemrégiben megkötött egyezményről szólt. Tisztelt országgyűlés! A külügyminiszter beszámolóját elfogadom. Úgy gondolom, megállapíthatjuk, hogy a Külügyminisztérium külföldön és idehaza tevékenykedő munkatársai eredményesen dolgoztak kormányunk külpolitikájának megvalósításán. Ez a politika helyes, megfelel népünk érdekeinek, jól szolgálja azt az alapvető célunkat, hogy békés fehéfeleket teremtsünk a szocialista épitömunkahoz és erőnkhöz mérten hozzájáruljunk a világbéke fenntartásához. (Taps.) Péter János válássá Ezután a külügyminiszter köszönését mondott a hozzászólásokért, amelyek nemcsak helyesléssel fogadták a külügyminiszteri beszámolót, hanem hasznos, szemléletes kiegészítéseket is fűztek alihoz, sok vonatkozásban megvilágították bővülő nemzetközi kapcsolatainkat. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról szóló külügyminiszteri beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Interpellációk Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Á napirend negyedik pontja szerint az interpellációkra került sor. öt képviselő interpellált, közöttük volt Valaska László Borsod megye képviselője, aki a higanygőzlámpaellátás ügyében intézett kérdést a kohó- és gépipari miniszterhez. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter válaszában elmondotta, hogy már korábban tervek készültek a higanygőzlámpagyártás fejlesztésére. Az Egyesült Izzó vákuumtechnikai gépgyárában új, korszerű gépsoron dolgoznak, amelyet a tervek szerint a jövő év második felében helyeznek üzembe. Ezenkívül elhatározták, hogy egy külföldi automata gépsorral is fejlesztik a gépparkot. Ennejr eredményeként jövőre körülbelül 16—18 százalékkal több higanygőzlámpa készül hazánkban, mint az idén. Ez azt jelenti, — hangsúlyozta, a miniszter —, hogy 1965-től az eddiginél jobban tudják majd kielégíteni a közvilágítási hálózat .fejlesztésének igényeit. Dr. Horgos Gyula helyeselte az interpelláló képviselő javaslatát, hogy a rendelkezésre álló higanygőzlámpa-mennyiség elosztására alakítsanak bizottságot. Az interpellációkra a miniszterek megadták a választ, amelyet az interpelláló képviselők és az országgyűlés elfogadott. Az országgyűlés ülésszaka .Vass Istvánná zárszavával ért véget. Legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság ápolása A mi politikánk mindenek előtt a szocialista országokkal való egység, barátság, együttműködés biztosítására és elmélyítésére irányul. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság mindenirányú ápolása és bővítése. A szocializmust éoítö magyar nép számára elsődleges nemzeti érdek és éltető erő az cltép- hetctlcn magyar—szovjet barátság. Ez az együttműködés és barátság arra a megingathatatlan szilárd alapra épül, hogy azonos a társadalmi rendünk, közös a világnézetünk, közösek az érdekeink és céljaink, s teljes összhangban van pártjaink és kormányaink gyakorlati politikája is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának politikája a huszadik, a huszonegyedik és a huszonkettedik kongresszuson elfogadott határozatokra épül — a mi pártunk és kormányunk politikáját pedig e kongresszusok szellemével é= általános irányvonalával egyetértésben a hetedik, és a nyolcadik pártkongresszusunk dokumentumai szabják meg. Ezen a politikán nem változtatunk, ezt folytatjuk a jövőben is, még nagyobb következetességgel. A következőkben Kállai Gyula a szocialista országok közötti sokoldalú és egyre terebélyesedő politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok jelentőségéről beszélt. Megemlítette e kapcsolatok erősítésének főbb állomásait: a magyar—szovjet aluminium- egj'ezményt, a magyar—csehszlovák megállapodást a Dunai Vizierőmű közös építéséről, az Intermetall Kohászati Programozó Iroda létrehozását. Majd a Varsói Szerződés szerepéről beszélt, amelynek kimagasló jelentősége van a szocialista országokhoz fűződő kapcsol atai nkban. Majd felvetette: a nemzetközi helyzet jelentős javulását eredményezné, ha a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai meg nem támadási szerződést kötnének egymással. Mi már holnap hajlandók vagyunk aláírni az általános és teljes leszerelésről szóló,' Magyar parlament! küldöttség utazik Afrikába Á közeli napokban dr Erdélyi Ferenc országgyűlési képviselő vezetésével parlamenti delegáció utazik Afrikába. Pénteken este a Ghánái Köztársaság nagykövete fogadást adott a küldöttség tiszteletére. Jubileumi línnenség Taskenlben Alapításának 40. évfordulóját ünnepli Szovjet-Üzbekisz- tán és az Üzbég Kommunista Part. A többnapos ünnepségsorozatra Taskentbe érkezett L. J. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, valamint a többi tizennégy szovjet köztársaság küldöttsége. Pétiteken délelőtt több ezer vendég jelenlétében a taskenti művészeti palotában az évforduló alkalmából ünnepséget rendeztek. S. R. Basidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára nagy beszédben méltatta Üz- bekisztán gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeit Ezután Leonyid Brezsnyev mondott beszédet, majd felolvasta a párt Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözlő üzenetét. Ezután sorrá felszólaltak a Taskentbe érkezett moszkvai, leningrádi, és köztársasági küldöttségek vezetői. Majd az ötórás ünnepség az Inlernacionálé eléneklésével ért véget. Földrengés Jugoszláviában Szkopjéban, Macedónia fővárosában péntekre virradó éjszaka ismét megindult a föld. A négyes erejű földrengés pánikot okozott: A lakosok tömegével hagyták el otthonaikat, de szerencsétlenség és súlyosabb anyagi kár nem keletkezett. Szkopjéban az emlékezetes tavaly júliusi katasztrófa óta ez volt az 589. földrengés. Feszültség a Közös Piacon B@l@|©séáSlt az arszagfjf ülés flléssssis®
