Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

Szombat, 1964. november 21, ES2AKMAGTARORSZAQ 3 Megyénkbe látogatott az NDK munkásőr-küldöttsége Ä Német Demokratikus Köz­társaság hazánkban tartózko­dó munkásőr-küldöttsége, melynek vezetője Walter Hor­ning, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának osztályvezetője, teg­retében a Lenin Kohászati Műveket tekintette meg. A gyár bejáratánál Laczkö Béla jelentéstétele után Neme skéri János, a nagyüzemi pártbizott­ság titkára köszöntötte a ven­dégeket. Fogadásukra rnegje­hangsúlyozva, hogy a mun­kásőrök köztiszteletben állnak, s mindenképpen példásan él­nek, dolgoznak. A tájékoztató befejeztével Walter Borning elvtárs emel­kedett szólásra, bemutatta az # Fogadás a Tiszai Pályaudvaron. nap délelőtt megyénkbe láto­gatott. Útjukra elkísérte a ven­dégeket Papp Árpád, a Mun­kásőrség országos parancsno­ka is. A Tiszai Pályaudvarra érkezett delegáció fogadására megjelent Veres Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Szarka János, a városi pártbizottság osztályvezetője, Laczkó Béla, a Munkásőrség városi parancsnoka. Kállai Lászlónak, a Munkásőrség megyei parancsnokának jelen­téstétele után a vendégek a megyei pártbizottságra indul­tak, ahol dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte őket, majd rövid tájékoztatást adott Bor­sod megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Délután a német munkásőr- küldöttség Papp Árpád és Veres Sándor elvtársak kísé­500000OD0000000000Q0000000000000000000000000 o lent Solti András, a szakszer­vezeti bizottság elnöke és Dudla. József, a KlSZ-bizott- ság titkára is. A gyárlátoga­tás előtt rövid eszmecserét folytattak a vendégek és a vendéglátók. Nemeskéri János a következőket mondotta: — örömünkre szolgál, hogy magyarországi tartózkodásuk idején bennünket is megláto­gattak az elvtársak. Annál is inkább, mert nekünk jelentős a kapcsolatunk a német kohá­szokkal. Biztos vagyok benne, hogy a tapasztalatcsere mind­kettőnk részére hasznos lesz. A nagyüzemi pártbizottság titkára ezután tájékoztatta a delegáció tagjait a gyár életé­ről, történetéről, termeléséről, majd a pártszervezetek mun­kájáról, végül részletesebben ismertette a munkásőrség gyá­ri egységeinek helyzetét, ki­Ápróság, ha hiányzik B osszankodunk, ha az üzletekben keresünk egy apróságot, és nem ka­punk. Bosszankodunk, szid­juk az ipart, a kereskedel­met, mert nem elégíti ki igé­nyünket. Ezt figyeltem meg a napokban, amikor a mis­kolci Kilián-déli lakótelep szövetkezeti házaiban jár­tam, és a tulajdonosokat hallgattam; — A lakásokban műanyag kilincseket szereltek fel. Ezek hamar eltörnek, és a hiányzó részeket nem tudjuk beszerezni. A miskolci üzle­tekben nem kaphatók... Mi­ért nincsenek a szövetkezeti lakásokban fém kilincsek az ajtókon és az'ablakokon? A bosszankodás kétségkí­vül indokolt volt. Ez jutott, eszembe, amikor Sátoralja­újhelyen jártam, s a Fémle­mezipari Müvek gyáregysé­géről beszélgettem a járási pártbizottság ipari osztályá­nak vezetőjével, Molnár Gé­zával. — A harmadik negyedév­vel bezáróan a lemezgyár 3 százalékkal lemaradt a belkereskedelmi termelési terv teljesítésével — hallot­tam tőle. Miért? Mi okozta a lema­radást? Apróság, amely hi­ányzott: kilincslyuk-takaró, úgynevezett fityegő, a gyár által készített zárakhoz. Ezt az apróságot a kooperáló vállalattól, a Danuvia gyár­tól kapják a sátoraljaújhe­lyiek. Nem csupán ez volt a iKTisradás egyetlen oka, de ez Is közrejátszott. Vonaton utaztam sátoral-O jaújhelyi munkásokkal. § — Hallom, lemaradtak ao tervteljesitéssel a lemez-0 gyárban — jegyeztem vneg.g amikor a munkára terelödöttö a szó. g — Le — bólintottak, aztán O még hozzátették; § — De nem sokkal. Ev vé-o géig behozzuk. g — Az a 3 százalék apró-o ság ... O N em bosszankodva mond- g ták. És valahogy hiá-O nyoltam ezt. Mert eszembe g jutott, milyen harciasain pa-o naszolták a Kilián-déli la-g kők, hogy sokszor egy apró-g ság, ha hiányzik, gondot je-O lent a családnak. Nem azért g jutott az eszembe, mert ép-o pen a kilincsekkel kapcso-g latbán panaszkodtak és a sá-o toraljaújhelyi lemezgyár ki-g lincseket is készít (bár ezt isg lehetne boncolgatni: nemo éppen e gyár lemaradása g miatt kaptak-e kevesebb o fémkilincset az új lakások?), g hanem más összefüggéseket, Q kerestem. Mégpedig: ha egyO apróság hiányzik otthonunk-g ból, bosszankodunk, hibáz-O tatjuk az illetékeseket, ésg szinte felelősségrevonást kö-o vételünk. De miért nem tesz-g szűk ugyanezt, ha egy gyár-g ból, közös vagyonúnkból hi-o NDK munkásőr-küldöttségé- nek tagjait, megköszönte a szíves fogadtatást, majd a kö­vetkezőket mondotta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo­cialista Egységpárt — két testvéri párt — között egyre jobban elmélyül a kapcsolat. Ez nem is lehet másként, hi­szen mindkét párt Központi Bizottsága a marxizmust—le- ninizmust vallja, azt az esz­mét, amely megváltja a vilá­got. Népeink a szocializmust építik, s ezért is természetes, hogy egyre szilárdabb kapcso­lat alakul ki közöttünk. Walter Borning elvtárs a továbbiakban méltatta a Le­nin Kohászati Művek gazda­sági jelentőségét, majd sok szerencsét kívánt a gyár vala­mennyi dolgozójának. Az NDK munkásőr-küldött­sége ezek után megtekintett néhány gyárrészleget. A késő délutáni órákban a német és magyar munkás­őrök között a nagyüzemi párt­bizottság tanácstermében új­ból eszmecserére került sor a gyárban szerzett tapasztalatok­ról. A Walter Borning elvtárs vezette munkásőr-küldöttség ma tovább ismerkedik me­gyénk életével. Koszorúzást ünnepség Miskolcon A Kommunisták Magyaror­szági Pártja 46 évvel ezelőtt, 1918. november végén alakult meg. Az évforduló alkalmá­ból pénteken, november 20- án a miskolci kommunisták koszorúkat helyeztek él azon a Szirmai utcai volt kávéhá­zon, amelynek helyiségében megalakult a KMP miskolci szervezete. Az ünnepségen a munkás- mozgalom veterán harcosain kívül részt vettek a városi pártbizottság és a városi KlSZ-bizottság képviselő; is. A megjelentek három koszo­rút helyeztek el a nevezetes épületen. A munkásmozgalom veteránjai nevében Frank Miklós elvtárs, a KMP mis­kolci szervezetének egyik ala­kító tagja helyezte el a koszo­rút. Komszomol delegáció Miskolcon A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására hazánkban tartózkodó Komszomol delegá­ció november 16 és 17-én tanulmányozta megyénkben az úttörő és középiskolai KISZ- szervezetek munkáját. Az Araszjan elvtársnő ve­zette három tagú delegáció hétfőn ellátogatott a miskol­ci Zrínyi Ilona Gimnáziumba és az Uttörőliázba. Kedden a küldöttség a ka­zincbarcikai Vegyipari Tech­nikum nevelőivel és KISZ-ve- zetőivcl, valamint a központi általános iskola csapatának őrsvezetőivel tanácskozott. A delegáció tagjai végül a KISZ Borsod megyei Bizottsá­gának vezetőivel folytatott eszmecsere során elismeréssel szóltak a kétnapos látogatás tapasztalatairól. Befejezik-e a harmadik határidőre a Semmelweis utca építéséi? A Semmelweis utcába nem néhány napja, nem is néhány hete, hanem éppen" kilenc hó­napja költöztek be az útépí­tők. Azonban csak elkezdték a munkát, de hogy befejezni mikor akarják, nem tudni. Pedig nagyon kíváncsiak rá a Semmelweis utca lakói, akik panaszukat eljuttatták a Mis­kolci Mélyépítő Vállalathoz, az I. kerületi tanácshoz és szerkesztőségünkhöz is. Pa­naszuk és aggodalmuk jogos, hiszen az útépítés jelenlegi állapotából . nem sok jó „néz ki”. Azonkívül, hogy a szenet nem tudják beszerezni, a gya­logos közlekedés is teljesen lehetetlenné vált, különösen a sáros, esős őszi napokon. „A megmaradt kaviccsal, szegély­kövekkel és betoncsövekkel még a gyalogjárókat is elzár­ták. sötétedés után és esős időben veszélyes a közleke­dés. Az utcában sok a gyerek, akik kénytelenek féllábszárig érő sárban iskolába járni” — írja a lakók nevében Adóm Mátyás. , As eretfeíi határidő: június SO A felszedés gyorsan ment. Az anyagokat is leszállították, még februárban. Aztán nyár elejéig semmi sein történt. A kitűzött határidő, amelyet a lakosokkal ismertettek, júni­us 30. volt. Eddig nemhogy az útépítéssel, de még a csőfek­tetési munkákkal se készültek el. Nyár közepén egy dózer befejezte a földkiemelési munkákat. Aztán ismét leáll­tak. Jött az esős idő, a víz nem tudott lefolyni, megállt a gödrökben, s most már csak gumicsizmával lehet az egy méter magas földhányásokat megmászni. A gyerekekét oly­kor ölben, háton viszik ki az utca végére. Az örömből, amelyet februárban éreztek a lakók, bizony üröm lett. Már nem bánnák, ha régi, gidres- gödrös utcájukat adnák visz- sza, csak végre közlekedhet­nének. As illetékesek válássá Felkerestük ez ügyben Dar­vas Lászlót, a Miskolci Mély­építő Vállalat főmérnökét. — A vállalat munkaerőhi­ánnyal küzd, alig 70 százalé­kos a létszámellátás. A fő ut­cára kellett csoportosítani az embereket. Az eredeti határ­idő, amelyet a tanács az első szerződésbe irt, október 24. volt. Csak mi vállaltuk június 30-ra. Később szeptember 30- ig kértünk határidő módosí­tást — sorolta Darvas László. Persze, mindezt belátják aj emberek, de a szenük ettől nem kerül be a pincébe. A vállalatnak számolnia kell ? munkaerő kieséssel, az időjá­rás változékonyságával, s gondosabb terveket kell készí­tenie. Felesleges felbontani addig egy utcát, amíg nem tudják, elkészülhet-e. Meg­kérdeztük a főmérnök elv- társat., előreláthatólag mikot teszik rendbe az utcát, s a la­kók milyen újabb, de mosf már reális határidővel szá­molhatnak? — Az időjárás, sajnos, visz- szavetette a munkát A Sem­melweis utcán most a sze­gélyt fektetik. Tíz nap szüksé­ges még a betonozáshoz. Úgy vélem, eső nélküli három hét alatt befejezzük az építést. Reméljük, a vállalat végre valóra váltja harmadik Ígére­tét. Juhász Judit Megnyílt Csabai Kálmán kiállítása Tegnap, november 20-án, pénteken este nagyszámú ér­deklődő jelenlétében nyílt meg Miskolcon, a Képcsarnok Vállalat Szőnyi István termé­ben Csabai Kálmán Munká- csy-díjas festőművész kiállí­tása. Ez a kiállítás az idén már a harmadik e teremben, és egyben második képcsarno­ki tárlata az illusztris mű­vésznek, aki most a legutóbbi év terméséből válogatva, hu­szonnégy olajképpel (21 tájék, és három virágcsendélet) ad számot művészi munkásságá­ról. A megnyitásra sokan jöt­tek el Csabai tisztelői, a város társadalmának, közéletének reprezentánsai. Fekete László, a városi ta­nács vb-elnöke mondott rö­vid, meleghangú megnyitó be­szédet. Részletesen elemezte a kiállító művész közéleti és művészi szereplését, illetve azt a nagyértékű társadalmi tevékenységet, amelyet a vá­ros művelődési, azon belül el­sősorban képzőművészeti éle­te érdekében kifejtett, továb­NDK műszaki könyvkiállítás a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen ányzik valami apróság? Va-O jón nem okoz-e gondot vala-Q hol, a sajátunknál egy sok-G kai nagyobb családban, kö-x zösségben az apróságok hiá-ö nya, vagy a tervteljesítésekÖ aprónyi lemaradása is? o (Ruttkay) P A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 15. évfordulója tiszteletére a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen reprezentatív mű­szaki könyvkiállítás nyílt. A megnyitó beszédet dr. Béda Gyula tudományos rektorhe­lyettes tartotta. Szavaira Ernst Ulrich Kloock, az NDK nagy- követségének kul túrattaséja válaszolt,. A megnyitáson jelen voltak az egyetem oktatói, professzorai, tisztségviselői, élükön dr. Zambó János rek­torral. A köszöntő szavak után Ernst Ulrich Kloock, a kísére­tében lévő Erhard Weckesser követség! osztályvezető és az egyetem tisztikara megtekin­tette a műszaki könyvkiállí­tást. A kiállítás az NDK nagykö­vetsége, a Művelődésügyi Mi­nisztérium támogatásával, s a miskolci műszaki és idegen­nyelvű könyvesbolt közremű­ködésével jött létre. Gerincét mintegy 400 válogatott műsza­ki könyv alkotja, amelyet je­lentős folyóirat-anyag egészít ki. Külön részleg mutatja be az NDK műszaki egyetemei­nek, főiskoláinak gazdag és sokoldalú publikációs tevé­kenységét, az egyes intézmé­nyek önálló kiadványait. Szá­mos tabló számadatokkal és grafikonokkal illusztrálja az első szocialista német állam nagyarányú gazdasági Ss kul­turális fejlődését. A kiállítás híven tükrözi a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemnek és két testvér- intézményének. o freibergi Bergakademie és a magde- burgi Műszaki Főiskola fenn­álló baráti kapcsolatát, tudo­mányos együttműködését. A kiállítás megnyitása al­kalmával tudomást szereztünk arról is, hogy az NDK nagy­követe értesítette az egyete­met: a kiállított könyvek je­lentős részét, szabad kiválasz­tás alapján a baráti német ál­lam a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemnek ajándé­kozza. bá azt a munkásságot, ame­lyet a város vezetésében a kü­lönböző társadalmi szerveze­tekben betöltött, vállalva, sokszor a művészi alkotó­munka rovására menő legkü­lönfélébb társadalmi megbí­zásokat, népszerű és népsze­rűtlen feladatokat egyaránt. — Mostani kiállítása a borso­di táj alföldi vidékének, a Ti­sza egy szakaszának festői gyűjteménye, s alkotói szán­déka a Juhász Gyula-i költé­szet vászonra vitele: az ezer arcú folyó környékének sok­színűségét bemutatni — emel­te ki Fekete László, majd így folytatta: —- A napsütés derű­jében fürdő fák, vagy a bo­rús. komor hangulatot árasztó i táj érzelmi finomsága mind- mind ezt a célt szolgálják. A zöld kiapadhatatlan változa­tainak és harmóniáinak kere­sésében fejezte ki a termé­szet végtelenül gazdag szépsé­géről azokat az emberi örö­möket.. amelyek a táj szemlé­lése nyomán eltöltik a lelket. Nemes küldetésnek tekinthet­jük ezt a vállalkozást, amely a város betonos, aszfaltos szürkeségébe zsúfolt embe­rekhez igyekszik közel hoznia természet értékeit, szépségét, így -próbálva derűsebbé tenni a mindennapi életet. A hivatalos megnyitás után a megjelentek megtekintették a tárlat anyagát. Megkezdte imiukáját Európa legkorszerűbb rádióizofóp laboratóriuma ' 'V' #! T ^ ^ * ' JÄ- X Vy-; í, $ .vt'Sl ; í I; y \ :i t ... Sly . •• ; A napokban adták át. rendeltetésének az Állat orvostudományi Egyetem élettani tanszékének rádióizotóp laboratóriumát. Az in­tézmény a maga nemében jelenleg Európa legkorszerűbb létesít­ménye. A munka pontosságát a legmodernebb berendezések se­gítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom