Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
I Világ proletárjai, egyesülieleid r Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megyénkbe látogatott az ÜDM munkásör-küldötisége Mikor fejezik be a Semmelweis utca építését? Rádió- cs tv-mwsor XX. évfolyam, 273. szám Ára: 50 filler Szombat, 196!. november 21. Ilid avatás N emcsak Budapest ünnepel ma, nemcsak Pest és Buda lakossága köszönti örömmel az újjáépült Erzsé- bet-híd átadását. Az egész ország örül, hogy ismét együtt találhatjuk fővárosunk szép hídjait. Csaknem 20 esztendeje, hogy az Erzsébet-híd 1945. január 18-ának éjszakáján áldozatul esett a nácik vandál pusztításának. A budai hídfő egyik lánckamrájában robbant a trinitrotoluol, a budai hídkapu, a pilon elcsavarodva a Dunába dőlt, s a mederbe ejtette terhét, a legszebb budapesti hidat. Negyvenkét esztendős volt halálakor ez a maga korában mérnöki remekműnek számító híd. Kellemes arányait, pályatestének finom ívét, világszerte elismerték. Mind az akkori legnagyobb ívű láncszerkezetű híd világraszóló alkotás volt. Amikor először láttam, már a hullámsírba dőlten emlékeztetett az elvonult pusztítás borzalmaira. Parányi, budai dohányárudában, ahol házi töltésű, förtelmes ízű cigarettát, házilag sütött, ízetlen buci, pogácsa és máié, vagy fűrészpor kereszteződéséből ., született „süteményt” . árusítottak, felfedeztem egy levelezőlapot, amelyen világszép karja még kecsesen nyúlt át Pestről Budára. Néhány nap múlva, rokon-keresőben, vonattetőn utazva mutattam valakinek az egykori Pestről őrzött emléket, s akkor még ezt is elfújta a szél. De sok hídavatáson, örömteli, újat köszöntő ünnepélyes pillanatban jutott már eszembe ez a kis szélroham! S mindig mosolyt fakasztott, mert hiszen, ha reméltük is, hogy jobb lesz, de vajon hittük-e teljes biztonsággal* hogy nemcsak felépül, hanem szebb is lesz ez a romokban heverő ország? Az Erzsébet-híd romjai mellett igen sokan talán akkor tudtunk először mosolyogni, amikor megszületett a kis pontonhíd, s a romok közt is törhetetlen pesti néphumor, rögtön elnevezte „Bös- kének”, a Margit-hid mellett épült törékeny, ingatag társát pedig „Manóinak”. A z elmúlt négy esztendőben naponta százak, ezrek figyelték a Duna partján a gigászi munka' egy- egy érdekes mozzanatát, és sokan visszaemlékeztek ezekre az első mosolyokra, amikor a szívek mélyén még ott lappangott az aggódás, a féltés. Mennyivel jobb lesz ma mosolyogni az újabb szilárd, a réginél is szebb, karcsúbb, Dunánkat átívelő kapocs avatásánál, akár ott, a folyó partján állva, akár a televízió képernyőjét figyelve. Sok millióan figyeljük ma boldogan Dunánk ékességét, húsz esztendőnk egyik újabb alkotását. És ha egy pillanatra mégis elborul tekintetünk, ha egy pillanatra aggódás, féltés szorítja össze öklünket, nem lesz az ünneprontás. A trinitrotoluolt felrobbantó, a fél világot lángba borító, tízmilliók halálát okozó kéz jut eszünkbe. A vandalizmus, az embertelenség, a háború keze, a pusztításé, amelyet bilincsbe kell vernünk. Bilincsbe, amit együttes erővel kovácsolhatunk elszákíthatatlan- ná. Milyen szép is új hidat ■ ■ avatni, milyen jó békében élni, milyen megnyugtató érzés a béke hídját építő százmilliókkal együtt munkálkodni! (P. s.J Múzeumba bérűitek azok az eszközök, amelyekkel Kossuth Lajos is kísérletezett Az egykori sárospataki főiskola legrégibb épületében, az 1771-ből származó, úgynevezett ó-kollégiumban gazdag történelmi emlékeket őriznek. Az ősi épület boltíves szobáiban helyezték el a diákváros ma már nagyhírű iskolamúzeumát. Az állandó jellegű kiállítás egyik nevezetessége és érdekessége a régi fizikai eszközök gyűjteménye. Ezek egy x'észét az 1770-es évek elején a külföldi országokban járt magyar professzorok hozták Patakra. Ilyen, többek között, a világon szinte egyedülálló, mécs-világítással működő vetítőberendezés, amelyet holland mesterek készítettek, az 1708-ban vásárolt légszivattyú készülék és a különböző mikroszkópok. Ezekkel hajdanán még II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a pataki vár ura is kísérletezett. A ritkaságnak számító gyűjtemény az idén újabb értékekkel gyarapodott. A sárospataki II. Rákóczi Ferenc Gimnázium mintegy 80 olyan fizikai kísérleti eszközt ajándékozott a múzeumnak, amelyeket az 1800-as években Magyarországon a tokaji As a kassai mechanikusok gyártottak, és a főiskolán használták. Ezek ' között vannak még ma is jó minőségű távcsövek, kezdetleges áramfejlesztők, különböző hőmérők és a zemp- léni-regéci hutákban előállítóit üveghengerek. A fizikai eszközök történelmi érdekessége, hogy azokkal a sárospataki főiskolán tanuló Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Tompa Mihály is kísérletezett. Az ajándékba kapott fizikai tárgyak érdekesebb darabjait a múzeum még az idén bemutatja a látogatóknak. Irodalmi színpad alakult Tolcsván A közelmúltban alakult meg Tolcsván, egyelőre 16 közreműködővel az irodalmi színpad. A csoportban többségben 18—22 éves fiatalok működnek közre. Ma, november 21- én, szombaton este tartják első önálló bemutatkozásukat. A huszadik század magyar irodalmának legszebb darabjaiból nyújtanak ízelítőt. Az est összekötő szövegét Sajó László, a csoport vezetőjének férje, szintén helybeli pedagógus írta és mondja. Az irodalmi színpad iránt a községben és a környéken nagy az érdeklődés. Sokféle módon segítik munkájukat. Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Elfogadták a vízügyi törvény javaslatot — Péter János beszámolója a Magyar NépBiöztársaság külpolitikájáról — Kállai Gynia felszólalása — Interpellációk Az országgyűlés pénteken Az ülést Vass Istvánná, az a vízügyről szóló törvényja- délelőtt 10 órakor folytatta országgyűlés elnöke nyitotta vaslat feletti vitát, tanácskozását. meg. A képviselők folytatták Losonesi Pál válássá Ezután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, hogy a vízügyi törvényjavaslat vitája megmutatta, hogy a vízgazdálkodás, amely azelőtt lényegében csak a szakmai köröket foglalkoztatta, jelentős társadalmi üggyé vált. Majd így folytatta: — A felszólalók többsége vízkincsünk védelmét olyany- nyira fontosnak ítélte, hogy az eddiginél hatásosabb intézkedéseket sürgetett a szennyezés ártalmainak megszüntetésére, a minőség megóvására. A törvényjavaslat szigorú. intézkedéseket tartalmaz. — A szennyvíz-bírság azonban nem öncélú bevétel. Éppen azt szolgálja, hogy fel- használásával is elősegítsük a szennyvíztisztító berendezések építésének és korszerűsítésének meggyorsítását. — A kormány is szükségesnek tartja és megfelelően támogatja, Hogy a vízügyi, egészségügyi és egyéb illetékes szervek továbbra is fokozott figyelmet fordítsanak a szennyvíztisztítási technológia tökéletesítésére, a vízkémiai és vízbiológiai kutatások fejlesztésére. Eh- , hez jelentős segítséget ad a KGST keretében kialakult tudományos együttműködés, s adnak azok a tanulmányok, és ajánlások, amelyeket ebben a kérdésben a KGS.T szervei kidolgoztak. A szomszédos országokkal kötött kétoldalú egyezmények is kellő alapot nyújtanak ahhoz, hogy. vízügyi szerveink erőfeszítései a határfolyók szennyeződésének megszüntetésére eredményre vezessenek. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az egyesített bizottságok javaslataival, valamint dr. Zsig- mond Lászlónak a 23. paragrafusra vonatkozó javaslatával együtt fogadja el. Az országgyűlés a földművelésügyi miniszter válaszát és — a javasolt módosításokkal — a vízügyről szóló törvényjavaslatot. egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánná szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével .folytatódott a tanácskozás. Napirend szerint következett a külügyminiszter beszámolója a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájáról. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Péter János külügyminiszter beszéde Beszéde elején a külügyminiszter rámutatott: A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai az utóbbi időben nagymértékben növekedtek. Majd arról szólt, hogy külpolitikai tevékenységünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy 1. Erősítsük a szocialista országok összefogását. 2. Fejlesszük a szocialista és a többi antiimperialista ország kapcsolatait és együttműködését a kolonializmus és neoko- lonializmus teljes felszámolásának gyorsítására. 3. Erősítsük a népek harcát a termonukleáris, háború veszélye ellen a nemzetközi béke megszilárdításáért. 4. Fejlesszük kapcsolatainkat a nyugati kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés jegyében, a kölcsönös előnyök álapján. Először a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink kérdésével foglalkozott. Ebben a szövetségi rendszerben — mondotta —, különleges helye és szerepe van a szocialista országok elsőszülöü- jének. a Szovjetuniónak. A világ minden népe közölt a Szovjelunió népei szenvedlek. áldozlak és alkottak a legtöbbet más népek szabadságáért, felemelkedéséért, a gyarmati rendszer széteséséért, a béke megvédéséért. A Szovjetunió a fő tépyező abban — természetesen a köréje csoportosult nemzetközi béketáborral együtt —. hogy a harmadik világháborút sikerült mind a mai napig elhárítani, sőt, hogy reális célkitűzés lehet a termonukleáris háború veszélyének, ezzel együtt bármiféle világháború veszélyének végérvényes kiküszöbölése. A béke további védelme megköveteli a szocialista országoktól, a háborús veszély ellen mozgósítható minden antiimperialista erőtől a fokozott összefogást, együttműködést a Szovjetunióval a feszültségek enyhítéséért, az imperialista agresszió veszélyeinek felszámolásáért, az általános és teljes leszerelésért. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri, baráti, szövetségi kapcsolatainkat tehát nem egyszerűen szomszédságunk, közös érdekeinek sorozata határozza meg, hanem az a világpolitikai felelősség, és hatékonysága is, amelyet mi a Szovjetunióban látunk. Éppen így a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elvei és gyakorlatai gém csak egyszerűen e szervezetek tagországaival fűznek egybe bennünket, hanem ezeket az elveket és gyakorlati akciókat kívánjuk alkalmazni az olyan szocialista országok felé is, amelyek nem tagjai ezeknek a szervezeteknek. Ezután a külkereskedelemről, a forgalom növelésének jelentőségéről szólott. Kijelentette, hogy külkereskedelmi forgalmunk szocialista viszonylatban főleg akkor növelhető tovább, ha fejlesztjük és tervszerűbbé tesszük az ipari kooperációt és szakosítást. öt testvéri szocialista ország a nemzetközi feszültség provokációk veszélyével különösen megterhelt szakaszán él: mondotta a későbbiekben a miniszter. Távol-Keleten a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a nyugati féltekén a Kubai Köztársaság és itt Kö- zép-Európában a Német Demokratikus Köztársaság. A békéért, biztonságukért, a szocializmus vívmányainak, védelméért vívott harcukban teljes szolidaritásunkról biztosítjuk őket. Ez ellen a kedvező lehetőség ellen most új akciót szerveznek: a NATO multilaterális atomütőerőt, s ennek fő tényezői a nyugatnémet és amerikai militarista körök. A revansista német militarista körök hatalma duzzasztására irányuló törekvések amellett, hogy újabb akadályokat gördítenek az európai ésszerű rendeződések útjába, új veszélyek árnyait ébresztik fel Németország nyugati szomszédai felett is a- békéjük közvetlen .. veszélyeztetését érző szocialista országokat pedig a szükséges védelmi ellenintézkedésekre sarkallják. Majd áttért az' afrikai, az ázsiai, a latin-amerikai országokhoz fűződő kapcsolataink kérdéseire. Elmondotta, hogy kormányunk nagy figyelmet fordít együttműködésünk fejlesztésére a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival. A továbbiakban a szónok az el nem kötelezett országok kairói értekezletéről beszélt. Ezt követően a fejlődő országoknak a nemzetközi életben tapasztalható kedvező hatásáról szólott. Majd az Egyesült Arab Köztársaság, az Algériai -Demokratikus és Népi Köztársasággal folytatott megbeszélésekről, Jemen elnökének és Etiópia császárának magyarországi látogatásáról szólt A továbbiak során Pétéi János beszédében felsorolta, hogy mely országokkal tartunk fenn külképviseletet Af(Folytatás a 2. oldalon.) Az ülésteremben.
