Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-08 / 236. szám
Világ proletárjai, egyesüli eteti A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÜGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 236. szám Ara 50 fillér Csütörtök, 1964. oki óbor 8. fii! pufii a mufkásvésíelemre I O rszágunkban, a párt gazdaságpolitikájának megfelelően, jelentős erőfeszítéseket tettünk a munka technikai ellátottságának növelésére: Ezzel összefüggésben meggyorsult az elavult termelőberendezések felújítása, a korszerűbb termelési eljárások bevezetése, az elavult, régi üzemek rekonstrukciója. A különböző iparágakban lényegesen csökkent a nehéz fizikai, az egészségre ártalmas munka: általában mindenütt céltudatosabb, tervszerűbb lett a műszaki, a gazdasági vezetők munkája. Mindez azt jelenti, hogy az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt a jelszó tartalmi megvalósítására törekszünk: országunkban legfőbb érték az ember. A munkásvédelem tömegmozgalommá vált hazánkban: lelkes aktívák és munkásvédelmi őrök egész kis hadserege vigyáz dolgozó társaik testi épségére és egészségére; az üzemele többségében szemléltető eszközökkel, filmekkel, oktató táblákkal segítik, hogy a dolgozók eredményesebben sajátíthassák el a szükséges ismereteket, máshol, egyes munkakörökben kötelező biztonságtechnikai vizsgát kell tenni a vonatkozó munkásvédelmi előírásokból. Az is az ember érdekében történik, hogy a felsőoktatásban, a műszaki egyetemeken, a vegyész-karokon önálló tárgyként bevezették a munkásvédelem oktatását, és máris érezteti hatását, hogy évről évre mind több munkásvédelmi szakmérnök hagyja él a. Felsőfokú Munkás- védelmi Tanfolyamot. örvendetes, hogy már mind többen átérzik: a balesetek családok tragédiájának forrásai lehetnek, és természetesen kihatnak a termelésre, a jólét növekedésére is. A szakszervezetek, a különböző társadalmi szervek mindent elkövetnek a még jobb munkakörülmények megteremtéséért, a balesetek elkerüléséért, kormányunk pedig törvényesen is előírta az illetékes szakminisztériumok feladatait, meghatározta a vállalatvezetők felelősségét. Ezért is vetődött fel olyan élesen a Szaktanács elmúlt heti ülésén a munkásvédelem, ezért mondták ki ismét: gyárainkban és a legkisebb termelő üzemben is elsőrendű feladat a balesetek elkerülése, a dolgozók testi épségének védelme. A „minden áron való termelés” szemlélete káros, és balesetek forrása lehet. Szükséges, hogy a szak- szervezetek fokozzák segítő, ellenőrző munkájukat, és mindenütt megköveteljék a biztonsági előírások betartását. Állandóan ellenőrizni kell, hogy a gépeket ellátták-e védőberendezésekkel, s hogy azok megfelelnek-e az előírásoknak. Nem utolsósorban gondoskodni kell arról Is, hogy a karbantartások, felújítások sorún pótolják a hiányokat, cseréljék ki a rossz védő- berendezéseket. [cm tettünk meg mindent. Sajnálatos és mélyen elgondolkodtató, gg év első feleben a baleseti helyzetnél visszaesés tapasztalható. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az 1000 munkásra jutó balesetek száma 3 százalékkal, a halálos balesetek száma 10 százalékkal emelkedett. A legsúlyosabb a helyzet az élelmiszeriparban és az építőiparban, valamint a közlekedés területén, De kedvezőtlenül alakultak a baleseti arányok az elmúlt esztendőben a vas-; Bofdog-e ön, Húszéves ? K iparban és a gépgyártásban is. Ezek a tények szükségessé teszik, hogy kutassuk a balesetek okait, mindent meglegyünk ellenük, s ahol szükséges, felelősségre vonást is alkalmazzunk. Az egyik ok, hogy sok üzemben még mindig nem tesznek meg mindent a munkakörülmények javításáért. Bár a szocialista üzemvezetésre általában a termelékenység emelését szolgáló technikai színvonal emelése, a jobb munka- és üzemszervezés, a munkaidő jobb kihasználása a jellemző, mégis előfordul, hogy üzemeink egy részében a termelésben jelentkező hibákat kapkodással, mértéktelen és indokolatlan túlóráztatásokkal igyekeznek pótolni. A munka- és üzem- szervezési hibák gátolják a folyamatos termelést, zsúfoltságot, rendetlenséget okoznak, hozzájárulnak a balesetek számának növekedéséhez. Tudjuk, hogy anyagi eszközeink végesek. Mégsem nyugodhatunk bele, hogy az utóbbi években a minisztériumok számos üzem részére nem biztosítják azokat a pénzügyi és anyagi eszközöket, amelyekre a munkakörülmények javításához feltétlenül szükségük volna. Mint azt a Szaktanács ülésén is hangsúlyozták: egyes Iparágakban a szociális ellátottság a követelményekhez képest romlott, éppen ezért szükséges, hogy az eddigieknél határozottabb intézkedéseket valósítsanak meg. Elsősorban fokozni kell a munka- körülmények javítását és ezzel együtt a munkahelyi ellátottságot. emcsak a törvényes előírás, nem csupán a paragrafus szabja meg, hanem szocialista rendünk lényegéből is fakad: a műszaki, gazdasági vezetők állandóan gondoskodjanak róla, hogy a munkások megismerjék a munkájukkal összefüggő biztonsági előírásokat, hogy ne tűrjék a rendbontást, éljenek jogaikkal és szükség szerint büntessék a szabályok megszegőit. Gyakori azonban, hogy éppen maguk a vezetők szabálytalankodnak, s az is előfordul, hogy amikor új beruházások és rekonstrukciók során a költségkeretek kimerülnek, a biztonsági és szociális létesítmények „megtakarításával” igyekeznek ^egyenesbe jutni”. De nem okolhatjuk egyoldalúan csak a vezetőket. Hibáz- tathatók azok a dolgozók is, akik nem egyszer könnyelműségből, felelőtlenségből nem használják a testi épségüket védő eszközöket, így saját hibájukból okoznak károkat ön- maguknak és üzemüknek. Bátran mondhatjuk, hogy a felelőtlenség megszüntetésével a balesetek kétharmad részét el lehetne kerülni Á llamunk az emberről való fokozottabb gondoskodás következtében, a balesetek megelőzésében tovább növelte a vállalatok anyagi felelősségét. De teljes bizonyossággal csak akkor mondhatjuk, hogy mindent megtettünk a balesetek elkerüléséért, ha az emberek védelme, munkakörülményeinek javítása még inkább tömegmozgalommá válik, ha vezetők és beosztottak, minden dolgozó azon fáradozik, hogy az egészség és a testi épség legfontosabb legyen, ha a munkásvédelmet sehol nem rendelik a termelési érdekeli alá, _ Onodvári Miklós Á Tiszai Vegyikombinátban hamarosan megkezdik a 34 százalékos, nitrogén tartalmú ammónsalétrom műtrágya gyártását. Ez a műtrágya nemcsak robbanásveszélyes, hanem a hosszabb tárolás alatt összetapad, s így kiszórása sok nehézséget okoz. Ezért a szovjet tervdokumentáció előírása szerint a gyár területén csak 500 tonna befogadására alkalmas raktárai Vallomás Franciaországról Nőttön nő az igény a kölcsönző hálózat iránt Napi 35 vagon cukor A Szerencsi Cukorgyárban megkezdődött az idei cukorrépa feldolgozása. Borsod, Szabolcs és Hajdú megyéből naponta 2S0 vagon cukorrépa érkezik, amit a három műszakban dolgozó gyárban még aznap feldolgoznak. Tóth Józsefné és Stelán Ferencné a mokkacukrot csomagolja. Foto: Birg és Árpád Műanyag zsákokat készítő üzem épü! a Tiszai Vegyikombinátban építettek. Ez pedig egy napi termelés tárolására sem elegendő. A MÁVAG-gal történt megállapodás értelmében a nátron papírzsákokba ömlesztett műtrágyát azonnal vasúti kocsikba rakják, és rendeltetési helyükre szállítják. Ehhez, amikor a gyár már teljes kapacitással működik, naponta 60 zárt vagon szükséges, és Taaicskszstt a Hazafias íiópfrcat negyei bizottsága Ä Hazafias Népfront megyei bizottsága október 7-én, szerdán Németh Imre ország- gyűlési képviselő elnökletével ülést tartott. Az ülésen megjelent és felszólalt Demo László, a megyei pártbizottság ágit. prop, osztályának vezetője. Első napirendi pontkánt a bizottság megtárgyalta a népfrontbizottságok tennivalóit a megyei mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban. A napirendi pont előadója ár. Lacz- kó István, a megyei tanács vb elnökhelyettese volt. A hosszas vita eredményeként a bizottság határozati javaslatai között szerepel, hogy a mezőgazdasági népfront-munka előterében a gyenge tsz-ek megsegítésének, a dortVbvidé- ki területekkel való foglalkozásnak, Toka j-Hegyal j a rekonstrukciójának, a háztájival kapcsolatos kérdéseknek, valamint a szakmunkásképzésnek és ellátásnak kell állnia. Ezután a bizottság meghall gáttá Nagy Tibornakt a megyei KlSZ-bizottság osztályvezetőjének tájékoztatóját a megye ifjúságának helyzetéről, különös tekintettel a közelgő KISZ-kongresszusra. Október 19-tói—november 5-igs Műszaki könyvnapok Solt Sándor, a Műszaki Könyvkiadó igazgatója szerdán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatót tartott az október 19, és november 5. között megrendezendő műszaki könyvnapokról. — Az országos rendezvénynyel megfelelő szakmai tájékoztatást kívánnak nyújtani a yárak, ipari üzemek, kutató- és tervezőintézetek műszaki szakembereinek — mondotta. Körülbelül 400 helyen — mintegy 150 budapesti és 240 vidéki gyáregységben, műszaki intézetben — rendezünk könyvnapokat, olvasó—szerző találkozókat. Azután szólt a műszaki könyvkiadás számszerű fejlődéséről; az 1957, évi, 2500 ív terjedelemben megjelent 145 kiadvánnyal szemben az idén körülbelül 250 szakmunkát adnak ki, mintegy 5100 ív terjedelemben. A tavalyi 150 000-rel szemben az idén 220 000 összpél dányszámban megjelenő újdonságokkal együtt a könyvnapon forgalomba kerülő munkák száma meghaladja a 400-at, előfordulhat, hogy ezt a meny- nyiséget a vasút nem minden esetben tudja biztosítani. Ezért a borsodi gyár vezetői már most felkészültek termékük megfelelő tárolására. Egyelőre 18 000 tonna műtrágya szabadban történő raktározására polietilénből készült zsákokat vásárolnak, amelyeket egy különleges hegesztőkészülékkel légmentesen le tudnak zárni. Nagy előnye, hogy az ilyen zsákokban tárolt műtrágya nem tapad ösz- sze, a termelőszövetkezetek földjein is hosszú ideig tárolható, és nyitott vagonokban is továbbíthatják. Ezért tervbe vették, hogy az elkövetkező években a Tiszai Vegyikombinát területén polietilént előállító üzemet és műanyagzsákokat készítő gyárat építenek. A polietilén gyár építését előreláthatólag már a jövő évben megkezdik. Szocialista szerződési kötöttek A több mint félévszázadé: miskolci művésztelepen éle alkotók és a megye közönsége közötti kapcsolat erősödését mutatja, hogy az idén f borsodi nagyüzemek jelentő; részt vállaltak a mecénás sze repből. A diósgyőri Lenit Kohászati Művek után amelynek évek óta van szó cialista szerződése Lukovszk> László kétszeres Munkácsy- díjas festőművésszel, mos négy további üzem, a Tisza Vegyi kombinát, az Ózdvidék Szénbányászati Tröszt, az Óz di Kohászati Üzemek, valamint a Borsodnádasdi Lemezgyár részesít évente 15—20 00Í forint értékű támogatásból négy festőművészt, akikké! szocialista szerződést kötött. A képzőművészek ennek ellenértékeként a gyár életé!, termelő munkáját megörökítő alkotásokat készítenek az üzemek díszítésére. Új munkásszálló épül a miskolci Selyemréten X Borsod megyei Kpítőipari Vállalat dolgozói az év kilenc hónapjában, nagyobbrészt Miskolcon és Ózdon, 790 lakást adtak át Ezeknek mintegy 515 százalékát már közép- és nagyblokkokból szerelték össze, és számos új otthonban, a nagyobb kényelem biztosítására, beépített bútorokat, korszerű gázkandallókat és hősugárzókat helyeztek eh Az új technológiák szélesebbkö- rű alkalmazásával elérték, hogy egy-egy lakóházat a terÜlést tartott az SZMT elnöksége Tegnap, október 7-én délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége. Az ülés első napirendi pontjaként a MÁV miskolci Igazgatósága idei első nyolc hónapi tervének teljesítéséről tájékoztatta a megjelenteket dr. Pásztor Pál, az igazgatóság vezetője és Juhász Lajos, a Vasutas Szak- szervezet megyei bizottságának titkára. A tájékoztatóhoz az elnökség tagjai közül sokan hozzászóltak, hasznos javaslatokat. mondtak el és több kérdésben tanácsot kértek a jelenlevő Gulyás János elv- társtól, a Vasutas Szakszervezet országos titkárától. A továbbiakban az SZMT elnökségi ülése megvitatta a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete elnöksége ez év március 31-i intézkedési tervének végrehajtását, az SZMT művelődési házának 1964—65. évi műsortervét, a KPVDSZ megyei bizottságának tájékoz tatóját a lakosság szénellátá sának helyzetéről, és azt a javaslatot, amely megyénkben az évi üzemegészségügyi komplextervek irányelveire vonatkozik. Az elnökségi ülés egyes napirendi pontjairól külön cikkekben, lapunk későbbi számaiban beszámolunk. vezettnél előbb, 8.7 hónap alatt építettek fel. A negyedik negyedév első hónapjaiban az építők újabb nagy munkához kezdtek. A vidékről bejáró dolgozók kényelmes elhelyezése céljából új építőipari munkásszállót létesítenek. A selyemréti 460 férőhelyes szálló építésére mintegy S millió forintot költenek. A négyemeletes épületben éttermet, mosdókkal felszerelt négyágyas szobákat alakítanak ki, és minden emeleten hideg-meleg vizű fürdőt létesítenek. A földszinten iskolai oktatásra alkalmas szobákat és társalgót rendeznek be. Az új szálló, amelyet fedett folyosóval kapcsolnak össze az elmúlt években felépült, már üzemelő 800 személyes munkásszállodával, a jövő év végére készül el. így a selyemréti új városrész konyhával, éttermekkel, társalgókkal és könyvtárakká' ellátott munkásszállodája 1200 bejáró dolgozónak lesz majd második otthona. Rendelet az új növény- és állatfajták nemcsítőinek jutalmazásáról Az őj rendelet a vetésterület nagyságától függetlenül, az új növényfajták előállításúnak népgazdasági fontossága szerint állapít meg három kategóriát. Valamivel emelték a jutalmak összegét is, ami a növényfélétől, illetve az új fajta értékétől függően 8000- től 50 000 forintig terjed. A földművelésügyi miniszter rendelete most elsőízben állapítja, meg hogy az üj állatfajták kinemesítői, illetve meghonosítói és az új termelés- és tenyésztéstechnikai eljárások kidolgozói milyen ösz- szegű jutalomban részesülhetnek. A legnagyobb összeg mindkét esetben 100 000 forint. Az új állatfajták fenntartásáért a nemesítők a fájt- szaporulatának megfelelő ös: szegü jutalékot Is kaörtaK.
