Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

füSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1964. október S, Jelentési fi*©Is^®lsalsis»«i>ik a kairói értekezleten Az el nem kötelezett orszá­gok kairói csúcsértekezleté­nek eddigi menete azokat iga­zolta, akik a konferenciában az imperializmus és a gyarmati rendszer elleni aktiv harc ha­ladó fórumát látták, Ezt nem­csak Csőmbe egyhangú és ha­tározott visszautasítása mu­tatta meg, hanem a szerdai ülés — az eddig kétségkívül legjelentősebb tanácskozás — több felszólalása is. Ezen a napon olyan ismert •'olltikusok szólaltak fel, mint Kwame Nkrumah ghanai, Ben Bella algériai elnök, Hai- lé Szelasszié etióp császár és Sasztri indiai miniszterelnök. Rajtuk kívül Burma, Nigéria és Szomália képviselője is be­szédet mondott. Az ülésen elhangzott fon­tosabb megnyilatkozások kö­zül kiemelkedik az, amelyben Nkrumah elnök igen hatá­rozottan állást foglalt a két német állam közt folytatan­dó tárgyalások szükségessé­ge mellett, s ezzel a Német Demokratikus Köztársaság helyes álláspontját támo­gatta. Fogadás a lengve! Siűlfiöüség tiszíelelére Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag.ia, a. Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Parlament delegációs termében szerdán este • foga­dást adott a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bi­zottság 5, ülésszaka alkalmá­ból hazánkban tartózkodó len­gyel küldöttség tiszteletére. Sasztri indiai miniszterel­nök kérte az el nem kötele­zett országokat, vessék latba teljes erkölcsi erejüket és be­folyásukat, hogy a még vona­kodó államok is csatlakozza­nak a moszkvai atomcsend- szerződéshez. Határozottan és egyértelmű­en foglaltak állást a szerdai ülés szónokai Kuba igaz ügye mellett. Ben Bella követelte, adja vissza az Egyesült Álla­mok Guantanamót a kubai népnek, szüntesse meg a blo­kádot és a háborús fenyegető­zést. Hasonlóképpen nyilatko­zott Oszmán szomáli elnök is. Csaknem minden szónok ál­lást foglalt a kongói kérdés sürgős rendezése mellett. Kádár János fogadta * a Nationaí-Zeitung I munkatársát Kádár János, a magyar for- * radalmi munkás-paraszt kor- * mány elnöke szeptember 25- X én fogadta dr. V. Bretholz-ot, * a baselj Nalional-Zeitung * munkatársát, a hamburgi £ Welt, am Sonntag diplomáciai * levelezőjét. f. A Welt am Sonntag szép- * lember 27-i és október 4-i szá- X ma és a baseli National-Zei- 5 tung október 4-i száma közöl- * te a Bretholz-nak a beszélge- * tésről írott cikkeit. * 4z NDK nemzeti néphadseregének ünnepi díszszemléje Szerdán reggel pontosan ki­lencet ütött a berlini újváros­háza órája, amikor a Német Szocialista Egységpárt és az NDK vezetői a köztársaság lő. születésnapjára Berlinbe érke­zett külföldi vendégekkel együtt elfoglalták helyüket a Marx-Engels téren felállított dísztribünön. A tribün végső sorában ott volt Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, az Ál­lamtanács elnöke, továbbá az NSZEP Politikai Bizottságá­nak, az NDK Minisztertaná­csának tagjai, a Nemzeti Front pártjainak vezetői. Heonyid Brezsnycv, a szovjet párt- és kormányküldöttség . vezetője Walter Ulbricht mellett ál­lott. Biszku Béla, a magyar küldöttség vezetője pedig Al- bei't Norden professzor és Max Reimann között foglalt helyet. Három vas a tűzben Karikatur: *T>te Welt*/Hartun£ Az NDK nemzeti néphadse­regének díszszemléjét Wagner altábornagy. nemzetvédelmi miniszterhelyettes vezényelte és Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter fogadta. Az NDK nem­zeti himnuszának eljátszása sjs * * * * * * * itt * közben 21 ágyúlövés reszket- íj; tette meg a levegőt, majd kéz- * detét vette a csapatok felvo- * nulása. % A háromnegyedórás dísz-* szemle után megkezdődött a % fővárosi lakosság nagyszabá- * sú ünnepi felvonulása. S A kémkedő nyugati diplomatákról Az Izvesztyija, foglalkozva a kémkedő amerikai és angol diplomaták ügyével, rámutat, hogy e „diplomata-kémek” komoly kárt okozhattak volna a szovjet állam biztonságá­nak. Az Izvesztyija tudósítói megtekintették a szovjet ál­lambiztonsági bizottságban a „diplomata-felderítők” jegy­zeteit tartalmazó füzeteket. Négy ilyen füzetet írtak tele azokról a transzszibériai vas­útvonal mentén fekvő objek­tumokról, amelyek a legjob­ban érdekelték az imperialis­ta hírszerzőket. A lap közli a vonatkísérő személyzet nyilatkozatát. Eszerint az égylk állomáson a kémkedő diplomaták majd­nem lemaradtak, mert meg­láttak egy hadianyaggal meg­rakott szerelvényt, és kiszáll­tak a vonatból, hogy alaposan megnézzék és közelről lefény- íj; képezhessék a rakományt. * „Szívesen látunk mindenkit, * aki becsületesen együtt akar* működni velünk — hangzik * befejezésül az Izvesztyija cik- jjj ke —, a kémeket, jaármilyen * rangot, vagy címet is viselje- íjí nek, nem tűrjük.” * ____________ * * * K özös közlemény Nasszer és Sasztri * tárgyalásáról | Kairóban közös közleményt * adtak ki Sasztri indiai mi- í niszterelnök, az Egyesült Arab * Köztársaságban tett hivatalos * látogatásának befejeztével. íjí A közlemény hangsúlyozza, hogy a két államférfi hitel x- tett az el nem kötelezettség politikája és a békés egymás mellett élés elvei mellett. ? * * * * , * Harminc halott, összedűlt házak Földrengés pusztított Törökországban Kedden délután heves föld­rengés pusztított Törökor­szágban, Isztambultól délre és délnyugatra. A két legerősebb földlökés helyi idő szerint 16.30 és 16.33 órakor követke­zett "be, de kisebb erősségű rengések egészen este 6 órá­ig érezhetők voltak, összesen több mint 200 földlökést je­gyeztek fel. A kedd esti jelentések sze­rint az elemi csapásnak 30 halottja és 52 sebesültje van. Gonen városában 650 épület súlyosan megrongálódott, a környéken számos iskola és mecset omlott össze. Ilicakoy községben fori-ó vízoszlop töri fel a földből. A katasztrófa sújtotta terület hontalanná vált lakóit ideiglenesen sát­rakban hegyezték el. Ebben a körzetben mar 1944-ben és 1953-ban is heves földrengés pusztított. A ruhagyárak ez évi munkájáról Az iparági éves terv telje­sítésének eddigi tapasztalatait vitatták meg szerdán a Ruhá­zatipari Dolgozók Szakszerve­zetének központi vezetőségi ülésén. A tanácskozáson Pesti Ernő könnyűipari miniszter- helyettes számolt be a ruha­gyárak ez évi munkájáról. A miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy az év eddig eltelt szakaszát a konfekcióipar az előzetes adatok szerint 100,9 százalékos tervteljesitéssel zárta. Á beszámolót követő vitá­ban a szakszervezet központi vezetőségének tagjai elmon­dották, hogy munkahelyükön, a különböző gyárakban me­lyek azok a legsürgősebb ten­nivalók, amelyekkel a nép- gazdasági tervek teljesítéséhez eredményesen hozzájárulhat­nak, Felavatták a Syncom-3 mesterséges holdat A Syncom—3 olimpiai táv­közlési mesterséges holdat szerdán 30 perces próbaadás­Csutorás Annamária: Vallomás Franciaországról Robog a vonat. Elekem első nagy utazásának kezdetén iz­gatottan ülök a Wiener—Wal- cer Basel feliratú kocsi egyik fülkéjében; Még magyar tájon futunk, de gondolataim már- messze, nagyon messze járnak. Képeslapokból és a könyvek­ből elképzelt álmok' városa-, ban száguldozom, villámgyors színhely-változtatásokkal: a Notre-Dame vaskos, tömör épületéből a Tour-Eiffel kar­csú vasvázas, égbetörő szerke­zetére képzelem magam. Pá­rizs ismeretlenül már meghó­dított, s most én indulok meg­hódítani. A képzelődés fantasztikus­nak tűnő játékába józan han­gon lépett be a magyar vám­tiszt. — Jcmapot kívánok. Magyar vám- és útlevélvizsgálat... S már el is köszönt, jó nya­rat kívánt. Meglódult a vo­nat, s mi félszeg mosollval üdvözöltük a nyugati világ földjét. A hallomások arany- idlága elé nem a minden-re- •nénykedés-el néztem. De vár- '»m valamit, amit mindm űi- '61, minden ismeretlentől vár, az ember. Idegen tájak, ide­gen emberek. Nyugodt, egyen­letes élet után egy vad rit­musú világ élete.. Húsz éve­sen nekivágtam á világnak. Vajon nem rejt-e kellemetlen meglepetéseket? A., kínzó iz­gatottság mellé a józan ész érveit sorakoztattam: ismeret­lenül ismert barátaim várnak, s kockázat mindig van, én, én most örüljek az utazásnak. Örülök is. Mint a gyerekek, amikor a hóhullást nézik, az ablaküveghez tapasztom ar­comat.' és- rácsodálkozom az elsuhanó falvakra, városokra, a hegyekre, a fenyvesekre, a viaduktokra. Svájc és Auszt­ria mint egy-egy kis ékszer­doboz. A zöldből kiemelkedő, vagy szerényen meghúzódó, pirostetős városok és falvak ragyognak a'tisztaságtól. Igen. ez volt, ami a legjobban ma­gára vonta a figyelmemet, mert ez volt az egyetlen do­log. aminek hiába kerestük hazai hasonlóját. Mert jó ma­gyar szokás szerint analogi- záltunk mindent, a frissen el­hagyott haza éoületeit, hegye­it és utait kerestük minden­ben. S' míg vonatunk tova­vágtatott a zürichi tó kék vi­ze, s a vitorlások ezre mellett, felszakadt belőlünk a sóhaj: Balaton. Az út azonban végéhez kö­zeledett. Huszonkét órai uta­zás után a kalauz beszólt: — Mesdames, Mesdmaiselles, Paris! Megérkeztem! Itt vagyok hát az annyiszor megálmodott, csodálatos városban. Nem me­se, valóság ez. Jól megnézem a kiírást: Páris! De a csodál­kozást. az örömet elnyomja a fáradtság, s míg a taxival vé­gigutazom Párizson, hogy el­találjak vendéglátóimhoz, csalódott kiábrándultságot ér­zek. Á tiszta svájci vidékek után a külvárosokon áthaladó taxiból csak piszkos, fekete házakat látóit, s még a Tour- Eiffel sziluettje is eltűnt. Ez lenne hát a város, ahová any- nyiszor vágytam? Nem, nem, Párizs csak elbújt, mint a fé­nyes dámák, nem adja meg hirtelen -mindazt, amit magáé­nak mondhat. Keresni kell, kutatni, hogy kibomoljon sze­mem előtt minden, amit cso­dálatosnak, egyedinek tarta­nak, a mely megadja vará­zsát. Es másnap elindultam, hogy majdnem két hónapon keresztül kutassam a francia föld szépségeit, s hogy az ar­cok mögött keressem az em­bert. Párizsban romantikusnak és realistának kell lenni. Ro­mantikusnak, hogy megtalál­juk mindazt, amit képzeletünk felépített a városról. s> realis­tának, hogy ne kápráztasson el fényével a kirakatok csillo­gása, a reklámok színes soka­sága, hogy józan ítéletet al­kossunk magunknak az álom­ról. A Luxemburg-kertbe indul­tam először. Kezemben Ver- laine-kötetet szorongattam, s áhitatos csendre vágytam a hajdani halhatatlan szerelmes­párok. Marius és Cosete. a ré­gi költők:. Victor Hugo és a többiek sétányain. Ma gyere­kek eregetik hajóikat a nagy szökőkút vízében, s fiatalok, öregek sütkéreznek a nyári verőfényben. Áhítat, s csend, mind-mind odalett- Párizs nem ismeri a csendet. Á turisták hangosan kiabálnak a Pan­theon magasztos épületében, fényképezőgépek csattannak, s a vezető hangosan szólítja a következő csoport tagjait... De ahogy járom a Várost, úgy oszlik el lassan-lassan megérkezésem rossz benyomá­sa. Csodálkozom a Tour- Eiffel vasszerkezetéin, ahogy sál felavatták. Fél őrára köz­vetlen távközlési összekötte­tést létesítettek Tokió és a/. Egyesül Államok között, ma- iB»BpeBs»«»«BBe5»»»8«»»srar idő szerint 15 órai kez­• dettel. A New York-i tv-tu- gőgös büszkén emelkedik a Jlajdonosok kitűnő minőségű város fölé, a Champes-Elisées-« képpel, de elég sok hangúi­én, ahol autó autót ér, a Szaj-Jbával figyelhették az olimpiai nán, mely lassan hömpölyög t megnyitó-ünnepség föpróbá­a városon keresztül, s aCitén.Jját a tokiói központi stadion- ahol komor fenséggel ural-»ból, továbbá az amerikai kodik a Notre-Dame épülete. • úszók edzését. A 30 perces Csodáltam az éjszakai Párizst,»adás keretében Johnson ame- a reklámok kuszaságát, a szín-*rikai elnök, Rusk amerikai és zuhalagot, mely lenyűgözi azj Etsusaburo Shina japán kül- ártatlan bámulót. • ügyminiszter is beszélt. Igen, de ez csak egyik arca’ ..... . .. a városnak. A másik, mely el-# Hütiolygósl*-k#zvetüés maradéktalan örömét, az a» IS IßSZ TOstlOOOl nyomor. S itt szó szerinti ér-? telemben mondom, mert a?* Véglegessé vált, liogy a Ma- Notre-Dame melletti sikáló-* ßyar Televízió is sugározza a rokban hemzsegnek a koldu-S *okiÓ1 x.vm- 'Wári olimpiai sok, és a rongyszedők, akik* játékokról a Syncom—3 segít- éjszakájukat is az utcán, aJsé§ével létrehozandó adásokat, szabad ég alatt, vagy a met-,Az első mübolygós közvetítés- Főállomások folyosóin töltik.Jre október 10-én, szombaton S bizzar volt, amikor a Mont-» 22.30 órától 23.30 óráig kerül martre forgatagában egy asz-J s°r- Bz alkalommal az olim- szony kiáltozásaira lettünké Pitt játékok megnyitó ünnep­figyelmesek: — A pénzem! A® sóséiról láthatnak részleteket pénzem!... "képernyőn a nézők. A követ­Persze, ilyen nálunk is elő-»kező napok mübolygós közve- fordulhat. de az igazság kéd-* kiesének időpontja: véért, meg kell mondanunk:» Október 11, vasárnap: 23— ritkábban. Párizsban, ebben» 23.30 óra. a bábeli zűrzavarú városban» Október 12, hétfő: 23—23.30 minden lehetséges. K majdnem! óra. azt ig mondhatjuk, hogy min-» Október 13, kedd: 23—23.30 dent szabad. A fény és ár-® óra. nyék városa ő, s ha beszélünk* Október 14, szerda: 23—23.30 róla, nem szabad elfelejteni®óra. két arcát. " Október 15, csütörtök: 23— (Folytatjulí.) »23.45 óra. rateríáda állítani azt a közős amerikai —angol diplomáciai manő­vert is, amelyet a minap leplezett le a TASZSZ szem­leírója. Home és Johnson azzal a kijelentéssel lepték meg a világot, hogy immáron csak a Szovjetunión múlik az atomfegyver elterjedésé, megakadályozó - egyezmény megkötése. Ilyen javaslatot azonban a valóságban nem tettek a nyugati hatalmak. A szovjet álláspont legma­gasabb amerikai és angol szinten történő elferdítése azt szolgálja — szögezte le a TASZSZ —, hogy megkí­sérelje megszerezni a szovjet hozzájárulást a nyugatnémet revansistáknak is rendelke­zésére álló nukleáris NATO- haderő megteremtéséhez. Ugyanakkor azonban az is valószínű, hogy mind Home angol miniszterelnök, mind Johnson amerikai elnök vá­lasztási ütőkártyának is szánja annak bizonygatásál, hogy az atomfegyverek el­terjedésének megakadályozá­sára törekszik. Az átlagamerikaiak 62 százaléka, a legújabb közvé­leménykutatások szerint, Johnsont pártolja. A New York Times számítása sze­rint 17 államban 252 elektor egész bizonyosan a demok­rata jelöltnek jut. Ha ez megfelel a valóságnak, ak­kor annyit jelent, hogy csak 18 további szavazat kell Johnson elnökké választásá­hoz. Ha a New York Ti­mes számítása reális, ak­kor a hátralevő 18 elektori szavazat megszerzése biztos. Mindezzel együtt, Goldwa- tert semmiképpen sem lehet máris legyőzöttnek tekinte­ni. A közvéleménykutatás magas százalékát, a több mint hatvan százalékot Roo­sevelt elnök is csak egyet­len egyszer, 1936-ban érte el s — legalábbis a XX. szá­zadban — az Egyesült Álla­mok elnökeit a leggyakrab­ban alig i.éhány százalék többséggel választották meg. Révész József ;*x-x-x-x-xx-wx-**x-x~*«-*-x-*-*x-x­I Új goldw £ í Goldwaternek, a republi- ; kánusok elnökjelőlijének az í a véleménye, hogy az Egye- : sült Államoknak olyan poli- ; tikát kell folytatnia, amely- : nek eredményeképpen a ; Szovjetunió — az ő szavai­• val — „vagy megadja ma- ; gát, vagy vállalja a nukle- ; áris háború kockázatát”. Ezt ; a demokrata alelnökjelölt, ; Humphrey szenátor utasí- : tolta vissza igen hevesen. ; Az ilyen politika, mondotta, ; „ostoba kamasz-játék”, s ■ végülis mindkét játékos i pusztulását eredményezheti. : Ettől a legújabb goldwate­; riádától, amelyet egyébként • kedden a szenátor azzal te- ; tézett, hogy szörnyű bűnnek ; nevezte a szocialista orszá- ; gokkal folytatott nyugati ke- ; reskedelmet —, valóban kü- : lönbözik az a johnsoni elkép- ; zelés, hogy az USA csatla- ! kozzék ahhoz az ENSZ-ha- ; tározathoz, amely 1965., a : világszervezet megalakításá­• nak huszadik esztendeje, a nemzetközi kapcsolatok fej­lesztésének éve legyen. Az már viszont határozottan ro­konságot mutat az arizonai szenátor nézeteivel, amit Johnson most megjelent könyvében az Egyesült Ál­lamoknak, „a szabadság vé­dőjének”, a kommunista „erőszak” elleni erélyes fel­lépéséről ír. Az átlagameri­kai azt látja ugyan, hogy az elnökválasztási kampány középpontjába a külpolitikai kérdések kerültek, azt azon­ban már kevésbé világosan látja, hogyan egyeztethető össze a Johnsonnak — Ma- capagal fülÖD-szigeti elnök­kel folytatott tanácskozásá­ról kiadott közös közlemény­nek az a megállapítása, hogy mindkét kormány to­vábbra is segítséget nyújt Dél-Vietnamnak, azzal az ugyancsak Johnson tói szár­mazó véleménnyel: „egész józan eszünkkel és egész akaratunkkal küzdenünk kell a meggondolatlanság el­len”. Érdemes az amerikai vá­lasztási kampány háttere elé

Next

/
Oldalképek
Tartalom