Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-06 / 234. szám

A kiállítók: ifjú szakembered Népművelési műnk? a mezőkövesdi járásban Sporteredményeit pormentesítenck Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi tanács messzemenően gondoskodik róla, hogy a festői környezet­ben fekvő határmenti város mielőbb idegenforgalmi köz­pont legyen. Ezért az elmúlt esztendőkben, a lakosság tár­sadalmi segítségével a Ma­gashegyen kilátótornyot emel­tek, a domboldalon felvonóval felszerelt sí lesi kló pályát lé­tesítettek, a Májuskút völgyé­ben pedig turistaszállót épí­tettek. Az idén újabb terveket dol­goztak ki a város fejlesztésé­re, szépítésére. Eszerint az el­következő három évben kere­ken 20 millió forintot költe­nek a régi vízmű korszerűsíté­sére, az új szennyvíztisztító telep építésére, az elavult, víz­vezeték-hálózatok és csator­nák kicserélésére. Ezekkel a munkákkal egy időben 25 ut­cát pormentes burkolattal és új járdával látnak el. Mintegy hat kilométer hosszú útvona­lon ostornyeles fénycsövilágí- tású lámpákat, valamint kan­delábereket helyeznek el. Ezekre mintegy 14 millió fo­rintot irányoztak elő. Ezenkí­vül három év alatt 12 régi épületet teljesen felújítanak, 105 lakóház külső homlokza­tát pedig rendbehozzák. A városszépítő munkákat már megkezdték, és először a főtéren levő műemlékjellegű épületeket tatarozzák. Klub a miskolci asszonyoknak Amikor hűvösebbre fordul az idő, a strand, a séta nem csábit többé, ilyenkor már szívesebben beülünk egy-egy kényelmes fotelba, a rádió, vagy televízió mellé. A klubélet már az elmúlt években megkezdődött Mis­kolcon, de igazi szerepét még nem töltötte be. Igaz, kevés klub működött, azok is szűkös helyen. Nem volt például a nőtanácsnak sem klubja, ahol az asszonyok beszélgetésre, tanácsadásra, vagy szórako­zásra összegyűlhettek volna. Klubvexetiíség alakult — A klub hiánya hátrál­tatta a nőtanács munkáját, hiszen társadalmi tömegszer­vezet vagyunk, amelynek fő feladata, hogy minél több em­bert vonjon be a közös mun­kába, szórakozásba, művelő­désbe. De hogy lehet azt megtenni, ha nem ismerik egymást az emberek, ha nincs állandó hely, ahol összejöhet­nek? — mondta Tóth József- né, a városi nőtanács titkára. — Ezért úgy döntöttünk, hogy ebben az évben minden áron megindítjuk a szervezett klub­életet, amelyet asszonyaink már az elmúlt években is sok­szor sürgettek, de eddig még nem tudtuk megvalósítani; A városi nőtanács hat tagú klubvezetőséget választott, amelynek tagjai összeállítják a klub programját, gondos­kodnak a meghívók elküldé­séről, és mindenről, ami a klub munkájával összefügg. Sxerdán klubnap — A nőtanácsnak nincs olyan helyisége, ahol klubot berendezhetne, de a szomszé­dos TIT-tel megbeszéltük, hogy szerdánként asszonykéz­re adják az Értelmiségi Klu­bot — mondta tréfásan Tóth Józsefné —_ s így a hely­probléma megoldódott. A barátságos, szépen beren­dezett klubot biztosan hamar megkedvelik az asszonyok és szívesen eljárnak majd oda, hiszen a kötött programokon kívül rádiót hallgatni, televí­ziót nézni, sőt, egy duplát is jó lesz majd együtt meginni. Az asszonyok örömmel vet­ték a jó hírt, s már a ktsz- ek, és a műszaki egyetem nő­bizottsága is kérte, hogy őket is vegyék be a klub szervezé­sébe, mert szívesen segítenek s el is jönnek majd a rendez­vényekig. Sokoltlalú színes program A klubvezetőség nagyon ér­dekes programot állított ösz- sze. Tizenhét előadást tervez­nek az 1964—65-ös évben. A nőtanács öt szakbizottsága — a pedagógiai, kulturális, ház­tartási, családvédelmi és jogi bizottság — is részt vett a tervezésben. Utibeszámolók- tól háztartási tanácsokig, színházi előadások ^ közös megvitatásától a terítés művé­szetéig mindenféle, asszonyo­kat érdeklő témát igyekeztek a programba iktatni. A kulturális bizottság, amely most szerveződött újjá, külön is rendez néhány programot: közös budapesti színházláto­gatást, műsoros divatbemuta­tókat, ankétokat, és a Magyar —Szovjet Baráti Társasággal együtt felszabadulásunk 20. évfordulójára „A nőmozgalom nagyjai” címmel egy közös kiállítást. Ezen a nemzetközi nőmozgalom kiemelkedő egyé­niségeinek életével és mun­kásságával ismerkedhetnek meg a látogatók. — A klubmegnyitót — tá­jékoztatott végül Tóth József­né — október T-én< szerdán délután 6 órakor tartjuk, amelyre — és az ezután kö­vetkező szerdákra is —, szí­vesen és szeretettel várunk minden miskolci lányt és asz- szonyt, akik közösen akarnak tanulni, művelődni, szórakoz­ni. * Hasznos és dicséretes dolog, hogy e régi kívánságot telje­síti a nőtanács, de vajon ele­gendő-e egy miskolci klub? Bizonyára elkelne minden na­gyobb községben, járási szék­helyen is, hiszen ott is van­nak társaságra vágyó lányok, asszonyok. Jó lenne ezeh gon­dolkodni, s a helyesen meg­szervezett miskolci klub utón érdemes volna megindítani a falusi klubokat is. Juhász J. ház előtt, hogy részesei le­gyenek Miskolc új, impozáns kiállítású művelődési intézmé­nye hivatalos megnyitásának. A jelenlegi fő útvonal jó száz méternyire, egy majdani új útvonal mellett magasodik a megkapó külsejű épület. Előt­te térség, amelyen a perecesi bányász fúvószenekar vasár­nap délelőtt térzenével szóra­koztatta a gyülekezőket. Amíg a nyitó ünnepség kez­detére vártunk, az épülettel jósok, ha azt mondjuk: talán nemsokára szűk is lesz ez a könyvtár az igényekhez. A művelődési ház avató ünnepsége tíz órakor kezdő­dött. Eljöttek a régi Diósgyőr törzslakosai, idős gyári mun­kások és fiatal diákok, ott voltak a városi pártbizottság és a városi tanács, valamint a város társadalmi szervezetei­nek vezetői, akiket: Dunai Bé­la. a III. kerületi tanács vb elnökhelyettese üdvözölt. Az veszeti Együttes tánckara. Délután már bábelőadást ren­deztek a kicsinyeknek, este pedig a Miskolci Szimfónikus Zenekar adott ünnepi dísz- hangversenyt Mura Péter ve­zényletével, Szabó Rózsa, Sza­badi József és Polgár Géza közreműködésével, s ezzel megkezdte munkáját Miskolc új, külső kerületi művelődési háza. — Szeretnénk, ha az a sok szép törekvés, amiről az új művelődési házban hallottunk a mindennapi életben gyakor­lati munkává realizálódna, és nemcsak a közvetlen környék, hanem a távolabbi városré­szek lakói is mind gyakrab­ban népesítenék be a ragyogó nézőteret, s az egyéb helyisé­geket. Jó lenne, ha a jobb megközelíthetőség végett mód nyílnék villamosmegálló lé­tesítésére a ház előtt, és a tervezett útépítés is mielőbb megvalósulna. — Érdeklő­déssel várjuk az Ady Endre Művelődési Ház munkáját, (benedek) Gribovszki Lászlónk, a városi tanács vb-elnBkhclycttcsc adta át az új létesítményt. Foto: Szabados György ismerkedtünk. (Terveit, általá- ünnepi beszédet Gribovszki nos munkáját korábban már Dásztóné, a városi tanács vb bemutattuk.) Felkerestük az elnökhelyettese mondta. Be­en: eleien működő könyvtárat vezetőben beszélt a művelő­ig, amely ugyancsak Ady End- dés iránti, megnövekedőit ér­re nevét viseli, és már au- deklődésről, az igények növeke- gusztus 21-e óta ebben a he- dóséról, amelyeknek kielégí- lyiségben funkcionál. A csak- lésére ez az új művelődési in­neni teljesen emeleti homlok- tézmény megszületett. Kie- zatbt jelentő óriási üvegtáb- melle a megnyitó beszéd a Iákon beözönlő napfényben Vili. pártkongresszusnak a ragyog a könyvtárterem, amely tudatformálásra vonatkozó ha- 15 000 kötetével nemcsak a tórozatait, és azokból az új már beiratkozott 782 olvasó- intézményre háruló íeladato- nak, hanem az egész harma- kát: megtanítani az embere- dik kerületnek könyvtári cent- a szép keresésére, felis- ruma. az olvasási igények 1ó présére új, korszerű forrná- kielégítője. A roppant ízléses berendezésű, korszerű, sza­Megtartották az országos fotóművészeti kiállítás zsűrizését Miskolcon A Magyar Fotóművészek Szövetsége hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulója tiszte­letére az idén Miskolcon ren­dezi meg az országos fotómű­vészeti kiállítást. A bíráló bi­zottság nagy érdeklődés mel­lett zsűrizte a beérkezett 1245 fényképet és állította össze a kiállítási anyagot. A két na­pig tartó nyilvános zsűrizé­sen a rendező miskolci foto- klub tagjain kívül részt vet­tek a budapesti, a debreceni, a dunaújvárosi és a váci klub küldöttei, valamint a Foto cí­mű lap szerkesztőségének képviselői. A zsűrizés során a bíráló bi­zottság 192 művet fogadott el bemutatásra, és 15 díjat, illetve oklevelet adott ki. A kiállítás tiszieletdíjait Bajtai Lajos (Budapest). Berde Béla (Mis­kolc), Fejes László (Budapest). Féner Tamás (Budapest). Hor- ling Róbert (Budapest), Kun Ferenc (Debrecen). Petrovics László (Budapest), dr. Szász Já­nos (Pécs), és dr. Várády Béla (Tatabánya) alkotásai kapták. Oklevéllel tüntették ki Balogh László (Debrecen). Birgés Ár­pád (Budapest). Borbély Mi­hály (Budapest). Jalcsity Lász­ló (Budapest). Komis Péter (Budapest) és Markovics Fe­renc (Budapest) munkák. Az 1964. évi országos fotó­művészeti kiállítás december 5-én. Miskolc felszabadulásá­nak 20. évfordulóján nyílik meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazában. ban nyújtani számukra az is­mereteket. Az új művelődési háznak a kerület kulturális centrumává kell válnia, össze kell fognia a sokrétű művelő­dési munkát, és kielégíteni azt a sokféle igényt, amely a kerület sajátos összetételéből adódóan (a régi, falusi jellegű Diósgyőr mezőgazdasági, vagy kettős foglalkozású lakossága, a gyárak, bányák munkásai, a Kilián lakótelepek más kö­rülmények között élő lakói más-más igénnyel jelentkez­nek!) ez új intézményre vár. Gribovszki Lászlóné a mű­velődési ház szép. nemes fel­adatainak felvázolásával, a társintézményekkel való együtt­működés szükségességének hangsúlyozásával zárta ünne­pi beszédét, majd azt követően Balázs József, a művelődési ház igazgatója szólt terveik­ről. munkájukról. Dnvai Béla pedig a sokoldalú támogatást megköszönve, a kerület nevé­ben átvette az űj létesítményt. Az avató ünnepség műso­rában közreműködött Polgár Géza színművész. Juhász Gyu­la, A munkásotthon homloká­ra című versének előadásé­FÉL FÜLLEL Szöszi kisfiú áll a kór­ház kerítésénél. Fehér ragtapaiszos kötés dísz­ük állán, s nagy. kék szemével szomorúan ku­tat az ácsorgó látogatók közt. — Nincs itt még anyu­ka? — szólítja meg egy néni. — Nincs. — sóhajt a gyerek. — Majd megjön, mire kinyitják a kaput. Ré­gen vagy bent? — kér­di. hogy elüsse a kis tü­relmetlen szomorúságát. — Egy hete. — Most vagy először kórházban? — Dehogy — legyint a kisfiú —, már másod­szor. — Másodszor? — saj­nálkozik a néni. — Ilyen kisfiú és már másodszor van kórházban. — Bizony. — Mi bajod? — Begyulladt a fo­gam. kivágták,. — Fájt? ‘— ATem — mondja szomorúan a gyerek, s közben folyton az utat kémleli. A néni mindenáron el akarja terelni figyelmét a várakozásról, s rész­véttel tovább kérdezős­ködik: — És először mikor voltál kórházban? — Hat éve — válaszol a gyerek szórakozottan. — Hiszen akkor még egészen. kicsike voltál! Mi bajod volt? — Semmi. Akkor szü­lettem — felel a szöszi, s már majdnem pitye- reg, mert csak nem jön anyuka. A. I. Vasárnap megnyitották az Ady Endre Művelődési Házat Kádár eívtárs vezetésével Megnyitották Mezőkövesden a horsed! őszi könyvheteket Diósgyőr új kulturális centruma A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX, évfolyam, 234. szám Ara 50 fillér Kedd, 1964. október 6. magyar part­es utazik a Lengyel A tanulás vonzerejében A Borsod megyei őszi könyvheteket a Mezőköves­den, vasárnap délelőtt tartott ünnepségen nyitotta meg Sze- beni Győző, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. Csege Gé­za, a MÉSZÖV Borsod megyei elnöke arról beszélt, hogy a könyv a borsodi falvakban is egyre nagyobb népszerűség­nek örvend. Ezt követően Gergely Mihály író és Csaná­di János költő_ szólt a megje­lentekhez, előadva egy-egy részletet műveikből, majd a miskolci színház előadóművé­szei írók és költők alkotásai­ból, valamint zeneszámokból összeállított műsort mutattak be. A Borsod megyei könyvhe­tek során az elkövetkező he­tekben 8 helyen tartanaik író- olvasó találkozót, és a falvak lakói csaknem 2 millió forint értékű könyv közül választ­hatják ki az érdeklődésüknek legmegfelelőbbet. Három év a!aít 105 hazai tataroznak és 25 utcát Világ proletárjai, egyesüljelek! ............. -"■■■ •• ■ i i ,**. Ä z olctóber-eleji napsütés cirógató melegében gyülekez­tek az érdeklődő százak ok­tóber negyedikén, vasárnap délelőtt az Ady Endréről el­nevezett diósgyőri művelődési bad polcos rendszerű könyv­tár, Kopasz Erzsébet könyvtá­ros tájékoztatása, valamint ta­pasztalatunk szerint igen nép­szerű a környék lakóinak kö­rében, s aligha leszünk rossz val, a művelődési ház nagy- múltú, immár 65 esztendős vegyeskara Liszt. Ünnepi dal­ának tolmácsolásával, a pere­cest bányász zenelcar, vala­mint a Diósgyőri Vasas Mü­Az új művelődési ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom