Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-06 / 234. szám

ESZÁKMAGYARORSZAc

Kedd, 1964. október

Lengyel

kormánykiildöííaég érkezett hazánkba

Stefan JedrychowsM. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Állami Tervhivatal elnöke vezetésével vasárnap héttagú lengyel kormányküldöttség érkezett hazánkba a magyar —lengyel gazdasági együttműködési bizottság ötödik ülésszakára.

Kádár János elvtárs vezetésével magyar párt- és líormányküWöííség utazik a Lengyel Népköztársaságba

A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának meghívására 1904. október elsó' felében baráti látogatásra Lengyelországba utazik a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke vezeti. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége e látogatással viszonozza a testvéri Lengyel Népköztár saság párt- és kormányküldöttségének múlt évi magyar országi útját.

Az NDK megalakulásának 15 évfordulói a tiszteletére

Magas állami kitüntetések — Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe — Ünnepség Moszkvában — Fáklyás felvonulás

Az NDK megalakulásának 15. évfordulója alkalmából hétfőn a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának épületében több kiemelkedő személyiséget tüntettek ki — jelenti az ADN hírügynökség.

Walter Ulbrichtot. az NSZEP Központi Bizottságának első titkárát, az Államtanács elnökét a béke fenntartásában, a népek közötti megértés és barátság elmélyítésében. az NDK fejlődésének előmozdításában és a német nemzeti kérdés megoldásának elöbbrevitelében szerzett elévülhetetlen érdemeinek elismeréseképpen „A Népek Barátsága Nagy Aranycsillagá- val” tüntették ki.

Otto Grotewohlt. az NDK elhunyt miniszterelnökét halála után „A Hazafias Érdemrend Aranyfokozatával” tüntették ki.

A Német Demokratikus Köztársaság alapításának 15. évfordulója alkalmából' az' NDK- ba utazott. mag3rar párt- . és kormányküldöttség hétfőn délben megérkezett a Berlin- Schönefeld-i repülőtérre. Á küldöttség vezetője: Biszku

Hyugat-berSin! ügynökök meggyilkollak sgy KDK-halárőri

Nyugat-berlini ügynökök. a hétfőre virradó éjjel meggyilkolták az NDK határőrségének egyik altisztjét. A gyilkosok behatoltak az NDK területére egy. alagúton keresztül, amelyet a nyugat-berlini ••cndőrség . jóváhagyásával és tevékeny támogatásával létesítettek, hogy kémszervezetek

megbízásából illegálisan Nyu- gat-Berlinbe csempésszenek személyeket.

Béla. az MSZMP Politikai Bi zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Bru- tyó János, az MSZMP Politi kai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete.

A moszkvai Kreml-színház- ban hétfőn a szovjet főváros közélete ünnepi gyűlésen emlékezett meg az NDK megalakulásának 15. évfordulójáról.

Ünnepi beszédet mondott Mihail Szuszlov és Hermann Matern.

A demokratikus Berlin legszebb részén, az új városközpontban a főváros ifjúsága hétfőn este fáklyás felvonulással ünnepelte a Német Demokratikus Köztársaság 15. születésnapját.

Megnyílt a kairói értekezlet

Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke hétfőn délután a kaiCsoxnbe gépe nem szállt le Kairóban

Mint .‘az AFP jelenti, a Sa- bena belga légitársaság Csőmbe kongói miniszterelnököt szállító. Boeing 707 típusú repülőgépe hétfőn reggel visz- szafordult Kairóból és az athéni repülőtéren szállt le. helyi idő szerint reggel 8 órakor. A francia hírügynökség szerint a repülőgép pilótája nem kapott leszállási engedélyt. Amikor a pilóta kapcsolatba lépett a kairói repülőtér irányítótornyával. közölték vele, hogy a leszálló pályák meghatározatlan időre használhatatlanokká váltak és azt tanácsolták a pilótának. hogy folytassa útját Beirut repülőtere felé. Ekkor a gép visszafordult Athén felé.

Mint az AFP írja, az új fordulat azt jelenti, hogy — hacsak nem jön még valami közbe —. Csőmbe nem vesz részt az el nem kötelezett országok értekezletén.

rói egyetem nagytermében megnyitotta az el nem kötelezett országok -állam- és kor; mányfőinek második értekezletét., 1 . : . A konferencián részvevő küldöttségek a világ egymil- liárd lakosát és az ENSZ-tag- országoknak több mint a felét képviselik.

Nasszer elnök megnyitó beszédében kiemelte az el nem kötelezettség politikájának

jelentőségét, s e politika szerepét a világban. Ezután ismertette az Egyesült Arab Köztársaság álláspontját azon problémákkal kapcsolatban,

^melyeket az értekezlet me; vitat.

Országos refctori-déftáni érleKezlei

Hétfőn országos rektori-dékáni értekezletet tartottak a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tanácskozáson megjelent Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos- és közoktatási osztályának vezetője. Ott voltak az Egészségügyi, a Földművelésügyi, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttanács képviselői is.

Ilku Pál művelődésügyi miniszter megnyitója után Molnár János miniszterhelyettes tartott előadást az 1964—65-ös tanév feladatairól.

Dobi István

megkezdte szabadságát

Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn megkezdte évi rendes szabadságát.

Műemlékvédelmi konferencia

Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián, az Akadémia műszaki tudományok osztályának rendezésében egyhetes műemlékvédelmi munka- értekezlet kezdődött. Hazánk ezzel a tanácskozással és az azt követő műemlékvédelmi héttel kapcsolódik be abba az UNESCO által kezdeményezett nemzetközi mozgalomba, amelynek célja .ráirányítani az érdeklődést a történelmi és művészeti emlékek védelmének jelentőségére, előmozdítani az emberiség kulturális örökségének .megőrzését.

Egységes községi népművelési snnnka a mezőkövesdi Járási»

vetési évadra, és hihetőleg.

.............. ’ *amilyen jó együttműködést

%tükröznek a tervek, olyan lesz- T , . . r

amilyen jó együttműködést j tükröznek a tervek, olyan lesz \ a. megvalósulás is. Áll-e ev- j nek útjában valami jelentő- scbb akadály?

— A termelőszövetkezetek j kulturális alapjának fel hasz- ; Hálásánál találkozunk olyan 1 jelenségekkel, amelyek nelie- j zítik a munkát. Például Mezőkeresztesen és Szentistván- j ban a termelőszövetkezet, va- I lójában jól használja fel kul- j turális alapját, de azzal, hogy ! kizárólag saját együttesének ■■ céljaira fordít az alapból, je- j lentkezik egyféle kis sovinizmus. és a termelőszövetkezeti j kultúrmunka gyakorlatilag a : község egészétől, illetve annak : kulturális centrumától, a mű- j velődési otthontól elszakad- j tan funkcionál. Borsodiván- j kán és Négyesen is volna le- í hetőség pezsgőbb kulturális j élet teremtésére, illetve a kul- 1 turális alap jobb felhasználd- j sara.

í,. .,. I az lenne ki- j

Altalabal> I vánatos. hogy : ha a községekben a népmű- j velési munka terv egységes j művelődési életet kíván te- j remteni, úgy a termelőszövet.- j kezelek is segítsék ennek az egységnek megteremtését, és I ha van rá anyagi fedezetük is. j ne külön életet éljenek, hanem kapcsolódjanak be az | egységes községi népművelési i munkába, hiszen a tsz-ek tag- [ jaiért is, vagy talán elsősorban értük dolgozik a művelő- ;dési ház, a könyvtár, és rí I egész falusi népművelési ap- ■parauuv

í ryr.n

u I község és két

Huszonegy | népművelési kerület, tehát összesen 28 népművelési egység, terveit, Vizs- gálgatják, egyeztetik, bírálják^ papjainkban Mezőkövesdem "A legtöbb községben tanácsülés! tárgyalta meg és hagyta jóvá a helyi népművelési muhkátérv'et, de ahol nem került tanácsülés elé, ott is megvitatta a helyi tatács végrehajtó bizottsága.

— Mi jellemző ezekre a tervekre? — kérdeztük dr. Mohás Gézánétól. a mezőkövesdi járási tanács népművelési felügyelőjétől.

— Alapvetően jobb a különböző szervekkel történt koordinálás, mint az előző években. A tömegszerveáetek járási szervei jó előre kiküldték a maguk terveit a községekbe egyeztetés, az átfedések elkerülése végett. A tervek kiküldésén túlmenően az összes érdekelt szervek képviselői i'észt vettek a községekben a tervmegbeszéléseken. Érdekesség e tervekben, hogy először sikerült, gyakorlatilag egységes községi népművelési 'munkaterveket kidolgoznunk. Most nemcsak a művelődési otthon, vagy valamelyik együtl les munkáját tervezték meg, hanem benne van e terv ben minden, ami a közoktatáson felül a művelődés fogalomkörébe tartozik. így belekerült a párt és tömegszervezti oktatás is.

— Általában milyenek a tervek?

— A községek tervei általában jók. Részletkérdésekben egyes tervpontokkal természetesen vitáznunk kell. Szükségesnek tartjuk például, a járási pártbizottsággal egyetértésben, több vonzóbb, például f oitrirővol onvbekanrso’lt

előadási fonna szervezését. Igen fontosnak tartjuk az ismeretterjesztésben TIT-elő- adók biztosítását, illetve azt, hegy^ minden előadásra megfelelő előadó álljon rendelkezésre, ne csak a helyi erők előadásait kapja mindig egy. egy falu közönsége. Feltétlenül arra kell törekedni a tervek megvalósításánál, hogy a közönség magyarázatot kapjon: miként kapcsolódik az előadásban megvilágított téma a népgazdaság egészéhez, a falu egyik-másik problémája mennyire alkotó eleme az országos szinten mutatkozó, azonos jellegű eredménynek, vagy nehézségnek. A kisebb ismeretterjesztő előadásokon kívül szükségesnek látszik havonta egy átfogó, reprezentatív előadás megtartása is.

— Tehát ezek szerint a mezőkövesdi járásban jó tervezéssel készültek fel a népmüBirkás Smre 8908—8964

..j

*

A

z IG Farben vezetői, akik :jí áldási profitot szerezitek a ra- Jj; ook robot-munkájából, ma is, * éppúgy, mint azelőtt, az igaz- -i gatói székben ülnek. Prinz Jo-| sias zu Waldeck buchenwaldi * SS-generális ma is Hessen leg-:j; nagyobb földbirtokosa, és is- * mélelten nagy találkozókat | rendez az egykori ÉS-tagok $ számára. Würtenbergben há-| bontatlanul él Müller SS-or- * vos. ak! pedig Buchenwaldban * a megkínzottak lenyúzott: bö-.j:

rébői lámpaernyőt ®s könyv-*

borítót készített. Rotweil am Neckarban „derék” bankhiva-* tál nők álarcában él Wagner, a | volt SS-legény aki a „Kom-* mando 99”-hez tartozott és| tarkólövéssel gyilkolta halom-* ra áldozatait. %

jf

„A gyilkosok többé aem| alattunk, hanem fölöttünk| vannak” — állapítja meg jcg-Jj; gal egy nyugat-németországi % szállóige. Erről a. tényről nem* feledkezhetünk meg. *

Weimárban az .,56 ezer ein-1 bér (ere” a Thälmann emlék-* művel Buchenwaldra figyel- meztet. Arra a borzalomra * emlékeztet szüntelenül, amely | Weimar klasszikus színhelyé-* nek közvetlen közelében tör-1 tént. így testesíti meg ez avá-* ros napjainkban a német tör- ténelem, nagy, humanista tin-'J dícióinak ápolását és összeköti* őket a fasizmus elleni kérlel- jj betétien harccal. *

(Fordította: Milassin Béla.) íj (Vége.) *

gében kifolyt vér megrázó szimbóluma, vezet a három c körsír egyikéhez. Hét relif- t plasztika szimbolizálja a. szén- é védést, a kínt. az áldozatokat, ( de egyben a növekvő, erősödő s antifasiszta ellenállást is. Az £ útmenti emlékoszlopokon azon r országok nevei állanak. a.me- r lyeknék polgárait Buchen- r waldba hozták szenvedni és s meghalni. Az oszlopokon hátul I pedig Johannes R. Bacher \ verssorai olvashatók. Utunk a <= 22 méter széles „Nemzetek út- r jába” torkollik, amely a há- 1 rom óriási sírtölcsért összeköti. I A sírtölcsérekben a foglyok t tízezreinek földi maradványai nyugszanak. A harmadik és r egyben legnagyobb körsírtól f fekete lépcsők, a gyász jel- r képei, vezetnek egy térre, amelyen a gyászünnepségeket tartják a fasiszta pokolból ki- 0 szabadult emberek. A tér szé- t lén monumentális plasztika j- áll, amely mögött 50 méter * magas torony emelkedik. A " harang szava a jövő győzelmét 1 hirdeti és a fasizmus által meggyilkolt hősök dicsőségét t zengi. r

A tábor egy részét meghagy- r ták korábbi állapotában. A < szörnyű .emberirtó berendező- \ sek ■ tartós figyelmeztetéssel r szólnak az emberi értelemhez. | Ez a .figyelmeztetés ma még , szükségesebb, mint bármikor j azelőtt. Mert amíg a Német <■ Demokratikus Köztársaságban f teljesítették a buchenwaldi es- j küt. Nyugat-Németországban máig is hatnak a régi. pusztító erők.

Carlheinz v. Brück

WEIMAR! LEVELEK

szenvedéseink színhelyére, de akkor már egészen más világot fogunk találni” —• mondta nekem Lénárt- László építész, aki 1945. április 11-én a felfagyvérzett magyar csoport felszabadító ütközetét vezette. Igaza lett: 1958. szeptember 15-én a buchenwaldi emlékeztető és figyelmeztető emlékmű felavatási ünnepségén a magyar delegáció tagjaként találkoztunk ismét.

A négy évig épült buchenwaldi emlékmű leleplezési ünnepségén valamennyi nemzet megjelent képviselőit ■ mélyen meghatották a magyar küldött szávai: „Azon a helyen, ahol a fasiszta rendszer embertelen cselekedeteit elkövette, azon a helyen, ahol ma az emlékezés méltó emlékműve emelkedik, azokra gondolunk, akik életű- ■ két hazájuk, népük és az egész emberiség szabadságáért áldozták. Az ellenállási mozgalom harcosai, a hitleri fasizmus áldozatai, titeket köszöntünk és veletek együtt hazátok békeszeretö embereit, bensőséges barátsággal és szeretettel köszöntjük — a magyar nép nevében." Az emlékműre Otto Grotewohl, az NDK miniszterelnöke tette le az első koszorút.

! Széles, vörös zúzalékkővel borított út. a fasizmus sötótsé;

mérlegnek csak egyik terhet adják. ■

Az Ettersberg magaslatáról Thüringia felé száll a tekintet. Ezt a képet látták a tábor rabszolgái is, akik a hírhedt kőbányában sínylődtek, ahol verték, kínozták őket.

Akkor naponta újabb csoportok érkeztek a táborba. Az embertömeggel 1944. tavaszán magyarországi foglyokat is hozták. A koncentrációs tábor melletti fegyvergyárban állították őket munkába. 1944. május 24-én Auschwitzből 1000, június 2-án Budapestről 1000. június 18-án ismét Auschwitzből 1000, július Í6- án pedig újabb 2500 ártatlan embert küldtek ide, a halál árnyékába.

Az a 21 ezer fogoly, aki túlélte, az embertelen megpróbáltatásokat, sohasem fogja kitörölni emlékezetéből a buchenwaldi dalt: „Q Buchenwald, sohasem felejtelek el, mert te az én sorsommá lettél;..” A dalt, amely e szavakkal végződött: „Mi igent akarunk az életre mondani, mert egyszer eljön a nap, és szabadok leszünk.”

*

Valóban eljött a nap. „Háromezer bajtársammal együtt szenvedtem, de amikor a. tábort. elhagytuk, erősen hittük, hogy még egyszer viszatérünk

Emlekesések Etter »bergen

Csendben húzódik az emberek hosszú sora fel az Etlers- bergre, hogy a holtakra emlékezzék. Megilletődve a torony kupolája alatti sírkőre Helyezik koszorúikat és virágaikat. A sírkőre, amely alatt Európa valamennyi koncentrációs táborának területéről hozott földet helyeztek el... Nézem az arcokat... Az antifasiszta harcosok emléke előft hódolók szemében könny csillan. S e szemek újra és újra a harang-torony homlokzatára vésett mondatra szegeződnek: .,A fasizmus kiirtása gyökerestől — ez a mi jelsz.avunk, a béke és szabadság új. világának felépítése a célunk”.

Itt fenn az Ettersbergen, ahol Johann Wolfgang v. Goethe, a weimari költő-fejedelem gyakran ült egv hatalmas tölgyfa alatt, a fasiszták 1937-ben koncentrációs tábort építettek. Építették, hogy_ öljenek bennünket: 1937. július 15-től 1945. április 11-ie, a fel- szabadulás napjáig tizennyolc nemzet 250 ezer polgárát hajszolták ebbe a pokolba. A több- mint 36 ezer halott, kör zöttük Ernst Thälmann, a német munkásvezer, a veres

bűző fontos párt- és állam' funkciókat tölt be; az MDF Somogy megyei Pártbizottsá gának titkára, majd az MDF határőrségi pártbizottságának titkára. 1956. augusztusától miniszterhelyettes.

Az 1956-os ellenforradalom leverése után szülőföldjén Békés megyében kormányos» széltolóként tevékenykedőit Birkás Imre 1957. februárjaié’ elhunytéig ismét a Földműve lésügyi Minisztérium főos/ tályvezetője és 1957. középé tői az MSZMP Központi El Ienőrzö Bizottságának tagja.

Birkás Imrében a párt régi kipróbált harcosát veszítette el, aki hosszú évtizedeken keresztül szerényen, elvi szilárdsággal és nagy emberséggel végezte azt a felelős munkál, amelyet pártunk, kormányunk bízott rá. Többször részesült magas kormánykitüntetésben.

Birkás Imre harcos emlékét a magyar kommunisták és dolgozó népünk kegyelettel megőrzi.

Birkás Imrét a Magyar Szocialista Munkáspárt KB. Központi Ellenőrző Bizottsága és a Földművelésügyi Minisztérium saját halottjának tekinti. Hamvasztás előtti búcsúztatása csütörtökön 15 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető pautheonjában.

Október 3-án, súlyos betegség és hosszas szenvedés után elhunyt Birkás Imre, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Birkás Imre Orosházán, 1908-ban született. Apja földmunkás-napszámos, ő maga kőműves-segéd volt. 19 éves korától tagja az építőmunkás szakszervezetnek, aktiv részvevője a magyar forradalmi munkásmozgalomnak. 1933-ban lett tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Ettől kezdve önfeláldo- zóan ré,szt vett az illegális pártmunkában. 1934—1935-ben a KMP budapest-északi kerületi bizottságának tagja. Aktív részvevője volt az 1935-ös híres építőmunkás sztrájknak és más sztrájkoknak. 1938-tól Orosházán végzett illegális pártmunkát.

A felszabadulás első percétől különböző fontos munkakörökben vett részt a párt harcaiban, az országépítő munkában. 1944. decemberében tagja az ideiglenes Nemzetgyűlésnek és egészen 1958- ig országgyűlési képviselő. 1945. januárjától az MKP orosházi járási bizottságának titkára, 1947-től a Békés megyei Pártbizottság tagja, majd titkára. 1949. végétől a Földművelésügyi Minisztérium elnöki, majd pedig személyzeti főosztályának vezetőjeként tevékenykedik. 1951-től külön-