Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

Péntek, 1961. október 30.

BSZAKMAGYARORSZAO

3

Talafvédelmí munkák

Csereháton

Takarmány-gondjainkról

a

PÁNTLIK ANTI kis víznek látszik száraz időben a Bélus patak, amint szelíden csörgedezik a csereháti dombok között, s Fáj, Fulókércs, Szemere községeken át 12 kilométeres út után beletorkollik a nála alig nagyobb Bársonyosba. Még sincs vize az encsi járásnak, amely annyi pusztítást okozna évről-évre itt, Borsod észak-keleti csücskében, mint ez az ártatlannak hit patakocska. Mert a tavaszi hóolvadáskor, vagy ha nyáron zápor zúdul a tájra, a rohanó vizek a meredek dombokról a patakba sodorják a termőtalajt, s a Bélus az eliszaposodás következtében, kilépve a medréből, tengerré változtatja az egész vidéket.

Ennek az évszázados pusztításnak igyekeznek véget vetni a csereháti termelőszövetkezetek. Ezért 1D közös gazdaság összefogott, és megalapította a Bélus-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatot, amelynek székhelye Mórán van. A járási mezőgazdasági osztály pedig a kérdés .fontosságára való tekintettel külön talajvédelmi felügyelőséget létesített és szakemberként a fiatal Jakab József agronó- mus áll a szövetkezeti gazdaságok rendelkezésére.

— A magunk erején kívül a földművelésügyi kormányzat igen jelentős anyagi segítségére is támaszkodhatunk — mondja Jakab elvtárs —, hiszen a közelmúltban 22 millió forint vissza nem térítendő állami hitelt kaptunk, s ezt mind talajvédelmi és vízrendezési munkákra fordítjuk. A-------------- I

B

elföldön is forgalomba kerül as újtipusú autórádió

■° A Székesfehérvári Finom- mechanikai és Autójavító Vállalatnál az elmúlt évben újtípusú autórádió sorozatgyártását kezdték meg. A készülék .minden gépkocsiba beszerelhető, tranzisztoros, nyomtatott áramkörös, három hullámsávos, kitűnően bírja az

talajvédelmi munkákat Szemere és Novajidrány határában már meg is kezdtük: 5000 holdnyi savanyú földet me- szezünk, s a holdanként! 30— 60 mázsa mészpor terítését december 31-ig be is fejezzük. További 6000 holdon altalajlazítás folyik, s ezt legelőször Fancsal, Novajidrány, Szemere, Csobád, Abaújdevecser határában szeretnénk befejezni.

— EGYÉBKÉNT mind a 19 községnek elkészítjük a komplex talajvédelmi tervét, s azt 1968-ig a gyakorlatban is végrehajtjuk. Ezenkívül a társulat a Bélus völgyében két víztároló építését kezdi meg a

A Tiszabábolnától és Tisza- valktól északra eső szikes, vizenyős terület mezőgazdasági hasznosítására három évvel ezelőtt nagy munka kezdődött.

Ezen a vidéken az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság tervei alapján 21 ezer holdról vezetik le a belvizeket, javítják meg a talajt és alakítanak ki öntözéses gazdaságokat. Állami beruházással és a környező községek lakosságának társadalmi összefogásával eddig 20 kilométer hosz- szú főcsatornát és mintegy 40 kilométernyi mellékcsatornát égettek, Gelej felett, pedig elkészült Borsod második legnagyobb mesterséges tava, amelynek műszaki átadását az elmúlt hetekben tartották meg. A 270 hold vízfelületű medence építése során 180 ezer köbméter földet mozgattak meg. A tiszavalki öböl új mesterséges tavát a Csincse- patalc táplálja, és abban hárommillió köbméter vizet gyűjtenek össze. Ez 2500 hold Öntözésére elegendő. Az elmúlt napok csapadékdús időÁ Szovjetunió Állami Geológiai Bizottságának szakembereiből alakult első csoport elutazott a Jemeni Arab Köz- társaságba, hogy műszaki se-, gítséget nyújtson a természeti' kincsek kiaknázásában. ]

A szovjet szakemberek híd-] rogeológiai kutatásokat végez-1 nek majd a tervezett halkon- ] zervgyár, hűtőszekrénygyár ésc halászhajógyár vízellátása cél-] jából. Tanulmányozni fogják] geológiai szempontból Jemen« területét és ajánlásokat tesz- ]

jövő évben, s 1968-ra be akarjuk fejezni. Az egyiket Szala- szend, a másikat Fulókércs határában létesítjük. A két helyen 2,5 millió köbméter vizet tudunk tárolni, amelyet a csereháti termelőszövetkezetek öntözésre használnak majd fel. Szinttetőzés esetén a felesleges vizet a Bársonyosba vezetjük. A Bársonyos ugyanis nyáron nagyon leapad, nem tudja ellátni vízzel a ráépített öntöző-berendezéseket. Így a kis Bélus patak a nyári szükség idején segítségére siet majd a nála nagyobb Bársonyosnak.

(h. j.)

járása igen kedvezően hatott az új mesterséges tó feltöltésére. A lehullott eső hatására ugyanis mintegy 400 ezer köbméter víz gyűlt össze a tóban, és a szakemberek szerint tavaszra a tároló teljesen megtelik. A nagy mennyiségű víz hasznosítására máris felkészültek. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság és a mezőkeresztesi Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjein az idén már több mint 700 holdon alakították ki a nagyobb termést biztosító öntöző rendszert. Ezenkívül gyors ütemben építik a már elkészült főcsatorna korszerű szivattyútel énét. Az ötmillió forintos költséggel épülő műben kettős rendszerű szivattyúkat üzemeltetnek majd, amelyek másodpercenként 2.4 köbméter vizet emelnek át a Tiszába, illetve nyomnak vissza öntözési célokra a főcsatornába. A szivattyútelepet a jövö évben adják át, és üzemeltetésével 21 ezer holdról száműzik a belvizeket.

nek gáz- és olajlelőhelyek, valamint más hasznos ásványok felkutatására.

Az idei nyár kedvezőtlen, aszályos időjárása elsősorban termelőszövetkezeteink takarmánytermelését befolyásolta károsan. S bár szinte minden növényféleség megsínylette az esőtlen májust, júniust, csökkentette a szakszerű, becsületes munka alapján tervezett hozamokat, most és az elkövetkezendő hónapokban a takarmány, főként az abraktakarmány biztosítása okoz nagy gondot szinte megyénk egész területén. Országosan, sőt európai szinten sem termett elegendő abraktakarmány. E tények feltétlenül arra kényszerítenek bennünket, hogy elsősorban a meglévő takarmánymennyiségre tervezzük az állatállomány átteleltetését, a hizlalást, és a hústermelést.

Ez természetesen nem örvendetes és cseppet sem könv- nyű feladat. Nem könnyű és csak úgy oldható meg, ha valamennyi termel őszövetkezet- ben, állami gazdaságban, de még a háztáji gazdaságokban is a legtakarékosabban gazdálkodunk az abraktakarmánnyal. Csak úgy oldható meg, ha reális takarmányozási terv készül, továbbá megteszünk és felhasználunk mindent, hogy csökkentsük a tetemes hiányt.

Répafej, siló,

kakor icaszár

Előre kell bocsátani, hiszen a gondok ellenére megnyugtató tény: ez évben a követelményeknek, terveinknek megfelelően tovább nőtt, erősödött állatállományunk. Tovább nőtt mennyiségileg és fejlődött a minőség szempontjából is. Az is ismert, hogy ez évben az elmúlt évihez viszonyítva több húst adnak megyénk közös és háztáji gazdaságai, s bár éppen a jelenlegi takarmánygondok következtében lesz csökkenés a tervezetthez viszonyítva. Ez azonban nem számottevő, úgy is lehetne mondani: elenyésző az összfejlődéshez mérve. A további előbbre lépés, a következő évi tervek valóra váltása azonban már gondos felkészülést igényel.

A gondok, a szükség közepette jó érzés látni, hogy ma már egyre kevésbé tapasztalható a korábbi években, s a

hasonló esetekben nem ritka nyugtalanság. Annál inkább jellemző a körültekintés, a számítgatás, a bizonyos tartalékok és felhasználható növényféleségek számba vétele. Már hetekkel ezelőtt alaposan felmérték a helyzetet a megye és a járás vezetői, szakemberei valamennyi termelő- szövetkezetben és községben. S nemcsak a hibákat vetették papírra, hanem kiszámították azt is, milyen pótlásra van szükség. S a tapasztalatok szerint erre szinte mindenütt adódott és adódik lehetőség. Egyik ilyen általános „segítség” például, hogy igen jól felhasználható takarmányozásra a következő hónapokban a felsilózott, cukorrépafejjel, gyári répaszelettel, melasz- szal kevert kukoricaszár.

A legtöbb termelőszövetkezetben késedelem nélkül hozzáláttak a kukoricaszár feldolgozásához, s e keverékkel ,;i tehenészetekben, a növendéknevelésben (bár hozzá kell lenni: jobb lenne, ha nem kellene) jelentős mennyiségű abraktakarmányt takaríthatunk meg. Megkezdték, illetve számos közös gazdaságban már befejezték a korábbi takarmánygazdálkodási terv átdolgozását is. Újra megállapították a különböző egyedek takarmányfejadagját, illetve „szelektálták” az állatállományt. kijelölték: mely állatok kapnak nagyobb, melyek kevesebb fejadagot, hogy a meglévő takarmánymennyiség kitartson tavaszig • úgy, hogy az optimális szükséglet kényszerű csökkentését ne érezze meg erősebben egyetlen állat sem. Azonban más lehetőségek is vannak az abraktakarmány pótlására.

Ahol van tartalék

Ha nem is nagy mennyiségben, de igen sok háztáji gazdaságban van például fölös abraktakarmány. Az ózdi, a szerencsi, de más járások területén is akadt már példa rá, hogy a termelőszövetkezet vásárolt és vásárol abraktakarmányt a tagságtól, elfogadható, szabadpiaci áron. A termelőszövetkezet minden esetben kaphat külön hitelt az államtól ilyen takarmányvásárlásra a Nemzeti Bank közvetítésével. S a takarmány értékesítése végeredményben kétszeres haszon a tsz-tagolc szempontjából. Egyrészt elfogadható árat kap a takarmányért, másrészt a takarmány értékesülése a közös gazdaság nagyobb bevételét, hasznát, tehát közvetve minden tag egyéni hasznát is szolgálja. Természetesen elképzelhető olyan gyakorlat is, hogy a tagság kölcsön formájában segíti a termelőszövetkezetet, ha nem akarja eladni az árpát, a kukoricát.

Természetesen ilyen és hasonló esetekben törvényszerűen jelentkezik a spekuláció is. Az anyagi nyerészkedés lehetőségei felülkerekednek bizonyos erkölcsi, lelkiismereti normákon. A spekuláció természetesen elítélendő, s társadalmilag üldözendő dolog. Pedig jelentkezett, jelentkezik napjainkban megyénkben is. Sőt, olyan érdekes formában is, hogy például az Ongai Állami Gazdaság dolgozóitól az egyik Hajdú megyei termelőszövetkezet kívánta megvásárolni a kukoricát 180 forintos áron. Ugj'an- akkor e termelőszövetkezet vagy a tagság, az ózdi piacon 300 forintért árulta a kukoricát. Az ilyen spekulációs áttételek végképp nem engedhetők meg! Arra van szükség, hogy társadalmi összefogással minden fellelhető takarmánymennyiséget. használható takarmányféleséget kutassunk fel, segítsünk lehetőleg úgj pótolni a nem kevés hiányt hogy az ne befolyásolhass» károsan sem termeiőszövetke- zeteink gazdálkodását, sem az ország húsellátását.

Az eddig tett intézkedések következtében máris lényegesen javult a korábban nehéznek ítélt helyzet. Az is előfordulhat a kővetkezőkben, hogy népgazdasági szinten import útján sikerül bizonyos abraktakarmány mennyiségei biztosítanunk. Számolni azonban mindenként csak azzal kell és lehet, ami rendelkezésünkre áll, s feltétlenül a meglévő mennyiséget kell úgy beosztanunk, hogy kitartson a következő termésig.

(Barcsa)

Az esőzések hatására 100 ezer köbméter víz gyűlt össze megyénk második legnagyobb mesterséges tavában

Szövgei geológusok Jemeniten

autó rázását.

Ez a rádió még csaknem teljesen ismeretlen a hazai autótulajdonosok körében, mert tavaly csak exportra készítették. Az idén azonban már belföldön is forgalomba kerül. Az év végéig mintegy ötezret adnak át a hazai kereskedelemnek.

’túr«

kívül a szövetkezet nem feledkezett meg a lakosság helyi javítási szükségleteiről sem. Több mint egymillió 700 ezer forint értékű szolgáltatási munkát végeznek az idén, s javítási tervüket máris 140 százalékra teljesítették.

(p. s.)

1905 végéig minden az alapvető ipari és

Á földművesszövetkezetek es a kisipari szövetkezetek megyei központjai, valamint a megyei tanácsok illetékes munkatársai részvételével csütörtökön a Szövetkezetek Országos Szövetsége székhazában megvitatták a falusi szolgáltatások helyzetével és fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. Részt Vett a tanácskozáson Szirmai iJenő, a SZÖVOSZ elnöke, Erdős József, az OKISZ elnöke, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke.

Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, a tanácskozás előadója a többi kö- Bött rámutatott:

A földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek az elmúlt három évben eredményes erőfeszítéseket tettek a falusi szolgáltatások szervezetének kialakítására.

1303 kisipari szövetkezet kőiül csaknem 1000 kapcsolódott be ebbe a munkába. A földművesszövetkezetek elsősorban a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő, általában a falusi asszonyok munkáját megkönnyítő, illetve a háztáji gazdaságok termelését elősegítő szolgáltatások megszervezésére és fejlesztésére íorbözségben bevezetik

A csomagolóba kerül a napi csizmanadrág „termelés’'.

(Foto: Bs. GyJ

Mezőkövesden röviden csaS ruhagyárnak nevezik. Nem túloznak, hiszen a Mezőkövesdi Ruházati Ktsz 320 embert foglalkoztató műhelyeiben korszerű gépekkel és módszerekkel, szalagokon termelnek. A mennyiség sem lebecsülendő, ami innen kerül az üzletekbe, vásárokra: évente több mint 30 millió forint értékű ruhanemű.

Gyártmányaiknak szinte kivétel nélkül az ország férfi lakossága látja hasznát.

Szegő Adolftól, a ktsz elnökétől tudjuk meg, hogy az idén például csupán férfi nadrágból százezer darabot varrnak. A szalagokról kikerülő, különböző méretű és típusú férfi öltönyök száma év végére eléri a 60 ezret.

Az első három negyedév tervét 106 százalékra teljesítették. összegben csaknem megduplázták az elmúlt évi termelést.

Gyártmányaik nagy részét a falusi lakosság vásárolja. Csizmanadrágjaik keresett cikkek a vásárokon. Bizonyára gazdára talál az őszi vásárokon a műhelyeikben nemrég gyártott 2500 míkádó kabát is.

A ktsz szűcs részlegének el sőrendű feladata a motorosok ról való gondoskodás. Itt készülnék a jó meleg, téli motoros sapkák, kesztyűk és a szőrme béléses mellények. Ilyen sapkából mintegy 30 ezer darabot, kesztyűből 25 ezer párat gyártanak az idén a kereskedelem megrendelédítottak gondot: 1960-ban vi-« déken még csak 10 megye-J székhelyen volt kölcsönzőszol- • gálát. Azóta a földművesszö-• vetkezetek 4064 kölcsönzőire-5 lyet létesítettek. Ez idő alatt«: együttesen több mint 30 mil-Jj lió forintot költöttek a köl-® csönzőhelyek felszerelésére.;1 Nagy jelentőségűnek bizonyult«: a háztáji gyümölcsösök nö-J vényvédelmének megszervező-«,. se. ®

1964-ben csaknem 24 millió; gyümölcsfát sikerült c szol-« gál tatás segítségével meg-; óvni a legveszedelmesebb o kártevőktől. J

A különböző szaküzleti szol-« géltatásokat — ruha méretre-* igazítást, szemfelszedést, az« áruk házhoz szállítását stb. •—• 3352 földművesszövetkezeti« boltban vezették be. A kisebb • községekben — számszerűit; 1204-ben —, megszervezték •

azokat a felvevőhelyeket,; ahonnan a javításra váró láb-e beliket, rádiókat, háztartási; gépeket stb. — a legközelebbi« kisipari szövetkezet műhelyé- • be szállítják. ;

Az eddigi eredmények alap-« jön reális az a cél, hogy 1965.; végére az ország egész terű-« létén megoldódjék az alapvető® szolgáltatások problémája. « A beszámolót széleskörű vi-» ta követtej •

Ahol szinte minden csak férfiak részére készül

már 50 ezer darabot készítenek.

A gyárszerű termelőmunkán

: sére. Szőrme béléses, műbőr • mellényeik pedig olyan kere- : settek, hogy azokból az idén