Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-02 / 205. szám
Szerda, 1964. szeptember 2. eSZAKMAGTAItOBSSAO 3 Megoldható-e megyénk folyamatos zöldségellátása ? Változtatnunk kell a termelés szétaprózottságán 0 szerencsi járás termelőszövetkezetei befejezték a nyári szántást Napjainkban mennyiségileg nincs hiány zöldség- és gyümölcsféleségekben. Általában ki-ki megvásárolhatja a tetszése, ízlése szerinti zöldséget és gyümölcsöt, s bár helyenként a minőség és az árak tekintetében is elhangzanak nem alaptalan megjegyzések, az ellátás napjainkban kielégítőnek mondható. Mindannyian emlékszünk azonban az idei nyár, de különösen június bosszúságaira, amikor keresve sem igen találkoztunk korai zöldségféleségekkel, s ha igen, elsősorban magánosoknál, igen drágán. Későn köszöntött be és csak rövid ideig tartott a zöldborsó-szezon, hosszú heteken át kevés, szokatlanul drága volt a paprika, a paradicsom, az uborka, s egyik igen fontos élelmezési cikkünk, a burgonya is. Biztosítani a szükséges mennyiséget! Az idei, feltűnően hosszú ideig tartó rendellenességek oka elsősorban a kedvezőtlen időjárással magyarázható. Elhangzottak ugyan olyan megállapítások is, és nem ritkán, hogy: „ilyen esetekre számítani kell, s úgy tervezni a termelést”, vagy: „a MÉK munkájában, a központi ellátásban van a hiba, mert a magánárusoknál ez is, az is kapható”. A felületes szemlélőnek úgy tűnt: az' adott helyzet valóban egyezik' a véleményekkel. Azonban sokkal bonyolultabb a zöldségellátás kérdése, s ezt két dologgal elfogadhatóan érzékeltethetjük. Az egyik: igen nehéz felmérni a tényleges szükségletet, mert évről évre változik. A másik: ma még képtelenek vagyunk megközelítőleg is kizárni az időjárás, mint objektív tényező „beleszólását” az ellátásba. S ezt csak nehezíti, hogy ha nálunk kedvezőtlen, akkor K özép-Európáb a n hasonló az időjárás, tehát még exporttal sem sokat javíthatnánk a folyamatos ellátáson, különösen primőr időszakban. A fogyasztó, az igények szempontjából természetesen mindezek másodlagos kérdések. S egyébként mind az illetékes ellátó, kereskedelmi vállalatok, mind a termelő üzemek, termelőszövetkezetek célja az, hogy a lehető legkorábban és a lehető legnagyobb mennyiségben kerüljön zöldáru, gyümölcs a piacra. A nyár folyamán már másodízben beszélgettünk a megoldás lehetőségeiről, a tervezett intézkedésekről a szakemberekkel és a MÉK, mint a zöldáru- és gyümölcsellátásban 1 egil 1 etékesebb kereskedel m i és termeltető vállalat vezetőivel. Terveik, számolgatásaik, LassakEian épsleziii, mint tavaly törekvéseik mind-mind a jobb, a zavartalanabb ellátást próbálják realizálni. Mert az ellátáson, az idei évet véve alapul, feltétlenül lehet is, kell is javítani. S ennek első és legfontosabb feltétele: többet termeltetni, illetve termelni. Hadd éljünk itt néhány konkrét számadattal. A MÉK szakembereinek felmérése szerint például 5600 holdnyi területen kell zöldségféleségeket termelni megyénkben ahhoz, hogy mennyiségileg, a még meglévő, nem szerződött területtel együtt, biztosítsa a szükségletet. Ami a terület nagyságát illeti, azzal nincs is különösebb probléma. A mostani gyakorlat hátrányai Á problémát elsősorban a termelés szétaprózottsága, az ezzel együtt járó felkészületlenség jelenti. Számos termelőszövetkezetünk olykor két-há- rom holdnyi területre köt szerződést paprikából, paradicsomból, hagymából, s igen sokszor 10—15 féle zöldáruból. Ez azt jelenti: a megtermelt mennyiség kevés, s természetesen maga a folyamat, a munka nélkülözi a megfelelő szakértelmet, a hozzáértést, tehát eleve fennáll a lehetőség: a termékre nem lehet bizton számítani. Más oldalról viszont, s ezt az elmúlt év példája bizonyítja, amikor több vagonnyi paprika, uborka, paradicsom maradt eladatlanul termelőszövetkezeteinkben, olyan veszélyekkel is jár, hogy a plusz területeken termelt zöldségféleségeket nem lehet értékesíteni, s erre a termelőszövetkezet fizet rá. A szakemberek, á MEK vezetői egyszer s mindenkorra változtatni szeretnének az eddigi gyakorlaton. Szeptember elején tanácskoznak azokkal a termelőszövetkezetekkel, amelyek területileg, felkészültség szempontjából egyaránt alkalmasak zöldségtermelésre. A cél: megállapodni a közös gazdaságokkal abban, hogy egy- egy zöldségféleségből tíz holdnál kisebb területen ne termeljenek. Lehetőleg nagyobb területen rendezkedjenek be egy-egy zöldségféleség termelésére, s ebből időben, folyamatosan és megfelelő mennyiségben juttassanak árut a MÉK üzleteibe. Szóba kerül természetesen az értékesítési-, illetve az árrendszer is. A jobb és biztonságosabb ellátás alap- feltétele ugyanis elsősorban az, hogy valóban nagyüzemi szinten termeljük meg a zöldségféleségeket. Ez pedig két-há- rom holdas parcellákon lehetetlen. Lehetséges akkor, ha egy-egy közös gazdaság csak! két-három zöldségféleséget termel, de azt megfelelő hozzáértéssel, gyakorlattal, 20—30, vagy ennél több holdas táblákon, lehetőleg öntözhető területen és előhajtatott palántákkal. A primőráruk érdekében Megyénk primőrellátását eddig elsősorban hazánk déli megyéi biztosították. Az ellátottság „foka” természetesen elválaszthatatlan az ország időjárási adottságaitól. Itt, megyénk viszonyai között, még a meglévő hőforrások maximális kihasználásával is csak arról lehet szó, hogy a téli hónapokban termeljünk és értékesíthessünk néhány „csemegét”. Mondjuk: új karalábét januárban, paradicsomot, paprikát márciusban, áprilisban. Azonban az adott lehetőségeket, megfelelő beruházással és szakértelemmel, hasznosítani lehet a korai palántaneveléshez, s ez jelentősen hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy megfelelő időjárás mellett, egykét héttel korábban legyen na- g3’obb mennyiségű paprika, paradicsom üzleteinkben, piacainkon. Természetesen ez is jelentősen segíthetné megyénk zöldségellátását, s éppen ezért változtatnunk kell az olyasféle gyakorlaton, hogy tervet tervre halmozunk (Köröm, Bogács), de nem valósítunk meg jóformán semmit! Primőrellátásunk helyzete azonban elsősorban attól függ: déli megyéinkben milyen fokú lesz a fejlődés az árutermelés tekintetében. Bár a legfontosabb dolog az, hogy a megszokott időben, amikor bizonyos zöldáruféleségek már nem mint csemege, hanem mint nagyon fontos szükségleti élelmezési cikk játszanak szerepet, ne legyen hiány, még akkor sem, ha az időjárás nem a legkedvezőbb. Ezt viszont csak akkor valósíthatjuk meg, ha a termelést koncentráljuk, ha közös gazdaságaink valóban nagyüzemi szinten foglalkoznak a zöldségféleségek termelésével, s így egyrészt többet áldozhatnak a termelésre, másrészt olyan szakemberek segítségével termelnek, akik tudják, mi a legfontosabb teendő. Néhány nap múlva erről beszélgetnek majd a szakemberek, a termelőszövetkezetek vezetői. Reméljük nem eredménytelenül. Mert az eddigi, sokszor bosszantó hibákat mielőbb fel kell számolnunk! Barcsa Sándor Jó hírrel fogadtak Szerencsen, a járási tanács mezőgazdasági osztálván: a termelő- szövetkezetek augusztus 30-ra az utolsó bará: Iáig elvégezték a tervükben előirányzott nyári talajmunkákat. összesen 25 ezer 674 ka- tasztrális hold volt a termelőszövetkezetek terve nyári talajmunkából, s e-u a gabona betakarításával egyidejűleg elkezdték. Tarlóhántást 13 ezer 818 holdon, a nyári mélyszántást 11 ezer 586 holdon végeztek. Ezenkívül 1160 holdon vetettek másodnö-ényt, éspedig silótakarmánynak kukoricát és muhart, zöldtrágyának napraforgót. A másodvetésű növények nagytömegű takarmányt Ígérnek, különösen a taktaharká- nyi, a tiszaluci, a csobaji, az alsódobszai, a szerencsi és a megyaszói határban. Jól jártak azok a gazdaságok, amelyek ez idén sem idegenkedtek a másodvetéstől, hiszen az időjárás a kezdeti aszály után kedvezőre fordult. A másodnövények az augusztusi esők hatására erőteljes fejlődésnek indultak. Taktaharkányban és Tiszalúcon különösen kövér a csalamadé, mert ott a gazdák a júliusi szárazságban még öntözték is a táblákat, hogy minél több takarmányt silózhassanak majd be. — Soha ilyen korán nem készültünk még el a nyári talajmunkákkal — tájékoztat Szabó László osztályvezető és Hegedűs Károly főagronómus. — Termelőszövetkezeteink és a gépállomás traktorosai igazán minden percet kihasználtak. A határban 95 szövetkezeti és 35 gépállomási traktor dolgozott, ebből 27 állandóan kettős, 41 gép pedig nyújtott műszakban, s ez a magyarázata, hogy olyan szép teljesítményt értek el, amilyenre ezen a vidéken még sohasem volt példa. — A siker titkát abban is megtalálhatjuk, hogy évről évre nő a gépek száma közös gazdaságainkban, azután egyre nagyobb tapasztalatokra teszünk szert a munkák szervezésében. Ezen a nyáron Déldá- ul egyes tsz-eink okos kooperációban dolgoztak egymással: a mezőzomboriak a tarcaliak- kal, a legyesbényeiek a golo- piakkal, a monokiak az abaúj- szántóiakkal működtek ev-ütt. A kisipari szövetkezetek az idén gazdag anyaggal vesznek részt a Mezőgazdasági Kiállításon. Az OKISZ 2250 négyzetméter alapterületű pavilonjában több mint 120 szövetkezet mutatja be ezerféle gyártmányát, elsősorban természetesen a mezőgazdaság technikai fejlesztését segítő gépeket, szerszámokat, berendezéseket. Nem hiányoznak a kiállításról a háztáji gazdaságokban, a vidéki háztartásokban hasznos újdonságok sem. Ezenkívül a ruházati szövetkezetek is bemutatják termékeiket, s külön részt kapnak a népművészeti és háziipari szövetkezetek készítményei. A szövetkezetek új gyárt- mánvai közül bizonyára felkelti majd a mezőgazdasági szakemberek érdeklődését a A szép siker azonban egy pillanatig sem hagvja nyugton a termelőszövetkezeti vezetőket, gazdákat. Nincs kihagyás, nem lehet „holt szezon” még a korán befejezett nyári szántás után sem. Éppen ezért ezekben a napokban már hozzáfogtak a vetőszántájhoz, a műtrágyaszóráshoz, sőt, Le- cyesbényén és Taktaharkányban az istállótrágyát is hordják a jövő évi cukorrépa alá. Eddig 4000 hold kapott műtrágyát, 5300 hold pedig vetésre kész állapotban van, hogy szeptember első napjaiban megkezdjék a rozs, az árpa, majd pedig a búza vetését. <h. j.) kukorica-ápoló berendezés. Ugyancsak ügyes gép a kisüzemi borsóhántoló, amely óránként csaknem egy mázsa borsót fejt ki. Az öntözéses gazdálkodással dolgozó szövetkezetek, ezenkívül egyes élelmiszeripari üzemek is, hasznosíthatják a távvezérlésű automatikus kapcsolót. Az automata szerkezei lehetővé teszi, hogy a nagy ki terjedésű öntözc csőhálózat valamennyi csapjál egy helyről, gombnyomással nyissák, zárják. A baromfitenyésztő gazdaságoknak jelen! nagy segítséget a több száz szárnyast ellátó motorikus libatömő. A háztáji gazdaságok felszerelése elektromos házi csibe-keltetővel, guruló, egyszerűen áttelepíthető melegággyal bővíthető. Ismét a tiszaszederlcényi torony ! Nem először (és bizonyára nem Is utoljára) szerepel lapunk hasábjain az impozáns tiszaszederké- nyi víztorony képe. Talán ebben a beállításban, a mellette sorakozó új házsorral mér ismeretlen. A hatalmas lakóházak és a torony együttese jól érzékelteti a nagyszerű építészeti alkotás aranyait, roppant méreteit, az egész új város felett domináló jellegét. A merész vonalú betonépítmény egyébként már az ú,j Tisza-parti város jelképévé vált, s a Sodrásban című, nagyszerű magyar filmben történt szerepeltetésével igen sok országban megismerték. Megérdemli, hogy időnként rávessük a közérdeklődés fénycsóváját. A kisipari szövetkezetek újdonságai a Mezőgazdasági Kiállításon Az Építésügyi Minisztérium vállalatai az év első hét hónapjában 229 új lakóházat adtak át az országban, összesen 6145 lakással. A házak munkái azonban tovább tartottak, mint tavaly. A múlt év azonos időszakában átlagosan 327 nap alatt építették fel a lakóépületeket, az idén Pedig kereken 350 napig kellett dolgozni az első hét hónapban átvett házak építőinek. Az ideinél lassabban csak 1961-ben dolgoztak, amikor még átlagosan 14.1 hónap kellett egy-egy lakóház felépítéséhez. Vidéken lényegesen jobb eredményt értek el. A Bács, a Békés és a Borsod megyei vállalatok dolgozóinak csupán 9.2—9.8 hónapig tartott 47 lakóház felépítése, azonban az 1964-re tervezett 9 hónapos építési átfutási időt ezek a Vállalatok sem érték el. A lakásépítkezések elhúzódásában különösen nagy szerepe van a munkáshiánynak, amely már a múlt évben is hagy probléma volt. Az ÉM vállalatoknak az év végéig még több mint tízezer lakást kell átadniok, így előre!éth!'tónn javul az építési átfutási idő ez évi mutatószá- hiaf Sok szép eredménynek volt tanúja és részese Tíz év elég nagy idő egy ember életében. 1954-ben Szikszai József még egészen fiatal volt és nőtlen, akkoriban fejezte be a katonáskodást. Szomolyára került, vb- titkár lett a tanácson. Ma egy évtizeddel „öregebb”, boldog családi életet él, van egy kisfia, aki most első osztályos. Ma is ugyanazon a poszton dolgozik: tíz éve egyik megbecsült vezetője a községnek. Szeretet, bizalom Talán csak a kezdet volt egy kicsit nehéz. Megismerkedni egy faluval, szokásaival, nehézségeivel, s az emberekkel. Megtalálni velük a megfelelő hangot, megszerezni bizalmukat, szeretetüket, ezt tartotta első és legfontosabb feladatának. Munkájának legbiztosabb támasza, segítője ma is az a szeretet és bizalom, amit akkoriban sikerült kivívnia. Számos apró jelét tapasztalhatja ennek nap-nap után. — Az egyik nap gyűlést tartottam választó körzetemben. Arról volt szó, hogy másnap elkezdjük a járdaépítést, minél több kézre volna szükség. S a kijelölt időben talán csak egy házból nem jött társadalmi munkás, a többi család mind képviseltette magát..; A vb-titkár szereti nem könnyű munkáját. Jóleső érzéssel emlékszik vissza egy- egy sikerült tanácsülésre, s aztán a már testet öltött határozatokra. Sokrétű feladatait, a költségvetés, a községfej- lesztés, a gyámügy, az anyakönyv vezetése tartozik hozzá, egyforma lelkiismeretességgel végzi. De a legnagyobb szeretettel talán mégis az anyakönyv vezetésről beszél. — Tíz év alatt legal”-b háromszáz ifjú párt adtunk ösz- sze Szomolyán. Egyre több a „templomon kívüli” esküvő. Hogy az ilyen eseményt még ünnepélyesebbé tegyük, nemrég berendeztünk a tanács épületében egy szép házasságkötő termet. X napokban is volt itt egy KISZ-esküvő. A faluban szinte minden új A jó vb-titkár fontos „kelléke”: a türelem és a megértés. Számlálni sem tudná, tíz év alatt hány olyan üggyel, panasszal fordultak hozzá, ami egyáltalán nem tartozik a tanács hatáskörébe. De "álaszol- ni ilyenkor is kell valamit az embereknek, tanácsot adni, beszélgetni velük. Nem véletlen, hogy az utóbbi években olyan sok új létesítmény született Szomolyán. A lakosság megérti és méltányolja, támogatja a tanács munkáját, s ha segítségre van szükség, nem kell sok toborzás; — Ebben a faluban szinte minden új — mondta Szikszai elvtárs. — Építettünk két új iskolát, járdát, utakat hoztunk rendbe, bővült a művelődési otthon, cukrászda, önkiszolgáló bolt és felvásárló helyiség létesült. Nagy társadalmi munka segítséggel „vágtunk bele”, s építettük fel 1960-ban a pártházat, két évvel ezelőtt pedig egy száz férőhelyes óvodát. Tavaly a lakók nagy örömére elkészült az orvoslakás, hamar akadt lakója is, Eltűnnek a barlanglakások Az idén kezdődött meg a Noszvaj—Szomolya közötti bekötőút építése. Valamennyi középületet felújították már az utóbbi évek során, és felszámoltak eddig 122 barlang- lakást. A Bem utca lakóinak zöme valaha barlanglakó volt... Ennyi sok szép létesítmény születésének volt tanúja Szikszai József. Csak egvszer ment el Szomolyáról tanácsakadémiára, de visszajött. Úgy érzi, a sorsa most már Szomolyához köti. Tíz év egy ember életében elég nagy idő. Ennyit töltött el örömben, gondban, jóban és rosszban a faluban. Most már nem tudia elhagyni. Ezernyi szál, emlék fűzi ehhez a tájhoz, s az emberekhez. Gyárfás Katalin Egy hasznos magyar újítás A szerszámgépekkel dolgozó üzemekben a nyári időszakban mindig többszörösére növekszik az olajfogyasztás, mert a gépekben keringő hűtőolaj ilyenkor másfél-két hét alatt bomlásnak indul és azt ki kell cserélni. A nagy olajveszteség ellenszerét most megtalálta Somfai Károly, a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár mérnöke, aki bakteri- an nevű vegyszerével megakadályozza a bomlást. Ezer liter olajba csupán egy liter bakte- riant kell keverni és a hűtőolaj élettartama 18—20-szoro- sára növekszik. A hatásosnak bizonyult vegyianyag gyártását megkezdte a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat. Egy liter bakterian körülbelül 100 forintba kerül.
