Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

2 SSZAKMAGTARCRSZAG Szerda, 1964. szeptember 2. Walter Ulbricht beszéde a második világháború kitörésének 25. évfordulója alkalmából Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke ked­den a népi kamara ülésén be­szédet mondott a második vi­lágháború kitörésének 25., és az első világháború kezdetének 50. évfordulója alkalmából. Beszédében felhívással fordult Folytatódtak a szovjet—csehszlovák megbeszélések Kedden a csehszlovák fővá­ros közelében fekvő üdülőhe­lyen, Lányban folytatódtak a szovjet—csehszlovák megbe­szélések. Az N, Sz. Hruscsov vezette párt. és kormánykül­döttség, valamint Antonin No­votny és a megbeszélésen résztvevő más csehszlovák ve­zető személyiségek az esti órákban visszatértek Prágába. A szovjet küldöttség szerdán megtekint egy Prága környéki húsfeldolgozó üzemet, majd egy termelőszövetkezetbe lá­togat. 3 állófogadás a isolgár nagykövetségen Bulgária félszabadulásának közelgő 20. évfordulója alkal­mából Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete kedden saj­tófogadást tartott a nagykö­vetségen, amelyen részt vett i magyar és külföldi sajtó számos képviselője, továbbá a Külügyminisztérium több munkatársa. Jancso Georgiev nagykövet méltatta a felszabadulás törté­nelmi jelentőségét és ismer­tette Bulgária fejlődését az el­múlt húsz év alatt. A nagykövet ezután a KG- ST-országok magas színvonalú együttműködésének jelentősé­géiről, majd a Bolgár Népköz- társaság és a Magyar Népköz- társaság testvéri barátságáról és együttműködéséről szólt. Háborűellenes tüntetés Varsóban a Hitler-ellenes koalícióban résztvett államok népéhez, parlamentjéhez, és kormányá­hoz, törekedjenek arra, hogy végre sor kerüljön a német békeszerződés megkötésére, s. ezzel biztosítva legyen a béke Európa szívében. A német bé­keszerződést meg kell kötni, hogy szilárd gátat emeljenek egy harmadik világháború ki­robbantásának útjába — mon­dotta Ulbricht, aki ennek ér­dekében a következő iavaslatot tette: a két német állam ön­kéntes nyilatkozattal kötelezze magát arra, hogy lemond min. denfajta nukleáris fegyverről: forduljon a potsdami szerző­dést aláíró négy hatalomhoz azzal a felhívással, tekintsék a két ország földjét atomfegy­vermentes területnek és von­ják ki a német területen állo­másozó nukleáris fegyvereket; a két Németország jelentős mértékben csökkentse katonai költségvetését és a felszaba­duló eszközöket fordítsa szo­ciális célokra: a vitás kérdések rendezésénél mondjanak le az erőszak alkalmazásáról: a NA­TO és a Varsói Szerződés tag­államai kössenek egymással megnemtámadási szerződést. Budapestre érkezett az NSZEP pártmunkás* küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Bu­dapestre érkezett a Német Szocialista Egységpárl párt­munkás-küldöttsége. A kül döttséget. Harri Tisch, a Központi Bizottság tagja, Ros­tock megye pártbizottságának első titkára vezeti. árt- £ kül. * Dél-Vietnamban + zavaros a helyzet * A buddhista tüntetések nyo- $ mán megrendült saigoni dik- + tatúra helyzete egyre zavaró- £ sabb. Nguyen Ton Hoan mi- j niszterelnökhelyettes — a be- £ folyásos Dai Viet Párt vezető- -K je — kedden bem’újlotla le- £ mondását, s kijelentette: rá- -* jött, nem tud a továbbiakban £ együttműködni Nguyen Khanh tábornokkal, aki saját kezében * akarja összpontosítani a ha- £ talma t. Nguyen Khanh egyelőre foly­tatja a duzzogást. Jelenleg gyó. gyittatja szívbaját és magas vérnyomását, mások szerint idegösszeroppanását. A dél-vietnami buddhisták a „demokrácia”, a normális lég­kör helyreállítására két hóna­pot adtak a kormánynak, s er­re az időre nem szerveznek tüntetéseket. zánok, szakszervezetek, ifjú­sági szervezetek képviselői. A nagygyűlés * főszónoka Jozef Cyrankiewicz minisz­terelnök volt, aki beszédében megrázó szavakkal emlékez­tetett a háború, a hitlerista megszállás borzalmaira, amely Lengyelország hatmillió lako­sát pusztította el. A további­akban élesen elítélte azokat, akik most Nyugaton fátyoü szerelnének borítani a múltra. Támaszpontkeresés „titokban” Az angol sajtóban megjelent hírek szerint amerikai és an­gol katonai vezetők az Indiai­óceánon olyan kisebb szigete­ket szemlélnek meg, amelye­ken újabb katonai támaszpon­tokat építhetnének. A Daily Telegraph szerint ezeket a ku­tatásokat titokban végzik, mi­vel Anglia és az Egyesült Ál­lamok is óvakodik attól, hogy „megsértse az afrikai—ázsiai népek érzékenységét” és „az ENSZ-ben antikolonialista vi­hart kavarjon fel”. Az angol sajtó úgy tudja, hogy ezeken a támaszpontokon olyan egységeket helyeznek el, amelyek feladata e térségben a nemzeti felszabadító mozga­lom elleni harc. Polaris-rokéták a Csendes-óceánon A japán kormány, figyelmen kívül hagyva a japán nép bé­kevágyát, teljesítette Washing­ton régi óhaját, októberben már amerikai atomtengeralatt. járók jelennek meg a japán kikötőkben. Az erre vonatkozó bejelen­téssel egyidőben a Csendes­óceánon megjelentek a Pó'laris- rakéták, s éppen az idén ősz­szel — mint a Pravda tokiói tudósítója írja — kell megala­kulnia az úgynevezett 15. ten­geralattjáró hajórajnak, amely az Atlanti-óceánon tevékeny­Zavargás 400 sebesüli tel Philadelphia néger negyedé­ben az elmúlt három napon a fajüldözők szította zavargások következtében több mint 400 ember megsebesült, sok négert letartóztattak és több millió dolláros anyagi kár keletke­zett. kedő 14. és 16. hajórajhoz ha­sonlóan, hét atomtengeralatt­járóból áll majd, mindegyiken 16 Polaris rakétával. A japán kormány befejezett tények elé állította az ország közvéleményét, de a japán dol­gozók már készülnek arra, hogy erélyes tiltakozó akciók­kal elhárítsák hazájukról ezt az újabb fenyegető veszélyt. Magyar államférfiak üdvtizlő fáwlratcs Vietnam ünnepe alkalmából Ho Si Minh elvlársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Dolgozók Pártja elnökének Pham Van Dong elvlársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszter- elnökének Hanoi Kedves Elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakításának 19. évfordulója, a vietnami nép e nagy nemzeti ünnepe al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és kormá­nya, valamint az egész magyar nép és a magunk nevében is köszöntjük önöket és a testvé­ri vietnami népet. Üdvözöljük vietnami testvé­volt. > mindig 9 lövöldözés. anyósa, s apósa pedig, akiknél a gyerek olyankor tartózko­dott, fiukat védve, begombol­kozott kérdései elől. Lehet, hogy ha mindenre való tekintet nélkül feltárná fiának a történteket, befogad­ná őt. És ha erősebben él ben­ne az apa iránti vonzalom, s csak magát gyűlöltetné meg a könyörtelen rombolásért, mit tehet akkor? Fossza meg ma­gát a reménytől, hogy szívós, türelmes munkával, de sikerül fiát visszahódítania? — Szeretném előbb hallani, mit mondott apád? A fiú egy apró gesztusa elé­gedetlenséget árult el, de az­tán beszélni kezdett. — Ti fönt laktatok nagy­apával a Pokolhegyen. Nem emlékszem Dudog nagyapára, de apa egy elbeszélése alapján szerettem elgondolkodni rajta. Azt mondta, szakállas, sokbe- szédű, érdekes ember volt. Mikor is halt meg? — ötvennégyben, egy acél- csapolásnál szerencsétlenség történt — mondta az anya. — Józsa üzemvezető mérnök kí­sérletezett, s azt a kemencét apa kezelte .... — Amióta itt lakom, több­ször gondoltam, hogv fölme­gyek a- Pokolhegyre, vagy megkérlek, .sétáljunk fel együtt, szeretném látni azt a házat, ahol megismerkedtetek apával. Mert ő is ott lakott a munkásszálláson, mesélte, ott ismert meg. — Azt • az épületet pár éve lebontották — mondta az anya. — De van néhány fény­képünk róla, majd megmuta­tom .ilyen sokszor beszelt rólunk apád? (Fohilatiuk.) relmetlen volt, mielőbb beszél­ni akart anyjával. De otthon volt mostohaapja és kisöccse is, ezért, amikor egy percre kettesben maradtak, azt mondta: — Mama, nem sétálhatnánk egyet? ... Az anya kérdőn fordult fe­léje. — Szeretnék tőled valamit kérdezni, de így nem tudunk beszélgetni. — Átmegyünk a szobádba, ott nem zavarnak. Mikor, az anya elhelyezke­dett a rekamié végében, a fiú így szólt; — Mama! Mondd el nekem, hogyan történt, hogy... mi­ért váltál el apától? Az anya szorongva vizsgál­ta fia arcát. Szerette volna le- Dlvasni róla, mi késztette a kérdésre, hogy az előző este rözöttük történtek, vagy a ré- ;i gyanakvás szülte-e. — Apád biztosan elmondta — jegyezte meg aztán. — Sokszor is. De én tőled ikarom hallani. Jogom van negtudni az igazságot! Az emeltebb és követelődző’ lang kissé bántotta az anvát, le nem rótta meg érte a fiát. De rhec*ev,e'i-r hogy el- nondja a teljes igazságot? Hiszen azzal olyan pusztítást végezne, amit a fiú n»m egy­könnyen heverne ki. Mert az gazsäe feltárása elkerülhe- etlenül apjából is kiábrán- lítaná. Nem élég, hogy az apja őt úűzte leikéből? Több jelből is negértette, hogy a fia a maga lajátos módján, de szereti az ipját. Sajnos, alig tudott vala- nit kettőjük kapcsolatáról. Slső férje beszélni sem volt íajlandó vele a látogatásokon, IDEGENEK etve felállt, megigazgatta új öltönyét. — De szép ruhád van, Gé­zül — rohant hozzá Andi. Az anya dermedten látta fia újra megfagyott, érzéket­len arckifejezését, régi arcát, melytől mindig elfogta a két­ségbeesés. A felfedezéstől megrémült: . lehetséges, hogy minden, ami közöttük ma tör­tént, mindaz esi mán futó em- 1 lék, elmúlt, s visszazuhantak oda. ahol voltak, és minden I folytatódik tovább? < És nyugtalanul gondolt rá, valóban, kénes-e égy ilyen, ha ■ még oly feloldó epizód is, egy egyszeri boldogító szikrázás : megsemmisíteni és megváltoz- i tatni tizenöt esztendő hatását? S már újra a régi módon ' vergődő anya yol.t, alti hosszú 1 idő után kapott egy tovatűnő boldog órát, ajándékképpen, i de aki okosan látja, hogy túl- ! zottan bizakodott, nem vár- ’ hatja, ho«v egycsanásra min- 1 den megváltozzék közöttük. i Azért az elmúlt óra mégis reményt adott neki, mert c megláthatta: fia lelke nem köveseden el, kitartó munka ] és szer-etet szükséges,- hogy ] végül megnyíljon az ő számá- , ra is. ; 31. , A fiú másnap, munka után 1 egyenesen hazament, mert tű- 1 mert enélkül a szeretet nél­kül nőtt fel. Hogy a fiú befészkelté ma­gát anyja ölébe, ettől mindket­tőjükön rokon gerjesztésű áram futott végig. Megremeg­tek a réges-régi, elfeledett áramlás forró ütéseitől, hogy tekintetükkel is egymást ke­resve, összemosolyogtnk. A fiú először mosolygott így anyjá­ra, amióta ideköltözött. Az anyát ez egyszeriben boldoggá tette, kárpótolta mindenért, s már-már utolsó kételyét is feledte, hogy fiát magához fordíthatja-e. Az anya kiegyenesítette de­rekát, de még egyre simogat­ta a fiút. aki csál? nézett fel rá homályos, csodálkozó kék szemeivel, s az arcán megra­gadt tünemény mosollyal, ■amely azonban most szinte egészen képes volt feloldani ennek a mindig fájdalmas, szomorú arcnak árva magá­nyosságát. így találta őket a hazatérő Radován és- Andi. Hogy be­léptek, az anya csendet kérőn emelte ajkához mutatóujját, mert azt hitte, a fia elaludt. A. fiú meglátta a lábujjhegyen lépkedő Radovánt .és Andit. Tekintete találkozott mostoha- apia, majd anyja pillantásá­val, s elszégyellte magát. Si­XXXII. Radován és Andi nem volt még otthon; biztcs-n kisétálr tak a várromhoz, ahová Andi szeretett eljárni apjával, ha rávehette, hogy várháborúsdit játsszanak. Az anya bekapcsolta a rá­diót, aztán leült egy fotelba, melyet közelebb húzott fiá­hoz Csendben voltak, mintha a zenét hallgatnák, “''dig ön­magukkal és egymással voltak elfoglalva. Az anya végre megmoccant. Alig-alig érintve megsimogat­ta a. fiú fejét. A fiúban ködös képek h--’ antak föl rég volt, hasonlóan boldog percekről, amelyeknek, ha olykor feltá­madtak benne, mindig ő és tá­vol élő anyja volt a hőse. S most ezeknek az emlét">knek ösztönzésére egy önfudatlan, ősi mozdulattal anyja ölébe hajtotta fejét. Életében elő­ször érezte, hogy az ő anyja ez a nő, aki néha-néha meg­jelent náluk pár órára, olyan­kor megpróbált játszani is, de sohasem ’ jutottak el eddig, amire pedig öntudatlanul is mindig vágyott. E percben tudta meg, hogy egész életében erre vágyott, az anyai szeretetre. Hogv ez hi­ányzott életéből, s hogy talán minden-minden azért alakult így, azért lett olyan, amilyen, reinkben a harci társakat akik szilárdan védelmezik ha­zájuk szabadságát az ameri­kai imperialista agresszióval szemben, s lankadatlanul küz­denek az egész vietnami nép szabadságáért, az 1954. évi genfi egyezmények megvaló­sításáért. Őszinte örömmel töltenek el bennünket a szo­cializmus építésében eléri nagyszerű eredményeik. A Magyar Népköztársaság laz önök igaz barátja. Osztozil* (gondjaikban és örömeikben. > Nagy nemzeti ünnepükön to­vábbi sikereket kívánunk Minőknek és a testvéri vietna­• mi n énnek országuk építésé- ,ben, Vietnam egyesítéséért fo- .lyó küzdelmükben. > Dobi István, > a Magyar Népköztársaság ^ Elnöki Tanácsának elnöke. t Kádár János, > a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. 'a magyar forradalmi munkás- ( paraszt kormány elnöke (--------------­> i Csőmbe zsoldo&a* kivégzéseket | rendeznek > Albertville külvárosaiban a3 IUPI jelentése szerint méf mindig hallható szórványos lövöldözés, a város azonbai1 • — mint már jelentettük (visszakerült Csőmbe katonái' (nak kezére. A zsoldos hadalj .vezetője, Michael Hoare vök angol őrnagy nyomban útját' •szotta Albertvillet a MobutV' ■ féle hadsereg katonáinak, hot? (mire a konzulok és újsáÉ írók megjelennek, már „tiszt*1 fekete” kongói katonákat t3' Háljanak Albertvilleben. ( Az AP tudósítója elmondj3' >hogy komor légkör nehezed'- ( a városra, A Tanganyika-^ kikötői, a vasúti létesítményei • megrongálódtak, romba dőlt.®’’ (az amerikai B—26-os vadás3 > bombázók támadásai nyomé3 , A Csombe-féle hadsereg k3’ tornái kivégzéseket rendező® laz utcákon, így gyarapító (állítólag 400 halálos áldozató3 számát. Kedden este nagyszabású háborúellenes nagygyűlés, tün­tetés zajlott le Varsó óvárosá­nak ősi, újjáépített főterén, a „Rynek”-en. Az óváros főterén és a kör­nyező utcákban töb*b tízezer ember szorongott, amikor Wladyslaw Gomulka és Jozef Cyrankiewicz’vezetésével meg­érkeztek a LEMP Központi Bizottságának és a lengyel kormánynak tagjai, a lengyel '’-'város vezetői, a volt parti­A GYARMATI sors évszá­zadai után, tizenkilenc évvel ezelőtt, 1945. szeptember el­sején kiáltotta ki Vietnam népe történelmének első de­mokratikus államát. A Tá­vol-Kelet egyik legtöbb gyarmati megpróbáltatást elszenvedett népe indult el ezen a napon az új élet felé vezető úton. Vietnam népe, a kommu­nisták vezetésével, már a második világháborút meg­előző években szabadság­harcot vívott a francia gyar­matosítók ellen, akik egész Indokínát uralmuk alatt tar­tották. A szabadságharc fegyvereit 19ÍO-től a japán hódítók ellen kellett fordí- taniok, akik a francia Itolo- nialisták helyére akartak lépni. S bár a háborúban összeomló Franciaország képtelennek bizonyult gyar­mati pozícióinak megtartá­sára, a japánok soha, egy percre sem tudtak beren­dezkedni az országban, mert a vietnami nép, félel­met nem ismerve, minden eszközzel harcolt ellenük. A VILÁGHÁBORÚ befe­jezésének szinte másnapján újból megjelentek a francia gyarmatosítók, hogy Viet­namot, s egész Indokínát visszahassák a gyarmati igába. Elkezdődött korunk egyik legkegyctlenebb gyar­mati háborúja, amelyet a világ valamennyi imperia­lista hatalmának támogatá­sával a francia imperializ­mus indítót!. A független ál­lam megalakulását, a sza­bad társadalom megterem­tését jelző vörös lobogókat ismét a forradalmi hadse­regnek, s a partizánoknak kellett kézbe venniük: Hét és félévig tartott a küzde­lem, míg 1954-ben, Dien Bi­en Phunál a franciák döntő vereséget szenvedtek, s tá­vozni kénvszerültek Délke­let-Ázsióból. A Dien Bien Phut követő genfi értekezleten az impe rialista hatalmaknak, ba: fogcsikorgatva, de engedniöl kellett: Vietnam északi fe lében, a Vietnami Demokra tikus Köztársaságban elkez dedhetett az újjáépítés, és í szocializmus alapjainak le rakása. Délen azonban a: amerikaiak léptek a franci áls örökébe, s életre erősza kohók a nép által soha e nem ismert, úgynevezett Vi etnami Köztársaságot. Kató nai hídfőállássá építették k ezt az országrészt a térséi valamennyi népe és állama a Vietnami Dcmokratikui Köztársaság, Laosz és Kain bodzsa ellen. Miközben a Vietnami De mokratikus Köztársaság, a; egész szocialista tábor segít ségévcl, sikeresen halad előre a szocializmus épité sének útján, Dél-Vietnan népe megint fegyverfogásr: kényszerült. Hallatlan áldó zatokal követelő küzdelen ez, amely azonban mindet amerikai beavatkozás eile nére, a győzelem felé vezet megdőlt a Diem-rezsim megpecsételte az új diktá­tor, Khanh hatalmát is, s ; partizánok ellenőrzik az or­szág nagyobbik felét. A fék­telen amerikai szoldateszkt néhány héttel ezelőtt mái úgy akart kiutat találni re­ménytelen helyzetéből, hogj megtámadta a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot is A tizenkilenc év alati nemcsak a demokratikus Vi­etnam ért el szén sikereket hanem a világ hatalmi vi­szonyai is gyökeresen meg­változtak. A szocialista or­szágok határozott kiállása meghátrálásra kényszerítet- te az amerikaiakat. NEMZETI ünnepén telje! szolidaritásunkról biztosít­juk Vietnam hős népét, s kí­vánjuk, hogy Példamutató sikereket érjen el hazája fel­virágoztatásában, s a har­coló országrész mielőbb! tel­jes felszabadításában. LJUI.J _I_I_l.J. J_I_1_J_l_t..-l_i_l i i i i* 5 A Vietnami Demokratikus Köztársaság \ nemzeti Énepe K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom