Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-11 / 213. szám
Péníelsj 1964. szeptember 11. HEASMAG7AB088ZAQ 3 Sz@m@hflCai Ma. mär minden termelőszövetkezetben azon töri a fejét a tagság, hogyan lehetne a mezőgazdasági munkát eredményesebbé, jövedelmezőbbé tenni, ésszerűbben, könnyeb- ben többet termelni. így van ez a szomolyai Sarló-Kalapács Termelőszövetkezetben is. „Az egri borvidék része vagyunk” — Szomolya az egri borvidékhez tartozik, szőlőtermesztésre alkalmas területen van. Eddig is volt itt szőlő, de csak szétszórtan, zárt kertekben. Ee ezek már öregek, a legtöbb töke 50—60 éves. Úgy döntöttünk, hogy érdemes szőlőt telepítenünk. A gondosan ápolt, jól megmunkált szőlő a környéken duplán is visszafizeti a ráfordítottakat — kezdi a beszélgetést Horváth Endre agronómus. A termelőszövetkezetben jövőre ötven holddal, a következő évben még ugyanennyivel megkezdődik a szőlőtelepítés. Számításaik szerint, ha termőre fordul ez a száz hold, akkor legalább két és félmillió bruttó jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek. Persze csak szorgalmas, tervszerű munka eredményeképpen. Ebben viszont nem lesz hiány, mert, mint az agronómus is mondta, a szomolyaiak szeretik a szőlőt — valószínű a jó bort sem vetik meg. Őszibarackos is lesz A szőlő mellett a gyümölcsfáknak is kedvez az itteni talaj, mint azt a híres szomolyai fekete cseresznye is bizonyítja. Ezért gyümölcstelepítés is szerepel a termelőszövetkezet tervei között. Már a múlt év őszén száz hold őszibarackot telepítettek. amelyhez most még újabb ötven holdat csatolnák. — Négy év múlva Szomo- lyán már 150 holdon terem az ízletes, hamvas őszibarack — idézi a jövőt Horváth Endre —, de hogy el ne felejtsem, a múlt évi. telepítés is hozott termést. Közös erővel le is szüreteltük. No. nem volt nehéz — teszi hozzá tréfásan —, hiszen mindössze egyetlen szem termett. De lényeg, hogy alig egy éves korában már megmutatta, hogy teremni akar. És a cseresznye? A cseresznyéjéről híres Szomolya ezután szőlőjének és őszibarackjának is hírnevet akar szerezni. De a cseresznyéről vajon miért nem szólnak egyetlen szót sem? — A cseresznye legnagyobb része zárt kertekben van, nem a tsz-é. Szomolyán előbb a birtokviszonyokat kellene rendezni, csak aztán gondolhatunk cseresznyés telepítésére — hangzik a válasz. Ez évben tíz vagon fekete cseresznyét szállítottunk el Szomolyáról, aminek legnagyobb része exportra került. Ez a jó termés megmutatkozik A Hejocsahai Cement^ és Mészmű segítsége az ózdi kohászatnak A nyersvasgyártáshoz nélkülözhetetlen salakképző anyagból, a mészkőből jelenleg bem áll elegendő mennyiség az ózdi nagyolvasztók rendelkezésére. Ezért az ózdiak a Hejő- esabai Cement- és Mészmű segítségét kérték. A hejőcsabai- ak az év végéig 30 ezer tonna, megfelelő szemcse’ nagyságú mészkövet szállítanak az ózdi kohók részére. A cementgyári dolgozók a rakodáshoz teret, úgynevezett rámpát létesítettek, s az első tíz vagon mészkövet a napokban útnak is indították. [a ^pénztárcákon” is: í millió 700 ezer forint került a cse- I resznye jóvoltából a szomolyai „takarékkönyvekbe”. — Jó lenne a termelőszövetkezetnek is egy jól termő, sokat jövedelmező cseresznyés, de előbb szeretnénk látni, mi kerül a birtokrendezésikor hozzánk, s azután valószínű telepítünk majd vagy ötven holdat. Nem hal ki a szomolyai fekete cseresznye, nem kell félni! — „nyugtat meg” az agronómus —, terem itt annyi, hogy alig győzik szedni. Dupla fesz a jövedelem •— Ha ültetvényeink termőre fordulnak, a termelőszövetkezet összjövedelme megduplázódik. A havi 30 forintos munkaegység helyett 50—GO forintot oszthatunk. Persze addig még sokat kell dolgoznunk, gondosan ápolni a szőlőt, őszibarackot, hogy legyen mit visszafi zetniük. A nagy tervezgetés mellett a soron következő munkákat sem hanyagolják el a Sarló- Kalapács Termelőszövetkezetben. A korán lekerülő növények után a búza vetésterületét már előkészítették. Gondosan megmunkált földbe kerül a vetőmag. A betakarításhoz is felkészültek. Harminc hold mákot már leszedtek. A kukorica, cukorrépa azonban még nem érett meg a betakarításra. Addig, amíg ehhez is hozzákezdhetnek. egy kicsit a dédelgetett kedvenccel foglalkoznak: borítják a szőlőt. Gondosan óvják, védik, hiszen a közös, és benne minden termelőszövetkezeti tag gazdagodását várják tőle. Juhász Judit Vetnek a sátoraljaújhelyi járásban Befejezte a nyári talajmunkákat a Sátoraljaújhelyi Gépállomás, s ennek során jelentős területet készítettek elő az őszi vetés alá, sőt, már a vetést is megkezdték. Egv kohónál már gépesítették az eSegySérl munkákat Ózdon Áz Ózdi Kohászati Üzemekben a nagyolvasztók betétanyag ellátását eddig nehéz fizikai munkával oldották meg. Az elegytéri dolgozók kézi erővel tolták az anyaggal megrakott csilléket a felvonókhoz, ahonnan azt a kohókba adagolták. Tavaly hozzáfogtak az vlegytéri munkák gépesítéséhez. A 165 millió forint költségelőirányzattal megkezdeti beruházás során a kohók előtt any "gtároló bunkersor épül, amelybe önürPős vasúti kocsikban szállítiák az anyagokat. A bunkerból mérlegkocsi gyűjti v össze, technológiai előírás szerint az elegyet, a mészkövet, az ércet, a kokszot, s gombnyomásra üríti a felvond’.ba. A fontos beruházás első része elkészült. Eßv kohónál az elegytéri munkákat gépesítették. így az 1-es számú nagy- olvasztó betétanyag ellátását teljesen g'teék végzik, 50—60 dolpo""f mentesítenek a nehéz munkától. Az év réig még egy ú’abb kohónál, a jövő évben pedig a hátralevő másik két olvasztónál oldják meg a teljes gépesítést. A beruházással mintegy kétszáznegyven dolgozót szabadítanák meg a fáradságos munkától. A beruházás nagy p1r~nye továbbá, hogy a pontosabb elegy ösz- szeállitás, az "Nemesebb anyag- ellátás eredményeként lényegesen jobb, egyenletesebb lesz a kohók járata, jelentősen növekszik a termelés, s javul a nyersvas minőségei Áz időjárás rendkívül kedvező a vetésre, amit a gépállomás dolgozói és a járás termelőszövetkezetei igyekeznek is kihasználni, hiszen jól tudják, hogy a korán elvetett mag kellőképpen megerősödve, köny- nyebben bírja a legkeményebb téli fagyot is. A gépállomás összesen 6000 hold őszi vetésre kötött szerződést a szövetkezeti gazdaságokkal. A járás területén egyébként a kis pusztafalusi Rákóczi Tsz-é a dicsőség. Ök tették elsőnek földbe a magot a jövő évi kenyérnek valóhoz. Nyugtalanító jelenségek a drótgyár rekonstrukciójánál Vasárnap röppent szét a hír: jóval határidő előtt fejezték be a diósgyőri rekonstrukciót, s a két új hengersor a hónap végén, a próbaüzemelés után megkezdi az üzemszerű termelést. Amilyen örömmel tölt el bennünket a diósgyőri siker, annyiba nyugtalanít a drótművi beruházás sorsa. Igaz, az előbbi jóval nagyobb építkezés, kihatása is nagyobb, azonban a miskolci December 4 Drótművek rekonstrukciója is jelentős népgazdasági érdek. És csöppet sem mindegy, hogy ez határidőre, vagy pedig több hónapos késéssel valósul meg. Kissé nehezen megy minden Az építkezést 1962-ben kezdték meg. A célkitűzés szerint e gyárnak kell ellátnia a hazai építőipart, többek között az alsózsolcai épületelemgyárat acélhuzallal, amelynek egy részét ma még külföldről importáljuk. Valahogy az egész építkezést kezdettől fogva bal- szerencse kísérte. Először a tervek késtek. Aztán volt terv, de olyan vállalatot bíztak meg a mélyépítéssel, amelynek tulajdonképpen a lakásépítkezéssel kell foglalkoznia. Végül a BMV lett a generálkivitelező, akkor pedig közbeszólt az árvíz, s nemhogy építeni tudtak volna, hanem örültek, ha az anyagot megmentik. Amikor minden egyenesbe jött volna, akkor meg a kecskeméti lakatos ára gyár késlekedett a vasszerkezetek legyártásával. A kecskemétiek megemberelték magukat, s ha késve is, de elkészültek a vasszerkezettel. Ezután a mélyépítők „tűntek el” az építkezésről. Minden erőt a diósgyőri rekonstrukcióra összpontosítottak, az fontosabb is volt. A drótművekben azonban tovább csúsztak, csúsztak a határidők. És mindezt tetézi, hogy az ÉM. Gép- és Felvonószerelő Vállalat sokadrangú munkának tekinti a rekonstrukciót, új és új határidőkre tesz „vállalást”. amelyeket rendszeresen nem tart be. fl kötélgyár működik, de daruk helyett csak ígéreteket kapnak Az új és modern kötélgyári csarnok a múlt év végére némi késedelemmel elkészült. Korszerű, modern, s eddig remekül dolgozó gépekkel szerelték fel. A mű májusban meg is kezdte a termelést. A gondot az anyagok, a termékek szállítása okozza, mert a danákat a Gép- és Felvonószerelő Vállalat emberei máig sem készítették el. A munkát június 26-án meg is kezdték. De hogy a drótgyáriak , ne nyugtalankodjanak, kaptak egy Ígéretet, miszerint a daruk augusztus 20-án működnek. A gyáriak keserűen jegyzik meg: „est a határidőt is túléltük, de még most sincs sehol semmi’’. Erre megkötbé- rezték a vállalatot. (Ebből eddig az a „haszon”, hogy keresik az egyszemélyi felelőst, mintha pusztán egyetlen ember mulasztása lenne.) A gép- és felvonószerelőkre vár az acélhuzalgyári daruk és a földalatti vonólánc szerelése. „A rendelést — mondják a gyár beruházási osztályán — a múlt évben elküldtük, de a szerződés a mai napig nem érkezett meg.” A múlt hó 27-én volt egy kooperációs értekezlet, ahol szóvá tették az ügyet. A vállalat képviselői kijelentették, hogy másnap elküldik. A szerződés máig sem érkezett meg (szentember 8-ig), s feltételezhetően nem a posta hibájából. Vaion mikorra Készül el az acÉihuzalgyárló csarnok? Az év vége felé (augusztus 30. helyeit októberben) átadnak egy háromemeletes épületet. Ebben az épületben lesz az ezer személyes fekete-fehér öltöző, fürdő, orvosi rendelő, laboratórium. Ez jelentős szociális létesítmény, s mindenképpen nagy fejlődést jelent. Ugyanebben az időben adják át, várhatóan, rendeltetésének a hűtővízellátó komplexumot. És ez nemcsak az új, hanem a régi üzem szempontjából is fontos. A gyár vízhiányban szenved. Vannak gépek, amelyeket kellő mennyiségű víz hiányában korlátozott sebességgel működtetnek. A vízrendszerek megépítése, beleértve a további ilyen létesítményeket, sok éve húzódó gondokat old meg. A legfontosabb beruházás az acélhuzalgyártó csarnok. Az első határidő szerint már a múlt év augusztusában át kellett volna adni rendeltetésének. Azóta volt szó ez év augusztusáról, s most októberről beszélnek. Az okokat itt már kár is részletezni. Érv része a kezdetnél „született”. Akkor Pató Pál módjára mondogatták: „a késést, majd behozzuk jövőre”. Nem sikerült. Vannak idén ..született” okok is. Végeredmény: ez évben a tervezett 37 millió forintos építkezésből nyolc hónap alatt csak 13 és fél milliós munkát végeztek el. Igaz, hogy a BMV most egyre fokozottabban „rákapcsol”. de bárhogy is erőlködik, aligha tudja a tervezett és az elmaradt munkát hiánytalanul befejezni. Egy éves Késés? Az' élet sürget. A drótműi építkezések határideje folyton „csúszkál”. Tulajdonképpen a beruházást már jövőre be kellene fejezni. Ez aligha sikerül. Az eddigi ütem, sajnos. arra enged következtetni, hogy a mű. csak egy évvel később, 1966-ban kezdheti meg működését. A ' áslekedés sokmilliós veszteséget okoz, az előrehaladás pedig nyereséget hoz. Mindkét lehetőség fennáll. A választás az építőkön múlik. Az LKM rekonstrukció azt mutatja, hosv az egészséges, jó alkotó légkör, a szocialista együttműködés hihetetlen eredményekre ösztönöz. Nagyon jó lenne ide ew kicsi a diósgyőri saeülem'Hől. Csorba Kiállításról kiállításra, gyakorlati haszon nélkül A SZAKSZERVEZETEK Megyei Tanácsa tavaly figyelemre méltó újítási kiállítást rendezett. Először itt találkoztunk Bartha Józsefnek, a Diósgyőri Gépgyár dolgozójának újításával. A napokban Budapesten jártunk és a KGM Műszaki Tájékoztató és Propaganda Intézetének, valamint a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének újítási kiállításán ismét találkoztunk nevezett újításával; Bartha József festő a gépgyárban. Hosszas kísérletezés után Wallkvd műanyagbázisú lakkfesték keveréket állított elő. A festék gyorsan szárad, igen rugalmas, mechanikai szilárdsága nagy, kopásellenállá- sa felülmúlja a nitrós lakkfestékét, permetezhető, kenhető. Különösen alkalmas szerszámgépek és járművek festésére. A Diósgyőri Gépgyár újítási osztályán vastag iratköteg beszél még Bartha József lakkfestékének sok más előnyéről. Például: a nitrós lakkfesték nem állja a lúgokat, a Wallkyd műanyagbázisú keverék kitűnően állja, az előző festék nem viharálló, a víz hatására korróziós gócok keletkeznek, a Wallkydnál ilyesmi nem fordulhat elő, kitűnő tulajdonsága miatt. Negyedszer szedik a paprikát *§#É ... A fcIsözsolcaJ Szabadságharcos Termelőszövetkezet kertészeti brigádja az idén negyedszer szüreteli a paprikát, a mintegy húsz holdas tábláról. Foto: Szabados György AZ ÚJÍTÁS szerinti lakkfesték — írja a műszaki tájékoztató —. megszáradva nem porlad, jói tapad, simára csiszolható, atmoszférikus behatásokra közömbös. A bevont felület finomabb és selymesebb fényű. Ára az ismert nitró- festékektől 20—25 forinttal olcsóbb. Azt hinné az ember, hogy ezek után kapkodni fognak az újításért. Nem ez történt. S hogy írunk róla, azt jelenti, hogy segítségre van szükség. Célszerű lenne, ha az újfajta festéket nagyban állíthatnánk elő. Evégből a gépgyáriak megkeresték a tiszaszederké- nvi gyárat, és tárgyalni kezdtek a festék nagyüzemi előállításáról. A gépgyáriak szerint a festék keresett cikk lesz, érdemes vele foglalkozni. A válasz elutasító volt. A nitró miatt tűzveszélyes, így a tisza- szederkényielc nem vállalják előállítását. S most egyelőre itt tartunk: jár az újítás kiállításról kiál- iításra, nem fukarkodnak az elismerő szavakkal sem. Mindenki megállapítja: a Wallkyd műanyagbázisú lakkfesték olcsóbb is. szebb is, jobb is a réginél. De nincs gyúr, amely nagyban előállítaná. Jó lenne, ha a Nehézipari Minisztérium gondoskodása alá venné az újítást. S hadd jegyezzük ide, a cikk végére, hogy amikor az újítási irodán megkérdeztük, mit kapott az újító, ezt a választ kaptuk: még csak előleget adtunk, de ne tessék kérdezni, hogy mennyit, mert mi magunk is szégyelljük, annyira kevés. ITT AZ IDEJE, hogy az úi rendelet megjelenjék, s bátrabbá tegye az újítások egyszemélyi elbírálóit. így azok nem fo-nak félni annak az összegnek kiutalásától, amenv- nyit az újítás és az újító megérdemel. Bartha József újítása jár'" a kiállításokat, s várja a segítséget B. L
