Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
Vasárnap, 1964. szeptember 6. ESZAKMAGYARORSZAO 5 e .túr* utóig«! ;yat hat gné- t kV or- ibai ány- .iné irt nte t3' flj ka' etvi ahn őt}® k írté sga' r.el :sal ltot má rró éle ly« ajá' kö' & neK-> Iád' it lop* ágé adó íz i éke ■lat' esi éze ta' 5ze nal ive IDEGENFORGALOM — Miskolc idegenforgalma nincs konkrét terve a hivatal- olyan váratlan fellendülést ért nak. Az sem helyes, hogy az rneg ezen a nyáron, amire valóban nem számítottunk — mondotta Fekete László vb- elnök a miskolci tanács legutóbbi ülésén. — Marokkói és Párizsi autók éppúgy táboroztak a tanácsháza előtti parkírozó helyen, mint lengyel és csehszlovák gépkocsik. A nem Várt forgalom nem egyszer okozott fej törést valamenyidegenforgalmi kiadványok értékesítése egyes esetekben kissé vontatott. Ugyancsak kifogásolható, hogy a többi idegenforgalmi szervekkel gyenge a kapcsolat. Ez elsősorban a kiadványok cseréjére vonatkozik. Végül szóba kell hozni azt is, hogy a hollóstetői camping szálláshyiünknek, amikor vendégeink költsége lényegesen magasabb, z él [Vö : f lás tel , a a< ta iso ío tel tői vi :re ?ví ek ki' zó í •üt lel' űó lie (ill al öf ■zé oK él eg ve. )é et< et igJ 2Jl' 2k it eV ■ ni ifisí' (i te eí íyi ,gjl ól él ,<y elhelyezéséről kellett gondoskodnunk. Ez az őszinte megállapítás Pontosan egyezik annak a vizsgálatnak tapasztalataival, amelyet a megyei NEB foly-tatott a megyei Idegenforgalmi - Hivatalnál és egyes fürdőhelyeinknél, valamint turistaházunknál. Valóban hatalmas méretűnek és váratlannak nevezhetjük valamennyien, akik naponta rójuk Miskolc utcáit, azt a hatalmas átutazó forgalmat, amit a Lengyelországból és Lengyel- országba igyekvő autók, Csehszlovákiából és Csehszlovákiába tartó utasok bonyolítanak le. Ugyanakkor a hatalmas amerikai túrakocsik, a nyugatnémet Opelok, az elegáns francia Peugeot-k száma sem kevés. A fejlődés nem kielégítő Hogyan fogadtuk a hozzánk látogató idegeneket, akiknek látogatása segíti a nemzetközi kapcsolatok örvendetes javulását. Ezzel foglalkozott a NEB vizsgálata, és első. de talán legfontosabb megállapítása: az előző vizsgálat óta fejlődést, mégpedig nagy fejlődést tapasztalhatunk idegenforgalmunk igényeinek kielégítésében, de ez korántsem elegendő. Ennek két oka közül az első országos probléma, mert a legfőbb irányító szervek a beruházások legnagyobb részét a már ismert és frekventált Balatonra, valamint a fővárosra koncentrálják, a második Viszont helyi. -A megyei szervek Ugyanis a legutóbbi .időkig elhanyagolták az idegenforgal- 'mat. Mit tesz az Idegenforgalmi Hivatal? Az 1954-ben alakult megyei Idegenforgalmi Hivatal feladata elsősorban növekvő idegenforgalmunk igényeinek kielégítése, a vendégekkel való foglalkozás megszervezése, és a megfelelő propaganda. Ez.‘ az immár tízesztendős szerv kétségtelenül sokat fejlődött, ám munkáján sok mindent lehet és kell még javítani. Elsősorban ís gondoskodni kell róla, hogy a fizető vendéglátó szolgálatot kiterjesszék Mezőkövesdre is, mert az ottani hőfürdő közkedvelt, és távoli vidékekről is felkeresik. Jelentős forgalomra lehetne számítani, ha bekapcsolnák a jelenleg hat városban, illetve községben már működő szolgálatba. Jelenleg az a helyzet, hogy a szolgálat e hat helyen 15C5 férőhellyel rendelkezik, ám ennek több mint 90 százaléka Miskolcra jut. A megye 6 helységében van átvonuló szállás, 654 férőhely- lyel (1958-ban még csak 245 Volt!). Ezek kihasználtsága Ugyancsak Miskolcon a legnagyobb. Ez év első felében hiegyénk székvárosában 7449 személyt, összesen 15134 Vendégnap Igénnyel kellett elutasítani, elsősorban azért, mert az iskolai kirándulásokat egy időpontban szervezték meg. Az egyetlen, égerszögi átvonuló szállást kivéve, valamennyi rentábilis, karbantartásuk azonban nem egyforma. Rudabányán a vizsgálat idején nem volt például áárt szeméttároló, az Égerszöghöz vezető út rossz, Aggteleken a WC-k nem megfelelőek, a kerítés állapota visz- szataszító. Hibáztatható, hogy noha tevés az idegeneket tájékoztató jelzőtábla, készítésükre ^ a táblák elhelyezésére mint a táboroké. A propaganda hiányán kívül valószínűleg ebből is következik, hogy kihasználtsága alig 30 százalékos. Fürdőhelyek és íuristaháiak A megye két legjelentősebb fürdőhelye Miskolc-Tapolca és Mezőkövesd. Ami a tapolcait illeti, nem vitás, hogy a jelenlegi igények kielégítésére már nem alkalmas. Kicsi a medencék vízfelülete és .kevés az öltöző. Ez utóbbin hamarosan segítenek, mert átépítik. A tapolcai gyógyfürdő szezonidőben ugyancsak túlterhelt. A strandfürdő és a gyógyfürdő környéke rendezett és kulturált, ám a távolabb felevő részek már kevésbé rendezettek. A fizető vendéglátó szolgálat jól működik, a szállodai ellátottság eredményekkel gondokkal feladatokkal azonban igen gyenge. Az Anna szálló 46 férőhelye nem sokkal több a semminél. Különben is ma már elavult. Ugyancsak javítani Ítéli a fürdőhely bolthálózatán, mert jelenlegi állapotában nem tudja biztosítani az ellátást. Mezőkövesden a bőfürdő kapacitása kielégítő, de a vasúttól a hőfürdőig közlekedő autóbuszok alkalmatlanok a nagyobb utasforgalomra. Nincs szálláslehetőség, és nem használják ki kellően a matyó népművészet iránti keresletet. A bolt, ahol ezt árusítják, ünnepnapokon nem nyit ki, így sok külföldi, ha történetesen ilyen napon érkezik, nem vásárolhat! Ami a megyében üzemelő túristaházakat illeti, kulturáltságuk, berendezésük színvonala és ellátottsága nem megfelelő. Hollóstetőn kevés a szekrény, nincs térkép, menetrend, az udvar ápolatlan. Szentléleken a turistaház bal oldali szárnya korszerűtlen faszerkezet, tűzveszélyes, le kellene bontani. Mindkét helyen rosszak a konyhák, a söntésben nem lehet megfelelően hűteni az italokat. Szükséges lenne, hogy a Turistaházakat Kezelő Vállalat mielőbb biztosítsa az üzemeltetés színvonalához szükséges feltételeket Máté Iván HEGYALJAI MOZAIK ü Barlá!k lila Művelődési Házban miíkidiSc a vasgyári mozi Ismeretes, hogy a vasgyári mozi, a volt művelődési ház, a Lovarda néven is ismert öreg épület, amely a legutóbbi időkben a Vasas Szakszervezet diósgyőri mozija volt, alkalmatlanná vált a további film- előadásokra. Az öreg épület eddig igen jól kiszolgált, de korszerűtlenségénél fogva már a mozi feladatait sem tudta ellátni. Végül nemcsak alkalmatlan, hanem veszélyes is lett. Pótlására a Bartók Béla Művelődési Házban hetenként kétszer, szerdán és pénteken rendes, széles és normál filmvetítést tartanak, illetve átmenetileg a diósgyőri vasas mozit ezzel az áthidaló megoldással kívánják pótolni. A felnőtteknek szóló előadásokon kívül minden hétfőn délelőtt Kicsinyek mozija címmel mese-,, kalandos útirajz, ismeretterjesztő, báb- és rajzfilmeket vetítenek a legfiatalabb mozilá- togatók részére. • Mád fölött, fenn a hegyen, erőteljes berregés. Markolók dolgoznak a külszíni fejtésen. Lenn, a völgyben keskeny sínpáron parányi mozdony fut néhány csillével, az országúton teherjárművek futnak bento- nittal megrakodva az őrlőmű felé. Az új mű, az irodaépület lel egyetemben, Hegyalja egyik büszkesége. A verőtányé- ros, automatizált, több emelet magasságú mű, ahol pneumatika szállítja ember helyett a terhet, messziről magára hívja a" figyelmet. Mintha azt mondaná: ,,Emberek, nézzetek.” Az emberek már nem nagyon figyelnek rá. Megszokták. Természetesnek tartják, éppúgy, mint sok minden mást. És talán éppen ezért is meglepő, amikor Szajkó József, a vállalat vezetője ezt mondja: — Tulajdonképpen csak 1949 —50-től' beszélhetünk ásványbányászatról. Bányászkodtak ugyan, de a maihoz viszonyítva csak „patkánylyukban”. És kevesen tudják, hogy a negyvenes évek végén még nem volt gép, a bányászok kosarakkal szállították Hegyalja aranyát, tepsikben szárították, köves malmokban őrölték. És mi, alig másfél évtized alatt, gépesítettük. nagyüzemmé fejlesztettük, hatszorosára növeltük a termelést. Különösen sokat fejlődtünk az utóbbi három évben, amikor is sikerült megdupláznunk, a termelést. Az „ínjradozók“ A három járásra kiterjedő vállalat, pontosabban az országos vállalat hegyaljai egységében mintegy 800 ember dolgozik, azaz, néha csak dolgozna. Az üzemi adatok érdekes dolgokat árulnak el. Van időszak, amikor napokig nem termelnek semmit. Aztán, nekirugaszkodnak, s teljes, vagy feszített energiával dolgoznak. Mi a magyarázata? — Termékeink nagy része — világosítanak fel — exportra megy. A megrendelések rap- szódikusak, így a termelés is igen rapszódikus. Ennek a rapszodikusságnak sok hátránya van. (Előfordul, hogy embereknek kell felmondani, embereket kell elbocsátani munkahiány miatt. Ezen persze lehet segíteni. Az országos vállalatnak talán egy kicsit jobban kellene törődnie a piackutatással, a termékek elhelyezésévé). Az üzemekben pedig tárolóhelyekre lenne szükség. Pálházán például per- litet próbálnak tartalékolni, de igen mostoha körülmények között. — A legszívesebben, mondják, betolatnánk az egészet egy földgyaluval a patakba. ■— Ugyanis a felszedés, a rakodás olyan költséges, mintha nyersanyagból gyártanák le ezt a mennyiséget. Mindenképpen szükséges megfelelő tárolóbunkerek építése, és ez megszüntetné a termelés nagy ingadozását, illetve lehetővé tenné az egyenletesebb termelést. Megint Itt ríí a ,«peritt úgy' Ismeretes, hogy a pálházi perlit csodálatos építőanyag. Pattogta tása után tíz-tizenötszörösére megduzzad, rendkívül könnyű, kiváló szigetelő anyag. fCülíöldön egyre nagyobb iránta az érdeklődés. — Legnagyobb megrendelőink — mondja Bcnke István, a pálházi üzem vezetője — Nyu- gat-Németország, Hollandia. Eddig Olaszország volt a legerősebb „konkurrens”, de most ők is rendelnek tőlünk." És van egy megrendelő, amely nem többet, hanem, sajnos, kevesebbet használ fel. És ez a megrendelő: Magyar- ország. Pedig kiderült, hogy- a nit felhő lebegett. Rátelepedett az üzemre, a házakra. Az új őrlőmű felől eltűnt a felhő, csak a régi rekonstrukció alatt levő Kossuth' pipál még. A felhőt Sípos István vezetésével egy- kis kollektí\-a tüntette eL Igaz, eleinte sokat kellett agitálni,' „verekedni”, amíg pénzt kaptak a portalanításhoz. Á „bűvészet” közel egy millióba került. És az eredmény? — Nemrégiben készítettünk egy- számítást — mondja az üzem vezetője, Lippai Ferenc elvtárs. — Ezek szerint a portalanítás évi 4 millió megtakarítást eredményez. A megtakarítás úgy adódik, hogy az addig elszálló ben lőni t „felhőt” is lekötik, és termékként. értékesíthetik. Hyen felhő lebeg még a szegi üzem fölött. A lebegő port itt is le akarják kötni, s erre a célra üvegszálas müanyagzsákokat akarnak felhasználni. A látogatókban akaratlanul is felvillan a he.jöcsabai kép: hatalmas cementfelhö lebeg az üzem fölött, beborítja a® egész környéket. — Mondják — kérdeztük —, nem lehetne portalanítani a cementművet is? — Véleményünk szerint ered- mény-esebben, mint a mádi őrlőművet — mondja Szajkói József elvtárs —, hiszen a cement súly-osabb a bentonitnál, könny-ebb lekötni. — És segítenének-e a hejőcsabaiak? — A legnagyobb örömmel — mondja' az igazgató, és így beszélnek az újító kollektíy-a tagjai is. A médiák tehát felajánlják perlit az. üveggyártáshoz is ki- az újítást, a szakmai segítséget. ez most már a hejőcs&bai üzem y-álóan felhasználható. Ha ____ ___________ a perlit külföldön lenne, akkor mulU^'hogi- meddi .lobban érdekelné a hazai ipart? ... A módiak ajánlata Hejőesabának Nem is olyan régen a mádi őrlőmű fölött hatalmas bentolebeg még az üzem és a házak felett a cementfelhő. „Eltüntetése” itt is sok milliós megtakarítást hozna, és tiszta lenne az égbolt Hejöcsaba felett is. Gs. B. Munkásarcok Ceruzavonások eg^ öreg bányászról — Mi szükséges ahhoz, hogy valakiből jó bányász legyen? — Mi is? ... Ezen még nem gondolkodtam. — Mégis! ön szerint minden bányász egyforma? — Nem. Azt nem mondhatom. Az emberek sokfélék. Így a bányászok - is. Nálunk például, a mi si ktáukban van egy brigád. Vannak benne jó bányászok, meg oly-an emberek is, akikre csak azt mondjuk: bánj-ába járók ... Amúgy, nem mondhatom, rendes társaság. Vidékről bejárók, meg idevalósiak is vannak köztük. Ismerem őket, mert bizalmijuk vagyok. Szóval, magának megmondhatom, hogy ez a brigád sok bajt okoz nekünk. Nincs összetartás az emberekben. Baj van a .munkafegyelemmel és a bányán kívüli magatartással. Ez nem jó. Nemcsak a termelés és a bány-a szempontjából. Nekik se jó. Kisebb százalék, gyengébb kereset, napirenden vannak a viták. Az a néhány ember, kérem, akik vidékről járnak be ebbe a brigádba, még nem igazi bányászok. Nem érzik hivatásnak a szakmát. A jó bányász az, aki mindennap úgy veszi szolgálatát, ahogy azt a szabályzat előírja. Ismertem egy mérnök elvtársat, már nyugdíjas, aki egyszer azt mondta nekem: „a bányász nem születik, hanem lesz! Az ember mindennap úgy induljon a föld alá, tiszta fejjel, mintha egyedül, magára utalva lenne lent. AÍci erre képes és igyekszik megismerni a földalatti világot, abból jó bányász lesz.” Nagy-on igaz mondás ez. Mert a bánya, az bány-a! Azon nincs ablak, és még a legmodernebb bány-a is ezernyi veszélyt rejt gükben jó bányászok lesznek, magában. Földomlás, vízbetö- Megint csak azzal a bizonyos rés, mérges gázok, a sokféle gé- brigáddal kell összehasonlita- pek, egy-szóval józan fejjel kell nőm őket, amely-ikben még gondolkodni. Abban a bizonyos baj van a munkafegyelemmel, •brigádban, a vidékről bejárók Az a pár ember, aki keveri a között akadnak néhányan, akik bajt... vidékről jött ide. Mit hozzányúlnak a pohárhoz. Nem takargassam: a ísz-szervezés tudják, mennyi elég ... szóval elől. De... se a bánya, se a azt hiszik, akkor lesznek jó bányászok, ha sok pálinkát isznak. Kimaradoznak, lent is baj van velük. Egy párszor már nagyon összeszidtam őket. •— A kereset persze kevesebb ... — Hát persze, hogy- key-e- sebb, kérem! Éppen az a baj, hogy nem látják be, és olyankor hőzöngenek, azt mondják, hogy becsapták őket. Kérdem én: nem ők csapják be saját magukat? A brigádban minden ember munkájára szükség van. A norma úgy- van kiszámolva és megállapítva, hogy ha csupán egy ember is akad, aki nem dolgozik rendesen, már az egész brigád megérzi. — A fiatalokról mi a vélemény-e? — Nagy-on szeretem őket. Sajnos, nekem nincs gy-ere- kem, hogy miért, az más lapra tartozik, de itt mégis sok gyerekem van. Egy évig vájáris- kolón oktattam. Hát én ott apjuk helyett apjuk voltam. Mondták is a fiúk, mikor engem áthelyeztek, hogy valamennyien hozzám jönnek dolgozni. Hárman már itt vannak, az én brigádomban. Ez persze megint más dolog. A fiatalok, akik mindjárt az iskola után elhatározzák, hogy bányásznak mennek, megtanulják, kitapasztalják, megszeretik a szakmát Azok már többsétsz, se itt nincs, se otthon. A bányászok lesznek. Nem tudom kíváncsi-e rá az elvtárs, de elmondom ezzel kapcsolatban is a véleményemet. Annak idején mi, én például, nem jártam vájáriskolába. Csillés gyerekként kezdtem, s lassan, fokozatosan tanultam Id a mesterséget. Öreg bányászok sokan vagyonik ily-enek, itt. is. Nekünk fiatalok, azok igen! Azok jó nagy- az élettapasztalatunk, a (Csabai Kálmán festőművész rajz&á gyakorlatunk és sók mindent mégsem tudunk, amit a fiatalok tudnak. Érzik ezt ezek a gyerekek, és néha, ez bizony rosszul esik az embernek, nagy-- képűsködnek. Azt az öreg bó- ny-ász nem tűri. Emiatt megint csak vannak \-iták. No, el lehet ezt azért simítani, mi legyünk türelmesebbek, a fiatalok pedig legyenek szerényeb-: bek. — Szabad még egy- kérdést?— Tessék! — Mit tenne ön, ha három napig a bány-a igazgatója lenne? — Magy-arán szólva, arra kíváncsi, hogy a mi igazgatónk, az én véleményem szerint, most mit csinál rosszul? ... — Ahogy vesszük. — Hát kérem, megmondom önnek! Egyetlen dolgot csinálnék, de azt nagy-on alaposan. Ellenőrizném az összes beteget. Mert érdekes, hogy- most nincs tél, nincsenek hóakadály-ok, nincs influenza-járvány, mégis több a betegünk, mint akkor volt... Mit gondol, miért? Azt is megmondom: az aratás, a cséplés, a mezei munkák miatt. Nincs ezeknek az embereknek kuíy-abajuk sem, csak az, hogy „idény--betegek”. Jobban a körmükre néznék, s azt is megmondom őszintén, hogy azokkal az orvos elvtársakkal sem ártana egy- kis beszélgetés, akik kiírják őket, Jó, kérem, tudom, hogy az aratás, a cséplés nép- gazdasági érdek. De hát, a széntermelés nem az? Kérdem én. jói van ez így? Azonkívül, ezek az idény- betegek nem is annyira a tsz-ben, hanem otthon, sajátjukban tesznek- vesznek. Ha én volnék a bány-a igazgatója, három nap alatt meggyógyítanám valamennyit! ... De most már nekem sietnem kell. Kezdődik a műszaki nem akarok elkésni. Keressen ref az elv-társ máskor is, szívesen beszélgethetünk. Onoűvári Miklós
