Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
BS2AKMAGTARORSZAG Vasárnap, 1954. szeptember i. U) ÉVAD KEZDETEN Lendvai Ferenc igazgató a Miskolci Nemzeti Színház terveiről Üj igazgató került a Miskolci Nemzeti Színház élére. Az 1064—65-ös színházi évadban az ö irányításával kezdte meg munkáját a színház együttese, s az évad munkalervében, músordarabjainak kiválogatásában, a színház tevékenységében az új vezető koncepciója érvényesül. szempontot sem megemlítenem, hogy művészeink számára sem lesz ennek következtében (elsősorban anyagi okok miatt) annyira csábító a főváros, és így az elvándorló-, si szándékot jelentősen csökkentve, jobb, maradandóbb és főleg ütőképesebb művészgárdát tudunk kikovécsolni. sérletezésre, s nem kívánunk csak kiválasztottak füleinek szóló előadásokat produkálni. Lendvay Ferenc 27 éve működik a. színművészeti pályán, fiatalabb korában Erdélyben élt, az Arad-Tcmesvár-i színháznál kezdte munkásságát. A felszabadulás után, illetve az ország keleti részének fel- szabadulása után, 1944. végén Debrecenben működött, 1946-ban félévet töltött Miskolcon, színész és rendező minőségben, azóta az ország csaknem valamennyi vidéki és több budapesti színházában volt színész, rendező, főrendező és igazgató. Hozzánk Veszprémből jött, ahol két évi művészi munkájával s az ország legfiatalabb társulatának, a Veszprémi Petőfi Színház együttesének erejével, igen rangos intézménnyé sikerült fejleszteni az ország egyetlen vidéki, prózai színházát. Olyan együttessé, amelynek előadásaira és vállalkozásaira az egész ország szakmai közvéleménye s az érdeklődő nagyközönség egyaránt felfigyelt. Lendvay Ferenc Jászai-dijas művész, több, magas kormánykitüntetés birtokosa. Röviddel ezelőtt nevezték ki a Mislcold, Nemzeti Színház, egyben az Egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójává. Munkájáról, terveiről beszélgettünk a minap. — Az idei műsorterv nagyrészt már ismert a közönség előtt, hiszen az utcára kiragasztott plakátok, röplapok, fényképes műsorfüzetek, s lapunk tájékoztatása révén igen sokan megismerhették. Mi volt a vezérelv e műsorterv ösz- szeállitásánál? — Jóllehet, a színház nevében miskolci, Mis- kolchoz nőtt elsősorban, de feladata a megye lakosságának szolgálata is. Miként alakul a jövőben a vidéki vendég- szereplés? — Mit jelent a két színház közös igazgatása, miként hat ez ki az egyes színházak, elsősorban a nagymúltú Miskolci Nemzeti Színház tevékenységére. — A színházi világban nem szokatlan több színház közös Igazgatása. Erre számos jó fiéldát említhetnék, amely azt Igazolja, hogy megfelelő irányítással, szervezéssel lehet és hasznos is két, esetleg még íöbb színház, együttes vezetéke. A két színház azonos vezetői elképzelések, azonos művészi ízlés, azonos célkitűzések alapján dolgozik. A későbbiekben műsorterve is találkozik, illetve ölelkezhetik egymással, és ez hasznos mindkét színház közönségének. Hasznos a színháznak is, művészi és gazdasági vonatkozásban egyaránt. Ez pedig « színház jobb művészi munkájában gyümölcsözik. Ha a két színházban azonos darabot játszanak, a kiállítási költség jelentősen csökken, hiszen kisegítik egymást díszlettel stb., és az így jelentkező költségmegtakarítás egy másik produkciónál újabb anyagi, művészi befektetést tesz lehetővé. A két színház közös igazgatásával a vezető ésszerűbben tudja csoportos! — Annak ellenére, hogy a műsorterv már ismert, nem árt, ha most is szólunk róla. Október 2-án tartjuk első bemutatónkat. Ekkor Tolsztoj drámai játékét, a Háború és béké-t mutatjuk be. A bemutatók sorrendjében ezt nagyoperett követi, Huszka Jenő Mária főhadnagy-a, majd a Budapesten igen nagy sikert, és száznál több előadást megért színmű, Fejes Endre Rozs- datemető-je. Tenessee Williams színműve, A vágy villamosa következik ezután, majd egy új magyar operettet mutatunk be: a Hotel Ameri- ká-t. Németh László Görgey- ről szóló történelmi drámája, Az áruló következik a sorban, majd Mikszáth műve, A Noszty fiú esete . Tóth Marival, végül Ábrahám Pál revü- operettje, a Viktória zárja az évadot. Ezen a nyolc bérleti előadáson kívül, mint a plakáton is hirdetjük, bemutatunk még egy darabot, G. B. Shaw egyik művét, de ebben még nincs döntés. Az évad műsorában olyan művek szerepelnek, amelyek csak itt, ebben a korszerű színházban játszhatók jelenleg teljes értékű előadásként. És természetesen később egyik-másik darabot, a hasonlóan korszerű egri színházban. Nem állíthatjuk, hogy e darabok közül egyet se mutathat be más vidéki színház. De mi alaposan felmértük adottságainkat, a művészi és tárgyi adottságokat egyaránt, és azokat a darabokkal egybevetve állíthatjuk, hogy a műsortervbe felvett műveket, nálunk igazán megfelelő keretek között és színvonalon lehet bemutatni. Ez volt az egyik alapvető ok a műsorterv összeállításánál. Ha végigtekintjük a programot, látható, hogy igyekszünk a látványosságot keresőknek éppúgy megadni a műfaj határain belül a legszebbet és a legértékesebbet, s mindezt a legjobban, mint ahogy az értelmet keresőket, a tartalmas, magvas monda- nivalójú színpadi alkotásokat kedvelők igényeit is igyekszünk kielégíteni. Mindenesetre: hiányzanak tervünkből az extrémitások, nem vállalkozunk mghökkentő kí— Színházunk az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, továbbra is folytatja vendégszerepléseit Borsod megye községeiben és ipartelepein. A tájelőadások már megkezdődtek, hiszen a munkához még augusztus 18-án hozzáláttunk, és egy-két nap múlva már el is indultak a a tájbuszok. Jelenleg az elmúlt évad néhány darabjával vendégszerepelünk vidéki városokban és községekben. Ahol a lehetőségek megengedik, oda nagyobb létszámú szereplőgárdát kívánó darabokat is kiviszünk, a kisebb helyekre pedig kamarajellegű művekkel látogatunk el. Több kisebb létszámot kívánó darabot kimondottan tájelőadásra vettünk elő. és azokat csak vidéken mutatjuk be. Szeretnénk, ha a vidéki közönség mindjobban megkedvelné vendégszerepléseinket, és nemcsak akkor néznék meg előadásainkat, amikor kimegyünk a falusi művelődési otthonba, hanem itt, Miskolcon, a korszerű színházépületben is élveznék játékunkat. Erre már a múlt évben voltak kezdeményezések: jó lenne azokat továbbfejleszteni. Visszapillantás a megyjhcictett érettségikre Máhánv hónappal ezelőtt, nenany ^ elfúlt tanév végén, első ízben folytaik le hazánkban az érettségik — a gimnáziumi végzettség bekoro- názói — lényegesen új vizsga- szabályzat szerint. Lapunk március 15-i számának egyik cikke megvilágította és méltatta ennek az új szabályzatnak szellemét. elveit, jelentőségét. S egyfajta bizakodó várakozással tekintett az „első kísérletre.” Várakozásunkban nem is csalódtunk. Az ígéretes, biztató kísérlet sikerült. S most, amidőn küszöbén vagyunk az új tanévnek, és érthetően fokozottabb az érdeklődés az iskola, a közoktatás, a köznevelés, a pedagógia iránt, mint az év bármely más szakába:i. illőnek tartjuk, hogy visszapillantsunk a megújhodott érettségikre, hogy a magunk és néhány elnök-társunk — akikkel beszélgethettünk — személyes tapasztalata alapján elmondjuk: milyen eredményekkel járt hát a „kísérlet”, mit kell tennünk, hogy az új szabályzatot, annak szellemét maga az élet, az új tanévnek szinte már a legelső nania is, tovább javítsa, ■ csiszolja, finomítsa... — Változott-c lényegesen a társulat összetétele és mint e nagy- fentossigú intézmény vezetője, mit szeretne mondani a közönségnek? — A társulat színészgárdájában nagyarányú változás nem volt, jóllehet, egy-két fiatal művész eltávozott a színháztól, de jöttek is újak. Egerből jött Antal László, a Színművészeti Főiskoláról pedig Dobos Ildikó és Gonda György. A társulat jó művészi erőt képvisel, színészeink népszerűek, közszeretetnek örvendenek Miskolcon. Hasonlókat tudok mondani az egriekről, akik időnként vendégszerepelni jönnek ide. Művészeink minden fáradozása, munkája azt célozza, hogy egyre többet, szebbet, jobbat, művé- sziebbet nyújtsanak a közönségnek. Hívják és szeretettel várják a közönséget a színházba, hiszen a színházi munka, az ő művészetük, a közönségért van. Mint e társulat vezetője, a színház új igazgatója, művésztársaimmal együtt csak azt kérhetem a közönségtől, fogadja szeretettel, megértéssel e hívást, érezze magáénak a színházat. Benedek Miklós Minthogy "ER*“" egyik leglényegesebb szocialista vonásaként, az érettségiző életkorban már meglevő és meg is követelhető érettséget tartja tiszteletben (tárgy, ill. tárgyak választhatósága, építés a gimnázium addigi eredményeire), valóban érettebbé is tette a jelöltek magatartását, szemléletét, felkészültségét, szorgalmát. Kétségtelenül lemérhető pedagógiai haszna, hogy határozott követelményei, párosulva a széleskörűen biztosított választási lehetőségekkel:' ösztönözték, lelkesítették a vizsgázókat. Természetesen nem volna helyes mindazt, ami az idén az érettségik jobb általános színvonalát jelentette, csupán az új, az addiginál korszerűbb, helyesebb, körültekintőbb szabályzattal és oktatásügyi előzményeivel magyaráznunk. Része van ebben, bár pontosan e rész mértékét meghatároznunk, legalább egyelőre, még aligha lehetséges, az élet általános fejlődésének is. Annak, hogy, ne vés telijük kimondani, szocialista kulturális forradalmunk előretörése győztesen foglalt és foglal el újabb és újabb hadállásokat. A könyv, az újság, a televízió, a rádió, a sokféle folyóirat, a film, a színház népszükséglet immár nálunk; szinte szerves tartozéka a jelöltek családi életének, megannyi jóbarátja családi körének is ... Saját szorgalmukon, az okos és következetes tanári vezetésen kívül ezek a tényezők is szerepet játszanak látókörük tágulásában, összefüggés-érzékük izmosodásában ... * « ' • szabályzat alapján u* színesebb és változatosabb érettségiknek lehettünk tanúi. A kötelezően választható és a ..ráadásként” esetleg vállalt egy-két tantárgy „jóvoltából'’ egy-egy évfolyam érettségije felöleli immár a kémiát, a biológiát, a földrajzot, a testnevelést is... Igaz, abban, hogy ki mit választott, még rvem minden esetben döntött a. céltudatosság, a helyes önismeret és önbírálat. Gyakorta a tanácstalan tétovázás jutott még szóhoz, vagy a merőben ösztönös vonzódás egy- egy tárgyhoz, illetve tanárhoz; s olykor talán az évfolyamok „vezéregyéniségeinek” döntése csábította követésre a határozati an abba kát. Ez azonban javulhat, s javulni is fog a jövőben, annak a következetes nevelőmunkának eredményeként, amelyet a tanároknak, az osztályfőnököknek hivatása ebben a vonatkozásban is kifejteni. Már első alkalommal is, érthetően, átment a köztudatba a szabályzatnak az a része, amely így hangzik: „Nem kell írásbeli vizsgát tennie annak a jelöltnek, akinek az adott érettségi vizsgatárgyból a II., III. és a IV. osztályban év végén jeles osztályzata volt.” — A szabályzat azonban ezt is hozzáteszi: „Az írásbeli alól mentesített jelölt azonban saját kéréséi-e írásbeli vizsgát tehet.” Nos, ilyen „saját kérések” még nemigen fordultak elő, ez a mondat mintha máris feledésbe merült volna!... — Ügy gondoljuk: a legjobbak ka] történő külön nevelői foglalkozásnak témája lehetne, hogy ezek a jelöltek, bár nem „kötelezettek” rá, olykorolykor azért vállalják az írásbelit is, legalább abból a tárgyból, amelyikhez képességük, tehetségük, érdeklődési irányuk, vagy választott pályájuk'természete inkább vonzza őket. Etikai szempontb'" em közömbös dolog, ha vak ki többlet- munkát válla], saját kérésére, a szorosabban vett kötelezettségén felül... Kiváltképpen akkor, ha a kiválóbbak közé tartozik! És erre is — nevelni kell!... mi materializmus és a kultúr* és művészettörténet legfontosabb kérdéseit, alapvető fogalmait?!... Mert mindezt és ÍOV írja elő a szabályzat! — Ellenben azt a tárgyat amely ehhez segítséget adhatna és amelynek neve: Világáé■ zetünk alapjai, még csupán kísérletképpen és csupán az ország néhány gimnáziumába: vezette be a tanügyi kormányzat. Holott e tárgy követeimé nyei: a dialektikus és a törté nelmi materializmus legfonto sabb törvényszerűségei és tanulságai, továbbá korunk tí kérdései, a szocialista és a kapitalista világrendszer, illetvi hazánk gazdasági, társadalm és politikai állapotát és fejlődő sét vizsgáló kérdések.. Vagyis: mindaz, ami» a törté nelemnek is érettségi vizsga követelménye, de amelynél feldolgozására óraszám is csn! „kísérletképpen” biztosíttatot az ország néhány gimnáziumában! Ízetlen dolog lenne itt arró példálózgatnunk, hogy Horthy-rendszer (akik az éle delelő jén járnak: személye: emlékeikből is tudják, sajs bőrükön is tapasztalták!) korántsem volt ilyen szerény Ó óvatos a maga világnézeténél* középiskolai terjesztésében ha ugyan megérdemli ,a viláO' nézet tartalmas, szép nevét i világ minden tájáról összelopkodott és levitézlett szélsőségesen reakciós ideológiai hulládé koknak és a fasizmusnak az > laza és zűrzavaros keveréke amelyet ők „szegedi gondolat nak”, „keresztény-nemzeti esz mének” nevezve — „világnézetüknek” tartottak!... Vagy talán „a megfelelő tárgyi és személyi feltételek” hiányozna!* a mi tárgyunk általános bevezetéséhez? A szabályzat ££ ©1 tn ló m cl ut Pí ta re cs Ve ol *3 el ke PC ly m ta ni V, és la ju in L( or RZ b£ le ar Ti< ci Vt A kötelező tewak so- w Kotciezo rá5an leg_ nehezebbnek, a szóbeli vizsga követelményeivel, a történelem bizonyult. A szabályzat .31. §-a, mely ezeket a követelményeket tartalmazza, ellentétben a szabályzat egész szellemével és törekvésével, bizony maximalista! Olyan óraszám mellett, amennyiben e tárgyból a jelöltek tanári vezetést kaphattak, s mikor még abban az irigylésre méltó életkorban vannak, amely maga még nem történelem, nem túlzás-e azt követelni tőlük, hogy az egyetemes és a magyar történelmi fejlődés gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fő vonalait, topográfiai és kronológiai tényeit, jelenségeit, összefüggéseit és tanulságait is ismerjék, hogy marxista—leninista történelemszemléletük birtokában legyenek képesek az egyetemes és a hazai történelmi fejlődés ténybeli és szemléletbeli anyagának alkalmazására is, hogy egyaránt fejükben tartsák a tudományos szocializmus, a politikai gazdaságtan, a történeltani a színészeket, vendég- szereplésekkel színesíteni tudja az előadásokat, alkalmasint megfelelőbb alkatú, adottságú színészt tud egyik, vagy másik szerepre biztosítani. Szükséges elmondanom, hogy már a Miskolci Nemzeti Színház nyitó darabjában, Tolsztoj: Háború és béké-jében is lesznek vendégszereplő színészek az Egri Gárdonyi Géza Színháztól, és ugyancsak lesznek miskolci vendégszereplők különböző egri előadásokon. Bizonyára hallottak róla a miskolci színházlátogatók, hogy Egerben is újjáépítették a színházat. A közeli hetekben készül el teljesen a színházépület, és így a nemrég újjászületett miskolci, valamint a most újjáépített egri színház közös igazgatásával végeredményben az ország két legkorszerűbb színháza került egy vezetés alá. A két korszerű színház, egymás munkáját kiegészítve, segítve, nagyszerű művészi eredmé- | A Sárospatakon előkerült Dobó síremlékről két címer alatt pedig hosszú, latin nyelvű vers mondja el az elhúnytak életét és érdemelt. Dobó Ferencé a törökkel vívott nagy csatákról és győzelmekről beszél Léva, Fülek és Hatvan váránál. Feleségéé viszont dicsőíti apját, Kerecsényi Lászlót, aki Gyula várának híres főkapitánya volt. Majd megemlékezik Báthori Istvánról is, Erdély fejedelméről, akinek udvarában hosszan tartózkodott Kerecsényi Judit. S végül az is ott ál] a márványlap legalján, hogy közös síremléküket 1613-ban már Lorántffy Mihály állíttatta, Patak új ura, akinek a Dobókkal való rokonsága révén sikerült megszereznie a sárospataki várat és birtokot. S LORÄNTFFY MIHÁLY kötelességének érezte, hogy az előző várúrnak és rokonának végrendeletét pontosan betartsa, hogy Dobó Ferencnek és feleségének méltó emléket állíttasson. Molnár Vera nul, nagyon helyesen, az f gondolat, hogy a tárgyi tudás sál egyenrangú fontos követel mény az önálló gondolkodás, fl összefüggések meglátása, fl. egyéni véleményalkotás, a ta nult ismeretek, alkalmazása Ámde mindezt csak azon a fa kon, olyan mélységben követel hetjük meg a jelöltektől amennyire életkoruknál, vi szonylag csekély életismere tűknél, tapasztalatuknál fogv< egyáltalán képesek lehetne!* Egyik-másik írásbeli tétel ki fűzőjének és megfogalmazójának is (pl.: „A tudásvágy, > kétely és a tett néhány együt' tes említhető vonása a Hamlet ben és Az ember tragédiája ban”) tudomásul kell venni« hogy az adott életkorhoz (ill „közönség-szinthez”) való ai kalmazkodás: pedagógiai töt vény; hogy vannak olyan érzések, gondolatok, tapasztalaid* amelyeket egyszerűen nem él hét át és nem mondhat lei, le# alábbis önállóan nem, a 18 éve* ember. Hogy- zárthelyi írásbei tételnek olyasmi nem tűzhet* ki, amit a gyakorlott és tehet séges szakember is csupán úgl tudna jól megoldani, ha ben ne_ volna a szükséges remek művek újraolvasásának égé szén friss élménye, és az il lető művek is állandóan vek lehetnének , írás közben! Szoktuk tréfásan mondani hogy az életben vannak prob' lémák, melyeket jól vagy sa hogy, de meg kell oldanunk ö a tréfás mondás bizonyos érte lemben igaz is!). Ám ne legyei éppen az érettségi zárthelyi írásbeli vizsga tétele ilyet probléma!.. Gnnrlok tenni- és meg' ^ t gondolni valói vannak hát, és lesznek Is mél az érettségi vizsgákkal kapca*? latosan. Az új szabályzat égést1 mégis kiállotta az első próbát Csak egyik-másik részletébe*1 vitatható, de szelleme, korsz«' rűíége, humanizmusa, pedagó giai és történelmi jelentőség* tagadhatatlan. — Ezért termeti c meg első j gyümölcseit is az a helyeslő* cs nyugekirrj, nc*y megjclcn*' sét fogadta. Gyártás Imrs Iá Iá ks vi ío él m PC m. be Ei Oí fő hé ni la k< BZ Üí hr 'm lo ac Be el fo m in £é m ki is a ki m V( ki le cs b; hí a? e re m itat ly Ve t>í ne fn ss ve el tn ke hí át la ta fo la zá sz te le sz k. te é: DOBÓ FERENC, Felső-Magyarország főkapitánya és a pataki vár ura, így kezdi 1602- ben végrendeletét: „... testemet pénig az földbe, az honnét vétetött és formáltatott, tisztességesen és keresztyén módra eltemettetni hagyom. És temetésemet az sárospataki szent- egyházban, az én Istenben kimúlt szerelmes feleségemnek elnyugodott teste mellett, ugyanazon köböl rakott sírban, .. mert valahol feleségöm teste leszön, temetésöm nekem is, hagyom, ott legyen...” — Meghagyja végrendeletében azt is, hogy csináltassák ezt a síremléket vörösmárvány kőből, j„melyen semmi kép faragás ne Ilegyön, hanem az melyikünk mely aránt fekszik, az én sze- elmes üdvczüll feleségemmel fejünknél, avagy lábunknál, az hol szokás az címernek lenni, címerünk az aránt legyön kifaragva.” S a síremléken „mind az én magam, mind az én szerelmes feleségűmnek, atyánkról anyánkról való nemzetségünknek és magunk élete viselésének is állapotjárói való böcsü- letes emlékezetünk írás szerint ki legyön faragtatva .. S MOST, a sárospataki r. k. templom ásatása során, mint arról az Északmagyarország a minap hírt adott, valóságosan is előkerült Dobó Ferencnek és feleségének, Kerecsényi Juditnak, ez a síremléke, melynek elhelyezését, készítését, díszítését gondosan már végrendeletben megszabta Dobó Ferenc. A síremlék valóban egészen pontosan megfelel a végrendelet előírásának. Ott fekszik a hatalmas, 2,80x2,15 méteres, kettős vörösmárvány sírlap a pataki templom északi mellékhajójának eredeti padlójában. Csak eddig a majdnem egy méter vastag XVIII. századi törmelékes feltöltés eltakarta. A végrendelethez szigorúan ragaszkodva, nem az el- húnytnak kifaragott domborműves képe díszíti, hanem egyszerűen csak címerük, mely gondosan és nagy művészettel van kifaragva. Dobó Ferenc címerében koronából kinövő szakállas öregember bal kezében könyvet tart, jobbjával szakállát fogja. Az egész címert koronás, szárnyas sárkány fogja körül annak jeleként, hogy a Dobók a sárkányrend birtokosai. Kerecsényi Judit címerében egy madár felett két oroszlán, koronát tart. A
