Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

ESZÄKMAGYARORSZÄG Szerda, 1964. szeptember 30. fiz Elnöki Tanács fogadása (Folytatás az 1■ oldalról.) Szovjetunió, erre törekszik következetesen Magyaror­szág és Csehszlovákia, ezért fáradozik a világon minden békeszerető erő. — Mi a szocialista orszá­gok egységének fejlesztésén, a szocialista országok és a fel- szabadulásukért, önállcságuk- ős függetlenségük megterem­téséért küzdő népek összefo­gásán munkálkodunk. Békés egymás mellett élés elve alapján a kölcsönös elő. nyöJckel járó kapcsolatok fej­lesztésére törekszünk minden országgal, függetlenül társa­dalmi (rendszerének jellegétől. Ezt követeli az emberiség leg­főbb közös érdeke, a béke megőrzése. Dobi István befejezésül a béke cs a haladás híveinek újabb győzelmeire, a ma­gyar és a csehszlovák nép testvéri barátságára, a ven­dégek egészségére ürítette poharát. A ír "adáson pohárköszöntőt mondott Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke. Efovofny ehrlárs pohárköszönfőle Köszönetét mondott a baráti szavakért, majd így folytatta: A csehszlovák és a magyar nép jövőre ünnepli 20, évfor­dulóját annak, hogy a szovjet hadsereg felszabadította orszá­gaikat a fasiszta iga alól. A felszabadulás kedvező feltéte­leket teremtett ahhoz, hogy mindkét ország munkásosztá­lya — marxista—leninista, pártja vezetésével — véglege­sen leszámoljon a kapitaliz­mussal és a szocializmus útjá­ra lépjen. Ez egészen új idő­szak kezdetét jelentette népe­ink kapcsolatában.’ Kapcsolatunk az évek so­rán elmélyült, s a Szovjet­unióhoz fűződő szilárd ba­rátság és szövetség révén is állandóan erősödött. A szocialista építés során ez az internacionalista szövet­ség kétségtelenül erőink alap­vető forrása volt és jelenleg is az mindkét országban. Antonin Novotny ezután méltatva a két ország sokol­dalú együttműködésének je­lentőségét, rámutatott; orszá­gaink életének kölcsönös meg­ismerésében előrelépést jelen­tett a határok megnyitása. És ezzel a turistaforgalom szé­leskörűvé tétele, amivel bizo­nyára mindnyájan egyetér­tünk. Ezekre az intézkedések­re ez év elején — a Kádár elvtárssal tavaly kötött egyezményünk alapján ke­rült sor. Ez hozzájárult állam­polgáraink közvetlen kapcso­latainak kialakulásához, éle­tének megismeréséhez, népe­ink kölcsöhös közeledéséhez. — Kedves elvtársak! — A Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság azonosan értékeli a világ alapvető problémáit. Mindkét ország — 3 Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt — a tartós világbéke biztosításá­ra, a nemzetközi feszültség további csökkentésére, a né­pek békés együttélése eszmé­jének teljes győzelmére és a haladásra törekszik. Ugyan­csak mindkét országnak azonos a nézete a nemzetközi kommunista mozgalom je­lenlegi, belső kérdéseinek megoldásáról. Országaink a forradalmi mozgalom belső összhangjá­nak és egységének erősödésére törekszenek és a megoldás út­jait keresik. — Országaink belső fejlődé­sében is sok a közös vonás. A szocializmus építésének prob­lémáit számos hasonló forma és módszer felhasználásával oldjuk meg. Ezért is törek­szünk arra. hogy közelebbről megismerjük egymást és: ki­cseréljük tapasztalatainkat. Antonin Novotny befejezé­sül megköszönte a baráti fo­gadtatást. sok sikert kívánt a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a magyar népnek, a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló törekvé­seiben. — Engedjék meg, hogy emeljem poharam a szocialista tábor egységéért kifejtett kö­zös erőfeszítéseinkre, együtt­működésünk további sikereire, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságára; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsára és kormányára. Az ön egészségére. Dobi elv­társi Az ön egészségére. Kádár elvtárs! Az önök egészségére, elvtár­sak! Koszfopulosz nyilatkozata Kosztopulosz görög külügy­miniszter Szófiában sajtóérte­kezletet tartott. Kifejezte meg­győződését, hogy Bulgária és Görögország hamarosan teljes megértésre jut és a két ország között szívélyes kapcsolatok alakulnak ki. Hangsúlyozta, hogy Bulgária és Görögország kapcsolatainak rendezése je­lentős mértékben elősegítené a balkáni és általában az európai helvzet megjavítását. Mint a Bolgár Távirati Iroda jelenti, Kosziopulosz görög külügyminiszter kedden re­pülőgépen visszautazott Athén­be. Bozens Hsvotfi? találkozása 9 tnsiyar nooiozp oni vezetőivel Atomegyüttműködés Franciaország és Spanyolország között Gaston Palewski, a tudomá­nyos kutatásokkal, atomügyek­kel és űrhajózással megbízott államminiszter Madridban a francia—spanyol atomegyütt- működésről tárgyal. A francia miniszter Francóval. valamint a spanyol iparügvi és közokta­tásügyi miniszterrel folytatott megbeszélést. A tárgyalások középpontjában a francia se­gítséggel építendő atomerőmű kérdése áll. Antonin Novotny felesége, Bozena Novotna kedden a Magyar Nők Országos Taná­csának székhazában a magyar nő mozgalom vezetőivel talál­kozott. A csehszlovák elnök feleségét elkísérte Kádár Já­nosáé, valamint Frantisek Pi- seknek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövetének felesége, és Cséby Lajosnak, hazánk prá­gai nagykövetének felesége. A kedves vendégeket Erdei Lász­lóvá, a nőtanács elnöke, Ortu- tay Zsuzsa, a nőtanács titkára és a Magyar Nők Országos Ta­nácsának több más vezetője fogadta. — Szeretettel köszöntőm önt valamennyi magyar asszony nevében, — üdvözölte Erdei Lásdóné, majd a továbbiak­ban elmondotta, hogy a nőta­nács szoros, baráti kapcsolatot tart a Csehszlovák Nők Szövet­ségével Hozzátette: a napok­ban várják Budapestre a cseh­szlovák nőmozgalom elnökét, hogy előkészítsék a Nemzet­közi Nőszövetség legközelebbi szófiai ülését, amely a paraszt- asszonyok problémáival foglal­kozik majd. A közvetlen beszélgetésen Bozena Novotna elmondot­ta, hogy ő is tevékenyen részt vesz a csehszlovák nő- mozgalomban, tagja annak a két bizottságnak, amely a gyermekneveléssel és a pa­rasztkérdéssel foglalkozik. Hozzátette: „A mezőgazda­ságban dolgozó asszonyok problémái különösen közel- állnak hozzám, mert annak idején én voltam Csehszlo­vákiában az első termelő­szövetkezeti elnöknő”. Miközben Bozena Novotná- val ismertették a magyar nő­mozgalom munkálat, megmu­tatták a mintegy félmillió pél­dányszámban megjelenő Nők Lapja legutóbbi számát. La­pozgatás közben a kézimunka rovatnál hosszasabban időzött a vendég. A találkozó végén, Novotna asszony a nőtanócs emlék­könyvébe jókívánságait tolmá csolta a magyar nőknek. Bú csúzóul Erdei Lászlóné a ka­locsai népművész asszonyok szép munkáját, egy hímzett térítőt nyújtott át a kedves vendégnek. Sajtófogadás as NDK megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Wilhelm Meissner, az NDK budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, a Német Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából ked­den sajtófogadást adott. Tájékoztatójában hangsú­lyozta: az NDK megszületé­sével Németország egyharma- da örökre megszabadult a né­met imperializmustól, s elő­ször jött létre olyan német állam, amelynek a népek kö­zötti barátság és a béke biz­tosítása a legfelsőbb törvé­nye. Ezután részletesen fog­lalkozott az európai politikai élet homlokterében álló né­met kérdéssel. A továbbiakban az NDK politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatainak fejlődé­séről szólva, egyebek között méltatta a Szovjetunióval kö­tött barátsági, kölcsönös se­gélynyújtási és együttműkö­dési szerződést. A tájékoztató után a nagy­követ szívélyes, baráti légkör­ben hosszan elbeszélgetett a sajtó munkatársaival. Szovjet pari- és kormányküldöttség érkezett Pekingibe A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 15. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségekre kedden szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Pekingbe. A küldött­séget Viktor Grisin, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­E. Sítmem tefliéborá A francia parasztok és a kormány között kitört tejhá­ború már országossá nőtt. A parasztszervezetek ellenőrzik a szállítási tilalom betartását. Strassbourgban összetűzésre került sor a sztrájkőrök és a rendőrök között. Egy Nancy melletti tanyán 1500 liter tejet semmisítettek meg a sztrájkőrök és Mosette megyében is az utcára öntöt­ték a sztrájktörő gazdák tej­szállítmányait. A Hollandiából érkezett 100 000 liter tejet rendőri fel­ügyelet mellett árusították az üzletekben. A francia parasztok a tej­sztrájkkal egyidejűleg be­szüntették a mezőgazdasági gépek és felszerelések vásár­lását’ is. A termelők egyik legfőbb panasza, hogy az iparcikkek ára állandóan emelkedik, a mezőgazdasági termények árát pedig válto­zatlan szinten tartja a kor­mány. A paraszti tömegek kor­mányellenes hangulata a degaulleista kéoviselőket is aggasztja. Küldöttséget me­nesztettek Pompidouhoz, a miniszterelnök azonban kije­lentette, a mezőgazdasági árak felemelésére csak a mezőgaz­dasági közös piac létrejötte után kerülhet sor. gének póttagja^ a Szovje Szakszervezetek Központi Ta nácsának elnöke vezeti. A küldöttséget a repülőté­ren Csu Te, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizott­ságának elnöke, Peng Csen, a KKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a szovjet nagykő, vétség munkatársai és külföl­di diplomaták fogadták. Ugyanezen a repülőgépen érkezett a kínai fővárosba a? ünnepségeken részvevő NDK és csehszlovák küldöttség is. Jelenleg már Pekingben tartózkodik a bolgár, a ku­bai, a koreai, a magyar, a mongol, a román és a vietna­mi küldöttség. Hruscsov fogadta Sukarnot S'ukamo, az Indonéz Köz­társaság elnöke és miniszter- elnöke kedden Moszkvába ér­kezése után látogatást tett Mikojannál, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökénél. Később Hruscsov szovjet kormányfő Kreml-beli dolgo­zószobájában fogadta Sukar- not. A két államférfi között beszélgetés folyt le, amelyen Nasution tábornok, az indonéz fegyveres erők vezérkari fő­nöke is részt vett: A látogatások után Sukar­no és kísérete felkereste a Le- nin-mauzóleumot és koszorút helyezett el. Felvételi pályázat a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 3 éves művésztagozatára. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága az 1964—65. tan­A jóakarat hangja Ú jabb levél, újabb leve­lek .,. Panaszkodó, vá­daskodó. igazságot kö­vetelő szavak. A levélírók gyakran névlelenek. Nem a maguk panaszát írják, s ezt, miként máskor, most is hang­súlyozzák, nemcsak önnön há­borgó lelkűk érzelmét tolmá­csolják, és nem a maguk igaz­ságát keresik. Embertársaik érdekében emeltek szót. ' De miért küldik az "jsághoz so­raikat? Miért nem fordulnak közvetlen igazgatási szerve­inkhez, Mert az, amiről szól­nak, a nyilvánosság elé tarto­zik! Az emberi közösség ítéle­tére és megítélésére vár az okí­tó panasz, a mérlegelendő igazság és vád, amely felhóbo- rodó lelkek őszinte tükre, olyan emberek morális felfo­gása, akik a szocialista együtt­élés támaszai még akkor is, ha nem nevezik meg magukat. És annak ellenére, hogy szo­morú eseteket írnak le e ,1ó- akaratú emberele, a társada­lom jé irányba fejlődő érzés- világának bizonyságaként ér- lékelhetjük soraikat, Emlék, szünk még az intrika koi’ára, amelyben gyakran a rosszin­dulatú vádaskodás szülte a névtelen leveleket? Most nem erről van szó. Az újabb és újabb leveleket nem a bosszú éa nem a rágalmazás diktálja, a tollat ragadó kéz nem meg­torló ökölcsapásnak szánja a sorokat, A szavakban, a té­nyekben a szocialista huma­nizmus tisztes szándéka ébre­dezik. a levelek írói féltik, a közösséget, ’a közösség szelle- eggódnak egy-egy család, vagy egy-egy ember sorsáért. Írnak. "Mert úgy gondolják, hallatniuk kell szavukat. Olyan visszásságokról írnak, amelye­ken változtatni kell, s amelye­ken ők egyedül nem segíthet­nek, csak a társadalom, a megértő emberek sokasága és e sokaság ítélete, befolyásoló és változtató véleménye. Meg. szoktuk, hogy „terítékre” te­gyük mindazt, ami bántja tisztuló igazságérzetünket. A szocialista együttélés íratlan szabályaihoz alakuló közvéle­ménynek engedelmeskedünk, amikor újból és újból szóvá tesszük a népünk egészséges testét és lelkét fertőző, még egyedi jelenségként is veszé­lyes eseteket. A konzekvenciát azonban előzze meg néhány tanulságos példa, S egítség! Tisztelt szer. kesztőség, egy utca né­pe fordul önökhöz: se­gítsenek egy családon!— írja valaki a sajószentpéteriek ne­vében, Néven nevezve a ke- gyetlenkedő apát, aki szadista módon kínozza gyermekeit, megöléssel fenyegeti apósát és anyósát, botrányok állandó színhelyévé teszi házát. A le­vélíró ekként összegezi mon­danivalóját: „Igaz, családi ügyekbe nem szoktunk bele­szólni. De ilyen esetekben igenis szóljunk bele, mert ez már nem egy család Ugye, ha­nem a társadalomé! Jöjjenek ki és írják meg az újságban, milyen ember H. P., ha másért nem, hát azért, hogy minden hozzá hasonló okuljon belőle, ö pedig szégyenkezzék a meg­vető tekintetek előtt. Az utca nem segíthet a családon. Meg. történt már, hogy kisebb, vagy nagyobb gyerekét elbúj­tattuk, nehogy agyonverje. De mi is emberek vagyunk, fé­lünk, nehogy közülünk is vas­villával kergessen végig vala­kit az utcán, mint mással tet­te. Ide hatalom kell!” A közvélemény nagy hata­lom, Ám ilyen és hasonló ese­tekben a törvény hatalma is szükséges! A jóakarattá embe­rek már nem tehetnek mást, mint hogy e hatalom szigorát kérjék egy család megmenté­séhez, egy esetleges tragédia megelőzéséhez. Megtehetnék azt is. hogy régi módon, afféle „falusi szenzáció”, pletyka tár­gyául szolgáló „csemegeként” kezel 1ék az ügyet. De hol van­nak már azok az idők! Sze­rencsére mind meszebb és messzebb. Egy másik levél. „Sok történetet mesélhet, nék, de csak a legutóbbit mon­dom el. Augusztus 6-án az egyik gyár kapuján egy hat­van felé járó férfi jött ki. ha­zafelé igyekezve a délelőtti műszakról, A kapus megállí­totta és felszólította: mutassa táskáját. Két darab, húsz cen­timéter hosszú, korhadt desz­kát talált benne. Az öreg gyúj­tásnak vitte volna haza. A ka. pus erre elvette tőle a gyári belépőjét. Az öreg kérte, arra neki szüksége lesz reggel, nél­küle nem jöhet dolgozni. Je­lentsen fel, csak a belépőt ad­ja vissza! — könyörgött. Am a kapus hajthatatlan maradt, sőt a rendőrséget is kihívta a „nagy ügy" miatt. Ezek után azt kérdezném: helyesen cse­lekedett-e a kapus? Elisme­rem, büntetés jár érte, ha va­laki valamit kihoz a gyárból. Még akkor is, ha az a két da­rab korhadt deszka tizedrészét sem éri az ügy lebonyolítását igénylő költségnek. De van-e abban a kapusban szív? Sza­bad-e így meghurcolni egy embert? Egyszerűen miért nem jelentette fel? Talán ha­talmát alcarta fitogtatni? Tisz­telettel: az Északmagyar ország egyik rendszeres olvasója." A z igazság jóakarattá ke­resése ilyként is meg­mutatkozik. Nem a fe­lelősségre vonástól mentené levélírónk az idős munkást, arról szó sincs. Csupán a kí­méletesebb bánásmód mellett kardoskodik. Elmond egy olyan esetet, ami mellett talán sokan közömbösen elmentek. Neki nem volt „mindegy”. Igazságérzete disztin, gvált. Ami tilos, az tilos — de sem az egyén, sem a közízlés szem­pontjából nem lényegtelen, miként jár el egyik ember a másikkal szemben. Ami le­vélírásra késztette: csakis a jóakarat. Természetesen vannak em­berek, akik saját maguk érde­kében fordulnak a közvéle­ményhez. Ahhoz a közvéle­ményhez, amely valamiért megvonta tőlük a bizalmat. „Tisztelt Elvtárs! — írta Cs. M. Parasznyáról. — Miután el­mondtam panaszomat (beteg­ségével összefüggő dolgokról írt), azt is elmondom, milyen ember is voltam én korábban. Elmondom, hogy ne csak má­soktól tudja meg, és azért is. hogy lássák: megbántam én már nagyon ... Túlzott mér. tékben fogyasztottam az italt és ilyen állapotban csöppen­tem egy halálos végű vereke­désbe. Börtönbe kerültem. Amikor kiszabadultam, akkor is nagyon rossz voltam csalá­domhoz. Ittam tovább, meg féltékenykedtem a feleségem­re, hóm mit csinált addig, amíg én ültem. Aztán a rend­4 ' i irség, meg a nőtanács közre-', nüködésével elvonókúrára, nentem. Használt. Azóta nem• szom. A családi életem rend-', lejött, és én magam is rendbe-' öttem volna, kiegyensúlyozot-', .an élnék, ha az emberek, meg• i szervek hinnének nekem. Mit' egyek? Egyszer már gondol-, .am arra is, hogy jó lenne el-' lusztulni. Hozzanak vissza a, sír széléről. Maradok tisztelet-' ‘.el: Cs. M. rokkant vájár.” Az imént mondtam: nagy úr; i közvélemény. Felemel és le-, taszít, megvet és megbocsát. És; próbára tesz. Aki nem állja a! próbát — összeroppan. Hiszen i bizalmat könnyebb elveszi-; :eni, mint visszaszerezni. Ám, ha késlekedik is a jóakarat,; még idejében hallatja szavát. És bár ez az utóbbi levél má- sabb természetű az előbbi ket­tőnél, a lényeg mégis azonos. A sorsféltő emberi összefogás segítségét kéri. az emberek megértő jóakaratára appellál. N aponta olvasom a levele­ket és egyre meggyő­zőbb lesz bennem a megsejtés: gyakran kirívó ese­tek döbbenetes csodálkozássá növesztik bár bennünk a kö­zösséget féltő érzést, mégis egyre feljebb kerekedik a pozi­tívabb esetek lelkesítő példája: nem feleslegesen hadakozunk a szocialista szellemű emberek kiműveléséért, mert íme, csa­patokká nőnek lassan az „elő­őrsök”, s több lesz a jó ember, mint a rossz. Több a megértő, a más sorsáért is aggódó, a másikért szót szóló, rajta se­gíteni akaró ember, mint az önző, aki csak akkor tud ha­dakozni, ha magáról van szó, ha a maga ügve miatt kell pa­naszkodni, vádaskodni és az igazságot keresni. Hosszul mondtam. Ez már nem szubjektív megsejtés. Ez már az érlelődő valóság. Csata László évre felvételi pályázatot hir­det a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 3 éves művész- tagozatára. A tanfolyam cél­ja, hogy a szellemi élet terü­letén tevékenykedők: színmű­vészek, képzőműyészek, ze- ►neművészek, zenepedagógu­sok, írók, újságírók, a népmű­velés területén dolgozók esz- ►mei-politikai továbbképzését »szolgálja. | A hallgatók: az első évben »a marxista filozófiát, a máso- ►dik és a harmadik évben a »marxista esztétika kérdéseit ► tanulmányozzák. A tanulmá­nyozott anyagból félévenként ►vizsgát tesznek. A tanfolyam ►elvégzéséről bizonyítványt »kapnak. Az a hallgató, aki a ► tanfolyamot sikeresen (érvé­nnyé® vizsgákkal) elvégezte, ►kérheti felvételét az Esti ^Egyetem 2 éves (államvizsgás) »szakosított tagozatának vala­► melyikére. A hallgatókra az »esti egyetem szervezeti és mű- ►ködési rendjében foglaltak ér­E ^vényesek. A hallgatók évi 170 forint tandíjat fizetnek. ► A jelentkezés feltételei: » Jelentkezhetnek azok, akik: E > a) érettségivel, vagy ennél magasabb fokú iskolai vég­zettséggel rendelkeznek; ? b) az 5 hónapos pártiskola »szintjének megfelelő marxis­ba—leninista előképzettséggel »rendelkeznek; ► c) más iskolának (tanfo­lyamnak) nem hallgatói és a »tanulmányok folytatását enge­délyező orvosi igazolással »rendelkeznek. ► A tagozat hallgatói lehet­őnek: akik a fenti feltételek­ének megfelelnek, s a felvételi í bizottság javasolja felvételü­nket. | A pályázat az egyetem ál­ltai kiadott kérdőívek alapján \ ? történik. A kérdőív beszcrcz- Shctő: a megyei pártbizottság ózgit. prop. osztályán és az cs­egyetemen rrizcshnnvéd u. • 21.1. Jelentkezési határidő: Í1964. október 5. A jclentkc- Jzési Jarmkzf, nz esti egyetemre •kel! belőttdeni. » A Magyar Szocialista • Munkáspárt $ Borsod megyei • Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom