Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

ESZAKMAGYARCRSZAO Csütörtök, T9SI. szeptember 3. Hruscsov elvtárs csehszlovákiai látogatásai A Nylkita Hruscsov-vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség csehszlovákiai látoga­tásának hetedik napján, szer­dán Xaverovba látogatott, ahol megtekintette az ottani ba­romfitenyésztő gazdaságot. A vendégeket útjukra elkísérte Józef Lenart miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének tag­ja és más személyiségek, A xaverovi baromfitenyész­tő gazdaság bejáratánál Jiri Burián földművelésügyi mi­niszter üdvözölte, majd tájé­koztatta Hruscsovot a gazda­ság munkájáról és eredmé­nyeiről. A gazdaság megter hintése után a vendégek és a dolgozók, valamint a Hruscso­vot kísérő mintegy hetven kül- és belföldi újságíró az üzemi étkezdébe sereglett. Itt először a vállalat igazgatója ismertette a nemrég létesült gazdaság történetét és eddigi eredményeit. Az igazgató sza­vai után Hruscsov mondott rövid rögtönzött beszédet. Hangsúlyozta: Ismeretes, hogy ..sokáig az volt a felfogásunk, hogy a baromfigazdálkodás a mezőgazdaság egyik mellék­ága. Ez nem igaz, mert ezen a területen is, mint a mezőgaz­daság más ágazataiban, szük­séges a tudomány és technika legújabb eredményeinek al­kalmazása és a termelés ma­gas színvonalra emelése”. Hruscsov ezután a magyar tapasztalatokról emlékezett meg és kiemelte, hogy a ma­gyar baromfitenyésztők magas átlaghozamot érnek el a to­jástermelésben. „Ezért helyes, — folytatta —, ha közösen dolgoznak és érvényesítik a ’'•’gyár tapasztalatokat.” Az N. Sz. Hruscsov-vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség a xaverovi baromfite­nyésztő gazdaság megtekinté­se után Antonin Novotny köz- társasági elnök, a párt első titkára, Józef Lenárt minisz­terelnök és más csehszlovák vezető személyiségek kíséreté­ben a Kolin járás Becvary községében levő Svoboda (Sza­badság) termelőszövetkezetbe látogatott. A vendégeket Jiri Burián földművelésügyi .miniszter kö­szöntötte, a tsz tagjai a hagyo­mányoknak megfelelően ke­nyérrel és sóval üdvözölték, majd virággal kedveskedtek nekik. Az üdvözlések után Hrus­csov és kísérete megtekintette a tsz-t, mely két termelőszö­vetkezet egybeolvadásával 1961-ben alakult és jelenleg 240 taggal mintegy 1000 hek­táron gazdálkodik. A gazdaság megtekintése után a szovjet vendégek visz- szatértek a Sokolovna kultúr- házba és ott beszélgettek a ter­melőszövetkezet vezetőivel és a járás lakosságának meghí­vott. képviselőivel. A. A. Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, a je­lenleg Csehszlovákiában tar­tózkodó párt- és kormánykül­döttség tagja szerdán látoga­tást tett V. David csehszlovák külügyminiszternél és vele több más személyiség jelenlé­tében baráti eszmecserét foly­tatott. Koszigin Afganisztánba utazott Afrika elsőszámú bajkeverője Ä disztingváltan öltözött úriember a legmagabiztosabb- nak látszott az afrikai politi­kai személyiségek között. (Fe­hér tanácsadó kíséretében ér­kezett a kerekasztal-értekez- letre, amely 1960 elején arra volt hivatott, hogy döntsön Belga-Kongó függetlenségéről.) Egy ideig hagyta, hogy a töb­biek időpontról és alkotmány­ról vitatkozzanak, azután fel­állt, s kifogástalan francia nyelven mondta el felszólalá­sát: Katanga önálló Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének veze­tésével szerdán szovjet kor­mányküldöttség utazott Ka­bulba. A küldöttség, amely az afgán kormány meghívásának lesz eleget, részt vesz a Hin- dukus hegygerincén át vezető, szovjet segítséggel épült autó­út ünnepélyes megnyitásán. Államcsínytől tartanak Dél- V i e tn a mb a n Saigonban feszült a helyzet, a fővárost puccs-hisztéria lég­köre uralja. Az állítólag ké­szülőben levő államcsíny meg nem erősített hírét a Reuter iroda Nguyen Ton Hoan mi­niszterelnökhelyettes keddi le­mondásával hozza összefüg­tliérí szis^enfelí fel Bonnban? Bonnban fájdalmasan szisz­szentek fel arra a párizsi hír­re, hogy De Gaulle elnök ..szokatlanul meleg és szívé­lyes hangú” választáviratban köszönte meg hiruscsov minisz­terelnöknek Párizs felszabadí­tása évfordulója alkalmából a francia elnökhöz intézett üd­vözlő táviratát. A nyugatné­met sajtó vezetőhelyen fog­lalkozik ezzel a hírrel, s a kommentárok azt közvetlen kapcsolatba hozzák a Párizs és Bonn közötti legutóbbi súr­lódásokkal. „Bonn és Párizs között lehűlt a légkör” — hangsúlyozza a kormánypárti Bonner Rundschau. A Welt párizsi tudósítója pedig azt írja, De Gaulle M szkva irán­ti e barátsági gesztusából po­litikai megfigyelők arra kö­vetkeztetnek, hogy a francia elnök letett arról a reményről, hogv francia—nyugatnémet együttműködés belátható időn belül eredményekre vezethet. A Welt vezércikkében hang­súlyozza, hogy az Elysce-palo- tából hetek óta jéghideg szél fúj Bonn felé és így De Ga- ulle-nak Hruscsovhoz intézett köszönő szavai annak bizo­nyítékaként foghatók fel, hogy a tábornok érdektelensé­get tanúsít a bonni kormány­nyal való együttműködés iránt. gésbe. A miniszterelnökhelyet­tes a befolyásosnak mondott Dai Viet Párt vezetője, s egyes katonai csoportok szo­ros kapcsolatban vannak a párttal. Szerdán — mint a Re­uter jelenti —, riadókészült- ségbe helyezték a saigoni helyőrséget, mert híre járt, hogy a Dai Viet Párttal ro­konszenvező tisztek vezetésé­vel, katonai egységek vonul­nak a főváros ellen. A kormány szerdán azon fáradozott, hogy minél előbb összehívjon egy valamiféle „közüdv-bizottságot”, r "ely- ben felelős katonatis’* ' és polgári politikusok ve lének részt. E bizottságnak a kapcso­lat szerepét szánják az ellen­zéki csoportok és a kormány között. Dél-Vietnam középső részén, Hue városban budd­hista professzorok máris meg­alakították a helyi „közüdv”- bizottságot. A múlt heti össze­tűzések nyomán itt is igen feszült a helyzet. Da Nang dél-vietnami város diákjai fogságban tartanak egy kor­mánytisztviselőt, aki Quang Nan tartományban kegyetlen- kedett a buddhistákkal. — Kongónak létérdeke, hogy közösségben maradjon Belgi­ummal ... Pia pedig az érte­kezlet másként döntene, szá- molniok kell azzal, hogy Katan­ga nem csatlakozik Kongó ál­lamhoz, hanem önállóan cse­lekszik ... Amikor Moise Csőmbe he­lyet foglalt, az értekezlet afri­kai részvevőinek arcára döbbe­net ült... Lumumba-kwrmány rendeleté­it. Katanga önálló állam, ön­álló kormánnyal!... Hírhedtté vált szavak Senki sem készített statisz­tikát arról, hogy a hírhedt ki­jelentés következtében hány embernek, afrikainak és euró­painak kellett meghalnia a monopóliumok hatalmának és gazdasági pozícióinak megőr­zése érdekében. Csőmbe hol tárgyalt az ENSZ „rendfenn­tartó” erőivel, hol megsértő­dött, egyik nap hajlandó volt egyezkedni, másnap hallani sem akart a tárgyalásokról. Egyszer a belgák emberének mutatkozott, aztán az ameri­kaiak felé kacsingatott, köz­ben zsoldosai pusztítottak, tö­megmészárlásokról érkezett hír, amelyeknek a kongói játszmáról mit sem sejtő pri­mitív bennszülött törzsek es­tek áldozatul. Hírek érkeztek Csőmbe Afrika első számú bajkeverőjévé vált. Mert fe­nyegetőzését valóra is váltotta. Tizenegy nappal a független­ség kikiáltása után. 1960. jú­liusában Csőmbe ismét olyan nyilatkozattal lépett a világ színe elé, amelyet szóról szóra vett át valamennyi világlap. A nyilatkozat hallatán az Union Miniébe 'belga részvénytársa­ság tulajdonosai elégedetten dörzsölték kezüket, a központi kormányzat vezetőinek arcán pedig sűrűbbekké váltak a gond-okozta ráncok. Moise Csőmbe a következő nyilatko­zatot olvasta fel: arról is, hogy Moise Csőmbe kisíbolta vagyonát az ország­ból. — A központi kormány csak anarchiába vezeti Kongót, s a felfordulás majdnem Elisa- bethvillét is elérte. Tegnap hajnalban Rhodéziához fordul­tam segítségért. Szó sem lehet Lumumba kormánya paran­csának teljesítéséről, hogy a fehér csapatokat vonják vissza. A belgák Katangában marad­nak és segítenek bennünket. Mától kezdve nem tartjuk ma­gunkra nézve, kötelezőnek a Csőmbe valamivel több, mint egy éve, végül is kénytelen volt elhagyni Kongót. Általá­nos meglepetésre nem Belgi­umban, nem is az Egyesült Ál­lamokban „gyógyíttatta meg­rongált egészségi állapotát”, hanem minden száműzött dik­tátorok legkészségesebb házi­gazdájának, Franco general isz- szimusznak fővárosában, Mad­ridban ütötte fel tanyáját. A világ szerette volna hinni, hogy a bajkeverő végre meg­pihen, s mivel hazájától távol él, nem avatkozik többé a kongói politikába. Amikor az év elején nyugatnémet újság­írók keresték fel, a világ meg­lepő tényekről értesülhetett: Egy úriember, aki vár — Nem vagyok szökevény — hangsúlyozta Csőmbe. — Hanem? — kérdezte a ri­porter. — Egy úriember, aki vár — És mire? — Hogy amilyen gyorsé csak lehet, visszatérhessek. — Katangába? — Természetesen..; Csőmbe aztán egy pohár sfl mellett, amit kiváltképp® kedvel, röviden kifejtette né zetedt is: — A dolog igen egyszeri Amióta Katangától távol élei1 a dolgok olyan, rosszul met nefc, hogy már korábbi ellet feleimnek is fel kellett, hog tűnjön. Az egész Kongó kél harmada mellettem áll. A ke* mány Csombe-ellenes propa gandája csalk jó Csőmbe siá mára. Adoula miniszterein^ és kormányának tagjai, napot la látják, hogy nem tudnd rendet teremteni ... — Mit szándékozik tenni hí zatérése után? — A legfontosabb a rend* helyreállítani! A nyilatkozat tavassri hangzott el, azóta azt az úti embert, „alá várt” —mármit a hívásra, haza is hívták. Te* mészetesen nem a lakossá! kétharmadának kifejezett k1 vánságára, már nem is a bél gák. hanem az erősebb „játé kos” — az Egyesült Államod amely Csőmbe személyébe! keménykezű politikust akar t ország élén látni. Olyan állari férfit, aki elejét tudja ven* az erősödő partizánharcóknal ugyanaltkor ura tud lenni egymással hatalmi harcot ví?‘ politikai csoportosulásoknak i* És Csőmbe ismét nyilatkozol1 „Ej-Kongó4 — Adjanak nekem hóról hónap időt és új Kongót ¥ remtek... Hozzátette szavaihoz, hop sem amerikai, sem belga káté nai támogatást nem óhai igénybe venni. A nagyhangú fogadkozásba1 megjelölt idő rohamosan m| ük. de, bár az amerikai rep11 lőgépelc és belga kiképzőtis! tele, Csőmbe fogadkozásai lenére, özönlenek az országi az „új-Kongó” megteremtésé re inkább a kongói partiz9 noknak van reményük. UjabSi török berepülések Ciprus iéylferébe Papaioannu, a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártjának főtitkára a MEN-hírügynök- ségnek adott interjúban a párt teljes és fenntartás nél­küli támogatásáról biztosította Makariosz elnököt és a teljes függetlenséget célzó politiká­ját. Ciprust demilitarizálni kell — hangsúlyozta a párt főtitkára. Garufaliasz görög hadügy­:e£&eé?ty MUzcíék/ ■ IDE6CNEK XXXIII. — Mindenre emlékszem, amit rólad mesélt. Azt is mondta egyszer, hogy szép lány voltál, versengtek érted a munkásszálló lakói, de te mindjárt apát választottad, pedig csak lakatos,.volt. — Nagyon szeretett akkor, azzal fogott meg. — Aztán mégis otthagytál minket! És éppen akkor, ami­kor én beteg voltam, tüdő- gyulladásban feküdtem! Te akkor csomagoltál össze, apa nem is volt otthon, még nagy- mamáéktól se köszöntél el, vonatra ültél és eljöttél... Mert akkor már ismerted Feri bácsit! Azt mesélte apa, olyan nagybeteg voltam, hogy talán meg se maradok, ha a közel­ben lakó későbbi mostoha­anyám nem virraszt mellettem napokig. Hogy neki köszönhe­tem megmaradásomat... A mostohám is így mondta el többször. Az anyának nagyon fájt az azság meghamisítása. A ko- iszság, hogy ilyen tökéletesen gyomláltak a fiából mindent, ni hozzákötötte. Sírás fojto­— Nem így volt, fiam — yndta aztán nagyon halkan. — Hát hogy volt? — Nem akkor voltál tüdő­gyulladásban, hanem fél évvel előbb. — Ugyan ináért hazudott volna apám?! — vetette ellene lobbanékonyan a fiú. — És nekem mi okom lehet, hogy most hazudjam, fiam? — Én úgy tudom, ahogy el­mondtam! — jelentette ki ha­tározottan a fiú. — Szóval szerinted mikor voltál tüdőgyulladásban? — Negyvennyolc májusá­ban ... Amikor otthagytál minket! — Várj egy kicsit — mondta az anya, kiment, s néhány perc múlva visszatért. Valamiféle papír volt a kezében. — Ismered Grenda doktor aláírását, olvasd. A fiút megzavarta a pár so­ros írás, nem értette. — Mi ez tulajdonképpen? ■ — Grenda beutalója. Akkor adta, amikor abban a bizonyos tüdőgyulladásban szenvedtél. Este megírta, hogy ha reggel­re sem csökken a lázad, ne is hívjuk őt, hanem azonnal vi­gyünk be a kórházba. Egész éjjel vdrrasztottafn melletted, óránként cseréltem a boroga­tást. és reggelre túl voltál a krízisen . .. Lement a lázad, és nem kellett kórházba vin­nünk. Ak­ké­Ra­A fiú kikapta anyja kezéből az írást, hangosan olvasta a dátumot. — 1947. november 24 ... kor lett volna? — Igen. fiam. — De hát miért tette sőbbre apa? Nyílt az ajtó,, belépett dován és Andi. — Szeretnénk vacsorázni, légy szíves — mondta Rado- ván. — Andi már követelőzik. — Rögtön megyek — mond­ta az anya. Megvárta, míg férje és kisfia kimegy. — Most már igazán mindent el kell mondanod — ösztö­kélte a fiú. — Értsd meg, ne­kem tudnom kell az igazságot! — Én is akarom, hogy meg­tudjad ;— mondta az anya, mi­közben kifelé tartott, végigsí- mított fia izgalomtól kihevült arcán. — De majd holnap foly­tatjuk ... Talán jobb lesz. ha addig mindent végiggondolsz, magadtól is rájössz az igaz­ságra. Az anya kiment a konyhába, hozzálátott, hogy vacsorát ké­szítsen. A fiú a kisszobában maradt, kusza gondolatait próbálta rendezni. A régi iro­mányok közül előkerült egy­kori körházi beutaló, mely az 6 betegségének volt a korona­tanúja, megingatta apja elbe­széléseinek hitelét, de anyjá­nak sem tudott hinni, mert képtelen volt egyszerre a me­rőben ellentétes magyaráza­tot elfogadni. S főként az késztette kétke­désre, hogy anyja a betegség időpontját kivéve, ném volt hajlandó elmondani, hogyan történt a szakítás. Ha neki volna igaza, akkor elmondaná! Mégis csak van takargatni valója, azért hall­gat, vagy mellébeszél, mert fél az ő elmarasztaló ítéleté­től. 32. A fiúnak néhány ajánlott s expressz .küldeményt kellett elvinnie, de halogatta, hogy később indulhasson. Fél egy­kor ért a főpostára, aztán el­sétált a közeli leánygimnázium elé. hogy megvárja Borát. Reggel óta készült a találko­zóra. ezért nyári egyenruháin zakójáról lefejtette a szálloda aranyszövésű emblémáját, zsebretette, ígv senki sem gon­dolta volna, hogy a.z elegáns halványkék ballonöltöny: mun­karuha. Nem látta Borát azóta, hogy Züzüéktől eltűnt, hiába pró­bált találkozni vele. Nyilván­valóan kerülte őt a lány, biz­tosan nem sétálgat azóta, vagy más úton jár haza, nehogy véletlenül is összeakadjanak. A lány hiánya azonban egyre jobban fájt neki. Meghallotta a tanítás végét jelző csöngetést, úgy helyez­kedett el, hogy azonnal meg­láthassa a lányt. Már kiraj­zottak a diáklányok, azt hitte, valami közbejött. Bora talán otthon maradt, amikor végre egy másik lány társaságában megpillantotta. Remélte, hogy négyszemközt beszélhet vele, de Bora, miután észrevette, valamit odaszólt társának, s az nem tágított mellőle. Kellemetlen helyzet volt. Szótlanul lépkedett mellettük egy darabon. Bora nem sie­tett segítségére. — Beszélni szeretnék veled! — mondta végül a fiú. — Beszélj — mondta a lány. — De négyszemközt... — A barátnőm, előtte be­szélhetsz. Kegyetlennek találta Borát, a harmadik jelenléte megbéní­totta nyelvét. Aztán észrevet­te, hogy a lányok szeme ösz- szevillan, a barátnő kuncogni kezdett. — Gyere be este a Pódium­ba — mondta sértetten. — Hatkor várlak. — Ne várj, mert nem me­gyek! c, A fiú ijesztően távolinak érezte a lányt, viselkedésében szinte nyoma sem volt mind­annak, ami közöttük történt. Nem tudta elhinni, hogv ilyen hamar kitörölte érzéseiből. — Én mégis várni foglak. — Várni várhatsz, de kár! A barátnő elvihogta magát. — Te mit röhögsz? — för- medt rá a fiú. — Először is: nem szoktam röhögni, másodszor: nem it­tunk pertut! — Akkor ne avatkozzon a dolgomba!... Ha kicsit ta­pintatos, már lelépett volna! — Juj, de utálatos, durva alak! — mondta a lány és el­futott. (Folytatjuk.) hogy Törökországnak Ciprtf son „hosszúbérletű” tárna«*' pontjai legyenek. U Thant ENSZ-főtitká1 Géniből visszatérve közölt' hogy az ENSZ ciprusi közvetí' tő erőfeszítéseit nem szüntet' ték meg, csak felfüggesztet' ték. Rosszidesz, Ciprus képvis* lője a Biztonsági Tanács ri nőkének átnyújtotta kormán)'; levelét, amely tájékoztatja ( Biztonsági Tanácsot arri hogy török repülőgépek- szói1'1 baton, vasárnap és hétfőn it ból berepüléseket hajtottí ^égre Ciprus fölé, megsért'" a sziget légiterét. Rosszide* a levél átnyújtásakor' ki jele* tette, az újabb támadások e* tanúsítják, hogy Törökorsz9 semmibe sem veszi a Bizto* sági Tanács Ciprusra von9* ^kozó korábbi döntéseit. > G > Árvíz ludiábau I A válságos élelmiszerinél1 ^kellős közepén újabb súl)’í katasztrófa fenyegeti Indi9 Mint az AP-hírügynökség )[ lenti, az 1920-as évek óta 1 legsúlyosabb árvizeket oko* India és’-ki részén a boss* ideje tartó monszun-esőzés. > Becslések szerint 4—5 milj, hold értékes gabonaföld kéri1' viz alá az északi Assam, Bf1! gália, Bihar, Orissa és Pun)9' államban. Ezeken a terüle1; ken körülbelül félmillió e*í bér vált hajléktalanná, edd1' 38 halálesetről érkezett hír­1 Áradás Uj-Delhit. is fen)'!, geti. A fővárost július elseJ .óta mossa az eső. Az alacS® nyan fekvő kerületek laké tságát figyelmeztették, kész*1 •jön fel az elköltözésre, ha 1 >eső nem áll el. . A fővárosból délre és ni1! gatra vezető útvonalakat tborítja. A városnak magas9! • ban fekvő pontjai felé igytt (vő menekültek térdig gázl ,nak a vízben. A város lak közül további kétszáz ..rét 1 mm cet az ár víz vészéi". 1 A veszteségeket most ve«*' ^számba az indiai hatóságok miniszter, aki kedden érke­zett Nicosiába, már vissza is utazott Athénbe. A görög mi­niszter hangsúlyozta, hogy Görögország semmiféle nyo­mást sem gyakorol a ciprusi kormányra, amely teljesen szabadon azt teszi, amit hasz­nosnak lát. Garufaliasz spe­kulációnak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Görögország hozzájárul ahhoz,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom