Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

RS2AKMAGYAKOKSZAO Vasárnap, 1961. augusztus S3. Bukarest Nagy Nemzetgyűlés ünnepi illése I Makariosz nyilatkozata Beszédet mondtak: Gheorghiu-Dej, Anasstass Mikojan, Kút iái Gyula és a többi külföldi küldöttségek vezetői Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülésszakot tartott a Román Népköztársa­ság Nagy Nemzetgyűlése. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Gheorghiu-Dei, az Ál­lamtanács elnöke egyórás be­szédében áttekintette a Ro­mán Népköztársaság húszéves fejlődését. Gheorghiu-Dej beszéde után Stefan Voitec elnök javasla­tára a jelenlévők néma felál­lással adóztak a most elhunyt Palmiro Togliatti emlékének. Ezután a 13 szocialista or­szágból érkezett párt- és kor­mányküldöttségeinek vezetői üdvözölték a nemzetgyűlést. Elsőnek Anasztasz Mikojan. az SZKP Központi Bizott­sünk, hogy a szovjet és a ro­mán nép barátsága erősödni fog népeink javára, a szocia­lista tábor egységének és ösz- szeforrottságának érdekében. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, felszólalásában tol­mácsolta a testvéri román nép­nek az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, a kor­mány és az egész magyar nép elvtársi, testvéri üdvözletét és jókívánságait. Makariosz ciprusi elnök péntek este újságíróknak nyi­latkozott azokról a tanácsko­zásokról. amelyeket Garuía- liasz görög hadügyminiszter­rel majdnem egyhuzamban folytatott másfél napon át. A többi között kijelentette: teljes az egyetértés a ciprusi és a görög kormány között abban, hogy Ciprusnak teljes függet­lenséggel kell rendelkeznie, beleértve az önrendelkezés jo­gát is. A ciprusi elnök ismét hangsúlyozta, hogy az úgyne­vezett Acheson-terv nem lehet a tárgyalások alapja, mert a ciprusi problémát különvá­lasztja annak indokaitól. Ami a szovjet katonai segítség kér­dését illeti. — mondotta Ma­kariosz — nem változtattuk meg eddigi álláspontunkat. sága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke mon­dott beszédet. Beszéde végén Mikojan fel­olvasta az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üzenetét, amely a többi között hangsúlyozza: Meggyőződé­A Német Szocialista Egységpárt tézisei KefoSíonefia fiissi elnök beszélgetése a magyai* újságíró-kiildöttséggel Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke otthoná­ban fogadta a finn külügymi­nisztérium meghívására Hel­sinkiben tartózkodó magyar újságíróküldöttség tagjait. Kekkonen elnök. aki az előző napon érkezett vissza nyári szabad ágáról, egv teljes órát szentelt a magyar újság­írók fogadására és a velük folytatott rendkívül baráti, közvetlen hangú átfogó beszél­getésre. amelyen a nemzetközi politika és a finn—magyar kapcsolatok sok kérdéséről esett szó. Kekkonen elnök elmondotta, nagy jelentőséget tulajdonít egymás jobb megismerésének és az államférfiak személyes találkozásainak, eszmecseréi­nek. Megjegyezte, hogy ma­gyarországi látogatása alkal­mával három napig Dobi Ist­ván vendége volt. Mély be­nyomást tett rá, milyen hozzá­értéssel tájékoztatta őt Dobi István a mezőgazdaság legbo­nyolultabb szakkérdéseiről is. Mire számít Csőmbe Megrásó jelenetek a kitelepítés során, mi less 50 eser ember sorsa? Kekkonen elnök kérte vendé­geit, adják át legjobb kíván­ságait és személyes üdvözletét az Elnöki Tanács elnökének. Végül az elnök az újságírói munka fontosságáról szólt és arról, milyen felelősség nyug­szik a sajtó munkásain, a jó­indulatú, igaz hírközléssel a népek közötti béke ápolásá­ban és a finn—magyar barát­ság továbbfejlesztésében is. A beszélgetés után az elnök bevezette vendégeit lakása dolgozószobájába. íróasztala fölött a szoba főfalán nagy­méretű kép függ: csikók a Hortobágyon. Ezt a számára oly kedves képet Magyaror-. szágon kapta ajándékba — je- Iter gyezte meg. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Románia felszabadulásának 20. évfordulója alaimából Georghe Georghiu-Dej elv­társnak. a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának. a Román Népköztár­saság államtanácsa elnökének és Ion Georghe Maurer elv­társnak. a Román Népköztár­saság Minisztertanácsa elnö­kének. Bukarest az ország szocialista fejlődé­sének útja. A felszabadulás óta eltelt két évtizedben a román nép sikeresen lerakta a szocializi mus alapjait, kiemelkedő ered­ményeket ért el a gazdaság, o kultúra és az életszínvonal fej. r lesztésében. Ezek a nagyszeri Kedves Elvtársak! A román nép nagy nemzeti ünnepe, a hitlerista megszállás és a fa­siszta iga alól' történt felsza­badulás 20. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány, az egész magyar nép és a magunk nevében üdvözle­tünket küldjük önöknek és a testvéri román népnek. Húsz évvel ezelőtt a felsza­badító szovjet hadsereg győ­zelmes csapatai Románia föld­jére léptek. Román hazafias erők. a kommunista párt ve­zetésével megdöntötték az Anfonescu-féle fasiszta dikta­eredmények örömmel töltik Románia minden igaz barát- ját, így a magyar népet is szocializmus eszméi, a közöl elvek és célok, a közös út egy beforrasztanak bennünket Pártjaink, országaink, fejlődi együttműködése megfelel két nép és valamennyi szocia lista ország, úgyszintén a nem zetközi kommunista mozgalon érdekeinek. Nagy ünnepük alkalmábó szivünkből kívánunk sok si kert a testvéri Románia népé nek a szocialista társadalom teljes felépítésében. Dobi István* a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, túrát, s a szovjet katonákkal a Magvar Szocialista Munkás vállvetve harcoltak a hitlerista párt Központi Bizottságának -‘ mepsrállók kiűzéséért haza- első titkára, iukból. A felszabadult Roma- a magyar forradalmi nia néoe saiát kezébe vette munkás-paraszt kormány sorsa irá-nví+ícát. <3 irw^o-nviit elnöke. Új alapokra helyezik az NDK és Bonn kapcsolatai Szombaton valamennyi nyu­gat-berlini lap első bldalon foglalkozott azzal a hírrel, amelyet elsőnek a Frankfur­Rundschau közölt: egy,.met állam technikai kapcsol:-: I magasrangú NDK-beli és egy tait. ugyancsak magasrangú bonr- kormánytisztviselő közöl nem-hivatalos megbeszélése folytak abból a célból, hogy ú alapokra helyezzék a két né KS A S Kel en a Alkot tattá! 75. c­»neg, létébe ®0»i A Neues Deutschland szom­bati száma közli a párt Politi­kai Bizottsága mellett működő ideológiai bizottságnak az NDK kikiáltásának 15. évfor­dulójára kiadott téziseit. A tézisek első fejezete az NDK demokratikus jogszerű­sége címet viseli. A második feiezet megálla­pítja, hogy az NDK a világ egyik vezető ipari államává küzdötte fel magát és gazda­ságilag szüntelenül tovább erősödik. A harmadik fejezet azt bizo­nyítja be, hogy az NDK-ban megvalósult a nép igaz sza­badsága. A tézisek végül az NDK és a Szovjetunió között nemrég kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződós jelen­tőségét méltatják. Mint már jelentettük, a kon­gói hatóságok péntek este megkezdték a szomszédos Brazzavillei Kongó. Burundi, valamint a Mali Köztársaság Kongóban élő állampolgárai­nak deportálását. Még a nyugati hírügynökségi tudósítók is megrázó ké­pet festenek a kikötőben lezajlott tömegjelenelck- ről, a katonaság és rend­őrség brutalitásáról. Az AP elmondja, hogy olyan — AZ NDK Keleti-tengeri Rügen szigetén egy diák ér­dekes régi érmet talált: a Ha­run al Rasid idejéből szár­mazó (i. u. 800 körül) ezüst­ből vert arab dirhem arról tanúskodik, hogy a középkor­ban élénk kereskedelem folyt a Kelet és a skandináv terü­letek között. brazzavillei állampolgárt is látott a kitelepítettek tömegében, aki 1932 óta dolgozott a Kongó folyó túlsó partján. „összesen — írja az AP tudó­sítója — 50 000 keményen dol­gozó, békés embert érinthet az intézkedés”. Csőmbe azt állít­ja, hogy elismeri: a kitelepí­tett brazzavillei állampolgá­rok nem követtek el semmi bűnt, de — úgymond — „Nem tehet mást, minthogy Massam- ba-Debat .brazzavillei kormá­nya támogatja a kongói felke­lőket. s reméli, a hazatelepí­tett tömegek majd nyomást gyakorolnak saját kormányuk­ra. Az AP ezzel kapcsolatban a kongói miniszterelnökhöz közelálló köröket idézve azt írja. Csőmbe alighanem arra számít, hogy az ötvenezres tö­meg kényszerű áttelepítésével, elviselhetetlen terhet rak a szomszédos ország vállára. A magyar népzenei kutatás nemzetközi sikere Záróüléshez közeledik az NNT budapesti konferenciája Ma látogatás Kodály Zoltán szülővárosában Bence Ä Magyar Tudományos téma szerepel. Az egyik a Akadémia Roosevelt tégi pa- népzene és műzene viszo­lotájában néhány nap óta nya, a másik a zenei rend­megbeszélések, viták, művészi szerezés problémája. programok követik egymást: E16bbiről Szabolcsl A Nemzetközi Népzenei Ta­nács konferenciája végzi munkáját. Harminc országból csaknem kétszáz küldött ér­kezett Budapestre, ahol rövid időn belül ez a második nagyjelentőségű nemzetközi zenetalálkozó. Munkájukról, a konferencia eredményeiről dr. Vikár László kandidátus, zenetudós tájékoztat: lés, nek nevi a Hí tem a m a 1 állói .íiak gatnémet és M. belga zenetudós is. Kibernetika — A Nemzetközi Népzenei Tanács budapesti konfe­renciája napirendjén két — A konferencia második főtémája: a zenei rendszere­zés. A szorgos gyűjtőmunka nyomán világszerte tíz-, sőt döVténekTsomágot“rjándéko tunk, amelyben Bartók Bá A kéziratai voltak és ez a „ , Tlomra készült hanglemez ■ Mentek befelé a gyárat két- $ Meghívtuk Budapestre a 1 c leszelo utón, elhagyták a hen")jobb énekes és hangszel gerdéket, az acélöntödét, és a \ népművészeket és csoportok' hivatalházat, ahol az asszony ' A bemutatónak igen nagy dolgozik. 9 — De hát mit tegyünk?) százezer dallamot tartans nyilván. Ennek rendszerezel hagyományos eszközöké már nem elképzelhető. Segi , ségére siet viszont tudósain! BZ1K; , ,. . , nak a kibernetika. Hazánkbs akadémikus eloadasa hang- gépi osztályozás és rcn<W' ^ í zott el. Muzene és népzene, zé<f kísérietei szép eredmény tclsc f§yénl Jf. kollektív alkotás ket hoztak. Erről számolt • kölcsönhatásával foglalkozott Járdányi Pál> a Magyar Tud<1 dr. prof. Walter Wiora nyu- mányos Akadénlia népzen* Paul Collaer kutató csop0rtjának osztál! vezetője. A konferencia ált Iában arról győzött meg, hoí a magyar népzenekutatás • elfogultság nélkül állíthatja — világviszonylatban is az sók között áll. A konferencia minden ki! baks hyia a de is it szab Part ütas Vonj meg Itt Ve J Eg álon ha I nos, fiata maz< mii« kező bíztc Ságéi mist A2 kinő Írod; bek, zúg. kled tóka még Ees. i Kéziratai voitaK es ez ais ■ flomra készült hanglemez i Pos, * Meghívtuk Budapestre a 1 c Üata ) jobb énekes és hangszel maz< i népművészeket és csoportok* tPik< i A bemutatónak igen nagy kező ; sikere volt, különösen 3 bíztr ) galgamácsai gyermek- és segéi ) leánycsoport, a madocsai mist ) cs sobori tánccsoport ka' Az ^ pott sok tapsot. kinő Szkopljeí Pek,‘ l siratódalok g* ) A nemzetközi népzenei 1 téka inács nagysikerű budapc még 'konferenciája kedd délb ees. »érkezik a záróüléshez. Ad^ __ ) még gazdag program várja. pép ) vendégeket. Vasárnap Kod* hogy i Zoltán szülővárosába. Kecs! tassr 'métre látogatnak. Kecske!1 ... rközelében, a Helvéciái Álla1 ^Gazdaságban a Kecskén1 iVárosi Tanács ‘díszebédet Teyd >a konferencia tiszteletére. PŰst; Hétfőn este Ilku Pál iná" Ptósr r velődésügyl miniszter a" Az ) fogadást a Gundel étté' hét k remben. Cftcs: 'A hivatalos program előtt f Mi 'dig tovább folytatják mun! ■ rgnt rjukat a különböző szakcsopj napi ) tok, amelyek érdekes benn1 dtg ^tókat is tartanak. Az edd útra .bemutatók közül kiemelked inisi rVasil Iladzsimanov gyűjt' üzon )A macedón tudós a szkop'j g ”lm |földrengés másnapján röf ^nm .tette magnetofonszalaera r>‘ m;nj ’ősi siratódallamait. Mrs. ‘ ‘xane McCollester New Yd bak tkutató szudáni felvételei1 b. ‘ !adott ízelítőt. A konferet1 an”j| .munkájában résztvevő te1 [sok kíváncsian várják: mii' i;, ’ ‘meglepetéseket tartogat11 fyjcH Imég számukra a közös m’Jp lés barátkozás hátralevő t>f jai’ kor $ Mentek befelé a gvárat két-) lészelő úton, elhagyták a hen-) gerdéket, az acélöntődét, és a T hivatal házat, ahol az asszony ? dolgozik. 9 — De hát mit tegyünk?) Küldjem vissza az apiához?...) Tudod, mennyire örültem, i hogv végre visszakapom a fia-T mat! 9 — Falura ő már úgyse > megy, inkább Budapestre, ^ vagv akárhová máshová. Be-a lekóstolt a városi életbe. Nemi megy vissza az apjához. — Máshol biztosan elzül-y lene! — Az asszony a férjébe) karolt. — Segíts még egy ki-) csit nekem, míg mind a het-I ten túl leszünk a vizsgákon.' Jön a nyár, kivesszük a fize-V tett szabadságot, sokat leszünk) eevütt... Eljárunk strandra.) Zöldligetre, kirándulni a he-i gyekbe, meglátod, minden' rendbe jön! ▼ Megérkeztek a heneerdei kis) irodaházig, a szerkesztéshez, a) férfi elköszönt. a — Ma hazajössz? — kér-“ dezte az asszony. — Telefonál- 9 jak. mielőtt indulok? ) A férfi elnézte az asszony) szenvedő arcát. meghatotta * ragaszkodása, a hozzá és gyér- T mekeihef való hűsége, s ez* kissé megingatta kényelem- t szerető természetének rációná-L lis elhatározásait. Erezte, hogyT önző volt az elméit hetekben,' csak magára gondolt, nem se-f gített feleségének a fárasztó): hadakozásban, pedig ha kelten) csinálják végig, biztosabban I célt érhetnek. J — Jő, majd hívj fel! —» egyezett bele felesége kérésé-)] be. )i (Folytatjuk.) tódzott nagyobbik fia ajtaja előtt. Meghallotta az alvó fiú egyenletes horkolását. El is határozta, hogy nyolckor tele­fonon felcsöngeti, nehogy el­késsen a munkából. Eszébe jutott, de aztán még­sem sétált el anyósáék felé, mert nem akarta, hogy akár ők. akár a szomszédok, bár­mit is pletykáljanak róluk. Még nem volt háromnegyed hét, a gyárkapu előtti Lenin térre ért. A tér külső oldalán maradt, a gesztenyesoron. Radován elkésett, mind a ketten hét óra hat percet blok­koltak. Míg le nem bélyegez­ték az órakártyát, siettek, nem beszéltek. Az asszony várt, hogy a férje kezdje, ő tarto­zott számadással a kimaradás­ért. és a férfi némán, elgon­dolkodva lépkedett mellette. — A mamáéknál aludtál? — kérdezte az asszony. — Igen. Jól ment a munka, észre se vettem, hogy elmúlt éjfél. — Mondd Feri. csakugvan nem tudsz már otthon dol­gozni? ... Látod, nekem most is éppen úgy kell!... — Ne haragudj, de nekem nem megy — mondta kissé emeltebb hangon Radován. — Kiszorultam a nyugodt zu-. gomból, a közös szobában mindig rajcsur van. meg kü­lönben is; az egész lakást megüli valami idegesítő lég­kör! Nem tudok én úgy dol­gozni 1 — Szóval, a fiam miatt! — Igen. És ha őszinte vagy magadhoz, bevallód, megválto­zott a te életed is. Mindany- nyiunké. Geúge&s McÁÓJk/; 1PCOENEK XXIV. Nem feküdt le az éjszakán, pedig anyósa vigasztalta, csi­tította, ne sírjon, ne vegye úgy a szivére. Férje kikárom- kodta magát a sírós, érzelgős asszonyokra, aztán a fal felé fordult, és elaludt. Reggel kö­szönés nélkül ment el az ál­lami gazdaságba, ahol akkor a gépjavítóban dolgozott. Ő pe­dig összecsomagolta legszük­ségesebb holmiját egy bőrönd­be. s amikor anyósa, apósa a kertben foglalatoskodott, fog­ta a gyereket, és megszökött vele. Idehozta fiát. föl a Po- kolhegyre. apjához, tudta, hogy zokszó nélkül helyet ad nekik. Ügy is történt, de az­tán férje néhány nap múlva megjelent, és úgyszólván visz- szalopta a gyereket. A bíróság a tárgyaláson az ő hibájából mondta ki a válást, azon a címen, hogy bizonyítható okok nélkül szüntette meg a házos- ’-*i viszonyt. Fiát az apának ítélték. Valóban: helyesen cseleke­detbe? Talán szemet kellett volna hánynia férje dolgai felett, s csak a fia érdekét nézni. Hiszen így teljes mér­tékben a gyerek fizetett ak­kori elhatározásáért, a vá­lásért, mert igazi szülői ott- ] hon, s anya nélkül nőtt fel. ' Nem, nem hibáztathatja 1 fiát, hogy ilyen. Ilyenné for- 1 múlták a magányos észtén- ' dők, az anya nélküli gyér- j mekkor, a kamaszkor. , í De követelheti-e a gyermek ( az anyjától, hogy az ő érdeké­ben mondjon le saját életé- f ről, vegyen tudomásul meg- • alázó tényeket, csak azért, \ hogy a családot a gyermek , miatt összetartsa? Nem telje- | síthetetlen, embertelenül nagy ár-e valakitől ilyet követelni? ; És egyáltalán: még ha az a 1 kisgyermek képes lett volna i is mindezt így megkövetelni, t neki magának lett volna-e j ereje, hogy teljesítse a köve- s telést? Hogy kitartson olyan í férfi mellett, amilyen a férje 1 volt? Most úgy érezte, fia egyéni­bégének megismerése után is . ágy érezte, nem tudta volna megtenni, nem tudott volna ’ együtt élni azzal az emberrel. ^ De talán a gyermekért kel- 1 étt volna kövelelődzőbben 1 harcolnia, hogy neki ítélje a bíróság!? Mindent elkövetett i ezért, sajnos, a tények látszó- t lag ellene szóltak, mert férje 1 hűtlenségét nem bizonyíthatta, egyetlen tanúja sem volt, ter­mészetes, hogy anyósáék is fiuk mellett vallottak. Minden erejét kimerítette a későbbi pereskedés, melyet azért kel­lett folytatnia, hogy első férje meeengedje az időnkénti láto­gatást. ? A szüntelenül zúgó gyárak 'elől időnként előrenyomul­tak a gázokkal mérgezett füst- felhők. orrfacsaró bűzük el­riasztotta az erdők fűszeres, gyantás leheletét. De aztán újabb hullámok ereszkedtek alá a városig elnyúló hegység­ből, és egyre hűsebbek. hogv /égül az asszony megborzon­gott, mert csak egy nyári pon­gyola volt rajta. Bement a izobába, lefeküdt, és sehogy ;em tudott elaludni, hiába vett be egy noxiront 23. Radovánné korábban kelt. több időt töltött a fürdőszobá­ban. Még tavalyi, de jó fa- Kbnú, kellemesen színezett, byári ruháját vette fel. hozz.á tüsarkú, fehér cipőt, fehér re- ikült. Tetszeni akart férjé- lek. Mire elkészült, Andi feléb­redt. Megreggeliztek, kikészí- ette a reggelit Gézának is. Mielőtt elmentek, még hallga-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom