Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-02 / 180. szám
Vasárnap, 1964, augusztus 2, AKÁC ISTVÁN VERSEI: * M indig kedves, bensőséges és tanulságos a viszontlátás Szegeddel. Nemcsak a nosztalgia, a tovatűnt ifjonti évekre való emlékezés miatt, amelyek részben odakötnek, hanem azért is. mivel mindig megfog szépsége, rendezettsége, kulturáltsága, az a finom atmoszféra, amely — Salzburghoz és Bayreufhoz hasonlóan — szinte törvényszerűen szükséges az immár európai hírnevet hordozó szabadtéri játékok fogantatásához. . Igen, kell az az ügyszeretet, szenvedélyesség, egészséges lokálpatriotizmus, és a népi hatalom időszakában a „rosszemlékű szegedi gondolat”, utóvédharcait legyűrő, a couleur locale-t a munkásosztály és a konstruktív értelmiség szemlélete szerint átszínező igényesség, amely immár hatodszor emeli országos üggyé, a határainkon túl is hullámokat verő. s a legnemesebb európai törekvésekhez kapcsolódó eseménnyé a Szegedi Szabadtéri Játékokat. És ha az ember meg-meg-. újuló ifjúsógkereső útja, az elszállt évek visszavarázsol á- sáért kifejtett küzdelmei kudarcra is vannak kárhoztatva, (hiába, már Herakleitos is arra tanított, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, — lett légyen az a Tisza!), — az ifjúság örömét kelti fel a látvány, a játékok gazdagodása, továbbfejlődése, felfrissülése. S talán, érdemes tanulságul is leszögezni: nem a múlton való meditálás. az eltűnt idő nyomába való szegődés. az elszállt évek keresése fiatalít, épp ellenkezőleg: a jelen értelmének kutatása és munká- lása, az újon való örvendezés, az alkotó részvétel minden területen azért, hogy „idősebb éveink” szebbek legyanek. mint hajdanában, húsz-huszonöt esztendővel ezelőtt if- ’onti napjaink voltak, vagy lehettek. A felszabadulás előtt is- és az újrakezdés után is láttam előadásokat a Dóm téren, amelyről újra el kell mondani, nemcsak azért, mert a szegediek szinté megszállottként ismétlik, hanem mert igaz. — hogy méreteivel, arányaival, belső harmóniájával és különleges hatást keltő építészeti lezártságával szinte predesztinál a játékokra. A fogadalmi templom, a püspöki palota, a köröskörül futó „Pantheon” és maga a tél- olyan architekturális együttest képez, "amely eleve lenyűgözi az embert, s a nézőteret fogékonnyá teszi a megfelelően kiválasztott és közvetített művészi élmények befogadására. Nos, épp itt a gond: a megfelelő alkotások kiválasztása. Szén gondról van szó, amely esztendők óta gyötri kitűnő rendezőinket. művészeinket, akik szívükön viselik a szegedi játékok sorsát, és tudják, hogy velük sajátos színfoltját teremthetik meg színházi, művészi életünknek és újfajta módon erősíthetik annak európai rangját. Salzburgban Mozart, Ba.v- reuth-ban . Wagner-kultuszt honosítottak meg. ott .mást már aligha lehetne előadni. — a szegedi hagyományoknak csupán egy szilárd pillérét rakták le eddig: az Erkel operát: úgy tűnik, hogy ez okos, helyénvaló választásnak bizonyult. Ez alkalommal is élvezettel. gyönyörűséggel hall-' gattuk a megnyitó előadást, a Hunyadi Lászlót, amelyben, mint mindig, most is az erőtől. rebellis erélytől és magá- valragadó patriotizmustól izzó kórusrészletek fogtak meg legjobban. A mű előadása során felzeng a Dóm gyönyörű orgonája, megkondul harangja is, hogy a játékok természetes adottsága ne pusztán kulisz- sza. hanem a megjelentté s szerves része legyen. Nem éppen a Hunyadi az a mű, amelynél ez minden erőltetés nélkül, gördülékeny rendezői mozdulatokkal megoldható. Az újdonság ebben az esztendőben éppen az, hogy. elsősor- ■ ban a gazdag fantáziájú Ln- venciózus Szinetár Miklós javaslatára. ötlete szerint olyan alkotás kelt életre a Dóm téren. amelyet szinte szerzője is ilyen kömvezefcbe álmodott. Ügy igaz, ahogy Szinetár nyilatkozott. róla: „A Honegger mű bemutatója olyan specialitás. amely sehol nem érvé- nyesülhet úgy Magyarországon. mint ezen a színpadon .. . E művel azt is be szeretném mutatni, hogy milyennek képzelem el a szabadtéri játékok jövőbeni produkcióit, milyen jellegű műveket várok erre a színpadra”.- Túl az előadás megrendítő hatásán. ebben rejlik bemutatásának történelmi érdeme és értéke: ilyen úton kell tovább haladni, olyan művekre és megoldásokra van szükség, amelyek lehetőséget nyújtanak rá. hogy maga. a Dóm szereplővé, hatótényezővé, a művészi képzelő- és megelevenítő erő ki- bontakoztatójá''á váljék. K orunk zeneművészetének egyik csodálatos alkotásáról van szó: a Johanna a máglyán című színpadi oratóriumról. Kell-e bizonyítani, hogy egy eredetileg hangversenydobogóra szánt mű szabadtéri programba való iktatásához milyen merészség, állhatatos meggyőződés-. s a művészi felvér- tezettségbe vetett rendíthetetlen hit kell?! Szinetár állta a próbát, és bebizonyította, hogy nem valamiféle rögeszmének vált rabjává éveken át. hanem nagy távlatokat befogó. szárnyaló rendezői elképzelésének, a mű nagyszerű lehetőségeit megsejtő fantáziájának. amely most különleges hatású, forradalmi páto- szú, örök emberi mozzanatokat és tanulságokat megfogalmazó, gyönyörű előadást eredményezett. A Dóm-térnek és a reflektor megvilágításában pompázó templomhom- lo-kzat-nak a kihasználásával a mű minden drámai, költői erényét és szépségét felvillantotta. Egy-két részlet kivételével mindvégig biztosítani tudta a mozgalmasságot, a cselekményességet, a drámai izgalmat. kiaknázva az epikus alkotásban rejlő látványosságelemeket és színpadi szituációkat. Ha valamire igazán ráillik a modern megjelölés-, úgy erre a plasztikus képi, zenei* ossz játékra, erre az auditív-* vizuális szemléletmódból sár-* jadzó Honegger-estre bizo-é nyara ráillik. Szinetár Miklós,* akinek elképzeléseit messze-* menően támogatta a kiválóan* játszó zenekar és a lengyel* vendégkarmester. Henryk* Czyz, elérte célját: nemcsak* Johanna történetét érzékel-* tette, hanem minden olyan* emberét, aki valami nagyot* kíván alkotni életében, kész* megpróbáltatásokat kiállni,* harcokat megvívni egy eszme-* ért. Érzékeltetni tudta azt is, * hogy a hősi életűt nem vala- * mi csinált heroizmussal — * aszketizmussal ölelkezik, ha- * nem az igaz emberséggel, * amelytől nem idegen a rész-* ketés. az élet féltése, s örömei-* nek igenlése sem. * S ha ezt vesszük figyelem-* be. megértjük Szinetár rende-* zői állásfoglalását, amelyet* némelyek kárhoztatnak, hogy* — Horváth Terire bízva címszerepet — az egyszerű * paraszt lányt, a tehetséges * forradalmárt, a külsőségekben & < talán rusztikus, de céltudatosságában és meggyőződésében kristálytiszta és finom népi hőst állította előtérbe. (Horváth Teri megindítson szépen váltotta valóra a rendező elgondolásait.) Igaz. hogy a francia ízlés. Claudel és Honegger programja zeneibb daklamá- lást, lekerekített, tompítottabb megoldásokat igényel, de a szándékolt drámaiságot, a Bakó József remekbe sikerült színpadképével is szorgalmazott vízualitást, s közérthetőséget ez az elképzelés szolgálta. Szinetár a korszerű tér- színnad kialakítása irányában igvekezett utat tömi. Sikerrel. Olyan új mércét emelt a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, amely most és mindig kötelez. Sárközi Andor ÖRÖM Hat nap után a hetedik vasárnap — vizébe holdfény-téstű lányok kacagva fürdeni járnak. A lányok hétfőtől szombatig gyöngyház-mosollyal járnak, hat nap után a hetedik: vasárnap. Szívekkel harcban álló.. Szívekkel harcban álló, sokat-botlott szívem, mért nem fürdesz meg végre a tér vizeiben? Űzd el konok magányod, és valid a tiszta elvét: a mindenség parancsát, a törvényes szerelmet! Kulturális krónika Szombaton este Esztergomban, a Várhegy bástyáin megkezdődtek az ünnepi várjátékok. Első színházi eseményként neves fővárosi művészek közreműködésével. „Költészet és zene a középkori Esztergomban” címmel a X—XV. század esztergomi vonatkozású irodalmi-zenei alkotásait mulatták be. gitséget kapott az együttes Olga Lepesinszkájáiól. * „Az ezüst XIX. századi nagy mestere, Szentpétery József” címmel állították össze az Iparművészeti Múzeum új kiállítását, amelyet szombaton Weiner Mihályné főigazgató nyitott meg. A kiállítást augusztus végéig tekinthetik meg az érdeklődők. A Szovjetszkaja Kultúra Az Ernst Múzeum termei- szombati számában V. Aralov ben megnyitották Bor Pál fes- ismerteti a Szegedi Ünnepi tőművész kiállitását. Az idős Játékok műsorát és igen elis- mester munkásságát és a Mü- merően méltatja a pécsi ba- csarnok által rendezett lária- lettegyüttes szereplését. Rámu- tának anyagát Major Máté tat, hogy a „Fából faragott ki- .akadémikus, egyetemi tanár rályfi" betanulásában nagy se- méltatta. NAGY DÁNIEL LÁSZLÓ: Korok erkölcseiből... Megszoktuk komor pillantásait a hidaknak, szenvedéseit a bénáknak. Elvétve emlékünkben sebzetten fekszik a szív legkedvesebb halottja. A lezárt szem íve komor hídkoszorú villongásaink körül. Megszoktuk az elköltözést, a szerelemnélkiiüséget, a május hiába friss, zöld hevét, ha belül semmi... Megszoktuk a munka komoly gondját, míg meggyőződéssé válik a hit. Megszoktunk élni; ki így, ki úgy. Pörgetjük, dobáljuk a sznob-igéket, és megszokjuk végre, hogy úgy éljen az ember. -I- hogy csak egyszer élhet. DARÁZS ENDRE: Déli foaraMtfssé Olyan lassú, olyan ünnepélyes, Mint köd alól felbúvó torony, S tetejében -sávos, kék trikóban Tótágast áll a gyermekkorom. Dorgálnám, de nem törődik vélem. Bebúvik egy keskeny ablakon. S újra merül alá, barna ködbe Kiskorommal a nyakas torony. Ő marad még, a déli harangszó. A kongása tömör, ünnepi. Imádkoznak, zengedeznek benne Fogadalmak színezüstjei. Szép a dallam, de küszködik szörnyen Más dalokkal és.végül leáll. Felülzengi finom csöngésével A százezer merülő kanál..... Régi adósságát törleszti könyvkiadásunk, amidkor három olyan író műveiből :ad ki éppen napjainkban egy- iegy gondosan válogatott köte- :tét, akik a századfordulón ott -bábáskodtak az új magyar irodalom megszületésénél. Bródy Sándor Színház, Hatvány Lajos Emberek és korok, Szo- mory Dezső Az irgalom hegyén című kötete jó és többé- kevésbé pontos képet ad a három író működéséről mindazok számára, akik most ismerkednek a fél évszázaddal ezelőtt lezajlott magyar irodalmi reneszánsszal, a Petőfi, Jókai. Arany és Kemény fellépése után először nagv fordulatot jelentő irodalmi kivirágzással. Azokat az írókat ismerhetik meg a mai olvasók ezekből a. kötetekből, akik fellépésükkel, működésükkel 'szántották fel. érlelték és táplálták a talajt, amelyben egy Ady Endre virágba szökkenhetett. 1 Bródv Sándor született legkorábban. 1863-ban. ám Szo- mory se sokkal később. 1869- :ben. Mindketten vidékről ér- ikeztek az akkor alakuló, friss pezsgésével hamarosan szellemi életünk kohójává váló fővárosba, ahová Ady Endre csak jóval később, Párizst megjárva jutott el. Akkor már ott ténykedett az ott is született. Hatvány Lajos. „Herkules-bölcsők ideje volt” — írta erről a korról később Ady, a születő Budapesten „nagyon Tisza Kálmán-szagú volt még mindig e Bécs-vor- stadti élet”, de „hajlottunk már merészségeket”, megmozdult valami, „s Bródv Sándornak jó hívei nőttek”. Vagv- is Ady is többek között Bródy fellépésében látja az új, a pol- gárosulni vágyó Magyarország irodalmi megnyilvánulását Nos, Bródy Sándor fellépése valóban az új, forradalmat követelő, feudális elmaradottság ell'en lázadó polgári radikalizmus megjelenését jelentette. A dzsentri-uralom felszámolásának óhaját. „Merész ember, ki a színpadra is új anyagot próbál felhozni” — írta róla Mikszáth Kálmán, a dzsentri-világ züllött- ségének kissé megbocsátó tito- solyú bírálója, megsejtve Bródyban a harcos utódot, aki már nem mosolyog, mert semmi szál sem köti a régi világhoz. A tanítónő. Bródy első harcos darabjának bemutatása után megállanította: „Az igaznak úgyszólván erősebb barátja, mint a szépnek”. Ha ma olvassuk ezt a művet, hozzátehetjük: Bródy bebizonyította, hogy. ami igaz, az egyben szén is. Ha végiglapozzuk a kötetet, amelyben A dada. A tanítónő. A medikus és a Tímár Liza egyaránt megtalálható. előttünk áll az a magyar író. aki először szólaltatta meg magvar színpadon az akkori magyar világot, úgv, ahogv akkor valóban volt. Azt. amelvben valóban eovfjtt volt — Ady szavaival élve — a „zsidó báróság. türelmi adó. dzsentri, mágnás, pap és tűrő cselédek”. |T| I Bródy Sándorral kezdő- LHÜJ dilc ennek g magyar polgári radikalizmusának har. cos bettörése abba a Vígszínházba, amelyben a magyar polgári színjátszás, nem kevés vihart aratva megszületett, akkor Szomory Dezső képviseli a másik pólust, ö nem harciasságával, hanem párizsias finomkodásával képviselte az ú.i. polgári szalonok levegőjét árasztó, kultúrát szomjazó új társadalmat, amely az ő hangján is hadat üzent a levert szabadságharc után megrekedt, hajnali . boros dáridók- ban magát kikuruckodó, meddő magyar századvégnek. Bródy harcos hadüzenetének finoman árnyalt, mozartsz.erű zenekíséretét adta az a Szomory Dezső, aki minden af- fektáltsága ellenére ' 'hatalmas költői erővel zenélte sorait, és lopta be magát a művészi szép rajongóinak fülébe. Novelláiban az „éhe a szépnek” iaiongott. Finom hasonlatai és jelzői felejthetetlenek, stilro- mantikája, ha ma már idejét múlta is, maeávalragadó és ugyanolyan hadüzenet volt akkor a bárdolatlan dzsentri mentalitás ellen, mint Bródy harcos igéi. Hatvány Lajos, a művelt nagypolgár Végül fill. Gyulai Pál kedvenc tanítványa, — aki cukorbáró apjának vagyonát arra használja, hogv mecénása legyen a megújuló magyar irodalomnak. Ignotussal együtt létrehozza a Nyugat című folyóiratot. Azt a revűt. amelv végső és tökéletes kifejeződése volt annak, amiért Bródy és Sm- mory harcolt már előbb, és amely szócsöve lett Ady Éti' rének, Babits Mihálynak, W1 ricz Zsigmondnak egyará1' Végül irodalmi harcosa V' éppen Hatvány vezetésével., hamvában holt mag^aV polj ri forradalomnak 1918-bf. Hatvány személyes érden1 hogy noha a Tanácskoztál-- ságot, a proletárdiktatúrát f kor nem követte, annak buK sa után nem hódolt be dzsentri-bikacsek segítségév helyreállított polgári világa^ hanem emigrációba vonult. vállalta a kommunisták sort is, sőt Bécsben támogatta őket. Ha végignézzük Emberek korok című kétkötetes gyj teményét. meleg okossága, J, tűnő stílusa és harcos, még,11 ia harcosnak ható kiálló1 Itt élt közöttünk a felsza^ dulás után. Petőfiről síé művével végleg beírta ne' nemcsak az irodalom, anyf; hanem sz.ellemi előbbre'^1, közé is. Tanulmányainak f'1 gatása nemcsak hasznos, nem élvezetes is. Bródy. Hatvány. Szómé* irodalmi reneszánszunk \ rom nagv előfutára, koriéi" sőt — Hatvány esetében túlélője is. Ha vannak öreg* akiket elődeként vállalni lóban érdemes, akkor ők a#1 (Szépirodalmi és könyvkiadó kiadásai.1; Máté Ivá» Bródy, Hatvány, Szomory Három reprezentatív gyűjtemény nagy elődök munkáiból ÜSZAKMAGYAKORSZÁG SzcQtdL Szabcidlhl Qátík&k, 1964 \ SPIRA GYÖRGY: 1848. Széchenviie és Széchenyi 1848-a (Akadémia Kiadó, 1964.) A kiterjedt Szécbenyi-iro- 1 dalom általában az egyoldalú £ magasztalés és a teljes elutasítás végletei kó’zött csapong.-.'1 Spira György igyeksz.ik el-s fogulatlanul közelíteni Szé-~ chenyi alakjához, s szembe-® szállva mindennemű torzítás-;- sal, a valósághoz' híven, a ma-~ ga összetettségében állítják elénk ezt a páratlanul bo-= • nyoiult jellemet, pályafutá-S sának legválságosabb, 1848-i~k fordulóján. se A könyv, a ránkmaradt gaz-stt dag, de eddig nagy mérték---^ ben figyelmen kívül . hagyott forrásanyagot maradéktalanul-^ kiaknázva, úgyszólván lépés-ón ről lépésre követi azt a me-~ß redek utat, amelyet hőse a ~ ^ márciusától 1848. szeptembe-®s réig járt meg. Érzékletesen je-^n leníti meg azokat a Széchenyi® 1< körül és Széchenyiben mggá-in ban is összecsapó roppant®^ történeti erőket, amelyeknek!^-, küzdelme e fél esztendő során®/ előbb a forradalmi módszereken következetes ellenzőjéből a;” forradalom odaadó támogató-;: é jává tette, majd pedig fel-Ea őrölte e tragikus sorsú magyaró r államférfit. . i? A szerző voltaképpen nem- ^ *sak 1848. Széchenyijét és-b hanem . egyszersmind kulcsot ad a Széchenyi-kérdés egészének megoldásához is. 'iiiiisitmiiiiiiiiiiimitmiiiiiiiimm
