Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

Világ proletárjai, egyesuljetekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÜGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 181. szám Ara 50 fillér Kedd, 1984. augusztus 4. Mésiél é^r mérlege Toliaf-Hcgvalja idegenforga! máért Vasárnapi sporteredmények Tutajok a Tiszán A nyárfa erdőkből az fisl hagyományoknak menfelel5en, tutajokkal szállítják a fát a Tiszán. Ez a módszer jelentős lcöltságmc^tikantást eredményez. A tiszamonli nemes nyártel epek felnö­vekedésével tovább fokozódik jelentőségre, itt ugyanis megkezdték a 15—20 éves fák kitermelé­sét, és folyamatosan szállítják a nyersanyagot a szegedi falva, i üzemeknek. Egy-egy alkalom­mal 30—40 vagonnyi rönköt úsztatnak 1c a folyón. Gázszilikát nagy&Sokkokbsl szerelik össze Kazincbarcika új négyemeletes lakóházait lüké! a vilíamasmozfSonyok kihasználásáról ^ Augusztus 3-án délután az Eszakmagyarország szerkesz­tőségében ankétot rendeztünk, a villamosmozdonyok kihasz­nálásáról. Az értekezleten párt-j szakszervezet, a MÄV Igazgatóság képviselői és a fű­tőház, több dolgozója. Az an- kéton elliangzottakra lapunk­i'észt veitek az érdekelt vasúti ban visszatérünk. A Borsodi Hőerőműből ki­kerülő nagy mennyiségű per­nyesalakot az idén már gaz­daságosan felhasználják. Az eddig értéktelen hulladékból ugyanis a Lengyel Népköztár­saság segítségével felépült berentei könnyűbetongyárban gázszilikát építőelemeket ké­szítenek. A lengyel külkeres­kedelmi szervek már több ilyen gyárat építettek hazá­jukban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, a Német Demok­ratikus Köztársaságban, a Szovjetunióban és más orszá­gokban ÍSj A tavasszal átadott- új üzemben a lakás-építkezéseket meggyorsító új technológiai eljárások szélesebb körű el­terjesztésére módosították a lengyelek által kidolgozott gyártási folyamatokat. Ezzel sikerült olyan falmagasságú blokkokat előállítaniuk, ame­lyeknek szilárdsága jobb a másodosztályú tégláénál és így négyemeletes házak összesze­relésére is alkalmasak. Az új építőelemeket szállításuk és emelésük megkönnyítésére, négyzetméterenként egy ki­logramm gömbvassal erősítet­ték meg. A 280 centiméter magas, 160 centiméter széles és 24 centiméter vastag blok­kokból az idén csaknem 10 ezer köbmétert gyártanak. En­nek jelentős részét Kazinc­barcikán használják fel. A gázszilikát nagyblokkokból 10. egyenként négy emelet ma­gas lakóházát építenek, amely­ből háromnak összeszerelését már megkezdték. Ezenkívül az új gyárban nagy mennyiségű Vasárnap Is dolgoztak a borsodi földeken Vasárnap sem pihentek a gezték, s ezzel a korábbi le- gépek Borséd megyében. Mint- maradást lényegéljen sikerült egy 5 ezer mázsa gabonát csé- behozni. Az utóbbi hetekben peltek el. A zsákokba gyűjtött mind több gépállomási és a gabonát a terményraktárakkal tsz-ek saját tulajdonában le­történő előzetes megbeszélés vő traktor vége?:te ezt a mun- szerint, legtöbb helyen azon- kát. A tarlóhántás után most nal át is adták. már zömében nyári mélvszán­, A szántótraktorok is 8-10 , véeeznek ’» torvek „e. óras műszakban üzemeltek. ' " Hétfőre már a talajmunkák rint ezt a munkát a hónap ve- több mint 50 százalékát elvó- gére befejezik. kézi falazóblokkot, válaszfal és hőszigetelő lapot is gyárta­nak. Ezek közül különösen a kézi falazóelemek iránt nagy az érdeklődés, amely a blok­kokhoz hasonlóan fúrható, fa­ragható és fűrészelhető anél­kül, hogy elrepedne. Használa­ta igen gazdaságos, és ezért elsősorban a kislakásépítők vásárolják. Az üzem eddig mintegy 25 ezer köbméter ilyen árut adott át a keres­kedelemnek. és számos borso­di falu TÜZííP-telepéről érke­zett már jelentés, hogy a csa­ládi ház építőshez igen alkal­mas könnv'hetnnelemek na­pok alatt elkeltekí Ózdion tanácskozóit a KGSTnyersvasgyártó szekciója (Tudósítónktól.) Jelentős esemény színhelye volt július 28-án és 29-én Ózdon a Technika Háza. A KGST-ben részvevő országok küldötteiből alakult nyersvas­gyártó szekció a kohók meg­tekintése után a nyersvasgyár- tásban szerzett tapasztalato­kat cserélte ki. A szekció tag­jai előzőleg Romániában ta­nácskoztak. Özdról Csehszlo­vákiába, Lengyelországba, majd a Német Demokratikus Köztársaságba utaznak to vább. Asszonyok — uborkaszezonban A Bodrogzugban .......rr IV -x ,■ s" - " "V,'\W ? V. ' ' . 'S s'T .. *' « ' ”*'»'*' : i . • '- Mg ßi % fű J A noflrOKzuR belvfzmentrsttésít liizWlt rÄ n zalkndl Killitn GyBrgy önkéntes UjtisSpl én<tötibor- ra. A középiskolás diákok, mint már beszámoltunk róla, a; id n több mini 10 kilomíter hosszú csatornahálózatot építenek, és 28 ezer köbméter földet mo:itatnák meR. Az i jú'.iy tábor 4x2 beles, és egy turnusban 400 középiskolás diák vesz [észt a nagyarányú munkában. Évi tervüket igényesen állí­tották össze, kicsit feszített­nek is mondható. Ennek telje­sítése már magában véve is szép eredménynek könyvelhe­tő majd el. S úgy látszik, hogy valóra is váltják, amit vállaltak, vagyis betakarítják holdjáról az előirányzott 14 ezer forint értékű konyhaker­ti árut. Veteményeik ugyan­is, a gondos növényápolás és n rendszeres öntözés következ­tében, az aszályos időjárás ellenére is gyönyörűek. Egyes fajtákból, például hagymából, korai káposztából lényegesen többet termelnek a tervezett mennviségnél. Különösen nagy a sürgés­forgás ezekben a napokban az uborkaföldeken. Most van az igazi uborkaszezon. Kora haj­nalban harmatoson szadik a csemegeuborkát és szállítják a sárosnataki, a sátoralínűjhelvi ráncokra, boltokba, ahol igen kapósak. Ezenkívül a közös gazdaságnak van 75 hold magnak való uborkája is, amelyből 35 holdnyit szintén az asszonyokra bíztak. Köze­pes termés esetén is holdan­ként legalább 2 mázsa ubor- kamagra számítanak, mázsá­ját 6500, fémzárolva 7500 fo­rintért veszi át a Magtermel­tető Vállalat. Egy év óta a szocialista bri­gád cím tulajdonosai a Kos­suth Tsz kertészetének lányai, asszonyai. Ezt a kitüntetést jó munkájuk alapián bizonyára jövőre is kivívják maguknak, hiszen a közelmúltban pré­miumosztás volt, s az asszo­nyok szép pénzt kaptak az el­ső félévben elért kiváló ter­melési eredményeik jutalmá­ul. Kenyeres Józsefné már eddig 250, Hajdú Béláné 228 egységet szerzett, de sokan vannak mások is, akiknek 150 —200 munkaegységet írtak a tavára. Elismeréssel emlegetik Tatárka Jánosné nevét, aki. bár a 70 felé jár. munkabíró z- ban, szorgalomban túltesz ogvik-másik fiatalon is. Félévi eredménynek olyan s-’éy feliesítménvek ezek, hogy méltán becsületére válnának a férfiaknak is. Gyors« A mezőgazdaság legna­gyobb, az értékeket te­kintve legfontosabb és legsürgősebb feladata mindig a gabonabetakarítás, a már kész, megtermett termény biz­tonságba helyezése. Az igazság az, hogy az elvégzendő feladat mindig nagyobb a rendelke­zésre álló erőknél, a tempó pe­dig sohasem lehet eléggé gyors. Így vagyunk ezzel az idén is. Az aratást már befejeztük, s mert a termény nagyobb ré­szét kombájnok vágták, egy­ben biztonságos helyre került a szemtermés jelentős része is •— a kom báj nai'a tás arányának megfelelően. De ha körbejárjuk a megyét, ha figyeljük a határt, még min­dig azt látjuk, hogy sok a ke­reszt, vagy jobb esetben a ké- Veasztag, a cséplés üteme las­sú, a termés kézzel és kévekö­tő aratógéppel vágott része kö­rülbelül jele arányban még mindig nincs biztonságban, nincs zsákban, magtárban. Pe­dig egészen nyugodtak majd csak akkor lehetünk, ha az utolsó kéve gabonát is elcsé­peltük. Viszont nem mindegy, hogy az a nap mikor követke­zik el. Ha holnap lenne — ak­kor sem mondhatnánk, hogy elsiettük. Ebben a munkában a legfeszítettebb tempó is lassú­nak tűnik. Az augusztus, persze, még a cséplés hónapja, mindig is az Volt. De ezzel manapság mar nem vigasztalhatjuk magun­kat, hiszen a termés nagyobb felét, mintegy kétharmadát kombájn takarította be, és az idén — éppen a kombájnaratás térhódításából eredően — sok­kal kevesebb élet került, vagy kerül cséplőgépbe, mint a ko­rábbi esztendőkben. -4z igaz­ság at, hogy a gépesítés jelen­legi szintjét tekintve, idestova, már a cséplést is be kellett volna fejezni. Vannak azonban letagadhatatlan, valóban lé­tező objektív akadályok. Ilyen mindenekelőtt, a cséplőgénpark hiinőségc, amellyel egyáltalán bem dicsekedhetünk. Cséplőink régiek, korszerűtlenek, rozo- Sáfc, sajnos, nagyon lassan és sole hibával dolgoznak. Ennek °ka, hogy hazánkban már évek éta nem gyártanak cséplőgépet, hiszen az a célunk, hogy teljes egészében a kombájnaratásra térjünk át. E gyelőre azonban a termés egyharmadát kévén­ként kell el csépelnünk. Ez is sok, ez az egyharmad, kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük a cséplőgépek állanotát. Viszont az aratás már kész, a kombájnok felszabadultak. És a kombájnok ugyanúgy, sőt, •lobban tudnak csépelni álló helyzetben, mint menet közben. Kombájn van, még akkor is elegendő a kanaeitás, ha figye­lembe vesszük az aratás köz­beni kiesést. Tehát: a kévés elnt elcsépelése nem csupán a eséplöaépekre vár. Ki kell használni, csatasorba kel! ál­lítani a kombájnokat is. És a kombájnokkal együtt azokat az embereket, valamint szállító eszközöket, akik és amelyek aratás közben a kombájnok Jhellett dolgoztak. Persze, ha a kombájn álló helyzetben kevés életet csépel — több szállító- eszköz. és ember kell a kiszol­gálásához, hiszen a kévéket °da kell hordani a kombájn hmllé. ki kell bontani, „etetni” stb. Külön kell gondoskodni a shheit I zalma azonnali kazlazásáról és i mag elszállításáról. Nem kis ■rőt köt le az ilyen cséplés, de nég mindig kevesebbet, mint a lagyományos cséplőgép. A ha- [yományos cséplőgép mellett igyanis, a kéveszállító és mag- zállító erőkön kívül egy egész irigád dolgozik, általában 15 ő. Az igazság az, hogy az álló ’.elyzetben cséplő kombájnok nellé nem kell ennyi ember. Mindenképpen előnyös tehát, iá a kevés életet is kombáj- tokkal igyekeznek elcsépelni. Sok termelőszövetkezet ól­aidban munkaerőhiánnyal :üzd- Ez igaz. De az is igaz, iogy most, aratás után, egész ugusztusban nincsenek na- iyobb munkák a mezőgazda­ágban. A cséplés a legnagyobb s a legsürgősebb munka. Erre :ell hát összpontosítani min­ien erőt A helyi, a gyakorlati nunkát végző erőket minde- ickelőtt. De igen sokat tehet­tek a cséplés meggyorsításá­rt a mezőgazdasággal foglal- ;ozó állami és politikai szervek ( 3. Elsősorban a járási tanácsok zakemberei, de a pártbizott- ágok ugyanúgy. Nem kevésbé ontos a mezőgazdasággal kap- solatos vállalatok, elsősorban Terményforgalmi Vállalat ; evékenysége sem. Jóindulattal, . bürokrácia és a felületesség ; ^küzdésével megkönnyíthetik ; termelőszövetkezetek mun- ;áját. A csépléssel égy időben még , gy másik, szintén nagyon fon- i' os munkát végeznek a mező- azdasági üzemek: a nyári ta- ijmüvelést, ezen belül is első- orban a mélyszántást. E imrn- :a tempója is lassú, az ütemet mindenképpen fokozni kell. ívek gyakorlata, terméshoza­mokkal mérhető tapasztalat lizonyitja, hogy a nyári mély- zántás jobb mint a késő őszi, ogy a nyári mélyszántással iőt és energiát nyerünk az őszi ’lünkákhoz, az őszi betakarí- áshoz és különösképpen a ve- éshez. Nem lehet tehát kö- ömbös, mennyi területet szán­unk fel most, lehetőleg még lugusztusban, az őszi szezon űőtt. N agyobb szállítási mun­kák, a csépléssel kap­csolatos szállítások ki­tételével, most nincsenek. Az :rőgépek zömének egyetlen fel- idata maradt: szántani. Szán- ani, lehetőleg két műszakban, nert úgy a leggazdaságosabb, is úgy halad igazán gyorsan a nunka. Dolgozzanak a trakto­rok éjjel-nappal. Fokozzuk a empót mindkét fontos terüle- en, a cséplésben és a tarlókon s. Traktorosainkon sok múlik. De tudnak is dolgozni, erre egmnradandóbb és legszebb >élda az elmúlt ősz. G yorsabban! Ez ’most a fő jelszó. Mindent gyor­sabban, fejezzük be a :séplést és a nyári talajműye- ést minél előbb. Ez elsősor­ban anyagi szempont, de erköl- si is. Augusztus 20-a az új ke- lyér és az alkotmány ünnepe. ’együk széppé ezt az ünnepet. Jyorsítsuk meg a munkát úgy, logy augusztus húszadikán mindenütt ezt mondhassák: lefejeztük. Az idei kcnyércsa- a sikeresen véget ért. Azután, sak egy kis szusszantás. egv :is pihenő és kezdődik az úi sata, az őszi küzdelem: a ka- tósok betakarítása, s azzal gyütt a szántás-vetés. Szendrei József Sárospatakon, a Kossuth Termelőszövetkezetnek évek 5ta fontos bevételi forrást je­lent a kertészet. Jövedelme­zőségét a korszerű öntözőbe­rendezésnek, nem utolsósor­ban pedig annak a szorgalom­nak és szakértelemnek kö­szönheti, amely a kertészeti brigádban dolgozó lányokat, asszonyokat jellemzi. Napon­ta általában 45—50 asszony hajladozik, kapál, szüretel a Füzeséren fekvő 90 holdas kertészetben, ifj. Schrott Bé­láné és Hajdú Béláné irányí­tásával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom