Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-28 / 201. szám
eszakmagyaroeszag Péntek, 1364. augusztus t Könyv vagy játék? **-***^**->*****-****-*****~****HHHHHr**-****riHHrA~i~é**-*~******~*********~**-*-t;-t£ A kétágyas szállodai szo- 4t bábán talán még sohasem csak a tanulásban, böző ben, az Aranykoszorűs paraszikőrus 2 idén -júniusban halA lottam őket. Énekeltek. egyszerre, egy dalt. több szólamban. Volt köztük lombos- bajuszű, ráncosarcú, hetvenöt eves férfi és tizennyolc éves, pelyhesállú legény is. Zengő torkú férfiak mind. Énekeltek és a szeműk egyformán villogott. Aranykoszorút nyertek. A legszebb, a legnagyobb kitüntetést. Másnap aratni mentek, zizegő, dallamos búzát kaszálni, mert egy sincs köztük, aki hivatásszerűen énekelne, műkedvelő valamennyi. A minap elmentem Mezőkeresztesre. Tudtam, hogy azok, akik júniusban aranykoszorút nyertek, valamennyien a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai, növénytermesztők. brigádvezetők, állattenyésztők, traktorosok és a legfiatalabb, a 18 éves Áfra László szövetkezeti kovács. Kerestem az elnököt. Kiss Bertalant, aki tenort éneke] a kórusban. Kétszeres elnök. Elnöke a kiválóan dolgozó termelőszövetkezetnek és az ország leghíresebb paraszt- kórusának. Nem kellett sokáig kérlelnem. Szívesen beszél a kórusról. — Mikor is alakult a kórus? — 1857-ben, 107 évvel ezelőtt. — Közben sohasem oszlott fel? — Soha. A 107 esztendő temérdek idő. Azóta sokat zengett a történelem. új lapokat, új fejezeteket kezdett A mezőkeresztest parasztkórusnak nincs különösebb köze a nagy, az országos történelemhez, csupán annyi, hogy dalos ajkú tagjait nem egyszer dobták lövészárokba, golyózáporba, s közülük sok ott esett el. De a kórus élt tovább, soraiba újabb férfiak léptek, s 1957- ben. az alakulás századik évfordulóján kitüntették legrégibb tagjait. Kovács Károlyt, Márkus Lászlót. Fodor Lajost és Tarr Károlyt. A 70 éves Fodor Lajos bácsi még az idén is kaszált, állja a versenyt bárkivel. mind a nótában, mind a munkában. Berecz Bertalan, a kórus titkára és krónikása, aid a kövesdi járási tanács igazgatási osztályán dolgozik, összefoglalta. megírta, és továbbra is jegyzi a kórus történetét. Valaha százan voltak, férfiak mind. mert a nőket sohasem tudták beszervezni. •— Hanganyag most is lenne a nők közt is — mondta Kiss Bertalan. — de hiába, nem megy. Pedig de jó lenne egy nagy. vegyes kórus ... A kórust valaha a helyi református eklézsia alakította. Egészen 1948-ig Mezőkeresztesi Református Dalárda néven működött. Volt saját kultúrházuk is, amit énekléssel kerestek. 1948-ban iskola lett belőle. — Jó lenne visszakapni — ez a közös vágy, mert amíg saját otthonuk volt. sokkal népesebb volt a kórus. Kilenc- venen—százan énekeltek. Ma csak negyvenen—ötvenen. — De talán, ha felépül az új iskola, visszatérhetnek régi otthonukba. 1948-ban, valójában gazda nélkül maradt a kórus. Néha még fel-fellépett. de a siker- sorozat megszűnt. 1959-ben aztán termelőszövetkezetbe tömörült a falu népe. a Vörös Csillagba és az Aranykalászba. Jellemző a falu lakóinak ragaszkodása a kórushoz. Alig múlt el néhány hónap, alig kezdődött meg a közös élet, máris felvetődött a kórus sorsa. Kiss Bertalan elnök tárgyalt a Vörös Csillag Tsz vezetőivel. — Vegyük közös pártfogásba a kórust. Legyen gazdája a két termelőszövetkezet — javasolta. A Vörös Csillag vezetősége azonban nem ragaszkodott a kórushoz. Ekkor az Aranykalász közgyűlése tárgyalta a kórus ügyét. És a közgyűlés lelkesen, egyhangúan szavazott. Az Aranykalász egymaga is eltartia a kórust. A mezőikeresztesi férfiak azóta az Aranykalász Termelőszövetkezet Parasztkórusának tagjai.. S hogy jó gazdára találtak, ismét ■ magas színvonalra emelkedett a kórus munkája. A termelőszövetkezet karnagyként alkalmazta Engi István miskolci énektanárt, egyenruhát varratott mindenkinek, és fizeti a kórus költségeit. A kórus tagjai 1960 óta ingyen énekelnek. Sehol, senkitől sem kérnek díjat és belépő jegyeket sem .árusítanak. Énekelni akarnak, nem pénzt keresni. Az énekléssel, nótázás- sal pedig nevelnek, szórakoztatnak. védik, ápolják a népzenei kultúrát, s egyben terjesztik is, hadd legyen mindenkié. Mindenhová elmennek, ha hívják őket. E dicséretes és tiszta szellemű kultúrmunka vezette el a kórust az idei nagy sikerhez is. Az aranykoszorú azt jelenti, hogy a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet Parasztkórusa az ország legjobb parasztdalárdája. És erre büszke lehet a termelőszövetkezet minden tagja, azok is, akik anyagi támogatást szavaztak a kórusnak és azok is. akik énekelnék. A siker, a hírnév tehát ismét szárnyal. A mezőkeresztesi parasztkórus visszahódította régi hírnevét. Mert volt már hírnév, világraszóló is. 1933-ban, mint az ország legjobb parasztkórusát, meghívták őket Bécsbe, a parasztkórusok nemzetközi vetélkedőjére. Elhozták az első díjat, ég nem akarták őket hazaengedni. Szerződést, pénzt, mindent ígértek. De ők nem maradtak, vissza vágytak és visszatértek a Bükk lábaihoz, a mezőség ter- méke"^, nyugodt síkjára. É rdekes és hosszú a kórus története. Érdemes lenne kiadni, hogy más termelőszövetkezetek tagjai, vezetői is tanuljanak belőle. Éspedig most kellene, minél előbb. Valaha Mezőkeresztesen nem ez volt az egyetlen kórus. A katolikusok is énekeltek, és külön dalárdát alakítottak a leventék. E kórusok vetélkedtek és — politizáltak. 1938-ban Bornemissza Géza kereskedelemügyi miniszter jelezte érkezését Mezőkeresztesre. ahol beszédet mondott. A református kórust felkérték: énekeljen. A tagok egyhangúan kijelentették: — Mi a kormánypártnak nem énekelünk. Ugyancsak 1938-ban Horthy kormányzó tiszteletére Országos Dalosversenyt rendezlek Szombathelyen. A kormányzó külön nagydíjat írt ki a győztesnek. A mezőkeresztesi kórus mindenképnen esélyes volt. hiszen évek óta verhetet- lenül szerepelt az országos versenyeken. Viszont Keresztes népe politizált. A kórus tagjai összegyűltek, és elhatározták, hogy nem neveznek be a versenyre. A mezőkeresztesi öregek, a kórus legrégibb tagjai ma is büszkén emlegetik, hogy nem énekeltek a kormányzónak. Szendrei József csolatban vannak egymás akárcsak nálunk ... Barátok látogatása volt éppen ezért őszinte, bat véleményt vártak a külc telitől a megyei KISZ-bia ság munkatársai, ami szombaton, a búcsúzás e még összejöttek egy kis < mecserére. Zygmunt Ujejski éli megismételte azt, amit f ségétől hallottunk a szá dában: „nagyon jól érez magunkat, igazán olyan mintha otthon lennénk”. . tán így folytatta: — Szép eredményeket nek el a borsodi fiatá Különösen tetszettek a v nökségválialások. az újí mozgalmak, az állami gaz Ságok munkái, a készülő sek a KISZ VI. kongress sára. És nagyon jónak ta juk azt a patronálási mó< ahogyan az üzemek a fal kát segítik ... Vannak r természetesen itt is gondo munkában, a takarékos dásban, az oktatásban, a velésben és a szabad hasznos felhasználását) Ilyen gondok azonban lünk is vannak. És az ií sági szövetség itt is, al< csak nálunk, e gondok m szüntetésén munkálko< Ebben a munkában pe gyakrabban kicserélhet tapasztalatainkat. Meí vünk benneteket Katowi be. És meghívjuk a borsi kohók, bányák ifjúsági l<j dötteit is... Milyen igaza volt Ma kovszkijnak, amikor azt í! egy ember, az egy sem még a gyenge is erősebb 1 tesben. Az erős pedig S erősebb lesz, s könnyebi elérheti céljait. Oj barátai akikkel lényegében csaK személyes kapcsolat új, el is mondták olyan szívből vően: — Do vidzenia! Viszö látásra! Ruttkay An» r*7t************ V**4‘ Tanácstagot fogadóórái Miskolc városi tanácstag Augusztus 29: Cs. Szabó szirmai pártszervezet klufe órakor; Bóta István, Hegjj 12., 16 órakor; Vass An£ Msjláth u. 14.; 18 órakor; nyi László, MIK Vállalat, György u. 30., 18 órakor; Szi Gyula, Bajcsy-Zs. u. 39., 1 kor; Uzsoki Ferenc, Ács u- órakor; dr. Arolcszállássy 1 SZTK rendelőintézet, Csabai' 17 órakor. Augusztus 31: dr. Iglai ! Martintelep, ált., iskola, lí kor; Rózsa Kálmán, Petőfi óvoda, 18 órakor; Szaniszló Erdélyi u. 6., 17 órakor; Zsi jós, Forgács u. ált. iskola,, J kor; Juhász Miklós, Csille 14.30 órakor; Kiss Ferencit nemissza u. iskola, 18 óraK Tóth Ferenc, Nagyváthy isk., 18 órakor; Varga Uttörőház, Győri-kapu, 18 b dr. Vági Éva, Dózsa Gy. fszt. 1., 17 órakor; Csaba1 mán, Szilágyi Dezső u. ált' la, 18 órakor; Kordoss *. Szabadságharc u. 12., 15 óra1 A Magyar Rádió ós Televízió miskolci stúdiójának tn*1 088 méteres hukémhos«’ 18—1« örétfi) Borsodi hangos újság... Főmérnök a mikrofon 'el1 jó kezdeményezés — kts: ben. Liszt: Valse Capriccio. Z0 előadja: Herszényi Bálint, . kolci Bartók Béla Zenemű Szakiskola művésztanára. Kulturális krónika. A hétvége megyei sport) Könnyűzene innen-onnam — ZRENYANIN és között lezuhant egy sí pülőgép. A gép pozd1 zúzódott, de a pilóta los módon meg karc®' alig szenvedett. — BOSTONBAN (Ma1 ussets) Mary Drake Col«1 festőművésznő két kiad is nagy sikert aratott. éves festőmfivésznő öt ezelőtt vesztette el szel'1 gát, de azóta is folytatj1 vészi pályáját. Főleg iß két fest akvarelleL „ , a gyermeke Nemregen otthoni foglal coztatásáról, szabad idejénél 'elhasználásáról beszélgetter léhány alsótagozatos nevelő /el. Elmondották, hogy tanév íözben is, meg a különböző is colai szünetekben is sok szül ceresi fel őket nevelési problé nákkal, s ilyenkor csaknen ninden alkalommal elhangzil i kérdés: „Olvasson vagy játsz zék-e otthon szabad idejébe; tz alsótagozatos gyermek?' ilmondották azt is, hogy ; zülők általában egységes, min len gyermek számára egyfor nán érvényes tanácsot, recep et várnak, s ezért sokszor ké' elkedve fogadják a gyermeke ól ismerő nevelő tanácsait mikor azt ajánlja a szülőnek logy egyik gyermeke sokkal öbbet játsszék a szabadban, z aásik meg sokkal többet ol. ■ásson. Az volt a nevelők vé- sménye, hogy nagyobb nyilvá- osság előtt kellene foglalkoz- ,i ezzel a problémával s segí- sni a helyes szemlélet, eljárás ialakítását. Társadalmi prob- ima ez, hasznos, érdemes teát szólni róla! A kérdés, melyre az aláb- iakban választ keresünk, így angzik: Mivel töltse a gyertek otthon szabad idejét, ol- asson vagy játsszék? E kér. ésre lényegében egyszerű a delet: olvasson is, még játsz- zék is! A gyermek fejlődése szem- ontjából ugyanis rendkívül jntos a szabad idő megfelelő asznosftása. A szülőnek nem- sak a tanulásban, a külön- öző megbízások teljesítésé- en, az otthoni munka' végzésben kell segítenie, irán.ví- mia gyermekét, hanem a ibbi szabad idejének gyümöl. iöző felhasználásában is. Az •ányításnál tekintetbe kell ennünk a gyermek természe- :t, egyéni sajátosságait. An- ak a tanulónak, aki túl játé- os. többet kell olvasnia, an- ak pedig, aki rendkívül ko- loly, akit csak a könyv érde- el, többet kell játszania. A évelőknek és a szülőknek egy- ránt arra kell törekedniök, ogy biztosítsák az alsótanoza- >s gyermek számárai a könyv > játék egyensúlyát, hogy las- m a játék helyett egyre na- 'jobb szerephez jussén a gyerkek életében az olvasás, © A gyermek sokoldalú fejlö- ésének egyik igen fontos esz- őze, tényezője, segítője a jóik. Az iskolába lépés előtt ez kisgyermek életének legfőbb svékenységi formája. Bár az .sótagozatos tanulónál a já- :k helyét a tanulás foglalja el, játék továbbra is hozzátar- >zik a gyermek életéhez. S a íték igen hasznos. Játék közén a gyermek tanul, életle tapasztalatokat szerez. Mégis 1- meri a környező világot. Meg k tanulja elképzelni, s az objek n tív valóságnak megfeleiőei i- megszervezni saját tevékeny r- ségét. A játék fejleszti a gyér mek figyelmét, emlékezetéi ő gondolkodását, szókincsét, i ■- játékban, annak hatására for n málódik a gyermeki személyi k ség. S hogy a gyermek jellem .- vonásai mennyire és milyet n irányban fejlődnek ki, az játé ” kától is függ, attól, hogy játé a ka az élet milyen jelenségei- tükrözi, milyen érzéseket, gon- dolatokat kelt benhe, a játszó- társak között milyen kapcsola- tokát alakít ki. Ezért fontos < t gyermek játéka s annak irá i, nyitása! j A gyermek nem képzelheti a, el játék nélkül! Különösen ér- vényes ez a megállapítás a m: " társadalmunkban, amely i gyermeket tevékeny emberek- . ké akarja formálni, hiszen a s társadalom életében aktívan " résztvevő emberek nevelésének éppen a játék az egyik ha. . tásos eszköze. Társadalmunk r igényét, az alkotó, közösség- ember nevelését nem azzal segítjük, hogy az alsótagozato: ” tanulót leszoktatjuk a játék- ról, hogy megtiltjuk számára a játékot, hanem azzal, hogy • a játékot is felhasználjuk ne- velési céljaink tudatos meg- . valósítása érdekében. Lehe- tővé kell tennünk tehát, hogy " játsszék a gyermek, de úgy kel " megszerveznünk játékát, hogy j az valóban játék legyen, ma- . radjon meg játéknak s ugyan- akkor fejlessze is a gyermek• ben a sokoldalú, tevékeny, alkotó közösségi ember tulajdon.- ságait! © IÄ I ilyen fontos a gyer- jtppen| mek fejlődése, szem- 1 pontjából az olvasás is! Az olvasás ismereteket nyújt s ' esztétikai élményeket ad. Az ' iskolában s az iskolai tanulmá. ’ nyok befejezése után, a mindennapi munka végzése közben az ismeretek kiegészítésének, továbbfejlesztésének éppen az olvasás az egyik legfontosabb eszköze. Ez segíti első• sorban abban az embert, hogy ■ lépést tartson a fejlődéssel, • hogy tudomást szerezzen tár- : sadalmunk időszerű problé- i máiról, eredményeiről és ne- : hézségeiről, hogy megismerje • nagy közösségünk soronkövet• kező feladatait s magáévá téve | azokat maga is alkotóan já- . ruljon hozzá mielőbbi sikeres • megoldásukhoz. A regények, a-í s- tudományos művek, a népsze-! g- rű ismeretterjesztő könyvek, a? s- folyóiratok, a napilapok olva-! :n sása az ismeretek, élmények,t 7- érzelmi hatások kialakítását r- nak, elmélyítésének fontos-t :t, eszköze, s segíti az ember er*! A kölcsi magatartásának, jelle--» r_ mének fejlődését, formálódé-7 i- sát, megszilárdulását. -» t- Hogy az olvasmányok hatása! :n kellően érvényesülhessen a} 5. gyermek későbbi életében, megt kell szerettetni vele az olva-! it sást. Az iskola ilyen irányú tö-4 í- rekvését segíteniök kell a szii-jj 5. löknek is, mert csak így fej--» i- lődhet a gyermek olyan em-j a bérré, aki szeret olvasni, aki? í- rendszeresen olvas, aki élet-j szükségletének érzi az olvasást.! _ Keltsünk érdeklődést gyerme-4 ° keinkben azok iránt a könyvek^ "- iránt, amelyek tartalmukban-» ii és feldolgozásukban egyaránt! a megfelelnek a tanulók éle tkot rának, s alkalmasak ismereteik! ■- bővítésére és érzelmi életük! a fejlesztésére. A könyvesboltok--» n ban és könyvtárakban sok jót tanácsot kaphatunk arra vo--» natkozólag, hogy milyen isme-! retterjesztő és szépirodalmi! k könyvekkel lássuk el alsótago-! ;i zatos gyermekeinket. J i- A gyermek olvasása azonban-» >s csak akkor lesz igazán ered-! menyes, ha olykor-olykor kö—» zösen is olvas a szülőkkel, ha! a a felnőttek következetesen ér-! y deklődnek a gyermek olvasmá.-» nyai iránt, ha a gyermek rend-! ’ szeresen számot is ad arról,-» ■■ amit olvas. Tudatosan figyel-! »- jük az olvasottak hatását, be-? y szeljük meg azok lényeges! y mondanivalóit s alkalomadtán! hivatkozzunk is az olvasmá--» y nyolcban foglaltakra. Sokat te-! L- hetnek a szülők annak érdeké--»- ben is, hogy a gyermek elsajá-! títsa, megszokja az olvasás he.? lyes formáját, módját. Óvjuk! gyermekeinket a könyvek?- gyors, gondolkodásnélküii ol*! vasásától, hiszen ezzel ki tar- tásra, önuralomra, a nehézsé-* _ gek következetes legyőzésére,* pontosságra stb. is neveljük őket! z e S z A Í7 ve rmok helyes fejlőagyermv-K déséhe, ké_- pességeinek sokoldalú kibonta. :- koztatásához fel kell használ- nunk tehát a gyermek otthoni- szabad idejét is. Szélsőséges és- helytelen az a felfogás, amely- a szabad idő felhasználásával y kapcsolatban kizárólag csak a f* játékot, vagy csak az olvasást emlegeti. A gyermek szabad- idejének nagy részét együtt s a arányosan töltse ki a játék és ” az olvasás. Ezért a címben fel- s tett kérdésünkre így hangzik ■ a helyes felelet: könyv és já- s ték. ä Ködöböcz József A kétágyas szállodai szobában talán még sohasem voltak annyian, mint augusztus 20-án este. A szobában persze csak ketten laktak, Zygmunt Ujejski és felesége, Felicja Ujejska, s ők is 'csupán hat napig. A többi vendég barát volt. Lengyel, csehszlovák és magyar barát. A szoba kicsi csaknem húsz ember részére, de azért mindenkinek jutott hely. És mindenki tudott beszélgetni a másikkal. Mónus Antal meg is jegyezte: — Látod, Zygmunt, különböző nyelvet beszélünk, de azért jól megértjük egymást. Orosz és magyar szavakat keverve mondta ezt a megyei KISZ-bizottság titkára, de Zygmunt Ujejski, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség Katowice megyei bizottságának első titkára mosolyogva bólogatott. — Tak, tak... — és ezt Bronyiszlav Kominszki-nek, a tolmácsnak nem is kellett fordítania, a csehszlovákok s a magyarok egyaránt tudták, hogy azt jelenti: igen, igen. — Csak egy baj van — folytatta Zygmunt. Zagiba Desider, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Kassa kerületi bizottságának elnöke felkapta fejét. — Ny, sto? — kérdezte. Zygmunt oroszul válaszolt, mert ez a nyelv lett a beszélgetések „közös nevezője”: — Az a baj, hogy ritkán találkozunk. — De így is olyan nekünk, mintha otthon lennénk, barátok, testvérek között... — Igen — vette át a szót a csehszlovák delegáció egyik tagja — hiszen egyformák céljaink, közös ügyért dolgozunk, hasonló életkörülményeket akarunk. A vendéglátók, a megyei KISZ-bizottság vezetői, munkatársai, akik alkotmányunk ünnepe alkalmából hívták meg Borsodba a lengyel és a csehszlovák ifjúsági szövetség Katowice megyei, illetve Kassa kerületi bizottságának küldöttségét, őszintén örültek, hogy ehhez hasonló véleményeket hallottak mindenütt, ahol a küldöttek jártak: a Diósgyőri Gépgyárban, az Özdi Kohászati Üzemekben, a farkas- lyulci bányában, az Ongai Állami Gazdaságban, a tokaji termelőszövetkezetben, !Jj barátok ^ IP1 nti f a Csanyik-völgyi KlSZ-isko- lában. A Diósgyőri Gépgyárban például szintén azonos céljainkról, az ifjúsági szövetség hasonló munkájáról beszélgettek lengyel vendégeink Simlcó Ferenccel, a szivattyú-gyáregység KISZ-tit- kárával, Gáspár Józseffel, Nagy Gáborral, a gyár KISZ végrehajtó bizottságának tagjaival és az üzemrészekben az ifjúmunkásokkal. Jan Rebaez, fiatal bányász, Jávorcsik István szocialista brigádjával beszélgetett a brigádmozgalomról, Andrzej Stuta és Marian Liberka a szovjet megrendelésre készülő, 28 millió forint értékű gépsort, a CSZ—2-t nézegette sokáig és Tomorszky János szocialista brigádjának munkáját figyelte. — Igen hasznos a fiatalok védnökségvállalása minden gyárban — állapította meg Zygmunt Ujejski, amikor a Miskolc városi KlSZ-bizott- ságon Józsa Imre titkár és munkatársai véleményét kérték a látottakról. — És igen jó dolog, hogy a KISZ- és a pártszervezetek szoros kap**********************
