Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-28 / 201. szám

Wnfck, 1964. augusztus 28. ÉSZAKMAGYARORSZAG "US da Ä est. Sok időbe telük, de megéri!... Mozzanatok a DrótmGvek pőrtalapszervezetének életéből Qlf iskolák irrt első pillanatban^ az első La. ätben nagy meglepetést oko- ízűt. a munkaügyi osztály Igozói nem értették az igaz­tó, Imre Ferenc élvtárs, és [Párttitkár, Madarász János 'társ váratlan látogatását. Jg kevésbé azt, hogy a láto- tók hosszas beszélgetésbe •tótek az osztály egyik dol- g tójával. l'~ Legyen szíves — kérte az ßgato —, mondja el, mit ■ i Pált, mivel foglalkozott az '•\tóilt héten? A kérdezett és a többiek Jidenre gondoltak. Vajon ez zoj ért van, és miért pont vele? a dig a válasz egyszerű. A tajta, közös párt és gazda­ll'í őt) .at,) ninh, g. Az ilyen látogatásokban ks „különleges” szándék, >k szeretnék közelebbről :er !gismerni az egyes osztályok n hozóit. stag's a hatás? Az emberekben 1 tós alkotni-, tennivágyás él. y lesik érezniük, hogy mun- l)i jukat a gyár vezetői is fon- ■n( tóak tartják, és értékelik. Végtelen, hogy ez sok idő- 1 kerül, de nagy segítséget legtójt az egyéni képességek let tózottabb kibon takoztatásá- az esetleges hibák leküz­tóhez. on in1. tfíievés párttag — sok siker ralEz az újfajta munkaértéke- ; é‘ nem az egyetlen pozitívum 3^Párt és a gazdasági vezetés füttműködésében, a párt- _ tóvezet munkájában. Ami iszl illeti, nincs sok párttag a iái tóember 4 Drótművekben, la)n, ez a kislétszámú kommu- !tó kollektíva nagyszerű köményeket ér el. Figyelem- io! rnéltó a főmérnök, Kiss Bé- elvtárs véleménye. }tj ~ Meggyőződésem, hogy a 1Jsy feladatokat az alapszer- a tót segítsége nélkül nem ,s ‘ tóánk megvalósítani.-avEgyet a sok nagy feladat íta ■ ítO ">! «ül. Az év elején „megemel­a tervet. Sok ember úgy | . tókedett, hogy ezt nem le- Tníí teljesíteni. Az alapszerve- ’i ‘ politikai feladatnak te­jtette a terv teljesítését, "bb pártcsoport értekezlete- tó aztán taggyűléseken vi- 'ták meg, mit lehet és mit *1 tenni a sikerért. Mire a "átélési tanácskozásra került p> megfelelő légkört sikerült Alakítaniuk. Az emberek Ar.nem azon rágódtak, miért tó lehet a tervet teljesíteni, Pem azon, mit is kellene •8 tenni, hogy nagyobb ered- tóyt érjenek el. Egész sor ^lpttag kapott a termeléssel “Pcsointos pártmegbizatást; ^milyen jól beváltak pól- 'ül a sodrógépek, olyan sok 'Pdot okoznak a húzógépek. . ! alapszervezet a legjobb ^'tómunista szakembereket !l5. ;tó meg: kövessenek el rl.tódenit. hogy a gépek meg- n vjdően működjenek. mi a félévi eredmény? December 4 Drótművek Hozói 4.2 százalékkal jobb köményt értek el a lerve- ánél, s jelentősen túltelje- tén ették az exporttervet is. alsj Szoros kapcsolat a dolgozókkal <0'l! síi1:] tél i] Lt ■n Vßfli sze ik ISB] rel taV nt Vezetőség hét (nem füg- igjj venített) tagból áll; Minden sí­it ok lyC i. pé n, tk :n t a >lg; sei1 tilt é ází iel’ as1 il f Dl'1 álif Dí’ iP’1 ic Já k fe> no1 és z , •its za*1 s á embernek megvan a maga gazdasági beosztása, sok-sok feladattal. Ennek ellenére a pártvezetőség tagjai, különö­sen a párttitkár, a szervezőtit­kár, a termelésfelelős, napon­ta végigjárják az üzemeket, beszélnek az emberekkel, fi­gyelemmel kísérik az élet min­den rezdülését. Az elő-elő adó­dó gondokat, ha lehet, azonnal igyekeznek megszüntetni. Ha egy vezetőségi tag kevés, pillanatok alatt „összerántják” a vezetőséget, és döntenek. Igen jó módszer munkájuk­ban, hogy megosztják a tenni­valókat, a felelősséget. Bátran megbíznak embereket felada­tokkal. Most például egy ki­lenc tagú műszaki brigád vizs­gálja a gyár szociális helyze­tét, amelyet pártvezetőségi ülésen, illetve taggyűlésen vi­tatnak meg a jelentés alapján. A gondok ilyen sokoldalú fel­mérése lehetővé teszi a hely­zet, a feladatok mélyreható elemzését, a problémák sike­resebb megoldását. — Nincs olyan téma — mondják a párttagok —, ame­lyet taggyűlésen meg ne vi­tatnánk, vagy meg ne vitat­hatnánk. Amilyen sokoldalú az élet, olyan sokoldalúan foglalkoz­nak a gondokkal a taggyűlé­seken. A taggyűlések légköre őszinte, higgadt, segíteni aka­ró. Sok „kényes ügyet” is meg­vitatnak. Ilyen ügy volt pél­dául többek között „a fiatalok és az öregek ügye”. Különfé­le vélemények csaptak össze. A fiatalok nagyobb megbíza­tásokat sürgettek, az időseb­bek pedig úgy érezték, félre akarják őket „tolni”. Az alap- szervezet, egy-két sértődöttet kivéve, közmegelégedésre ol­dotta meg a kényes ügyet. A gyár alsóbb vezetésében egy­formán helyet kapott a fiata­lok robbanó lendülete és az idősebbek értékes szakmai- és élettapasztalata. Decentralizálni kell a pártmunkát! A vezetőség jó pedagógiai érzékkel foglalkozik az embe­rekkel. Igyekeznek megtalálni a megfelelő hangot. Alapelvük, hogy minden ember megne­velhető. S ha ma nem sike­rül, sikerül holnap, vagy hol­napután. Igyekeznek lefarag­ni a vadhajtásokat. Vannak emberek, akik nagyon érzéke­nyek, de sose számolnak más emberek érzékenységével. Az egyik gazdasági vezető például könnyen bánt a szavakkal. Szóvá tették taggyűlésen. Egy ideig úgy vélte, „táma­dás” érte. Idő kellett, amíg rájött, hogy bíznak benne, nagy feladatok megoldását várják tőle, de hát ami hiba, az hiba. Az alapszervezet működése nem kifogástalan. A pártve­zetőség igen jól együttműkö­dik a vállalatvezetőséggel, sokoldalúan, s nagyon ügye­sen foglalkozik a gyár vala­mennyi gondjával. Ugyanez nem mondható el az üzemek­ben működő valamennyi párt- csoportról. Ott még van javí­tani való. Ennek oka talán az is, hogy kevés a gyárnak egyetlen alapszervezet. Olyan gondolatokkal foglalkoznak, hogy az egyes üzemrészeknek megfelelően úi alapszerveze­teket hoznak létre. Ez növel­né az üzemegységek kommu­nistáinak önállóságát, felelős­ségét, és nagyobb lehetőségei teremtene a sajáios problé­mák. gondok mélyrehatóbb elemzésére. (Csorba) Meggyorsult a nyári szántás az encsi járás községeiben Itt-ott még búgnak a csép­lőgépek az encsi járásban, el­sősorban a csereháti dombos vidéken, de már a végét jár­ja, lassan magtárba kerül az utolsó szem gabona ezekben a községekben is. A kenyér­nek való betakarításával egy­idejűleg, hetek óta, mindin­kább gyorsuló ütemben szán­tanak, egyre jobban „barnul” a határ. A járási tanács mezőgazda- sági osztályának kimutatása szerint eddig 22 ezer kataszt- rális holdon végeztek a ter­melőszövetkezetek a tarlóhán­tással, 12 ezer 300 holdon a nyári mélyszántással és 2045 holdat vetettek be másodnö­vénnyel. Az utóbbi hetek csa­padékos időjárása nagyon ked­vező hatással volt a másodve­tésű növények fejlődésére. Gyönyörűen zöldell a csalamá- dé, a muhar, és a silónapra­forgó például a hidasnémeti, a főnyi, az abaújkéri, a gönc- ruszkai határban. Okosan, előrelátóan cselekedtek tehát azok a szövetkezeti gazdasá­gok, amelyek nagy területen vetettek másodnövényt, mert ez jelentősen csökkenti téli takarmányozási gondjaikat, ami pedig az ilyen takar­mányszűk esztendőben bizony nem kis dolog. Jól haladnak a járásban, el­sősorban a Hernád menti köz­ségekben, a nyári talaj mun­kákkal. Gondos, szépen elmun­kált szántásokat láthatunk különösen a boldogkőváraljai az abaújkéri, a boldogkőújfa­lui, az abaújalpári termelőszö­vetkezet birtokain. Néhány he­lyen azonban meg kell gyorsí­tani a nyári szántás ütemét hogy jó magágyat készíthesse­nek a jövő évi kenyérgabona alá az encsi járás egész terü­letén. Miskolc új városrészében, a Selyemréten nyitja meg kapuit szeptember 1-én a város egyik legkorszerűbb, 24 tantermes általános iskolája. Az „iskola-kombinátban” két ^ tornaterem, politechnikai műhelyek, korszerű napközi is várja a tanulókat. Hetek óta valóságos rohammunka folyik a Miklós utcai 16 tantermes, négy plusz kettes rendszerű szakközépiskola építkezésén. Az állványok még helyükön vannak, de szeptember 1-én „beköltözhető” állapotban lesz az új iskola, melyhez hasonlói korszerű létesítmény ezenkívül csak egy van az országban. Többel fizeí a gyár a cukorrépáért, ha... Felhasználatlan keret Végre valami, amire van keret! Olyan gyakran hallani a kifogást, ha valamit, valahol, valakik akarnak: nincs keret! S most íme, itt a szokatlan jelenség: van keret! Mégpedig hőven és felhasználatlanul! Parlagon hever, ide-oda lökdösik. Meghökkentő jelenség! A kerettel, illetve a keretekkel egyébként a sáros­pataki földművesszövetkezeti cukrászdában találkoztunk. Nem is parlagon, hanem az egyik sarokasztalon hevert, de valóban felhasználatlanul. Ugyanis a műanyagból esz­közölt, igen ízléses és praktikus újságtartó keretek fel­használatlanul, üresen szaporítják a leltári állományt. Új­ságot egyikbe sem fűznek. A cukrászda dolgozói szerint azért, mert „a vendégek nem szeretik”, ha kényelmesen, egyenesre kiterítve olvas­hatják a lapokat, ahogyan azt már vagy hét-nyolc évtizede olvasgatják kulturált vendéglátóipari egységekben, legyen annak neve kávéház, vagy cukrászda. Igaz, nálunk az alábbi években egy kicsit megritkult ez a jó szokás, mint arról a minap Kováts Lajos is írt lapunkban, ritkán lehet a testi táplálék mellé szellemit is kapni. Kár! De a sáros­pataki földművesszövetkezeti cukrászda segíteni akart ezen. Rendelt újságokat és rendelt újságtartó kereteket, csak éppen a keretet nem használják fel, mert a vendégek nem szeretik — mondják —, ha az újság a keretben van becsippentve. Jobb összegyűrten, marokra fogva olvas­gatni. Meg aztán — (jaj, de gyanakvó természetűek va­gyunk!) — a keretből nehezebb is esetleg feltűnés nélkül zsebrevágni. (b) ... ha a termelőszövetkezetek sietnek a betakarítással. Mind a betakarítási munka, mind a cukorrépa feldolgozásának meggyorsítása, mind az őszi vetések szempontjából kedve­ző határozat látott napvilágot az elmúlt hetekben. A határo­zat értelmében azok a terme­lőszövetkezetek, amelyek szeptember 5-ig kiássák és beszállítják a cukorrépát, il­letve átadják a cukorgyár nyolc forinttal magasabb árat kapnak a répa mázsájáért. De ezzel a gyors, precíz munka premizálása még nem ért véget, mert a szeptember 10-ig átadott cu­korrépáért hat. a szeptember 15-ig átadottért négy forint felár illeti meg a közös gazda­ságokat. Bizonyos, hogy ez a kedvez­mény kivétel nélkül arra ösz­tönzi majd a tcrmelőszövctkc- zetek vezetőit és tagságát egyaránt, hogy módosítsák az őszi betakarítási munkák ko­rábbi tervét, s több gondot fordítsanak a cukorrépa ásá-e sára, szállítására. Hiszen ha* szeptember 5-ig végeznek, o holdanként 150—200 mázsa termést véve alapul, 1200— 1000 forinttal kapnak többet, tehát mindenként előnyös, a közösség és a tagság szem­pontjából egyaránt. A gyor­sabb munka, a korábbi beta­karítás lehetővé teszi a talaj­munka meggyorsítását is, és ez kedvezően 1 befolyásolja az őszi vetések, a kenyérgabona vetésének előkészítését. Ugyanis ott, ahol kalászos kö­veti a cukorrépát, optimális időben cl lehet végezni a szán­tást, a vetésig két-három he­tet pihenhet, ülepedhet a ta­laj, végső soron az agrotech­nikai követelményeknek tel­jes mértekig megfelelő mag­ágy várja a vetést. S ha köz­vetve is, ez szintén haszon­nal, több terméssel jutalmaz­za a közös gazdaságokat. Érdemes tehát sietni a cu­korrépa betakarításával. Meg­éri a fáradságot! — bs — Közeledik a tanév kezdete Nemcsak a naptár, hanem a ruházati szaküzletek forgalma is jelzi a tanév közeledtét A Ruházati Bolt Vállalat készlete megfelelő, választé­ka is kielégítő. A fiú öltönyök, a lányka öltözékek, szoknyák kiegészítőjeként mintegy 10 000 hófehér neva-inget és hasonló mennyiségű Krisztina és piké anyagú, egész és há­romnegyede® ujjú blúzt szerez­tek be a ruházati boltok. Több újdonságot is tartogatnak fia­tal vevőknek a szaküzletek. Egyebek között 300 leányka kosztümöt, blúzt és szövetet ruhát kötöttek le monopol­cikként a különféle ruhagyá­raiknál. szövetkezeteknél. így például csak a ruházati boltok árusítják a műszálas marilla blúzt, amelyet nem kell vasal­ni, nem kapható másutt az ú; alapanyagú és modem fazonú könnyű. púira ruha sem. blaha szövet­Egyclőre még csak nehezen közelíthető meg a Miklós utcai új szakközépiskola főbejárata, de a gépek és a Borsod megyei Allr i Építőipari Vállalat dolgozói tan­évnyitásra rendet teremtenek. Két hónapja nemcsak szabad szombatot, de még szabad vasárnapot sem is- , mernek ezen az építkezése«. (Sz, Gjr. m P. S.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom