Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
Életük java részét az utca, a város fölött, a „háztetőkön” töltik. A magasba vágyás ősi ösztöne, a belső kényszer, a szakma szeretető, vagy pusztán a kenyérkereset sodorta őket a „veszélyes” pályára? Ki tudja. Sokan, pelyhesállú legényként itt kezdik ismer- getni az életet. Talán innen pillanthatják meg „őt”, modern Rómeóként, itt érzik át .uz első szerelem édes gyötrelmeit,. s a lassan hulló évek itt érlelik őket férfivá, apává, őszülő halántékú nagyapává. A kósza, déli szellő borzol- gatja a három kőműves hajtincseit. Tizenöt-tizenhat méter magasban, az épülő MÁV rendelő liftaknájának tetején ücsörögnek. Innen pompásan belátni a villlanytelepi strandra, látni a kéklő vizet, a barnatestű, csinos nőket, de őket most nem érdekli a látvány. Valami szakrajzon vitáznak. Számukra kicsit naivan hat a kérdés. — Nem szédülnek a magasban? — Tizenhárom éve csinálom — mondja Dankó —, de nem emlékszem, hogy szédültem volna. Igaz, néha veszélyes a mesterség, de ha az ember vigyáz, nem lehet baj. — Én meg — jegyzi meg A magassághoz nem szokott ember már akkor Is elszédül, ha Lakatos János hegesztő munkahelyét nézi: a Lenin Kohászati Művek építkezésénél, a durvahengermű legmagasabb pontján az elemeket hegeszti. Kalotel László és tanítványa a tv-erdő „dzsungeljében” némi büszkeséggel Benke Mihály — négyszer ugrottam. — Az épület tetejéről?! — Á, dehogy. A röpcsiből. A DVTK ejtőernyőse voltam. Négyszer ugrottam 600 és 900 méterről. De hát kezdett egy csöppet nyugtalanítani. Maradok inkább a hét emeletnél. — De hiszen ez nincs ... A harmadik kőműves, Bodnár István, a selyemréti három hétemeletes ház felé int. — Ha itt végzünk, oda megyünk. Ott építünk még három hétemeleteset. A Katalin utcai új bérház tetején néhány kőműves „trónol” a kéményeken. Az „utolsó” simításokat végzik, ami ebben az esetben a szikrafogó felcsavarozását je- ■ lenti. : — Még egy csavar — mond- i ja Vámos István — és a mi ■ munkánk itt véget ér. Be-: gyújthatnak az új lakók. i Ö még csak az első évtize-; det tölti a tetőn. A másik ké-i mény tetején dolgozó Varga; Mátyás már 40 éve „él” a há-; zak tetején. i — Tízéves korom óta hú-; zom felfelé az épület falait: — mondja. — És a rekord? — A 10 emeletes bérház épí- i tésekor voltam a legközelebb; az égbolthoz. : A 10 emeletes bérház tete-i jen valami történik. Az Álla-; mi Biztosító neonrekláma: alatt két ember bújik a tető-: re. A magasba szökken a lift,: s a fénykép a Finommecha-j nikai Vállalat két tv-szerelő-i jét örökíti meg. i — Mi — mondja magyará-: zatképpen Kalotai László —■ ritkán mászkálunk a háztető- j kön. Ez kivételes eset. Az: egyik lakó különleges panaszt: jelzett. így került az „ügyin-: tézés” a tíz emelet tetejére. ■ A Ganz-MÁVAG emberei: hegesztenek a magasban. A: diósgyőri durvahengerműs vonszolócsarnokának vasvázát: hegeszti k. A csoportvezető,; Bállá Domokos csak annyit je- = gyez meg róluk. : — Jó mászó gyerekek. Bír-; ják a magaslati levegőt. E Egyikük, Lakatos János fu-; tó pillantást vet le ránk. Pil-E lantása, mintha ezt mondaná:; Nehéz, fáradságos a mi mun-; kánk. Nyáron a hőség, ősszel; az eső, télen a fagy kínoz ben-5 nünket. A kar, a láb, a test: el-el fárad. De én, de mi sze-- retjük ezt a munkát. Szere-E tünk a magasban élni, mertE itt alkotunk, új értékeket ho-E zunk létre. ” És a magasból egy kicsit; messzebbre is lát az ember.; Csorba Barna H Foto: Szabados időjárás Várható időjárás ma estig: túlnyomóan felhős, hűvös idő. löbb ízben meg futó esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő délnyugati szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. j=Az újságíró jegyzetfüzetéből | Az érem két oldala | egy Tisza menti faluban... 5 A megtűrt veszély — Mi van a demizsonban? = A pocsolya mint kedves vendég — Mit takar a Tisza gátja Ej Ki miben gazda? ~ A Tisza menti gyáróriásban :; hozott össze a sors egy idős "emberrel, aki egy sóhajtás- Enyira onnan, a szélesen el- Enyúló, terebélyes faluban, Ti- Eszaszederkényben lakik. On- jjnan jár be nap, mint nap a = Lakkfestékgyárba dolgozni. ^Kerékpárjának kormányán, s elmaradhatatlanul, mindig ott scsüng egy demizson, amely- Snek története van. E Ebbe a demizsonba szinte E „belefér”” a falu egész lakos- ;ságánalí az ivóvize. Nem, nem felírás! Valóban az ivóvízről Svan szó, és nem is akármi- 5 lyenről. jj Püspöki János bácsi — mert irigy hívják az öreget — régen Eelpártolt a falu kútjaltól. Azt Emondja, mindahány veszedel- ~mes, olyan innivalót kínál. Eami az illetékes egészségügyi Észérvek által is elismerten, ■Sfertőzött. Mégis megtűrik ezt ja veszélyt, nem nagyon töre- skednek a leküzdésére a falu ~vezetői. Ez utóbbit már az új- óváros tanácselnöke, dr. Ko- Evács Albert elvtárs mondja, Emég pedig úgy, hogy bizonyos Efokú ellenállás tapasztalható Ee tekintetben, ami különös- Eképpen a községfejlesztésL Epénzek felhasználásában jelentkezik. Ej Akad viszont a faluban né- Ehány olyan ember, mint Püs- Epöki bácsi, aki tiltakozik az -adott helyzet ellen azzal is. Ehogy inkább demizsonban E hordj a haza a vizet az Üj vájj rosból vagy a gyárból, mert 5így kikerülheti valamennyire 5a veszélyt. Azért csak vala- E mennyire, mert ma is állandó Sja tífuszveszély, ma is nyilván- Etartanak öt bacilusgazdát a "faluban, ilyen megbetegedés Emiatt már haláleset is volt, ■■Rendszeresen be is oltják a jfalu lakóit tífusz ellen, de jmindez még sem jelent meg- jnyugtató megoldást. 5 A megoldás abban van, hogy segészséges, jó minőségű ivó- :vizet kapjon a falu. E — Rendszeresen fizetjük a Eközségf e j lesztési hozzá j árulást E— mondja az öreg. De hat év Eóta csak járdát építettek, vi- jszont a víz még mindig jugyanaz. ■ Ez a kifakadás bár szívből ;jövő, egy kicsit azért sántít. Sántít, mert épült itt sok egyéb is. Tavaly adták át rendeltetésének a kultúrott- hont. Annak előtte felépült az orvosi rendelő és a posta. Ebben az évben fejeződik be a tanácskirendeltség épületének az építése. Mindez pénz, és nem is kevés __De a legfont osabb, az ivóvíz probléma megoldása — s ebben igaza van az öregnek — valahogy mindig háttérbe szorult egy kicsit. Pedig a megoldás — több is — önként kínálkozik. Az egyik variáció egy gyűjtőmedence építése lenne. Ezzel egy helyre terelnék a talajvizet, ami úgy fakad itt, mint ahogy a légy terem ... Emiatt is fertőzöttek a kutak, a pocsolya állandó vendég a faluban, nem törődik vele senki. Menjen csak valaki a faluból Kesznyéten irányába, nyomban belebotlik egy ilyen tócsába, ami olyan öreg már, hogy egészen zöldre vált. Már az lenne a feltűnő és nagy esemény, ha csak egy hónapra is eltűnne. Pedig véglegesen is eltűnhetne, ha lenne, aki szorgalmazná annak a mintegy 10 méteres ároknak a kiásását, amin elvezethetnék ezt a vizet. A víz mindenütt jelen van. A gát túlsó oldalán a vízállás gyakran magasabb, mint a falu fekvése. Van tehát honnan táplálkozzék a talajvíz ... S ha még ehhez hozzávesszük, hogy a fertőzésbe még a trágyáié is besegít, akkor látjuk igazán, hogy itt radikális eszközökhöz kell nyúlni. A radikális megoldás pedig az lenne, ha azon a 800 méteres szakaszon kiépítenék a vízvezetéket, ami a tsz majorjától, a faluig szükséges. Mert — akármilyen hihetetlen — amíg az emberek fertőzött vizet isznak, a tehenek már egészséges vízzel olthatják szórójukat. Erre volt beruházás is, de lett volna megoldás a falu bajára is, ha az illetékes szervek időben és előrelátóan cselekednek. A tsz majorjáig a víz elvezetése mezőgazdasági beruházás, onnan tovább már nem az. Ezért akadt el itt a csővezeték. De itt kell szólni arról az ellenállásról is, ami a faluban tapasztalható. Mondjuk meg nyíltan: még ma is vélekednek néhányan úgy, hogy a jelenlegi víz ingyen van, de ha rákötnék a falu ellátását a városéra, akkor vízdijat kellene fizetni. Ebbe belenyugodni nem lehet és nem szabad. Nem a járda építése a fontosabb, hanem az egészséges ivóvízellátás megteremtése. S ebben kell az öreg Püspökinek igazat adni, s mindenkinek, aki vele egy véleményen van. Ezután is élet, s nem is akármilyen élet lesz ezen a vidéken. Erre kell gondolni, mikor akár csak egy fillér sorsáról is döntenek a falu tanácsában. i; (— tf) Díjnyertes fogatok bemutatója a Mezőgazdasági Kiállításon Az idei nemzetközi fogatversenyt a Német Szövetségi Köztársaságban rendezték meg, ahol a magyar fogatok értékes sikereket értek eL A kettősök és négyesek versenyében győztes magyar hajtők a Mezőgazdasági Kiállítás fogatbemutatóin is szerepelnek. A bemutató pálya lelátóját az idén jelentősen bővítették, hogy a közönség kényelmes ülőhelyről nézhesse a naponként ismétlődő lo”**OQO ■■ A LEN1NGRÁDI egyetem kibocsátotta az első orosz-sziámi szótárt, amely a mindennapi, s az általános tudományos és politikai élet 3.500 legfontosabb tőszavát tartalmazza- A sziámi, illetve thai nyelv, amely Thaiföld államnyelve, a legkevéssé tanulmányozott délkelet-ázsiai nyelvek köze tartozik. vasversenyeket, fogatbemutatókat, valamint a díjnyertes állatok felvonulását. CSZAKM AGY A RORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod roecvol Bizottságának lapja Főszerkesztő- Sárköz) AJ)dór Szerkesztőséi?» Misiről- Tsnácshá* tőr 8. Telefonszámok* ntkársát?? 16-880 Kultűrrovatt 16-06*7. Ipari rovat! 16-039 Pártrovat: 16-078. Mezőeazdasácl rovat 83-6P7. SportrovatT 16-040 Belpolitikai rovat: panasz hevek: 16-048. Kiadja: Borsod megyei lUap kiadó vállalat. Felelős kiadd: Bfrő Péter, Kiadóhivatal? Kossuth utca 11» Telefon» 86-ISI. RÍ rdetésfelvétel? Széchenyi utca 15—Y3. Telefone 16-813. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megye! oostahlvatalbsn és kézbesítőnél. Indexszám: 35.053. Készfllt o Borsodi Nyomdában, Felelős vezető: Méry György. iiuiiiiiiimuiimmiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiimr A szikrafogót szerelik a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat kőművesei a Katalin utcai bérház tetején. , Innen az egész várost látni, fentről nagyon szép — mondja Benke Mihály, az épülő MÁV rendelőintézet tetején.
