Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-19 / 194. szám
Szerda, 1964. augusztus 19. ESZ A KM A OV AI? n Xf <5 T,A n 3 Egy posta segítséget kér Az ajtó mellett íróasztal, közvetlenül mögötte konyhai tűzhely, fotelek, székek, konyhabútorok. A hivatalnak és a konyhának a keveréke. Szó- szerint. Mert ez itt a borsod- bótai postahivatal és egyben az itt dolgozó hivatalvezető, Zoltán Rezső családjának a konyhája is. A falu egyik lakójának a háza ez, mélyben a posta már nagyon régen helyet kapott. Nem megfelelő helyet. Nagyon nehéz itt a munka, sok a súrlódás, feszült a levegő és :.. egy kicsit az egész falu szégyelli ezt az állapotot. A posta helyzetét, mely egyáltalán ■! nem méltó ehhez a nagyon tiszta, szépen rendezett, minden lakótól egyforma gonddal vigyázott faluhoz. Mert aki ide látogat, bárhonnan is jött, megragadja a falu kelletne. Nemcsak környékének szépsége, hanem az utcák, a házak szépsége is. Az utcákat valóságos kis villalakások szegélyezik, kopottas, düledező épületnek nyoma sincs; A házakban modern bútorok, nagyon sok a televízió, mosógép csaknem mindenütt van. Gazdag falu. A 260 családnak másfélmillió forint rejlik a takarékban. Művelődési otthonuk, külön klubjuk van, a könyvtárnak ebben az évben építenek egy szép, új helyiséget, összetartó falu. Segíteni kész emberek lakják. Augusztus 20-án adnak át egy tűzoltó- és sportszertárat, melyet teljes egészében társadalmi munkában építettek fel. Postájuk nincs. Csak olyan, amilyenről már a cikk elején szó esett. Körülbelül 15 éve próbálkoznak már megfelelő helyet biztosítani a postának, de eredménytelenül. Egy szép épületet szeretnének — sikertelenül. Pedig most, ebben az évben nagyon közel jutottak tervük valóraváltásához. Úgy vélték, hogy szinte már csak a kezüket kell kinyújtaniuk, és meg is tapogathatják a szép, új postaépületet. ' Minisztériumuk 350 ezer forintot biztosított kispostaház építésére. A községi tanács a saját épülete mellett kijelölt egy telket. A miskolci posta- igazgatóság elkészítette a tervet. Mindenki örült, mindenki elégedett volt. Hiszen van pénz, hely, terv! Már csak építeni kell. Es most jött a bökkenő: nincs, aki felépítse! A megyei tanács építő vállalatának nincs kapacitása. Mivel a borsodbótai posta építése ez évben nem szerepelt a tervükben, így nem tudnak építőket biztosítani. Tehát valamelyik más vállalattal kellene felépíttetni. De melyikkel? A szabályok pontosan meghatározzák: ilyen és ilyen forintos beruházást ez a vállalat építhet, ennél nagyobbat amaz, és így tovább. A községi tanács vezetői, ahogy mondani szokás, fűhöz, fához futkostak. Megpróbálták ktsz- el is, de a ktsz-ek csak 100 ezer forintig terjedő építkezést vállalhatnak, tehát a szövetkezetiek csak az ÉM. külön engedélye alapján vehetnék fel a munkát Borsod- bótán. De nem biztos, hogy megkapnák az engedélyt. Már a miskolci postaigazgatóság sem szívesen egyezne bele. A hónapok viszont egyre múlnak. Közeledik az év vége. Borsodbóta a 350 ezer forintot póthitelből kapta. Ha tehát nem használják fel ebben az évben, a pénzre tovább nem tarthatnak igényt. Mikor kapnak még egyszer \ pénzt? Kapnak-e? Ezt senki sem tudja. A borsodbótai posta segítséget kér! Az építő vállalatoktól, az építkezés ügyében dönteni tudó felelős emberektől; valamilyen módon tegyék lehetővé a munkakezdést A falu lakói is segítenének. Ezekre az emberekre mindig lehet számítani. Gáspár Gusztáv, a községi tanács elnöke elmondta, hogy csak szólni kell, máris jön az egész falu. A társadalmi munkáknál inkább az okoz gondot, hogy kit hol foglalkoztassanak, mert mindig túl sokan jönnek. „Már nem merünk semmit sem mondani a tanácsülésen” — mondja elszomorodva az elnök. Vagy inkább elkeseredve. Hiszen a postát már megígérték a falunak. Ebben az évben biztosra Ígérték. Körülbelül 15 éve várják. Most kaptak hozzá pénzt. Nem lehetne valamiképpen mégis felépíteni? Priska Tibor javítanivalók megyénk exportgyártásában A borsodi ipari vállalatok sok terméke eljut a világ különböző részeibe. És egyre több jut el. A megye ipari üzemeinek idei első félévi exportterve 1085 millió forint értékű termék volt, s ez a tavalyi hasonló időszak teljesítésének 100,5 százalékával egyenlő. Megyénk üzemei összességükben teljesítették első félévi exporttervüket: 1 154,4 millió forint értékű terméket juttattak el külföldre. Azt, hogy összességükben, azért hangsúlyozzuk, mert egyes vállalatok ugyan túlteljesítették exporttervüket, mások azonban lemaradtak. R lemaradás okai Kérdések, válaszok ■— Meddig olcozhat. meglepetést egy csapat? — Minden alkalommal, amikor kilcapunk tőle. * — Ez már mindenen túltesz! Vajon tudnak ennél még rosszabb filmet is gyártani? — Tudnak. •— És hol mutatják be? — A televízióban. A lillai kisvonat az Eszperantó térhez közeledik. — Ugye ez a végállomás? — Igen. •— És innen már nem megy tovább a vonat? * — Hol tart ma a magyar futball? — Ott bizony... egészen alatta. pt Rendeléshiány miatt nem teljesítette félévi exporttervét a Sajószenipéteii Üveggyár, anyaghiány akadályozta a Sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz munkáját és eltolódtak a ki- szállítási határidők a Tiszai Vegyikombinát lakkfestékgyárában, s a Borsod megyei Tejipari Vállalatnál. A Hollóházi Porcelángyár Jugoszláviába irányuló évi exportját a termelés helytelen ütemezése veszélyezteti. A Szerencsi Csokoládégyárban a második negyedévben leállították a korábban jól jövedelmező tejkaramella export-termelést, mert a szovjet • rendelő új csomagolást kért J az eddigi helyett. És sem a • gyár, sem a felsőbb szervek J egész negyedév alatt nem in• tézkedtek az új csomagolásra • vonatkozóan. Igv a gyár több | millió forint értékű exportot <s vesztett el. 2 A Lenin Kohászati Művek 0 négy raktárt kapott a METAL- J IMPEX beruházási keretéből, s Ezeket a raktárakat azonban • nem export-áruk tárolására • használják. e Teljesítették 1 az exporttervet, de... e Vannak olyan vállalatok is, • amelyek globálisan teljesíletS(í(f nő résaére új munkalehetőség' Ä folyamatos max&karond bevezetése Miskolci Passmtfonóbaai Irtat Molnár Jóxsef igazgató ték ugyan exporttervüket, de egyes termékek gyártásában lemaradtak. A Lenin Kohászati Műveknek például ez év első felében 46940 tonna ötvözetlen középrudat és idomacélt kellett volna külföldre juttatnia. A kikészítöi kapacitás-hiány miatt azonban csupán 35 883 tonnát tudtak ebből a termékből; gyártani. Az LKM ötvözött rúd- és idomacél gyártási terve az első félévben 1940 tonna volt, de 953 tonnával elmaradtak a tervtől, többek között azért, mert az export terhére előresorolták a golyós- csapágy-gyártást. A Diósgyőri Gépgyárban lemaradás jelentkezett a dieseltargonca, az ezer tonnás magnezitprés, a kábelgépek és ezen belül a kosaras sodrógépek gyártásában. (Utóbbiból kettőt azért nem tudtak határidőre átadni, mert az LKM késedelmesen szállított le egyes öntvényeket.) Ugyanakkor a gépgyár túlteljesítette tervét a kerékpárok és a hengerdei berendezések gyártásában. Ösz- szességében pedig 100,1 százalék a gyár félévi tervteljesítése. A Borsodi Vegyikombinátban terven felül 324 tonna pvc-port gyártottak, de a cseppfolyós klór exportjával lemaradtak, mégpedig azért, mert májusban igényhiány és tartálykocsihiány, júniusban pedig termelési probléma akadályozta a vegyikombinát munkáját. Rendeléshiány, rendeféselhárílás X néhány példából is kitűnik: sok gyár rendeléshiány miatt nem teljesíthette exporttervét. A rendeléshiányt pedig a külkereskedelmi vállalatoknak kell megszüntetniük. Például a METALIMPEX-nek kell felfigyelnie arra. hogy a Lenin Kohászati Művekben 15 000 tonna öntecs-exportot még nem kötöttek ie. A Borsodi Vegyikombinát tavaly jelentős mennyiségű dinitrogénoxidot exportált. A vállalat az idén növelte kapacitását, de említett termékére még nem kapott elég rendelést. Hasznos lenne ezzel kapcsolatban, az export fenntartása érdekében piackutatást végezni. A Mezőkövesdi Vastömegcikkgyártó Vállalat jelentősen bővíthetné exportját a tőkés országokba, ha az Országos Tervhivatal a 4,7 millió forintos többlet exporttermeléshez módosítaná a tervet. Míg egyes vállalatoknál van kapacitás és nincs elegendő megrendelés, más vállalatoknál éppen fordítva van. A Diósgyőri Gépgyár például szűk kapacitása miatt nem tud többet gyártani a tőkés piacokon nagyon keresett vasúti kerékpárokból. És ezen is lehetne, sőt kell is változtatni, mégpedig kapacitás-bővítéssel. Nem következhet be az, hogy a NIKEX rendelásszerzés helyett rendeléselhárítással foglalkozzék. Kooperációs gondok Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának megbízásából dolgozó exportbizottság az idén is figyelemmel kísérte megyénk vállalatainak export- tanácskozásait. S megállapította, hogy ezeken a tanácskozásokon az egymássá] kapcsolatban álló felek inkább csak nézeteiket, tapasztalataikat cserélik ki. javaslataikat nem rögzítik írásiján. Az „egymás kezére dolgozó” vállalatok azonban a jelek szerint még nem ismerik eléggé egymás munkáját. Ezért találkozunk ilyen jelenségekkel: a Diósgyőri Gépgyárhoz késve érkeznek a Bláthy Ottó Villamossági Gyár által készített motorok. Ezek a motorok a gépgyár hajtószivattyúihoz szükségesek, s ha késve érkeznek, végső soron a Magyar Hajó- és Darugyár exporttervének teljesítését késleltetik. A December 4 Drótművek az ötvözött acélhuzalok gyártásához 40 tonna olyan krómmal ötvözött hengerhuzalt kapóéi az LKM-től, amelyből csak csiszolás után lehet a szabványnak megfelelő készterméket gyártani. A csiszolás miatti többletköltség: 2 millió forint... A Sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz a MODEX által megrendelt anyagokból készíti export- termékeit. A gyártóművek azonban rendszeresen akadályközlést jelentenek be... A borsodi ipari vállalatok sok terméke eljut a világ minden részébe. A termékekért az ország értékes árukat kap cserébe. És egyre többet kaphatna, ha többet exportálhatna. Ehhez azonban ki kell javítanunk meglévő hibáinkat! Ruttkay Anna Blokkgyártók CiÄknem teljes egészében gépesítették a Kilián-lakótelepI „poli- gon’* üzemben a középblokkok gyártását. Képünkön a daru rácmeli a habarccsal telt tartályt a sablonra. Foio: Ficrovits grind iíj munkásaink Bevezetése az üzemi életbe és a szakmába, hiszen, sokan itt ismerkednek meg nemcsak a szakmával, de a munkásélettel is. Itt különös jelentőséget kap a szocialista brigádok, a kiváló dolgozók példamutató segítökészsége. Problémát okozhat üzemünkben a dolgozóknak a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodása is, az új munka- és életformákhoz való áttérés során. Ezek azok a szubjektív tényezők, amelyeket előre nem lehet kiszámítani. Társadalmi szervezeteinknek munkáját, módszereit, és szervezeti felépítésüket ugyancsak az új munkarendhez kell iga- zítaniok. Szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni a pártszervezetnek. a szakszervezetnek és az üzemi tanácsnak e cél érdekében kifejtendő munkásságát, irányító, szervező, mozgósító erejét, mert az áttérésnek nemcsak a számítása, előkészítése. hanem végrehajtása is igen sokoldalú, kiterjedt szervezési munkát igényel. Az állóeszközök extenzív kihasználásának növelése és a munkaidő csökkentése rendkívül sokoldalú, szervezési. munkaügyi. műszaki, gazdasági, szociális és politikai felvilágosító munkába kerül, és mint komplex feladatot kell kezelnünk I smerjük feladatainkat és tudjuk, hogy csak egységesen, az egész gyár kollektívájára támaszkodva, ebbe a munkába mindenkit bevonva, a gondokat, a bajokat megosztva, vagyunk csak kénesek a 6 4- 2-es munkarend bevezetését a Miskolci Pamutfonóban megoldani. H- Vége. ^3 kiindulva ez termelési értékben eléri a közel 30 millió forintot. Tehát 30 millió forint értékű többlet anyagot tudunk biztosítani a további textilipari feldolgozás számára. Ez a nemzeti jövedelemnél — fi- gyelembevéve a forgalomban elért hasznot és a forgalmi adó jövedelmet, exportárunknál pedig a deviza bevétel átértékelését, kb évi 40 millió forintra emelkedik. A felfutás után a gyár többlet nyeresége meghaladja a 2,6 millió forintot:. Ha ezt a fonalmennyiséget új beruházással kívánnánk biztosítani, akkor a gyár jelenlegi beruházott értékére kivetítve kb. 35 millió forintra lenne szükség. Tehát ennek az ösz- szegnek megtakarításával, rendkívül gyors idő alatt tervezzük a fenti eredmények elérését. Természetesen a létszám- szükséglet jobban emelkedik majd a termelés növekedésének arányánál, mivel az egy fő által korábban teljesített órák száma csökken. Ugyanígy a termelcsá költségek szerkezetében a bérjellegű költségek eltolódása következik be, mivel a kereset változatlan szinten marad, a csökkentett munkaidő ellenére is. A z egyéb többi költségek alakulása jelenlegi szinten, vagy ettől kedvezőbben tervezhető. Feladatunk most a munkarend tervezésének és bevezetésének gyakorlati alkalmazásával összefüggő problémák feltárása. Szükséges a többlet létszám részére a kellő szociális ellátottság (öltözők, mosdók) s ezzel párhuzamosan a vasárnapi üzemeltetés feltételeinek biztosítása (étkeztetés, közlekedés. orvosi szolgálat, napközi otthon, stb.). Nem kis hazánkban kb. 400 ezer ember dolgozik már folyamatos munkarendben, törvényes munkaidőben, minden ilyen jellegű munkatidőcsökkenésá kedvezmény nélküL Így dolgoznak már régen a vendéglátóiparban, közlekedésnél, az egészségügyi, kohászati és vegyészeti munkavállalók. A folyamatos üzemeltetés bevezetése, a negyedik műszak megszervezése lévén jelentős, nagyszámú női munkaerő elhelyezését biztosítja, akiknek lehetőségük lesz a szakmát elsajátítani, szakmunkássá válni, amire másként csak költséges beruházás útján, nagy távlatban kerülhetne sor Miskolcon. Üzemünkben csaknem 300 új dolgozó részére biztosítunk kulturált körülmények között munkahelyet Gondoskodunk arról, hogy ma 300 foglalkozás nélküli leánynak és fiatalasz- szonynak munkahelyet, keresetet, szakmát és társadalmi életbe való bekapcsolódást biztosítsunk, lehetőséget adjunk arra, hogy aktív építővé váljanak szocializmusunknak. A 6 -(- 2-es munkaidőrend bevezetésével a termelés mennyisége, a műszakszámok növekedésének megfelelően emelkedik. A jelenlegi heti 17 műszakszámmal szemben a 20 műszakszám bevezetése esetén (vasárnap éjszaka továbbra is karbantartás történik) a munkaidőalap több mint 17 százalékkal növekszik. így az időalap növekedésének arányában nő az üzem termelése is. Ez egy teljes évre átszámítva — felfutási idő után, melyet másfél évre tervezünk — 632 tonna többlet fonal mennyiséget jelent, mely kb. 4—5 millió méter áru alapanyagának felel meg. Tervezett fomalszámokból ít.' ~11 L ássuk mennyi lesz a szabadnapja a folyamatos termelésben dolgozóknak egy esztendőben? Egyszerű a számítás: 52 hét, 2 szabadnappal számítva 104 nap. A 8 fizetett ünnepnappal összesein 112 nap és még plusz- ; ként jelentkezik a fizetett sza- ; badság. A munkások évi pihenőjének megduplázódása a továbbképzésre. a szakmai ismeretek i bővítésére fordítható, és előre- : láthatólag az üzem egészség- 1 Ügyi viszonyaira sem lesz ha- (ástálán. A női munkaerők ; bőszére olyan ídőtöbbletet biz- ; kisít, melyet az ügyes-bajos 1 dolgok intézésére fordíthat- 1 Irak. Ebben a munkarendben is < biztosított, hogy a dolgozó I minden második vasárnapja i Szabad legyen. Ez gyakorlati- ; lag azt is jeleníti, hogy negyed- ; évenként egyszer- a két szabad- ; hap úgy esik egybe a gyár i Imunkaszilnötével ,hogy a dől- < gozó 3 napot van az üzemtől 1 távol. : A dolgozók részére naptárt : fedtünk ki, amelyből egy évre felőre látható műszakbeosztá- 1 feuk, szabadnapjaik és ennek i «lapján tervszerűbben meg- : 6zorvezhetik programjukat. A < folyamatos munkarend bevezetésével egyidőben a dolgozók : munkaideje úgy csökken, hogy a kereset változatlan szinten marad és bércsökkenés nem következik be. Így mindenki- bek a régi fizetése biztosítható t a rövidített 40 órás munkaidő : mellett is. Ugyanakkor csők- • ken az egy dolgozó által letöltött éjszakás műszakok száma is. Az eddigi 17 éjszakás héttel szemben ez csak 13 éjszakás hetet jelent. Kívánatos megjegyezni, hogy
