Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-19 / 194. szám

ÉSZ ARM AG Y ARORSZ AG & /^y láttak minket Búcsúbeszélgetés a francia népi táncosokkal r r Szerda, 1964. augusztus 19. I 9 MIRŐL IRMÁK L Ismeretlenbe fut az út Amióta az utasforgalom szá­mára Bánrévén is megnyitot­ták a határt, naponta sok autós, motorkerékpáros halad át a községen. Ezzel egyidejű­leg megfelelő táblákkal is el kellett volna látni az utakat, de ezt az illetékesek elmulasz­tották. Azóta napirenden van, hogy magyar és csehszlovák turisták, s más államokból ér­kező idegenek is tétován ácso- rognak az útkereszteződések­nél, vagy az emberektől ér­deklődnek. hogy merre kell menni Özd, Miskolc és más helységek felé. Idegenforgalmunk örvende­tesen fejlődik. De megnehezíti a közlekedést, s vendégvárá­sunkra, vendéglátásunkra sem vet jó fényt, hogy a fontos forgalmi utakat nem látták el eligazító jelzésekkel és táblák­kal. Javasoljuk, hogy sürgősen pótolják ezt a hiányt. Murányi Tibor Bánréve Ajándék - papíron A mezőnyárádi Üj Élet Tsz tagjai nagy örömmel vették tu­domásul, hogy a tavaszi mező- gazdasági munkák sikeres el­végzéséért televíziót kapnak ajándékba a mezőkövesdi já­rási tanácstól. Ahogy azonban teltek a hetek, az öröm kétke­déssé csapott át, mert már lassan az ősz is itt van, nem­sokára kezdődik az őszi mély­szántás, születnek újabb ver­senyfelhívások, de a tavasszal ígért televízió még mindig nem érkezett meg. A tsz tag­jai azt mondják: állták sza­vukat, amikor tavasszal gyors és minőségi munkát végéztek. Állja hát a szavát a járási ta­nács is! Ónody Sándor Mezőnyárád Á bckccsi lííSZ-fiaíaíok dicsérete Megérdemlik az elismerést és dicséretet a bekecsi KISZ- fiatalok. Mindössze huszonegy tagot számlál az alapszervezet, de máris sok eredményt vall­hat magáénak. Derekasan ki­vették részüket a társadalmi munkából, a község szépítésé­ből. A járda, a községi strand építésénél, a legelőápolásnál mintegy 600 órát töltöttek. Je­lenleg pedig az orvosi rendelő építéséből és a tsz nyári mező* gazdasági munkálataiból ve­szik ki részüket. A munka mellett természe­tesen jut idő a kulturális meg­mozdulásokra, a szórakozásra is. Az elmúlt évben a helybeli honvédségi alakulattal közö­sen kultúrcsoportot alakítottak és együttműködésük sok szép szereplést eredményezett. Drótos János Tizennyolc napi miskolci tar. lózkodás után ma. augusztus 19-én elbúcsúznak tőlünk ked­ves vendégeink, a Párizsi Népi Együttes tagjai. Néhány napig Budapesten lesznek, aztán hazautaznak, hisz’ mindnyáju­kat várja a munka, várja a mindennapi élet Négy alka­lommal léptek fel a magyar közönség előtt, az ötödik fel­lépésüket,-amely Kácson, sza­badtéren lett volna, sajnálatos módon elmosta az eső. De fel­lépéseiken túl is sokszor talál­koztak a magyar fiatalokkal, kultúrmunkásokkal. a magyar közönség különböző rétegeinek képviselőivel, és számos kirán­duláson ismerkedtek Magyar- országgal. a magyar nép min­dennapi életével. Most amikor elérkezett a búcsú ideje, ismételten talál­koztunk. beszélgettünk, fel­idéztük a rövid három hét él­ményeit. Philippe Vernoux, a francia szakszervezeti delegáció vezetője élményeikről beszélt. Meg­lepte őket a nagy mozgás, a sok építkezés, az aktivitás, az élet lendülete, a pezsgés, amit szerte az országban tapasztal­tak. És igen kellemesen meg­lepő volt a fogadtatás szívé­lyessége. melegsége, amely mind a hivatalos szervek ré­széről, mind pedig a magán­érintkezésben megnyilvánult. Lépten-nyomon érezték a ma­gyar lakosság szeretetét, akár a villamoson, akár a strandon, vagy bárhol találkoztak is a magyarokkal. — Jó eljönni a magyarok közé — mondta többek között Philippe Vernoux —, és ta­pasztalni a beszélgetések során, legyen az akár hivatalos, akár magánjellegű, hogy mennyire mentes Magyarországon min­den megnyilatkozás a dognia- tizmustól. a formalizmustól, és mennyire a széles látókörűség a jellemző vonás. Felszabadult- ság érződik mindenkinek be­szédjéből. Ügy éreztük, hogy ez nagyon, fontos, mert lehe­tővé teszi az egyéni és a közös­ségi fejlődést, a 'teremtő szel­lem fejlődését, és ezáltal az egész ország fejlődését viszi előre. Beszélt Philippe Vernoux a francia és a magyar viszonyok közötti különbségről is. El­mondta, hogy Franciaország­nak is sok szép vidéke van, szép létesítményei vannak, de azok elsősorban nem a munká­sok igényeit szolgálják. Kasté­lyok, csodás vidékek váltakoz­nak a francia földön, de min­denütt érezni az osztály-diffe­renciát. nem minden szépség a dolgozóké. Gazdag ország a franciák hazája. Párizsban sok a kávéház. az étterem, a szín­ház. de azokban, nem találni meg úgy a munkásokat, mint Miskolcon az Avasban, vagy a Polóniában, vagy bárhol. Alap­vető különbség a francia és a magyar viszonyok között, hogy itt mindenütt az össznépesség- gel és nem egy osztály képvi­selőivel találkozhatott. Külö­nösen értékesnek tartja a nem hivatalos látogatásokat, ame­lyek igen gazdag tapasztala­tokkal szolgáltak és emlékeze­tesek lesznek a francia együt­tes tagjainak, vezetőinek egy­aránt. Serge Pranzini, az együttes titkára arról beszélt, hogy mit adott számukra a magyar együtte­sekkel és a közönséggel való találkozás. Elmondta, hogy már jártak más szocialista or­szágokban. voltak az NDK- ban. Romániában, Lengyel- országban, de az első ilyen nagyobb sikert itt, nálunk ér­ték el a Diósgyőri Vasas Bar­tók Béla Művelődési Házban. Első eset, hogy a közönséggel is ilyen jó kontaktusuk alakult KÉT VISSZAEMIEKEZES Vas István: Nehéz szerelem, Fodor József: Emlékek a hőskorszakból Közelmúltunkat tisztázni Ami sugárzik belőle: az em- annyi félremagyarázás után berek szeretete, elgyönyörkö- időszerű feladat. Ebben sok- dés minden emberi vonáson, szór perdöntő jelentőségű a legyen az kedélyes anekdotába kortársak vallomása. Ha a két illő történet, ügyetlen félszeg- könyv csak ennyit érne, akkor ség, vagy kedves kóklerség, is jó megjelentetni. Irodalom- Ebből következik mércéje is. történetünk két — eddig az Könyvének eddigi kritikusai érdeklődés köréből kiesett — hiányolták az ítélkezést, pedig műhelyére nyitnak rá. A két ez a legtöbb esetben világosan világháború közti idő legtekin- megfogalmazott: nem az iro- télyesebb folyóirata kétségte- dalomtörténész szemével néz, lenül a Nyugat volt. De az a nem a művek után ítél, — kép, melyben mindent ehhez mértünk — sőt számonkértünk rajta érvényesülési kudarco­kat — túlzottan egyoldalú. Még a Nyugat-gárda több te- kintélyes tagjának állást is biztosító, a legtöbbnek megje­lenést, az onnan elfordulók- nak kifutási lehetőséget, új te­hetségek indítását jelentette egy évtizeden át a Mikes La­jos vezette irodalmi rovat az Est-lapoknál. Erről a világról beszél Fodor József, maga is Mikes felfedezettje és munka­társa. Századunk irodalmának úgynevezett „harmadik gene­rációja” pedig sokat köszönhet a magyar avant-garde törek­véseknek. Ha el is fordultak később, felfedezésük, indítá­suk sokszor összefügg Kassák műhelyével. Vas István, indu- , , , lásáról írva, irodalmunknak __,___' e rről az égtájáról emlékezik. Ami közös e két kötetben, azt hiszem, ezzel el is mond­tam. Legfeljebb még annyit: mindkettő részleteiben a Kor­társban jelent meg előzőleg folytatásban, és írójuk irodal­munk két reprezentáns-költője. Ahogy Fodor József látomá- sos, képgazdag költészete el­ütő színt képvisel a lírában Vas István racionális, világos­építkezésű verseitől, úgy rea­lizálódik különbözőképpen az azonos, emlékező szándék is. A kiindulópont mindkét he­lyen a költői születés, azaz felfedeztetésük. De míg Fodor írása számára ez a tényleges kezdet, és további történetei ezt követik (ha nem is idő­rendi, de egymást felidéző sor­rendben), Vas István számára ez az egyik zárópont is. Könj'- ve nagyobb részében az ide vezető utat elemzi (szintén az emlékek meghatározta lánc­ban). A két mű az európai és magyar memoár-írás két tí­pusát teremti újjá. Fodor a XVIII. század francia világ­fiainak, vagy a XVII—XVIII. századi Erdély emlékirat-írói­nak utóda. Nem az események miértje, vagy összefüggései, hanem látványa ejti rabul. kortársként az embert figyeli és értékeli, nem esztéta, in­kább moralista. téren sem hagy üres foltot, megkerült problémát. Könyve egészében hat. Inkább a re­gényhez áll közelebb. Rous­seau, de méginkább Goethe önéletrajzi műveire (Vallomá­sok, illetve: Költészet és való­ság) emlékeztet, önmaga kere­séséből egy nemzedék regé­nyévé emelkedik teljesítmé­nye. Kabdebó Lóránt Amit sajnálni lehet: köny­vének két része közötti kü­lönbség. A Mikesi korszak áb­rázolása szórakoztatóbb, tel­jesebb anekdoták sorakoznak benne. A későbbi évek inkább toldaléknak hatnak. Az oldot­tabb anekdotát felváltja a tor- lódóbb látomás, a felében ösz- szetört történet. Itt már az időpontokban is bizonytalanok vagyunk, a nevek egymás­utánja fáraszt, egymás elől veszi el a kibontakoztatás le­hetőségét. Mégis a második rész is kellemes meglepetés az olvasás ínyencei számára. Fo­dor költői nyelvének prózai hangszerelését kapjuk, a ma- emlékiratíróink nyelvének modem felújítását. Álljon itt ízelítőül egy e láto- másos, torlódó mondatokból: „Célom nem a teljesség, csak emlékeket írok, ahogyan fel- bolydulnak körülöttem, ami­közben múltjaim lugasában bolyongok, és megsurlok egv- egy ágat, mint a kertész a gallyat mozgatja, amely tele van méhvel és virággal”. Ha Fodor Mikes Kelemen, Vas István az író Rákóczi utóda (kiváló fordítója is), ö az igazi, oknyomozó moralista, aki végigvezet egy embert, aki másra született, más felé ne­velné környezete (kereskedő­nek. igazgatónak), é« ennek el­lenére költő lesz. Élménye a költészet, avant garde formá­jában, személyiségében pedig a tagadás családjával és a kon­venciókkal szemben. Pontosan és őszintén — elkerülve min­den kegyetlenséget és érzel- mességet — boncolja kömve- zetét (családját, iskoláját. írói köröket, mesterét Kassákot) és önmagát. Ennek megfele­lően stílusa is éop az ellentéte a Fodorénak, ö a barokkal szemben a latin népek klasszi­cizmusát tartja stíluseszmé- nvének. Az építkezés nontos- sága mellett az ítélkezés pon­tosságát dicsérhetjük. Egyik 'ÍJofűPŰS^ Várható időjárás ma estig: nyugatról növekvő felhőzet, helyenkint, főképp az ország nyugati felében záporral, zi­vatarral. Időnként élénk déli, a Dunántúlon nyugat felé for­duló szél. A nappali felmele­gedés elsősorban nyugaton csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 23—26, keleten 26—29 fok kö­zött. Erőszakoskodás ködben •meg Is lopták a kislányt Zárt tárgyaláson hirdetett ítéletet a miskolci járásbíró­ság két magáról megfeledke­zett fiatalember ügyében. Balogh István 21 éves bodrog- halmi autóbuszkalauz 6 évet és hat hónapot, barátja, Ger- muska István 20 éves szirma- besenyői segédmunkás pedig 5 évet és hat hónapot kapott. Balogh Istvánt erőszakos nemi közösülés és ezzel együtt az elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lo­pás miatt, Germuska Istvánt erőszakos nemi közösülés bűntettében ítélték el. Az íté­let nem jogerős. Épülnek a Mezőgazdasági Kiállítás vikendházai Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás érdekes „szakmai” bemutatóval szolgál majd a kiskert-tulajdonosoknak. A házkörüli kertek három féle típusát mutatják be, „termé­szetesen életnagyságban” il­lusztrálva, hogyan lehet őket A Magyar Rádlő és Televízió miskolci stúdiójának műsora (188 méteres hullámhosszon 18—18 öröigl A riportereké a szó. Újabb gépet szerelnek. „Ünnepi műszakban’: — egy szo­cialista brigád. Verbunkos muzsika. Az egészségügyi kultúra kérdé­sei. A nők életéből: akiknek milliók futnak át a kezén. Benedict: Velencei karnevál. Sportttírádó. Camplnget keresünk! Egy hang, egy gitár és egy ki­csi Hold ... Könnyűzene. a célszerűség és a kénvelem követelményeinek legmegfele­lőbben kialakítani. A kiállítá­son azonban „fordított sor­rendben” haladt a munka: a virágok már teljes díszükben pompáznak, a gondosan ápolt ágyásokban különböző zöld ségfélék hoznak termést, — a házakat viszont csak most épí­tik a kert közepére. Igaz, a Szentendrei Kocsigyárban készített vasszerkezetek össze­szerelése és kitöltése fa-ele­mekkel jóval rövidebb ideiZ tart, mint a palánták felneve­lése. A három kiskert közül kettőben, — a csak gyepes, vi­rágos üdülőtelepiben és a kis, zöldséget és gyümölcsöt is ter­melő városkörnyékiben — egy-egy komplett hétvégi há­zat állítanak íeL NYÄH1 VÁSÁR augusztus 10-től 22-ig női nylon harisnya női fürdőruhák lányka és bakfis fürdőruhák női nyári ruhák béby lányka és bakfis nyári ruhák divat vásznak műszál szövetek nyomott mosóáruk női balerina cipők női pömsz cipők női, férfi szandálok és még ezerféle cikk 30 százalékos engedménnyel. Kapható a kijelölt boltokban mások az anyagi ’körülmények, nagyon kevés a gyakorlási le­hetőségük. nincs saját próba­termük. a CGT mozaikpadlós gy üléstermeiben gyakorolhat­nak a táncruhákat a lányok maguk készítik a múzeumban látható régi népviseletek alap­ján, s még a folklór múzeum­ba is nagyon nehezen juthat­nak el, mert az munkaidő után nincs nyitva, munkaidő alatt pedig nem mehetnek. Egyébként az együttes, igen szorgalmasan, maga gyűjti a folklór kincseit, a népi tánc­motívumokat, s azokat fel is dolgozza. Igen tetszenek a ma­gyar táncok. Böröcz József, a diósgyőri táncosok vezetője próbálta is őket tanítani egyik­másik táncra. Francia vendégeink jól érez­ték nálunk magukat. Mind­nyájan hisszük, mint ez a bú­csúbeszélgetésen megfogalma­zást is nyert, hogy ez a látoga­tás nem egyszeri alkalom, ha­nem egy hosszan tartó, mélv baráti kapcsolat fontos lánc­szeme volt. Benedek Miklós ki. Nagyon jónak találják az itteni együttesek feltételeit, a : tárgyi feltételeket, a felkészü­lési lehetőségek biztosítását. A diósgyőri táncosok már is- , merősök voltak, és szerep lé silk : serkentőleg hatott rájuk. Na- : gyón nagy örömmel ismerked- : tek meg a diósgyőri táncosok ; felkészülési módszereivel. Lát- 1 ták. hogy itt népi tánc filmeket j vetítenek a tánckar tagjai ré- 1 szére. s általában sokkal több ; segítséget kapnak, mint ők. : Náluk a folklór-mozgalommal : korántsem törődnek annyit. ! mint nálunk, és például tánc- i filmek is csak múzeumban te- < kinthetők meg. i Ehhez a gondolatkörhöz ■ kapcsolódott ] Miclvele Blevin, a tánckar koreográfusa 1 ft j j is. Elmondta, hogy a magyar < táncosoktól igen sokat tud át- : venni, sokszor látta őket, sokat 1 beszélgetett velük. A magyar i táncosok technikailag fölény- 1 ben. vannak velük szemben, de : azt is tudni kell, hogy náluk

Next

/
Oldalképek
Tartalom