Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
mt wans iá. eszakmagyarorszag s JSíTY-líltó“ Mezőkövesden A falvak könyvellátásá.ért felelős földművesszovetkezetek «ok érdekes kezdeményezést valósítanak meg azzal a céllal, hogy még inkább megkedvelhessék a falusi lakossággal a könyvek A mezőkövesdi íöld- Wiüvesszövetkezeli eszpresszóin a pincérektől könyv-lottó szelvényt is vásárolhatnak a Vendégek. A húzást vasárnap délelőttönként tartják. A megvásárolt szelvények számától íÜÉSJően 20—30, vagy ennél több könyvet sorsolnak ki minden alkalommal. Győr-Sopron inegyében a Pénzügyminiszté- áum engedélyével könyv bar át tárgysorsjátékot rendeznek. 10 osztályban összesen 100 000, egyenként 4 forintért vásárolható könyvsorsjegyet bocsátottak ki. A földművesszövetkezetek alkalmazottai és választott vezetői, a népfront és a nőtanács aktivistái, 'a könyvtárosok és az úttörők már a megye egész területén árusítják a sorsjegyeket. A nyereménylistán többek között televíziós készülék, motorkerékpár, konyhabútor,' háztartási gépek és tei-mészetcsen sok könyv szerepel. Jugoszláv vendégek hazánkban Ä magyar-jugoszláv kulturális egyezmény alapján ked- den jugoszláv íróküldötteég érkezett Budapestre kéthetes ta- mjlmányútra. Irány: London A szünidőt hasznos munkával töltő bodroglceresztűri legényke londoni címet fest a kerámia gyár cxportlácláira. A ládák tartalma: hat féle színes díszmadár és színes kerámia kacsa. (Foto: Sz. Gy.) Tért hódít a rakodólapos anyagmozgatás d beruházás költségei néhány ér alatt megtérülnek (Tudósítónktól.) A mezőgazdasági termékek, a gyümölcs- és zöldségfélék, az iparcikkek sok kilométernyi utat tesznek meg. amíg rendeltetési helyükre jutnak. A szállításra váró áru mennyisége egyre hatalmasabb, az anyagmozgatásra igénybe vehető dolgozók száma viszont egyre kevesebb. Az utóbbi években a szakemberek ezért fokozott fegyelmet szentelnek az új. lehetőleg minél több emberi erőt megtakarító szállítási módszerek kidolgozására. Ilyen módszer a rakodóla- Pos anyagmozgatás. A rakodólapos anyagmozgatás alkalmazása nem igényel hagy beruházást és előnyei azonnal megmutatkoznak. A rakodólap egy íiO-szor 118 centiméteres, fából készült sík lap, amelynek tíz centis „lábad” vannak. Á földre állított sík lapot áruval rakják meg, mégpedig úgy, hogy a szállítandó áruból egységrakományokat képeznek, vagyis állandóan azonos mennyiségű árut raknak a sík rakodólapra. Ezt a rakományt emelővillás targoncával emelik be a vagonba, vagy a teherautóra. A rakományt a rakodólaphoz méretezik. Ez a rakodólapos anyag- mozgatás lényege. Egységrakományt lehet képezni zöldséggel töltött fórumládákból, gyümölcsös rekeszekből. Ha apróbb darabokból képeznek egységrakományt (például konzerves dobozból, vagy üvegből), a sorokba rendezett árura fedőlapot helyeznek és keskeny fémpánltal látják el. A fémpánt összetartja a sorokat, s a rakomány sértetlenül kerül rendeltetési helyére. Emelővillás targoncával átrakhatják teherautóról vasúti kocsira, onnan a gyártó üzemekbe vihetik, eljuttathatják a faluról a városba, vagy a határon túlra, ha a rakodólapon exportárut helyeztek el. Néhány üzemben már nálunk is kísérleteznek a rakodó^ lapos anyagmozgatással. Az egyik konzervgyárban például nyolcezer sík rakodólappal és kilenc emelővillás targoncával Nevek a táblán Hazánkban 1 millió 400 ezer katasztrális hold szikes föld Van. Feljavításuk elengedhetetlenül 'szükséges. Ám ehhez holdanként 5—10 tonna anhid- rid kell. Egy-egy „beszórás” 35 évig is elegendő. Sok-sok tonna anhidridre van szüksége országunknak. Ilyen bánya viszont, csupán egyetlen található hazánkban — Perkupa és Szalonna határában, megyénk északi sarkában. A csereháti hegyvonulatnak ezen a részén 10 évig bányászhatják még az anhidri- éet, de azt mondják, az egykori rétek és. erdők alatt értékes ásványkincsek rejtőznek. Alak itt dolgoznak, becsületesen eleget tesznek kötelességüknek. A perkupái ..gipsz” bányászok az elmúlt negyedévben 102,3 százalékra telje- sí tettetek tervüket, az őrlőüzemiek egy tizeddel jobb eredményt értek el. A brigádok közül az ifj. Lampner Lajos fejtési csapata érte el a legjobb eredményt — 112,7 százalékos teljesítményét id. Spisák László feltárási és Olasz István fejtési brigádja közelíti meg 111.4, illetve 110.1 százalékkal. Még két munkacsapat érdemel elsősorban dicséretet: a feltárási munkákon dolgozó Daru .János, valamint a fejtésen Tóth Gábor rsanntó Az előző 108.5. az utóbbi ma 7 százalékra teljesítette előírt tervét. A perkupái anhidridet sokáig gipszbánvaként tartották számon — iskolai könyveinkben ma is íav írták. Anhtdri- det. bánvásznak - tt. rnalvrr- nagvnn unmé szüksénn van ha. tónknak, hiszen maid másfélmillió hold szikes föld várja gyógyulását általa. láttak a feladathoz. Ä konzerv- ves üvegekből már az üveggyárban egységrakományt képeznek. Ez a rakomány a sík rakodólapon a vagonba kerül. így érkezik a konzervgyárba, ahol az egységrakományt üvegtelepen tárolják, majd gyártás idején ugyanezt az üzemekbe viszik. Az üvegek töltés után, ugyancsak egységrakományként, a raktárba kerülnek, ahonnan szállítás idején emelővillás targonca segítségével újra vagonba jut Ez az úgynevezett anyagmozgatási kör, amelyben az áru átgondoltan, pontos, előzetes számítások alapján teszi meg az utat a fogyasztókig. A termelőhelytől a felhasználóig akármilyen nagy távolságra is szállíthatják, akárhányszor kies berakhatják emberi kéz ériniése nélkül. Korábban ebben a gyárban az üres üvegeknek a vagonba történő be- és kirakása 48—48 munkaórát igényelt. Érthető, hiszen darabonként, vagy kisebb ládák segítségével rakták ki a vagonból az üvegeket Rakodólap segítségével ez az idő 5—5 órára csökkent! Az illetékes irányító szervek a közelmúltban néhány üzemben felmérő vizsgálatot végeztek a rakodólapos szállítás gazdasági kihatásainak megállapítására. Eszerint mindenekelőtt az a legfontosabb eredmény. hogy ezzel a viszonylag egyszerű módszerrel, a vizsgált üzemekben mintegy 70 százalékos munkaerő-, és ugyanennyi bérmegtakarítást értek el a szállítási és rakodási műveleteknél. Ez a megtakarítás, a szükséges beruházás amortizációjának levonása után is. a szállítási költségek 22 százalékos csökkenését eredményezte. Egyébként a beruházás 4— 5 év alatt megtérül, s utána még jelentősebb a költségcsökkenés. A rakódólapos módszer az utóbbi évben az üveggyárak és a konzervgyárak közötti kapcsolatban van kialakulóban, de szívesen alkalmazzák a Budapesti Nagyvásártelepen. a mezőgazdasági termékek szállításánál is. Az eddigi tapasztalatok szerint bizonyos, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben. és a MÉK felvásárló telepén is előnyesen használható. P. B. Valóban minden szemért kár Djf Gárda-tag kiképzés a Harica-íölgyben Ezen a héten 137 fiatal töltött három napot a Haríca- völgyben. A fiatalok a miskolci járási KISZ-bizottság szervezésében érdekes kiképzésben vettek részt Megtanultak minden olyan elméleti és gyakorlati „fogást”, amit egy Ifjú Gárda-tagnak tudnia kell. A fiatalok a miskolci járás falvaiban, községeiben ügyelnek a rendre, a falusi fiatalság helyes viselkedésére, természetesen társadalmi munkában. A KISZ II. kongresszusára ők is szép eredményekről kívánnak beszámolni. Ezt pedig bizonyára segíti ez a kiképzés is, amelyhez a Miskolc városi és járási Rendőrkapitányság igen sok segítséget adott 1620 búzák ereszt 1620 szépen rakott búzakereszt hirdette vasárnap a miskolci járásban: a kiszcsckrc minden munkában számítani lehet. A járási KISZ-bizottság ugyanis vállalta, hogy az igények szerint itt is segít az aratásnál. A KISZ II. kongresszusára a fiatalok mindenfelé társadalmi munkafelajánlásokat tettek, s ezeket már most, az aratásnál teljesíteni akarják. A miskolci járásban vasárnap a berzékiek rakták a legtöbb búzakeresztet. Kisgyőrbcn pedig a KISZ által szervezett 15 tagú ifjúsági aratóbrigádból öt fiatal egész nap vágta a rendet a búzaföldeken. Terményeink nagyobb felét gép aratja. Kombájn, rendre- vágó, vagy kévekötő aratógép. De a gépi aratásnak is van rendje, szabálya, és nem utolsósorban: a gépeket is emberek vezetik. A gépi aratás minősége tehát elsősorban az emberen múlik. Tudja ezt mindenki. És azt is sokszor elmondtuk már, hogy arassunk minél kevesebb szemveszte- scggel, mert minden szem gabonáért kár. Már unalmasnak, elcsépeltnek, közhelynek hatnak ezek a mondatok. És mégis, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem tudjuk elégszer, elég hatékonyan ismételni. Nézzük csak a példát. A minap a miskolci járás alsó részében jártam. Bocs, Börzék, Hidvég, Köröm határában. Nem is egyedül, velem volt egy olyan városi ember, aki egy esztendőben legfeljebb kétszer jár falun. Nem sokat ért a mezőgazdasághoz, az aratáshoz sem, csupán gyermekkori emlékei idézik fel benne a régi aratásokat. Mégis észrevette, hogy a táblák több helyen nincsenek körülkaszálva. A termény már keresztekben volt, de a tábla szélét, ölnyi szélesen álló búza keretezte. Tiszta, szép búza, tehát nem annyira gyomos, hogy nem érdemes learatni. Ráadásul a már learatott táblát is álló „sörények”, kimaradt csíkok csúfították. Utitársam tudta, hogy itt géppel arattak, de nem értette, miért maradtak állva azok a csíkok, „sörények”. Őszintén szólva: én sem értettem, bár tudtam az okát. Egyszerűen azért, mert nem kaszálták körül a táblát, és az ember, a gép vezetője rosszul vezette a gépet. Magyarul szólva: trehány munkát végzett. Különösen a körömi határ „tűnt ki” ezzel. Állítom, hogy egy-egy táblán néhány ember évi kenyere maradt ott az időjárás és a madarak martalékául. Utitársam, persze, azokra az időkre emlékezett, amikor meg minden szál terményt kézzel arattak, 'és botos ispán ellenőrizte a munka minőségét. Való igaz: akkor nem maradhattak ilyen csíkok, csúnya „sörények” a táblán. De emlékszem magam is, hogy az ispán, vagy a gazda még a véletlenül elmaradt néhány szálat, az úgynevezett „katonákat” is lekaszáltqtta. Szó, ami szó: régen megkövetelték á veszteség nélküli aratást. Sőt, a már letakarított táblákon az itt-ott elmaradt kalászokat is összeszedték a szegények. Nagyon kevés szem maradt a földön. De tudja ezt mindenki, aki régebben is mezőgazdasági munkából élt. Csak az az érthetetlen, hogy ma, amikor nem az uraságé a termés — ma miért nem vigyáznak rá úgy, mint regen? Nem frázis, emberek: valóban kár minden szemért! Ha fiz holdanként csak egyetlen mázsa marad' így el — az is sok. Az is kellene, hiszen a miénk, s ha pusztul, a miénk pusztul. A trehány munka, persze, összefüggésben van az ellenőrzéssel. Mert ahol szigorúan veszik a szemveszteség nélküli aratást, tiszta, szép a tarló. Ott nem maradnak „sörények”, sem táblaszélek. Az ellenőrzés a minőségi munka megkövetelése igen sok terményt ment betne meg. Mert ismételni kell1 a gép úgy dolgozik, ahogy a? ember vezeti. Márpedig lehet a genet szépen, oontosan Is vezetni. Erre sokkal több példát találunk, mint a trehányság- ra. Szerencsére... flz élelmiszeripar második félévi jelentősebb beruházásai Az élelmiszeripar idei, 1,4 milliárdos beruházásából nagy rész jut az év második felében is az üzemek korszerűsítésére, a különböző iparágak műszaki fejlesztésére. A konzervipar teljesítőképességét jelentősen növelik a következő hónapokban átadásra kerülő üzemrészek, modern gépek. A nyíregyházi konzervgyár, bár még nem teljes egészében dolgozik, az év végéig kétezer vagon konzervet készít. A hatvani konzervgyárban 35 millió forintos beruházással, Pakson pedig hét millió forintos költséggel új paradicsomfeldolgozó üzem készül el. Különféle korszerű gépekkel. berendezésekkel a hatvani. a dunakeszi és a szigetvári konzervgyárban összesen 560 vagonnal több zöldség, Nagykőrösön pedig 200 vagonnal több gyümölcs feldolgozását teszik lehetővé. A békéscsabai konzervgyár ugyancsak újabb üzemmel bővül a második félévben. Ä konzervipar raktárhiányát enyhítik majd az összesen több mint ezer vagon befogadóképességű új tar- 1 tályok, melyekben a gyümölcsöt, a savanyúságot tárolják az üvegbe töltésig. Folytatják a bajai hűtőház építését. Székesfehérvárott mintegy 110 millió forintos beruházási összeggel megkezdődik a hét vagon os hűtőház építése. Az élelmiszeripar egyik legnagyobb gondja, a gabonatárolás, az idén valamelyest enyhül. Ezekben a napokban Ká- polnásnyéken, Nagyatádon, Kiskunfélegyházán, Kalocsán, Siklóson összesen 12. egyenként 150 vagonos tárházat adnak át. a második félévben , pedig 16 hasonló magtár építését kezdik meg. Ezenkívül terven felül mintegy 12 100 vagon gabona hosszabb-rövidebb ideig tartó, tárolására alkalmas épületeket vehet használatba az élelmiszeripar. Megcrkezfek Londonból a ketreces tyúkfaríás berendezései 'Az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás állattenyésztési érdekességei között minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot az angol rendszerű ketreces tyúktartás bemutatása. A londoni Thomber cégtől vásárolt berendezések megérkeztek, s mint a kiállítási iroda közölte, az egyiket már az elmúlt években bemutatott tojóházban szerelik fel. Az angol rendszerű ketreces tyúktartás bemutatója „túléli” a, kiállítást is. Ezt a bemutatót még- további tíz hónapig látogathatják és tanulmányozhatják a szakemberek. — AZ OSZTRÁK Ifjúsági Vöröskereszt Lagenloisban nyári nemzetközi ifjúsági táborozást szervezett és magyar vöröskeresztes fiatalokat is meghívtak. Döntés előtt a vizsgabizottság A napokban tizenöt nöi-szabő tanuló vizsgázott a bizottság előtt. Egy kivételével jól megálltak helyüket. Képünkön: a bizottság tagjai az egyik remekbe szabott nyári ruhát ellenőrzik. ®r=to; s*. sr.
