Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

P.SZAKMAGYARORSZAG B»riHMIIgtM>,iftistasjz-'.• • .■■v.u.-’-su. xxi-r-.’is, 2 Csütörtök, 196á. jtSBus % « r xvtárs Bergenben — A Román Munkáspárt Köz­.„zottságának küldöttsége Budapestre érkezett-gni folytatja kormányalakítási tárgyalásait — Cipruson ismét fellángolt a polgárháború — Kétezer „ENSZ - civil“ Kongóban marad 4 skandináviai körűt legszebb állomásán: ruscsov Bergenben Háromhetes skandináviai kőrútjának egyik legszebb ál­lomására érkezett szerdán Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. Norvégia második leg­nagyobb városa, a fjordok fő­városa nemcsak kitűnő idővel, hanem nagy szeretettel és ér­deklődéssel is várta kedves vendégét. Bergen lakosai napok óta készültek a nagy esemény­re, s már a repülőtéren örömmel köszöntötték a szovjet kormányfőt. Hruscsov és Gerhardsen nor­vég miniszterelnök, valamint a szovjet kormányfő családtag­jai és a kíséretükben levő hi­vatalos személyiségek külön- repülőgépen érkeztek Bergen- be a kora délelőtti órákban. A repülőtéren a város vezetői fo­gadták őket. Az első út a Sol- heim-i hősi temetőbe, majd innen a Laksevag-i szovjet hő­si temetőbe vezetett. A koszorúzás után Hruscsov elbeszélgetett a szovjet tenge­részekkel. örömmel fedezte fel közöttük nem egy „földijét”, olyan matrózokat, akik a szov­jet kormányfő szülőföldjéről, a kurszki területről származ­nak. A város keskeny, kanyar­gós utcáin mindenütt sok százan üdvözölték szeretettel Hrusesovot, amikor az autókaraván a nor­vég Halászati Igazgatóság oce­anográfiai kutató intézete felé tartott. Hrusesovot, Gerhardsent és kíséretének tagjait Gunnar Rollefsen, az intézet igazgató­ja köszöntötte a bejáratnál és röviden beszámolt a tudomá­nyos kutatómunkáról. Ezt követően a szovjet kor­mányfő Bergen központjához, a hagyományos halpiachoz in­dult. A piac megtekintése után Hruscsov részt vett azon az ebéden, amelyet Bergen vá­ros adott tiszteletére. Ebéd után városnézés következett, majd repülőgépen visszatért Oslóba. il Román Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége Budapestre érkezett A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán dél­előtt baráti látogatásra Buda­pestre érkezett a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége. A küldöttség tagjai: Nicolae Ceausescu, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: Mogyorós Sándor, az RMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, Leonte Rautu, az RMP Politi­kai Bizottságának póttagja. Alexandru Birladeanu. az RMP Politikai Bizottságának póttagja, miniszterelnökhelyet­tes. Pompiliu Macavei külügy­Jflí íiéiáa 4 nagyvilágban A MIKOJAN vezette szov­jet parlamenti küldöttség vi­déki kőrútjának befejeztével visszatért az indonéz főváros­ba. A CSEHSZLOVÁK néphad­sereg és a szovjet hadsereg alakulatai Grecsko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnoká­nak személyes irányítása alatt néhánynapos közös hadgya­korlaton vettek részt Csehszlo­vákia területén. AZ FLN párt Politikai Bi­zottsága ülést tartott és meg­vizsgálta az ellenforradalmi mesterkedések letörésére irá­nyuló intézkedéseket. A Poli­tikai Bizottságból frakciós és nemzetellenes tevékenysége miatt kizárták Saabani ezre­dest, az algériai vezérkar tag­ját. A BURMÁI külügyminiszté­rium bejelentette, hogy U Thant ENSZ-fötitkár július 25. és 27. között hazalátogat Bur­mába. Utazása magánjellegű, idős édesanyját látogatja meg. A BOLGÄR fővárosban kö­zös közleményt adtak ki a Bel­ga KP Központi Bizottsága küldöttségének szófiai látoga­tásáról. Az okmányt Todor Zsivkov és Ernest Burnelle, a belga párt elnöke írta alá. ROBERT Kennedy amerikai igazságügyminiszter négyna­pos lengyelországi látogatás után, szerdán elutazott Varsó­ból. Délben érkezik London­ba, itt sajtóértekezletet tart,' majd visszaindul az Egyesült Államokba.. Nagygyűlés Varsóban Tito jugoszláv elnök, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára lengyelor­szági látogatásának hetedik napján, szerdán a Kultúra és Tudomány Palotájának kong­resszusi termében Varsó né­pével találkozott. Az ünnepi nagygyűlésen Gomul ka és rJ^- to mondott beszédet* miniszterhelyettes és Mihail Rosianu, á Román Népköztár­saság budapesti nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a delegációhoz. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség fogadására megje­lent Apró Antal és Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, minisz­terelnökhelyettesek. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Púja Fri­gyes. az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának vezetője. Erdélyi Károly kül- ügymiiriszterheiyettes és Kuti Jenő. a Magyar Népköztársa­ság bukaresti nagykövete. Ott voltak a fogadtatáson a buda­pesti román nagykövetség munkatársai is. Cipruson ismét fellángolt a polgárháború A ciprusi görögök és törökök lappangó polgárháborúja ked­den ismét fellángolt Nicosiá­ban. A part mentén kedden reggel lövöldözés kezdődött, amely svéd ENSZ-katonák közbelépésére megszűnt. de délután ismét folytatódott. A svédeknek a második alkalom­mal is sikerült tűzszünetet te­remteniük. JOGOS GY A gyűlölet nem éppen ne­mes emberi tulajdonság, de a pacifista „mindenkit mindig szeretni kell” szólásmondás tartalma sem helyénvaló, pél­dául — egy viperával szemben. Márpedig a fajgyűlölők a leg­egész világon. Legutóbb sok tízezer ember fejezte ki dühös haragját, megvetését és ne­mes gyűlöletét Nairobiban a dél-afrikai kormány fajüldö­ző politikája ellen. A tüntetők egy jelképes ko­körében nem gyermekes kisik­lást jelentett ez az aktus. Egész szívükkel-lelkükkel át­érezték a ..politikai tett” jelen­tőségét. Erőt merítenek ebből a különös szertartásból harcuk folytatására. veszedelmesebb és legutálato- sabb viperák közé tartoznak. Ez a magyarázata annak, hogy a Dél-Afrikai Köztársa­ság hírhedt kormánya ellen folyamatosan tüntetnek az porsót készítettek, benne ejp' bábbal. Verwoerd viaszfigurá­jával. A tüntetők azután elte­mették a koporsót és vele együtt — jelképesen — magát az embertelenségek kormá­nyát. Az egyszerű afrikaiak Bizonyosak lehetnek benne, hogy a világ minden tisztessé­ges embere velük tart. s azt kívánja, hogy minden fajüldö­ző kormányt — ne csali jelké­pesen temessenek el... (pt) Segal folytatja kományalaliítási tárgyalásait Segni köztársasági elnök egymás után fogadta a poli­tikai élet kiemelkedő szemé­lyiségeit, köztük Palmiro Tog­liattit, mint az olasz képvise­lőház kommunista parlamenti csoportjának elnökét, valamint Umberto Terracinit, a szená­tus kommunista parlamenti csoportjának elnökét, és a töb­bi párt parlamenti csoportjá­nak vezetőit. Valószínű, rövidesen magá­hoz kéreti Aldo Moro volt miniszterelnököt, és felkéri, hogy a lemondott kormány tagjaival együttesen -mutat­kozzék be újra a parlamentben és kérjen bizalmat. Kétesei* wEíNSZ-civii” Kongóban marad A felszabadult észak-katan- gai Albertville-ben megszólalt a partizánok rádiója. A kon­gói nemzeti felszabadító bi­zottság közleménye szerint kedden délután Albertville- ben tömeggyűlésen emlékeztek meg Kongó függetlenné válá­sának negyedik évfordulójá­ról. Mint jelentettük, a kongói ENSZ-haderők utolsó egységei is eltávoztak a keddi napon. Mintegy kétezerre tehető azonban azoknak az ENSZ-al- kalmazottaknak száma, akik még Kongóban maradtak. GEORGI DIMITROV Halálának 15-ik évfordulójára GEORGI DIMITROVNAK. a bolgár nép nagy fiának ne- ’ vét ég dicsőségét élete utolsó két évtizedében háromszor kapta szárnyra a világhír. Harminchárom tapaszán, nem sokkal Hitler hatalomra kerü­lése után. az emberiség ellen elkövetett szörnyűséges bűnök nyitányaként a nácik felgyúj­tották a német birodalmi gyű­lés berlini palotáját., s meg­kezdték a hajtóvadászatot a „tettesek” után. A letartóztatott gyanúsí­tottak egyike a weimarj Né­metország fővárosában emig­ráns forradalmárként élő Di­mitrov volt. aki egy éven ke­resztül halált megvető bátor­sággal állta a harcot a fasísz- ták_ kegyetlen rendőrappará­tusával és bíráival szemben. Meggyőződésének lángoló ere­jével szétzúzta vádlói hazug rágalmait, s kivívta a Föld minden becsületes emberének elismerését, tiszteletét. Goethét Idézte a lipcsei törvényszék előtt, mintegy mottójául nagy­szerű küzdelmének. ..... Vagy emelkedned, vagy tesned kell. meg nem állhatsz, harcot nyerned., s uralkodnod, vagy veszítened és szolgálnod, szenvedés, vagy diadal vár, üllő léssz, vagy kalapács." Dimitrov kalapács lett. ki­vívta igazát, meghátrálásra kényszerítette vérszomjas el­lenségeit. fejükre olvasta gya­lázatukat. meghiúsította a gá­lád provokációt, mellyel nem elsősorban őt személyében, hanem az általa képviselt esz­mét. a kommunizmus ügyét, a szabad gondolatot és a huma­nizmust akarták besározni. MESSZEHANGZÓ szavára ak­kor figyelt fel másodszor az emberiség amikor 1935 augusz­tusában a Kommunista Inter- nacionálé VII. kongresszusán elmondta Harc az egységfron­tért, a fasizmus és a. háború ellen című előadói beszédét. E kongresszus a két világhábo­rú közötti időszakban forduló­pontot jelentett a forradalmi munkásmózgalomban. A hatá­rozat először állította a kom­munista pártok elé legfonto­sabb követelménvként. először tette programjuk sarkalatos tételévé azokkal a haladó, de­mokratikus erőkkel való ösz- szefogás elengedhetetlen sziik- régességét, amelyek szemben álltak a fasizmus szennyes áradatával, az új háború elő­készítőivel. 1935 után Európa kommunista pártjai a korábbi­nál következetesebben töre­kedlek a munkás egységfront, a demokratikus népfront meg­valósítására. Törekvéseik Franciaország­ban. Spanyolországban és má­sutt; — ha csak átmenetileg is — sikeresek voltak, s ha el­buktak is. a tanulságok min­denképpen e politika helyessé­gét bizonyították. A kommu­nista és munkáspártok vezeté­sében érvényesülő szektás, dogmatikus módszerek, a jobb­oldali szociáldemokraták áru­ló. egységet ellenző magatar­tása. a polgári antifasiszta erők következetlensége és sok egyéb tényező tragikus összejátszása akkor lehetetlenné tette a fa­sizmus szétzúzását, az emberi­ség ellen . szervezett iszonyú bűncselekménynek a második világháború kirobbantásának megakadályozását. De a kom­munista világmozgalom ,,di- mitrovi vonala” ennek ellené­re. mondhatjuk, egyedüli jár­ható és célravezető útnak bizo- nyultamarxizmus—leninizmus erői számára mind a mai na- Pig. Dimitrov harcokban gazdag, nagyszerű életének harmadik és nyilvánvalóan leggazdagabb időszaka az volt. amikor két évtizedes kényszerű távoliét után hazatérhetett forrón sze­retett hazájába, s a Bolgár Kommunista Párt vezetője­ként. népének élén hozzáfog­hatott az új, szocialista Bul­gária alapjainak lerakásához. Georgi Dimitrov példaadö internacionalista volt. fáradha­tatlan építője a szocialista or­szágok egységének, gazdasági, politikai és kulturális együtt­működésének. Igaz kommu­nistához és forradalmárhoz méltóan, egész életében, ren­díthetetlen hűséggel kitartott a Szovjetunióval, a szovjet nép­pel való testvériség mellett, fe­lejthetetlen barátia volt a mi népünknek is. Tizenöt évvel ezelőtt. 1949. július 2-án halt meg. _MA, MÁSFIÜL évtiezod múl­tán sem homályosul t el Genr- £i Dimitrov dicső emléke, ér­tékes és megbecsült hagyo­mány számunkra mindaz a ta­nítás. amellyel a nemzetközi munkásmozgalom fegyvertárát gazdagította, s előmozdította a szocializmus és a béke erőinek győzelmét. Vadász Ferenc A Napjaink jónlusl számának tartalmából Változatos tartalommal je­lent meg a Napjaink júniusi száma. A szépírók közül Ba- ráth Fajos, Kuzmányi Gusztáv, Sipkái Barna és Tóth Lajos jelentkeztek egy-egy novellá­val. Kalász László, Nyerges András, Ladányi Mihály. Ju­hász József, Papp Lajos, Csa­nádi/ János, Székely Dezső. Da­los György, Konczek Jóízsef, Bihari Sándor, Nyikes Imre, Palasovszky Ödön, Akácz Ist­ván és Horgas Béla. versekkel, papp Árpád pedig műfordítás­sal. A lap élén Baráth Lajosnak A rövidfilm fesztivál ürügyén című cikkét olvashatjuk, amelyben Miskolcon film-klu­bok létesítését, illetve rövid­filmek készítését szorgalmaz­za. A Miskolci Zenei Napokról Sárközi Andor írt összefogla­lót. Gimesi Júlia. Csehszlová­kiában élő magyar írók né­hány újabb alkotásáról szól. Antal Gábor írásának címe: Egyetemistákkal — sokszem­közt. Weöres Sándor lírájáról B. Nagy Ernő cikkében olvas­hatunk, Szabó Magda új regé­nyéről pedig E. Nagy Sándor kritikájában. Két írással is je­lentkezik Kabdebó Lóránt: aj egyikben Csanády János kö^ tészetét elemzi, a másikban pe­dig a miskolci Shakespeare' műsorokról ad hírt. Kisgyőrről olvashatunk ri­portot Kiss Károly tollából, Dózsa György „Kaszaegyenett- tő nyar”-ának 450. évfordulója alkalmából Gyimesi Sándor ír, Nagyméretű értekezésben tag­lalja Tapolca távlatait Sz. Ko vács Lajos. Gulyás Mihály pe­dig Miért vagyunk szegények1 címmel ír falusi riportot, Híd címmel új rovat indult a lapban 3 testvéri népek iro­dalmának bemutatására. Ez el­ső alkalommal E. Fehér Pát cikkét olvashatjuk Szlovákok és magyarok — ma címmel. Benedek Miklós Grinzingi af­fér című tárcája, Varga Imre három hozzászólása, több jegy­zetanyag, Valamint, Barczi Pál, Vati József, Lukovszky László, Feledy Gyula, Csabai Kálmán, Berecz András és Zdzislaw Król több grafikai munkája* illusztrációja egészíti ki a jú­niusi szám gazdag anyagát. Vár játékok a Békés megyei Gyulán Viktor H«s;o: Hernani című drámáját mutatják ke a középkori vár udvarán A békés megyei Gyula mond­hatja magáénak az ország leg­épebb síkvidéki, középkori' vá­rát, mely évszázadokon át a Körös-Maros vidék legnagyobb erőssége volt. A vár I56d-ban került a törökök kezére, később pedig a kuruc-labanc harcok idején játszott fontos szerepet. A hatszáz éves középkori várban eZ évben először vár­játékok kezdődnek. A Békés megyei Jőko.i Színház művé­szei Viktor Hugo: Hernani cí­mű romantikus drámáját, mu­tatják he a várudvaron kiala­kított szabadtéri színpadon. A tervek szerint 10 előadást tar­tanak a. várszínpadon, a pre­mier július 11-én lesz. A drá­ma címszerepére vendénmű- vészként Somogyvári Pált. a Nemzeti Színház tagját hívták meg. A rendező: Miszlay Ist­ván. A gyulai várjátékok a Dél­Tiszántúl érdekes nyári kultu­rális eseményének Ígérkezik, az IBUSZ Békés megyei iro­dája, és a. megyei idegenfor­galmi hivatal máris nagyará­nyú szervező munkába kezdett. A hírek szerint a gyulai vár­játékokra a szomszédos Romá­niából is érkeznek majd. turis­ta,csoportok, A várjátékok időszakában ünnepi díszbe öltöztetik a régi várat, tornyán középkori zász­lókat és Gyula város lobogó iát lengeti majd a szél; az előadá­sok kezdetét pedig a várágyúk dörgése jelzi. A próbák meg­kezdődtek. a közel száz főnyi statisztériát a gyulai közép­iskolák diákjaiból válogatja össze a darab rendezője. A vár- játékokat a Művelődésügyi Mi­nisztérium is jelentős kezde­ményezésnek tartja, és megfe­lelő anyagi eszközökkel támo­gatja. Sass Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom