Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

Szerda, 1364. július 1. BSZÄKMÄGTÄRORSBÄG ' Megoldásra vár® munkacrőgazdálkodási problémák Akik nélkül lelne ez ózdi durvahengermű A szoeializmug építése, a népgazdaság nagyarányú fej­lesztése megszüntette hazánk­ban, a munkanélküliséget. Sőt: népgazdaságunk egyik jelentős problémája ma a szükséges munkaerő biztosítása. Me­gyénkben ez, sajátos gazdasági fejődésének eredményeként, n é : hatványozottabban je­lent kezük. ■— Problémáink azonban megoldhatók — mondja Fü- : -czky István,. a Borsod me- ... Tanács munkaügyi osztá- árjü.V; vezetője. — Fokoznunk ■;1 az emberek tudatos tevé- égét, s a vállalati sovi- A félretéve azon. kell műnk álkodnunk, hogy az előt­ti;;;-: álló feszített tervfelada- ne újabb létszámmal, iii rt ahogyan az 1964. I. ne­gyedévében , történt, hanem a meglévő munkaerő gazdaságo­sabb kihasználásával oldjuk meg. Ehhez járul a termelé­kenység növelése, amely jól szervezett munkaerőgazdálko­dást igényel. A legsürgősebb ten nivaló annak felülvizsgálása, hogy a vállalatoknál az egyes munkahelyeken nincsenek-e munkaerő feleslegek; megta­lálni módját az egyes mun- ülakörök és munkahelyek osz- szevonásának és az így felsza­baduló munkaerők átcsoporto­sításának. Az átlagosnál súlyo­sabb munkaerőhiánnyal küzdő területeken, főleg Ózd, Kazinc­barcika és Tiszaszederké.ny építkezésein végre kell hajtani a megyei vállalatok saját erő­ből megvalósítható műszaki fejlesztését, gépesítési prog­ramját. Csökkemlefti ke!! a iüurskaerő-huílámzást Az egyre nagyobb mértékben jelentkező férfi munkaerő­hiány mind súlyosabbá teszi a nehéz munkahelyek ellátását — mondotta a továbbiakban «F.ügedzky István. —: Ezért kell feltárni és alkalmazni mind- „•gtzofcat a lehetőségeket, ame­lyek a probléma enyhítésére a központi erőforrásokból e cél­ra fordítható eszközökön túl a vállalatoknál megvannak. El­sősorban a saját erőből történő kisgépesítésre. gondolunk, főleg a rakodásnál. A gépiparban az esztergá­lyos szakmunkás, másutt a vil­lanyszerelő, hegesztő, vízveze­tékszerelő, traktoros, kőműves, nehézgépszerelő, televízió mű­szerész szakmunkásokban van hiány. 26 egyedi vállalat ada­tai alapján pedig megállapít­hatjuk, hogy 1612 szakmunkás eltérő munláakörben tevékeny­kedik. Fontos szem előtt tar­tanunk azt is. hogy az építő­iparban, az építőanyagiparban, valamint a mezőgazdaságban a szakképzett munkaerőéi! átott- ságot ne csak az iskolából kü lépő ifjúsággal képzeljük el; segítséget adhat ehhez az üze­men belüli, szervezett felnőtt­képzés is. A vállalatoknál. rendelke­zésre állnak azoic az adatok, amelyeknek alapján a munka­erőhullámzás mértéke, egy adott időszakra, megállapítha­tó. Ezek a számok sok helyen szomorú képet mutatnak. A vállalatok egy részénél a kilé­pett és újonnan félvett mun­kások száma megegyezik, te­hát a felvételeket kizárólag a kilépők pótlása tette szüksé­gessé. De találkozunk olyan esetekkel is, ahol a kilépett munkások száma meghaladja az újonnan felvertekét, mert csak részben találtak pótlást. Bizonyos helyeken az egészség­telen munkaerőmozgás további növekedése várható. 1963-ban 15 ezer 587 férfi és 4131 nő hagyta el munkahelyét és ke­resett más munkalehetőséget. A legtöbben a Borsodi Szén­bányászati Tröszttől és a Le­nin Kohászati Művektől léptek ki, de nem sokkal jobb a hely­zet a Borsodi Vendéglátóipari Vállalatnál sem, ahol az el­múlt évben a forgalomtól füg­gő dolgozók mintegy ötvon százaléka távozott el. FegyeJem, fokozottabb sieyeíö munka! — Miben látják ennek okát? — A tapasztalatok azt mu­tatják. hogy a bérezés nem ki­zárólagos oka a vándorlásnak. A munkahelyváltoztatás sok esetben összefügg a munka­körülményekkel, a vezetők és a munkáskollektíva magatar­tásával. A munkaerőmozgás csökkentése tehát következetes bérfegyelmet, fokozott, nevelő tevékenységet. a dolgozókkal való állandó törődést igényel. De a munkaerőhullámzás okai között jelentős szerepet játsz­hat a munkaerőcsábítás is. Sok munkajogi vitánál kiderült, hogy a felmondás csak azért történt, mert más munkahe­lyeken többet ígértek, A dol­33 család érdeke Levélben fordult szerkesztő­ségünkhöz Varga Sámuel ede­lényi lakos. Amiről ír, tulaj­donképpen harminchárom csa­lád panasza — évek óta. Miről is van szó? Bányász lakótelepet épített a szénbányászati tröszt _ Ede- lényben. Sokan jutottak új ott­honhoz akkoriban. A szolgálati lakásért 120 forint lakbért fi­zetett egy-égy család, ebben már benne volt a vízfogyasztás díja is. Az utóbbit azért hang­súlyozzuk. mert éppen a víz­díj adott okot a későbbiek so­rán harminchárom családnak a panaszra. A tröszt ugyanis néhány évvel ezelőtt megvétel­be kínált házakat á benne- la­kóknak. Harminchárom család kötött szerződést, hogy har­minc év alatt részletre megvá­sárolja otthonát. A vízdíj: 85 forint! A lakók minden hónapban fizetik az esedékes részletet. Ehhez aztán hozzájárul még 85 forint 25 fillér vízdíj is — szintén havonta.. Bárki megál­lapítja, hogy ez az összeg aránytalanul magas. Ennyi vi­zet semmiesetre sem fogyaszt el egy-egy család, még ha na­ponta rendez is nagymosást. S. ezek a családok többnyire sok- gyermekesek, s elég nehezen fizetik a ház részletét, s ezt a magas vízdíjat. Ezért kerestek orvoslást panaszukra. Hiszen amíg szolgálati lakásban lak­tak, addig sem fogyasztottak kevesebb vizet, s korántsem fizettek ennyit. Mit mond a tanácstitkár? — A vízdíjat a tanácsnak kell befizetnie egy. összegben — mondta Bajusz Imre, az edelényi községi tanács' vb- titkára. Nekünk kell beszedni a pénzt, a lakosoktól, s mond­hatom, ez sok nehézséget okoz. A 85 forintos vízdíjat mi is soknak, méltánytalannak ta­láltuk. ezért' nem fogadtuk el. Kétszer is volt ez az ügy a me­gyei , tanács mellett működő döntőbizottság előtt. — S milyen döntés született? — Mindenki igazat adott a családoknak, elismerte pana­szukat. a szakértők mégis min­den alkalommal azt állapítot­ták meg, hogy jogos- ez az ösz- szeg. így .aztán mi nem tehe­tünk egyebet, minthogy szed­jük a pénzt, továbbra is ... Megnyugtató megoldást! Négy év alatt harminchá­rom család már sokfelé for­dult panaszával. A trösztben is készült jegyzőkönyv az ügy­ről., megígérték az intézkedést, mégsem történt semmi válto­zás. Elmentek minden lehető helyre — hiába. Keresik az igazukat, de most már nem tudják, hol találnák meg, ho­vá is- fordulhatnának még? Ügyükben mindenképpen újabb vizsgálatot kellene el­rendelni, hiszen a vízdíj na­gyon magas. Az edelényi , vb- titkár elmondta, hogy kertes házában naponta megöntözi a virágokat, s- a két család együt­tes fogyasztása még így is csak havi negyven, forint! Még egy­szer és helyesen kellene tehát dönteni ebben az ügyben — így kívánja harminchárom család érdeke. (Gyárfás^ 1 gozó a kedvezőtlen döntés ese­tén önkényesen is elhagyta munkahelyét, mert ahová csá­bították, ígéretet és felmentést kapott az önkényes* ■ kilépés hátrányos . következményei alól. Szükséges, tehát, hogy ál­lami szerveink fokozottabban ellenőrizzék és akadályozzák meg e káros jelenségeket. Mun&alehstőségeiíel — nö!i számára — Mi a helyzet a nők fog­lalkoztatásával? A szakmunkás tanuló szer­ződéseknél is kifejezésre kell juttatni a munkaerő helyzetből adódó szükségességet; a nők fokozott foglalkoztatását. Ezzel el is értünk a legfontosabb munkaerőgazdálkodási problé­mához. Abból kell kiindul­nunk, hogy a munkaerőellátás- nak. nemcsak a jövőben, ha­nem már jelenleg is. egyik kulcskérdése a nők fokozott munkába állítása. Ezért fel kell tárni az új. női foglalkoz­tatási lehetőségeket, a férfiak által betöltött, de a nők szá­mára is alkalmas munkahelye­ket, a vállalaton belüli átcso­portosítás lehetőségeit. — Milyen tapasztalatok van­nak jelenleg a vállalatoknál? — Nem élnek kellően a nők részmunkaidőben való foglal­koztatásával. A vizsgált 26 vál­lalatnál mindössze 338 férfit és 400 nőt foglalkoztatnak részmunkaidőben. A női mun­kaerő foglalkoztatást a nehéz­ipar korlátozza, holott a nők bebizonyították alkalmasságu­kat sok iparágban és szakmá­ban. Onodvári Miklós A 80 fokos levegőt meg- reszketteti a hengerde gépeinek dübörgése. Az emberek, akik ilyen meleg és zajos munkahelyen dolgoz­nak, minden tiszi eletet meg­érdemelnek. Mondtam is ezt Agárdi Istvánnak, mire meg­jegyezte: — Hát nem könnyű munka, az biztos. De igen fontos munka, és ezért vállaljuk a nehézségeket is ... Fontos munka. Mégpedig az ország számára az. Országunk ugyanis innen, az Ózdi Kohá­szati Üzemek durvahengermű­véből kapja hengerelt áruter­melésének nagy részét. S most, hogy a Lenin Kohászati Mű­vek durvahengerdéje a rekon­strukció miátt leállt, még fontosabb lett az ózdi henger­de zavartalan termelése. És ezt biztosítja az itt dolgozó sok száz munkás, minden henge­rész és karbantartó is. Agárdi István, a délelőtti műszak kar­bantartó brigádjának vezetője. A címben azt jeleztem, hogy olyan emberekről lesz szó, akik nélkül leállna az ózdi durvahengermű. Nos, ilyen ember szinte az Ózdi Kohá­szai: Üzemek valamennyi dol­gozója, mert a munkafolya­matok itt is láncszerűen össze­kapcsolódnak. S az összetartó Országjárás — lársaisfsul MunfcáhőB Kedves vendégek jártak a minap Halmaion. Vincent Recso, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kassai járási titká­rának vezetésével hat tagú if­júsági küldöttség látogatott el tapasztalatcserére megyénkbe. A vendégek Halmajon a falusi KISZ-fiatalok életével, mun­kájával és az Aranykalász Termelőszövetkezet • eredmé­nyeivel ismerkedtek. Már ké­sőre járt az idő. hosszúra nyúlt a baráti beszélgetés, tolmá­csokkal és tolmácsok nélkül is sok-sok tapasztalat, élmény cserélődött ki ' kölcsönösen, amikor az egyik halmaji kis­lány angolosan megszökött a társaságból. — Ö még nem készült el a csomagolással — mentegették a többiek. — Vajon milyen csomago­lással? És ekkor derült ki. hogy a halmaji KISZ-fiatalok leg­jobbjai, az 58 tagú alapszerve­zetből összesen huszonnyolcán alig néhány óra múlva, más­nap hajnalban országjárásra indulnak. Budapestre, s onnan fel, a Dunakanyarba. S Ra- domszki Barnának, a halmaji KISZ-titkárnak gyorsan cl kellett mesélnie a háromnapos országjárás előzményeit. A kis csoport ugyanis a jól végzett társadalmi munka jutalma­ként jutott hozzá a szép ki­ránduláshoz. Legelőt javítot­tak, parkosítottak, a földmű­vesszövetkezetnek szép kert­helyiséget építettek és sok egyéb társadalmi munkából is kivették részükét. Az Arany­kalász Termelőszövetkezettől ezért például ezer forint jutal­mat kaptak, s így gyűlt össze az országjárás: alan. Medve Margit, Orosz József. Dzsuván László. Szobota Károly. Jor­dán Zsuzsa, Berta József és n többi halmaji' KISZ-fiatal jó munkájára, példamutatására bizonyára so-káig emlékezni fognak a kedves csehszlovákiai vendégek. A tábor segítői sok kis láncszem közül egy az Agárdi-brigád. 18 ember. Géplakatosok, vízvezetéksze- relök, hegesztők dolgoznak a brigádban. Legalábbis szak­munkás okleveleik szerint. S ami az okleveleken nem sze­repelhet: ezermesterek. Öle ja­vítják a hengerde gépeit, ők szüntetik meg a balesetveszé­lyeket, ők gondoskodnak ar­ról, hogy az üzemben mindig legyen ivóvíz és frissítő fürdő a munkások számára. És, ez még mindig csak egy része munkájuknak. S még ennél is fontosabbnak tartják az újítá­sokat. — Egy évre 96 újítás terve­zését és kivitelezését vállaltuk — újságolta az egyik brigád­tag, Kiss Béla, aki az itteni KISZ-alapszervezet titkára. _És az egy hónapra jutó újí­tások számát eddig még min­dig megnövelték... Hogyan tudják ezek a mun­kásemberek egyre újabb és újabb elgondolásokkal könnyí­teni az itteni fáradságos és eléggé balesetveszélyes mun­kát? Kérdésemre Kiss Béla egyetlen szóval válaszolt: — Tanulunk ... Agárdi István pedig kibőví­tette: — Tanfolyamokra, szalon a i továbbképzésekre járunk rend­szeresen. Ezenkívül öten ta­nulnak közülünk technikum­ban, vagy gimnáziumban! A nyolc általános iskolája ter­mészetesen mindenkinek meg­van a brigádban. tanulnak. Dolgoznak, A. zalkoúi ifjúsági tábor ópitásÉni-l na.tv segítséget nyújtottak a határőrök és a néphadsereg katonái. A képen; a Uaurörúk felszerelik a hangerösitö berendezéseket. (f oto; Sz. Gy.) És ezen­kívül mire van még idejük? Kiss Béla nevetett a kérdé­sen. — Sok mindenre! — és már sorolta is: társadalmi munká­ra, közös összejövetelekre, szó­rakozásra ... Kiss Béla Putnokról jár Ózdra dolgozni. Mások Bánré­véről. Csépányból és a kör­nyező falvakból jönnek a gyárba. Sok Időt töltenek uta­zással. Mégis, vállalták, hogy az idén szabad idejükből leg­alább 100 órát áldoznak társa­dalmi munkákra. Az év felé­nél tartunk, s a brigád már most több mint 100 óra társa­dalmi munkát végzett! —: A brigádban Kartik Jó­zsefnek van egy Skodája, Vá­mos Lajos lakatosnak pedig egy Wartburgja. És.motorosok vagyunk itt öten. Autóval, mo­torral sok minden elérhető ... De otthon a rádió és a tele­vízió is jól szórakoztat! Munkásemberek! öt éve ala­kították a brigádot. A legidő­sebb köztük Sebők Gyula la­katos, a legfiatalabb Czimrák Béla csőszerelő. De a legidő­sebb sincs 48 éves. Ezért fiata­lok brigádjának tartják őket; És azok is. Fiatalosan dolgoz­nak. tanulnak élnek, szóra­koznak. Fiatalos lelkesedéssel és ahogyan ők mondják: szo­cialista módon. A brigádot; patronáló főművezető, Kónya Ferenc is büszke lehet rájuk: tavaly már elnyerték a szocia­lista címet. De ők nem eléged­nek meg eredményeikkel. Az idén ismét a szocialista cím birtokosai akarnak lenni. Az­tán mindig, a későbbi években is. Forró a zajos hengerde levegője, s akik itt dolgoznak, minden tiszteletet megérdemelnek. S az ilyen brigádok még inkább. Nélkü­lük leállna az ózdi durva- hengermű ... (iluükaj) félmillió forint hulladékból Az ércek zúzására, őrlésére korábban acélöntésű örlögo- lyókat használtak. Ezek gyár­tása eléggé költséges. A Lenin Kohászati Művek egy újító- csoportjának javaslatára, erre a célra a hengerműben kelet­kező tárcsatuskók véghulladé- kát kezdték alkalmazni, amely az öntött golyónál lényegesen olcsóbb. A recski és a gyön­gy ösoroszi ércbányánál ez a megoldás jól bevált. A hul­ladékanyagokból készült, go­lyók megfelelnek a célnak t élettartamuk azonos a jóval drágább acélöntésű ekével. így egy évben ötszáztízezer forin­tot, takarítottak meg. Az vil­lák részére harmincezer forint díjat állapítottak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom