Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-01 / 152. szám
Szerda, 1364. július 1. BSZÄKMÄGTÄRORSBÄG ' Megoldásra vár® munkacrőgazdálkodási problémák Akik nélkül lelne ez ózdi durvahengermű A szoeializmug építése, a népgazdaság nagyarányú fejlesztése megszüntette hazánkban, a munkanélküliséget. Sőt: népgazdaságunk egyik jelentős problémája ma a szükséges munkaerő biztosítása. Megyénkben ez, sajátos gazdasági fejődésének eredményeként, n é : hatványozottabban jelent kezük. ■— Problémáink azonban megoldhatók — mondja Fü- : -czky István,. a Borsod me- ... Tanács munkaügyi osztá- árjü.V; vezetője. — Fokoznunk ■;1 az emberek tudatos tevé- égét, s a vállalati sovi- A félretéve azon. kell műnk álkodnunk, hogy az előtti;;;-: álló feszített tervfelada- ne újabb létszámmal, iii rt ahogyan az 1964. I. negyedévében , történt, hanem a meglévő munkaerő gazdaságosabb kihasználásával oldjuk meg. Ehhez járul a termelékenység növelése, amely jól szervezett munkaerőgazdálkodást igényel. A legsürgősebb ten nivaló annak felülvizsgálása, hogy a vállalatoknál az egyes munkahelyeken nincsenek-e munkaerő feleslegek; megtalálni módját az egyes mun- ülakörök és munkahelyek osz- szevonásának és az így felszabaduló munkaerők átcsoportosításának. Az átlagosnál súlyosabb munkaerőhiánnyal küzdő területeken, főleg Ózd, Kazincbarcika és Tiszaszederké.ny építkezésein végre kell hajtani a megyei vállalatok saját erőből megvalósítható műszaki fejlesztését, gépesítési programját. Csökkemlefti ke!! a iüurskaerő-huílámzást Az egyre nagyobb mértékben jelentkező férfi munkaerőhiány mind súlyosabbá teszi a nehéz munkahelyek ellátását — mondotta a továbbiakban «F.ügedzky István. —: Ezért kell feltárni és alkalmazni mind- „•gtzofcat a lehetőségeket, amelyek a probléma enyhítésére a központi erőforrásokból e célra fordítható eszközökön túl a vállalatoknál megvannak. Elsősorban a saját erőből történő kisgépesítésre. gondolunk, főleg a rakodásnál. A gépiparban az esztergályos szakmunkás, másutt a villanyszerelő, hegesztő, vízvezetékszerelő, traktoros, kőműves, nehézgépszerelő, televízió műszerész szakmunkásokban van hiány. 26 egyedi vállalat adatai alapján pedig megállapíthatjuk, hogy 1612 szakmunkás eltérő munláakörben tevékenykedik. Fontos szem előtt tartanunk azt is. hogy az építőiparban, az építőanyagiparban, valamint a mezőgazdaságban a szakképzett munkaerőéi! átott- ságot ne csak az iskolából kü lépő ifjúsággal képzeljük el; segítséget adhat ehhez az üzemen belüli, szervezett felnőttképzés is. A vállalatoknál. rendelkezésre állnak azoic az adatok, amelyeknek alapján a munkaerőhullámzás mértéke, egy adott időszakra, megállapítható. Ezek a számok sok helyen szomorú képet mutatnak. A vállalatok egy részénél a kilépett és újonnan félvett munkások száma megegyezik, tehát a felvételeket kizárólag a kilépők pótlása tette szükségessé. De találkozunk olyan esetekkel is, ahol a kilépett munkások száma meghaladja az újonnan felvertekét, mert csak részben találtak pótlást. Bizonyos helyeken az egészségtelen munkaerőmozgás további növekedése várható. 1963-ban 15 ezer 587 férfi és 4131 nő hagyta el munkahelyét és keresett más munkalehetőséget. A legtöbben a Borsodi Szénbányászati Tröszttől és a Lenin Kohászati Művektől léptek ki, de nem sokkal jobb a helyzet a Borsodi Vendéglátóipari Vállalatnál sem, ahol az elmúlt évben a forgalomtól függő dolgozók mintegy ötvon százaléka távozott el. FegyeJem, fokozottabb sieyeíö munka! — Miben látják ennek okát? — A tapasztalatok azt mutatják. hogy a bérezés nem kizárólagos oka a vándorlásnak. A munkahelyváltoztatás sok esetben összefügg a munkakörülményekkel, a vezetők és a munkáskollektíva magatartásával. A munkaerőmozgás csökkentése tehát következetes bérfegyelmet, fokozott, nevelő tevékenységet. a dolgozókkal való állandó törődést igényel. De a munkaerőhullámzás okai között jelentős szerepet játszhat a munkaerőcsábítás is. Sok munkajogi vitánál kiderült, hogy a felmondás csak azért történt, mert más munkahelyeken többet ígértek, A dol33 család érdeke Levélben fordult szerkesztőségünkhöz Varga Sámuel edelényi lakos. Amiről ír, tulajdonképpen harminchárom család panasza — évek óta. Miről is van szó? Bányász lakótelepet épített a szénbányászati tröszt _ Ede- lényben. Sokan jutottak új otthonhoz akkoriban. A szolgálati lakásért 120 forint lakbért fizetett egy-égy család, ebben már benne volt a vízfogyasztás díja is. Az utóbbit azért hangsúlyozzuk. mert éppen a vízdíj adott okot a későbbiek során harminchárom családnak a panaszra. A tröszt ugyanis néhány évvel ezelőtt megvételbe kínált házakat á benne- lakóknak. Harminchárom család kötött szerződést, hogy harminc év alatt részletre megvásárolja otthonát. A vízdíj: 85 forint! A lakók minden hónapban fizetik az esedékes részletet. Ehhez aztán hozzájárul még 85 forint 25 fillér vízdíj is — szintén havonta.. Bárki megállapítja, hogy ez az összeg aránytalanul magas. Ennyi vizet semmiesetre sem fogyaszt el egy-egy család, még ha naponta rendez is nagymosást. S. ezek a családok többnyire sok- gyermekesek, s elég nehezen fizetik a ház részletét, s ezt a magas vízdíjat. Ezért kerestek orvoslást panaszukra. Hiszen amíg szolgálati lakásban laktak, addig sem fogyasztottak kevesebb vizet, s korántsem fizettek ennyit. Mit mond a tanácstitkár? — A vízdíjat a tanácsnak kell befizetnie egy. összegben — mondta Bajusz Imre, az edelényi községi tanács' vb- titkára. Nekünk kell beszedni a pénzt, a lakosoktól, s mondhatom, ez sok nehézséget okoz. A 85 forintos vízdíjat mi is soknak, méltánytalannak találtuk. ezért' nem fogadtuk el. Kétszer is volt ez az ügy a megyei , tanács mellett működő döntőbizottság előtt. — S milyen döntés született? — Mindenki igazat adott a családoknak, elismerte panaszukat. a szakértők mégis minden alkalommal azt állapították meg, hogy jogos- ez az ösz- szeg. így .aztán mi nem tehetünk egyebet, minthogy szedjük a pénzt, továbbra is ... Megnyugtató megoldást! Négy év alatt harminchárom család már sokfelé fordult panaszával. A trösztben is készült jegyzőkönyv az ügyről., megígérték az intézkedést, mégsem történt semmi változás. Elmentek minden lehető helyre — hiába. Keresik az igazukat, de most már nem tudják, hol találnák meg, hová is- fordulhatnának még? Ügyükben mindenképpen újabb vizsgálatot kellene elrendelni, hiszen a vízdíj nagyon magas. Az edelényi , vb- titkár elmondta, hogy kertes házában naponta megöntözi a virágokat, s- a két család együttes fogyasztása még így is csak havi negyven, forint! Még egyszer és helyesen kellene tehát dönteni ebben az ügyben — így kívánja harminchárom család érdeke. (Gyárfás^ 1 gozó a kedvezőtlen döntés esetén önkényesen is elhagyta munkahelyét, mert ahová csábították, ígéretet és felmentést kapott az önkényes* ■ kilépés hátrányos . következményei alól. Szükséges, tehát, hogy állami szerveink fokozottabban ellenőrizzék és akadályozzák meg e káros jelenségeket. Mun&alehstőségeiíel — nö!i számára — Mi a helyzet a nők foglalkoztatásával? A szakmunkás tanuló szerződéseknél is kifejezésre kell juttatni a munkaerő helyzetből adódó szükségességet; a nők fokozott foglalkoztatását. Ezzel el is értünk a legfontosabb munkaerőgazdálkodási problémához. Abból kell kiindulnunk, hogy a munkaerőellátás- nak. nemcsak a jövőben, hanem már jelenleg is. egyik kulcskérdése a nők fokozott munkába állítása. Ezért fel kell tárni az új. női foglalkoztatási lehetőségeket, a férfiak által betöltött, de a nők számára is alkalmas munkahelyeket, a vállalaton belüli átcsoportosítás lehetőségeit. — Milyen tapasztalatok vannak jelenleg a vállalatoknál? — Nem élnek kellően a nők részmunkaidőben való foglalkoztatásával. A vizsgált 26 vállalatnál mindössze 338 férfit és 400 nőt foglalkoztatnak részmunkaidőben. A női munkaerő foglalkoztatást a nehézipar korlátozza, holott a nők bebizonyították alkalmasságukat sok iparágban és szakmában. Onodvári Miklós A 80 fokos levegőt meg- reszketteti a hengerde gépeinek dübörgése. Az emberek, akik ilyen meleg és zajos munkahelyen dolgoznak, minden tiszi eletet megérdemelnek. Mondtam is ezt Agárdi Istvánnak, mire megjegyezte: — Hát nem könnyű munka, az biztos. De igen fontos munka, és ezért vállaljuk a nehézségeket is ... Fontos munka. Mégpedig az ország számára az. Országunk ugyanis innen, az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművéből kapja hengerelt árutermelésének nagy részét. S most, hogy a Lenin Kohászati Művek durvahengerdéje a rekonstrukció miátt leállt, még fontosabb lett az ózdi hengerde zavartalan termelése. És ezt biztosítja az itt dolgozó sok száz munkás, minden hengerész és karbantartó is. Agárdi István, a délelőtti műszak karbantartó brigádjának vezetője. A címben azt jeleztem, hogy olyan emberekről lesz szó, akik nélkül leállna az ózdi durvahengermű. Nos, ilyen ember szinte az Ózdi Kohászai: Üzemek valamennyi dolgozója, mert a munkafolyamatok itt is láncszerűen összekapcsolódnak. S az összetartó Országjárás — lársaisfsul MunfcáhőB Kedves vendégek jártak a minap Halmaion. Vincent Recso, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kassai járási titkárának vezetésével hat tagú ifjúsági küldöttség látogatott el tapasztalatcserére megyénkbe. A vendégek Halmajon a falusi KISZ-fiatalok életével, munkájával és az Aranykalász Termelőszövetkezet • eredményeivel ismerkedtek. Már későre járt az idő. hosszúra nyúlt a baráti beszélgetés, tolmácsokkal és tolmácsok nélkül is sok-sok tapasztalat, élmény cserélődött ki ' kölcsönösen, amikor az egyik halmaji kislány angolosan megszökött a társaságból. — Ö még nem készült el a csomagolással — mentegették a többiek. — Vajon milyen csomagolással? És ekkor derült ki. hogy a halmaji KISZ-fiatalok legjobbjai, az 58 tagú alapszervezetből összesen huszonnyolcán alig néhány óra múlva, másnap hajnalban országjárásra indulnak. Budapestre, s onnan fel, a Dunakanyarba. S Ra- domszki Barnának, a halmaji KISZ-titkárnak gyorsan cl kellett mesélnie a háromnapos országjárás előzményeit. A kis csoport ugyanis a jól végzett társadalmi munka jutalmaként jutott hozzá a szép kiránduláshoz. Legelőt javítottak, parkosítottak, a földművesszövetkezetnek szép kerthelyiséget építettek és sok egyéb társadalmi munkából is kivették részükét. Az Aranykalász Termelőszövetkezettől ezért például ezer forint jutalmat kaptak, s így gyűlt össze az országjárás: alan. Medve Margit, Orosz József. Dzsuván László. Szobota Károly. Jordán Zsuzsa, Berta József és n többi halmaji' KISZ-fiatal jó munkájára, példamutatására bizonyára so-káig emlékezni fognak a kedves csehszlovákiai vendégek. A tábor segítői sok kis láncszem közül egy az Agárdi-brigád. 18 ember. Géplakatosok, vízvezetéksze- relök, hegesztők dolgoznak a brigádban. Legalábbis szakmunkás okleveleik szerint. S ami az okleveleken nem szerepelhet: ezermesterek. Öle javítják a hengerde gépeit, ők szüntetik meg a balesetveszélyeket, ők gondoskodnak arról, hogy az üzemben mindig legyen ivóvíz és frissítő fürdő a munkások számára. És, ez még mindig csak egy része munkájuknak. S még ennél is fontosabbnak tartják az újításokat. — Egy évre 96 újítás tervezését és kivitelezését vállaltuk — újságolta az egyik brigádtag, Kiss Béla, aki az itteni KISZ-alapszervezet titkára. _És az egy hónapra jutó újítások számát eddig még mindig megnövelték... Hogyan tudják ezek a munkásemberek egyre újabb és újabb elgondolásokkal könnyíteni az itteni fáradságos és eléggé balesetveszélyes munkát? Kérdésemre Kiss Béla egyetlen szóval válaszolt: — Tanulunk ... Agárdi István pedig kibővítette: — Tanfolyamokra, szalon a i továbbképzésekre járunk rendszeresen. Ezenkívül öten tanulnak közülünk technikumban, vagy gimnáziumban! A nyolc általános iskolája természetesen mindenkinek megvan a brigádban. tanulnak. Dolgoznak, A. zalkoúi ifjúsági tábor ópitásÉni-l na.tv segítséget nyújtottak a határőrök és a néphadsereg katonái. A képen; a Uaurörúk felszerelik a hangerösitö berendezéseket. (f oto; Sz. Gy.) És ezenkívül mire van még idejük? Kiss Béla nevetett a kérdésen. — Sok mindenre! — és már sorolta is: társadalmi munkára, közös összejövetelekre, szórakozásra ... Kiss Béla Putnokról jár Ózdra dolgozni. Mások Bánrévéről. Csépányból és a környező falvakból jönnek a gyárba. Sok Időt töltenek utazással. Mégis, vállalták, hogy az idén szabad idejükből legalább 100 órát áldoznak társadalmi munkákra. Az év felénél tartunk, s a brigád már most több mint 100 óra társadalmi munkát végzett! —: A brigádban Kartik Józsefnek van egy Skodája, Vámos Lajos lakatosnak pedig egy Wartburgja. És.motorosok vagyunk itt öten. Autóval, motorral sok minden elérhető ... De otthon a rádió és a televízió is jól szórakoztat! Munkásemberek! öt éve alakították a brigádot. A legidősebb köztük Sebők Gyula lakatos, a legfiatalabb Czimrák Béla csőszerelő. De a legidősebb sincs 48 éves. Ezért fiatalok brigádjának tartják őket; És azok is. Fiatalosan dolgoznak. tanulnak élnek, szórakoznak. Fiatalos lelkesedéssel és ahogyan ők mondják: szocialista módon. A brigádot; patronáló főművezető, Kónya Ferenc is büszke lehet rájuk: tavaly már elnyerték a szocialista címet. De ők nem elégednek meg eredményeikkel. Az idén ismét a szocialista cím birtokosai akarnak lenni. Aztán mindig, a későbbi években is. Forró a zajos hengerde levegője, s akik itt dolgoznak, minden tiszteletet megérdemelnek. S az ilyen brigádok még inkább. Nélkülük leállna az ózdi durva- hengermű ... (iluükaj) félmillió forint hulladékból Az ércek zúzására, őrlésére korábban acélöntésű örlögo- lyókat használtak. Ezek gyártása eléggé költséges. A Lenin Kohászati Művek egy újító- csoportjának javaslatára, erre a célra a hengerműben keletkező tárcsatuskók véghulladé- kát kezdték alkalmazni, amely az öntött golyónál lényegesen olcsóbb. A recski és a gyöngy ösoroszi ércbányánál ez a megoldás jól bevált. A hulladékanyagokból készült, golyók megfelelnek a célnak t élettartamuk azonos a jóval drágább acélöntésű ekével. így egy évben ötszáztízezer forintot, takarítottak meg. Az villák részére harmincezer forint díjat állapítottak meg.
