Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

▼asámaji, 1964. július 5. északmagtarorszag KSzös akarattal ____x ej mr nr ra? & M sr & ír «, m a minőség i a vitásáért! t í A !Í I n I s í! S' ií lf 4 r 3l H ií ci i«i iit »it ti! jé ál let ct é ti öt a 1 ti uí aí iái gf ,ol i iSÍ .1 •iit K j*1 tó'­•oi] jl> ital Vü aal év' rü* val te* ék1 N if níi Ltet í Pá< nr>! n11 K'-' ni * ni»1 hol- lm' ni** anc got ytf'! adó bői t f TT-I jd1' itk* z if tat*1 *tójt ely- ■ári# rötíf :itK* 5N& nsái iát' ól gyif arfl0. alk3' a KJ kif1 Mit au; *6 5séí{ k-*5< “*■ V rác­ión dotta a pártbizottsági ülő­in Tóth Sándor, az acélmű ,’árrészleg vezetője. — Meg all magyaráznunk, hogy ;enis felelősek. Mindennapos [unkájában ugyanis minden- i tehet valamit a selejt csök- sntéséért. Reánk, párttagok- i vár az a feladat, hogy meg- mítsuk a dolgozókat „forint- an gondolkodni”: értsék meg, gy tonna selejt mennyi kárt •lent Azt tervezzük, hogy tabad pártnapot tartunk, és zon részletesen beszélünk zekről a kérdésekről. Benyó Tibor, a műszaki fej- isztési osztály vezető főmér­őké is hangsúlyozta: az acél - iű például igen korszerű, az bjektív feltételek tehát adot- ik a jó termeléshez, mégis itt an a legtöbb selejt. A szub- jktív feltételeket kell tehát legjavítani. Vagyis: az embe- skkel kell megértetni, hogy em szabad hanyag, pontatlan íunkát végezniük. Mert saj- os, még ilyen munkáról is eszélhetünk. Sokan megsértik a tecnnoiúgiai legyeimet Sajnos, még szinte minden gyárrészlegnél sokan megsér­tik a technológiai fegyelmet. A műszaki ellenőrzés _ szerint tavaly például az acélműben 895, a durvahengerműben 225, a finomhengerműben 162 eset­ben követtek el fegyelemsér­tést. És a fegyelmezetlenül, ha­nyagul dolgozók adják a leg­több selejtet, rontják a mi­nőséget, növelik a járulékos termelést. Csépányi Sándor elvtárs ismertette: — Hengerműveinknél pél­dául a megégétés, a behenger­lés, a ráhengerlés, a Ruioiuele méret- és alakhiba, az anyag­keveredés és a kikészítési hi­bák, a selejtnek és a járulékos termelésnek körülbelül 65 szá­zalékát teszik ki. Az acélmű­nél az esetenként rosszul vég­zett, adagok közötti kisjavítá­sok és fenékjavítások, a nem megfelelő beolvadások, a csa- polási, illetve öntési hőmér­séklet be nem tartása miatt jóval több hibás termék kelet­kezett, mint az előző években. A nagyolvasztómű ben is rész­ben a fegyelemsértések követ­kezménye, hogy esetenként sú­lyos üzemzavar adódik, vagy hogy a nyersvas kéntartalma egy_egy csapolás alkalmával eléri á 0,2—0,3 százalékot. Az energiaszolgáltató, a közleke­dési és a tüzelőanyaggyár dol­gozóin múlik, hogy ne fordul­janak elő energiaellátási za”a­ink. anyagmozgatási rendelte­neszének és a tüzelőtéglaknal minőségromlások. Elkerülni a reklamációkat! A selejtes termékek miatt a megrendelők természetesen reklamálnak. A reklamációk megszüntetése miatt meg kell szigorítani a gyártmányok bel­ső ellenőrző vizsgálatát. Kzcn már eddig is sokat munkál­kodtak a Ózdi Kohászati Üze­mekben és ennek köszönhető, hogy az elfogadott reklamá­ciók száma az elmúlt évi 1,01 százalékhoz viszonyítva az idei első félévben csak 0,60 százalék -volt. Mint azonban Bárczi László, a műsz. ellenőrz. főosztály vezetője elmondotta, még ebben a munkában is sok a kívánni való: a műszaki el­lenőrzési főosztály, a techno­lógiai főosztállyal közösen kor­szerű módszereket dolgozzék ki a technológiai utasítások­kal kapcsolatban. A pártszer­vezetnek törődnie kell azzal is, hogy az ellenőrzés hó végén, vagy negyedév végén hajrázik. Az átfutási időkbe ugyanis nem tervezik be az ellenőrzés idejét. Ezen változtatni kell. Talián István, az ózdi városi és üzemi pártbizottság vezető­ségi tagja arról beszélt, hogy a technikusok csak „átjáróház­nak” tekintik a MEO-t, mert nincsenek megelégedve a bé­rezéssel. A pártbizottsági ülés elfogadta azt a javaslatot, hogy fejleszteni kell a műszaki el­lenőrzési főosztály és a mű­szaki kutatási főosztály szak­mai színvonalát, mégpedig olyan vállalati bérpolitika al­kalmazásával, amely kialakít­hatja a magasabb szakképzett­ségű állományt. A kialakult helyzetért a gazdasági, a párt és a társa- dalmi szervek vezetői fe­lelősek — jelentette ki Csé- Panyi Sándor elvtárs. — Min­dennapi tevékenységükben ugyanis eddig nem kapott ki­emelkedő helyet a minőség megjavításának kérdése, nem sikerült dolgozóink tudatát, gondolkodását és figyelmét eiegge a minőség kérdéseire irányítanunk. Tavaly pl. a gyár­ig.«16® pártalapszervezetek közül egyedül a nagyolvasztó­mul elegy térének 1. műszakján foglalkoztak a technológiai fe­gyelem helyzetének értékelésé. műhely bizottságok és a KISZ vezetői sem foglalkoz­tak rendszeresen és következe­tesen a dolgozókkal, a munka- verseny minőségi vállalásaival. Gyökeres szemléletbeli válto­zásnak kell most már bekövet­keznie, és mai tanácskozásunk után elhatározásainkat tettek­nek kell követniök. Pált- és társadalmi szerveinknek a meggyőzés, a felvilágosító munka nap mint nap muriké- juk szerves részévé kell hogy váljék. Párt- és társadalmi szerveink ez évi munkatervé­ben már megfelelő helyet ka­pott a minőségi kérdésekkel való foglalkozás. Az is szüksé­ges azonban, hogy gazdasági vezetőink jobban és konkré­tabban igényeljék a pártszer­vezetek segítségét. Temesszentandrássy Guidó az ÓKÜ főmérnöke hangsú­lyozta, hogy a dolgozók na- p’on-nagyon igénylik, sőt szin­te követelik a pártbizottság segítségét. Mii tehet minden dolgozó ? A Pártszervezet csak a dol­gozok közös támogatásával dolgozhatok eredmény eseb ­ben. A minőséget csak úgy le­het javítani, ha minden dol­gozó javítja a maga minden­napos munkáját. Ez pedig szakmai továbbképzés nélkül igen nehéz. Ezért kel] a szak­mai továbbképzést mindig és mindenkinek lelkiismereti kérdésévé tennie. A brigádok­nak pedig vállalásaikban mi- .Riókat is kell maguk K-?^7aírUl,nÍok' A fíatalok. a .. őz; rL kongresszusa tisztele- i felajánlásaik közé toglaljak be a minőséggel és a gyartásfeilesztéssel kapcsold les teendőiket. És egyik leg­fontosabb feladat: a munka­fegyelem megsértésének meg szüntetése. Mint Péthes And­rás az ózdi városi és üzemi pártbizottság titkára mondotta- minden dolgozó a legkisebb mulasztással is súlyosan vét saját maga és szocialista tár­sadalmunk elleti. Ruttkay Anna Szovjet geológusok szokatlanul nagy mélységben fedeztek fel olajat Szovjet geológusok bebizo­nyították, hogy kőolajlelőhe­lyek sokkal nagyobb mélység­ben is találhatók, amint azt eddig hitték. Kelet-Szí bériában három kilométer mélységig fúrtak, s ennek során felfedez­ték, hogy egy, már kiaknázott lelőhely alatt kőolaj- és föld­gáztartalékok rejtőznek. A geológusok eddig az olaj­kutatásoknál nem hatoltak mé­lyebbre a kambriumi rétegnél. A legújabb kutatások azonban bebizonyították, hogy az olaj bármely irányban szivároghat a föld alatt, és a szovjet geo­lógusok feltételezik, hogy a most kiaknázott olajlelőhelyre alulról szivárgott az olaj, A szovjet szakemberek rend­kívül nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak, hogy a pre. kambriumi rétegekben nagy mennyiségben olajat találtak, mert ez a felfedezés teljesen megváltoztathatja az olaj- és földgáztartalékokról rajzolható világtérképet. Művelődési otthon épül Vizsolyban Vizsolyban a régi, kis műve­lődési terem már nem felel meg a lakosság növekvő kul­turális igényeinek. Ezért a községi tanács úgy határozott, hogy a községfejlesztési alap­ból egy régi, vagy épüetet kor­szerű művelődési otthonná alakítanak át. A munkálatok rr.ir megkezdődtek. A tervek szerint augusztus 20-án kerül sor a kultúra új hajlékának ünnepélyes átadására. A köz­ség lakossága jelentős társa­dalmi munkát vállalt az épít­kezésen. Az új művelődési ott­honban külön helyiséget kap a KISZ-szervezet és szép klub- helyiség is áll majd a lakosság rendelkezésére. Újítási hónap a Borsodi Szénbányászati Tröszt területén Július l-től augusztus 1-ig újítási hónapot tart a Borsodi Szénbányászati Tröszt. Ez idő alatt a bányászok újítási ver­senyt rendeznek. A verseny­ben a legjobb eredményt elérő újítók, szakvéleményezők, újí­tási előadók pénzjutalomban részesülnek. Az újítási hónap alatt a javaslatok számszerű növelésén kfvül a legfonto­sabb cél: az újítások gyors megvalósítása. I Uj üzemrészekkel bővül a Tiszameníi Vegyiművek Csaknem 150 millió forintos csak Lengyelországból szállít- Megkezdték a szuperfoszfát saját beruházásból, lengyel tér- ják Az 1963 első negyedében üzem bővítését is. ez az építke- vek alapján, évi 100 000 tonna ‘ . , zés 130 millió forintba kerül. A kapacitású kénsavüzemef. építe- mefkes:dett építkezést a tervek terveket a VEGYTERV készi- nek a Tiszamenti Vegyiművek- szerint 1964. december 31-te fe- tette, gépi berendezései teljes ben. Gépi berendezését ugyan- jezik be. egészében hazai gyártmányúak. iliilliil Épül a HtO 000 tonna kapacitású kénsav üzeni) bemutatni, milyen oktatási in ódszerekkel, illusztrációs anyagok felhasználásával te­hető a- óvodai nevelés még eredményesebbé. Az ízlésesen, változatosan, s talán kissé zsúfoltan berende­zett terem sok látogatót von­zott. A nézők nem csalódtak: ötletes, jó pedagógiai érzékről tanúskodó szemléltető eszkö- zöket láthattak, A vendég- könyvben olvasható tetszést és elismerést kifejező bejegy­zések arról tanúskodnak, hogy a szülök becsülik, méltányol­ják a tudatos neveléssel első­ként foglalkozó óvónők mun­káját. A kiállítás hatékonyságát csökkentette, hogy a tanév be­fejezése után rendezték meg — így magyarázható talán, hogy éppen az általános iskola l—ÓI. osztályában tanító pedagógu­sok nem tekintették meg. akik­hez óvoda után kerülnek a gyerekek, A kiállítás propa­gandája sem volt eléggé haté­kony. A kezdeményezés azon­ban így is dicséretre méltó. Hisszük, hogy ez a kiállítás lé­pés volt a nevelők és a szülők kölcsönös megértését segítő rendezvénysorozatok felé. Pataki István 25 kis posíahivafal A MiskCid Postaigazgatóság területén az elkövetkező évek­ben 25 kis postahivatalt építe­nek meg. Az új hivatalokon kívül 70 régi épületet újítanak feL Az MSZMP űzd vá- n rosi és üzemi Bizottsága s csütörtökön, július 2-án e kibővített ülést tartott. 1' Az ülésen, amelyen 1 részt vett Dojcsák Já- r “os, a megyei pártbi- i ?o‘tsag titkára is, az 1' «Jz<l, Kohászati Üzemek r termekéinek minőségé- 1 , *rs Syártásfejlesztésé- t fkapcsolatos felatla- « teteo] tárgyaltak. J és kicsit c az /,0 pan kell beszélnünk e nLlr^rvkc1'. a mi­íeilesri\V1J'^S'aró1 As a gyártás- 1 rázunk^Ert m°SSá8ál'61 magya' 1 zott Doics^i többek kő- t ózdi ^ Janos elvtárs az < légszívórtuí.Zottság ÜIésén' És 1 óeném^?bben én is így kez~ 1 ről = * tepsi beszámolómat er- j ' a tanácskozásról: , sércet V,?"S °lvasó! Te< aki va- i gonokafagy szen°t fejtesz, va- i S /fkodsZ' vagy kohókat , fórrá i dübörgő gépek között, , óolgizzó vasakkal . őrződd’ V-agy teánvítod, ellen- 1 kát d’ pa,?lrra rögzíted a mtm- tu-rj el hanyag- kád jráaIT koz°telios mun- szUntelen •’ laneiT1 göndolkozz egyre Jtegvan lehetnéd f azt l°bba es könnyebbé ( kozáPvi?^ azonban a tanács- 1 Kozásbe, R15bb azt k0„ Jsmpr_ , mi. miért van szükség ezer t sehb • ruber egi-re figyelme- 1 í,v, ' tebb munkájára. Cséná- 1 T- , . ar|dor elvtárs, az Gyrii i »afj-^att Üzemek vezérigaz- W tó^T“jában ^ fej- I Masunknak termelünk ‘ é.sAnraVafcU “iát magunicnak eim.’,uPUulknek termeljük. Az ‘ nbusz esztendő bebizo- J nyitotta, hogy jobb létünk, ] Ltebb hotoapunk kialakításé- 1 , . . a ^-ocialista országok test- 1 Ven közösségére, s ezen belül 1 'tont1 íei;?inkre támaszkodha- ; tonk !rt'!et° tehát. hogy pár- 1 3«^ianaídafagpol‘tikőjában, a ' sének td-rsadalom fejlődé- ; nagy ,, lelenlegi szakaszában 1 fejlődésüruePet kap gazdílsngi ] TY1.TV Tn f? E p ö T-1; í ■<-7 c n v r °tta CséPányi elvtárs. j mi pártbílm^- vároöi és üze- j már teddf8 is megértette , kormány ható ív? a pál'U és 1 ^n törödött^SLs8Zellemé_ 1 ka iránví+i„ • g , dasaRl mun- ] és a SSanak színvonala \ sével s növelé- . a minőséé/1 rí“Zte napirendre ( lesztési fi5J^te^ítoés a gyártásfej- , v^ásá?dat°k tÜzetcs meg- .I a világszínvonalért 1 népü^1"^?8. jav.ítását sürgeti ! séglete eíS'.ím növekvö szük- technika feilörizÜ aZ' ho8v a halad tíőii ! íue rohamosan korszerűbb’ jobí^ev ^/^'tenüi , kellenek ' J°pb gyártmányok úgy tudunk aRP'acon csak : Jnni term0tein4reryh?Paezok : BrtSdJ"3f ^-ínvonalúak ! A korszerűsítések nélkül : be^máf Jri°hászati Üzemek-' , toröcitek •, 1S lgen sokat • Felújították pétoáSuTrŰSÍtóSSel- olvasztóművet a r-„- nagy' 1 helyett új, módern építettek és több hengersorukat. Az^Tü^- te-k építésén, a beruházások : megvalósításán kívül pedi” «fmos olyan kutatást végez­Sie^ynek CéIja a gyarths­icjiesztes es a nehéz fickói ST "hm ,kiiktatása volt.’ A KG. ,T határozata értelm^Knr, Sk Htáa hk rrVVe foglalko^: ?a , Jtt a különböző h»n«erelf áruk könnyített kivitelű 'gyór- tasanak elsajátításával. ° Mindezek ellenére, bár a se a^eWlf éVre cs°kken, az elmúlt evben még mindig szí. tor)naJtoíejtes árut ké- szitettek. és hibás, vagy ren­nélküli gvártás miatt zf aoo tonna acél nem felelt ft? rendeltetésének. Emiatt Z,b mint 76 millió forint kár „„5, a vállalatot, illetve nép­sazdasagunkat. • * .MjM segíthetnek " Se,eit csökkentésében ? zók ,‘jgyesek azt hangsúlvoz- dolän,Any a solejtért a fizikai aoigDzols nenj fejßiöseki — Egy hasznos kiállítás után Gyermek kézimunkákból és szemléltető eszközökből rcn- ieztek kiállítást első akalom- mal Mezőkövesden a járás óvodái. A kiállítás célja volt: Köszöntjük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot A világ országainak szö­vetkezetei minden év 1 július elején ünnepük a ‘ Nemzetközi Szövetkezeti Na- s pót. Az öt világrész szövetke- i zeti dolgozói a szövetkezeti 1 mozgalmak testvéri együtt-. í működése, a népek közötti 1 barátság, a béke megszilár- : dítása mellett tesznek hitet 1 ezen a napon. 1 A Nemzetközi Szövetkezeti i Nap megünneplését a Sző- ' vetkezetek Nemzetközi Sző- i vétségé 1924-ben, a belgiumi ; Gandban tartott XI. kong­resszusán határozta el. A Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége 1895-ben történt megalapítása óta a szövet­kezeti mozgalom egyike lett a legszélesebb tömegeket át­fogó világmozgalomnak. Az < SZNSZ, az 1954-es statiszti- ’ kai adatok szerint, a világ ] 38 országának több mint 118 millió szövetkezeti tagot számláló 70 szövetkezeti szervét egyesíti. Csaknem 70 éves működése során meg­felelt hivatásának: segítette a Nemzetközi Szövetkezeti Mozgalom szervezetének megszilárdítását, hathatósan hozzájárult ahhoz, hogy a különböző országok szövet­kezeti szervei között szoro­sabb kapcsolat alakuljon ki. Az SZNSZ 1948-ban Prágá­ban megtartott XVII. kong­resszusán jóváhagyott alap­szabálya értelmében a szer­vezet legfőbb célja és fel­adata: hozzájárulni vala­mennyi ország szövetkezeti mozgalmának fejlesztéséhez, az egész világon terjeszteni a szövetkezeti mozgalmak közötti baráti és gazdasági kapcsolatokat, hozzájárulni a tartós béke és biztonság megszilárdításához. Az SZNSZ célkitűzései megegyeznek a békét, az al­kotó munka lehetőségét kí­vánó emberek érdekeivel. így fontos feladatot tölt be a béke megszilárdításában, a dolgozók jólétének emelésé­ben. Ezekkel az elvekkel, ezekkel a feladatokkal egyetértve vesz részt a szö­vetség munkájában a Szov­jetunió Fogyasztási Szövet­kezeteinek Központi Szövet­sége is. A CENROSZOJXTM ma már 23 ezer fogyasztási szövetkezetét és közel 33 millió szövetkezeti tagot tö­mörít. A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetségébe tö­mörült 38 ország 70 szövetkezeti szervezetének 118 millió tagja nagy erőt kép­visel. A világon azonban sokkal több szövetkező van. Ma már alig akad olyan or­szág, ahol nincsenek szövet­kezetek. A világ szövetkeze­ti szerveinek taglétszáma meghaladja a 300 milliót. Tagjainak mintegy kéthar­mada mind ez ideig nem tag­ja az SZNSZ-nek. A világ szövetkezeti tagjai azonban nap, mint nap állást foglalnak a szövetkezeti szer­vek és a népek közötti együtt­működés mellett. Tudják, hogy a több, mint 100 millió tagot számláló szövetkezeti szervek országaik világné­zete és társadalmi rendszerük különbözőségére való tekintet nélkül, egymás kölcsönös megbecsülése, az egyenjogú­ság alapján történő együtt­működése kezdetétől fogva, jelentősen hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez, a tartós béke meg­szilárdításához. Ez a felismerés hatja át megyénk nagyszámú szövet­kezeti tagságát is, amikor a SZÖVOSZ V. kongresszusá­nak határozatai szellemében merészen fogott hozzá meg- növekedett feladatainak vég­rehajtásához. Jogos büszkeséggel készül­tünk erre a napra. A földmű­vesszövetkezeti mozgalom" is minden területen tevéke­nyen közreműködött, hogy egész népünk erejéhez és képességéhez mérten, vegyen részt a falvak dolgozóinak jobb áruellátásában, terme­lési kedvének emelésében. K öszöntjük a Nemzet­közi Szövetkezeti Na­pot 69. évfordulója al­kalmából. Kívánjuk, hogy tovább erősödjék, fejlődjék e széles skálán mozgó egység. Szilárd meggyőződésünk: minél erősebb lesz az együtt­működés, annál eredménye­sebben, annál hathatósab­ban járulunk hozzá mi, ma­gyar szövetkezeti tagok is a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez, a tartós békéhez. Csege Géza, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom