Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

2 ES2AKMAGYAROKSZAG Vasárnap, 1964. július 5. Befejeződött Hruscsov skandináviai körútja — Dobi István és Kádár János üdvözlő távirata Bén Bellához — Kongói helyzetkép — Legyen-e Japánnak hadserege? — Moró megkezdte tárgyalásait — Nem jött létre megegyezés De Gaulle és Erhard között — Rusk a kelet—nyugati kapcsolatok tovább­fejlesztéséről — Szovjetunió újabb hitelt nyújt Bulgáriának ß Szovjelyniő újabb ltosszálsiáralú bitéit nyújt Bulgáriának A szovjet—bolgár gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi Szombaton délelőtt a Baski- ria fedélzetén elutazott Ősié­ből Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. Ezzel véget ért a szov­jet kormányfő három hetes skandináviai körútja, amely­nek során Dániát, Svédorszá­got és Norvégiát látogatta meg, Hruscsov oslói búcsúztatása a megszokott ünnepélyesség­gel ment végbe: a kikötőben díszszázad sora­kozott fel, a díszkikötő mó­lója mellett két fellobogó- zott norvég torpedórombcló kötött ki, fedélzeten felsora­koztak a haditengerészek. A szovjet kormányfő búcsúz­tatására eljöttek a norvég kor­mány tagjai, élükön Gerhard- sen miniszterelnökkel. Ott vol­tak a diplomáciai képviseletek vezetői, de igen nagy számban gyűltek össze Oslo polgárai is, akik ifct-tartózkodásának né­hány napja alatt őszintén meg­szerették Hruscsovot nyíltságá­ért, barátságos magatartásá­ért. Gerhardscn miniszterelnök rövid beszédben vett búcsút Dobi István és Kádár János táviratot küldött Ben Bellá­nak, az Algériai Demokrati­kus1 és Népi Köztársaság elnö­kének, a Nemzeti Felszabadí­tása Front főtitkárának, mely­ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, né­pe, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a -raguk nevében szívből jövő Ivözletüket és jókívánságai­kat fejezték ki Ben Bellának, a baráti Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság népé­nek. kormányának' és az FLN Központi Bizottságának a füg­getlenség napja alkalmából. — őszintén kívánjuk, hogy 1 jvábbi sikerek kísérjék az 'mperializmus és a belső reak­ció mesterkedései ellen folyta­tott állhatatos harcukat, a né­I a szovjet kormányfőtől. A beszédre Hruscsov válaszolt. A nagy tetszéssel, tapssal fo­gadott beszéd után a szovjet miniszterelnök — családjának és kíséretének tagjaival együtt motorcsónakra szállt, amely a Baskiriához vitte. Amikor a szovjet hajó kifu­tott a kikötőből, 21 ágyúlö­Az alkotmány felülvizsgálá­sára alakult japán tanács a minisztertanács elé terjesztet­te hétéves „vizsgálatának” eredményét, egy 5600 oldalas jelentést. Mikojan . Afganisztánba utazott Mikojan szovjet első mi­niszterelnökhelyettes 2 napos hivatalos burmai látogatás után szombaton repülőgéppel Afganisztánba utazott. pék békés egymás mellett élé­sét támogató politikájukat, a hazájuk felvirágoztatására és az algériai nép jólétének nö­velésére. a szocialista társada­lom megvalósítására irányuló tevékenységüket — hangzik a távirat. — Engedje meg excellenciád kifejezésre juttatnunk azt a meggyőződésünket, hogy az or­szágaink közötti baráti együtt­működés a jövőben még to­vább fejlődik népeink javára. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke vés dördült el — a kor­mányfőnek kijáró tisztelet- adás. Norvégia így vett búcsút Hrus- csovtól. A Baskiria előreláthatólag már vasárnap megérkezik Bal- tyijszk kikötőjébe, ahonnan Hruscsov Kalinyingrádon át tér vissza Moszkvába. A jelentés összeállítói java­solják az érvényben lévő al­kotmány ama cikkelyének ér­vénytelenítését, amely szerint Japán örökre lemond a fegy­veres erőkről és a háborúról, mint a nemzetközi konfliktu­sok megoldásának eszközéről. Ezt a paragrafust egy másik­kal helyettesítenék. amely megengedné, hogy Japán fegy­veres erőket tartson „önvédel­mi” célokra, illetve „a világ­béke fenntartására” irányuló ENSZ akciókban és más. „a kollektív biztonság rendszeré­ből” eredő intézkedésekben való közreműködés céljából. A „kollektív biztonsági rendszer” fogalmába a tanács egyes tag­jai a japán—amerikai katonai szerződést is beleértik. Az ország közvéleménye vi­haros felháborodással fogadta a beszámolót. A japán főváros­ban már pénteken több mint 2000 ember tüntetett az alkot­mánymódosítás ellen. Moise Csőmbe, Katanga tartomány egykori szakadár vezetője, aki pénteken este álr lítólag jelentést tett tájékozó­dó jellegű kormányalakítási tárgyalásairól Kaszavubu el­nöknek, még mindig nem hoz­ta nyilvánosságra, kit ajánlott Kaszavubunak a miniszterel­nöki tisztségre. A kongói felkelők rádiójuk­bizottság tárgyalásainak ered­ményeképpen új megállapodá­sokat kötöttek, amelyek értel­mében a szovjet kormány újabb 165 millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújt a Bolgár Népköztársaságnak. Moro megkezdte tárgyalásait Moro — miután elvállalta a Segni elnöktől kapott megbí­zatást az új (és nyilatkozata szerint az eddigihez hasonló) középbal kormány megalakítá­sára —, szombaton megkezdte tárgyalásait az eddigi koalí­ció pártjainak képviselőivel. Nem jött létre megegyezés De Gaulle és Erhard között Szombaton befejeződtek a Bonnban folytatott francia— nyugatnémet tanácskozások. A péntek esti díszvacsorán mondott, szokatlanul hűvös hangú pohárkpszönlőkben mind Erhard, mind De Gaulle közvetve beismerte, hogy egye­lőre nem sikerült megegyezés­re jutniok a megbeszélések központi témáját, a politikai unió kérdését illetően. ban követelik Kaszavubu elnök lemondását, Gizenga volt mi- niszterelnökbelyettes szaba- donbocsátását, a parlament újbóli összehívását, Lumumba halálának kivizsgálását és olyan száműzetésben élő kon­gói politikusok hazatérésének engedélyezését, mint Gbenye volt belügyminiszter. Legyen-e Japánnak hadserege? Oobi István és Kádár János üdvözlő távirata len Bellához Kongóban még nincs miniszterelnök Révész Gr. István A Santa Felicia 3. A kapitány úgy érezte, hogy hála estramadurai Szent Fülöpnek, két baj közül a kisebbik érte. Amikor kikö­töttek, bebizonyosodott, hogy nem tévedett. A szigetet — mert az volt —, jóindulatú, kis­sé sötétesbőrű, teljesen isme­retlen emberfajta lakta. Nyel­vüket nem értette, de a benn­szülöttek barátságosak voltak, s Don Fernando, a tapasztalt tengerészek jelbeszédével ha­marosan jól meg is értette ma­gát velük. Éppen hogy felfris­sítették élelmiszer és ivóvíz- készletüket, kipihenték magu­kat, amikor az alkonyi fényben Don Fernando a távolban is­mét megpillantotta azt az ár­bocot, amely oly kísértetiesen követte őket végig útjukon. És tudta, biztosabban, mint eddig bármikor, hogy az nem lehet más, mint a sértett és bosszú­szomjas Dona Estrella hajója. Gyorsan hajóra parancsolta az egész legénységet, és amint be­sötétedett, parancsot adott az indulásra. Conchita és a rum ismét el­végezte a maga sorszerű vi­gasztaló és lelkiismeretoldó feladatát, s a Santa Felicia vi­dáman úszott tovább, keresve a Kanári szigetek felé vissza­vető utat, s bujkálva a félel­metes üldöző elől. Néhány nap múlva újabb part tűnt fel, de ez sem volt a keresett, újabb, ismeretlen emberek lakta, is­meretlen tájon kötöttek ki. Itt is megpihentek kissé, itt is sze­reztek élelmet és friss vizet, s innen is elüldözte őket a látha­táron feltűnő vitorlacsúcs. Az­tán, miután heteket, hónapokat bolyongtak így parttól partig, mindenütt időzve és minde­nünnen elűzve. Múltak a na­pok és a hetek, s velük fogyott Conchita vonzereje és a rum. Don Fernando már gyakran állt nappal, is a parancsnoki hídon, s mindinkább megnyu­godott, hiszen egy idő óta az üldöző vitorlás elmaradt, nyil­ván elvesztette nyomukat. Aztán tortosai San Francisco kegyes segedelmével mégiscsak befutottak a Kanári szigetek­re, bizonyságául annak, hogy nem éri. csalódás azt, aki állha­tatosan és megingathatatlanül kitart az. igaz hit mellett. Most már csak a két dolog okozozott gondot neki. Az egyik: hogy miképpen magyarázza meg szokatlanul hosszú távollétét Donna Éstrellának, de ez volt a kisebbik, hiszen egy ilyen nagyszerű hajósnak mindig kéznél voltak a történetei vi­harokról, hajótörésről, és sze­rencsés szabadulásról. A na­gyobbik gond az volt. mikép­pen rakja majd partra észre­vétlenül Conchitát, hiszen sem­mi kétség: a hosszú távolléttől még jobban kiszikkadt hitves türelmetlen izgalommá] lesi majd a parton a Santa Felicia érkezését. E s a burgosj Szent Katalin ezúttal is a hívő lélek se­gítségére sietett. Már csak egy napi hajóútra voltak Falos nyüzsgő kikötőjétől, ami­kor reggel közvetlen közelük­ben gyönyörű, de viharvert ha-, jó tűnt fel. Don Fernando azon­nal felismerte: a Santa Maria volt, annak a kalandor olasz­nak zászlóshajója, akit ő kato­likus felségeik az Indiába vi­vő nyugati tengeri út felkuta­tásával bíztak meg. Az üdvözlő zászlójelzések után Don Fer­nando felöltötte legdíszesebb díszruháját és parancsot adott: eresszék le a nagv mentőcsóna­kot, mert Don Migqel kísére­tében fel akarja keresni hajó­ján Don Cristobal Colónt. A két kapitány az. etikett összes idevonatkozó előírásait figye­lembe véve üdvözölte egymást, ám mielőtt Don Fernando elő­hozakodhatott volna kérésével. Don Cristobal ragadta magá­hoz a szót: — Nagyon vártam már ezl a találkozást, Don Fernando. Mi­éta elindultam három hajóm­mal Cádizból a nyugati út fel­kutatására. az ön nagyszerű haióia mindig előttem járt. Hol eltűnt napokra, hol ismét fel­bukkant az általam kijelölt út­vonalon, beérni sohasem tud­tam. Amikor elértem az Indiák első szigetét, ön és hajója már éppen elhagyta azt, s ahogy tovább haladtam, én, akit ő katolikus felségeik felfedezés­re küldtek, mindig csak az ön nyomát fedezhettem fel, kapi­tány. Engedje meg tehát, hogy legyőzöttként, de lovagiasan üdvözöljem önt, mint az Indiák felé vezető nyugati út felfede­zőjét. Don Miguel majd kiugrott a bőréből, melle majd szét feszí­tette ünnepi zekéjét a nagy büszkeségtől. Don Fernando azonban ezúttal józan volt: nem égett benne immár sem a Conchita utáni vágyakozás, sem a rum. És így józanul mérte fel a helyzetet is. annak min­den veszedelmét és előnyét. S már készen is volt a válasz­szák — Don Cristobal, megtisztel az elismerés, amelyben része­sít, de bármily fájdalmas is szívemnek, el kell hárítanom. Ügy vélem, a felfedezés dicső­sége nem azt illeti, aki rábuk­kan valamire, hanem azt, aki elhatározott terv szerint találja meg keresett célját. . így hát engedje meg, hogy ezt a dicső­séget visszahárítsam önre. Don Cristobal. S nem ellenszolgál­tatásként, csak lovagi szolgá­latként megkérném rá: mi­előtt a kikötőbe befutnak hajó­ink. fogadja fedélzetére azt a lányt, aki’véletlenül induláskor a hajómra került, s az Ür ke­gyes akaratából jó egészségben maradt minden kalandunkon által. S sienai Szent Ágoston se­Eredményes békeút Azoknak a legmagasabb szintű látogatásoknak a soro­zatában, amelyek úgy látszik, az idei nyár egész diplomáciai programját kitöltik, kétségkí­vül a legfontosabbak a szov­jet miniszterelnök látogatásai, s ezeknek sorában különös je­lentősége van a skandináviai körútnak. Az általános figyelem kö­zéppontjába azok a kérdések kerültek, amelyek nem csupán a Szovjetuniót és az érintett skandináv országokat érdek­lik közvetlenül, hanem az egész európai helyzet alakulá­sával kapcsolatosak, s részét képezik az általános békének. Kezdettől fogva ebből a szem­pontból Ítélte meg a világ közvéleménye Hruscsov skan­dináviai körútját, s ezért is keltett olyan nagy figyelmet az egész világon. Ha egyetlen olyan mozzana­tot keresünk a rendkívül sok­oldalú és nagy terjedelmű sajtóvisszhangban, amely jel­lemző a Hruscsov-látogafás ál­talános értékelésére, úgy azt kell kiemelni, hogy úgyszól­ván valamennyi lap hangoz­tatja: Hruscsov utazása a skan­dináv országokban a békés együttélés politikájának újabb megerősítését jelenti. Több lap hangoztatja azt is, hogy Hruscsov látogatása az észak-európai országokban je. lentős hozzájárulás a nemzet­közi helyzet javulásához, s al­kalmas arra is, hogy az euró­pai biztonság és béke tovább­fejlesztéséhez új tényezőkkel járuljon hozzá. Mindenki tud­ja. milyen szerepet játszik a Szovjetunió és személy szerint Hruscsov miniszterelnök an­nak a politikának gyakorlati alkalmazásában, amelyet a békés egymás mellett élés el­vei határoznak meg, s amely­nek az elmúlt időszakban igen jelentős sikerei voltak. Több nyugati lap is szükséges­nek tartja, hogy emlékeztessen a moszkvai atomcsend-egyez- mény aláírására és az ebből következő újabb egyezmények­re. amelyek kivétel nélkül amellett tanúskodnak, hogy jóakarattal a Iegbomolultabb nemzetközi kérdésekben is meg lehet találni a megoldást és hogy a világhelyzet való1 ban megérett olyan gyakori»1 lépésekre, amelyek közvetlen1 béke megszilárdítását szolgál ják. Hruscsov tárgyalásain Köp penhágában, Stockholmban ® Oslóban egyaránt szóba kerül tek a legfontosabb nemzetkő® pioblémáli, s a béke fcnntai tásának néhány alapvető főt tosságú kérdésében egyetért^ jött létre a tárgyaló felek k» zött. Mégis a legfontosabb hogy a tárgyalások folyama1 néhány, a béke fenntartás1 szempontjából döntő jelent® ségü alapelvet szögeztek I® Valamennyi tárgyaláson m«í állapították a feszültség cn) hülésénck tényét, mint oly»1 örvendetes jelenséget, amely1 világ népeit bizalommal tölt heti el a nemzetközi ügyd fejlődését illetően. Megállást tották azonban azt is, hog! további lépésekre van szüli ség az enyhülés teljes kibo» takozásához, s ebből a szel" pontból különleges jelentősé ge van annak,' hogy a vilá! vezető hatalmai valamennyi"1 elismerjék a nemzetközi kél dések békés megoldásának cl vét. Ez a tárgyalásos irány?® végső győzelmét jelenteik amire annál inkább megvan ® remény, mert ez az irány?»' már eddig is komoly eredni® nyéket hozott. Nagy jelentősége van annal hogy a skandináv országokba1 folytatott tárgyalásokon, úg> szólván minden megvitatni kérdésnél előtérbe került 1 békés együttélés elvének has® nossága, különös tekintettel » atomkorszakban felmerül1 problémákra és azokra a 1" hetőségekre, amelyek kizárj»! a háborús konfliktust. Közé vonása volt, még mindháro» tárgyalásnak, hogy hangsúll kapott az Egyesült Nemzeté Szervezetének fontossága, V» lamint az általános és telj® leszerelés megvalósításán"! reménye. Mindezeket figyelembe véd megállapíthatjuk, hogy HrU* csov a közvetlen személy® tárgyalások diplomáciájával ami már eddig is sok sik«r aratott, egy lényeges lépési® megint előbbre vitte a béP ügyét. SL ILisÄcl A NAGYVILÁGBAN «fialíitBfEKHBSaEsraSBKffiHtJa»1 NYIKITA Hruscsov és Leo- nyid Brezsnyev táviratban üd­vözölte Johnson amerikai el­nököt az Egyesült Államok nemzeti, ünnepe — a függet­lenség napja -- alkalmából. gítségével így is történt. Dona Estrella, aki el sem mozdult Pelesból, nagy szeretettel fo­gadja rég nem látott férjét, s nem is említette amaz elmaradt búcsúéjszukáját, mert gondola­tai csak a viszontlátás éjszaká­ján jártak. Don Fernando pe­dig még ezután is sokszor meg­tette a Kanári-szigetek és szü­lőföldje között az utat, a szen­tek megvédték vihartól, hajó­töréstől, s mindig bőségesen megrakták a hajófeneket jól- fizelő áruval. N éhány év múltán, az in­dulás előtti estén ismét ott ült az Aranyhor­gonyban öreg barátjával és hű kormányosával, Don Miguellel. És Don Miguel, bár jól tudta, hogy ilyen veszély már rég nem fenyeget, a Sierra Norena déli lejtőin termett bort hör- pölve és a régiekre emlékezve pajkosan fenyegette meg gaz­dáját: — Aztán nehogy megint fel­csípjen valami Conchitát az éj­szaka, Don Fernando! — Conchita! Istenem! — merült fel emlékeiben a nagy­szerű hajós. Aztán a szeme fel. csillant, mert valami az eszébe jutott. — Emlékszik, Don Mi­guel arra a taljánra, aki ki­mentett szorult helyzetünkből? Képzelje, valami Vespucci ne­vű másik olasz most meg kide­rítette, hogy az a Cristobal Co­lón nem is az Indiába vezető nyugati utat fedezte fel, hanem csak valami Amerikát! Hát ér. demes lett volna emiatt ma­gamra zúdítani Dona Estrella szitkait? (Vége.) SZOMBATON és vasárn»' rendezik meg a bécsi Práte® ben a Volksstimmének, 11 Osztrák Kommunista Pe)í lapjának hagyományos ünb! pét. PAPANDREU görög t"! niszterelnök beszámolt a K® zelmúltban tett washingtoni * párizsi látogatásáról. A mini"* terelnék hangoztatta, hoí- kormánya a jelen körűin"’ nyék között ellenzi a mini"® terelnöki szinten folyta tan® görög—török tárgyalások dolatát. AZ ALGÉRIAI külügyi"'' nisztérium közleményt ad" ki, amelyben bejelenti, bog az afrikai egységszervezet h zottsága V. ülésszakát a n"* rokkói kormány kérésére jú" us 8-ra lűzték ki. U THANT ENSZ-főtitl®*; Kücsük ciprusi alelnökhöz >f tézett üzenetében visszautas®' ja a ciprusi törökök vezető)® nek azon állításait, amely3 szerint az ENSZ magasrang képviselői Cipruson a görögi két támogatják. A főtitkj hangoztatja, hogy az ENp képviselői teljes párttatlans"* gal járnak el a szigeten. Rusk a kelet—-nyugat' kapcsolatok továbbfejlesztéséről Rusk amerikai külügyi" niszter, az Egyesült Allan"®! függetlenségi ünnepe alk» mából mondott beszédéh®' többek közt foglalkozott a b, let és Nyugat kapcsolatai ki"; vítésének kérdésével. M" mondotta, az Egyesült Ál' mok „keresi a megegyezés az együttműködés lehetősé? it ellenfeleivel is”. Rámutat": hogy mindkét fél közös érdé1, az együttműködés bővítés®»' . Befejeződött Hruscsov skandináviai körútja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom