Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

XX. évfolyam, 155. szám Aratás hősben: Ára 50 fillér Szombat, 1964. július 4. • Tettek és gondok az estes! járásban Az encsi járás termelőszö­vetkezeteiben is a szokásosnál korábban kezdődött az aratás. Közepes termést igér a búsa, de hozzá kell tenni, hogy még a kései csapadék is segített va­lamit, a kenyérgabonánál is, az árpa egy részénél is. S ép­pen, mert a vártnál, az any­ujára óhajtottnál kevesebbet ígérnek a kalászosok, különös gonddal készültek és készülnek a tsz-ek az aratásra, hiszen minden szemre vigyázni kell. Persze, sokszor kiderül, hogy nz ember egy-két dolgot ki­hagy a számításból. A baj vi­szont ott kezdődik, amikor a váratlan akadályokat nem si­kerül azon nyomban közöm­bösíteni, ha nem sikerül me­net közben szervezni, átszer­vezni, eredményesen intézked- ni. S bár az encsi járás szak­emberei, közös gazdaságai sok mindent figyelembe vet­tek a készülődésnél, ime, már a kezdet kezdetén volna mit korrigálni. Ásnak a búxakévék Csapadékosra fordult az idő, illetve ahogy mondják, meg­fordult a június a júliussal. Most, az aratás idején zavarja, hátráltatja a munkát az eső. Érthető, hogy ilyen esetben az aratógépek után azonnal ke­resztekbe kellene rakni a le­aratott terményt Csupán szer­vezés kérdése ez. mégis, Kupa, Gönc, Göncruszlca környékén máj- az aratás első napján ösz- szehordatlanul, kévékben ázott a learatott búza. Ha gyors eső níán azonnal meleg napsütés jön, nincs baj, felszárad a csa­padék. De mostanában nem jön, sőt, újabb eső paskolja a határt, s a többszöri ázás bi­zony sokat árt a kenyérnek. Á meteorológia, sajnos, csa­padékos napokat igér. S ilyen időjárás közepette aratni, ter­ményt betakarítani csak úgy lehet, ha a gépek után azon­nal készen állnak a munkás­kezek a kévék összehordására, ha a kombájn betakarította magot fedett, kombájn szérű várja. Egyébként sok baj lehet mind a betakarítással, mind a búza. árpa raktározásával. .. A raktározásra és a csánadé- '•os időjárásra egyébként jól felkészült az encsi járásban a Gabonafelvásárló Vállalat ki- rendeltsége. A raktárak tisz­ták, szárítógépek állnak ké­szenlétben, hogy ha nedves lesz a termény, naponta 7—8 vagonnal megszárílhassanak. Mindez jó, azonban, hogy a raktárig baj nélkül eljusson a termés, az a termelőszövetke­zeten, illetve azon múlik; mindig és mindenütt legyen megfelelő tartalékerő. ha nem várt munkáról van szó! Onsetlenehhiil segíteni egynuíst Négy gépállomás kombájn­jai, aratógépei dolgoznak, se­gítik a tsz-ek aratását a járás területén. A gépeket mind Baktakéken, mind Alsóixidá- szon, Vilmányban és Mérán jól előkészítették. Sőt, új kom­bájnokkal gyarapodott a gép­park. Mindez bizakodással töl­ti el a termelőszövetkezeteket, a járás vezetőit egyaránt. Sőt, bár ez a járási vezetők tudta nélkül történt, Alsóvadászról néhány gép még más járások­nak is besegített. Megtörtént, nem veszélyeztette a járás tervszerű ' munkáját, talán in- káb dicséret illeti a gépállo­más vezetőit. Azonban nem ilyen bíztató a helyzet, ha a kombájnok, illetve az aratógé­pek és a kombájnvezetők, ara- tógépkezel/": számát összeha­sonlítjuk. Számos gépre még mindig nincs megfelelő vezető, és néhány nap múlva általá­nosan kezdetét veszi az aratás. (Ez különben legven tanulság már most az elövetkező év munkájának előkészítéséhez!) Ami igaz, az igaz, a járás vezetői és a gépállomás figyel­meztetése ellenére néhány tsz- ben nem gondoskodtak kom­bájnvezetőkről. S most már csak az ipar segítsége, illetve tapasztalatlan vezetők beállí­tása változtathat a helyzeten. De, és hangsúlyozva kell em­líteni a sajnos szót (!) az is előfordul, hoffv epves tsz-ve- zetők, bár náluk fölös szám­ban akad szakember, nem se­gítenek más közös gazdaságok, illetve a gépállomás gondiain. Baktalcéken például van olyan traktoros, aid kombájnra ül­hetne. Kérte is a gépállomás 2 a tsz vezetőit, nélkülözzék a» szakember munkáját. Hiá-J ba!... Ez ellentmond a meg­értésnek, egymás segítésének.* Hiszen előfordulhat, hogy a baktakékiek is „megszorulnak” valamikor, s akkor jól jönne a segítség. Rátermett KISZ-fi,utalok Munkát és erőt összevetve, bizony az encsi járásnak szük­sége lesz néhány traktorveze­téshez értő szakemberre. S a segítséget az ipari üzemektől, a bányáktól várják. Feltétlenül szükséges: az iparban és a bá­nyákban dolgozó munkások jó részének aratás idején adják ki a szabadsagot, hogy egy­részt mint gépvezetők, más­részt mint kézi aratók segít­sék, gyorsítsák a betakarítást. Ami máris igazi és jóleső se­gítség, az a fiatalok, a KISZ- szervezetek munkája, vállalá­sa. S most valóban ők segít­hetnek a legtöbbet A fancsali kiszistók például szerződésben vállalták, hogy a kombájnok után letakaritják, kazlázzák a szalmát, így a traktorok azonnal megkezdhe­tik a talaj előkészítését, lezá­rását Állják is szavukat. A baktaleéld fiatalok ugyancsak a szalnmlehtízást vállalták ma­gukra, de nemcsak ezt egyedül. S az encsi járás számos KISZ- szervezetére jellemző, hogy bármikor, jóformán egyetlen szóra segítenek a termelőszö­vetkezetnek, bármilyen nehéz munkáról legyen is szó. S ugyanilyen rátermettek, segí­teni készek a gépállomások fiataljai is. A Vilmányi Gép­állomás KISZ-tagjai elhatároz­ták, hogy ők veszik „kezelés­be” a B—62-es kombájnokat. Öle készítik elő a munkára és ők arainak a gépekkel. Tudott dolog, hogy számos kombájn­vezető s nem minden alapot nélkülözve, „tart” a B—62- esektől. Nos. a vilmánvi Martis­ták megígérték: nemcsak dol- aozvak a kombájnnal, hanem, be is bizonyítják, hogy lehet vele dolgozni! Barcsa Sándor Izotópok az iparnak, a mezőgazdaságnak izotAr^rir'>an* m©zflgazdasáe;ban és a kutatómunkában egyaránt fontos, szerepet töltenek be az tének ♦ * ország szükségletének ellátását az Országos Atomenergiai Bizottság Izotóp Intcze- tnftéz»* fedezik* Az atomreaktorba besugárzott és ezáltal aktívvá tett anyagokat az * munkatársai rendkívül veszélyes» nagy figyelmet igénylő munkával tisztítják, mérik es CMumgolJáJb Miskolci panoráma a kilátóról Foto: Birgés Árpád Járási agronómus nap . Vizsolyban •Az Encsi Járási Tanács ren­dezésében jól sikerült agronó- mus napot tartottak Vizsoly­ban, ahol a Rákóczi Termelő­szövetkezet látta vendégül a járás valamennyi mezőgazdá­szát. Részt vettek az egész na- pos, hasznos eszmecserén a járási pártbizottság és a járási tanács vezetői is. mintegy kétszáz, külön­böző beosztásban dolgozó me­zőgazdász délelőtti tanácskozá­sát Lajtos Mihály, a vizsolyi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg, majd Bo- rosnyai Kálmán, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak rét- és legelőgazdálkodás! előadója tartott előadást állat- tenyésztésünk takarmányellá­tási problémáiról. Rámutatott, hogy rét- és legelőterületeink terméshozama rendkívül ala­csony. Rendszeres ápolással, talajerő visszapótlással és szakszerű használattal a lege­lők terméshozama az encsi já­rásban is igen könnyen kétsze­resére. sőt háromszorosára nö­velhető. Csupán a legelők mos­tani terméshozamának duplá­jára emelésével, megyénkben félmillió hektóliterrel több te­jet, mintegy némiezcr mázsá­val több húst lehetne termelni. flz időszerű feladatokról Zahoránszki László járási főagronómus az időszerű fela- datokról indított vitát. Szóba kerültek az aratással kapcsola­tos tennivalók. Bírálat érte azokat a mezőgazdászokat, akik nem szervezték meg jól a munkákat, s most, az aratás kezdetekor még más, elmaradt munkákra forgácsolódik szét gazdaságukban a munkaerő. Sclyeben például még bekapá- latlan területek is vannak, Hemádpetriben pedig csak most kaszálják a lucernát. A vitában felszólalt Simaházi Sándor, az encsi járási tanács elnöke és Filc Sándor, a járási pártbizottság titkára. Versenykihívás fehér asztal mellett Az agronómus nap részve­vői a hasznos, délelőtti eszme­csere után fehér asztal mellett folytatták tapasztalataik kicse­rélését. Kedves jelenete volt az ün­nepi ebédnek, amikor az égjük pohárköszöntő után Boczán László, a hemádbüdi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke be­jelentette. hogy elfogadja a halmaii Aranykalász Termelő­szövetkezet agronómusának, Bind ász Balázsnak verseny­kihívását. A halmaiiak érik el jelenleg a tárásban a legma­gasabb feiési átlagot, s 3000 liter feletti fejési eredmény eléréséért indítottak járást ver­senyt. A hemádbüdi elnök el­mondotta. hogy bár az elmúlt évben 26 tehenüktől napi 25— 30 litert tudtak csak fejni, a ielenlegi. feljavított tehénállo­mányukkal vállalták a .3000 li­teres évi átlag elérését. Mintalegeld a Hernád partján A mintegy kétszáz mezőgaz­dász útja ezután a vizsolyi tentoelőszöiveiisczet Hemád parti minlalegclö.iére vezetett. Érdemes volt megtekinteni a vizsolyiak eme büszkeségét. Szabados Sándor, a Rákóczi Termelőszövetkezet mezőgaz­dásza ismertette, hogyan léte­sítették a mintalegelőt, s mi­lyen natív hasznát látja annak a termelőszövetkezet. Bevezették a szakaszos legel­tetést. egy öntözőberendezés állandóan a legelőt locsolja, s az idén már azt is elérték, hogv a narryszámú szarvasmar­ha állomány le sem tudta lé­déin. teljesen a legelőt. Az ön­tözött legelő vary .részéről hol­danként tíz mázsa, szénát is sikerült betakarítani, Pleszító néni eniflsávia? A mintalegelőn tartott ta­pasztalatcserének is volt egy kedves jelenete. A Vizsolyba érkezett vendégek valamenv- nyien megcsodálták a legelők A következő hetekben teljes erőbevetésre lesz szükség, hogy július végéi-e az aratás­sal, augusztus 31-ig pedig a csépléssel is végezhessenek. Ezekről az országos, nagy gondokról tanácskoztak pénte­ken a Földművelésügyi Mi­nisztériumban a megyei taná­csok mezőgazdasági osztály- vezetői az érdekelt minisztéri­A társadalmi bíráskodás te­rén kifejtett szakszervezeti munka tapasztalatairól a SZOT elnöksége pénteken sajtótájé­koztatót tartott a szaktanács székhazában. Az előadó, Beeid Sándor, a SZOT titkára volt. Foglalkozott a beszámoló a többi között azzal is, hogy a közötti gyönyörű erdösávokai Kiderült, hogy ezért nem kép­zett szakembert, hanem eg> egj’szerű vizsolyi asszonyt özv. Pleszkó Jé.nosnét illeti el sősorban dicséret. Pleszkó né­ni már több, mint tíz eszten­deje fásítási felelőse a vizso- lyiaknak. A termelőszövetke­zeiben is ő irányítja a fásítási munkákat. Úgy gondozza, védi facsemetéit, sokszor bizony harcol is értük, mintha gyer­mekei lennének. Az idén pél­dául 45 ezer facsemetét ültet­tek, s a tíz évvel ezelőtt ülte­tett hatalmasra nőtt fák már több tízezer forintos hasznot, je­lentenek évente a termelőszö­vetkezetnek. A járási agronómus napi ta­pasztalatcsere a késő délutáni órákig tartott, s az encsi járás igen hasznos rendezvényének bizonyult. (p. s.) umok irányító szakemberei­vel. A tanácskozást Losonczi Pál földművelésügyi miniszler nj’itolta mec. majd Keserű János miniszterhelyettes is­mertette az aratás eddigi ered­ményeit, ■ tanulságait, egyrben vázolta a gabonabetakarítás most következő szakaszának legfontosabb tennivalóit. megválasztott társadalmi bíró­ságok több helyen még nem kezdték meg a működésüket. Ebben közrejátszik az is, hogy a szakszervezeti és a gazdasági vezetők egy része még nem értette meg a társadalmi bíró­ságok működésének a szocia­lista tudat formálására gyako­rolt hatását. Igényes és éri ék es alkotást is szabad átvenni Á minap ismét láttam a íe- levizióban a Menekülés a börtönbe című televízió-játé­kot. Immár harmadszor. Örömmel néztem meg ismét, és helyeslem, hogy a nyári idényben, amikor a televízió felújítja korábbi nagysikerű játékait, filmjeit, ez az alko­tás. a magyar televíziós film­gyártás Cannes-i nagydíjjal kitüntetett büszkesége újra a nézők elé kerül. (Hiszen ere­deti bemutatása és első is­métlése óta egy-másfél mil­lióval növekedett a televízió állandó nézőinek száma, te­hát igen sokan most látták először). A film végén eszembe ju­tott az elkövetkező hetek vi­szonylag is kevés jóval ke­csegtető moziműsora, és ar­ra gondoltam, miért ne le­hetne ezt az alkotást a mo­zikban is bemutatni. Igaz, játékideje neu» teszi Id g normál kalandfilmét, vagy egyéb „egész műsort betöltő” filmszalagét, de egy-egy jó rövidfilmmel kapcsolva már teljes idejűvé tehető. A nem­rég lezajlott rövidfilm feszti­vál ékes bizonyságát adta., hogy az értékes rövidfilme­ket a közönség szívesen fo­gadja. (Legfeljebb nem lehet vele bevételi tervet úgy tel­jesíteni, mint kommerz ka­land-filmek reprizeivel, de ta­lán nem is szükséges teljes hé­tig vetíteni.) A MOKÉP (Budapest, V. Báthory u, 10.) szíves figyel­mébe ajánljuk, hogy a televí­ziótól nemcsak a Csudapest című revűt és a meglehető­sen csökkentett értékű Fcrj- hezmenni tilos-t szabad át­venni. hanem valóban igé­nyes és értékes alkotásodat ümeiyei mezőgazdasági oszfáívvezeíők tanácskozása A társadalmi bíróságok működéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom