Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-03 / 154. szám
ÄSZAKMAGTARORSZAG 3 EKML JSBns S. gpn— II IIIW—HW—BBMB Aratás— gondohkal Látogatóban a Mórái Gépállomáson Ä gabonafélék betakarítása a legfontosabb mezőgazdasági munkák egyike, s az ország kenyérellátásának alapja. Éppen ezért mind a termelőszövetkezeteknek, mind a gépállomásoknak a lehető leggondosabban, a legkörültekintőbbén felkészülve kell várniuk az aratás megkezdését. Ami lyen az előkészület, a kezdő lépés, általában úgy sikerül az egész munka. Ha jól startolnál?, a finis sem lehet rossz, de a kezdeti hibák szinte végig kísértenek. As ígéretek több helyen ígéretek maradtak A Mérai Gépállomáson is nagy a készülődési láz; A gépállomás vezetősége már régen felmérte az elvégzendői munkákat — mintegy hétezer holdat kell learatniuk — s a szerződéseket is megkötötték a termelőszövetkezetekkel. Tudott dolog, hogy a gépállomások nem rendelkeznek any- nyi szakemberrel, ahány géppel, mert nem tudnak állandó munkát biztosítani számukra, s így az aratáskor a tsz-cknek saját kombájnvczetőikkel. traktorosaikkal kell dolgozni-, uk. A gépállomás csak az időben és jó minőségben kijaví-| tott gépeket biztosítja. Ezért kötik a szerződéseket: A mérai körzetben azonban nem megy minden simán. — Időben megkötöttük ugyan a szerződéseket, a ter-l melőszövetkezetek bejelentet-| tél? igényüket, s embereket is Ígértek, akik majd részt vesznek a tanfolyamokon — ismertette az első lépéseket Hegedűs Sándor, a gépállomás igazgatója. Azonban néhány termelő- szövetkezetben az első lépéseket nem követte a többi, hiába vállaltál?, hiába foglalták írásba. — Levélben többször felszólítottul? a tsz-eket, válasz is érkezett, de ember, aki l?om- bájnozni akar, nem. A levelek jönnek-mennek, minden haszon nélkül — mutat Hegedűs Sándor az egyik tömött dosz- sziéra, amelyen a „Levelezés” cím díszeleg. Hiábavaló levelcsgctés Legfelül a novajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezethez írt, és az onnan kapott levelek „pihennek”. A gépállomás felszólítására a tsz csak ennyit válaszolt: a szerződésben felsoroltak nem akarnak eljönni, s másokat sem tud helyettük „szerezni”. Hasonló a helyzet Szalaszenden és Her- nádvécsén is. így a gépállomás nyakába szakadt a gond: minden gépre embert szerezni. A gépállomás traktorosai kerülne!? majd a kombájnokra, aratógépekre, s a traktorokra szerelőket ültetnek. Az iparból is próbálnak kölcsönkérni néhány“ embert. , — A mérai tanfolyamon nem volt elég részvevő, így az Alsóvadászi Gépállomás körzetéből is jártak ide. A végzettel? közül l?ilencen itt maradtak segíteni. Igaz. hogy túl fiaia- lok, 17—18 évesek, akik nehezen boldogulnak majd a D—4 K-val, de nincs miben válogatTáléScüzlatá a genfi világkereskedelmi ÜMtotriárÉI s -Csütörtökön a Magyar Sajtó' Házában a MUOSZ köz- gazdasági szakosztályának meghívására Nyerges János kereskedelmi főtanácsos tájékoztatást adott a genfi világkereskedelmi és fejlesztési konferenciáról. az egész Elmondotta, hogy a vdág gazdasági életét érintő konferencia sokkal sikeresebb volt, mint ahogyan bárki várta volna. A konferencián kialakultak a nemzetközi kereskedelem új elvei és megalakult a nemzetközi .kereskedelmi tanács, amelynek több szocialista ország, köztük hazánk is tagja. A konferencia határozatai a fejlődés útjára lépett országok gazdasági előrehaladását, a megkülönböztetésmentes kereskedelmet kívánják előmozdítani. Hazánk is támogatja az ott elfogadott elveknek az érvényre juttatását, s mint azt a konferencián bejelentette; Magyarország Otvenhét új kutatási eredmény a mezőgazdaságban Gépesített permetezés, mechanizált hagymaművelés A mezőgazdasági kutató intézetek az utóbbi egy évben 57 új termelési és üzemszervezési módszert dolgoztak ki a gyakorlat részére. A nagyüzemi gazdálkodás csaknem valamennyi területén fontos problémákat oldanak meg. Az új növénytermesztési eljárások többsége a talaj termékenységének fokozását és az öntözéses gazdálkodás fejlesztését szolgálja. A Szőlészeti Kutató Intézetben megoldották, hogyan lehet állandó vezetékei? segítségével, az eddiginél kevesebb munkával és munkaerővel permetezni a hegyvidéki szőlőket: A legnehezebb kertészeti munka, a hagymaművelés mechanizálására készítettek nagyteljesítményű gé- Pet, 1970-lg meg akarja kétszerezni forgalmát ezekkel az orszá- gokkalj nunk — ismerteti Hegedűs elvtárs. Kilenc gép még „gazdáé lan“ A műit heten inog huszonnyolc szakembere hiányzott a Mérai Gépállomásnál?, most már „csal?” kilenc gép várja, vajon sikerül-e számukra gazdát találni. A gépállomás tervei szerint húsz nap alatt kell végezniük az aratással. — A nehézségek ellenére is teljesítjük a tervet — ígéri Hegedűs elvtárs — igaz, hogy szakemberhiány miatt két műszakban lehetetlen dolgoztatnunk a gépeket, de a nyújtott műszakkal sokat pótolunk majd. Persze, nem ártana, ha a. termelőszövetkezetek vezetői, akik nem teljesítették szerződésüket, nem várnák ölbe tett kézzel, hogy majd csak learatunk náluk is, hanem még mindig megpróbálnának segíteni, embert küldeni. * Az elmondottakban igaza van Hegedűs elvtársnak, azonban a Mérai Gépállomás sem tett meg mindent, hogy időben, teljes létszámmal várja az aratást. A járási tanács mező- gazdasági osztályára befutott jelentések szerint az encsi járás többi gépállomása — a vi l- mányi, a baktakőki és az alsóvadászi — már megoldotta ezeket a gondokat. Az ő udvarukon nem áll kilenc gép, de egy sem gazdátlanul. Nem mintha ezekben a körzetekben minden termelőszövetkezet teljesítette volna a szerződésben foglaltakat, bizony itt is volt jó néhány tsz, ahonnan nem érkeztek meg a várt emberek. Azonban a brigádveze- tők elindultak, s addig járták a környéket, amíg sikerült ösz- szeszedni a szükséges létszámot. Jobb szervezéssel, nagyobb fáradsággal, több utánajárással a méraiak is segíthettek volna létszámgondjaikon, s most nyugodtan, teljesen felkészülve várnák az aratás megkezdését. Juhász J. A gyár élő lelkíísmerete Zimankós hideg, vagy kánikula, hóvihar, vagy zuhogó eső nem rendíti vissza őket, a rovancso- ló csoportot és tagjait, a gyár élő lelkiismeretét. Hangyaszorgalommal járják a gyárat, a raktárakat, a buga-téren is mindig megtalálhatók. Birodalmuk olyan szerteágazó, hogy a laikus igencsak eltévedne benne. Miből, mennyi a készlet?! A telefon segít. A tárcsa „lekopogja” a számot — 719, s már mondják is. Készlet ebből eny- nyi, amabból annyi. Hivatás ez is, s nem is akármilyen. Az első pillanatban szürkének, egyhangúnak látszik, de aki belekóstol, úgy hozzánő, mint fához az ág. Szenvedély és gyakorlat, tájékozottság és anyag- ismeret, igen gyakran áldozat- vállalás — nagyszerű, odaadó munka a jellemző rájuk, S ami a legfontosabb: a lelkiismeretesség. Egy parányi tévedés már súlyos követelményekkel járhat. Ilyen is van, előfordul. De addig nem nyugszanak, amíg elő nem „kotorják” a hiányt, a hibát a tekervényes útvesztőből, a millió adat közül... A kartonokon minden rajta van. De a karton is csak akkor segít, ha precíz, pontos, ha biztosan lehet támaszkodni rá. Ez az alaposság meglátszik minden adatból, minden sorból, a kis kollektíva egész tevékenységéből. A vezető, Bukszár Feri bácsi szaktekintély ebben a munkában. Nincs a gyárnak olyan sarka, amelyet ne ismerne. Nincs a gyárban — ebben a hatalmas óriásban — olyan anyag, vagy készlet, amiről ne tudna, ne ismerné. felelős. A tervBeosztása EPERSZÜRET a cipő, hogy aztán más vonalon intézkedni tudjanak; Annak ellenére, hogy ilyen felelős poszton áll és irányít, kevés szó esik róluk. Nincsenek reflektorfényben, sokan talán nem is tudják, hogy léteznek ők, néhányan a Lenin Kohászati Művekben, a hivatalház első emeletének egyetlen szobájában. Idejük nagy részét -többnyire az üzemekben töltik, de a hónapok és negyedévek végén mindig az irodába szorulnak. Fel kell dolgozniuk a rengeteg anyagot, összesíteni mindazt, amit láttak, tapasztaltak. Ilyenkor se ünnepnap, se vasárnap. S még hétköznap is megnyújtják a műszakot. De csinálják, szenvedélyei, hozzáértéssel. Igaz, fizetik a túlórát, de egyéb juttatásoknál többnyire kiesnek a körből, öl? is emberek, lelkesek, olyanok, akik több elismerést érdemelnek minden tekintetben, mint amit általában kapnak. szükséges Sok helyütt rossznak, tehernek tekintik ténykedésüket. Előfordul, hogy durván, úgy beszélnek velük, mint a hívatlan, kinézett látogatóval szokás. Pedig éppen fordított a helyzet. Nem azért mennek az üzemekbe, a raktárakba, hogy szekálják az embereket, hanem elsősorban, a munka természetéből adódóan azért, hogy segítsenek egy-egy kisebb egységben is, de a gyár, a népgazdaság érdekében. Megbecsülést érdemelnek, nem pedig elutasítást, idegenkedést. Tóth Ferenc készítés, a programozás az ő munkájukra épül. Nekik kell kimutatni, miből mennyi van, hol szorít Foto: S& Gy. e»ossii«9t9 0e«tMf ••••••••!• •«••••••••••••ti A faragó-brigád még jóformán neki se kezd a délutáni műszaknak, amikor a hen- germű bejáratánál egy sietős ember alakja bukkan feL — Nézd csal? — mondja az egyik brigádtag —. ez meg Bircsár Lajos. Csak nincs valami baj? A 30 év körüli, cigányosan göndörhajú, kékszemű fiatalember valóban olyan ambícióval lépked, mintha valami hajtaná. Fürgén, frissen érkezik a hengerállványhoz, köszön, aztán picit összehúzott szemekkel nézegeti a délelőttös brigád működését. Faragóék ismerik, tudják, szeret vitázni, nyersen, kereken megmondja a véleményét. De most nem szól semmit. Látszik, elégedett a munkával. Öl? kezdik. — Mi az, korábban vert fel a vekker? — Hogy.-hogy korábban? — Éj jeles vagy. — No és?! — Mit. keresel itt? — Pénzt szakikéin. Sok pénzt! — Pénzt? Minek neked a pénz? — Hogy-hogy minek? A nők- . re. meg kéjuta- J . i zásra — mond- ű Q ja Bircsár hun- J * ?? cut szemvillan- fással. __Nőkre?! És mit szól hozzá az asszony? — Mit szólna? örül neki. — örül?! Bircsár a maga részéről ezt a témát be is fejezi. Ha van sütnivalójuk. maguktól is rájönnek. Ma van a fizetés. Reggel, amikor végeztek a műszakkal, odaszólt a brigádtagoknak. — Holnap műszak után utazunk haza. Három nap pihenő. Majd én felveszem a stexet. . . __ Bejöhetünk érte mi is. __ Itt én vagyok a Jancsi ( mármint a „góré”), azt csináljátok. amit mondok — mondta tettetett haraggal. Aztán szelidebben hozzátette. . — Ti csak aludjatok ki magatokat, alaposan. Minek keljünk fel a pénzért valamennyien? Ebben volt egy jó adag ön- feláldozás. de féltés is. Fizetés, elkerülhetetlen, hogy be ne térjenek „csak” egy pohár sörre. Az egy után aztán következik a másik. Éjjel meg kell az ember. Itt nem lehet játszani. A diósgyőri rekonstrukció teljes embereket követel. De még müvet._ Csobó Dénes, a Gyár- es Gépszerelő Vállalat egyses- vezetője (a vállalat szereli az LKM-ben a hengersorokat) ezt mondja: — A legexponáltabb vészeken a hengerállványok szerelésén három brieád. Nagy Istváné. Faraffó Lászlóé és Bircsár Lajosé dolgozik. Hogy melyik a jobb? Nem tudok különbséget tenni. Mindhárom kiváló szakemberekből áll., s mindhárom nagyszerűen dolgozik. Bircsárnak más a véleménye. * . __ A Faragó Laci jobb, m int én — állapítja meg ellentmondást nem tűrő hangon — Nagy Pistának is több a tapasztalata. Sokat tanulók tőle. De hát mit szégyelljem? Én vagyok a legfiatalabb brigádvezető. Bircsár 1958 szeptembereben került a vállalathoz. A fiatal ambíciós emberre hamar felfigyeltek, s hamarosan brigádvezeléssel bíztak meg. Nagyszerűen vezeti, szervezi a munkát. Hihetetlen energia, munkabírás és alkotni vágyás feszül benne. A hengermű szerelése rendkívül gyors és pontos munkát kíván. Itt dolgozhat, amennyit bír. De ő kevesli. — Nem bírom ezt a nyolc órás beosztást. Mire belejövök a munkába, már be is kell fejezni. Nem most szerel először hengersort. Szerelt Dunaújvárosban, Salgótarjánban, s már itt is dolgozott, a Lenin Kohászati Művekben. Mindenütt apróbb-n agyobb inun- kasikerek fűződnek nevéhez. Pedig hengersort szerelni nehéz. Különösen itt. Teljesen új ez a típus, ilyet még nem szereltek, ebben még nincs gyakorlat, minden munkadarab beemelése új feladatnak számít. Ö egyenesen lelkesedik érte. ti hős“ember — Ezt szeretem az egészben, az új és új megoldásokat. Minden perc, minden' ói-a új ötletet kíván. És villámgyorsan kell dönteni. No, azért nemcsal? az én fejem van itt Tizenegy fej gondolkozik. töpreng, mindig kisütünk valami okos megoldást. Bárki is mondja, ha jobb. mint az én ötletem, akkor ügy csináljuk. Ott persze nincs idő vitázni. Pillanatokon belül születnek az ötletek s pillanatokon belül ke.l dönteni. Én nem is bírnám ki egész nap a satu mindig egyhangú munkálkodásban. Belebetegednek. Ez a munka „fekszik” nekem. Bircsárékról el hell mondani. hogy csönpet se ragaszkodnak a határidőkhöz.. Lépten-nvomon ;;fÜrU TÜ eevre leiiébb szorítják. A bu- ensori hengerénvátvnval elkészültek smost hogy a mélyépítők hatandó előtt ar- Töták a” alapot, a blokksori heaeo-rállvánv szerelését kezdték meg. __ A bugasorit is hamar ább készítettük el. ezt is jóval a határidő előtt adjuk at. Négy hét és végzünk a biokK- sori hengerállványok szerelésével. A többi már csak gyerekjáték. ■munka’ — Olyan sürgős a munka. Egv pillanatig töpreng, mit mondjon? Beszéljen arról hogy tudta, mennyire fontos a diósgyőri durvaheneermu mielőbbi átépítése, mennyit jelent ez millióban. De mégsem ezt mondja. __ Sürgős? De még menynyire! El akarók menni Balaton szemesre. üdülni. A munkát nem hagyhatom itt. Azt meg csak nem kívánhatják tőlem hogy ősszel lubickoljak a Balatonban? — villan a szeme huncutul, s elsiet az iroda felé. A brigád csak pihenjen. Ö meg intézkedik Otthon az asszonyok várják a borítékot. ( Csorba)
