Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-03 / 154. szám
Eszakmagtarorszag Péntek. 19S4. Julias S, Film keszöi /I kőszívű eifser fiai-hol Ónodon készülnek egyes külső felvételek Jókai Mór népszerű ifjúsági Vegényéből, A kőszívű ember íiai-ból filmet készítenek. A forgatókönyvet Erdődy János írta. A Baradlay-testvérek történetéből kétrészes, színes, szélesvásznú filmet forgatnak. A forgatócsoport sokáig kereste a felvételeknek legmegfelelőbb helyszíneket. Végül Sopront, Ónodot. Szentendrét, Velencét és Gödöllőt jelölték ki a külső forgatások színhelyéül. A szentpétervári jeleneteket Le- ningrádban veszik majd fel. A regényben oly emlékezetes budavári ostrom pedig a budai körbástyán elevenedik meg. A filmbeli csatákban többszáz lovas csap össze. A lovasokat sportolók, katonák „ala- , kítják” majd. Az alkotásban 15 ezer statiszta szerepel. Az előkészületi munkákhoz tartozik a farkasok idomítása. mivel, mint ismeretes, a regénynek 30 farkas ..szereplője” is van. A képernyő előtt No de P! ? Harmadízben | gyár Televízió műsorában a Beszélgetés tárgyalás után című adás. Ezúttal éjszakai műsorban. A látottak és a hallottak jellege kívánta ezt a kései időpontot, amikor feltehetően nem ülnek a képernyő előtt gyerekek, serdületlen fiatalok. Amennyire indokolt ebből a szempontból az adás időpontja. annyira káros is abban a tekintetben, hogy ilyen későn viszonylag kevesen ülnek a képernyő elé. és az értékes. hasznos mondanivaló csak a nézők kis hányadához jut el. A szerdán este látott Razzia volt című riportműsort ugyan semmiképpen nem lehetett volna napközben, vagy koraeste sugározni, de na.gy kár érte. ha kevesen látták. Az orvos, az ügyész, a rendőrtiszt és a televízió riportere beszélgetett egy olyan témáról, amiről jólnevelt.en ..illik” hallgatni, mert kényes dolog. Ez pedig a titkos prostitúció, amely nálunk ugyan nem jelentős méretű, de kicsiben is veszélyes annyira, hogy fel Egy levél és néhány megjeg beruházásokról yzes mészetesen, ha differencia van, márpedig van, nehezebb megtalálni a felelősöket. Hiszen nekünk közvetlenül az erdő- gazdasághoz kell fordulnunk panaszainkkal, ők viszont színét se látták a vasanyagoknak. Tény, hogy a mi két hatalmas épületünk számos műszaki hiba miatt még ma sincs kész. és nem is tudjuk, mikor lesz belőle valami. Ami viszont a költségeket illeti, bizony jónéhány ezer forintot rá kell fizetnünk, hogy hatalmas késedelemmel végül is megfelelő épületeink legyenek. Kérdés; vajon miért van ez így?!...” Eddig Tóth Kálmánnak, a tsz-vezelőség nevében írott levele. S éppen, mert nem ez az egyedüli ilyen probléma, hadd fűzzünk hozzá mi is néhány megjegyzést; — Jó lenne bizonyos formák között engedélyezni, hogy ha az építtető tsz helyesnek látja, változtathasson a terveken, — S végső fokon; nem lenne helytelen, ha a jelenleginél nagyobb fegyelem, esetleg tisztább anyagi ösztönzés serkentené a tervezőket pontosabb munkára! B. S, kell rá figyelnünk. E riport- műsor célja is az volt. mint bevezetőben Kovalik Károly elmondta, hogy „felhívjuk a figyelmet az örvényekre”. Erről beszéltek a meghívottak, amikor tisztázták a legnagyobb nyilvánosság előtt a prostitúció fogalmát, kapcsolatát és kölcsönhatását a bűnözéssel. valamint egészség- ügyi vonatkozásait. Ez utóbb: kapcsán számos olyan adatot hallhattunk, ami gondolkodóba ejt valamennyiünket. A műsor érdekességét talán leginkább a riportfilm adta. amit a televízió munkatársai egy rendőrségi erkölcsrendészeti razzián. majd egy női büntetőintézetben és rendőrségi kihallgatáson készítettek. Vámos Judit rendezőnek a cinema verité eszközeivel készült riportja igen plasztikusan, érzékletesen mutatja be a prostitúció fertőjét és jelzi annak társadalmi kihatásait. Megismerkedünk a kocsma küszöbén alvóval, látjuk és halljuk a férfiakra vadás'zó, ni .e- tetlenül cinikus, kilenc gyire- kes anyát, aki most várja a tizedik gyermeket és a razzia napján ki tudja, hányadik férfi-vendégét. (Valamennyi gyermekét az állam neveli, <5 nem törődik velük.) Elénk kerül az önérzetesikedő. az igazoltató nyomozóval vitába szálló, „j >- gilag felvértezett” prostituált, mintha csak Kocsma Jenny lépett volna ki a Koldusoperából, aztán a szende tekintetű örömlányka az elegánsabb presszóból. Lovagias emberekkel is találkozunk: Bütyök, a kopaszodó, öregedő gavallér részeg motyogással védi szíve hölgyét a razziázó rendőrök Boldog atya A nemzetközi zenei nevelési konferencia csütörtöki programja A Miskolci Zeneművészeti Szakiskola bemutatója — Hurrá, itt az év vége, szeptemberig nem kell margóznom füzeteket!... A 6. nemzetközi zenei nevelési konferencia részvevői csütörtökön a Magyar Zeneművészeti Szakiskolában alkalmazott szolfézs oktatási módszerekkel ismerkedtek. Ezt követően előadások hangzottak el a munkaközösségek ülésein. Több külföldi vendég előadása után a részvevők meghallgatták Dobrai Istvánnak, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadójának „Zene a magyar középiskolában” című beszámolóját arról, milyen fontos szerepet tölt be a zenei oktatás a művelt, sokoldalúan képzett ifjúság nevelésében. Délután a delegátusok töb«Sc--«* bek között meghallgatták s Miskolci Zeneművészeti Szak' iskola zenei bemutatóját Az ezt követő plenáris ölé-, sen Charlotte Me Jannet, svájci Dalcroze- Intézet elnök« tartott előadást. Elmondotta/ hogy ma az embereknek nincs elég idejük elmélyedni a zenei élményben, így érzelem-világuk elszegényedik. Keresik s könnyebb szórakozást, filmeket, tv-előadásokat néznek és a zenéből is csak a népszerű tánclemezeket kedvelik. Akik komoly zenei tanulmányokat akarnak folytatni, idegrend' szerileg is fel kel] készülniük, a csendes, tudatos hallgatást kell ismét megtanulnlok. A konferencia részvevői este Zeneakadémián meghallgatják a vilniusi zeneiskola ka- juarazenekara és a lipcsei Tho- jnanerchor hangversenyét. ! ° | | Az energiatermelő | iparágak összefogtak ^ Nemrég köszöntött be a $ nyár, de az illetékes hatosa- Egokat, már a téli tüzelőanyag- ^ellátás foglalkoztatja. Az or- v szagos energiagazdálkodási v hatóság tájékoztatása szerint ^az energiatermelő iparágak ^összefogtak, hogy az utóbbi Ykét nehéz tél tanulságainak vszem előtt tartásával, egymást msegítve, minél eredményeseb- ▼ ben járuljanak hozzá a tél' Y felkészüléshez. ♦ ♦ —°— ♦ Tanácstagok fogadóóráé Miskolc városi tanácstagok: Á Július 3: Vértesi György, Hejfr Y csabai Cementgyár, 15 órakor* v Orosz György, Gépipari Technk íkum, 18 órakor; Szentgyörgy5 * Gyula, III. kér. tanács, kistanácS' l terem, 1G órakor. : - Július 4: Kordoss József, *badságharc ▼Hell o Jánosné, Halász u. 1. sz.,- 17 órakor Sz.*' 12. sz., 15 órákor! István, IV. kér.; Virág Ká' roly u. 2. sz., 18 órakor; Z. TótU / rünk és fel tudunk öltözni rendesen. Gyermekeim iskolába járnak, a feleségem szelíd, jó asszony. Hát nincs különösebb szórakozásom, nekik sem, még televíziónk sincs, de... hallja ezt a csendet? Ilyenkor érzem a legjobban, hogy rendben van körülöttem minden. A búza nő, érik, lesz kenyerünk. A gyárakban folyik a munka, mindennap vár az esztergagépem, a munkakönyvemet nem láttam évek óta. A fiaim levizsgáztak, nekik már sokkal jobb lesz. — Hisz benne? — Ha nem lesz háború! — Maga szerint lesz? — Nem tudom. Én csupán annyit tudok, hogy nem szabad háborúnak lenni. Még elgondolni is iszonyatos: országok válhatnak pusztasággá. Látja, én szeretem a csendet, a csend a szórakozásom, az örömöm. Ha itt vagyok a Bódva partján, kezemben a horgászbottal, egyszerre olyan egyszerűnek tűnik minden. És olyan megnyugtató. . ■ csak. csak ott tű] a tengeren ... vaion azok a sokat emlegetett „veszettek” nem szeretik a naplementét, a víz csobogását, a dúsan termő határt... — Szépen beszél. — Nem. csupán szívemből jönnek a gondolatok. Hipsve el. minden oroblé- mát meg lehet oldani, de az elvett életet, azt nem tudja visszaadni senki. És olvari jó lenne, ha először erre gondolnának az atom őrültjei. S ha én, az egyszeri! gyárimunkás tisztában vagvok ezzel, mennyivel inkább’tudniok kellene azoknak . . . E 'hallgat. Már csak a fák tetejét festik rózsaszínűre a nap sugarai. Az én emberem mereven nézi a vizet, maid egy hirtelen mozdulattal feltólia s'ltessankáiát a homloka fölé, s búcsúzóul ennyit mond: — Azért mi többen vagyunk. Az egyszerűek. És mi szeretjük a csendességet. Tudja, akarjuk a csendesréeet.... Holdi János A tiszakarádi Uj Élet Tér- r, melőszövetkezet immár né- »; hány év óta bizonygatja, hogy l megfelelő munkával, hozzáértő i gazdálkodással, a beruházások y növelésével hogyan lehet és ho- í gyan kell növelni a termeié- r kenységet, a termelést, a ter- 1 melőszövetkezeti tagság jőve- t delmét. Azonban ami a beru- í házásokat, azok gyakorlati ki- t vitelezését illeti; éppen a nem f megfelelő épülettervek és más okok következtében nem min- i dig sikerül valóban ésszerűen, r hiba nélkül dolgozni. Íme, l Tóth Kálmánnak, a tsz főköriy- i velőjének néhány sora annak t bizonyítására, hogy mind a tér- i vezésben, mind a beruházások központi irányításában, szerve- t zésében bőségesen akad még \ javítanivaló! c „Közel egy esztendeje, 1963. í augusztus 15-én kezdtünk hoz- r zá saját erőből, két 600 férőhelyes (III. 3—14 számú és je- ]. lú) sertéshizlalda építéséhez. £ Az építési költség a terveic j szerint egy millió és hatszáz- ötvenezer forintba.' kerülne. Az h építést a Cigánd és Vidéke ön- g álló Tsz-közi Építőipari Vál- {■ lalkozásnak kellett volna elvé- ti geznie, úgy, hogy az egyik épü- n letet 1963 októberében, a má-' sikat 1964 májusában tsz-ünk már hasznosíthassa. A mai na- * pig azonban még egyetlen épü- let sem készült el. ^ Tévedés lenne azt hinni, j hogy a késedelem oka csupán Y a hideg tél, az anyaghiány vol-V lak. A késedelem főként a. hiá-fy nyos tervezésnek „köszönhető”. Mert érdekes dolog a tervezés, a illetve maga a terv. Az épület T külsőleg és távolról valóbanj modern létesítmény látszatát Y kelti. Azonban csak kívülről. § Mert belsőleg nemcsak, hogy ^ esztétikailag csúnya, hanem I olyan tervezési hibái vannak, Y amelyek szerkezetileg gátolják▼ az építés befejezését, illetve az ^ épület hasznosítását. Kiderüli ugyanis, hogy a tetőszerkezet- a nél bizonyos karpánt-elemeket Y nem terveztek be. Ezeket ná- v lünk, és természetesen minden V ilyen hizlaldánál, utólag kell § beépíteni, ami nem könnyű fel- adat, sőt, ha nincs áldozatokat a vállaló kivitelező szakember, Y egyszerűen lehetetlen. De nem V ez az egyetlen visszásság. $ A Beruházási Iroda megren- §' delt az AGROKER-től hizlal- ^ dáink részére néhány takar- a mányszállító csillét. Ezek nél- Y külözhetetlenek a. nagyüzemi ▼ hizlalásnál. Igen ám, de acsil-y lék 15 centiméterrel, széleseb- Q bek, mint az épület ajtói! Nem a tudjuk, mi a helyes. Az ajtót Y alakítsuk-e a csillékhez, vágy't visszaküldjük a csilléket át- v alakításra? S még ezzel sem$ ért véget a bonyodalom. Érdé- & kés és a munkában zavaró * például az is, hogy az épület y vasanyagait az erdőgazdaság szállította részünkre, ök fi-a lették ki az árát és inkasszál-T ták be tőlünk, anélkül, hogy» (de ez nem is profiljuk) az f anyagot látták volna. így ter-& k írja nyaranta: erre járok, rendszei £§ rint felkeresem ezt a helyet. Igaz, szépségében nem vetek- f szik sem Lillafüreddel, sem Tapolcával, ) nekem mégis nagyon kedves. Régi is- ) mérésként üdvözölnek a fák, a parti ; bokrok, a tágas mezők, egyszóval ez az [ egész Bódva-folyói rész. [ A táj, mit sem változott, a földeken, l a határban szőkü] a búza, az árpa, mé- ^ teres a kukorica, a krumpli bokrok fel- töltögetve, szomjasan várják az esőt. A k kósza, megvedlett nyulfiak is igen tik- [ kadtan, mondhatnám méltóságteljesen r ugrálnak át egy-egy lekaszált hereföl- \ dön, s csupán némi töprengés után ira- ) módnak a magasra nyúlt, szemektől ter- k hes búzatáblák közé. Izzani látszik a táj, szinte vibrál a me- ' leg levegő a határban, csak imitt-amott ? látni embert. Hiába, ilyenkor délután ^ két órakor valamelyik fa árnyékába kell ^ menekülni rövid pihenőre, k A víz langyos. A folyó közepéig be- [ hajló bokrok alatt csobbanva vetik fel ' magukat a halak. Van még itt bőven, f hiába állítják egyesek, hogy alig akad, I’ csakhát ismerni kell a Bódvát, megsze- ^ retni. jóba lenni vele, és hálaképpen bő- i ségesen fizet. . [ Innen egyszerre, három-négy községet r is látok. Edelényt. F'nkét. Szirákot, s a ^ Barcikai Vegyiművek magasbatörő. ál- ^ landóan füstöt eregető kéményeit. A : messzi távolban még a diósgyőri gyárak f füstjét is látom, kékesszürke felhő gya- [ nánt festik be a levegőeget a bábonyi 1 dombok irányában. örülök ennek a váratlanul jött szabad t délutánnak. 1 Fekszem a bokrok ölén, a vékony. ^ hajlékony ágak között, a nárásnak tűnő ^ ég kéklik, sehol' egy felhő, csak a nagy k csend, Dilledt álmosító levegő, szénaillat. csobogó víz, semmi zaj, semmi, sem- ' mi .. . ) Amikor felébredek a nap vérvörösen t> készülődik hazafelé. Keskeny rozsdabarna felhőcsík vágja ketté a kerek korongot. A meleg enyhült. Az apró szélfutamok gyorsabban érik egymást, hűvösebbek a közelgő éjszaka előhírnökei. A szomszéd bokorból hirtelen horgászzsinór és parafadugó vágódik a vízre. No ez nagyszerű, szeretem nézni a halászokat, ugyan ki lehet? Szélesvállú ember áll a bokorban. Lépteim zajára hátrafordul, kerek arcából két értelmes és jóindulatú szem néz rám. Köszönök és letelepedek mellé. Mh---------------------------------------------------nüfe B ódva parti csőndesség Up-----------——■—-— -----------------I tt a folyóparton kissé mellőzik a társadalmi szokásokat, minden bemutatkozás nélkül szóba keveredik az ember. Mi is beszélgetünk. Először a horgászás szépségeiről, előkerül egy bonyolult történet egy húszkilós halról, elszakadt zsinórról, bosszúságról. ezután kis csend, s utána ismerkedünk. Az ismerős ismeretlen edelényi a Lenin Kohászati Művekben dolgozik. Régen? Igen. elég régen. — Család? — Két gyerek. — Hogy élnek? — Ha azt mondanám, hogy minden gond. nélkül, akkor hazudok. A feleségem nem dolgozik, ötödmagamat tartom, mert az édesanyám is velünk van. . — Nem lehet könnyű ... Rámnéz, bólint: — Nem. de azért tudja, nem vagyok elégedetlen ember. Valamikor a fronton döslődve Ígéretet tettem, nem leszek elégedetlen ember, ha egvszer béke lesz. Nehéz? Megvan a mindennapi kenyeDe azért ne tessék máris rohanni Budapestre! — tesd hozzá a jóindulatú főnökasz- szony. Ugyanis úgy' értesültünk róla, hogy csak igazolványra adnak rajzszereket. — Milyen igazolványra? — Képzőművészeti Alap tagsági igazolványra. — De könyörgöm! Az én tízéves fiam még túl fiatal ahhoz! Rajzolna folyton! Tovább megyek! A kislányom töltőtollat kér, de vajon kaphat-« ezek szerint, hiszen ő sem tagja az írószövetségnek! Egy doboz négyötvenes rajzszénért utazzam Budapestre? Százötven forint az út, és hozzá al étkezőkocsi, meg egyebek! © mit szólnak a Piértnek ehhet az intézkedéséhez a rajztanárok, a rajzot tanuló diákok, sí Egri Tanárképző Főiskola rajzszakos hallgatói, akik itt Miskolcon konzultálnak rajzból. És mit szólnak azok a Miskolcon és a megyében él? képzőművészek, akiknek van Alap tagsági igazolványuk (írás tehát nem akadály), csak éppen négyszáz kilométert kell utazniok, hogy a szükséges eszközöket beszerezzék? A BÉKÁK ÉS EGEREK harcát sasoknak kell eldönteni. Szóljon bele végül a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztálya, mert ez a nevetséges, ugyanakkor hallatlanul bosszantó eset komolV akadályokat gördít a tanulni- vágyó fiatalok elé. Borsodi Gyula soooeeo*9oe9eoe«*»eee< 3 3 » MEGÁLL az ember esze! “Egy doboz rajzszénre lenne »szükségem. Ára négy forint “ ötven fillér. A Miskolci Kis- s kereskedelmi Vállalat papír és “ írószer szaküzletében azt taná- ó csolja a nyájas eladó, utazzam 9 Budapestre, az Izabella utca 68/b-be. 9 Sajnálkozva mérem végig d — úgy látszik, megártott néki 9 a nagy meleg. Pedig milyen »fiatal! Dehogy utazom Buda- | pestre, inkább átmegyek á 3 másik papírboltba, onnan nem 9 küldenek el. Alig pár lépés- “ nyíre van ide. * Itt azonban engem mérnek ji végig szánakozva, sajnálkozva. * Szegény ember, mire adta a 3 fejét! ! * Szerencsére egy lélek sincs a a boltban, így szívesen szol* gálnak felvilágosítással. a ■— Kérem, naponta többen * is keresik a különféle rajzsze- “ reket, melyek egy évvel ez- » előtt még kaphatók voltak üz- “ leiünkben. Most, sajnos, semmi e sincs, mindenkit el kell utasí- J tanunk. Az történt ugyanis, i hogy a Képcsarnok Vállalat, “mely eddig a rajzszenet, pasz- »telit, nasztellpapírt, aquarell- »tömböt. aquarellpapírt és £ egyebeket szállította, besziin- a tette szolgáltatását. A Buda- J nesfi Piért és a Képcsarnok 9 Vállalat béka—eeérharcot “folytat az emredáruHtás jógáit ért. A vidéki szállításoknak “teljesen befellegzett, az emlí- »tett cikkek eevedü] csak Ru- 9 dapesten — ott is csak e"v he- »Iven. az Izabella utca 68/b-ben 9 kaphatók. o 0 előtt, mondván; „Szerelem őta és nálam lakik.” És feltűnik® egy kevésbé lovagias férfi is; a Tüske, a strici, aki a Keleti ° Pályaudvar környékén szer- 0 vezte magának a nőket, öt már a rendőrségen láttuk, és« ott hallottuk egyik „bedolgo-c zójának” vallomását is, aki ^ egyetlen fizetési napon 550 fo-» rintot „keresett” Tüskének. E% lovagnak se lakása, se foglal-o kozása nincs Budapesten, ere-^ detileg salgótarjáni lakos. Ki-o tiltják a fővárosból. Bekifk-® kantunk a híres Jereván bár-o ba is, a Semmelweis utcában:“ A fiatal, de a munkától ve-o szedelmesen irtózó hölgynek* állítólag vidéki anyja küldi a0 pénzt az állandó éjszakai szó-“ rakozásra. Büntetve már volt,o de hogy máért, az szerinteB mellékes. És végül látjuk és0 halljuk a női büntetőintézet0 lakóit, köztük a mindössze 31% éves. de a törvényes renddel« már tizenegyszer összeütközött% lány kései sírását. ® ~77) téma tagadhatat-? Kenyes lan. A kispolgár,e meg az Uj Idők Illemkódexé-® nek neveltje talán fintorog, ® mondván, minek kell ilyesmi-® ről nyilvánosan beszélni. Háté kell, mert ez a jelenség szór-° ványaiban még létezik, fertőz.o idegen fekély a mi világunk-“ ban. Ha a kegyetlenül őszinte, o rendezői szépítés nélküli kép-“ sorok és a beszélgető orvos.« ügyész, rendőrtiszt, büntetőin-0 tézeti tiszt, rneg a riporter 0 szaval a képernyő előtt ülő» szülők csak egy harmadának is felhívták figyelmét a züllés veszélyére, a prostitúció örvényeire. már nem volt hiábavaló az adás. Benedek Miklós Razzia volt
